A ​remény szerelmesei

 

Fábián Janka: A ​remény szerelmesei
(Az Anna-bál szerelmesei 5.)





                                  

A könyv szervesen kapcsolódik Az Anna-bál szerelmesei sorozathoz, bár inkább csak egy ráadás kisregény a rajongóknak. Aki kedveli és olvasta a sorozatot bizonyára elolvassa ezt is. A történet az első világháború kitörése előtt egy évvel ért véget a negyedik részben most egy nagy ugrással az ötvenes években járunk. 1954 nyara több szempontból sorsfordító eseményeket hoz a lány és Füred életébe is. Félelmetes időszak ez is történelmünkben. ÁVH, szürkeség, feljelentések ideje, bálok, szórakoztató mulatságok nélkül. Az az úri osztály kiváltsága volt, mára eltűnt. Gyári munkások tömege lepi el a Balatont, érezhető a változás. Balatonfüred aranykorszaka leáldozott, már csak emlékekben él. Mégis, milyen jó felidézni ezeket a régi emlékeket, bálokat! Fábián Janka a tőle megszokott olvasmányos, szórakoztató stílusban meséli el ezt a történetet. A cím nagyon kifejező, találó lett. A remény ugyanis a változásra végig ott leng, sejteti a készülődő forradalmat. Aztán, hogy az nem éppen úgy alakult, ahogyan reméltük, már egy másik történet.


Kolláth Cili, a Györöky família kései leszármazottja körül bonyolódnak az események. Cili imád fényképezni. Így amikor 1954 nyarán a Pajtás gőzös elsüllyed a part közelében, Cili éppen ott van az események középpontjában. Természetesen bőszen kattogtatja fotómasináját, megörökítve a tragédia képeit. Amikor az ÁVH emberei igyekszenek eltüntetni a nyomokat, az újságok elbagatellizálják a tragédia okait. Aki nem ismerné, annak érdemes utánaolvasni bővebben a tragédiának. Cili egy ravasz trükk és az ifjú Kovács Ferenc segítségével eltünteti a gépét. A képek megmenekülnek. Bevallom, én azt reméltem valami nagyobb horderejű dolog lesz a képek sorsából. Persze, akkor nem fért volna bele a sztori 200 oldalba, akár egy nagyregény is kikerekedhetett volna. Maradt a bevált formula, Cili életébe belép egy másik férfiú is. A szerelem reménye kerül a középpontba. Izgalmas kalandok során derül ki, melyik fiú lesz a befutó a lány szívében. Nem az, amelyiket én vártam...


Erre az időszakra esik a Jókai-villa újranyitása is. Feltűnnek ismert fővárosi emberek, közéleti személyiségek is a történetben. Ezek tökéletes kiegészítői a történelmi háttérnek.

Itt lép be Cili életébe a fiatal író, Kesztölczi Ákos. Az ő karaktere valamiért nem volt szimpatikus, titkon reméltem valami ÁVH-s besúgó lesz belőle...
Az egykori Anna-bálokat megidézve hamarosan híre megy, hogy újra bálat rendeznek a városban. Ez kellően felbolygatja a hangulatot, lázas készülődés veszi kezdetét. Édes-bús nosztalgikus emlékek törnek felszínre. Egyszerűen magával ragadó a sztori, biztos kézzel megírt életkép. Cili életébe is fordulatot hoz az esemény. A szerelem megmámorosítja a lányt és a szikrázó nyár újabb fontos kérdéseket hoz életébe. Janka érzékletes és érzékeny mesélő. A kor hangulata tökéletes és színes, látványos képekben kel életre. Andalítóan idézi a békebeli hangulatot, reményt kelt a szívekben. 

A sűrű eseményekben gazdag nyár lezárása pedig valóban csak reménnyel teli lehet. Minden szempontból marad az örök éltető remény a szerelmeseknek és az országnak is.


Kedvezménnyel ITT rendelhető a kisregény! 

    

Fábián Janka:1973-ban, Vácon született, írói álnevét nagymamája iránti tiszteletből vette fel. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol–történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Lóránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet.Könyveit eleinte saját kiadásban jelentette meg, így maga indította el írói karrierjét.

Fontosabb könyvei: Emma-trilógia, Lotti öröksége, Adél és Alíz, Koszorúfonat, Az angyalos ház, A német lány, A francia nő, Az utolsó boszorkány lánya, Könyváruslány, Cholera-napló, Árvízi napló, Az Anna-bál szerelmesei sorozat.










Libri, Budapest, 2025
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636046637

Történelem ​és romantika 2.

 

Fábián Janka: Történelem ​és romantika 2.
Újabb szerelmek, hősök és kalandok a magyar históriából





                                                

Méltó párja a tavaly megjelent első résznek. Igényes, szép kiadvány, minőségi könyv a tartalmat illetően is. Szórakoztató érdekességek a néha már elfeledett múlt históriájából. Fábián Janka a történelmi romatika nagyasszonya jól válogatott, gazdag és élvezetes válogatást kap az olvasó.

A jól felépített kötet leporolja a múlt titkait, fellebenti a fátylat a régmúlt szereplők életéről. Az érdeklődést felcsigázza, tartogat meglepeteséket az olvasónak. Elsőnek Jókai színésznők iránt érzett vonzalma áll a középpontban. A két botrányos, ám boldog házasság története közül talán a Laborfalvi Rózával kötött frigy közismertebb. A tíz éves özvegység után azonban az idős író életébe belépett a fiatal Nagy Bella. Tetszett, ahogyan a történetek végén egy-egy kapcsolódó vers, napló vagy levélrészlet olvasható. Gazdag képanyag társul a szövegekhez. Jó volt felidézni, a tavaly nyáron Füreden tett látogatásomat az egykori Jókai-villában.

Tetszett az is, ahogyan több történet szinte folytatódik, kapcsolódik az első könyvben megismertekhez. Sándor Móric, az ördöglovas életét már megismerhettük korábban. Most a lánya sorsa kerül górcső alá. Ő maga is hasonlóan édesapjához erős akaratú teremtés volt. Házassága is tartogat több meglepő fordulatot. Jó volt olvasni egyik kedvenc Mikszáth regényem hátteréről is. A Különös házasság 1900-ban jelent meg, azóta is kiemelkedő az írói életműben. A háttér azonban az irói fantáziának és a valóságnak köszönhetően igen csak más. Izgalmas és színes adalék a regényhez ez a történet. A Kisfaludy gőzős és névadója is az első kötetben szerepelt. Most Kisfaludy Károly rövidre szabott, viharos életét ismerheti meg az olvasó.

Fábián Janka Ida regénye főhőse Ferenczy Ida. Sisi elhíresült társalkodónője és barátnője mozgalmas és tevékeny életet élt. Az alaposabb háttér itt is tartogat meglepő fordulatokat. Miért is nevezi Magyarország őrangyalának őt a szerző? Kiderül az érdekes sztoriból. Az egész kötet informatív és felkelti a kíváncsi olvasó érdeklődését. Fábián Janka a tőle megszokot történelmi hűséggel mutatja be az adott kort. Stílusa, ahogyan tálalja a történeteket megkapó, szinte látom magam előtt a történéseket, a szereplőket, a helyszíneket.

Olvashatunk az első női párbajról, Mária főhadnagy nem mindennapi életéről, vagy a kaliforniai borászat magyar megteremtőjéről. Mert magyarok, valóban mindenütt vannak! Kicsit nekem a grófok, hercegnők és főurak közül kilógott Lugosi Béla azaz Drakula története. Az ő sorsa sem mindennapi, alapos és mozgalmas élete példaértékű lehet a ma emberének is. Neve vitathatatlanul összeforrt az általa remekül megformált Drakuláéval. Tipikus művészsors az övé, egy magyar kalandjai az amerikai mozi világában. Jellegzetes karaktere a mai napig etalon. A magyar történelem tele van érdekesebbnél érdekesebb személyekkel, sorsokkal. A történelemkönyvekben ilyen figyelemfelkeltő adatokat nem találunk. Ezek a kis színes életutak valóságos hátteret adnak, élőbbé, emberközelivé teszik a régmúlt idők szereplőit. Janka ezúttal is kiváló érzékkel vegyíti a romantikus és a történelmi szálakat ezekben a történetekben.

Szerethető, informatív válogatást ad olvasóinak Fábián Janka. Lényegretörő fejezeteiben emberi sorsok, életek, kalandos szerelmek villannak fel olvasmányosan. A háttér sok esetben mozgalmas és tanulságos. Ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit is szereti a történelmet, kíváncsi milyen volt akkoriban az élet. Igényes, szép kiadvány minden korosztálynak ajánlott.

Kedvezménnyel ITT rendelhető a könyv!





      

Fábián Janka:1973-ban, Vácon született, írói álnevét nagymamája iránti tiszteletből vette fel. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol–történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Lóránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet.Könyveit eleinte saját kiadásban jelentette meg, így maga indította el írói karrierjét.

Fontosabb könyvei: Emma-trilógia, Lotti öröksége, Adél és Alíz, Koszorúfonat, Az angyalos ház, A német lány, A francia nő, Az utolsó boszorkány lánya, Könyváruslány, Cholera-napló, Árvízi napló, Az Anna-bál szerelmesei.



















Animus, Budapest, 2025
200 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636147204

Történelem ​és romantika

 

Fábián Janka: Történelem ​és romantika
Szerelmek, hősök és kalandok a magyar históriából





                                                       

„A történelem legnagyobb varázsa azonban az, hogy gyakran az emberi fantázia sem képes túlszárnyalni a valóságot!”







Fábián Janka új könyve gazdagon illusztrált, kutatásokkal alátámasztott, informatív történelemkönyv. A tizenhat történetben felvillannak már közismert, vagy mára elfeledett személyiségek életének kiemelkedő állomásai, régvolt szerelmek, tragédiák. Az igényes kivitel tartalmas gondolatébresztő történeteket gyűjt egybe. Nem regény, de regényes életek kerülnek elénk a lapokon. A népszerű szerző neve garancia a minőségi tartalomra, az adott korszakot és szereplőit hitelesen mutatja be.

Elsőnek rögtön a népszerű és közkedvelt Erzsébet királyné, azaz Sisi és Andrássy Gyula gróf vélt vagy valós szerelmét idézi meg, ahol a két ember barátságáról olvashatunk. Nagyjaink is érző emberek voltak, jól példázza ezt is a történet. A könnyed, olvasmányos stílusban tálalt régmúlt emlékek, régi korok hősei elevenednek meg a lapokon. Izgalmas volt megismerni Bánky Vilma, az első hollywoodi magyar filmcsillag sorsát, aki a némafilmek sztárja volt.

A legnagyobb magyar, Széchenyi István élete is tartogatott meglepetéseket. Az élete nagyon is emberi, esendő és szenvedélyes szerelmekben gazdag volt. Egy lángoló szerelemnek köszönhető a Magyar Tudós Társaság létrejötte is. Számomra mozgalmas háttérrel bírt a Sándor-palota névadó hőse, Sándor Móric sorsa is. Az Ördöglovas néven elhíresült férfiúról film is készült a negyvenes években.

Az amerikai polgárháború hősével Számwald Gyulával való megismerkedés is új felfedezést adott számomra. Színes és különleges életútja bizonyítja, a magyarok valóban mindenütt ott vannak. A Kisfaludy-gőzös legendáját is jó ötlet volt beemelni a kötetbe, örömmel olvastam róla. A balatoni hajózás fontos pillanatának lehetünk tanúi. Gondoltad volna, hogy 300 utast tudott szállítani, és ebédlőterem, könyvtár is volt a hajón? Olvashatunk még Napóleonról is, vagy az angol királyi család Erdélyhez fűződő kapcsolatáról.

Fábián Janka kézenfogja az olvasóit és a történelmünk kiemelkedő szereplőinek életébe vezet bennünket. Janka kiváló érzékkel vegyíti a romantikus és a történelmi szálakat. Az anekdoták, legendák jól keverednek a valósággal, tartalmas és szórakoztató, gördülékeny olvasmányt adnak. Tetszett, hogy nem megy el a bulvár felé egyik történet sem. A figyelemfelkeltő események a múlt hőseivel, a ma emberének üzennek. A szerelem mozgatórugója kortalanul fontos az ember életében. Jól illeszkednek a megidézett versek, korabeli levelek is a sztorikhoz.

A Nők Lapjában egy éven át futó sorozat összegyűjtése, könyvben való megjelentetése jó ötletnek bizonyult, néhány újabb sztorival megtoldva. A korabeli fotókkal, festményekkel gazdagon illusztrált kötet mindenki számára tartogat színes és meglepő információkat. A kötet végi forrásanyag a tényeket támasztja alá. Ezek akár további olvasásra, ismeretszerzésre ösztönözhetik a kíváncsi olvasót. Aki kedveli a történelmet, annak szereplőit, életük kulissztitkaiba kap bepillantást. A könyvhöz Bán Mór ajánlását olvashatjuk. Mindenkinek szívből ajánlom ezt a könyvet.







ITT kedvezménnyel rendelhető a kötet!



      

Fábián Janka:1973-ban született, írói álnevét nagymamája iránti tiszteletből vette fel. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol–történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Lóránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet.Könyveit eleinte saját kiadásban jelentette meg, így maga indította el írói karrierjét.

Fontosabb könyvei: Emma-trilógia, Lotti öröksége, Adél és Alíz, Koszorúfonat, Az angyalos ház, A német lány, A francia nő, Az utolsó boszorkány lánya, Könyváruslány, Cholera-napló, Árvízi napló, Az Anna-bál szerelmesei.






Central Könyvek, Budapest, 2024
200 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636145200

Ida titkai

Fábián Janka: Ida titkai



                                           

"– Egy lánynak a naplóírás szinte szükséglet"



Fábián Janka új kisregénye elvarázsolt. Jó volt olvasni, visszamenni az időben, ahol épült-szépült Kecskemét.  Múlt és jelen összefonódása a két szálon futó történet magva. 

A Lechner Ödön tervei alapján épülő városháza a múltbéli szál 1896-ból. Majd egy ugrással napjainkba fordul a történet, ahol az épület felújításáról van szó. Mindehhez mozgalmas és színes adalék Ferenczy Ida élete, aki Kecskemét szülötte.
Ferenczy Ida neve nekem nem volt ismerős. Kivételes élete volt, azon kevesek közé tartozott, akik nagyon közeli kapcsolatba kerülhettek Sisi királynéval. Így bőséges és izgalmas információkat kapunk a dicső múltról. Ida nemcsak felolvasónője, hanem barátnője és bizalmasa is lett Sisinek, pedig köznemesi származása miatt nem lehetett hivatalosan udvarhölgy. Ida élete szorosan összefonódott a királynőével. Meglepő gondolatokat olvashatunk a nők sorsáról, anyaságról, a mayerlingi tragédia hátteréről. Így egy másik szemszögből láthatjuk Sisit, aki szerette a magyarokat. Legbensőbb gondolataik adják a titokzatos napló eseményeit. Ettől informatív és szórakoztató, ahol az első magyarországi látogatás is megelevenedik, egészen a királyné elleni gyilkos merényletig. A szerelem, az érzelmek adják a hátteret, amikor egy hirtelen elcsattanó csókért még illett bocsánatot kérni. Becsület, tisztelet, a férfi-nő kapcsolat egy egészen más módon zajlott. Remek hangulattal kel élere a múlt. Zelma kedves karakter, igazi életvidám fruska. Az ő története, sorsa adja itt az izgalmakat.


Zelma egyébként Lechner munkatársának unokahúga. A lány tehetséges rajzoló, sorsa mégsem tud igazán kiteljesedni. Zelma és Ida karaktere kidolgozott és szerethető. Sorsuk elgondolkodtató. Ida harminc évvel élte túl a királynét. Emlékének ápolása volt későbbi életcélja. Bájos és eleven, érdekes történetet olvashattam róluk. Fábián Janka érezhetően profi a történelmi háttér, tények és valóság egyensúlyának megteremtésében. Remekül felidézve az adott korszakot stílusában egyéb jellemzőivel. Izgalmas és kedves korabeli valós mesét írt ezúttal is. Ferenczy Ida élete kivételes volt, de ennek is meg volt az ára. 

   

A napjainkban játszódó rész ugyan kevésbé tetszett, de ez nem az írónő hibája. Ebben élünk... és elsődlegesen a szereplők miatt volt. Kinga nem túl szimpatikus egyetemista, szakdolgozatát írja, miközben egy cukrászdában dolgozik. Egy titokzatos csomag indítja el itt az eseményeket, amiben régi rajzok és egy napló lapul. Milyen titkok vannak a kusza sorokban, kitől is érkezett a csomag? A múlt a jelenben folytatódik, amikor Bori néni is képbe kerül. Miközben nagy lendülettel folyik a városháza azaz a Tündérpalota felújítása. Szép íve van a regénynek. Itt is a szerelem lesz a meghatározó elem a történetben. A két időben eltérő szál nyelvezete is tökéletesen elkülönül. A békés, értéket teremtő múlt látványos, hangulatos képekkel kel életre előttünk. A mai bizony zaklatottabb és elgondolkodtatóbb. A finom társadalomkritika tetten érhető a történetben, ami nagyon tetszett. Fábián Janka kisregénye nem csupán szívmelengető, de remek múltidéző olvasmány is. A gyönyörű borító tökéletesen illik a történethez, ahol a 19. század vége, a 20. század elejére utazhatunk vissza. Ez az utazás napjainkig tart.











  

Ferenczy Ida díszmagyarban, a millennium alkalmával.
Fotó: Wikipedia




Fábián Janka:1973-ban született, írói álnevét nagymamája irántit tiszteletből vette fel.
Egy Pest melletti községben nőtt fel. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol–történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Lóránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet. Az írás mellett angol–francia nyelvtanárként és fordítóként munkálkodik. Eleinte saját kiadásban jelentette meg könyveit, így maga indította el írói karrierjét.
Sikerregényei: Emma-trilógia, Lotti öröksége, Adél és Alíz, Koszorúfonat, Az angyalos ház, A német lány, A francia nő, Az utolsó boszorkány lánya, Könyváruslány, Cholera-napló.






Libri, Budapest, 2023
232 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636041991

Árvízi napló

Fábián Janka: Árvízi napló


                                                       

Fábián Janka új kisregényében a Gruber család életét követhetjük tovább. Ők az előző kisregényben a Cholera-naplóban tűntek fel. Azt ugyan nem olvastam, de nem volt zavaró a hiánya ennél a történetnél. A visszautalásokból a lényeg kibontakozik. Vilma élete áll most a középpontban, aki, jegyesét veszítette el. A fiatal férfi váratlan és gyors halála összetöri a lány lelkét, nem találja helyét az életben. Nem is egyszerű tovább lépni egy ilyen helyzetben. Nővére, Georgina javaslatára naplót kezd el írni, ami valóban hasznos, jó terápiának bizonyul. Mellé az unalmas Budai környezetből átköltözik rokonaihoz Pestre.

Ebből a Vilma által elkezdett naplóból ismerjük meg az 1838-as Pesti árvíz történetét, valamint egy új szerelem is felbukkan lassan a lány életében. Ezt éppen a könyveknek köszönheti. Olvasmányos történet, ahol gyorsan pörögnek az események. Színes életképekben elevenedik meg előttünk a korszak, a szokások. A békebeli hangulat, fakutyázások, és a téli befagyott Duna varázsa hatásos, eleinte még nyugodt képeket mutat. Csupán bő két hónapnyi időszakot ölel fel a kisregény, kedvcsináló és figyelemfelkeltő a meghatározó történelmi eseményre. Maga az ár 5 napja a tragédiákkal, összeomló házakkal, életekkel elképesztően látványos képekkel kel életre. Látványos a zajló jégtáblákat sodró, rohanó, megáradt Duna, drámai a rémült és tehetetlen emberekről vagy a fosztogatókról olvasni. Kétségtelenül ezek a regény csúcspontjai. Remek hasonlatokkal látjuk az összeomló házakat, emberi sorsokat. Az árvíz a város életét is alaposan átmosta, meghatározó maradt a későbbiekre.  

    

Buda és Pest még két város, kőhíd sincs a folyón, az időjárás igazi téli hangulatot varázsolt. Jó volt olvasni erről a régi télről, ahol rengeteg hó esett, kövérre hízott a Duna jege. Meglepő volt látni, bár az előző 1775-ös árvíz emléke még kísértett, de nem készültek különösebben egy újabb ilyen eseményre. Az erős és biztonságos kőhídnak akadtak bőven ellenzői is, a folyam szabályozásáról ne is beszéljünk. A természet megmutatta erejét... Az alapjaiban romantikus mesében valós történelmi alakok is felbukkannak. Wesselényi, az árvízi hajós, Landerer Lajos, Vásárhelyi Pál mérnök, vagy Déryné. Ezzel ízelítőt kapunk a kor kulturális életéből is.

Az árvíz története Jókai Mór Kárpáthy Zoltán regényében is felbukkan, így nagy kíváncsisággal vettem kézbe a kisregényt. Még olvastam volna több adalékot a valóság drámájáról. Hasznos lett volna a végén egy összefoglaló a történtekről, illetve arról, hogyan alakult a város élete az újjáépítésekkel, miként őrzi az emlékezet ezt a meghatározó természeti eseményt. Kicsit úgy éreztem, az árvíz eseményei csak keretet adtak a kibontakozó szerelemnek. Jó volt a végén kicsit az árvíz utáni életről is olvasni. Tetszett a könyv, bár a rövidsége egyben a hátránya is talán. Néhány óra alatt elolvasható, szórakoztató, jó kikapcsolódás, amiből akár egy izgalmas nagyregény is lehetett volna.


ITT lehet tiéd a kisregény! 

       

Fábián Janka:1973-ban született, írói álnevét nagymamája irántit tiszteletből vette fel.
Egy Pest melletti községben nőtt fel, de gyermekként sok időt töltött Kisnémediben is, ahol nagymamája született. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol–történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Lóránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet. Az írás mellett angol–francia nyelvtanárként és fordítóként munkálkodik. Eleinte saját kiadásban jelentette meg könyveit, így maga indította el írói karrierjét.

Sikerregényei: Emma-trilógia, Lotti öröksége, Adél és Alíz, Koszorúfonat, Az angyalos ház, A német lány, A francia nő, Az utolsó boszorkány lánya, Könyváruslány, Cholera-napló. 




Libri, Budapest, 2022
184 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634339663

A könyvárus lány

Fábián Janka: A könyvárus lány 


                                                                               















Fábián Janka író neve a hatalmas sikerű Emma-trilógia, az Adél és Aliz, A német lány, Lotti öröksége vagy a Koszorúfonat regények révén vált széles körben ismertté. A történelmi romantikus regényei egyre több olvasót hoztak, rajongótábora mára komoly bázis.


Ez a tizedik regénye a szerzőnek, amit olvastam én magam is. Elismerem, igazi "fábiánjankás" a könyv, ez is egy olvasmányos, jó történet, fordulatokkal, szinte ismételhetném magam, vagy az eddig általam leírtakat: van egy jó alaptörténet, a családregények kedvelőinek, ami átélhető, a történelem is megelevenedik, bár itt és most kevéssé lesz hangsúlyos, mint az előzőekben. Még mindig a bevezetőben felsorolt kötetek maradtak a kedvenceim. Kit nem érdekel az 1956-os év történelme, hiszen ez még a maga valóságában mindig "fehér folt" sokaknak. A közelmúlt legfontosabb történelmi eseménye volt ez hazánk életében. Ez lesz sorsfordító a főhősünk, a kiskamasz lány, Julcsi életére is. Generációkon átívelő, középpontban női sorsokat bemutató regény A könyvárus lány. Külön érdekesség a történetben Julcsi olvasás szeretete, a könyvek iránti olthatatlan rajongása.


A könyv sikere borítékolható, ebben nincs kétségem, már a jól sikerült borítókép felhívja a figyelmet, fogja az olvasó szemét. A könyvárus lány az én olvasatomban erős négy csillag. Valahogy minden profizmusa ellenére sem varázsolt úgy el, mint Fábián Janka néhány korábbi kötete. Kis borsot elbírt volna még érzésem szerint a történet politikai légköre, ami megvillant azért. Nagyobb, élesebb kontrasztot vártam volna a két tábor közti különbségekről, amit pl: a Hruscsov és Kennedy házaspár fotója remekül hozott. Még ilyet szerettem volna olvasni. Itt inkább a történelem sorsformáló erején van a hangsúly. A történet szép és tetszetős, viszi az olvasót, jó kikapcsolódást nyújt. A szocialista hangulat, az ötvenes évek szürkesége, jellemzően feszült légköre tapintható. Erről még jó lett volna bővebben olvasni, (árak, árukínálat, némi divat vagy kulturális háttér még erősebb kiemelésére gondolok), bár mindenképpen figyelem felkeltő a további tájékozódásra, ami bekerült.

Az amerikai álom ábrázolása kellően hiteles, jó volt. Tetszettek itt is az ügyesen beépített kulturális részek: Capote megjelenése, Kerouac vagy Harper Lee említése mellett a filmek és zenék is ott voltak, nem csupán a politika. Sőt, még egy krimi-szerű vonal is megbúvik a történetben. Az orosz család szerepeltetése igazán üde szín volt.

Gitta sorsa érdekelt volna még nagyon, mi lett vele... talán a folytatás hoz erre is választ. Julcsi jó karakter, egyénisége vibrál. A regény befejezése pedig hatásos és ügyes. A borító kétségtelenül tetszetős, szemet vonzóan szép. Érdeklődve várom a folytatást, hiszen Fábián Janka jó mesélő.

Nem szedném szét a sztorit, sem a vélt vagy valós hibákat nem rovom fel, hiszen érezhetően egy még szélesebb olvasóközönséget szólít meg a kötet. A beépített érdekességek is tetszettek, bár kissé soknak éreztem, (Kennedy csapodársága, szerelmi kalandjainak ekkora teret hagyni kár volt) ez az, ami már-már a bulvár, lektűr felé vitte el a regényt. Kockázatos és nehéz az arányokat belőni. Számomra a 348-349.oldalon bukott el a regény. Az ott leírtak ugyan nem befolyásolják a fő történetet, szerintem mégis nagyon zavaróak. Marilyn Monroe előadását minősíteni egyértelműen bántó szerintem, kínos, még ha ezt egy szereplő teszi is.


Nem is volt az... ez egyértelműen kiderül a korabeli beszámolókból, leírásokból. Sokkal erősebb, hatásosabb lett volna, Kennedy elhíresült reagálását beidézni, szerintem. "Akár vissza is vonulhatok
a politikától..." A másik erős tévedés: Jackie NEM volt jelen az ominózus születésnapi előadáson. Elég jól képben vagyok Monroe életéről, több életrajzot olvastam róla. Nem kérdés, nehéz is szétválogatni ekkora időtávolságból a pletykákat a valóságtól. Volt még egy elírás, apró tévedés is a regény elején a két lány életkorában, de ezt sem veszik észre érzésem szerint az olvasók. Ezek csupán abban erősítettek meg, hogy bizony mennyire más szemmel olvasok 7 év blogolás után egy-egy könyvet.



ITT tudod kedvezménnyel megszerezni a könyvet! 




Fábián Janka:
1973-ban született, írói álnevét nagymamája irántit tiszteletből vette fel.
Egy Pest melletti községben nőtt fel, de gyermekként sok időt töltött Kisnémediben is, ahol nagymamája született. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol–történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Lóránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet. Az írás mellett angol–francia nyelvtanárként és fordítóként munkálkodik. Eleinte saját kiadásban jelentette meg könyveit, így maga indította el írói karrierjét.

Sikerregényei: Emma-trilógia, Lotti öröksége, Adél és Alíz, Koszorúfonat, Az angyalos ház, A német lány, A francia nő, Az utolsó boszorkány lánya.


Libri, Budapest, 2020
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634336686

Lotti öröksége

Fábián Janka: Lotti öröksége





                                                                                                 












Fábián Janka a kedvenc mai magyar szerzőim közé tartozik. Az Emma-trilógia megkerülhetetlen, sokak kedvence. Számomra az Adél és Alíz regénye mellett A német lány- A francia nő, (Rose regénye) vagy a Koszorúfonat olvasása adott maradandó élményeket. Van még a sorban néhány, amit viszont pótolnom kell.






A Lotti öröksége az egyik legjobb Fábián Janka könyv az én olvasatomban. Egy izgalmas családregény, amelyben megelevenedik a történelem. A történet váratlan fordulatokban gazdag, izgalmas, színes. Az írónő fantáziája, és beleélő képessége, a hiteles korrajz magával ragadja az olvasót. Itt ennél a regénynél talán inkább történelmi szálak sokkal hangsúlyosabbak, mint a romantika. Az külön tetszett, hogy egy kissé távolabbi korszakba viszi el az olvasót a történet. A könyv a 18.-19. század fordulójának Magyarországát idézi elénk. Élő, lüktető és tanító az események sora. A történelmi bevezető és korszak hangulata remek nyitány a regénynek. Ahogy megszokhattuk, azért a női sorsok kerülnek előtérbe. Lesz itt szerelem és intrika, megfejtése váró titok is! Fábián Janka történelmi-romantikus regényeinek erénye, hogy ez az izgalmas kombináció még szórakoztatja is az olvasót.




Miközben a keretet adva megelevenedek a Martinovics féle összeesküvés évei. Szemléletes levezetést kapunk a háttérről, majd a kivégzésről, annak következményeiről. Ezek fontos és meghatározóak nem csak a magyar történelem ezen korszakának, de Lotti életének, sorsának is. A lány, aki igazi szerelemgyerek, a regény második felében lép színre.
A tiltott házasság gyümölcse nem az a klasszikus, romantikus nőalak. Erőteljes, karizmatikus nő. Apja a Zemplén vármegyei Ághfay báró nyughatatlan, lázadó természetű fia, Bálint. Aki az apai ellenállást semmibe véve feleségül vett egy színésznőt.... Hiába a szerelemnek és az érzéseknek már akkoriban sem lehetett parancsolni. Azonban a nő nem csak idősebb a fiúnál, de elvált is. Ráadásul a lobbanékony Bálintot megérintik a francia forradalom eszméi is. Alaposan belekeveredik a Martinovics-féle összeesküvésbe, és ezért az életével fizet. Elárvult kislányát, Lottit apja egykori házitanítója, Lőrinc mester veszi magához. A kislány különleges neveltetést, bánásmódot kap, mit sem sejtve előkelő származásáról. A családtörténet felkavaró és fordulatokban gazdag. Lotti élete a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején nem könnyű. Lőrinc, a nagy tudású kirurgus mellett még komoly orvosi ismereteket is szerez, ami elég különlegesnek számított akkoriban. Hiába a nemesi származás, a kiváló oktatás, ha egy kis testi hiba, és női mivolta is több nehézséget okoz neki. Megelevenedik a korabeli történelem, az akkori emberek szokásai, gondolkodásmódja. Igazán izgalmas olvasni a gyógynövényekről és régi idők orvoslásának alakulásáról, fejlődéséről. A tökéletesen felépített események és a talpraesett lány Lőrinc mester oldalán még a győri csatába is eljut.

Aki nem szerette a történelmet, annál eléri Janka, ha nem is fogja megszeretni, de mindenképpen érthetőbbé teszi. Érzékeny mesélő, tökéletesen visszaadja a korszakot, annak hangulatát. Nem akar történelemkönyv lenni, de remekül használja, illeszti a regénybe a valóságot. Van ennek egyféle sajátos varázsa. A szerelem pedig ott van Lottitól karnyújtásnyira, csupán észre kell venni.

A férfi karakterek közül Bálint és Lőrinc alakja emelkedik ki. Az Ághfayak újabb nemzedékének sorsát a Koszorúfonat, majd a Búzavirág regényekben vitte tovább az írónő.

Lotti öröksége 2012 után tavaly ősszel ismét az olvasókhoz került. Sikerét jelzi, hogy az ide Libri - Aranykönyv szavazásba is beválogatták a regényt szórakoztató kategóriában. A "szépirodalom" kategóriában pedig A rózsalugas, és a Rose regénye várja a szavazatokat.

ITT lehet szavazni a regényekre!

Fábián Janka:
1973-ban született, írói álnevét nagymamája irántit tiszteletből vette fel.
Egy Pest melletti községben nőtt fel, de gyermekként sok időt töltött Kisnémediben is, ahol nagymamája született. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol–történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Lóránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet. Az írás mellett angol–francia nyelvtanárként és fordítóként munkálkodik.

Sikerregényei: Emma-trilógia, Lotti öröksége, Adél és Alíz, Koszorúfonat, Az angyalos ház, A német lány, A francia nő, Az utolsó boszorkány lánya.




Libri, Budapest, 2018
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634333333

Az utolsó boszorkány lánya

Fábián Janka: Az utolsó boszorkány lánya  



                                                                       








Szeretem Fábián Janka történeteit, mert kidolgozottak, szórakoztatóak. Afféle léleksimogatóan romantikusak, andalítóak. Jó volt olvasni ezt a regényt is, pontosan azt kaptam, amit vártam: minőségi lektűrt, kalandos történelmi regényt, ami  tuti siker a nőknél, ám férfi olvasókat is elvarázsol. Ahogyan engem is.



A történet mozgalmasan indul, Bécs hetedhét országra szóló esküvőre készül 1760 őszén.
A trónörökös József esküvőjének leírása, megjelenítése eleven, lüktető. Fábián Janka írásmódjával képzeletben szinte ott vagyunk abban a forgatagban. Együtt szívjuk a levegőt, izgulunk és tolongunk
a tömeggel, hogy lássuk a nagy esemény szereplőit: az aranyos hintókat, a magyar testőrséget, a színes és pompázatos bécsi udvar szereplőit.

A történet két fő részre bomlik: Bécs és Párizs a regény helyszínei.
Elsőnek Bécsben járunk. Felícia és családja élete egyenesbe került. Rendben, boldogan élnek,
vezetik a kávéházukat. Erről a kávéházról, kávézási szokásokról olvastam volna kicsit bővebben is. Milyen volt, hogyan is működött, kik tértek be kávézni. Felícia rendre bejáratos Mária Teréziához, afféle házi javasasszonya. Általa bepillanthatunk a Habsburg uralkodócsalád életébe. Meglepően okos nő módjára Felícia nem élt vissza ezzel a bizalmi helyzettel. Lányát, Zsófiát távol tartja a palotától, aminek jó oka van. Azonban a szerelem vak, és megtalálja a titkos kisajtókat, amibe akár
a véletlen is besegíthet. II. József és Marie Antoinette élete rajzolódik ki előttünk alaposabban. II. József fiatal, szinte kamasz mikor esküvőre kerül sor. Sajnálatosan nem túl boldog házassága rövid ideig tart. Mindkét felesége különös figurái a történetnek. II. József különcségeinek okára is kapunk választ, második házassága, álruhás kalandozásai és későbbi kikapós viselkedése színes pillanatai a regénynek. Talán ő az egyetlen erős férfi szereplő, a többiek csak igazi mellékalakok. A nők viszik
a prímet, körülöttük bonyolódnak az események. Vagy éppen ők maguk bonyolítják azt... Ami nem véletlen, hiszen Fábián Janka a női sorsok avatott ismerője.



Tetszett, hogy a császárné elsősorban mint nő, anya és feleség jelenik meg a regényben. Aggódik, gyászol, temet és persze szervezi a gyermeki és a birodalom életét. A súlya is több ízben téma, úgy tűnik ez már akkoriban is problémát jelentett az arisztokrata hölgyeknek, ahogyan a korral járó ráncok is.
A végén a haláláról és temetéséről is lehetett volna bővebben adagolni az információt. Nekem gyakran hiányérzetem volt, szívesen olvastam volna plusz információkat a felvillanó történelmi alakokról, történésekről. A második részt, ami Párizsban játszódik lendületesebbnek, sodróbbnak is éreztem. Talán a közelgő változások a forradalom miatt is.


A szépséges Marie Antoinette érdekházassága, aki hozzámegy
a francia XVI. Lajoshoz által jut a történet Párizsba. Itt talán már inkább a királyi pár a főbb szereplő. Róluk is több érdekességet megtudhatunk: az idős, beteg Lajos haldoklása, Madame Du Barry szerepe, a fiatal pár gyermekáldásának nehézségei mind érdekes, izgalmakat tartogatnak. Sok valós anekdota épül be az eseményekbe, teszi színessé.

Végre Zsófia is saját lábára kénytelen állni. Ebben lovagias segítséget kap férjétől. Sorsában kísértetiesen ismeri fel az olvasó Felícia történetét. A feketehimlő járvány is szerepet kap sajnálatosan néhány szereplőt elragad, kiírt a történetből. Ugyanakkor feltűnik Zsófia igazi apja is...

A regény első, Bécsben játszódó része Zsófia szerelmi életét, felnőtté válásáról és a Habsburgok helyzetéről mesél, a kötet második felében Zsófia már fiatalasszony, és a közelgő francia forradalom játszanak nagy szerepet. Ennek hatásai a családot sem kímélik. A történet véget ér ugyan, de lezárva még nincs a szereplők sorsa. Izgalmas folytatás várható.





Fábián Janka:
1973-ban született, írói álnevét nagymamája irántit tiszteletből vette fel.
Egy Pest melletti községben nőtt fel, de gyermekként sok időt töltött Kisnémediben is, ahol nagymamája született. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol–történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Lóránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet. Az írás mellett angol–francia nyelvtanárként és fordítóként munkálkodik.
Néhány sikerregénye: Emma-trilógia, Lotti öröksége, Adél és Alíz, Koszorúfonat, Az angyalos ház, A német lány, A francia nő.




Libri, Budapest, 2016
468 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633106693

Az utolsó boszorkány

Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei 




                                                                         





Fábián Janka egyik legsikeresebb és legismertebb kortárs női szerzője kis hazánknak. Az eddig csupán e-könyv formátumban elérhető boszorkányos novellái most egy kötetben, kemény táblás, igényes kivitelben, néhány új történettel kiegészülve kerültek az olvasókhoz.


A történelem szakot végzett írónő regényeiben mindig fontos szerep jut az adott korszaknak. Színes, alapos hátteret ad a történeteinek. Főleg a 19-20. század fordulóján játszódnak regényei, de egyik legizgalmasabb könyve a Lotti öröksége egyenesen a 18-19. századba repíti vissza olvasóit. Nálam Adél és Alíz története mellett ez a nagy kedvenc. A legkedveltebb Emma-trilógia pedig verhetetlen.

Jó választás, izgalmas és misztikus téma a boszorkányok világa. Sok fiatal, új olvasót is vonz majd szerintem. Most 1735-ben járunk, az utolsó nagy boszorkányüldözések idején. A nyugatról indult hullám Magyarországot sem kerülte el. A szegedi boszorkányokról mindenki hallott, ma is emlegetik őket. A boszorkányégetések borzalmai közismertek. A jó téma adott az izgalmas, kalandos történetekhez. Erős, jó indítással kezdődik az események sora.



A főhősünk, akinek életébe bepillanthatunk és nyomon követhetjük sorsának alakulását egy fiatal lány, Sárosi Felícia. Az alig tizenhét éves, gyermekien naiv lányka borzalmak és kételyek közt kénytelen végignézni imádott nagynénje meghurcolását, végül máglyahalálát. Mint a történetből kiderül, a szépséges Sárosi Kata nem az Ördöggel cimborált, mégis kegyetlen kínzásoknak vetik alá. A butaság, veszélyes elegye jelenik meg féltékenységgel kombinálva. Elképesztő tudatlanságról és vádaskodásokról olvashatunk, röviden. A novella keretei adottak, feszes és pergő a drámai történet.

A kedves olvasó pedig ne egy vénséges, ráncos és fogatlan öregasszonyt képzeljen boszorkánynak.

A vörös hajával, hamvas bőrével már a környezete célpontja lesz a fiatal nő. Öregedő, féltékeny férj áll az események mögött. Szomorú olvasni ilyenről, de ez nem az írói fantázia, ilyesmi akkoriban megtörténhetett. A gyógyító tudás a szemmel verés, álmában megszállta az ördög vagy a házi állatokra hozott kórság magyarázata lehetett egy "boszorkánynak" kikiáltott nő. Amit inkább tudatlan sötétség, irigység mozgatott. Felícia érzi ezt, tapasztalja az emberi butaság határtalan tud lenni. Később megkapja a nagymamától a boszorkányok örökségének alapjait: a tudást. Inkább mondanám amolyan  természetgyógyásznak, mint boszorkánynak. A "fűben fában orvosság" tudása, azonban veszélyeket is hordozott.

Családjával hátrahagyva régi életüket Esztergomból Budára kénytelenek költözni. Új életük sikeresen indul. Felícia a szóbeszédből értesül Borcsa néne létezéséről, aki a Gellérthegy valódi, létező boszorkánya a környék szerint. Az ő életét is megismerhetjük néhány sorban, az is rejt titkokat.

A későbbi ismeretség a titokzatos boszorkánnyal adja a további események alapjait. A titkos találkozók során Felícia elmélyed és kitanulja a kuruzslás minden titkát. Tudja és tisztában van a veszélyekkel, de a kíváncsisága nagy. A női sorsok, kiszolgáltatottságuk jól megjelenik a novellákban. A segítő szándék nem mindig talál értő viszonzásra, elfogadásra.

Történelmi személyek is színesítik, teszik valóságosabbá a történéseket. Amíg Mária Terézia bizalmasa lesz Felícia, sok más is kirajzolódik életéből. Nem csak a szerelem és egy boldog házasságról, de egy régi viszonzatlanul reménytelen érzésről is olvashatunk. Az a bizonyos "szép Gábris" végig ott van a történetben. Ő az esztergomi főbíró fiacskája, nem igazán veszi komolyan Felíciát, Bonyodalom akad ezen a vonalon is. Igazából éppen ez volt, ami nem tetszett a történetben. A férfi alakja is számomra komolytalan, képmutatóan nyegle volt. Illet volna tudnia, mit akar...

A lány talál egy szerető, odaadó férjet, boldogan élnek. Élete egyenesbe kerül. Mégis egyből odaadja magát az éppen feltűnő régi "szerelemnek"... Tudom, nem újdonság ez ma sem, régen sem ment másként. Idegen kakas járt a baromfiudvarban... az eredmény egyértelmű. Nem túl okos döntés, miféle példát ad ez a nő így az olvasónak? Felícia karaktere sem volt szimpatikus. Megmaradt komolytalan, naiv, ábrándozó lánykának, férjes asszonyként is.


A kávézásról írtak, a kávéházak megjelenése a királynő életének apró mozzanatai érdekes színfoltjai voltak a könnyed, olvasmányos történetnek. Károly császár halála, majd a lánya trónra lépése komoly visszhangot ad a birodalomban. 1736. február 12-én Bécsben feleségül ment Lotaringiai Ferenc István herceghez, akitől házasságuk alatt 16 gyermeke született! A pozsonyi koronázás is érdekes és valós pillanatait jó volt olvasni, ahogyan az anyaságára büszke nőt is remekül jelenítette meg az írónő.


Igazi nagy csavarok, meglepetések nincsenek a történetekben. Valódi kikapcsolódás, szórakoztatás lehet most a cél, amit teljesítenek is a novellák. Nincs is ezzel semmi baj, kimondottan a régi lányregényekre emlékeztet ez a történetgyűjtemény. A borító sajnos most nem lett túl jó, egy elmosódott folt inkább. A valóságban nem mutat, nem adja vissza, amit szándéka szerint szeretne. Bizonyára nem is én lehetek a valódi célközönsége ezeknek a novelláknak. Janka tud klasszissal jobbat is. Nem csak a már fentebb említettek, de A német lány esetében is.

Jó alkalom a nyári pihenés mellé ismerkedni az írónő mesélős stílusával, a hangulatok jó megjelenítésével a többi regényét is keresni. Tökéletesen visszaadja a korok hangulatát, a történelmet nem bonyolítja túl és van benne minden ami egy szórakoztatóan jó könyvhöz kell. Érzékletes és érzékeny mesélő. Ajánlom őket!

Fábián Janka: 1973-ban született, írói álnevét nagymamája irántit tiszteletből vette fel.
Egy Pest melletti községben nőtt fel, de gyermekként sok időt töltött Kisnémediben is, ahol nagymamája született. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol–történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet. Az írás mellett angol–francia nyelvtanárként és fordítóként munkálkodik.
























Libri, Budapest, 2016
288 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633105726

Koszorúfonat

Fábián Janka: Koszorúfonat
                                              
                                






                                              


Fábián Janka az olvasóit 1867-ig vezeti vissza és harminc évet ölel át a regény története. Azt már minden érdeklődő olvasó tudja,
hogy az új történet, bár nem szorosan vett folytatása a Lotti öröksége könyvnek, mégis sok szereplő valamilyen módon visszatér. Sőt, a két főhősnőnk Lotti dédunokái, az ő életüket ismerhetjük meg.



Zemplén vármegyében, Ágfán indul a mese, itt él Lotti és Móric már idősödő lánya, Tinka mama.
Ő a regény egyik legkarakteresebb főszereplője, a szálak sokszor futnak össze az ő kezében. Erős egyéniségével és rátermettségével a család biztos támasza és segítsége. Szimpatikus, szeretett alak.
Az ő sorsa szinte ismétlődik az idősebb lány, Ella életében. Rá különösen erős hatással van Tinka mama, nagyon jól megértik egymást. Nem csak a külső adottságaik miatt van ez így. Sűrű fekete hajuk és hajviseletük visszatérő téma a regény során. A cím is erre utal: mindketten koszorúfonatba fésülve viselik frizurájukat. A külső és nem túl szerencsés adottságokon túl, Tinka mama vitte tovább Lotti örökségét a gyógyítás tudományát is. Ő a környékbeli betegek gondozója, gyógyfüvek ismerője.
Arany szíve van, igazi "javasasszony".

Ella mellett a másik főszereplő hölgy születése a történések kezdetére esik. Blanka ugyan csak féltestvére Ellának, mégis erős kötődés alakul ki  a két lány között. A kezdeti ellenérzések megszelídülnek és a testvéri szeretet jó példáját adják. Ella az apai részre hasonlít,  markáns vonásaival, míg Blanka  édesanyja szépségét, nyúlánk alakját és fehér bőrét örökli.
Szükségük is lesz egymás támogatására, hiszen a történet során jönnek a család életére erős hatással lévő tragédiák, majd később a szerelem is okoz gondokat.

Fábián Janka regényeiben már megszokhattuk, hogy a történelem erősen jelen van. Ő maga is elmondta már interjúkban, hogy nem történelmi regényeket ír, de felhasználja a történelem eseményeit a romantikus regényeiben. Mesterien teszi ezúttal is! A kiegyezés és a Millennium békeévei remek hátteret adnak az eseményeknek, hitelesebbé teszi a családregényt.

Kézen fogja az olvasót és végig vezeti a századvégi események egész során. Ott lehetünk Tinka mamával és Ellával 1867. június 8-án a tömegben, amikor királlyá koronázták I. Ferenc Józsefet.
 A tömeg már hajnalban ellepte az utcákat, hogy a szertartás valamelyik eseményének nézője lehessen. Még a Lánchidat is lezárták, amíg elvonult a koronázási menet. Ferenc József lovon, Sissi pedig hintón érkezett. Fontosnak érzem, hogy ilyen történelmi tényeket épít be nem csak a történetbe, de az olvasók tudatába is az írónő. Később olvashatunk a bécsi világkiállítás érdekességeiről, majd együtt örülhetünk Pest, Buda és Óbuda egyesülésének is. Követhetjük a  a főváros szimbólumának tekinthető Országház építkezésének munkálatait is. Steindl Imre a dualista Magyarország legjellemzőbb művét teremtette meg két évtizedes munkájával. A Parlament épülete méreteivel az ezeréves, erejének teljében levő hazát szimbolizálja.  A regény elolvasása után két nappal volt szerencsém ott sétálni nekem is. Valóban csodálatos épület! Elgondolkodtam, hogy itt sétálgatok, nézelődök én magam is, ahol Fábián Janka új regényének főszereplői is jártak, egyik fontos eseménye is történt. Fordulatos történetvezetése teszi érdekessé a regényt.

Átsétálva a Lánchídon, megcsodálhattam a gyönyörű kilátást és a híd pilléreinél az oroszlánokat.
Remek történelmi mesét olvashattam, szerintem az egyik legkerekebb és legnépszerűbb történet lesz ez az új regény. Varázsa, bája, épp úgy el fogja varázsolni olvasóit, mint maga a századforduló nyugalmas évei. Biztosan nem lesz olyan megosztó, mint Adél és Alíz története.
Igaz, ebben akkora meglepő csavar, fordulat sincs. Egy szép, virágzó korszak ez a magyar történelemből, romantikával finoman átszőve. Fábián Janka "hozza a papírformát", olvasmányos története biztosan sokak kedvence lesz! Hangulata és stílusa ezúttal is tökéletes.
A női romantikus történelmi regények kedvelői remek kikapcsolódás részesei lehetnek. A történet üde színfoltja Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni, valamint egy csoda szép bross is okoz még bonyodalmat.
Maga a trónörökös is feltűnik a lapokon. Rudolf nem csak a tragikus halálával bolygatja fel Bécset és Charlotte néni lelkivilágát...
                                                                             
A századforduló előtti években történt, csodaszámba menő változások közül kiemelném még az első magyar női orvosnő, Hugonnai Vilma történetét.
Bevallom, én magam is utánakerestem a világhálón. Tanulságos és elgondolkodtató emberi sorsok bukkannak fel a regény lapjain.  A természettudományok iránt érdeklődő nemesi származású nő 1872-ben beiratkozhatott a zürichi egyetemre - férje jóváhagyása kellett hozzá - , amit 1879-ben sikeresen elvégzett, orvossá avatták. Idehaza, hosszas procedúra után 1897-ben! ismerték el orvosi diplomáját... Úgy gondolok, hogy ez a fontos momentum sokat elárul a nők akkori helyzetéről, lehetőségeikről.
Ella felnőtt életében segítő és fontos szerepe van a doktornőnek.

Hogyan fog zárulni Ella és Blanka története?  Mely szereplők között szövődnek szerelmek,
hogyan és ki mellett talál rájuk a boldogság, azt olvassátok el, jó szórakozás lesz.

4,5/5.



Köszönöm a varázslatos időutazást Fábián Jankának.



 


Libri, Budapest, 2016
388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634330004

Ulpius-ház, Budapest, 2014

ISBN: 9789633832097

Fábián Janka Makón

 Nagypénteki beszélgetés Fábián Jankával Makón

 Író-olvasó találkozó a városi könyvtárban.

                         

Elnézést, ha kicsit hosszú leszek és előre elfogultságot jelentek be. Amikor felfigyeltem az írónő könyveire, első gondolatom az volt: egy újabb nagyon csajos, nagyon rózsaszín regényfolyam indult el. A sikere elképesztő volt és kíváncsivá tett. Adtam egy esélyt rögtön az Emma szerelmével.
A történet megfogott olvasmányos és érdekes eseményeivel, hangulatával. Innen nem volt megállás. férfi létemre végig olvastam a sorozatot, majd jöttek sorban a további kötetek.  Angyalos ház. Adél és Alíz, (ez egyik kedvencem) majd A német lány és a legújabb A francia nő. Szeretem könyvei hangulatát, azt ahogyan ír és elvarázsol. Történeteiben jelen van és jól beépített a történelmi háttér is.
Örülök, hogy részese lehettem ennek a beszélgetés létrejöttének.

Jó egy éve érdeklődtem a könyvtárban, a meghívás lehetőségeiről.  Az első reakció is kedvező volt: "Te ismered a Fábián Jankát? Jöhetne, mert sorba állnak a könyveiért, elő kell jegyezni őket."
 Most a szervezésbe is belelátva, végre eljött hozzánk Janka. Mókásan, de így történt: a dunaszerdahelyi Historium esten Mikuláskor megtörtént a meghívás (tavasszal, valamikor, persze, örömmel) és a nyuszi most elhozta nekünk Jankát. Ezúton is köszönet a Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány és Rozsnyai János író segítségét.

A kérdések közt az első rögtön a nem titkoltan  "álnévre" vonatkozott.
Janka elmondta, hogy Ő nem angolosan jól hangzó nevet keresett, hanem a mesélős kedvű, szeretett nagymamája nevét használja a könyveihez, ami még hangulatában is illik a történetekhez. Ezzel is tisztelegve a nagymama emlékének. Sokat mesélt a nála töltött nyarakról, emlékekről.
Elmondta, hogy első maradandó olvasmányélményei közé Gárdonyi Géza remeke Az egri csillagok tartozik. Amit úgy és akkor olvasott, amikor még nem is tudta, hogy majd az kötelező olvasmány lesz. Az író további könyveit is szívesen olvasta. Nagyon tetszett, hogy a régi borítókról mesélt, végig olvasva a családi könyvtárat.

Mindenki érdeklődéssel hallgatta az írói szokásairól elmondottakat: nincs napi kötelező penzum, de minden nap foglalkozik a készülő regénnyel. Vagy utánakeres dolgoknak, visszaolvas, javít. Az önmagának kitűzött határidőket próbálja tartani. Említette, hogy éppen a Koszorúfonat címmel megjelenő új könyve előreláthatólag októberre az olvasók kezébe lehet. Nagyon várjuk, hiszen a történet Lotti dédunokáiról fog szólni. Elmesélte azt is, hogy eleinte családi kalákában tervezték egy kis kiadónál megjelenő könyvek borítóit. Majd az Ulpius Kiadó és az országos siker után a Lotti volt az első kötete, ami a nulláról indult. Az addig megjelentek már rég megíródtak, kész voltak. Itt visszanyúlt korban és időben is, sok kutatást is igényelt.  Nagyon boldog, hogy az olvasók szeretik és olvassák, keresik a könyveit. Megemlítette a rajongói kemény magot is a facebook oldalról, ahol folyamatosan tartja a kapcsolatot olvasóival.
Igazi öröm, hogy mindkét tavalyi regénye bekerült a Libri Aranykönyves szavazásba.
Itt lehet még szavazni Adélékra és A francia nőre: április 27-ig. Köszönöm!

http://www.libri.hu/aranykonyv/2014/?cat=5

Elmondta, hogy vidéki lány és ezért is szeret ilyen találkozókra járni, kimozdulni Budapestről. Az ország tájaiban gyönyörködve, élményeket, embereket megismerve. Nem használ fel konkrét személyeket, karaktereit több emberből gyúrja össze.  Első előolvasója az édesanyja, akinek mint mondta sem az irodalomhoz, sem a történelemhez nincs köze, hiszen könyvelő. Tanár létére boldog, ha valakinek újat és érdekeset tud adni, vagy az ábrázolt történelmi kor felkelti érdeklődését. Nem célja, hogy történelmi tankönyvet írjon, de a megtörtént eseményeket hűen építi be regényei szereplőiének életébe.
Arra a kérdésre, melyik korban is élne szívesen érdekes, de nekem nagyon is tetsző választ kaptunk:
 Most, itt ebben a jelen korban. Véleménye szerint nem véletlen, hogy éppen most és ide születtünk. Itt és most van dolgunk, feladatunk. Persze, a képzeletbeli időgépbe nagyon is szívesen beülne, visszamenne szétnézni, bármelyik korba. Kedvenc városa Párizs.
Családi hagyományokról is mesélt, az ünnepvárásról és a készülődésről. Az együtt eltöltött idő fontosságáról.

Kiemelte, hogy mennyire öröm a TRT-ben egyedüli női íróként tagnak lenni. Rozsnyai János író, aki jelen volt és a többi kedves kolléga (Bán Mór, Benkő László , Marcellus Mihály) mellett ez elismerés. Mint  említette, ő nem szigorúan történelmi író, ő inkább jó kis kalandos regényeket ír, ahol fontos az adott kor eseménye is. Nagyon szereti minden könyvét, mindegyik más más okból kedves.  Elfogadja a    kritikát is, ha az nem rosszindulatú és bántó.    Azzal nem lehet mit kezdeni.                                           Két író beszélget:Janka és Rozsnyai János.

Kedvenc tárgyai egyike egy dedikálós toll, amit itt nálunk is használt, hiszen sokan eljöttek és dedikáltatták frissen beszerzett, vagy otthonról hozott könyveiket. Kedvesen válaszolt a helyi TV kérdéseire is.
A nagyszámú közönség érdeklődéssel hallgatta ezt a kellemes és igen érdekes nagypénteki beszélgetést.
 
Kedves Janka, köszönjük! Várunk vissza a Koszorúfonat megjelenése után.

             

                                         Janka és beszélgetős-társa, a könyvtár igazgatója Forgó Géza,
                                         és a blog gazdája.

A francia nő

Fábián Janka: A francia nő




                                                                                   

Mielőtt rátérnék az új, sorrendben kilencedik Fábián Janka regényre kicsit nézzük meg az előzményeket. Mi történt A német lány kötetben, hogyan lett Rose-ból francia nő?

A német lány:

Egy igazi, szétágazó szálakon futó családregény. A Magyarországról elűzött Sepp, katonai karrierje német földön, majd Párizs, a szerelmesek városa képei után a sztálingrádi csata komor hangulatú története. Ez a regény egyik csúcspontja, kifejezően megírt része.

És persze egy beteljesületlen szerelem  Cecillel, amiért végül is elkerül Párizsból. Cseppet sem lányregény, nem is cukros, nem is rózsaszín. Remek mese, amihez München és Párizs nagyszerű háttér. A főhősünknek és a többi szereplőnek is erős karakter jutott. Antoine figurája finoman megrajzolt, míg Jean-Phillipe és az apja sokkal markánsabb alakok. Míg a gonoszt Pitou képviseli, szintén erőteljesen. Lulu a harmadik testvér pedig igazi kis sértett, ármánykodó nőci. Micsoda kín lehet egy nagy szerelem, egy "tökéletes" anya árnyéka. Lulu minden tettével lázadó, csakhogy apját bosszantsa. Igazi intrikus.

Rose, a német lány pedig ebbe a milliőbe csöppen bele. Bár Seppnek nincs igazán köze a lányhoz, de magához veszi, ő neveli fel Rose-t. Nekem újdonság volt a német katonák gyermekeiről és az akkori viszonyokról írtak, az árvaház légköre. Ezek a gyerekek semmiről nem tehettek, mégis rajtuk verték el a port. Később Párizsba kerül tanulni, ott ismerkedik meg Luluval. Barátságuk eléggé nehézkesen alakul, majd később meg is szakad. Lulu és családja érdekes karaktereket hoznak a regénybe, jól színesítik a történetet. Rose, Antoine iránti viszonzatlan vonzalma után megtalálja a boldogságát. Igaz, csak kis időre, szóval bonyodalom van bőven. Végig lendületes a történet, Rose sorsa érdekesen alakul. Egyedül a Pitou szál volt kissé zavaró nekem. Az rendben, hogy felismeri és rájön, kicsoda is Rose... Ám a komoly és megfontolt lányban lehetett volna valami "ősi női megérzés", hogy óvakodjon a férfitől. Szóval izgalmak, fordulatok vannak a regényben. Jó és szórakoztató olvasmány volt.

A francia nő

Mint kiderül a kötet borítójáról is ez a történet A német lány folytatása. Rose és a többi szereplő visszatér, de vannak újabb szereplők is. Központi téma a szerelem, a boldogság keresése és a család. Azt keresik a szereplők, próbálják megtalálni. Van, amikor sikerül is. Aztán kiderül, mint az életben is, mégsem az volt. Jean-Philippe már az előző könyvben is próbált Rose-hoz közel kerülni... ám, mint a férfiak oly sokan a gyermekáldástól és így a kapcsolatuktól is menekült. Bohém életvitelébe nem fért bele a gyermek, míg Rose nagyon szeretett volna anya lenni. Mindenki ment a maga útján, próbálta életét boldogan élni. Több-kevesebb sikerrel. Hiába, ezt lehetett érezni, ők bizony egymásnak vannak teremtve! Megszenvedték azért, mire mégiscsak egymás karjai közt lelnek lelki vigaszt.

Ebben a regényben is feltűnik és hangsúlyos szerepet kap Magyarország. Rose egy szerelemnek gondolt kaland után reméli, hogy Jakab Áronnal a tehetséges újságíróval végre boldog lehet, bár közben Jean-Philippe emlékétől sem tud szabadulni. Talán nem is akar. A német lányból francia nő lett. Gazdag és özvegy, mégis magányos. Az események jó része most itt történik Magyarországon, itthon, mégis Rose a "rendszeridegen". Olvasmányos részek a divatról, ruhákról és az akkor új Körszállóról sok kis színes és meglepő információt adnak az akkori magyarországi életről. A vonatozás, az utasellátók világa, hangulata érdekes része a történetnek.

Rose próbál boldog lenni, keresi a lehetőséget, de egy igazi partner ehhez hiányzik.
Sajnos Áron is, a kapcsolatuk is csúnya véget ér. Ezen még a vidéki nagymami sem tud segíteni.
A vidéki kiskirály pártfunkcionárius apa, aki még saját szüleit és fiát is megtagadta a párt eszméi miatt érdekes szín ismét. Apa és fia kapcsolatán még Rose magánakciója sem tud segíteni. Elgondolkodtató helyzet ez a rész is. Hihetetlen, de igaz, megszabták, hogy miről írt, írhatott a sajtó, és hogyan. Jó kis hangulatos korképet kapunk az akkori viszonyokról. És nem csak a vasúti közlekedésről, az utak állapotáról, vagy éppenséggel magáról a rendszerről is. Az akkori beszűkült gondolkodás az, ami elképesztő.

Visszatérve Rose alakjához: a szerelem ott van az orra előtt. Csalódásokon, tragédiákon át vezet az út a boldogsághoz. Mint az életben is. Mégis nehezen találnak egymásra JP-pel. Mindketten erős egyéniségek. Érdekes részek voltak az előző kötetben is a fotózásról, kép készítésről írtak. Jean-Philippe útkeresése. A hatvannyolcas párizsi diáklázadások eseményei is feltűnnek a történetben, ez is segíti JP a  magára találásban mint fotóriporter. A moszkvai kaland is nagyon szemléletesen hozza a szocialista hangulatot.

A sok izgalomnak, kalandnak szerelem a vége. Férfiasan kézbe veszi a dolgokat Jean-Philippe és nyitott kapukat döngetve megkeresi Rose-t. Ekkor már van egy fia ugyan a lánynak, de a férfi is "kap" egy kislányt. Lulu mellékszállá lényegül, Amerikába menekül keresni a boldogságot. A lánya itt marad a két fiú testvérre. Igazán érdekesen alakulnak a szálak ebben a családban is. A szeretet és az összetartozás azonban segít nekik. Nagyon remek történet volt mind a két kötet, szépen kerekedett a szereplők élete.
Talán a legfőbb erényei mind a két könyvnek az, hogy megint sok olvasónak a kezébe ad élvezetes, kalandok során átívelő szerelmet és hangulatos korhű mesét. Fábián Janka elérte azt, hogy sok embernek adta vissza az olvasás örömét! Nekem már az Adél és Alíz története is nagyon tetszett és ez a két könyv is élmény volt. A megidézett történelem pedig valós és remek keretet ad az eseményeknek.



A két regény egy kötetben is megjelent 2018 júniusában Rose regénye címmel!!

Fábián Janka: 1973-ban született, írói álnevét nagymamája irántit tiszteletből vette fel.

Egy Pest melletti községben nőtt fel, de gyermekként sok időt töltött Kisnémediben is, ahol nagymamája született. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol–történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet. Az írás mellett angol–francia nyelvtanárként és fordítóként munkálkodik.






Ulpius-ház, Budapest, 2013

ISBN: 9789633830932

Karácsonyi bloginterjú Fábián Jankával

Karácsonyi beszélgetés Fábián Janka írónővel    

Fábián Janka írónő által választott idézet:
„Szabadon írok, mert ezt törvényemmé választottam. Szívem teljességéből írok, mert a szívre akarok munkálni.”
(Kármán József: A nemzet csinosodása, 1794.)

A történész végzettségű Fábián Janka nosztalgikus történelmi regényei a magyar romantikus regényirodalom legszebb hagyományait idézik.
 Jelenleg angol-francia nyelvtanárként dolgozik.
Az Ulpius-ház kiadónál megjelent Emma sorozata heteken át vezette az eladási sikerlistákat, ahogyan a további kötetei is.
A francia nő címmel november végén jelent meg a kilencedik regénye.

1: Karácsony, mi jut eszedbe erről? Elvonulás, pihenés-számvetés az év végén?

FJ:
A karácsony nekem mindig is borzasztóan fontos és szép időszak volt (ez nagy közhely, de hát igaz…). Most azonban egészen másért várom, mint mondjuk gyerekkoromban. Az ajándékozás, evés-ivás, a családtagok látogatása is még mindig a középpontban van, de mostanában már az elvonulás, pihenés és az ilyenkor szükséges testi-lelki töltekezés miatt is nagyon várom!

 2: Van olyan hagyomány, amit folytatsz, átvettél szülők-nagyszülőktől: akár recept is, mi az, ami elmaradhatatlan a karácsonyi asztalról, szerinted?

FJ:
Ó, én nem győzöm hangsúlyozni, hogy enyhén szólva nem vagyok egy konyhatündér. Nem tudok, és nem is szeretek főzőcskézni (ez most nem "trendi", tudom, dehát ez van, és én vállalom). Szóval a régi receptek megvalósítását Anyukámra bízom… így aztán mindenki jobban jár. Persze én is is hozzájárulok valamivel a családi asztalhoz. Pár éve az én dolgom az ünnepi bor kiválasztása, mivel a családban kikiáltottak amolyan "szakértővé". No, persze, csak jól adom elő magam, meg aztán eddig még valahogy ösztönösen nem is nagyon nyúltam mellé.


 3: Már kapható legújabb regényed A francia nő, ami sok olvasó fája alá kerül. Témáidat hogyan választod ki? Van már a következő regényedhez is ötlet?              

FJ:
Nagyon örülök neki, hogy A francia nőt sikerült karácsony előtt megírni, és megjelentetni. Emlékszem, hogy tavaly ilyenkor új FJ könyv nélkül maradtak az Olvasók, és ez sokaknak csalódást okozott (persze, akkorra időzítettem a Karácsony a Ligetben című e-novellát, de az mégsem ugyanaz…). Most a dedikálásokon is látom, hogy sokan a fa alá szerzik be a könyvet, és ez számomra nagyon jó érzés! Persze, egyúttal izgulok is (mint ilyenkor mindig), hogy mennyire fog tetszeni az Olvasóknak. Eddig még nagy többségében pozitív vélemények jutottak vissza hozzám… ez simogatja a lelkemet, és doppingol is a következő regény megírása előtt.

Már megvan az új könyv témája, sőt, a legtöbb szereplő is alakul (már van nevük is, ami az egyik legfontosabb előrelépés az írás megkezdése előtt). Egyelőre kutatok, jegyzetelgetek, ötletelek hozzá, de még az írásba nem vágtam bele. Azzal szerintem megvárom a januárt, ami várhatóan egy kissé nyugalmasabb időszak lesz.

A korszakot, amelyben játszódni fog a történet, természetesen már kiválasztottam (anélkül nehéz lenne elkezdeni akár az előkészületeket is): ezúttal a XIX. század utolsó évtizedeibe utazunk majd együtt. Én már alig várom!

 4: Nagyon hangulatosak, érdekesek írásaid, valóban kikapcsolnak és szórakoztatnak.Történelmi lányregény... avagy nők a történelemben. Mi erről a véleményed? Férfi olvasók, esetleg tervezed férfi főszereplő kiemelését?

FJ:
  Nos, a "lányregény" elnevezés ellen ismét kénytelen vagyok picit tiltakozni. Nem mintha szégyellnivaló dolog lenne a lányregények írása, hiszen hazánkban ennek a műfajnak gazdag és értékes hagyományai vannak. Csak hát az én könyveim egész egyszerűen nem azok! Akkor már inkább "hölgyregénynek" nevezném őket, mivel bizonyos okokból (egyes kényesebb témák, sikamlósabb jelenetek, sötétebb jellemek és megnyilvánulások miatt) én úgy kb. 14 éves kor alatt nem adnám senki kezébe. De persze lehet, hogy csak javíthatatlan konzervatív vagyok! :) Az igazi műfaji besorolásuk (ha már mindenáron be akarjuk őket sorolni valahová) azonban szerintem a történelmi-romantikus regény, ami nem feltétlenül csak nőies, vagy rózsaszín történeteket jelent. Az én történeteim például - szerintem - sokszínűek. Van benne egy adag rózsaszín is, de talán éppen annyi fekete, vagy sötét tónus is.

Az pedig, hogy a főszereplőim nőalakok… nos, hát, én is "nőből vagyok", és nem is tudnék, de nem is akarok kibújni a bőrömből. A női sorsok ábrázolását sokkal hitelesebben tudom megoldani, és a női szereplők sorsába jóval könnyebben beleélem magam. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy vannak erős, karakteres férfialakjaim is. Ezt már csak onnan is tudom, mivel rendszeresen beleszeretek valamelyikbe.

Egyébként érdekes, hogy fordított esetben, férfiíróknál ez nem nagyon merül fel kérdésként, hogy ugyan miért nem női alakba bújva írják a regényeiket… Hm, vajon miért? :)

 Végül szeretnék minden Olvasónak áldott, szeretetteljes ünnepeket kívánni! Az új évre pedig új élményeket, gyarapodást, boldogságot, és hogy teljesüljön minden (teljesíthető) kívánságuk! Nem utolsósorban pedig mindannyiunk örömére sok-sok szép és értékes új könyvet a jövő esztendőre!

Köszönöm a beszélgetést! Neked is kívánok boldog és szép ünnepet az olvasók nevében is!