Halállista

Chris Carter: Halállista



                                                                 














„Válasszon, ​nyomozó: tűz vagy víz.”




Chris Carter legújabb krimije ismét hozza a megszokott, csavaros és kellően beteg történetet.Talán az eddigi öt krimiből ez a legtökéletesebb, legfélelmetesebb valóság. Carter egyenletes színvonalon, ismét nagyot alkotott.

Halál egyenes adásban is lehetne az alcíme a látszólag összefüggéstelen gyilkosságsorozatnak. Hunter és Garcia mindent bevetnek, azonban teljes sötétségben loholnak a gyilkos után. Igazi versenyfutás az idővel a történetek sora, ahol nem mindig tudni ki a macska és ki az egér. A programozózseni elkövető nagyon valós és jellemző problémára irányítja rá a figyelmet. A valóság show és egyéb internetes játékok sora, a média erőszakkal címlaplapra tett leleplező cikkei emberek sokaságának életét tudja tönkre tenni. Mindezt a szenzációkeltés, példányszám növelés miatt. Hihetetlenül gonosz elkövetési módokat talált ki Carter a krimiben, de ez talán nem újdonság. Aki olvasott tőle tudja mire számítson. Ez ismét egy jól felépített, sodró történet, ami gondolkodásra készteti az olvasót. Legjobb az egészben, hogy végig elképzelésünk sincs, ki állhat a bűntények mögött. A háttér-történetből kibontakozó kapcsolatok ábrázolása is hangsúlyos. Nem csupán az áldozatok életébe leshetünk bele, de a két nyomozó sorsát meghatározó pillanatokat is megismerhetjük. Ezek szerepe lényeges adalék az események folyamához. A miértre csattanós és fájó választ kapunk. Lehet meglepő, de tetszett ez a sötét, súlyos történet, borzongatóan jó volt. Aki bírja, kedveli a kissé keményebb krimiket, annak tuti nyerő az egész sorozat. Borzongás, izgalom felső fokon.


A Carterre jellemző, alapos és átgondolt történetvezetés pedig valóban letehetetlenné teszi a könyvet. Gyakorlatilag kétszeri nekilendüléssel olvastam végig. Oka, helye van a bosszúnak, minden értelmet nyer a végére, a puzzle darabok tökéletesen illeszkednek. Carter mesterien sokkolja az olvasót pszichésen, vagy tud kellően brutális lenni. 

Lehet félnék Carterrel interjút készíteni, nem biztos, hogy szívesen lennék a barátja. A gyilkos motivációja tökéletesen jól eltalált, az indokai érthető magyarázatot kaptak. A más személyes fájdalmán, tragédiáján nyerészkedő média, az emberek egyre jobban elkorcsosuló értékítélete nagy pofont kap. A kirakós apró darabkáiból egy rémesen mai, társadalmunkra jellemző helyzet rajzolódik ki. A felvetett morális kérdésekre adott válasz egyértelmű és sajnálatosan aktuálissá teszi a regényt. A szenzációvadász, torzuló társadalmi kép elgondolkodtató, talán lehet még változtatni...  Chris Carter amúgy briliáns írása most tagadhatatlanul brutálisra sikerült.

Már az eleje sem gyenge, a történet felütése alapból döbbenetes, és váratlan fordulat is akad nem kevés. Az olvasó kapkodhatja a fejét, sodró és pörgős a történet. Carter járatos az emberi lélek sötét bugyraiban, a fájdalom és bosszú most is működik. Őrült tempót diktál, a feszültséget a rövid fejezetekkel csak fokozza. Végig tudja tartani a tempót, olvasás közben a jeges rémület ott bujkál, az olvasót a frász kerülgeti, nem engedi az események sora. Chris Carter valóban jól ír, képei látványosak, ismét magasan kiemelkedik az átlag krimik közül ez a zseniális, elmebeteg sztorija. Borzongatóan jó krimi.




Chris Carter: Brazíliában született, majd az USA-ban tanult pszichológiát. A michigani államügyészségen dolgozott évekig, a kriminálpszichológiai csoportban. Szabadidejében gitározik, idehaza a Kivégzés a második regénye. Külföldön a sorozat már a nyolcadik részénél tart.
Az író honlapján további részletek:

http://www.chriscarterbooks.com/


General Press, Budapest, 2019
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634522256

A halál szobrásza

Chris Carter: A halál szobrásza











                                                                               






A halál szobrásza a Robert Hunter sorozat negyedik kötete. Már az elejétől kezdve követem ezt a sorozatot, és nekem mind egyformán jók. Úgy gondolom, hogy Chris Carter most sem okozott rajongóinak csalódást, betonbiztosan hozza a megszokott szintet. Ezúttal is briliáns és sötét, jól kidolgozott krimit olvashattam. Chris Carter a legjobb krimiszerzők közé tartozik, soha nem találhatod ki, hogy ki a gyilkos. A Szobrász nem hagy semmit a véletlenre, a nyomozók és az olvasók képzeletét alaposan megdolgoztatja.



Chris a feszültség mestere, amit már a borító is sugall. Nem egyszerű, szokvány krimit kapunk most sem. Ahogy az előzőek, a Kivégzés vagy a Vadász története is elég meredeken idegborzoló volt, itt is ezt kapja a rettegésre, feszültségre vágyó krimirajongó. Csak olvasni kell, hogy megtudja, mi történik a következő fejezetben, mert nem lehet letenni, hiszen vagy függővége van az aktuális fejezetnek vagy valami jelentős információmorzsát kapunk, ami nagyban segíti a nyomozásunkat. Rövid, lendületes fejezetekből áll, amelyek könnyen és gyorsan olvashatók. Nyomozóink, Robert és Carlos kapcsolatáról ebben a könyvben egy kicsit többet megtudunk. Különösen Robert múltjáról, és színesíti a történéseket Alice, akit bevezettek a csapatba, hogy segítse a gyilkos nyomon követését. Jó egyensúly van a szereplők szakmai és személyes háttere között.


Az alap ezúttal is: van egy elvetemülten gonosz sorozatgyilkos, aki brutális és kegyetlen módon végzi ki áldozatait. Már az első áldozat is meglepetés, hiszen a férfi ágyhoz kötött, halálos betegen a végnapjait éli... Gyilkosunk szisztematikusan követi el a következő tettét is, lassan felsejlik a bosszú valahová a régmúltba nyúlik vissza. A rituális elkövetés, majd az üzengetés a bizarr „szoborral" elég meghökkentő. Nem csak az olvasóknak, de nyomozóinknak is feladja a leckét.

Chris nem csinál túl sok bonyolult csavart, erős színekkel festi meg a krimit, minden kis részlet pontosan illeszkedik a helyére. Pörgő és feszült, izgalmas és brutálisan sötét a történet, nem engedi az olvasót. Szűk két nap alatt elolvastam, és végig izgultam, borzongtam a titokzatos Szobrász kilétét és indokait mikor fedi fel előttünk. Mert kapunk információkat, rakosgatjuk a mozaikokat, de a történések az utolsó harmadra állnak össze, a meglepetés pedig nagyot szól. Nem mesélek semmit, még az elkövető nemét sem, nem rontom az olvasás élményét. Mert tagadhatatlanul jó krimi, a borzalmaknak helye, szerepe van. Nem öncélúan kerültek az eseményekbe. Azonban az is kétségtelen, felmerül az olvasóban, milyen pszicho-beütése lehet a szerzőnek? A jelenetek pontos leírása és néhány nagyon jó karakter teszi majd a történetet szinte valóságossá, bár az továbbra is kitalált.

Úgy gondolom, hogy szükség van a gyilkos haragjának és fájdalmának kifejezésére. Pszichológiai területen jár itt a krimi, csupán annyit: amikor kiderül, hazugság körülötted minden, bizony összeomlik az életed. Chris eléri azt, hogy megérted a gyilkos lelkében tomboló fájdalmas dühöt. A halál szobrásza egy nagyon különös gyilkos, lehet valóban beteges, de nagyon összetett elme. Carter nem csinált semmi újat, megtartotta a siker bevált receptjét. Új a téma, új a környezet, de ezt már olvastuk azért. A könyv végkövetkeztetése némileg meglepetés, még akkor is, ha a megoldás hihető. De elég jól működik, hatásos a befejezés.



Chris Carter: Brazíliában született, majd az USA-ban tanult pszichológiát. A michigani államügyészségen dolgozott évekig, a kriminálpszichológiai csoportban. Szabadidejében gitározik, idehaza a Kivégzés a második regénye. Külföldön a sorozat már a nyolcadik részénél tart.
Az író honlapján további részletek:

http://www.chriscarterbooks.com/






General Press, Budapest, 2018
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634520948 · Fordította: Őri Péter

Vadász

Chris Carter: Vadász



                                                                       






"Ha ​azt hiszed, biztonságban vagy… nem árt, ha újragondolod"







A keményebb, sötét krimit kedvelőknek ajánlom főleg Chris Carter brilliáns írását. Izgalomban nem lesz hiány, fordulatos nyomozásban vehet részt a vállalkozó kedvű, bátor olvasó. Brutálisan borzongató a történet, amit ezúttal is Őri Péter remek fordításban olvashatnak a rajongók.


Nekem már az előző rész a Kivégzés is tetszett, hasonlóan drámai történetével. Ezzel a könyvvel
sem voltak bajaim, hiszen jó szórakozást nyújtott a leírt borzalmak ellenére is. A borító kifejező,
ne tévesszen meg senkit, ez nem a hímző és folt varró szakkör kiadványa!
Már az eleje sem gyenge, a történet felütése alapból borzalmas, és váratlan fordulat is akad rögtön. Nem csak az ügyeletes patológus lepődik meg, bár nem sok ideje marad erre neki... Chris Carter az izgalmas és eredeti kezdést még tudta fokozni.


Faltam, és faltam a lapokat, most is jól meg lettem vezetve, pontosabban esélyem sem volt kitalálni,
ki lehet a gyilkos. Sokára jött el az a pont, amikor egyáltalán kezdett derengeni az ok, az elkövető személye pedig igazán meglepő lett szerintem. Nem volt egysíkú a történetvezetés és a gyilkos eszközei, elkövetési módjai sem voltak hétköznapiak. Sőt, számomra inkább elég brutálisak is voltak. Néhol Nesbo Leopárd története jutott eszembe. Egyáltalán nem finomkodott az író az elkövetések részletezésekor… Valóban csak felnőtteknek ajánlott, a jól kitalált és megvalósított, egyedi módszereket alkalmazó történet. Mint olvasónak ezzel nincs bajom, de azért néha én is rácsodálkoztam, hogy miket képes kiagyalni a szerző. Az emberi lélek mélységeit ábrázoló, éjsötét utazás ez. Ki vadászik kire, ez is jó és találó kérdés. Feltűnik egy csinos és rátermett magán-nyomozónő is, akinek a története szinte könyv a könyvben. Nem kevesebb drámaisággal.


A téma választás, mint sorozatgyilkos általában nyerő recept szokott lenni. Itt is az lett, az áldozatok háttere, az összekötő kapocs pedig eredeti. Ez is sokára derül ki, miért is ők a kiválasztottak. Mindig örülök, amikor olyan íróra bukkanok, aki ennyire mesterien szövi a szálakat. Jól felépített történet, eseménydús, pörgős krimi, amelyben az utolsó pillanatig fokozódik a feszültség. Jó történet, nincs sok felesleges rizsa, akciódús! Nagyon gyorsan elolvastam, pörgős krimi, letehetetlen.


Két nyomozó főhősünk, Hunter és Garcia a két los angelesi zsaru ismét okosan, értően nyomoznak, nincs téblábolás, bénázás. Első áldozatunkra egy elhagyott hentesüzletben találnak rá. Testnyílásait bevarrta az elkövető. .. Ezt nem is részletezném, tessék elolvasni. Érdemes, mert valóban érdekes, olvasmányos, és izgalmas nyomozás részesei lehetünk.Tetszett a Hunter és Garcia páros, néha az ő múltjuk és kapcsolatuk is feldereng. Lesz ott még meglepetés a későbbiekben.

Jól kitalált és felépített történet volt, történet összetett. Az írásmódja és a szerkezete is jó, a történet
is hozott eredetiséget az indíték és a kivitelezések kapcsán. A gyilkosunk zseni és beteg, lelkileg összeomlott, de megismerve a múltat, a hátteret… Mi a kiváltó ok? Itt szinte már kezdtem "megérteni" az elkövetőt, még ha azonosulni nem is tudtam vele.Tudom, visszamenőleg semmit nem lehet jóvá tenni, visszahozni a rég elveszett boldogságot. Mégis. Elgondolkodtató, hogy egy régi trauma mennyire beépül és megváltoztatja sorosunkat, hatással van életünk későbbi szakaszára. A végső megoldás pedig drámaira sikerült valóban.

HA szeretnél vadászni a Vadász-ra ITT megrendelheted kedvezménnyel! Akár e-könyvben is!

Chris Carter: 1965-ben Brazíliában született, majd az USA-ban tanult pszichológiát. A michigani államügyészségen dolgozott évekig, a kriminálpszichológiai csoportban. Szabadidejében gitározik, idehaza a Kivégzés a második regénye. Külföldön a sorozat már a nyolcadik részénél tart.

Az író honlapján további részletek:
http://www.chriscarterbooks.com/





Eredeti mű: Chris Carter: The Night Stalker
General Press, Budapest, 2017
348 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636439996 · Fordította: Őri Péter

Kivégzés

Chris Carter: Kivégzés 





                                                                             







Képzeld! – suttogta. – Pontosan tudom, hogy mitől rémülsz halálra.





Egyik kedvenc műfajom a krimi, sokat is olvasok. Ez aztán krimi a javából! Chris Carter nem finomkodik, a címet valóra váltja, nem kíméli az olvasóit sem. Teszi mindezt roppant olvasmányos, szórakoztató módon.

Az elkövető rosszfiú, borzongatóan brutális, egyedi módszereket alkalmaz. Itt nem egyszerűen megöli, de valóban kivégzi áldozatait. Már az első tetthely is meglepő: egy templomban kerül sor a kivégzésre. Jól kitalált és megvalósított, egyedi módszereket alkalmaz, ez tetszett nagyon! Mindenkinek vannak félelmei. Ki a pókoktól fél, ki a késektől, egyéb szúró-vágó eszközöktől, ki pedig a tűztől... van is miért! Az elkövetőnk pontosan tudja és megvalósítja a kiszemelt áldozatok rémálmait. Elképesztően sodró, olvasmányos módon teszi, semmi vargabetű. A rövid és tényszerű fejezeteket gyorsan lehet olvasni, mert a félelem bekúszik az olvasó bőre alá, nem engedi. Simán lehet egy napos krimi, letehetetlen, meglepő fordulatokkal.


Két nyomozó főhősünk, Hunter és Garcia pedig végre a lelkes és sikeres kategóriába tartozó los angelesi zsaru. Okosan, értően nyomoznak, nincs téblábolás, bénázás. Érdemes elolvasni, mert érdekes, olvasmányos, és izgalmas nyomozás részesei lehetünk. A gyilkos kilétét félig sem sikerült kitalálnom, pedig sok elem ismerős volt már. Sablonok ismétlődtek, de nem volt zavaró túlzottan,
mert Carter jól ír, sodró stílusa vitte előre a történéseket. Brutalitásával operál, elsődlegesen ez az,
ami megragadja az olvasó képzeletét. Elképesztően eredeti módon gyilkol a tettesünk és a harmadik áldozat után már tudható egyértelműen: az okok a múltban keresendőek, tettesünk nem véletlenszerűen választ áldozatot. Mi az összekötő kapocs? Honnan tud áldozatai múltjáról, azok rémálmairól, félelmeiről? Az egykori bűnök most kerülnek elszámolásra. Mi a kiváltó ok? Itt szinte
már kezdtem "megérteni" az elkövetőt. Tudom, visszamenőleg semmit nem tesz már jóvá, de a beteg lelkének ad némi vigaszt, igazi bosszút áll, az egykori sérelmeiért. Kegyetlenül visszavág, de az az igazság minden oka megvan erre.

Mint minden jó krimiben, itt is akad egy mellékszál, ami kellően izgalmas és nem is annyira mellékes. Sajnos nem igazán szeretem a misztikus, okkult részeket. Tagadhatatlanul érdekes volt ez
a része, sőt, gondolkodásra is készteti az olvasót. Mégsem értettem igazán, hogyan kapcsolódik össze a két szál? Van ugyanis egy másik, késes gyilkosunk is és egy otthonról menekült lány, aki "érzi és látja" az eljövendőt... Nos, ez a rész nekem kissé nyakatekerté tette, feleslegesen bonyolította az események menetét. A családon belüli erőszak is rémesen aktuális elem, visszatérő fordulat sajnos. A lány és a története izgalmas, ámde ismert fordulatot hozott. A misztikus részek tetszetősek, de kissé kilógtak nekem.


A Hunter – Garcia páros nem okozott csalódást, jó fejek, de az új kapitány nem nyert nálam.
Eleinte egy szimpatikus, energikus nőnek tűnt, de aztán szokásosan "baromarc" lett. Érezhetően nem látja át a nyomozást, akkor akarja felfüggeszteni a nyomozókat, amikor azok már a cél előtt vannak.
Nem bírom, amikor egy nő ennyire férfiasan akar viselkedni. Nem odaillő, szerintem. Ettől függetlenül jól szórakoztam, kikapcsolt és sikeresen vitt a sűrűbe a szerző. A történetből remek film is lehetne.


Azt szokták mondani, az író kicsit beleírja önmagát is a történetekbe, akkor bizony Carternek nem ártana egy pszichológus. Bár lehet, az írás a terápia számára, kiírja magából problémáit. Mindenesetre jól ír, izgalmasan vezeti végig a történetét, semmi üresjárat. Van is ehhez tapasztalata, munkája során tuti látott ezt-azt, amit remekül épít be a krimibe.
A keményebb, sötét krimit kedvelőknek ajánlom főleg. Izgalomban nem lesz hiány, fordulatos nyomozásban vehetnek részt. Ígéretes történet, remek fordításban. Várom a folytatást.

Chris Carter: Brazíliában született, majd az USA-ban tanult pszichológiát. A michigani államügyészségen dolgozott évekig, a kriminálpszichológiai csoportban. Szabadidejében gitározik, idehaza a Kivégzés a második regénye. Külföldön a sorozat már a nyolcadik részénél tart.
Az író honlapján további részletek:

http://www.chriscarterbooks.com/












General Press, Budapest, 2016
356 oldal · ISBN: 9789636438708 · Fordította: Őri Péter