Mire képesek?

Klas Ekman: Mire képesek?




                                                           

Örülök, hogy volt lehetőségem egy olyan könyvet olvasni, ami abszolút különlegesnek mondható. Egy nem tipikus skandináv krimi Klas Ekman bemutatkozó története. A rendkívül eredeti és meglepő, néhol már szinte sokkoló pszichológiai thriller, egy igazi lélektani dráma. Végig mesterien adagolja a feszültséget, miközben a jelen és a múlt eseményei között egyensúlyoz.


                    

Igazi átlagemberek a szereplők, akik félelmükben, a látszat érdekében teszik, amit jónak vélnek. Persze ez erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető. Érdekes még, hogy valódi rendőri munka, nyomozás nincs is. A véletlen az, ami mozgatja a szálakat. Két szétesőben lévő házasság romjait látjuk, amiből kibontakozik a dráma, Anna és Johan emberi kapcsolataira helyezte a hangsúlyt. A szomorú, lélektani thriller lassan indul be, mire kibontakozik a lényeg. Johan és Marta már válófélben vannak, míg Anna igyekszik menteni házasságukat Magnussal, ezért szakít a szeretőjével. Johan ezt nehezen viseli. Ennek a későbbiekben egyre nagyobb jelentősége lesz. Természetesen mindent a gyerekek érdekében tesz Anna, hiszen Siri és Sixten pszichológiai eset. Elfojtott traumák, felszínre törő félelmek, szőnyeg alá söpört sorsokat ismerhetünk meg a két házaspár kapcsolatából. Érezni lehet minden mondatában az élet valóságát, a problémák hétköznapisága erősen hihető. Az olvasó bőre alá kúszik, lelkéig hatol a történet. Azonban egy életveszélyes baleset miatt egyik pillanatról a másikra megváltozik minden.

A kibontakozó feszültség, az elkövetett hiba leplezése azonban további hibákat, bonyodalmakat szül. Feltűnik egy okoskodó, ráérő szomszéd, aki ráérez a háttérben lappangó bűnre. Johan pedig szétesik lelkileg, hiszen a szeretett nő miatt vált gyilkossá, aki még ráadásul kidobja. A szereplők és tetteik rendkívül hihetőek, a probléma tovább dagad, mint a lavina, ami bizony elsodor minden útjába kerülőt. A könyv utolsó harmadában elkezdtek száguldani az események az emberi elme félelmetes játékaiban merülhetünk el, melynek végén kiderül az igazság, de ebbe bizony páran még belehalnak. Egyik rossz döntés a másikhoz vezet, és valószínűtlen események láncolatát indítja be. Jól olvasható, mozgalmas és intenzív tartalma van a kriminek. Igazán elképesztő, elgondolkodtató a pszichológiai feszültség, az intrikák, sok dimenzióval bírnak. Néhol kirázott a hideg, amikor olvastam. Klas Ekman képzett író, aki olyan helyzeteket teremtett szereplőinek, amelyek tele vannak feszültséggel és meglepetésekkel. Az első vétlen áldozat személye is csupán a legvégén derül ki. 



Éjfekete humorral, hangulattal, váratlan fordulatokkal és a szereplők lelki vívódásaival a kifinomult gonoszságok tárháza a krimi. A vége pedig a tökéletes meglepetés, ahol az utolsó lapokon több csavart is kapunk. Tulajdonképpen nincsenek benne nagy ötletek, de a skandináv krimi műfaját némileg bizony megújítja. Meghökkentő, de igen ötletes módszerekkel az események menete teljesen őrült fordulatokat hoz. Egy sötét életmese az ember rossz cselekedeteiről és arról, hogy a mentális stressz hogyan képes gyökeresen megváltoztatni az ember gondolkodását. Ami felülír mindet, amit a józan ész tenne. Az egész könyv cselekménye hazugságokra épül, ami még több hazugságot szül. 

         

Klas Ekmannek úgy gondolom, hogy sikerült olyan könyvet írnia, amely kitűnik a tömegből. Részben azért, mert, a könyv vége nagyon nagy fordulatot vett. Anélkül, hogy túl sokat spoilereztem volna, nagyon meglepett a könyv vége. Egy kicsit leesett az állam. Szeretem az ilyen befejezéseket, amikor ki tud lépni a megszokott panelekből és valami eredetit kanyarít. Ez nálam még tovább emelte a könyv értékelését, tetszett, hogy nem volt annyira kiszámítható. Megbizonyosodhatunk arról, hogy a krimi mint zsáner műfajának keretei tágíthatók. Az izgalom fogva tart, és egészen a végéig, ahol igazi meglepetést hoz. Határozottan tudom ajánlani minden krimirajongónak, meglepően jó elsőkönyves bemutatkozás, messze nem átlag krimi. Őszintén remélem, olvashatok még tőle.

Kedvezménnyel ITT rendelhető!








Crimetime-díj – az év debütálása (2021)
Az év könyve (Svédország) – jelölés (2021)
Adlibris-díj (Svédország): az év első kötete – jelölés (2020)



XXI. Század, Budapest, 2022
348 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635682027 · Fordította: Fejérvári Boldizsár

Egy év a világ legboldogabb országában

 Helen Russel: Egy év a világ legboldogabb országában

Hogyan éljünk dán módra





                                                    

Dánia évek óta a világ legboldogabb országa, nem csak a statisztika szerint. Az évtizedek óta tartó skandináv mániám és egy kedves ismerős adta kezembe ezt az informatív és roppant szórakoztató kötetet, ami a HVG Könyvek kiadásában jelent meg idehaza. Mindenképpen egy új felfedezés, a kiadó könyveivel való ismerkedés kezdete ez.


       

Olvasás közben és után bizony egyértelmű lett számomra dánnak születni kell! Egy másik ország kultúráját, szokásait és hagyományait, nem utolsósorban szabályait ismerhettem meg, olvasmányos formában. A statisztikai adatokkal, szakértők véleményével és a hétköznapi emberek gondolatait kaptam vissza. Mi is a titkuk? Miért olyan átkozottul boldogok a dánok? Elárulom, sok köze van valamihez, amit "Hygge"-nek hívnak. Ez nem csupán hókusz-pókusz számukra. Fontos a környezet, a minőségi anyagok, gyertyák, lámpák, a fények és a péksüti is ehhez. Lazábban, nyugodtabban élnek, egyszerűen jól érzik magukat a sötét és hideg télben, nem nyafognak. Mozognak, bicikliznek, táncolnak, jól akarják érzeni magukat. A boldogság sok apróságon múló, összetett dolog. Ami látványosan jól működik Dániában. 

"Mint kiderül, a dánok az újrahasznosítás megszállottjai. A csomagolópapírok csaknem 90 százaléka újrahasznosított papír."


Helen, a szerzőnő, aki munkamániás, egy női magazin szerkesztőjeként Londonból férjével Dániában költözik egy évre. Russel itt kap munkát, szerződést köt a Legóval, és a dániai Jyllandba költöznek. Russellt ezek után már csak mint Legóembert emlegeti a történésekben. Londonból megérkezve több váratlan, meglepő dologgal szembesülnek a fiatal házasok a beilleszkedéskor. Életmód, élet stílusváltás ez, hiszen Londonban férjével élték a fiatal gyerektelen középosztálybeliek életét.

"Megtudom, hogy egész Európában a dánok isszák a legtöbb kávét, és évente tizenegy liter tiszta alkoholt fogyasztanak fejenként. Talán mégsem lesz olyan nehéz beilleszkednünk."

 

Az országba költözve egy egészen más életforma vár rájuk. Ennek a kalandos tapasztalatait követhetjük hónapokra lebontva. Helen a férje kedvéért otthagyta a Marie Claire szerkesztői állását, és szabadúszóként kezd dolgozni, hogy kiderítse, mi is tette a dánokat a világ legboldogabb emberévé. Eleinte természetesen kissé bizalmatlan, túlzásnak érzi ezt a boldogsághullámot, de ahogy a beilleszkedés egyre jobban megy neki, ráébred, tényleg jó itt élni. Az tény, hogy Dánia erősen adóztatott jóléti állam, ám a dánok szívesen adóznak, hiszen kapnak is cserébe az államtól. Itt nem csak emlegetik, de valóban van és működik a szociális háló. Munkaidőben, egészségügyben, gyermeknevelésben, tanulás terén (ami alapvető jog, tehát ingyenes!) vagy munkahely váltáskor, mindenütt. Számomra ez lett az egyik legmeglepőbb, csalogatóbb tény. Már, ha lenne lehetőségem örömmel csomagolnék, azonnal költöznék Dániába. Akár egy vagy több évre is.

       

Nevettem, amikor Helen az első dán nyelvóráján szerzett élményeiről olvastam. Majdnem egy év Dániában eltöltött idő után még mindig tanácstalannak találta magát a nyelv használata közben, ami több mókás félreértést is eredményezett. Imádtam olvasni a 3. fejezetet a különböző hobbikról. Érdekes és döbbenetes volt a mese Mariusról, a zsiráfról és az ebből következő vitákról. A táncoló tehenek is egy furcsaság, de mókás pillanat volt. Tetszett a fejezetek végi összefoglaló arról, amit Helen minden hónapban tanult. Az oktatásról szóló 8. fejezet lenyűgöző és sokkal lenyűgözőbb, érdekesebb volt, mint vártam. A viking múlt, az élet örömeinek élvezete és a laza gondolkodásmód a szabályok ellenére is egy boldog, kiegyensúlyozott életmódot biztosít a dánoknak. Teljesen életszagú, valós volt amit Helen megírt, jó volt elmerülni a rengeteg inspiráló információban. Jól érzékelhetően,  az újságírói tapasztalatait kamatoztatva írta meg a könyvet. Vicces, néhol szarkasztikus, de eredeti és szórakoztató a valóság.

A dánok szabályai, hagyományai néhol elképesztőek, vagy meglepőek, kinek hogy. Szinte mindenre van szabályuk. Nagymértékben elkötelezettek a szexuális egyenlőség és a társadalmi haladás mellett, ami egy másik oka annak, hogy boldogságot biztosítsanak. A 34 órás munkahét, a csendes vidéki élet eleinte kulturális sokk volt, egy olyan országot kellett felfedeznie ahol a szabadidő természetes és adott mindenki számára. Közösségi életet élnek, a természethez közel.

      

Meglepett ez a dán módi, ahol az alkalmazottakat a vezérigazgatóig egyenrangú félként kezelik. Csak egy példa még: lecserélték az egyik üzem kávébeszállítóját, ami a dolgozók felháborodását vonta maga után...és erre a vezetőség hallgatott, visszahozták a régit. Tökéletesen apróság a munkahelyi légkört illetően, mégis jelentős. Így aztán rájön Helen is, hogy a dán embereknek van a legmagasabb pontszámú boldogság-indexe. A dánok nagyon szeretnek játszani csak a játék kedvéért, így még a gondolkodásuk, az élethez való hozzáállásuk is egészen más. 

"De a Lego és Hans Christian Andersen országában tényleg úgy tűnik, hogy a gyerekek körül forog a világ."

Akárkit is kérdezett a 10-es skálán mennyire tartja magát boldognak, legyen az szociológus vagy edző, tanár, boltos, vagy a szomszéd senki sem mondott 7-nél kisebb számot. Billund, mint Istenhátamögötti Alsó bemutatása is meglepő. Az alig hatezer fős, repülőtérrel is rendelkező városka a kezdetektől a Lego központja. Miközben a gyermekáldás vágya is teljesül, Legóember újabb egy éves szerződést, kap, így természetesen marad a házaspár Dániában, ott születik meg a kisfiuk.  

"Azt is megtudtam, hogy Dánia azon országok egyike, ahol a legkisebb a szakadék a nagyon gazdagok és a nagyon szegények között."

Úgy találtam, hogy Helen főként a pozitívumokat hangsúlyozta, mint a munka és a magánélet egyensúlya, és a szociális gondoskodás, és persze a dán péksütemények. Ám a negatívumokat sem hallgatta el: a közös, több hetes nyaralás után júliusban megugrik a válások száma, amit akár interneten is lebonyolíthatnak a felek, alig 900 korona kifizetése ellenében. A nők elleni erőszak a legmagasabb Európában, ahogyan férfiak és nők rákja is a legmagasabb a világon, és bizony Dániában használják a legtöbb antidepresszánst. A Calsberg hazájában érthetően a sörfogyasztás sem alacsony. Érdekes, humoros, meglepő képet kaphatunk, ami elgondolkodtató és tagadhatatlanul kedvcsináló az ország komolyabb megismeréséhez. A szerzőnő olvasmányos, laza, könnyed stílusa, az angol humort is megcsillantva mutatja be Dániát.




             

DÁNIA

Hivatalos nyelv: dán
Főváros: Koppenhága
Terület: 42,931 km²
Népesség: 5 707 251 fő
Fizetőeszköz: Dán korona
Tagság: Európai Unió



HVG Könyvek, Budapest, 2020
350 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633049266 · Fordította: Kövesdi Miklós

Hamu és korom

 Lina Areklew: Hamu és korom

                                                       

A skandináv krimi népszerűsége vitathatatlan, egyre több új szerző bukkan fel, próbál szerencsét a műfajban. Lina Areklew sikeres projektmenedzserként dolgozott, ezt cserélte fel a krimi írására. Az idő majd eldönti, ez mennyire volt jó csere. Az eléggé meglepett, hogy azonnal tíz részesre tervezi a sorozatnak szánt krimijét. Legalább van önbizalma a hölgynek. Az is tény, hogy "skandináv krimi" besorolással kelendőek a krimik. Ha kinövi kezdeti gyermekbetegségeit, lehet ez egy jó sorozat.

A műfaj minden sajátosságát felvonultató első történet paneljei, ha nem is újítja meg a krimi világát egy közepesnél jobb, olvasható és kellően szórakoztató kikapcsolódást nyújtott. Aki még nem olvasott tíznél több skandit, azt biztosan megfogja a történet minden panelje. Lina elég jól ír, bonyolítja a szálakat, a cselekmény működik, bár a felénél kitalálható minden. Leköti az olvasót, izgalom is akad. Két nagy lyuk van szerintem a történetben, amire nem kap választ az olvasó, de a kifejezetten humoros befejezés sokat javít az összképen. Lina olvasmányos stílusa, meglepően jó karakterei és a kivételesen megkapó helyszín azért egy biztató kezdést ad. Ulvö szigete látványos háttér, itt nőtt fel a szerző.


            

Egyik főhősünk, Fredrik, aki csodával határos módon életben maradt az Estonia komphajó 1994-es tragédiája után. Szüleit, és kisöccsét veszítette el, ami egész életét megváltoztatta. 1994. szeptember 28-án süllyedt el a Balti-tengeren az M/S Estonia észt lobogó alatt szolgáló, Tallin - Stockholm között közlekedő komphajó, több mint nyolcszáz embert ragadva magával a hullámsírba. Ezt a valós drámát használta fel Lina, amivel Fredrik karakterét megteremti. Bevallom a komphajó katasztrófájára jobban kíváncsi lettem, érdemes utána olvasni. Az ügy 70 évre titkosítva lett...

A bonyodalmat Fredrik Fröding (aki valamikor rendőrnek készült) lelki vívódásai adják. A férfi a gyógyszerek, és alkohol rabja, pszichiátriai kezelésben is részesült. Most, - már nem először - huszonöt évvel a katasztrófa után meglátja testvérét egy stockholmi szálloda előtt. Érdekes ezen elgondolkodni, hogy mennyit változik huszonöt év alatt az ember, hogyan ismeri fel a férfiban messziről az egykori kisfiút? Természetesen a képzelete játszik csak vele. Niklas Adam Ceder szállodatulajdonossal beszélget, Fredrik pedig messziről látja, ahogy belépnek a szállóba. Követi őket, de kidobják, és nem kap választ. Mániákusan követi a tulajdonos Cedert, aki a nyár közepén este Stockholmból Ulvönbe utazik Szent Iván-éjjelt ünnepelni. Másnap kora délelőtt Cedert brutálisan meggyilkolva találják, természetesen Fredrik lesz a gyanúsított. Menekül, elbújik a rendőrség elől, és elkezd ő is nyomozni, hogy mi is történt valójában.

Itt lép be a képbe Sofi Hjortén, a nyomozónő. Sofiának volt egy rövid közös múltja Fredrikkel, 15 évvel ezelőtt a rendőri kiképzésen. Amikor most újra találkoznak Ulvön, a kölcsönös vonzalom azonnal fellángol. Megismerjük Sofia múltját is, aki Stockholmból, magánéleti problémák után kérte magát évekkel korábban a szigetre. A rendőrfőnök ez esetben egy szókimondóan szabad szájú nő, Vera, aki színt hoz a krimibe. Ezzel még bonyolódik a nyomozás menete. Sofia a gyilkossági ügyben nyomoz, amivel Fredriket gyanúsítják. A szálak a messzi múltba nyúlnak vissza, 1979 nyarára, a szigeten működő nyári tábor lakóihoz. Gyerekekről, akik bizony nagyon is tudnak gonoszak lenni. Az egykori gyermekcsíny a bosszú alapja, annak nem lett volna szabad megtörténnie. De miért kellett erre negyven évet várni? A gyilkos céltudatos, kíméletlen és megállíthatatlan, egy régi lakástűz is az események középpontjába kerül. Gondolom a cím erre utalna. Sorra hullanak az egykori lakók, az ügy több szálon bonyolódik. Hol a komphajó utolsó perceit látjuk, hol a táborlakókkal ismerkedünk, hol a jelen történéseit olvashatjuk. A megszokott „skandináv krimis sötét hangulat” működik. 

     

Lina Areklew erre épít egy elég egyszerű történetet. Innen elég könnyen kitalálható, mi áll a háttérben. A véres puzzle darabjai lassan helyükre kerülnek. A régi bűn, a sziget sötét múltja és a vallási mánia hoz izgalmat. A remek karakterrajzok, és a jó stílus viszi előre a történéseket. Egy személy nem az, akinek gondoljuk, ez a csavar elég meglepőre sikerült. Sofia és Fredrik közös története követel még néhány áldozatot, az igazság pedig elviselhetetlenül fájdalmas lesz. A lezárás a folytatás lehetőségét villantja fel. Sok skandináv krimit olvastam, ha ez éppen nem is a "körömlerágós", de mindenképpen érdekes és elgondolkodtató történetet kerekített Lina. Kíváncsi vagyok a továbbiakban hogyan alakul a szereplők sorsa.  A fordítás Papolczy Péter remek munkája.

ITT kedvezménnyel rendelhető a krimi! 

Lina Areklew1979-ben született Stockholmban, és a Höga Kusten – Magas Part – nevű partvidéken nőtt fel. Ma részint Stockholmtól északnyugatra él egy házban, részint gyerekkorának helyszínén, egy Örnsköldsvik melletti tanyán. Korábban projektmenedzserként dolgozott a távközlési iparban. Figyelemre méltó karriert hagyott ott, hogy belekezdjen a tízrészesre tervezett Magas Part (Höga Kusten) című sorozat megírásába. Irodalmi tanulmányokat folytatott, és jelenleg szabadúszó szerkesztőként dolgozik.





Európa, 2022
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635044986 · Fordította: Papolczy Péter

Knausgård: Tavasz

Karl Ove Knausgård: Tavasz

(Évszakok 3.)


                                     

"Néha fáj élni, de mindig van miért. Ezt, ugye, nem felejted el?"




A norvég író Évszakok sorozatának harmadik része zárul ezzel a fenti idézettel. Ami érzésem szerint tökéletesen összefoglalja a kötet mondanivalóját. Karl Ove Knausgård Tavasz című kisregényében az élet kezdetéről, a fogantatás előzményeiről, a legkisebb gyermek érkezéséről és az anya betegségéről olvashatunk. A tavaszi fényről mesél, miközben a tőle megszokott őszinteséggel avat be életük titkaiba. Tavasz van. A kisgyerek számára a világ kezd kinyílni. Áprilisban ragyog a nap, idillien ébred a táj, mégis végig ott van a történetben a sötétség.



"Április a nagy alvás és a nagy fejlődés közötti idő. Április a vágyódás valami más után, ahol a más még ismeretlen."

        

Amíg az Ősz és a Tél rövid esszékből áll, ez a kisregény csupán egyetlen nap eseményeit idézi meg. Mégis egy fájdalmas és erőteljes történetet olvashatunk. Apát és három hónapos kislányát követhetjük nyomon ezen az áprilisi napon. Együtt tesznek egy utazást az ébredező, zöldellő tavaszi tájban Skåne-ban, hogy meglátogassák a lányka kórházban lévő édesanyját. Ez viszont számtalan élethelyzetet, kérdéseket vet fel az apában, miközben lányának mesél. Ezek a kérdések válaszra várnak az apa lelkében, próbálja értelmezni, elfogadni-megoldani őket. Mesél magáról és a szerelemről, az apává válásról, a három meglévő gyerekről. A feleség mentális problémái hangsúlyozottan vannak jelen életükben. A kezelések, a depresszió okozta tünetek komoly kihívás elé állítják a családot, amivel maximális igyekezettel küzd az apa.

Teszi a dolgát, nem panaszkodik, pedig a napi feladatokkal egyedül birkózik, és a gyermekvédelmi hivatal is szorongatja.  A gyermeknevelés nem könnyű mozzanatai elevenednek meg előttünk, amit elég könnyen átélhet az olvasó. A szerelem pillanatai szép képekben vannak jelen, ahogyan az anyaság vágya, öröme, vagy a mindent befedő depresszió, szeretet-éhség a feleség részéről. Ez komoly lelki megpróbáltatásokat ad, ezzel nehéz, szinte lehetetlen együtt élni. Hosszútávon biztosan felőrli a feleket. Mégis az élet szépségéről, boldog pillanatairól mesél a lányának, az értelmét megvillantva. A sorozat első két része leginkább a dolgok és a környezet megfigyeléseiről, a természettel és az anyagi világgal kapcsolatos asszociációkról és reflexiókról szólt, most a kapcsolatok lelki útvesztőjébe jutunk.

              

A felmerülő problémák és a feleségével való bánásmód számtalan további, az élet kis és nagy kérdéseit hozza magával ez az élethelyzet. Gyengédségről és szorongásról ír, miközben kitartásra biztat. Amire megoldás a szeretet, türelem, ami mellé a nő önálló küzdési vágya kellene. Ezt próbálja felébreszteni benne. Aki ezek után olvassa Linda idehaza is megjelent két könyvét, biztosan más szemmel fogja értékelni.

Karl Ove Knausgård már a Harcom regényfolyammal új utat tört az írásban. Knausgårdot mint jelenséget is világszerte nagy figyelem övezi. Egyénien őszinte hangja, mindennapi élethelyzetei több azonosságot mutathatnak az olvasóéval. A szülői felelősség, az apaszerep meghatározó. A rend megtartása, megszervezni a gyermekek életét, összhangba hozni az írói feladatival nem kis gond. Most is a mindennapi életről gondolkodhatunk a szerzővel. A maga teljes hétköznapi egyszerűségében szépen megkomponált ez a regény.

Knausgård bepakolta magát és a kisgyermeket az autóba, és utaznak, hogy eljussanak a kórházba, ahol felesége, a kislány anyja van. Tavasz van. Ahogy a vidék ébredezik, úgy a remény is éled a lelkében. Helyre kell álljon a rend ismét az életükben. A már meglévő három gyerekért, vagy önmagáért végre talpra áll a feleség is, miközben küzd élete démonaival. Átéreztem, meg tudtam érteni ezt a reménytelennek tűnő sokszor fárasztó harcot. Amit soha nem lehet, nem szabad feladni. Az öngyilkosságról írt eszmefuttatása mélyen érintett, elgondolkodtató a sötét valóság. Az apa képe is megidéződik, ahogy kezdi felfedezni önmagában az azonosságokat, illetve megérteni apja tetteit. Mélyen megérintett ismét a kitárulkozó őszintesége, vállalva minden gondolatát. A szerelem, a veszteségek, a nevetés és az önpusztítás közötti állapot körforgása ez. Anna Bjerger csodás olajfestményeivel a szöveg és a kép szép találkozásának lehetünk tanúi.

Knausgård pelenkacserével, nyaralással, otthon hagyott bankkártyával, a családi autó tankolásával, fűnyírással és a kapcsolatok mélységével írta meg ezt a részt. Az élet szépsége, értelme ott van előttünk, ha ezekért küzdenünk kell, akkor is megéri élni. Bármennyire embert próbáló tud ez lenni néha. Ehhez a családi kapcsolatok, érzelmek tudnak sokat segíteni.Talán ez a kötet az eddig legerősebb része a sorozatnak. Kíváncsian várom, mit olvashatunk legközelebb tőle.




"Tudod, a világ szépsége nem jelent semmit, ha egyedül vagy benne."


                      

Karl Ove Knausgård: norvég író, 1968. december 6-án született; legismertebb műve a Harcom (Min Kamp) című hatrészes önéletrajzi regénysorozat. Ez a norvég irodalom egyik legkiemelkedőbb teljesítménye: az alig ötmilliós országban a Min Kamp-ciklus több mint 450 000 példányban kelt el.
Knausgård tanácsadóként közreműködött a Biblia norvég újrafordításában is.
Díjai: Norvég Kritikusok Irodalmi Díja (1998), Brage-díj (2009), NRK P2 Hallgatók Díja (Norvég közszolgálati rádió) (2009), Év Könyve Díj, a Morgenbladet című norvég hetilapban (2010), Welt-Literaturpreis – a Die Welt nemzetközi szerzőknek ítélt díja (2015) néhány az elnyert számtalan sok elismeréséből.



Magvető, Budapest, 2022
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631441574 · Fordította: A. Dobos Éva Illusztrálta: Anna Bjerger

A szív szabadságharcosai

Bauer Barbara: A szív szabadságharcosai





                                                                     

"… a szeretet nem a megbocsátásról, hanem a megértésről szól.”




Szeretem Bauer Barbara történeteit, azt a hangulatot, érzelmeket, ahogyan emberi sorsokat mutat be. A szerelmi és a történelmi szál gyönyörűen fonódik össze, élvezetes, gördülékeny stílusban megírt szívmelengető történet a legújabb regénye is.

A szív szabadságharcosai, azaz Bálint és Emília esete kivételes szerelmi történet, hiszen az élet ezúttal is nagy rendező. A Szomolay-birtokon játszódó családregényben a titkok, érzelmek vihara söpör végig a családon, míg az életben a márciusi ifjak teszik a dolgukat. Az Európa szerte fellángoló forradalmak Pestet sem kímélik. Remek háttér ez egy fiatal lány életben való helykereséséhez, a szerelemmel való találkozásához. Lili a legkisebb lányka a családban, kicsit úgy is érzi magát, mint aki véletlen került ide. Vadóc, lázadó és szókimondó, az ébredező női öntudat jelképe. Édesszülei és két nővére aggódva figyelik, terelgetik a lányt az élet és a meggyökeresedett szokások útján. Apja szabad gondolkodását örökölte a lány, akivel érzelmileg közel állnak egymáshoz. Ezért is lesz az apa váratlan betegsége meghatározó pillanat a család életében. Szép mese ez élet körforgásáról, izzó szenvedélyekről, titkokról. Akkor még a monarchia idején nagyon más volt a világ, a korszellem. A történetnek van egy megható hangulata, idilli bája, amitől belopja magát az olvasója szívébe.

Lili szabadságvágya, kitörési kíséretei jól párhuzamba állíthatók a forradalom eszméivel: mindenki változást akar elérni. A történelmi keret hangsúlyos, élvezetes hátteret ad. Felvillannak a szabadságharc fontos pillanatai, a világosi fegyverletétel, annak háttere, Görgey tábornok cselekedetének megítélése parázs vitát eredményez, ami ma is elgondolkodtató. Olvashatunk az aradi kivégzésekről, az orosz cári túlerő jelentőségéről. Elismerésre méltó az alapos történelmi felkészültség, a háttér-információk, avagy hogyan lehet csendben lázadni? Különösen a magyar koronázási ékszerek sorsáról volt kalandos és izgalmas még olvasni. Meglepő volt a Sacher-torta története és a szabadság összefüggése, a magyar haza iránti lelki elköteleződés a szervezendő bál kapcsán. Arról olvasni, hogy csak magyar zene szólt a jellegzetes magyar étkek mellé. Az érzelmek erős hátteret adnak a történéseknek, amelyek nagyjából hét év eseményeit mesélik el. Jó volt olvasni a békési szálat, a Weinchem kastély és úrnője történetét megidézve, jól színesítette a regényt. Tetszett a történet, ahol emberi sorsok és a múlt tragédiái fonódnak egybe. Valójában bármikor játszódhatna a regény szerelmi része, ami egy izgalmas utazás az emberi lélek útvesztőiben. 

            

Bálint a sógora Lilinek, akik közt kialakul egy erős lelki szövetség, de a szívnek parancsolni nem lehet. Lili egészen más természetű, mint két nővére, úgy érzi, valami hiányzik az életéből. 

Neki a lovaglás, az istállók világa jelenti a szabadságot, nem a ruhák, etikett, hímezés és a teázások. Öntudatos, aki tudja mit akar, azonban a korszellem ezt még nem nézi jó szemmel, hogy egy lány tudása szerint is érvényesülhet. Itt még csupán a jól férjhez menni, utódot szülni a fő feladata a nőknek. Lili ebből akar kitörni. Bálint ehhez jó társ, hiába szerető férj és gondos apa. Az érzelmek kavalkádja lassan elsodorja őket, de mégis egy izgalmas és meglepő befejezést kapunk. Miközben egy sötét családi titokról is lehull a lepel. Kiderül egy festmény titka, mi szerint nem biztos, hogy kell tudnunk mindig az igazságot. Vágyaink és érzelmeink rabságából kitörve önmagunk sorsát vállalva kell élnünk, hogy boldogok legyünk. Lilinek ez sikerül, felnőtt nővé érik. Szórakoztató, mégis mély tartalommal bíró regény, ahol a háttérből finoman tűnnek fel a jelentős történelmi események.

Jó volt olvasni, a szépen felépített történet elvarázsolt, szerettem a szereplőket, közel álltak hozzám, ismerős volt az érzelem útvesztője. Amiből van kiút, sérülésmentes, jó megoldás, a családi értékek megőrzésével. A szív szabadságharcosai bekerült a kedvenceim közé, a dobogón van Bauer Barbara könyvei között.


ITT rendelhető kedvezménnyel a regény! 

               

BAUER BARBARA 1974-ben született, azóta él Etyeken. Írói pályáját újságíróként, televíziós szerkesztőként kezdte, mára hazánk egyik legtermékenyebb írója. 2012-ben jelent meg első regénye, a Légikisasszonyok, majd a sorozat további kötetei, a Két út között és a Magánutak. A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor után megírta nagy sikerű történelmi regényeit, a Porlik, mint a sziklát, Az élet hangját, a Még látlak odafenn, a Kétszáz éves szerelmet, Az aranyműves fiát, A fényfestőt, A fekete rózsát. Írt életregényeket, köztük gróf Wenckheim Krisztina történetét, A leggazdagabb árvát; Demján Sándor gyermekkora nyomán a Messziről jött fiút és Máté Péter életregényét, Most élsz címmel.

Jaffa, Budapest, 2022
382 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634755838

Dominus

Steven Saylor: Dominus
(Róma 3.)



                                                                  

Imádtam Saylor korábbi Róma és a Birodalom regényeit (valamint a Gordianus-sorozatát), ezért izgatottan vártam ezt a legújabb részt.

Saylor Rómáról szóló sagájának harmadik kötete időrendi sorrendben haladva villant fel izgalmas és érdekes pillanatokat, meghatározó eseményeket. A római történelem bizonyos epizódjait kiemelve fűzi tovább a birodalom történetét, újabb 160 évet követhetünk nyomon. Saylor könnyedén és olvasmányosan ír, szórakoztatóan meséli el az ókori történelem eseményeit, mutatja be szereplőit. Ez ugyan nem történelemkönyv, sokkal inkább annak csak egy hihető ábrázolása, hogyan alakulhattak ki az események, felvillantva azok hátterét. Bemutatja az akkori emberek gondolkodásmódját, szokásaikat megjelenítve mutatja meg az olvasónak az ókori Róma történetét.

A könyv elején van egy római világtérkép, Marcus Aurelius uralkodásával kezdődően, Kr. u. 165 körül, és ezt a térképet követi a Pinarius családfa a birodalmi időszakban, valamint a címadó „Dominus” latin szó magyarázata. Ezek hasznos kiegészítői a gyönyörű kivitelű, igényes kötetnek. Külön öröm a remek fordítás, ami ezúttal is Heinisch Mónika nevéhez fűződik.

165-től kezdődően a legendás Pinarius szobrászcsalád élete az összekötő kapocs a több generáción átívelő eseményekben. Legalább harminc császár uralkodását követjük nyomon. Volt olyan, akinek alig 22 nap jutott az uralkodásból. Olvashatunk katonai hódításaikról, családi rivalizálásukról, a pestisjárványról, és a kereszténység generálta egyre növekvő vallási feszültség is megjelenik. Mindezt finoman meghinti a szerző a Circus Maximus hangulatával, a Colosseumban zajló viadalokkal, és szexuális perverziókkal. Ezek árnyaltan, finoman jelennek meg a történetben. A könyvben fontos egy visszatérő elem, a Pinarius család fascinum-ja. Ez egy ősi talizmán, ami szárnyas falloszt formáz. Ez apáról fiúra száll a családban, és megvédi őket a járványoktól, külső ártalmaktól.  

       

A Dominus érezhetően alapos, tudományos munka, nyilvánvalóan kiterjedt kutatás eredménye. Az ókori Róma történelmét egy kicsit más szemszögből láthatjuk ezen a jól felépített és felejthetetlen időutazáson. Róma történetének csodálatos újramesélése ez Saylortól, annak minden szépségével és csúfságával. Színes és mozgalmas, látványos korrajz az ókori Rómából. Öröm volt olvasni, igazán remek lezárása a szerzőtől a Róma sorozatának.

Ez a regény Marcus Aurelius uralkodásával kezdődik, és egészen Konstantinig és a keresztény vallás elfogadásáig tart. A császárok egyre gyorsabban jönnek-mennek, hatalmi harcokkal, mindenféle cselszövéssel, vérontással kísérve. Saylor képszerűen megeleveníti a történelmet okos párbeszédein keresztül, valamint megidézi az egyes császárokat és műveiket, jó és rossz tulajdonságaik bemutatásával. 

Ahogyan pereg előttünk a történet nemzedékről nemzedékre, a Pinarius család különböző generációinak tagjait, sorsukat is megismerhetjük. A családnak hatalmas szerencséje volt tudásuknak köszönhetően a császárokkal. Tehetséges művészekként kivételes helyzetben voltak.
A könyv végén a családot megbízzák, hogy segítsen egy új Róma tervezésében a lerombolt Bizánc helyén. Zenobius fia, Kaeso ekkor fontos döntést hoz; elrejti a fascinumot egy titkos páncélszekrényben, és elhatározza, hogy keresztény lesz. A regény Konstantinussal ér véget, akinek Saylor ábrázolása minden bizonnyal eltér a szokásos keresztény változattól. Saylor nagyszerű történetet mesél el, és érezhetően otthon van, ismeri a történelmet. Ez lenyűgözi az olvasót, és sokat tanulhat a római birodalomról. Ez egy újabb látványos könyv Steven Saylortól. Ajánlom mindenkinek aki szereti egy kicsit is a történelmet, a legendákat.


Kedvezménnyel ITT lehet a tiéd ez a csodás regény. 

               

Steven Saylor (Port Lavaca, Texas, 1956. március 23. –) amerikai író.

Steven Saylor 1978-ban kiváló eredménnyel diplomázott az University of Texason (Austin) történelem és egy ún. „ókori mediterrán világ”, vagy ahogy angolul mondják, „classics” szakon.

A legismertebb munkái az ókori Róma életébe bevezető, Gordianus, a Nyomozó életútját és ügyeit feldolgozó regényei. Az 1991-ben megjelent Római vér című kötettel indult a sorozat.

Róma-sorozata: (2007, magyar kiadás: 2007, Birodalom (Empire 2010, magyar kiadás: 2011, Agave Könyvek. Könyvei többek között francia, holland, német, spanyol, cseh, orosz, finn, norvég, portugál, lengyel, görög, magyar, szerb, svéd, török, dán nyelvű fordításban is megjelentek.

Agave Könyvek, Budapest, 2022
512 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634199410 · Fordította: Heinisch Mónika

A verem

Stefan Ahnhem: A verem



                                         

"Sokan vagyunk, akik abban reménykedünk, hogy a jó végül győzedelmeskedik."




Az elmúlt néhány év egyik legjobb sorozata és legnagyobb meglepetése Stefan Ahnhem nevéhez köthető. Az elképesztően profi és lenyűgöző Fabian Risk sorozat 2014-ben vette kezdetét (idehaza 2017). A kezdeti gyermekbetegségeit gyorsan kinőtte Ahnhem, egyszerűen ebben a sorozatban minden benne van, amit a skandináv krimikben szeretek. Stefan most volt olyan merész, bátor, hogy egy huszárvágással lezárja a sorozatot! Már ezért minden elismerésem, hogy mer és tud újat kezdeni, nem nyújtja tovább Fabian Risk történetét.

      

A skandináv krimi új generációs képviselője Stefan Ahnhem, aki engem azonnal megvett kilóra a hihetetlen pörgős és csavaros cselekménnyel. Ahnhem két évtizeden keresztül forgatókönyveket írt, ez érezhetően filmszerűen látványossá teszi a sorozatot. Színvonalban azonnal Nesbo és Kepler, vagy Jussi Adler-Olsen szintjén kezdett. Nagyon ütős darab a sorozat minden része. Végig izgalmas, feszült, elképesztően látványos esetekkel, ami leköti az olvasó figyelmét. Ez a sorozat valóban a letehetetlen kategória számomra. Bosszú, hatalmi harcok, korrupció, brutális gyilkosságok, az elkövetőkre jellemző empátia teljes hiánya mellé az elvakult önzés az, ami jellemzi a történeteket. Ami még erőssége a sorozatnak az a svéd-dán viszony elemzése. Ezt komoly társadalmi és politikai oldalról világítja meg a szerző. Dunja Hougard a dán rendőrnő és a svéd Risk nyomozó jól hozzák ezt a párost.





A sorozatban láthattuk, megismerhettük a gonosz igazi arcát Kim Sleizner alakjában. Nem sok olyan aljas szereplő akadt eddig olvasmányaimban, mint ő. Nem mellékesen ő a koppenhágai rendőrség főnöke... Dunja ősellensége. A kivételes éleslátása, hideg, céltudatos tettei mellé kiemelkedő kapcsolatrendszere az, ami sikerre viszi a bűn útján Kim gátlástalanul merész kalandozásait. Luxusautók, drog, prostik, minden, mi szem-szájnak ingere. A szálak olyan magasra vezetnek, ahol már egy más rendszer szerint mérik meg a szereplőket. Nekik úgy tűnik mindent lehet, szabad... tetteik más elbírálás alá esnek. Bevallom olvasás közben többször jutott eszembe az egykori olimpikonunk adriai jachtos kalandja...mert az ugyanaz, kicsiben. Szóval Stefan írói fantáziája egyáltalán nem jár messze a valóságtól, sajnos nem olyan elrugaszkodott, hihetetlen ez. Az atmoszféra, a „nordic” hangulat végig feszült, a skandináv krimik minden jellegzetességét hozza a befejezés. Stefan Ahnhem egyenletesen tartja végig a színvonalat. Sorozata magasan kiemelkedik az átlagból a történet felépítésével, karaktereivel. 

Valójában a záró történet középpontban Fabian Risk szomorú és döbbenetes családi tragédiája áll, bár jóval kevesebbet kapunk a Risk családból. Az azonban erős lélektani dráma a krimiben, az akciókért Dunja lesz a felelős. Bőven akad abból is. Fabian Risk, aki megjárta a poklot oda és vissza, igazi zsaruhoz illőn az IGAZSÁGOT akarja tudni. MI és hogyan történt Theodorral, a fiával a dán börtönben. Sajnos ez azonban a tényeken már nem változtat semmit... Sonja a felesége és lánya Mathilda elkeseredett szomorúsága végérvényesen a család szétesését vetíti előre. Vagy mégis éppen ez a dráma fogja mindörökre összekovácsolni őket? Fabian elvakultan szeretné megtudni, miért történt ez velük, hogyan érnek össze a szálak. A gyászoló apa és a nyomozó lelke összefog. Stefan Ahnhem világa sötét, összetett, gonosz, ugyanakkor végtelenül gyarló, emberi.

A kiinduló történet és számos momentum már ismerős lehet az előzőekből. Talán nincs akkora tűzijáték, mint vártam, de félelmetesen gonosz befejezést kapunk. Az utolsó 100-150 oldal feszültsége tapintható. Az izgalmas fináléban Dunja Hougaard is bőven részt vállal. Ő és Kim párharca meglepő fordulatokban bővelkedik. Dunja el akarja kapni korábbi főnökét, Kim Sleiznert, aki korrupt és sötét ügyletek részese. Sőt, mint azt a sorozat olvasói tudják, a gyilkosságoktól sem riad vissza...Azonban a gonoszt üldöző jó rendőr tetteit csupán egy hajszál választja el a bűntől. Dunja és csapata megszenvedi az igazságot. A címadó verem nem csak a történetben létezik, de az emberi lélek legsötétebb mélyére ránt le Stefan. Dunja ezt az ingoványt is megtapasztalja. A kirakós lassan, de remekül illeszkedik, a csapda bezárul. Dunja igazán kemény, "férfias" revansot vesz ellenfelén. Kim Sleizner a rettenthetetlen főgonosz, természetesen és végre, elnyeri méltó büntetését, ám addig szó szerint akadálytalanul gázol át mindenkin. Ahnhem jó stílusban, remekül ír, az erkölcsi határok sem sérülnek. Bár a bűnösök meglakolnak, a hősök megnyerik a csatát, azért egyáltalán nem az az idilli, megnyugtató ez a befejezés. Elgondolkodtató. Roppant kíváncsian várom, Stefan mivel fog meglepni a következőkben.



ITT lehet a tiéd kedvezménnyel Risk utolsó nyomozása! 

              

Stefan Ahnhem: Stockholm, 1966. november 24.
Forgatókönyvíró, író.
Debütáló kötete A fantom 2014-ben jelent meg. Ahnhem ezzel lett a 2015-ös Chrimetime Specsavers Award nyertese. A Fabian Risk sorozat hat kötetből áll.






Animus, Budapest, 2022
puhatáblás · ISBN: 9789636140199 · Fordította: Erdődy Andrea