A skandináv krimik legtöbbje sötét, feszült, izgalmas. Ritkán okoznak csalódást, bármekkora tételben képes vagyok fogyasztani őket. Valóban ritkán futok csak bele egy-egy gyengébb darabba. Számomra még az is jobb, ha túl borzongató, kissé véres, drámai. Nos, A terapeuta nem ezek közé tartozik, mondhatnám tipikus női krimi, igazi lélektani történet.
Akik a lelkizős, múltba néző, okokat kereső, filozofálós történeteket szeretik, azoknak talán nyert ügye lesz. Sajnos a főhősnőnk, Sara, a fiatal pszichológusnő sem egy remek karakter. A túl sok bizonytalansága, lelki nyűglődése számomra nem teszi kedvelhetővé a személyiségét. A későbbiekben is elég ellentmondásos volt nekem a karaktere. A krimi rész még csak rendben lenne, de ez a sok kitérő, lelkiző bizonytalanság, nekem idegesítő volt inkább.
Bizonytalan, frusztrált, nem az a rátermett nő. Férje hirtelen és különös eltűnése lelkiekben megviseli, kibillenti egyensúlyából. Néha talán neki sem ártana egy pszichológus, hiszen nehezen birkózik meg az új helyzettel, összeomlik körülötte a biztonságosnak hitt világa. A könyv eleje meglehetősen lassú, mert a szerző beleveszik a túl sok részletbe, a körülményes leírásokba. A regény szereplőinek háttere ugyan kellően sötét, mégsem hoz izgalmakat, pedig az atmoszféra jó, a stílus olvasmányos. Szűk két hét eseményeit követhetjük nyomon, a múltbeli emlékekkel vegyítve.
Sara és Sigurd házassága sajnos nem az igazi, a házfelújítás csak ront a helyzeten. Sigurd eltűnése minden régi lelki sebet újra feltép. Az emberi kapcsolatok, viszonyok egymásra hatása áll a történet középpontjában, ezek mozgatják a szálakat. Valamint egy új esemény, ami más megvilágításba helyezi a krimit. Egy váratlan fejlemény, a háttérből kibontakozó családi titok tényleg meglepő és kellően sötét, itt már senki nem az, aminek elsőre gondoltuk. Vajon ki mire képes, hogy mindenáron fent tudja tartani a látszatot, mi mozgatja a szereplők tetteit? Az óra ketyeg, lassan kifuthatunk az időből. Megdöbbentő, ahogyan a rejtély mozaikja összeállnak. Ekkor már semmi nem állhat az igazság útjába. Sarah rettegéssel töltött magányos éjszakái véget érnek. A vétkek lelepleződnek, bár a bűntény ugyan elég sablonos, már ezerszer megírt történet, ám miután a könyv végére értem, azt tapasztaltam, hogy, az olvasottak egész jó benyomást hagytak.
Bár nem egy sodró erejű pszichothriller, és elég könnyen kitalálhatja a rutinos krimiolvasó, mi áll a háttérben, mégis érdemes elolvasni. Feszültség csupán a történet végén akad, voltak pillanatok, egy-egy rész, amikor azt reméltem, hogy a cselekmény felpörög, érdekes fordulatot vesz, de sajnos ez nem jött el. Nem szeretnék elriasztani senkit az olvasásától, de ezek nekem hiányoztak belőle. Az utolsó 50-60 oldal hozott csak váratlan csavart, némi feszültséget, ez sokat emel a történeten. Ez azonban már nem tudta igazán menteni, számomra kiemelkedővé tenni a krimit. Megmaradt egy közepes olvasmánynak.
Partvonal, Budapest, 2020
350 oldal · ISBN: 9786155783913 · Fordította: Petrikovics Edit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése