2024. április 12., péntek

Oroszok ​Párizsban

 



Helen Rappaport: Oroszok ​Párizsban




        









„Párizs ​tele van oroszokkal" – írja a fiatal Hemingway 1922-ben, miután megérkezik a Szajna parti fővárosba. Valóban, a Romanov-dinasztia 1917-es bukása után oroszok ezrei voltak kénytelenek javaikkal elmenekülni hazájukból. 
Nem volt ez meglepő, hiszen a századfordulón a gazdag oroszok Párizsba mentek, hogy elmeneküljenek az orosz tél elől, részt vegyenek a kulturális életben és vásároljanak a legújabb divatból. Nem meglepő, hogy a forradalom után is ez maradt számukra a kedvenc úti cél. A történelem kikényszerítette szülőföldelhagyás eredményeként a Fény városát valóban ellepték az oroszok. Néhány év alatt 50 ezren kerestek Párizsban menedéket, szabadságot.

Az orosz arisztokraták, művészek és értelmiségiek története elképesztő, döbbenetes, informatív, ahogyan kibontakozik előttünk a lapokon. Helen Rappaport történész a kitelepített oroszok 1917-1940 közötti párizsi életét, sorsát, tragédiáját dolgozza fel. Az érezhetően valós, színes, mozgalmas történelmi háttérrel egy lenyűgöző tablót kapunk.

Párizs mindig is a nyüzsgő kulturális élet, a finom borok és ételek, a nők, valamint a legújabb divat városa volt. Vonzó lehetőség,  az üldöztetések elől menekülőknek, soha jobban, mint az orosz forradalom és a Romanov-dinasztia bukása előtt és után. Az orosz arisztokraták éveken át élvezték mindazt, amit a Belle Époque Paris kínált, és természetesen bőségesen költekeztek. Eleinte. Amíg volt és kitartott a családi ékszerekből... A bolsevik hatalomátvétel brutalitása azonban minden oroszt arra kényszerített, hogy elmeneküljenek hazájukból. Reménykedve az átmeneti állapotban, ám a régi életük, annak fénye már soha nem tért vissza. Ahogyan az emigrációból sem jutottak vissza szülőföldjükre. Az utolsó cár nagybátyjai, Vlagyimir és Alekszisz nagyherceg és a rokonság a regény főszereplői. A történet nagyon részletes, sok konkrét példát ad arra, hogy mi történt az egyes arisztokrata családokkal.

Rappaport mesteri portrékat mutat be ezekről az arisztokrata családokról, amihez a Fény városának szeretetteljesen részletes képét idézi háttérnek. Párizsba érkezve egykori hercegeket lehetett látni taxit vezetni, varrni tudó feleségeik pedig a divatházaknál dolgoztak. Egyedi orosz stílusuk inspirációként szolgált olyan tervezőknek, mint Coco Chanel. Tehetséges értelmiségiek, művészek, költők, filozófusok és írók küszködtek a száműzetésben, és fizikai munkából kerestek megélhetést. Majd jött az 1930-as évek gazdasági visszaesése. A depresszió, majd a második világháború tovább fokozta kilátástalan helyzetüket.

Néhányan, mint például Chagall és Stravinsky, nagy sikereket értek el ugyanakkor Párizsban, ahol abban az időszakban olyan amerikaiakat fogadtak, mint Fitzgerald és Hemingway. A politikai aktivisták a bolsevik rezsimet távolról igyekeztek megdönteni, míg mindkét oldal kettős ügynökei kémkedést és merényletet terveztek. Intrikák, árulások és cselszövések tarkítják a képet. A szovjet titkosrendőrség is beszivárgott az emigráns közösségbe. Ezek a kalandok afféle élet-halál harcként jelennek meg. Kevés sikert hozva, a múlt bizony tovatűnt. Sokan arra számítottak, hogy a bolsevik uralom véget ér, és visszatérnek Oroszországba.

Mások elszegényedve a mindent elsöprő honvágyuk csapdájában éltek. Ez a természetes sóvárgás Oroszország után, amelyet kénytelenek voltak elhagyni, felőrőlte az idegeiket is. A párizsi emigránsok számára a reménykedés és a nosztalgia végül valami sokkal fájdalmasabb dologgá változott, mert kénytelenek voltak messziről szemtanúi lenni ahogyan a gonosz, felemésztette szeretett hazájukat. Lebilincselő kordokumentum, életrajz ez a könyv. Helen Rappaport brit történész értőn nyúlt a témához, sok újabb információt beleszőve. Érdemes a sokatmondó részletekre figyelni, ahol titkokat, összefonódó szomorú életutakat villant fel. Élvezetes és megdöbbentő, színes, mozgalmas olvasmány egy letűnt kor szereplőiről. Gazdag fényképmelléklet teszi még átélhetőbbé az olvasottakat. Igényes és kifejező borítója összhangban van a tartalommal.




ITT kedveménnyel rendelhető!

     
Helen Rappaport (1947) történész, Oroszország-szakértő, életrajzíró; kutatásai elsősorban a viktoriánus korszak és a forradalmi Oroszország történetére irányulnak. Folyékonyan beszél oroszul, klasszikus orosz színműveket fordított – beleértve Csehov összes darabját. Gyakran közreműködik televíziós és rádiós történelmi dokumentumműsorokban. A forradalom fogságában című kötete 2016-ban jelent meg, felettébb élénk és elismerő kritikai visszhang kíséretében. A négy nővér könyve 2021-ben került a boltokba. Az angliai Nyugat-Dorsetben él.


Európa, Budapest, 2024
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635048663 · Fordította: Tomori Gábor

2024. április 10., szerda

Baljós ​tavasz

 



Agatha Christie: Baljós ​tavasz





                                       







A Krimi Királynőjének legfrissebb, évszakhoz köthető novelláskötete is hozza a tőle megszokott színvonalat. Ez a harmadik szezonális novellagyűjtemény Agatha Christie-től, amely már a hangulatos borító élénk színeivel a tavaszt idézi. 


Az antológia Christie több szeretett nyomozóját is felvonultatja. Nyomozni fog Poirot és Miss Marple, több történetben is, de feltűnik Mr Quini, Parker Pyne, valamint Tommy és Tuppencenek is jut felderíteni való. Agatha Christie 12 tavaszi témájú novellából álló gyűjteménye hangulatos és könnyed szórakozás, ismét jó kikapcsolódás. A Puskás nyitja a sort, ami egy részlet Agatha Életem című regényéből. Első meghatározó találkozás a félelemmel... Baljós események zavarják meg a tavaszt.

                    
Hercule Poirot vakáción van Japp és Hastings társaságában, amikor egy bezárt szobában történt látszólagos öngyilkossághoz hívják őket. Ilyen történet is volt ugyan, de még így is eredeti a megoldás.
Tommy és Tuppence egy sarkkutató eltűnt menyasszonyának nyomait keresi. Furcsa és meglepő megoldást kapunk. Feszült, mégis megmosolyogtató, azt gondolom. A Halált hozó gyógyfű volt az egyik kedvencem. Tavasz van, nyílik a zsálya, a gyűszűvirág. Ez utóbbi növény mérgező lelevelei valahogyan bekerülnek a konyhára...az eredmény nem is marad el. Többen lesznek rosszul, egy fiatal lány azonban meghal. Balszerencse vagy szándékos gyilkosság történt? A kérdésre Miss Marple derít fényt.


Legtöbb novella az emberi gonoszságra épül. Könnyed kis mérgezések, eltűnt ékszerek, szerencsevadászok tűnnek fel, hoznak izgalmakat. Ékszerrablás a Grand Metropolitanben: Brightonban vakációján Hercule Poirot megoldja egy gyöngy nyaklánc lehetetlen ellopását egy szállodai szobából. Van, ahol a féltékenység áll a háttérben. Az Aranyrudak talán a legkülönösebb a kötetben. Eléggé hosszú és bonyolult egy novellához képest. A spanyol Armada egykor hajótörést szenvedett, aranyat szállító hajója áll a középpontban. Cornwallban játszódik, jól elmesélt és szórakoztató.
A másik kedvencem a Hattyúdal című írás volt. A bosszú édes íze mindenért kárpótol, még évekkel később is. A bosszú hidegen tálalva a legjobb - gondolhatjuk. Egy váratlan haláleset a Tosca előadása közben a színpadon...látványos, jól felépített mese. A kötetet záró Greenshaw Bolondvára nálam a már olvasottak közt van. Kiváló történet, ahol ismét Miss Marple adja a megoldát.


Christie tavaszi hangulatú, szellemes történeteivel garantáltan kellemes kikapcsolódást nyújt a műfaj kedvelőinek. Színesek-ízesek ezek a novellák, mint a tavasz. Aki már több Christie-gyűjteményt olvasott, előfordulhat, hogy a néhány történettel már találkozott. Mindig szívesen olvasom ezeket a rövid írásait, és általában mindegyik gyűjteményben van kettő-három, ami még új számomra. Tetszett a kötet végén a jegyzék, melyik novella hol, mikor jelent meg eredetileg. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki klasszikus krimire, nyomozásra vágyik. Egyben jó alap ismerkedni az írónő stílusával, munkásságával.



ITT rendelhető kedvezménnyel!







   
Agatha Christie: 1890. szeptember 15. (Torquay) – 1976. január 12. (Wallingford)

A krimi koronázatlan királynője Agatha Mary Clarissa Miller néven született.

1920-ban látott napvilágot első krimije, melyben először bukkant fel az általa teremtett legendás nyomozó, Hercule Poirot. 1926-ban jelent meg Az Ackroyd-gyilkosság, amely az első lépést jelentette a világhír felé.



Helikon, Budapest, 2024
282 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636202637 ·


Fordította Borbás Mária, Etédi Péter, Gy. Horváth László, Katona Tamás, Kállai Tibor, Prekop Gabriella, Sipos Katalin.

2024. április 8., hétfő

Gyerekkorunk ​legszebb nyara



Berta Ádám:
Gyerekkorunk ​legszebb nyara





                                      








Szeretem a novellákat: ezek az apró, ellesett életképek, belső érzések és rezdülések, amik nem törekszenek ugyan a teljességre, inkább egy adott pillanatot próbálnak megfogni, átadni az olvasónak. Néha maga a történet hangulata elég a katarzishoz.

A novellák többségében valamilyen formában a férfi-nő kapcsolat kerül bemutatásra, külünböző nézőpontokból. Ám rengeteg hétköznapi életkép elevenedik meg a szemünk előtt. Változatosak, sok témát érintenek: utazások, gyerekkor, felnőtté válás, elvágyódás, családi kapcsolatok, hely- és boldogságkeresés. A témák mellé a helyszínek is igen változatosak lettek. Különösen tetszettek a gyemekkori emlékek megidézései, vagy a fiatalok botladozó helykeresése. Igazi emberi pillanatok, élethelyzetek villannak fel, bár az egyik novella főszereplője egy mókus. Rövid, tömör, sallangmentes írások. Az író egészen szokatlan módon játszadozik a képzeletünkkel. A dolgok ritkán azok, aminek elsőre gondolnánk. Átlagemberek, átlagos események, hétköznapi valósága köszön ránk. A szereplők pillanatnyi érzései, gondolatai átélhetőek és jellemzőek. Berta Ádám elgondolkodtatja, meglepi az olvasót. Igazán életszagú novellákat olvashattam, színes nyelvezettel, jó karakterekkel.

Mindegyik novella hagy valami nyugtalanító érzést az emberben, mert magyarázat nincs mindig a dolgokra, csak a sejtés marad. Jártam úgy néhányszor olvasás közben, lapoztam a folytatásért, de már egy másik írás kezdődött. Néhol vicces, néhol groteszk, de csipetnyi humor szinte mindegyik novellában akad, ahogyan van dráma, és rengeteg visszafogott érzelem is. Keveltem, jó volt olvasni Berta Ádám mondatait, sajátos ritmusban megírt történeteit. Berta Ádám a pillanatot ragadja meg, írja le és hozza közel. Meglepő, néha mi az, ami emlékként nyomot hagy bennünk. Az emberi kapcsolatok mélyére világít rá írásaiban a szerző.

A novellák közül volt amelyik az egyszerűségével fogott meg. Engedte, sőt kérte a képzeletem játékát. Akadt köztük titokzatos, afféle hagyományos, hétköznapi életkép is. Ez nyugalmával megragadó volt. Akadt amelyik a ki nem mondott fájdalmával fogott meg. Ami ellen nincs feloldás, nincs menekülés. Ott lapul mélyen a rég hurcolt fájó eset, hogy váratlanul ránk törjön. Azért olyan is akadt, amelyiken végig tudtam felhőtlenül mosolyogni.

Negyven novella került a kötetbe. Nehéz kiemelni a novellák közül, hiszen, valami miatt több is megfogott.

Néhány kedvencem a kötetből, a címadó novella mellé: Pocsék kiszolgálás, Harmincöt hónap, Az ártó géniusz, amit apám küldött rám, A gondozatlan kert, Nehéz becsomagolni, Az Alpok túloldala, Ahogy kikelnek a teknősbékák, A nyaralás lényege, Egy kávét?, Papa Joe napszemüvege, Eltűnő pontok és a Könyvesbolt.

A kortárs irodalmat kedvelőknek különösen ajánlom. Berta Ádám prózáját. Játékos, pontos képet ad jelenünkről. Remekül kikapcsolt, néhol elgondolkoztatott, mindenképp érdemes elolvasni.  2020-ban – e kötet nyitódarabjáért – Hévíz Irodalmi Díjat, 2021-ben Baumgarten-jutalmat kapott.



ITT megvásárolható dedikált formában  a kötet! 

 Kedvezménnyel a kiadótól IDE katt! 





                   
Berta Ádám 1974-ben született Szegeden. Első prózakötete 37 éves korában jelent meg. Azóta írt öt regényt, tavaly jelent meg első meséje Agócs Írisz illusztrációival. Ez a harmadik novellagyűjteménye. A Cser Kiadónál megjelent kötetei:

A kígyó feje (2020)
Magamat rajzolom középre (2021)
Szöszmösz, a tündéregér (2023)


Cser, Budapest, 2024
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632787497

2024. április 6., szombat

ABBA: Waterloo 50

 

ABBA: Waterloo 50


      






1974. április 6-án, azaz ma ötven éve az ABBA Waterloo című dalával az angliai Brightonban megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált. A sikert elérni és megtartani kitartó munkával sikerült az együttes tagjainak. Az ABBA elindult a hírnév és a siker felé vezető úton. Tény az is, hogy az ABBA Waterloo című kislemeze tartós hatással volt a zeneiparra. 


      
A Waterloo számos egyedi és lenyűgöző tulajdonsággal rendelkezik. Napoleon vesztes csatája, mint egy szerelmi kapcsolat metaforája jelenik meg a dalban. Agnetha, Björn, Benny és Annifried zenetörténelmet írt ott és akkor. Nem csupán a versenyt nyerték meg fölényesen, de a popzenében elért tartós sikereik is innen datálhatóak. 
Az ABBA már az előző évben, 1973-ban is indult a svéd előválogatón a Melodifestivalen. Akkor a Ring, Ring daluk a harmadik lett. A következő évben viszont bekövetkezett az áhított áttörés! A "Waterloo" kifejezetten az 1974-es Eurovíziós Dalfesztiválra íródott, menedzseri tanácsra. Ugyanis Stig Anderson feltett szándéka volt, hogy betörjön a nemzetközi poppiacra is, és úgy gondolta, ennek egyik nagy lehetősége az Eurovíziós Dalfesztivál megnyerése lehet. Jól gondolta. Az idő is őt igazolta. 2005. október 22-én, az Eurovíziós Dalfesztivál 50. évfordulójának ünnepségén a „Waterloo”-t a verseny történetének legjobb dalának választották. Mindmáig az ABBA 
a verseny legnagyobb felfedezettje, akik tartós sikert tudhatnak maguk mögött.

A svéd ABBA együttes története hivatalosan 1970-ben kezdődött, bár a négy előadó már a hatvanas években is dolgozott együtt, ismerték egymást. Jó felütést adott a svéd kvartettnek, a világsiker megállíthatatlan volt. A kezdetektől a globális szupersztárságig az ABBA zenéje generációkon átívelően a közönséghez rezonál, átlépi a kulturális határokat, és egyesíti a hallgatókat.

       
Nézzük a nyertes dalt!

A dal minden ízében és ritmusában, valamint előadásában különbözött az Eurovíziós Dalfesztivál szokásos "drámai balladák" hagyományaitól. Az ABBA valami olyasmit adott 
a közönségnek, amit az Eurovízión korábban ritkán láthattunk: friss, lendületes előadás és dal, mutatós jelmezek, egy fülbemászóan tempós dalban. Az eredeti fellépőruhák a stockholmi ABBA Múzeumban megtekinthetők! Owe Sandström tervezte a zenekar számára ezeket a látványos színpadi ruhákat.

Más Eurovízió-győztes dallamoktól eltérően a dal vonzereje meghaladta Európát: a „Waterloo” Ausztráliában, Kanadában, Új-Zélandon, Rodéziában és az Egyesült Államokban is bejutott a Top 10-be. A Waterloo klipjét 1974-ben, a Ring Ringgel egy időben rögzítették a stockholmi SVT stúdióban, Lasse Hallström rendezésében.

                   
A Waterloo az ABBA első igazi világslágere, amellyel megnyerte az 1974-es Eurovíziós Dalfesztivált. 24 pontot kapott, ami elég volt a fölényes győzelemhez (a második helyezett, az olasz Gigliola Cinquetti ugyanis 18 pontot gyűjtött be), mindazonáltal a svéd kvartett a fesztivál történetének legkisebb pontarányával nyert (14%). A Waterloo-val az ABBA olyan popzenei nagyhatalmak toplistáinak élére került, mint az Egyesült Királyság, az NSZK és Ausztrália, sőt még az Egyesült Államok Billboard-listáján is elérte a hatodik helyet.

2017-ben a Billboard a 9. helyre sorolta a dalt a 15 legjobb ABBA dalt tartalmazó listáján, 2021-ben pedig a Rolling Stone a 10. helyre sorolta a 25 legjobb ABBA dalt tartalmazó listáján. Az 1974. április 6-i Eurovíziós Dalfesztivál az ABBA történetének leghíresebb pillanata. Jó felütést adott a svéd kvartettnek, a világsiker megállíthatatlan volt.




IDE kattintva meghallgathatod a nyertes dalt! 





Forrás: wiki, Carl Magnus Palm: ABBA (Helikon)

2024. április 5., péntek

Tízparancsolat ​2.0

 



Herendi Gábor - Divinyi Réka - Réti László
Tízparancsolat ​2.0






                                                     





Jól megszerkesztett, jól összerakott, friss, mai, életszerű történet, pontos korrajzzal. Talán éppen ez a "hibája", ez a görbe tükör. Rossz volt szembesülni, látni a családi kapcsolatok elhidegülést, a traumák sorát, a heccből lázadó, unatkozó, kiégett fiatalok céltalan életét. A három szerző érezhetően beleadott apait-anyait, látványos, mozgalmasan egységes a történet. 

A napjainkban, Budapesten játszódó történet filmszerűen pörög. Lendületes párbeszédeit irónikusan finom humor lengi be. Az ötlet, hogy a Tízparancsolat szabályait szegjék meg a fiatalok, néhol bizony sokkolóan durvára sikerült. Nem részletezném, aki kíváncsi elolvassa. Készüljön fel a brutális, durva eseményekre, párbeszédekre. Az alapötlet bizony nagyon valós, több rétegű a történet. Főhősnőnk a fiatal Marika, aki már a saját nevét is utálja. Ő Mara, aki édesanyját tragikus módon veszítette el alig egy hónapja. Édesapja viselkedése, annak felszínes, üres élete taszítja. Okkal. Ugyanakkor a férfi a kerület polgármestere, választások előtt vagyunk. A teher nyomasztó rajta is, igyekszik megtartani a pozícióját. Miközben a saját családján tapos, nem törődik velük. A kisebbik lánya, Bori élete is megsínyli ezt az állapotot, hiszen a férfi szeretőt tart, iszik, bár fennen hírdeti, vallásos életet él. Tökéletes korlenyomat ez is a történetben. Talmi csillogás, hatalmi harcok és kiüresedett kapcsolatok adják a hátteret. Szex, drog, és harc a hatalomért pereg előttünk. Az érzelem nélküli szeretkezések, a szülőktől való teljes elidegenedés döbbenetes. A megszállott lázadás nem célravezető. A fiataloknak a szabadság mámorító érzéséről szól, de inkább csak cél nélkül lógnak, sodródnak. Elkeserítően szomorú ez a kiüresedettség, a teljes érzelmi sivárság. Nem éreztem bennük a megbújó vágyat egy értelmesebb életre.


A csoport, ahova Mara csapódik, hecceli az embereket, sokkolja a társadalmat tetteikkel. Váratlan és meghökkentő flashmobjaikat videóra veszik, a média által szereznek követőket. Mélyebb képet nem kapunk ezen fiatalokról, csak a barátnők, Léna és Szonja családi hátterébe leshetünk be picit. A csoport fiú tagjai az értelmi szerzők. Akad itt minden, ami a generációs nézetkülönbségekből adódik. Értékeltem a sorok közt finoman megbúvó társadalomkritikát. A család szentsége, az egyén tisztelete, vagy az érzések-érzelmek semmibevételét a pénz és a politika irányítja. Mellbevágó a tálalás, a felvetett kérdésekre nincs igazi válasz. Vidéki helyszínnek a balatonparti nyaraló szétverése ad helyet. Értelmetlen és eszement tombolás az eredmény. Felbukkan a paráználkodás, a ne ölj is, minden, ami sokkoló és durván valós. Kandó polgármesteri jelölését a párt ejti, hiszen problémássá válik a férfi, minden ellene irányul. Igazán egy apa-lánya konfliktus az alap, ami igen eldurvul. Mindezt tudatosan, csak a bosszantás miatt viszik véghez a fiatalok. Mara alaposan belekeveredik, kiveszi részét az őrületből. Vannak benne brutális részek, és a borzongás is hatásos olvasás közben, de félelmetes ez a céltalan, dafke sokkolás, amit előadnak a fiatalok. Ez már nem kamaszcsíny, ez a társadalmi szabályok elleni merész megnyilvánulás. Amikor apuci pisztolya is előkerül, felgyorsulnak az események...

Van-e, lesz-e megbánás, feloldozás? A traumákkal terhelt sorsok milyen életet vetítenek előre, hol a boldogság? Lehet építeni egy új, közös, szebb jövőt a romokra? Megdöbbentő kérdésekre keressük a válaszokat. Mi is fontos az életben: családi együttlét vagy a pillanatnyi hatalom? Mindennek ára van.

A nagy kérdés, vajon megéri? Öntelt szereplők, képmutató és beteg világ jelenik meg a lapokon. Csak bűn van, ami hozza a következőt, a kiút az úgy tűnik elveszett. Az egész történet valamiféle sötét, nyomasztó hangulatot, kiábrándultságot hagy maga után az olvasóban.



ITT beszerezhető kedvezménnyel a krimi! 



HERENDI GÁBOR rendező, filmproducer (Toxikoma, Kincsem, Valami Amerika), DIVINYI RÉKA forgatókönyvíró (Szabadság Szerelem, Valami Amerika 2-3, BÚÉK) és RÉTI LÁSZLÓ thrilleríró (Megölni Telekit, Budapest Boulevard, Kaméleon) már bizonyított a saját területén. Most azért fogtak közös projektbe, hogy egyén és társadalom szembenállásának kérdéseit feszegessék a napjaink Budapestjén játszódó izgalmas akcióthrillerben.



Jaffa, Budapest, 2024
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634758730

2024. április 4., csütörtök

Jön! Érkezik Erika néni

 



Rényi Ádám: Erika néni
(Előzetes)




                                                      




Rényi Ádám Osztálytalálkozó kötete nagyot szólt, igazi közönségkedvenc lett 2021-ben. Azóta többszöri utánnyomást is megélt, a mai napig keresett, ahogyan a Bezzeggyerek című második kötet is. A novellákból színpadi produkció is született, ami nagy sikerrel fut. A hosszú élet titka tizenhat történetet mesél el ezekből az említett könyvekből válogatva. Rényi Ádám keserédes, abszurd és meglepő történeteinek hőseit és antihőseit szerintem mindenki ismeri, itt vannak körülöttünk a hétkönapjainkban. Tökéletesen megidézi a nagy elődöket, Örkény István vagy Roald Dahl meghökkentő világát. Az egyszerű, hétköznapi kis mesék olyan fricskát adnak, váratlan fordulattal záródnak, ami meglepő és izgalmas végkifejlettel ajándékozza meg az olvasót. Igazán jól szórakoztatnak, ahogyan a szerző egy interjúban nyilatkozta: "Fáradt embereknek írok". Igen, a szépirodalom is lehet szórakoztató! No és ki nem fáradt manapság....?  

     
A novellák igen sokfélék, valóban rövidek, olvasmányosak, egyszerre hol viccesek, hol elkeserítően dühítőek vagy meghatóak. Kicsit sem kiszámítható a megoldás, ez nagy erőssége a novelláknak, hogy többértelműek. Ajánlom őket, valóban tökéletes feltöltődés mindenkinek. Nekem volt szerencsém már olvasni egy kis ízelítőt az új kötetből. Jó lesz! 

Most itt az új hír! Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek című nagysikerű novellásköteteket jegyző Rényi Ádám legújabb kötete a 95. könyvhétre érkezik Erika néni címmel! Előjegyzés indul! ITT  máris megteheted, érdemes a 21. Század Kiadónál előjegyezni. 
Én nagyon várom, hogy megismerjem közelebbről Erika nénit! Már az előző két könyv is nagy kedvencem, az Erika név pedig egy régi olvasmányból az egyik kedvenc női nevem...Szóval, Erika nénit mindenkinek!

Várom az újabb meglepetést, a vicces, mégis komoly befejezéseket és a szórakoztató kikapcsolódást biztosító novellákat.


Előjegyzés a Líránál ITT!  
 Ha a Librinél szeretnéd, IDE katt! 

                     
Picit térjünk vissza a "Fáradt embereknek írok" részhez: megkérdeztem a szerzőt, hogyan pihen, mivel töltődik fel, ha fáradt, elege van a napi pörgésből: 

RÁ: Nemigen van időm kikapcsolódni, ha mégis jut egy kevés, akkor lefekszem időben. Nagyritkán összerakok egy Legót, amire igazán felnőttként találtam rá, gyerekként Playmobil-os voltam. 





2024. április 2., kedd

Fóbia

 


Szöllősi Mátyás: Fóbia



                                     









Erős szöveg, Szöllősi Mátyás végig gördülékenyen ír. A regény műfaját meghatározni igen nehéz, mert egyszerre szépirodalom és krimi, ami rengeteg valós problémát tár olvasói elé. Nehezen lehetne néhány mondattal összefoglalni az eseményeket. 

A regény rögtön egy öngyilkossági kísérlettel indul. Majd később a nagymama halála ad erős és fájó, szomorú témát. Az olvasó önkéntelenül is felidézi saját lehetséges, kapcsolódó emlékeit. A történet többnyire két szálon fut, nehéz eldönteni, melyik a jelentősebb, hiszen erősen meghatározó elem mindkettő. A múlt történései erős hatással vannak-lesznek a jelenre. Napjainkban nem csak divatos téma, de egyre merészebben kerülnek előtérbe a gyermekkori traumák. Ezek az egyént érthetően mélyen foglalkoztatják. Természetesen a szülőknek is jut a traumákból. A feldolgozásuk nem mindig lehetséges. Ezekkel kell élnünk, kihozni a legjobbat életünkből. A regény bizonyos részei szépen rezonálnak egymással.

Megismerjük a kibontakozó történetfolyamból a főszereplő életének kálváriáját, belső lelki vívódásait. Ezek adják a fő vonalat, lassan sorjáznak a lapokon, megspékelve a múlt titkaival. Szöllősi Mátyás kétségkívül jól ír, remekül fűzi egybe a múlt szálait a jelen valóságával. Néhány régi fénykép segítségével, térben és időben ugrálva elevenedeik fel a családi legendárium. Tetszett, amikor hősnőnk ráébredt, a családjának már az ő születése előtt is volt titka, létezésük folyamatos végtelenje időtlen. Izgalmas karaker a történet főhőse nem a megszokott sémák alapján került megalkotásra. Egy nő az, egy fizikusnő a mesélőnk, az ő szemszögéből tárul fel a múlt és kapcsolódik egybe a jelennel. Az ő életének kálváriája átélhető és sokunknak lehet ismerős.

A cselekmény ideje mindössze pár nap. Az elbeszélői stílus összeszedett és tiszta. A szerző remekül ábrázolja, adja vissza a főhősnő lelki világát. Megjelenik a covid vírus is, még friss a járvány kitörése körüli reakció. Igazán senki nem tudja, mi legyen, mi várható, érezhetően nagy a bizonytalanság és a félelem.

A szerző rengeteg kérdést felvet a történet kapcsán. A Fóbiát olvasva többször a Simon Péter jutott eszembe. Hősnőnk keresi a válaszokat a családi múltra, az önigazolást létezésére. Akad némi szürreális elem, mágikus realista jellemábrázolás. A fizikai részek, bár jól illeszkednek, színesítik a regényt, nekem elvontak lettek, sosem voltam igazán ennek a tantárgynak a kedvelője.

A történésekben most is a fontos elem a zene. Ez ad egy atmoszférát, különös hangulata fonja át az eseményeket. A többszörösen terhelt családi múlt, a szereplők egymáshoz való viszonya, az élet nagy sorskérdései, régi magunkkal cipelt traumák, az elmúlás, ezen kapcsolatok törékenysége mindenkiben felbukkan. A  helyszínek is fontos szerepet kapnak. Az örök Budapest-vidék ellentét remekül jelenik meg. A szerző jellemzően bemutatja az adott várost, az ott élőkre jellemző mentalitást. Jenő alakja titokzatos és szánni való egyszerre. Olyan szereplő, aki "érdekes, de nem fontos, ne is figyeljünk", pedig érzésem szerint a későbbiekben neki jut nagy szerep. Az ő története erős kihatással lehet többek sorsára. A kötet egyik erőssége a szemléletes társadalmi keresztmetszet. Itt egészen más a hétköznapok valósága. A vidéki Magyarország eleven képeivel tökéletes háttér.

A krimiszál is kimondottan izgalmas, még annak ellenére is, hogy a történetben nem ez a hangsúlyos. Ha picit még feszesebb lenne, az izgalom és a titkok is nagyobbat szólnának. Valamiféle baljóslatú, sötét erő irányítja a szálakat a múltból. A szerző abból a szempontból nem könnyíti meg az olvasó helyzetét, hogy a nyomozással előtérbe kerül egy régi gyilkosság. Ami a magánéleti szálra is erősen befolyásoló. Visszaemlékezések, elmélkedések hoznak meglepő fordulatot a történetbe. Élvezetes és borzongató élmény ezekről olvasni. Talán ez dönt el majd mindent, ami a következő könyvből derülhet ki. Egyedi hangulatú és bravúros, összetett történet, ahol az olvasó is együtt gondolkodhat a szerzővel, kap ehhez teret. Szöllősi talán provokál, gondolkozásra késztet. Meggyőző volt ez a próza, szimpatikus megoldásai, gyönyörű leírásai tetszettek. Szöllősi prózája néha más, mint amihez esetleg szoktunk. És éppen ettől jó.

Néhol mégis felemás érzés volt olvasni, hiszen sok kérdést hagy nyitva maga után a könyv. Bár lehet az tetszetős, hogy több dolog egyelőre még homályban marad. Mégis, összességében minden megvan a regényben, ami erős bizakodásra ad okot, a folytatás izgalmakat ígér. Ha választ kapni nem is mindenre fogunk, egy kerek sztorival leszünk gazdagabbak. Egyedi és bravúros műnek érzem. A válaszok, a megoldás gondolom a második könyvben lesznek majd.

A kötet borítója igen találó, kifejező hangulatú.



Itt rendelhető kedvezménnyel. 

    

             

   

Szöllősi Mátyás (Budapest, 1984. június 20. –) magyar író, fotóriporter.

2010-ben jelent meg Aktív kórterem című verseskötete. Első prózai munkája az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Váltóáram című elbeszéléskötet, mellyel elnyerte a 2017-es Margó-díjat. Illegál című kötete 2020-ban került a boltokba, ez két kisregényt tartalmaz.

2008-tól rendszeresen közöl kritikákat kortárs irodalmi szerzők műveiről, illetve komolyzenei koncertekről. Szerkesztőként dolgozott több szépirodalmi és kulturális folyóiratnál. Fotóriporterként is dolgozik, számos portré- és dokumentarista sorozat készítője.
fotó: Tankó Andrea



Helikon, Budapest, 2024
380 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636202675

2024. március 31., vasárnap

Őzragu-randevú

 


Rita Falk: Őzragu-randevú




                                              







Rita Falk bajor krimisorozata, ahol Franz Eberhofer tartományi rendőr és családja a főszereplő. Ez a tizenegyedik esete annyira most nem volt számomra erős, mint a korábbiak. Pontosan azt olvashattam, amit eddig. Ráférne a sorozatra némi vérfrissítés, ötlet, ráncfelvarrás, vagy egy új szereplő. 




Irritáltak a szereplők, gyenge volt a krimiszál, kifejezetten bosszantott Franz viselkedése.

Rita Falk krimisorozatát röviden összefoglalva: nagyi sztrájkol, besokall a főzés-háztartás gondjaitól, alig szerepelt, amit erősen megsínylett a történet. Papi is kevés volt. Megjelent a covid-vírus is, hiszen még 2021-ben jelent meg eredetileg a kötet, ez némi aktualitást adott. Franz a minimálisnál is kevesebbet dolgozott, a nyomozói munkát Rudi oldotta meg. Susi hirtelen alpolgármester lett, viselkedése és stílusa hatalmasat változott, nem előnyére. Talán a hentesék fia és annak szerelmi élete adott némi vicces fordulatot. Rita magánélete is sajnos drámai fordulatot vett, ahogy a kötet végén olvasható. Ám a kiadóval kötött szerződés szerint KELLETT az évi egy könyv. Olyan is lett. Igaz, az előző két rész már kimaradt az olvasmánylistámról, de semmi jellemfejlődés nincs a karaktereket illetően. Oké, tudjuk azt is, ez inkább egy szórakoztató sorozat, sem mint magas irodalom. Mondjuk annak elmegy, könnyen feledhető, és mély nyomot nem hagy az olvasóban ez a rész.


Szóval most az Eberhofer-háztartásban fajulnak el a dolgok, mert a nagymama sztrájkol! Úgy véli, eleget főzött, sütött és takarított életében. Ez érthető is, ez adja a fő bonyodalmat, és a polgármester síbalesete. Ja, igen, még karácsony előtt eltűnik egy polgártársuk, de igazi nyomozás nem indul, majd úgy három hónap múlva... Jó, tudjuk, itt tényleg nem a krimin van a hangsúly, de amit Franz művel, kifejezetten zavaró, hiszen mégis csak rendőr. Leopold szalmaözvegy, mert az egész családja Thaiföldön ragadt a vírus miatt. Susi pedig azért játszik polgármestert, mert a valódi polgármester síbalesetet szenvedett, és ő képviseli, helyettesíti távollétében. Ami sajnos jellemét tekintve kicsit túlzásba esik, ez is ad azért némi vicces helyzetet. Szóval sok minden történik, mégsem történik valójában semmi. 
Majd jön Mooshammer Liesl, és ragaszkodik ahhoz, hogy Franz keressen meg egy eltűnt személyt. A tizenegyedik eset, és itt megint semmi sem működik a kissé furcsa barátja, Rudi nélkül. Steckenbiller Lenz eltűnt, a nagymama nem akar tovább főzni, Leopold szenved a családja nélkül, a hentes Simmer fia nősülne, a szülők hatalmas megdöbbenésére, bánatára. 

        
Jó volt újra találkozni az ismerős szereplőkkel, a szokásos családi bénázások, helyzetkomikumok ismétlődését olvasni. Igaz, ez néhol már fárasztó volt az ismétlődések miatt. Rita Falknak most nem sikerült úgy lenyűgöznie, mint korábban. Talán a kezdeti varázs elmúlt, vagy csak megtört a sorozat lendülete. 
Fel sem tűnt, hogy két előző rész kimaradt. Ezúttal Franz nagyon az idegeimre ment a viselkedésével. Persze, mindig lusta volt, de ezúttal egyáltalán nem akar semmit, se otthon a családi életben, se a rendőri munkájában tenni. Cseppet sem veszi komolyan Mooshammer Liesl aggodalmait, még akkor sem, amikor előkerül tavasszal az a bizonyos nyom. Így aztán nem neki köszönhető, hogy az ügy végül érdekes módon, de megoldódik. Körülményes volt a történet, míg végre történik benne valami. Azt gondolom, sokat lendít a sorozat népszerűségén, hogy tv-sorozat is készül a könyvekből. Rém bugyuta, de mégis szerethető társaság ez Niederkaltenkirchenben. 
Habkönnyű, és gyorsan feledhető szórakozást ad arra a pár órára az olvasónak. A sorozat rajongóinak bizonyára ez is fog tetszeni, nekik ajánlom. Én kissé kiábrándultam most. Talán a következő rész eredetibb lesz, jobban sikerül majd.


ITT rendelhető a kiadótól kedvezménnyel! 



     

Rita Falk: német író, 1964. március 30-án Oberammergau-ban született.

Nyolc éves koráig a szülővárosában élt, majd szüleivel előbb München-be költöztek, onnan pedig Landshut-ba, ahol humanista gimnáziumba járt. Három felnőtt gyermeke van.








Magistra, Budapest, 2024
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156147387 · Fordította: Balla Judit

2024. március 26., kedd

A ​Katharina-kód

 




Jørn Lier Horst: A ​Katharina-kód
(William Wisting 11.)









                                     





"A hazugság minden nyomozás szerves részét képezte."





Kedvelem Jørn Lier Horst remek sorozatát, ahol William Wisting nyomozófelügyelő vezeti a nyomozást. Horst hagyományos detektívregényeiben a rendőri munka áll a középpontban, súlyosbítva az emberi tényezővel. Másik előnye a sorozatnak, gond nélkül olvasható bármelyik könyve önállóan is.



              
A Katharina-kód az itthon megjelentek sorában az ötödik krimi, amúgy a sorozat tizenegyedik epizódja. William Wisting ezúttal egy régi ügyön dolgozik. Igazi "döglött akták"-féle izgalmas nyomozás kerekedik ki a történetből. 
Katharina Haugen huszonnégy évvel ezelőtt minden nyom nélkül eltűnt. A lakásában hátrahagyott egy félig becsomagolt bőröndöt, és egy cetlire felírt furcsa szám-betű kombinációt. Ez lesz a titokzatos Katharina-kód, amit sok szakértő sem tudott eddig megfejteni.

 
Wisting nyomozó soha nem tudta elengedni az ügyet, évről évre átnézi az ügy aktáit, mániákusan kutatva valami nyom után, amit nem vettek észre. Érzi, az asszony bizonyosan gyilkosság áldozata lett. A nagy kérdés, ki és miért ölte meg, rejtette el a holttestet? Az ilyenkor szokásos elsőszámú gyanúsítottnak, a férjnek ugyanis bombabiztos alibije van. Az évek során meglepő módon barátságot kötött Katharina férjével, Martinnal, akit az évfordulón mindig meglátogat. Eleinte különösen furcsa volt ez a szoros és személyes kapcsolat, amely az évek során barátivá lett. Ez adja ennek a kriminek az erejét. Martin soha nem tudta túltenni magát felesége elvesztésén. Ez az év azonban most másképp alakul...
Lassan építkező történet, ahol a háttér, a nyomozók aprólékos munkája áll a középpontban.
Rengeteg betekintést nyerhetünk Wisting nyugodt, kiegyensúlyozott családi életébe. Újságíró lánya, Line és kislánya, Amalie, valamint katona fia, Thomas is felbukkannak.

Akkor peregnek fel némiképp a dolgok, amikor megérkezik a fővárosból a fiatal, igen ambíciózus nyomozó, Adrian Stiller. Ő a megoldatlan ügyek részlegén dolgozik a Kriposnál, egy másik ügyben nyomoz. A tizenhét éves Nadia Krogh szintén nyom nélkül eltűnt sorsát szeretné felderíteni. Bevonják a médiát, Wisting lánya podcastot készít az eltűnésről, új interjúkat rögzít Nadia Krogh egykori barátaival, és mindenkivel, aki szerepet játszott a lány életében. Itt a történet átfordul, már inkább Nadia esete áll a középpontban, egyre mélyül a rejtély. Ahogyan az várható, lassan a két ügy váratlanul összeér. Bár elsőre semmi nem köti össze a két nő sorsát, mégis a megoldás meglepő. Katharina titokzatos eltűnése és Nadia sorsa együtt adja a sokkoló megoldást.
A szerző, Jørn Lier Horst korábban nyomozó volt, ami érezhető a krimiben. Hatékony eszközeivel a szerző az olvasót most is ügyesen vonja be a történetbe. Ehhez Török Ábel fordítása is hozzájárul. 
Adrian Stiller karaktere kiemelkedő az eseményekben, nem csak a szokatlan nyomozási módszerei miatt. Érezhetően valami titok lappang a férfi körül. Talán még a későbbiekben visszatérhet a sorozatba, erre látok némi esélyt. Az elszórt utalások a végén igen meglepő eredményt hoznak. Utólag az olvasó is gyorsan megoldja a két nő eltűnését. Nem a feszült, véres akciókrimik sorába tartozik ez a nyomozás, de tökéletesen illeszkedik az előzöekhez. Talán a Vadászkutyák vagy a Barlanglakó esetében erősebb volt a történet. Itt a megoldás is szokatlan, a tettes bűnhődése a lelki teher súlya alatt meghökkentő befejezést ad. Várom a következő Wisting nyomozást!




„Jó végre olyan krimit olvasni, ahol nem az akciójelenetek és az erőszak áll a középpontban. Horst könnyed, olvasmányos stílusban ír a feszült nyomozói munkáról. És pontosan tudja, miről beszél.”  Dagbladet




ITT kiadói kedvezménnyel lehet tiéd a krimi!

       

Jørn Lier Horst:
1970. február 27. Norvégia, Bamble


A Vestfoldi rendőrség nyomozó tisztje volt. 2004-ben jelent meg első krimije. A Wisting nyomozó történeteiből TV-sorozat is készült. Vadászkutyák krimije 2013-ban elnyerte az Üvegkulcs díjat.
Több gyerekkönyvet is írt.


Eredeti megjelenés éve: 2017


Animus, Budapest, 2024
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636144395 · Fordította: Török Ábel

2024. március 24., vasárnap

Elvittük ​anyát északra

 



Karin Smirnoff: Elvittük ​anyát északra
(Jana Kippo 2.)




                           










A tavalyi év egyik legjobbja volt számomra Karin Smirnoff bemutatkozó regénye. Az Elmentem az öcsémhez igazi családi dráma, mélyen megrázó háttérrel, ami garantáltan jobban üt mint tíz skandináv krimi.
Rettenetesen vártam a trilógia folytatását, amiért elismerésem a Scolar Kiadónak gyorsan megérkezett. Tény, voltak félelmeim, picit tartottam is tőle. Felesleges volt, nem "átkötő rész" ez, erős folytatást kaptam. Ismét zseniális a regény, Karin Smirnoff erőteljesen folytatja Jana Kippo történetét.

"Lepörgött előttem az életem. Lehetett volna másmilyen. A fater nélkül."



A testvérpár édesanyja elhunyt az idősotthonban, ez a kiindulás. Észak-Norrbottenben viszik haza, ott szeretne nyugodni az asszony. Megérkezve a temetés után ráébrednek, hogy ott fent északon eléggé más az élet. Nem mennek olyan egyszerűen a dolgok, mint azt remélték. Ugyan megöröklik a szülői házat, de abban már régóta lakik valaki. Az ott élők zárt közössége szigorú vallási szabályok szerint él. Ebből adódnak a további bonyodalmak. Öcsit, a szekta mint az eltévedt bárányt azonnal karmai közé kaparintja. Jana hiába igyekszik, nem tudja visszavinni régi életébe. Jana valóban mindent megtesz, de Öcsit vonzza a falu közössége: hirtelen otthonra, figyelemre, szeretetre talált. Jana gyorsan átlát a képmutatáson, és ennek hangot is ad. Cserébe jó néhány fenyegetést kap a szekta vezetőjétől... Feszült, izgalmas és drámai képek villannak fel. Ugyanakkor az egészet áthatja valami rejtett, irónikus humor, laza könnyedség, ami jól oldja a feszültséget.

"Bedühödtem. A haragból merítettem erőt."


A nyelv, mint az első regénynél is, zseniális. A nevek nagybetűinek elhagyása és a szavak összeírása különös hangulatot, lendületet ad a regénynek. Egyedi atmoszférája van, ami az olvasót nem engedi. 
A történet sötét, ismét a mélybe ránt. Elsődlegesen a falu vallási „közösségéről, a szektáról szól. Az agymosás elképesztő. Az erőszak és a bántalmazás most is jelen van, többféle formában bukkan fel.  Smirnoff megmutatja, mit tesz ez az emberekkel, mennyire lélekölő ez a folyamat. Közelebb kerülünk Jana Kippohoz, és követhetjük a testvéréért folytatott küzdelmét. Anyjuk hátrahagyott leveléből több régi titok kerül a felszínre, ami cseppet sem könnyíti meg életüket. Szembenézésre késztet a múltjukkal, ami nem könnyű. Értelmet, magyarázatot kapunk több emlékre, a két testvér közötti kivételesen erős összetartozásra. Smirnoff stílusa és hangja egyedi, a cselekmény pedig fantasztikusan izgalmas. Egy mély érzelmi dráma van a lapokon. Patat Bence fordítása érző és ismét egy újabb remeklés. 

"A felejtés az agy védekezése, mondta a pszichológus."

A lezárás váratlan, ütős. Fokozza a hatást, ami a harmadik részre teljesedhet ki. Remélem idén még az is elérhető lesz idehaza, egy ilyen befejezés után egyszerűen nem lehet vele várni. Olvassátok Karin Smirnoff regényeit, egy egészen másféle megközelítésben mutatja be az északiak életét, gondolkodását, a valláshoz való viszonyukat. 


Kiadói kedvezményel ITT rendelhető!

   

Karin Smirnoff (1964. szeptember 24.) svéd író, Umeå-ban született.
A debütáló könyvét August-díjra jelölték. A Jana Kippo-trilógia első részének köteteiből több mint 700 000 példány kelt el Svédországban.
2021 decemberében bejelentették, hogy Smirnoff lesz a Millennium sorozat könyveinek új szerzője.













Scolar, Budapest, 2024
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635098378 · Fordította: Patat Bence

2024. március 22., péntek

A ​papagájos ablak

 



Mörk Leonóra: A ​papagájos ablak




                                                        







"Ritka pillanatok azok, amikor senki nem szól bele az életünkbe, meg kell őket becsülni.”






Mörk Leonóra korábbi könyvei közül most a 2017-es Papagájos ablak került új köntösbe bújtatva a boltokba. A gyönyörű borító ezúttal egy személyes élményekből álló útinaplót takar, nem regényt.


Az író mindig egy önmagát kereső, erős, határozott nőt állít a történetei középpontjába. Most sincs ez másképp. Ez az egyedi hangulatú könyv, egy önfelfedező útinapló és különleges időutazás, ahol a főszerepben nem más áll, mint Mörk Leonóra. Van olyan, hogy valamiért sok lesz az élet megpróbáltatásaiból, kell egy kis elvonulás, hogy letisztuljanak körülöttünk a dolgok. Ez a könyv egy ilyen pillanat eredménye, megfűszerezve Luther, Goethe és Bach világával. Ugyanis a német kultúra szerelmeseként hová is menne "El caminora", ha nem a híres Luther útra Németországba.


                
A hirtelen pakolok és már indulok is a Luther életének fő helyszíneit összekötő úton találja a szerzőt. Nem kell mondani, sok meglepő kalandot szolgáltatnak az események, az autóbérléstől, az időjáráson át. Az elmélyülés, önfelfedezés a magára utalt nő életének egyéb, fontos szakaszainak elemzése. Személyes hangulatú útinapló, ahol a gyerek és ifjúkor, egyetemi évek mellett bepillanthatunk a felnőtt kor szakaszaiba is. Személyes, de nem kitárulkozó emlékek sorjáznak humorral tálalva. Mindehhez a német zenetörténet és Luther élete ad egyedi atmoszférát.

"A humorosnak szánt mondás szerint a reformáció azért tört ki, mert VIII. Henrik el akart válni, Luther pedig meg akart nősülni."

kép: Luther Márton szerzetes (id. Lucas Cranach rézmetszete, 1520)



Az bizonyos, kedvet ébreszt az olvasóban, bejárni a Luther-utat. Őszintén, nem is tudtam róla... Szívesen felfedezném Németország ezen tájait, a Wartburg várat látni közelről Türingiában, már régi vágyként él bennem. Vonattal, autóval, komppal, gyalogszerrel és szamárháton, ahogyan a szerző is tette. Egyedüli kísérője stílusosan egy kis Playmobil Luther-figura volt, amit több ismert helyen lefotózott.
Sok érdekesség bukkan fel, nem csak az emlékek, de a történelem időszakából is. Drezdától Wittenbergig, Lipcsétől Erfurtig, Weimartól Eisenachig lehetünk útitársak. Mörk Leonóra sajátos stílusában, olvasmányosan meglepően sok háttér kerül elénk. Családi kirándulások, egyetemi évek vagy a multinál töltött időszak is elemzésre kerül. Felbukkannak korábbi regényeinek szereplői, helyszínek is. Luther életének eseményei és felesége, aki egy kolostorból szöktetett volt apáca. Katharina von Boráról most részletesebben olvashatunk, mennyire meghatározó is volt Luther életében. Az ünnepelt festő Lucas Cranach is feltűnik A Hellinger-Madonnából, de megjelenik a Tamás templom karnagya, azaz Bach is. A korszak történelméről is akad több színes információ. A német történelem 16. százada épp olyan izgalmakat tartogat, mint az egykori NDK szocialista életképei. A német kultúra világába is elmerülhetünk, ahogyan némi gasztronómia is helyet kap.


„Megtanultam elfogadni, hogy ha a jelek egy bizonyos irányba mutatnak, akkor azt nem véletlenül teszik.”


Az elmélyülés, önmagunk keresése, és a múltunk, származásunk megértése izgalmas és meglepő egyszerre. A német kultúra ismerete, szeretete érezhető, ahogyan a széles irodalmi és zenei tudás is. Némi spirituális háttér is megvillan, a sok zenei betét mellett, eredetivé téve ezt a bensőséges utazást. Igazán szórakoztató, remek kis utazás volt.






                     


MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. Jelenleg a Jaffa Kiadó kommunikációs munkatársa. Rendszeresen fordít német és angol nyelvből.
Regényei: A Hellinger-Madonna, a Holdfény szonáta, a Lány igazgyöngyökkel, a Ködkirálynő, és A porcelánlány, A papagájos ablak, Törött tulipánok , Asszonyom, édes úrnőm, Szentjánosfű.







Jaffa, Budapest, 2024
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634758648