Valami ​az emeleten

 

J.D. Barker: Valami ​az emeleten



                                                

J.D. Barker újdonsága mindig kiemelt esemény, fokozott figyelemmel várom. Igyekszem a 4MGY trilógiát most elfelejteni, az minden tekintetben zseniális volt. Aztán a Szíve helyén… is kedvencem lett. Majd három könyv erejéig elkezdett együttműködni Pattersonnal, és ez rányomta a bélyeget a minőségre.
Barker ezúttal kapott hideget-meleget, ez a könyve különösen megosztó lett. Izgalmas és meglepő, egy újabb thriller vagy inkább horror a kiszámíthatatlan történetek világából. Barker esetében adott, hogy sötét és lebilincselő történetet kapok, ez most is működött.

Ez afféle tinihorror, ahol a gonosz az árnyékban leselkedik. Ami eleinte egy nagyszerű kiruccanásként indul a történet hamarosan veszélyes fordulatot vesz, és hátborzongatóvá válik.
A történet egy tipikus kisvárosi gyerekek nagykorúvá válásáról szóló nyári történet. Az elbeszélőnk Billy Hasler, egy 17 éves fiú, akinek legjobb barátja, Spivey egy magányos szigetet és azon álló házat örököl a tiokzatos körülmények közt elhunyt nagyanyjától.
Sok minden adott volt a jó és borzongató szórakozáshoz. Tetszett a rejtélyes örökség, ami váratlanul hullik főhősünk ölébe, háttérben egy alig ismert nagymamától. Az örökség ráadásul egy felettébb különös sziget, ahol a ház sötét múlttal rendelkezik és roppant furcsa szabályokat kell betartani. Kamaszok, akik alig várják, hogy birtokba vegyék és felfedezzék ezt a titkokkal teli világot... Hamarosan azonban egyre gyűlnek a megmagyarázhatatlan események, és lassan már nem egy izgalmas kaland részesei vagyunk, hanem egy borzongató rémálomé. Az olvasó csak kapkodja a fejét, már nem tudni kinek, minek hihet az ember.

      

Ebben a könyvben minden megvolt, amit általában szeretek: egy titokzatos ház, tengerparti környezet, nyári barátságok és egy baljós múlt, ami csak arra vár, hogy feltáruljon. A hátborzongató sziget hangulatát és a kísérteties képeket jól sikerült visszaadnia, Barker írásmódja valóban kiemelkedő, élénk és filmszerű, a rövid fejezetek miatt halad az eleinte lassan építkező sztori. A kisvárosi hangulat egyre baljóslatúbb, fenntartja az olvasó érdeklődését. Mi az a valami, ami az emeleten van? No, és ki lehet Emerson, akit etetni kell? Izgalmas kérdések, mégis értem, miért kapott eddig vegyes értékeléseket és kritikákat a könyv. Kicsit idegen talajon mozog a szerző, az volt az érzésem. Az is tény, hogy a hangulat megidézi King történeteit.


Amikor lassanként kiderül, hogy nincs minden rendben a házban, Billy és barátai saját nyomozásba kezdenek, ami hamarosan kicsúszik az irányításuk alól. Számos dolog történik, ami nemcsak a fiatalokat nyugtalanítja, hanem veszélyérzetet kelt mindenkiben. A ház David számára többet rejt, mint pusztán családi emlékeket, rémálmok gyűjteményét, amelyektől senki sincs biztonságban. J.D. Barker úgy alkotja meg ezt a történetet, hogy az olvasót egészen a végéig lenyűgözze, miközben megpróbálja megfejteni az igazságot ezekről a hátborzongató dolgokról. Az írásmód, ahogy azt már Barkertől megszokhattuk most is olvasmányos és könnyen követhető, néha mégis elképesztő.
Az összkép érdekes volt, van itt minden, mint a búcsúban. Vannak itt ördögök, szellemek, zombik, vámpírok a kísértetjárta házban, ahol egy szerelmi történet is kirajzolódik. Ahogy haladunk előre, egyre furcsább dolgok történnek.
A feszültség hol felfokozott, hol laposodik, és amikor az olvasó levegőt venne, Barker bedob egy újabb csavart. Vannak kimondottan jó részei a történetnek. Nem tagadom, néha mégis elvesztettem a fonalat... néhol zűrzavaros ez a misztikus mese, vagy már kinőttem az ilyenekből. Ízlés kérdése, kit mi fog meg ebből a történetből, bár nagyjából sejtettem mire számíthatok.


Barker nevével ma mindent el lehet adni, és tényleg minden könyve jó, vagy nagyon jó, prémium kategóriás író. A siker borítékolható, csak találja meg a közönségét a könyv.
Összességében ez egy sötét, rendkívül hangulatos, hatásos történet a természetfeletti gonoszról, amely már évszázadok óta létezik, és most újra felébredt. A műfaj rajongói megtalálják a könyvben amit keresnek.

Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény!







                

J.D. Barker: 1971. január 7. (Lombard, Illinois, Egyesült Államok) –
számos könyv, például a Dracul és A negyedik majom-trilógia szerzője. A regényeit két tucat nyelvre lefordították, és elkeltek a megfilmesítési jogaik is. James Patterson-nal három közös krimit írt.
Barker a New Hampshire-i tengerparton lakik feleségével, Daynával, és lányukkal.





Agave Könyvek, Budapest, 2025
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635984299 · Fordította: Sepsi László 

Zárt ​ajtók mögött

 

J.D. Barker: Zárt ​ajtók mögött





                                               

Sok rajongója várta már, hogy ismét önálló kötettel jelentkezzen J. D. Barker. Tény, hogy a 4MGY trilógiával Barker valóban elég magasra tette azt a bizonyos lécet. A Pettersonnal közösen írt kötetei pedig elég megosztóak lettek. Most végre itt az új krimi, Barker visszatért!


Ez egy gyors, izgalmas olvasmány, az író nagyszerű történetmeséléssel köti le az olvasó figyelmét. A krimit tragikus látleletnek is olvashatjuk egy, a napjainkat meghatározó jelenségről. A történet középpontjában egy házaspár, Brendan és Abby áll.
Jellemzően mindennapos problémával Brendan és Abby párterapeutához fordulnak, mert a házasságuk kihülőben van. A terapeuta rögtön a dolgok sűrűjébe kérdez, és olyan javaslatot tesz nekik, ami fenekestől felforgatja, megváltoztatja életüket. Azt javasolja, hogy töltsenek le egy Édes és Pikáns nevű alkalmazást, aminek már világszerte 1 milliárd tagja van, és segít a pároknak kalandra találni, és újraéleszteni vagy feldobja haldokló kapcsolatukat. Itt aztán ahogy kell, semmi nem úgy alakul, ahogyan várják szereplőink. Az alkalmazás kezdi uralni és irányítani az életüket. Ez a történet tényleg elgondolkodtat. Mennyire támaszkodunk, függünk a technológiától, mennyire befolyásolja életünket a kütyük és alkalmazások világa? Ha nem félsz a sötét, meredek témáktól, érdemes nekivágnod, tuti nem hagy közömbösen a krimi.


 A Zárt ajtók mögött igazán profi munka, az olvasó csak kapkodja a fejét a filmszerűen pörgő jelenetek alatt. Az események elszabadulnak, titokzatos erők irányítják a párt. A háttérben váratlan és meglepő gyilkosságok történnek, szédítő sebességgel visz a történet. Barker nagyon tud feszültséget teremteni. A könyv első fele hatásos és lendületes, nagyon szuggesztív, remek dramaturgiával működik. Az atmoszférája igazi adrenalinlöket. Aztán egyre bonyolódik, a telepített applikáció veszi át az irányítást a házaspár élete felett. Abby drasztikusan megváltozik a történet során. Ezt túlzásnak, hihetetlennek éreztem. A cselekmény továbbra is összetett, dinamikus, elképesztő dolgok történnek. Letehetetlen a krimi, a téma -sajnos- kifejezetten aktuális. Kitér a krimi a személyes és intim kapcsolatok természetére, a barátságra, a hűségre is. Szerintem képtelenség úgy olvasni a történetet, hogy nem gondolkodik azon az olvasó, mit tenne egy ilyen helyzetben.
Mégis kicsit úgy érzem túl van írva, a második rész már korántsem rántott be, nem faltam az oldalakat, itt már csak sodródtam a szereplőkkel, mint mondjuk a Szíve helyén... esetében, pedig az 700 oldal. Az eleje annyira egyedi, ígéretes volt, majd ez a varázs némileg eltűnt.
A Zárt ajtók mögött kifejezetten pikáns, fülledt erotikával megszórt krimi. Kimondottan a jobb krimik közé került nálam, ha nem is érte el azt a hatást, mint a már említett alkotásai. Vitathatatlan, hogy J. D. Barker napjaink egyik legjobb krimi írója. Elképesztett ezt a regény, a megelevenített elektronikus világ, ami valójában félelmetes. Ezeket a modern paranoiákat mi teremtjük saját magunknak... érdemes kikapcsolni kicsit ezeket a kütyüket, mert elszakadunk a valóságtól.


Ha szereted a rengeteg akciót, a gyors és dinamikus tempót, a fülledt erotikával megfűszerezett krimit, ez a te könyved! Ajánlom a néhány oldalas szerzői utószót is elolvasni, sok érdekességet elárul benne Barker, nem csak a krimi keletkezéséről. A könyv bemutatójára az idei könyvfesztiválra hazánkba érkezett J. D. Barker. Remélhetőleg jön még máskor is hozzánk.




ITT beszerezhető kedvezménnyel a regény.









                              

J.D. Barker számos könyv, például a Dracul és A negyedik majom-trilógia szerzője. A regényeit két tucat nyelvre lefordították, és elkeltek a megfilmesítési jogaik is. Barker a New Hampshire-i tengerparton lakik feleségével, Daynával, és lányukkal.







Agave Könyvek, Budapest, 2024
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635983179 · Fordította: Abrudán Katalin

A zaj

James Patterson - J.D. Barker: A zaj




                                                           

Patterson és Barker második közös könyve A madártollas gyilkosságok után. A siker bizonyosan garantált most is. Tény, hogy profi mindkét szerző, érezhetően jó az összhang közöttük, az írói rutin, profizmus működik.

A regény olvasmányos és a váltott szemszög izgalmassá teszi a történetet, ahogyan az egyedi karakterek és a cselekmény is. Egyszerre hátborzongató és feszült, bár kissé túlírtnak éreztem néhol. Hatásosan indult, aztán valahogy elveszett a katonai részletekben, ebből lehetett volna kevesebb. Egy titokzatos robbanás több ezer ember halálát okozza a Csendes-óceán északnyugati részén, csak két fiatal lány marad életben egy véletlen folytán. A 16 éves Tennant és húga, a 8 éves Sophie. Majd megjelennek az állami szervek, de nem mennék bele mélyebben. Spoiler nélkül lehetetlen bármit felemlíteni. A főhősnőnk Dr. Martha Chan és Sanford Harbin, akiknek az a feladata, hogy megpróbálják megfejteni, mi okozza a sokkoló hangzavart és terjedő anomáliát. A hatalmas robbanás bizony a terror új hangja. Ha meghallod, már késő... Ami Patterson és Barker képzeletének legsötétebb zugaiból ered. Számtalan titok, félreértés vár a két jó karakterre, ami komoly és felelős feladat elé állítja őket. Ők kiemelkedőek voltak nekem.

A madártollas gyilkosságokhoz hasonlóan épül fel a sztori, rövid fejezetek váltják egymást, emiatt haladós, nehezen letehető, feszültséggel teli, és durván csavaros. Nagyjából itt is 10 oldalanként egészen más lesz az olvasó elképzelése, mi is van a történések mögött.A sztori alapja eléggé meglepő és elképesztő, annyit elárulok. Végig pörög, lendületes a történet, mint egy expresszvonat úgy robog. Néhol már pattanásig feszíti a húrt a két szerző, csak kapkodtam a fejem.Tagadhatatlan, hogy jól tudnak együtt létezni, alkotni. Azért így utólag a madártollas krimi jobban tetszett. 

Azt megjegyezném, tudtam, hogy az ilyen műfajú könyveknek nem én vagyok az igazi célközönsége, de Barker neve etalon, így kihagyhatatlan számomra. Valóban nem voltam biztos benne, hogy tetszeni fog-e, de ugyanakkor nem tudtam kihagyni sem. Nekem ez nem ér fel a 4MGY-sorozathoz, de egynek jó volt, ha nem is remekmű. A műfaji sajátosságok is gyorsan változnak, hol a horror - sci-fi műfajt éreztem erősnek, hol pedig fantasy felé, valamiféle apokaliptikus disztópia volt a történet, ami a misztikumot sem hagyta ki. Ez a minden mélység nélküli műfaji keveredés is fura volt nekem picit. Tény, hogy filmszerű és csavaros, sebesen alakulnak az események, ami az utolsó oldalig leköti az olvasó figyelmét. Nem szokványos történet az bizonyos, a két méltán népszerű szerző mindent beleadott. Azért nagyon várom Barker önálló regényeit. Remélem nem aprózza el magát... kár lenne. Rajongóknak és sci-fi kedvelőknek kifejezetten ajánlom.

               

J.D. Barker számos könyv, például a Dracul és A negyedik majom-trilógia szerzője. A regényeit két tucat nyelvre lefordították, és elkeltek a megfilmesítési jogaik is. Sokáig szellemíróként dolgozott, a Forsaken című első regényét 2014-ben adták ki. Barker a New Hampshire-i tengerparton lakik feleségével és lányukkal.

            

James Patterson: (1947. március 22)

a világ egyik legnépszerűbb szerzője, Alex Cross megalkotója, aki a filmvásznon is feltűnt. A kortárs írók közül az általa létrehozott képzeletbeli hősök bizonyultak a legmaradandóbbnak. Floridában él a családjával.










Agave Könyvek, Budapest, 2022
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635980185 · Fordította: Bosnyák Edit

A hívás

J. D. Barker: A hívás



                                                          

Ez a könyv és szerzője elég megosztó lesz, kapni fog hideget-meleget. Lesznek, akik szeretik, de az igazi rajongók úgy érzem hoppon maradnak. Barker korábbi regényeinek ismeretében nekem is volt némi hiányérzetem. Eléggé más, mint Barker előző könyvei. Ami talán nem is lenne baj, csak az olvasók többsége ragaszkodik a már megszokott sötét és misztikus, lelki nyavalyákban tobzódó brutális és csavaros krimihez (lásd Jo Nesbo novelláit).

Hiába villantja meg tudását Barker, lám ilyet is tudok, én sem tudom leplezni a regénnyel kapcsolatos érzéseim, amik eléggé vegyesek. Ez bizony kicsit sem thriller, hanem egy igazi sodró, popcorn akciókrimi. Természetesen pörgős, izgalmas a könyv, mondhatni látványos, olvastatja magát, még sem vagyok teljesen elégedett. Egy kezdő, vagy noname írótól klassz kezdés lehetne, de mégis csak Barker neve virít a borítón. Azé a Barkeré, aki megalkotta a 4MGY trilógiát, amivel elég magasra tette a lécet. Tőle nem ezt a felszínes, fajsúlytalan csihi-puhi krimit szoktuk meg, nem ezt várjuk. Persze, kell néha és jól tud esni a parasztvakítás, de na! Azt sem vitatom, kor és olvasottságfüggő lehet. Egy időben imádtam a Die Hard-trilógiát, vagy a Terminátor, Féktelenül és társai filmeket. Ma már csak elvétve, ha nézek ilyet. A borító is ezt a "szellemiséget" sugallja, illik, de tipikusan a nyolcvanas-kilencvenes évek akciófilmjeihez valók. 

Nos, igen, olyasmi lehet ez a könyv, de mondjuk a Die Hard negyedik-ötödik rész színvonalán. A kevesebb több lett volna. A történet sem túl erős, valljuk be. Ideidézhetném, amit az előző, koprodukcióban született Barkernél írtam: sodró és lendületes, ám egy idő után elvesztettem az érdeklődésem, csupán vártam, ebből mi sül ki? Már nem hatott meg a 899. hulla vagy a 677. robbanás...Tisztességes iparosmunka, de talán nem kéne minden évben legyen egy-két, négy-ötszáz oldalas megjelenés. Igen, Barker jelenleg tuti sikerszerző, nevével most mindent el lehet adni, de érzésem szerint felaprózza magát, tudását, kezd kilóra írni.

Ha ez egy határfeszegetés volt én nem lettem oda meg vissza. Tény, hogy kellően durva, elég kegyetlen, erőszakos ez a történet. Miről is szól, szinte mindegy is... a két főszereplő nézőpontjából követhetjük nyomon az eseményeket. Van egy rádiós sztár-műsorvezetőnő, Jordan Briggs, aki egy sikerorientált akarnok, átgázol mindenen és mindenkin. Bicskanyitogatóan ellenszenves figura, senkire nincs tekintettel, lenéző, lekezelő egoista. A sikerért azonban komoly árat fizet, magánélete romokban. Hozzá társul Cole Hundley a New Yorki rendőrség gyilkossági nyomozója, akit büntetésből tettek a  közlekedésiekhez... És igen, van egy sérült lelkületű rosszfiúnk, ő az elkövető. Elmés, de roppant gonosz gyilkos.

A helyszín Manhattan közepén a Rockefeller Center toronyház, ami a rádióállomás székhelye. Ide fut be az a bizonyos hívás, ami elindítja a lavinát. Ez a médiaközpontú háttér, műholdas rádióstúdió adja a fő helyszínt, élőben, az éterben zajlanak az események. A feszültség lapról lapra megállíthatatlanul fokozódik, a cselekmény ezerrel pörög. Kissé elfogult vagyok Barkerrel, a Szíve helyén sötétség könyvét is szerettem. Kíváncsi voltam, itt mire fut ki a vége. Szerencsére könnyen olvasható, gyorsan lehet haladni vele, a flashback-jelenetek remekül illenek a történetbe. Olvasás közben mindvégig olyan érzésem volt, mint ha a szerző a tévé számára írta volna ezt a krimit. Az információk adagolása jó volt, az elkövető háttere érthető és már-már líra megnyilatkozásai vannak. Barker azért jó író, ezen nincs vita. Csak miért várt erre a bosszú-hadjáratra ennyi sok évet az elkövető? A krimi első felében még izgultam, lekötött, később számomra hihetetlenné vált Barnie akciója. A végső megoldás is elég szokványos, nem különösebben meglepő.

Barker önálló könyvét azért érdemes elolvasni, garantáltan mindenki erre kíváncsi most, de elsődlegesen a könnyedebb, szórakoztatóbb krimit kedvelőknek. Fordulatos, lehengerlő akciópróza, ami azért ad néhány órányi kikapcsolódást.

ITT rendelhető kedvezménnyel a krimi! 

         

Jonathan Dylan Barker 1971- ben született, a Fort Lauderdale-i Művészeti Intézetben szerzett üzleti diplomát. Az 1990-es években sokáig a 25th Parallel nevű magazin munkatársa volt. Popkulturális témában írt cikkeket, és együtt dolgozott Brian Hugh Warnerrel, aki később Marilyn Mansonként vált híressé. Több novellája is megjelent az évtizedben, főleg a horror műfajában alkotott. Sokáig szellemíróként dolgozott, a Forsaken című első regényét 2014-ben adták ki. A kötet meglepő sikert aratott, és jelölték a Bram Stoker-díjra is, ráadásul a Stoker család felkereste őt, hogy segítsen Dacre Stokernek megírni a Drakula hivatalos előzményregényét. Közben Barker saját sorozatba is kezdett: A negyedik majomban az utóbbi évek egyik legeredetibb sorozatgyilkosát teremtette meg. A kötet jogait számos országba eladták, opciózták filmre és televíziós sorozatra egyaránt, ráadásul Az ötödik áldozat és A hatodik éjszaka című kötetekkel trilógiává bővült. A Szíve helyén sötétség című regénye (2020) után legutóbb James Pattersonnal közösködött A madártollas gyilkosságok krimin.
Agave Könyvek, Budapest, 2021
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634199656 · Fordította: Bosnyák Edit

A madártollas gyilkosságok

 James Patterson - J. D. Barker: A madártollas gyilkosságok

                                                            

Az utóbbi időszak legjobban várt könyve. J. D. Barker neve számomra garancia volt, miatta érdekelt 

a regény. J. D. Barker A negyedik majom-trilógiával már a kedvenceim közé került, amit legutóbbi könyvével csak megerősített. Eléggé meglepő is volt számomra ez a koprodukció ténye. James Patterson nem tartozik a kedvenceim közé, pedig a világ egyik legnagyobb példányszámban eladott szerzője. Amit eddig olvastam tőle 3-4 könyvet egyik sem tetszett igazán. Felszínes, kidolgozatlan ötlethalom, forgatókönyvszerű regényei nem vertek le lábról. James Patterson, a világ egyik legnépszerűbb szerzője felkérte Barkert egy közös thriller megírására. Patterson rendre szívesen társult már eddig is más írókkal közös munkára. Szóval ez mindenképpen jó alapötlet volt a kiinduláshoz, de igazán érdekelne, vajon mi motiválta a két szerzőt a közös munkára, hogyan született ez a regény?


Mondhatom, azért hozta a szintet, a könyv olvastatja magát, mégis valahol hiányérzetem maradt. Spoiler nélkül lehetetlen bármit felvillantani, hiszen a szövevényes történet rövid fejezetei, idegesítően darabos tőmondatai, és a folyamatosan változó eseményei misztikus háttérrel megspékelt pszichológiája amúgy lenyűgöző. Pazar akciók sora, azonnal belecsapunk az események közepébe. A végig lendületes történet, ami egy expresszvonat sebességével gázolja le az olvasót, igazi hullámvasút. Több itt a csavar, mint egy barkácsáruházban, a végkifejlet kiszámíthatatlan és meglepő. Váratlan események és megkapó fordulatok sorával találkozik a kedves olvasó. Nagyjából 5-10 oldalanként áll fejre az események menete, változik meg a lehetséges gyanúsított személye és az okok, összefüggések háttere. Mire kezdene valamit összeilleszteni az olvasó, kiderül az ellenkezője sem igaz annak, amit elgondolt. Szóval vitt magával, ez kétségtelen, de úgy a 300. oldal táján egyszerűen elvesztettem az érdeklődésem. A felfokozott várakozás ellenére vegyes érzéseket hagyott, egy kicsit csalódtam. Egy idő után csupán sodródtam az eseményekkel, kapkodtam a fejem, türelmesen vártam a megoldást.


Az akció azonnal megkezdődik már az első oldalakon. A főhősünk, Michael Fitzgerald rendes fickó, kamion-sofőrként dolgozik. Hazatérve lakásába egy idegen nőt talál holtan a fürdőkádjában. Michael rögtön felhívja a húgát, Megan-t, aki pszichológia szakos főiskolai hallgató. A férfi csak ezután hívja a rendőröket. Rögtön sejthető, hogy a két ember között igen szoros a családi kapcsolat, a bizalom jól működik. A múltjuk, családi tragédiájuk, gyermekkoruk traumája folyamatosan, lassan bontakozik ki. Ez adja a feszültséget, olyan hátteret, ami minden képzeletet felülmúl. A regény egyik fontos, legszínesebb szereplője éppen Megan lesz. Michael lesz az első számú gyanúsított, bár állítása szerint nem ismerte a nőt, valaki csapdába csalta. A lehetséges bizonyítékok azonban nem ezt igazolják. Egy kis Holtodiglan-érzetem volt is itt.

Beindul a nyomozás, színre lép két jó figura: Garrett Dobbs nyomozó és Jessica Gimble, az FBI ügynöke összefogtak és versenyt futnak az idővel. A bizonyítékok csak gyűlnek, a tempó egyre fokozódik, a hullák száma is folyamatosan emelkedik, újabb és újabb esetekre derül fény. Minden áldozat mellett felbukkan egy verébtoll is.

Azok a fordulatok, amelyek az olvasót a múltban gyökerező rejtély felé viszik, valóban szórakoztatóak, csakúgy, mint a szerzők által bevezetett többszörös csavarok, tetszett a trükkös cselszövések sorozata. Michael húga, Megan az egyik legkülönösebb és legizgalmasabb karakter, az ő írásos dokumentumain keresztül alakul, változik az események menete, bontakozik ki a múltjuk. A gyerekkori háttér képei elevenek, a traumatizált környezetet,  amelyben a két testvér nevelkedett remekül ábrázolja a krimi. Nem kevésbé meglepő az örökbefogadó szülők személye. A komplex gyilkossági nyomozás lendületes. Egy hírhedt sorozatgyilkos üldözése, Michael személyazonossága, valamint emlékeinek rejtélye játszik jelentős szerepet. Barker tényleg tudja hogy kell pattanásig feszíteni az idegeket, miközben halvány sejtése nincs az olvasónak, hová fog kifutni a történet. Izgalmasak a szereplők, bár túl sokat nem tudunk meg róluk, a pszichéjükbe való elmélyülés azonban jól sikerült.

Az előzőek sikerét meglovagolva a recept ugyanaz, ettől nekem a történet kissé hatásvadász, már vesztett eredetiségéből, nem üt olyan nagyot. Természetesen a végén, ha siker lesz, (ami nem kétséges) meglebegteti a folytatás lehetőségét. A hírek szerint már dolgoznak is a folytatáson a szerzők. Az biztos, hogy sokan el fogják olvasni ezt a könyvet, talán nem csak a hype-nak köszönhetően. Számomra azonban nem ilyen a tartalmas, jó krimi. Ez egy jól összerakott, színes, szagos, kétségtelenül látványos akciókrimi, pszichológiai alapokon. Tény, hogy mozgalmas, végig pörgős, néhol rémisztő is a cselekmény, igazán filmre illő. Mindent összevetve, magával ragadott a történet és kikapcsolt, azonban nem ez lesz életem krimije... azaz: Életem első és egyetlen Omega-koncertjét juttatta eszembe a nyolcvanas évekből. Volt ott is minden vásári huncutság: füst, köd, pazar kosztümök, fényorgia, Kóbor lovon, meztelen lányokkal stb… csupán a zene szorult némileg háttérbe.

    

J.D. Barker számos könyv, például a Dracul és A negyedik majom-trilógia szerzője. A regényeit két tucat nyelvre lefordították, és elkeltek a megfilmesítési jogaik is. 

Barker a New Hampshire-i tengerparton lakik feleségével, Daynával, és lányukkal, Emberrel.

James Patterson: (1947. március 22)

a világ egyik legnépszerűbb szerzője, Alex Cross megalkotója, aki a filmvásznon is feltűnt. A kortárs írók közül az általa létrehozott képzeletbeli hősök bizonyultak a legmaradandóbbnak. Floridában él a családjával.


                                                                                                                             









Agave Könyvek, Budapest, 2021
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634199052 · Fordította: Bosnyák Edit·
Megjelenés időpontja: 2021. április 9.

Szíve helyén sötétség

J. D. Barker: Szíve helyén sötétség



                                                                          

  "Isten útjai kifürkészhetetlenek az élők számára, a halál után viszont azt a kevés szabályt is felrúgja."


A negyedik majom-trilógia szerzőjének új regénye teljesen lenyűgözött, minden elképzelésem felül tudta múlni.
Senkit ne ijesszen meg a könyv terjedelme, az első lapoktól visz a történet, ami számtalan meghökkentő fordulattal, izgalmakkal íródott. Elöljáróban talán még annyit: ez a krimi egészen más, mint az elhíresült 4MGY sorozat. Szeretem, ha egy író bátor, nem ragaszkodik a jól bevált alapokhoz, nem csupán klisékből dolgozik. Barker ötödik regényében tudott, mert újítani a történetszövésben és a tartalomban. Imádtam ezt a misztikus szerelmi történetet a thriller elemeivel megspékelve. Ötletes, kétségtelen az év kiemelkedő alkotása.


     

Elsőnek ami szembetűnt nekem, az a kifinomult, igényes nyelvezete. A történet különleges, picit misztikus elemeket is használ, érzelmeket megmozgatóan lírai néhol. Nehéz spoiler nélkül szavakba önteni, amit ez a könyv kivált az olvasóból. Abszolút felülmúlta minden várakozásomat. Barker története mesterien bővelkedik a félrevezetésben, miközben egy izgalmas és meglepő, kibontakozó gyerekszerelem tanúi lehetünk. Jack és Stella elég bizarr módon egy temetőben, a fiú szüleinek sírjánál ismerkednek meg. Innentől a találkozások éves rendszerességgel ismétlődnek egy bizonyos napon, a szülők halálának évfordulóján. Ezt követjük végig, miközben Jack élete és múltja a szemünk előtt épül fel. Nagynénje, Jo neveli, aki áldozatos munkával igazgatja a fiú sorsát. A történet elég átfogó, hiszen 1984. augusztus 8-tól egészen napjainkig vezet. A terjedelem indokolt, kétség nem fér hozzá, Barker zseniálisan varázsol ebben a nagyívű történetben, tartja fenn az érdeklődést. Stella alakja, szüleinek története végig érezhetően sűrű és sötét titkokat rejt, ő áll az események középpontjában. Eltűnései, felbukkanásai közti időszakok Jack ábrándozásáról, a szülők múltjáról és a lány körüli rejtély megoldása körül forognak. 

A két gyerek vonzalma erős, mégis a zárkózott Stella finoman tartózkodó, szinte játszik Jack érzelmeivel.A két gyerek a szemünk előtt kamaszodik, lesz fiatal felnőtt. A lányt kísérő fehér autós, fehér kabátos csapat körüli titkok sokáig megfejthetetlenek. A lány állandóan kesztyűt visel, ez még sejtet valamit. A két gyerek története teszi ki a könyv első harmadát, amit megszakítva, kapunk képet egy titokzatos kísérletről, a "D" alany nevű fiúról. Olvassátok, lesznek meglepetések, csavarok. Néhol csak kapkodtam a fejem az információk sűrűjében, ám a puzzle darabok a végére helyükre kerülnek. A közben történő meglepő halálesetek, régi gyilkosságokból egy különös hátterű történet áll össze. A szereplők színes karakterei közül a Prédikátor és a nyomozónő alakja emelkedik ki.

Jó ízlésről tesz tanúbizonyságot a szerző abban is, hogy szenzációs zenék (REM, Phil Collins, Lenny Kravitz, Aerosmith), és kiváló könyvek kerülnek említésre. Dickesn Szép remények regénye különösen fontos elem. A misztikum, horror és krimi elemek elegye tökéletes harmóniát ad. A remekül megírt és megszerkesztett könyv állandó izgalomban tart, nincs üresjárat, valóban letehetetlen. Kiváló karakterek népesítik be a krimit, amihez izgalmas háttér párosul. Persze az olvasó igyekszik kitalálni az összefüggéseket, ami nem igazán fog menni. Barker valóban egy lenyűgöző mesét írt, jól szövi a szálakat. Persze apró részleteket elárul, amivel végig tudja tartani és fokozni az izgalmakat. Szerintem csak úgy a hatszázadik oldal után-körül kezd igazán összeállni, mi lehet a háttérben. A levezetés igazi akciódráma, hullahegyek, váratlan helyzetek, különleges megoldásoktól tarkított, ahol újabb szereplők is színre lépnek. Kapunk alapos magyarázatot utólag mindenre, Barker ügyesen és gondosan elvarrja a szálakat. Talán nem is kell mondani ezek néhol természetfelettiek amitől kitalálhatatlanok. Ettől lesz misztikus, és mégis hihető az egész mese. Tetszett az évek múlását segítő, fontosabb társadalmi, politikai háttér összefoglalása. A sötét bűn fojtogató, misztikus háttérrel bontakozik ki, a rejtélyek megoldása megnyugtatóan zárul. Roppant kíváncsian várom, legközelebb mi pattan ki a szerző agyából, klaviatúrájából. 






ITT tudod 25% kedvezménnyel megszerezni a krimit!





   

Jonathan Dylan Barker 1971- ben született, a Fort Lauderdale-i Művészeti Intézetben szerzett üzleti diplomát. Az 1990-es években sokáig a 25th Parallel nevű magazin munkatársa volt. Popkulturális témában írt cikkeket, és együtt dolgozott Brian Hugh Warnerrel, aki később Marilyn Mansonként vált híressé. Több novellája is megjelent az évtizedben, főleg a horror műfajában alkotott. Sokáig szellemíróként dolgozott, a Forsaken című első regényét 2014-ben adták ki. A kötet meglepő sikert aratott, és jelölték a Bram Stoker-díjra is, ráadásul a Stoker család felkereste őt, hogy segítsen Dacre Stokernek megírni a Drakula hivatalos előzményregényét. Közben Barker saját sorozatba is kezdett: A negyedik majomban az utóbbi évek egyik legeredetibb sorozatgyilkosát teremtette meg, akit a rendőrség üldöz. A kötet jogait számos országba eladták, opciózták filmre és televíziós sorozatra egyaránt, ráadásul Az ötödik áldozat és A hatodik éjszaka című kötetekkel trilógiává bővült.






Agave Könyvek, Budapest, 2020
720 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634198291 · Fordította: Bosnyák Edit

A hatodik éjszaka

J. D. Barker: A hatodik éjszaka
(4 MGY 3.)




                                                                                           

"Sohasem árt, ha az embernek van egy C terve."









J. D. Barker letarolta, újjá varázsolta a zsáner műfajában a krimit. Nem véletlen lett világsiker, sokak kedvence már az első kötettel. Barker A negyedik majom krimijével rögtön magasra tette a lécet, amit tudott tartani a folytatás, Az ötödik áldozat esetében. Legtöbbször a második részek jóval gyengébbek, magyarázós, átkötő elemek, nos ez itt nem így van. Ami még nagyon fontos, itt csak sorban érdemes olvasni. Az pedig számomra plusz pont, hogy nem húzza tovább, a harmadik résznél lezárta a sorozatot. Bár erre azért nem vennék még mérget...


Krimiről írni mindig nehéz, ezen sorozat esetében különösen. Pufogtathatom a szokott, bevált frázisokat: zseniális, lenyűgöző és izgalmas, de tény: ez a sorozat valóban az. Végig olvasmányos,
jó stílusban megírt történet, ami tényleg egyből rabul ejti az olvasót. Az emberi természet legsötétebb zugaiba, a kétségbeesésbe, a kegyetlen pusztulásba vezet a trilógia zárása. Kapunk visszamenőleg válaszokat, ismét több szemszögből és a naplókból bontakozik ki a történet. Ami sokkoló, emeli az adrenalinszintet. Kemény, brutális, sötét a történet, ez sem változott. Ütős, és izgalmas, végig pörgős, fordulatokból nincs hiány. Csak kapkodtam a fejem, ami kivételes egy sorozatnál. Chris Carter, Tomas Harris nyomdokain haladva kap értelmet minden. Valóban letehetetlen.



Anson Bishop naplóinak formája, annak beleszövése a történetbe zseniális fordulat. Remekül áll össze a végére minden. Persze, addig több esetben áll fejre az előzmény, mikor minden biztos, nos, jön egy újabb, váratlan fordulat. Annyit elárulok, már maguk a naplók eredetisége is megkérdőjeleződik, ahogyan láttunk már olyat, hogy a fedhetetlennek tűnő nyomozó a hunyó....
vagy legalábbis úgy tűnik. Nos, ezt hagyjuk, kerülve a spoilert. A nagy kérdés végig az, KI a valódi Négy Majom Gyilkos? Erre éppen két gyanúsítottunk is van: Anson Bishop és Sam Porter nyomozó. Sam évek óta rögeszmésen vadászik Ansonra. Az új bizonyítékok arra utalnak, hogy ez valószínűleg nem csupán hívatástudat volt. Ez végig egy hatalmas és halálos macska és egér játék. Remek karakterek népesítik be a krimit, amihez izgalmas háttér Chicago lepusztult környezete.


"A tudata hátsó részében megszólalt a vészcsengő, és lassan képtelen volt figyelmen kívül hagyni."

Kétségtelen, hogy a durva brutalitás mellé a könyv legnagyobb érdeme a szerkezete. Barker hozza
az előzőek színvonalát, alapos és jó rutinnal megírt, az olvasóra nézve is komoly agymunkát igényel a sok szál és szereplő követése. Ez itt-ott fárasztó, bizony volt, hogy vissza kellett olvassak, mert elvesztettem a fonalat. A korábban történtek és események ismerete sem mindig segített, annyira szövevényes, összetett a történet. Amikor azt reméltem, igen érteni vélem, kezdem sejteni mi lehet a háttérben, ki a gyilkos, jött egy csavar, minden fejre állt, lassan az ellenkezője sem igaz annak, amit gondoltam. Egy valóban kivételes, profi  sorozatgyilkossal van dolguk, Hannibál büszke lenne rá.


Ennek a trilógiának folyamán különösen szerettem Sam Porter nyomozót. Csapatának elismert, tisztelt tagja, elkötelezett zsaru. A történet egyik legrázósabb része számomra az előzmények összeomlása, amivel megkérdőjeleződik a valódi 4MGY személye. A történet végére az olvasó arra is rájön, hogy senki sem olyan, mint amilyennek elsőre látszik. A hősöknek is van sötétebb oldala, lehetnek gazemberek, ahogyan az áldozat is lehet hős.
Végig lekötött a történet, Barker hozza a szokott formáját. Brutál jó, végre egy vérbeli pszicho-krimi, ez itt most nem csak jól hangzó fordulat! A szerző a sötét pszicho-thriller mestere, és elkészítette az egyik legjobb krimisorozatot, amit mostanában olvastam. Roppant kíváncsian várom Barker agyából, klaviatúrájából mi pattan ki legközelebb.

Jonathan Dylan Barker 1971- ben született, a Fort Lauderdale-i Művészeti Intézetben szerzett üzleti diplomát. Az 1990-es években sokáig a 25th Parallel nevű magazin munkatársa volt. Popkulturális témában írt cikkeket, és együtt dolgozott Brian Hugh Warnerrel, aki később Marilyn Mansonként vált híressé. Több novellája is megjelent az évtizedben, főleg a horror műfajában alkotott. Sokáig szellemíróként dolgozott, a Forsaken című első regényét 2014-ben adták ki. A kötet meglepő sikert aratott, és jelölték a Bram Stoker-díjra is, ráadásul a Stoker család felkereste őt, hogy segítsen Dacre Stokernek megírni a Drakula hivatalos előzményregényét. Közben Barker saját sorozatba is kezdett: A negyedik majomban az utóbbi évek egyik legeredetibb sorozatgyilkosát teremtette meg, akit a rendőrség üldöz. A kötet jogait számos országba eladták, opciózták filmre és televíziós sorozatra egyaránt, ráadásul Az ötödik áldozat és A hatodik éjszaka című kötetekkel trilógiává bővült.








Agave Könyvek, Budapest, 2019
474 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634196921 · Fordította: Bosnyák Edit

Az ötödik áldozat

J. D. Barker: Az ötödik áldozat 
(4MGY 2.)




                                                                 












Az idei év legnagyobb durranása idehaza szerintem J. D. Barker Negyedik majom krimije volt. Egyszerűen mindent vitt, nálam lesöpörte a nagynevű szerzőket, skandináv krimiket, újszerűsége felülmúlta a többieket.
A siker összetevője ez esetben a csavaros, meghökkentő és jól felépített történetben van. Zseniális karakterek, jellemrajzok uralják a történetet. A két látszólag külön szál mesterien szövődik egybe.
Így nem véletlenül a tél leghúzósabb zászlóshajója az Agave kínálatában a nagyon várt folytatás lett.



Igazából nem okozott csalódást, remek most is a történet, mégis némileg hümmögök. Nem tudom azt mondani, hogy jobban tetszett mint az előző kötet, nekem az első rész nagyobbat szólt. Barker rögtön magasra tette a lécet, és bár tény, ezt is élveztem olvasni, hiszen bonyolult, nagyon összetett, sötét, velejéig gonosz. A történések most is néhány nap eseményeit követik, több visszautalással a múltra. Képbe kerül az anya, mert ugye a gyilkos is ember, őt is anya szülte. Mondhatnám, ez egy családi ügy. Ráadásul olyan befejezést kapunk, ami a folytatásért kiállt. Thomas Harris rajongói megnyalhatják mind a tíz ujjukat. Rutinosan megírt, az eddig bevált recepten nem módosított semmit az író. Barker Az ötödik áldozattal hozza azt a színvonalat, amit az első résznél kaptunk. Talán egy lapáttal még rá is tesz. Ami kimondottan tetszett az a finom humora.


A Négy Majom Gyilkosa (alias Anson Bishop) olyan emberek gyermekein áll bosszút, akik hite szerint valamiért megérdemelt büntetést. Márpedig minden áldozat családban akad egy súlyos bűnelkövető, de hogy az ártatlan bűnhődjék, ezzel okozva kínszenvedést, háát... elég sajátságos valóban.

Ebben a folytatásban kezdésnek a több hete eltűnt 15 éves Ella Reynolds jégbe fagyott holtteste kerül elő, aki egy másik frissen eltűnt lány ruháit viseli... A történet végig tele van csavarokkal, meglepő és váratlan fordulatokkal. Letehetetlen, valóban száguld a történet, az áldozatok száma egyre nő. Barker nem hagyja egy pillanatra sem az olvasót unatkozni, pörgős és váratlan fordulatok halmaza a regény. Néha ugyan hatásvadásznak éreztem, kicsit már fárasztó is a sok név, adat, visszautalás, mire azt reméli az olvasó, igen érteni véli, kezdi sejteni mi lehet a háttérben, minden fejre áll, lassan az ellenkezője sem igaz annak, amit gondolunk. A Hannibál-filmek vagy a Hetedik stílusát, hangulatát idézi. Aki szereti az ilyen beteg, gonosz történeteket jól fog szórakozni. Sötét és kegyetlen, ám helyén van minden. Érdekelne, vajon Barker pszichológusa mit is mondana erről, ha olvasta.


Sam Porter nyomozásba kezd, egy régi nyom izgatja, amit nem tud elengedni. Ennek eredménye, hogy egy hétre felfüggesztik Portert. Pedig Chicago utcáit egy újabb gyilkos gonosztevő járja. Az újabb karakterek közül az ügyvédnő alakjára érdemes figyelni.

Barker jellemábrázolása mellett a részletekre is nagy figyelmet fordít, ami lenyűgöző. Olvasmányos, sodró a krimi, több megválaszolatlan kérdéssel a cselekményben. Szóval azért: hűazta! Izgatottan várom a befejező részt.




Jonathan Dylan Barker:

1971-ben született, a Fort Lauderdale-i Művészeti Intézetben szerzett üzleti diplomát. Az 1990-es években sokáig a 25th Parallel nevű magazin munkatársa volt. Popkulturális témában írt cikkeket, és együtt dolgozott Brian Hugh Warnerrel, aki később Marilyn Mansonként vált híressé. Több novellája is megjelent az évtizedben, főleg a horror műfajában alkotott.









Agave Könyvek, Budapest, 2018
528 oldal · ISBN: 9789634195368 · Fordította: Bosnyák Edit

A negyedik majom

J. D. Barker: A negyedik majom



















Ebben a hónapban az eddigi olvasásaimból négy krimi volt. Mindegyik igen jó és izgalmas történet, de mindegyik másként és másért volt jó számomra. A negyedik krimi A negyedik majom azonban mindent vitt, felülírta a műfajt. Olyan váratlan jó élményt adott, amin még magam is őszintén meglepődtem. Az áprilisi megjelenése idején úgy gondoltam nem kell ez nekem, egy első könyves szerző krimije egy sorozatgyilkos naplója, stb... nem igazán kedvelem ezeket, számomra a két filmes hasonlat sem volt vonzó, sőt. Mind a két film olyan nekem, amit egyszer bőven elég volt látnom. Így ezt a könyvet simán kihúztam a listámról. No, ennyit az előítéletekről...kár volt!
Nyáron már kezdett érdekelni, mit tud, miben más ez, egyre több jó véleménnyel találkoztam. Aztán több hónapi várakozás után nagy bátran lekaptam a polcról. Nem bántam meg!




Az első, ami rögtön meglepett: nagyon olvasmányos, jó stílusban megírt történet, ami tényleg egyből rabul ejti az olvasót. És nem is ereszti, végig kitart. A szerző jól bánik a szavakkal, ügyesen tud játszani az olvasóval. Nem csak a borzongatásban jeleskedik. Azért a kevésbé edzett olvasók számára is (mint én) fogyasztható mennyiségű az ilyen elem. No, jó, lehetett volna kicsit kevesebb patkány benne..

Tény, ez egy olyan könyv, amely megdolgoztatja nem csak az idegeket, de az érzékenyebb olvasók gyomrát sem kíméli. Tökéletesen megkomponáltak az akciók, maga a történésekben rejlő gondolatokra is érdemes figyelni. Olvasás közben a félelem valóságos, kellemesen borzongató. A szerző valóban belép az olvasó fejébe és játszik az elméjével. Briliánsan idegbajos, beteg, de remekül csinálja.Igazán jól, nem öncélúak a borzalmak ezt meg kell hagyni! Az csak finom hab a tortán, hogy igazából két kerek, kidolgozott történetet kapunk.


Ez végre tényleg egy elképesztő pszicho-thriller, nem csak annak hirdetik. Az ördögi sorozatgyilkos a Négy Majom Gyilkosa (4MGY) immár öt éve tartja rettegésben Chicago lakóit. Áldozatai fiatal lányok. Érdekesség, hogy nem az igazi bűnöst kapja el, hanem egy közeli rokonát, akin bosszút áll. Jön a 4MGY és igazságot szolgáltat. Így a valódi bűnös egy életen át bűntudatot érezhet az ártatlan haláláért is. Módszere lesz a védjegye, ami eléggé szokatlan és kegyetlen. Mindannyian ismerjük a három bölcs majom történetét, akik a nem hall, nem lát és nem beszél elvét követik. Japánban Mizarunak, Kikazarunka és Iwazarunak hívják őket és már több ezer évesek.
A történet szerint volt egy negyedik majom ... ne csinálj rosszat!



"Az első három majom írja elő azokat a szabályokat, amelyeket mindenkinek be kellene tartania, de a negyedik majom a legfontosabb.
 – Sizaru – mondtam. – Sizarunak hívják"



Már rögtön a kezdés sem a szokásos. A zöld jelzésre elinduló busz elé lép egy férfi, akit halálra gázolnak. Minden jel arra mutat, hogy az áldozat nem más, mint a régóta keresett sorozatgyilkos. A rutinos krimirajongó azonban gyanút foghat... valahogy túl egyszerű lenne ez a megoldás, hogy a gyilkos egy véletlen baleset során a rendőrség ölébe hull. És lőn! De ez még mindig nem a valóság, gyilkosunk mesteri csavarral ott van a szemünk és a rendőrök szeme előtt is jó ideig. A nyomozást vezető Porter, (akit végig Potternek olvastam) a sötétben tapogatózik, miközben ő maga is küzd élete problémájával.







A nyomok és a megtalált napló az, ami végül, apródonként elvezet a tetteshez. A gyilkos naplóját olvasva megelevenedik gyerekkora, szüleivel való kapcsolata. Sőt, a valódi okok, magyarázat is onnan ered. Az olvasó és a nyomozó egy pszichopata tudatába merülhet el, megismerve különös élettörténetét. Nem csupán a 11 éves fiú élete, gondolatai, de a szülei is bemutatásra kerül. Az emberi lélek, elme sötét mélységeibe merülhetünk itt el. Fekete humora, iróniával jól nyakon öntve itt bőven akad. Borzongató és fogva tart, nem engedi az olvasót. Mesteri a történet!




Ördögien izgalmas és érdekfeszítő volt olvasni ezt a történetbe épített naplót. Részletes, szemléletes volt a második történet is, legalább olyan izgalmas, mint a nyomozás. Miközben Sam Porter nyomozó és társai egyre jobban megközelítik az utolsó elrabolt áldozatot az idő is egyre fogy, a feszültség fokozódik. Igazi macska-egér játék ez, az egész cselekmény három nap története. A nyomozók próbálják élve megmenteni az utolsónak elrabolt lányt. A naplóból kibontakozó történettel mesterien fésüli egybe az egészet a szerző! Le a kalappal, ezzel a befejezéssel és az egész sztori lendületéért, felépítésért. Szerényen csak annyit: leesett az állam a befejezést olvasva. Komolyan erős a történet, nem csak hatásos. Filmre vele mondanám, de amint az a fülszövegből kiderül, a jogokat már el is adták. Nem is csodálkozom ezen. Remélem nem rontják el a készülő filmet.


Sam Porter nyomozó jó fej, fáradthatatlan, szimpatikus volt. Miközben fogy az idő és a lapok a megoldás közeleg ebben a mesterien megírt, lebilincselő thrillerben. Még itt, ekkor is akad egy meghökkentő csavar... a 4MGY mégsem az a személy, akire az olvasó és Porter is tippel. Agyafúrt, brutális pszichopata a gyilkosunk, de nem menekülhet azért.

Most azt érzem, hogy ez az egyik legjobb krimi, amit évek óta olvastam. Olvasás után csak annyit: húaztamindenit! Ezt ne hagyd ki! Minden szó a helyén van, sodró, kellően sötét és csavaros, tökéletes történetfelépítésével, nyelvezetével magasan kiemelkedik az átlagból. Szerettem ezt a könyvet, egyszerűen jó volt olvasni, minden borzalma ellenére. Aki a Bárányok hallgatnak vagy a Szomszéd lányt szerették, ebben sem fognak csalódni. Filmben valóban a Hetedik-hez lehet hasonlítani, amire utalás a könyvben is elhangzik. Remek történetet olvashattam, végig lekötött. Minden meg van benne, ami egy jó krimihez kell. Kíváncsian várom a novemberben érkező folytatást!



Jonathan Dylan Barker:

1971-ben született, a Fort Lauderdale-i Művészeti Intézetben szerzett üzleti diplomát. Az 1990-es években sokáig a 25th Parallel nevű magazin munkatársa volt. Popkulturális témában írt cikkeket, és együtt dolgozott Brian Hugh Warnerrel, aki később Marilyn Mansonként vált híressé. Több novellája is megjelent az évtizedben, főleg a horror műfajában alkotott. Sokáig szellemíróként dolgozott, a Forsaken című első regényét 2014-ben adták ki. A kötet meglepő sikert aratott, és jelölték a Bram Stoker-díjra is, ráadásul a Stoker család felkereste őt, hogy segítsen Dacre Stokernek megírni a Drakula hivatalos előzményregényét, ami várhatóan 2018 végén fog megjelenni. Időközben Barker megírta a következő könyvét A negyedik majom címmel, melynek jogait már a 2017-es megjelenése előtt számos országba eladták, és opciózták filmre és televíziós sorozatra egyaránt.








Agave Könyvek, Budapest, 2018
406 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634194330 · Fordította: Bosnyák Edit