Élet

Karl Ove Knausgård: Élet
(Harcom 4.)



                                                 








"Kik vagyunk, amikor nem tudjuk, kik vagyunk? Kik voltunk, amikor nem emlékeztük kik voltunk?"




Karl Ove Knausgård személyes életét bemutató emlékidézése a negyedik részéhez érkezett. Most a fiatal felnőtt lét kezdeteibe, nehézségeibe kapunk bepillantást.
A korábbi részek fő témáiból megismerhettük az apját és elvesztését, ennek feloldozását, majd a saját első válása után a Svédországban újraépülő felnőtt családi életét gyerekekkel, írói kiteljesedését és a szerelem megőrzésére fordított energiáit. A harmadik részben visszakanyarodtunk a gyermekkorhoz. Saját személyes kedvenceim az első és harmadik rész, ez a negyedik, majd a második kötet lett. Igazából a lényegi hangsúly talán az első kötetre tevődik, míg a többi árnyalja, színezi, teljesebbé teszi a képet. Érik az újraolvasási vágy az első részre.

Élet a negyedik rész címe, ami a szétszakadt család minden tagjára vonatkoztatható. Mindenkire egy új élet vár. Karl Ove alig tizennyolc éves, érettségi és a szülők válása után kint találja magát a "nagybetűsben". Egyedül, ám ezt igazából nagyon élvezi, felszabadítja és céltudatosságát erősíti. Észak-Norvégiába, egy kis halászfaluba költözik, hogy tanárként dolgozzon. Itt elkezdődik a "harc", hogy megtalálják önmagát, azt az elképzelt világot, amelybe beilleszkedhet. A norvég oktatáspolitika eredeti módon kerül bemutatásra, tetszetős a kép. Az új tanár nem csak fiatal, de tapasztalatlan is. Mindenki kíváncsi rá, érdeklődve, barátságosan fogadják. A diákok közvetlen szókimondása végig jellemzően laza és a humor forrása is. A felbukkanó karakterek (kollégák, halászok, diákok) színessé és mozgalmassá teszik a regényt.



A regény története folyamatosabb és szelídebb, kevesebb drámai elemet tartalmaz. Jellemző az iróniával szemlélt fiatal tétova útkeresése, a zene és a könyvekkel való kapcsolata, az írás elszánt és céltudatos művelése. A másik kiemelkedő vezérmotívum, ami Karl Ove fő problémája az a szüzességének elvesztése. Ez a fő célja, lehetőleg minél előbb. Minden felbukkanó lányban, kolléganőben vagy szomszédasszonyban a lehetőséget látja-keresi. A tekintete és a képzelete élénk, állandóan a fiatal nők idomaira, szemére, mozgásukra koncentrál. Ami teljességgel érthető ebben az életkorban. Mindez a zárt kisközösség, a tanítványok előtt zajlik természetesen. Azonban mint Milosnak, Hrabal hősének, neki is azonos a problémája. Karl Ove az egyik legszokatlanabb főszereplő, aki irodalmi műben felbukkant. A saját élettörténetét írja, kendőzetlenül elénk tárva minden piszkos részletet. Őszintén megidézve a kínos-kínlódós, küzdelmes pillanatokat. (ennyit maszturbálni, cigizni, inni és hányni!).

                                                                                                 

Mert a magány és az elszigeteltség vagy a téli sötétség oldására a bulik, a bőséges alkoholfogyasztás ad kitörési lehetőséget. Furcsa is volt olvasni ezt a közvetlenséget a kisközösségen belül. Persze, itt mindenki ismer mindenkit, felmenőkkel együtt. A lehetőségek elég korlátozottak. Mindazonáltal érdekes, hogy megismerhetjük az emberek egymáshoz való viszonyát és az egyén kapcsolatát is önmagával. Végtére is, ez egy létező élet, létező problémákkal. Az pedig, hogy mennyire jól érzi magát a fiatal Karl Ove ebben az új önálló életben nem is kérdéses.


A fiatal KOK igen ambiciózus, céltudatosan készül írói pályájára. Ezt csak a szélsőséges alkoholfogyasztása, a szex hajszolása, a szerelemvágy akadályozhatja. Ír, alkot, novelláit szeretné kiadatni, itt a tanárság csak eszköz ennek a célnak a megvalósulásához. Természetesen a szétesett család többi tagja is felbukkan, bepillantunk az ő új életükbe is. Yngve Kínába készül szerelmével, anya megtalálta új életcélját. Apa... aki negyven éves koráig nem volt talán sosem boldog csak pillanatokra, most, hogy anyát elhagyta, rálép az alkohol kövezte útra. Érdekes így visszapörgetni az első kötet momentumait. Addig sosem volt részeg, majd módszeresen halálba itta magát 14 év alatt...

Ami most nagyon megfogott, hogy a fiatal felnőtt KOK mennyire más szemmel látja az apját. Megérti. Úgy tűnik, teljesen más ember képe kerül itt elénk, mint az első kötetben. Ezek voltak a csúcspontok, ahol az apa megjelent. KOK belátja, hogy az apja soha nem volt boldog, és szüksége van most valami másra. Ez Uni egy új feleség és egy újabb kis jövevény lesz az életében. Erről ugyan itt és most nem sok szó esik. Gyanítom, ez már csak fellobbanás, a pillanatnyi boldogság-lehetősége csupán az apának. A valóság felismerése néha félelmetesen riasztó. Ez a terápiás emlékidézés elég hatásosan működik az olvasóra nézve is. Azonosulási pont itt és most is akad bőven.




A tenger és a hegyek, a szédítően gyönyörű táj líra képei kiemelkedően léleksimogatóak. A megelevenedő északi táj, a sötétség lélekre települő nyomasztó hatásai, majd a fény, az évszakok változásai epikus lírában kerülnek bemutatásra.

A varázslat továbbra is fennáll és működik. Knausgård nyílt őszintesége ismét lehengerlő. Volt ahol aggódtam érte, másutt kuncogva vigyorogtam bénázásain, és szimpatizálva olvastam vágyairól. Talán nem spoiler, ha elárulom a siker nem marad el. Magától értetődik, hogy a természetes szükséglet ezen része nagyon meghatározó és fontos ebben a korban. Ez az egy év tanárkodás elég meghatározó lesz a további életére. Bizakodva várom a folytatást, talán még idén olvashatjuk. Jó lenne!



ITT tudod kedvezménnyel beszerezni KOK emlékeit fiatal éveiről. 




Karl Ove Knausgård 1968-ban született Oslóban. Első regénye, amely harmincéves korában jelent meg, elnyerte a norvég kritikusok díját. Hatkötetes önéletrajzi regényfolyama – eredeti címe: Min Kamp (Harcom) – 2009–2011 között jelent meg.

Patat Bence 2000-ben végzett az ELTE skandinavisztika-finn szakpárján. A skandináv nyelvek mellett finnül, észtül, angolul, németül, franciául és olaszul beszél. Többek között Lars Saabye Christensen, Jón Kalman Stefánsson, Maja Lunde és Jussi Valtonen fordítója.
Májusban Patat Bence a hónap norvég fordítója a NORLA szerint.

Magvető, Budapest, 2019
480 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631438413 · Fordította: Patat Bence

Nyúlvadász

Lars Kepler: Nyúlvadász 



                                                                                         














A Lars Kepler írói álnév mögött alkotó házaspár ezzel a krimivel végleg beírta magát a kedvenceim közé. A Lars Kepler név ugyanis egy házaspárt takar azaz: ketten írták a regényt. Alexander Ahndoril és Alexandra Coelho Ahndoril írói álneve ez. Közös munkájuk legfrissebb idehaza megjelent gyümölcse a Nyúlvadász című skandináv krimi.




A stílus adott, a kivitelezés ezúttal is mesteri. Szeretem az olyan történeteket, amikor sorra jönnek az egymáshoz látszólag sehogyan sem kötődő esetek, majd a háttérből kibontakozik valami régi, sötét titok, egy gyalázatos esemény, ami összeköti a szereplőket. A múlt benyújtja a számlát. Egyszer mindenért fizetni kell, eljön a leszámolás órája. Mélylélektan, dráma és bosszú az alap. Maga a bűntény csak ürügy arra, hogy a felszínt megkapargatva előtörjön a mélyből a dráma. A titokzatos sorozatgyilkos utáni nyomozás végig fenntartja a feszültséget, izgalmas a kibontakozó emberi sorsok felvillanó története. Ez az egyik erőssége a kriminek, hogy a karakterek nagyobb személyes mélységgel jelennek meg.







A szerzőpáros közötti összhang végig hibátlanul működik, nincsenek elkülönülő részek, egységes a történet. Ez a másik nagy erőssége a kriminek. A kellően komor történet mozgalmas, végig feszült és letehetetlen. Hatásos képekkel, akciódús jeleneteivel filmszerűen látványos. Valóban megérdemelne egy mozivásznat ez a történet. Igazi krimi ez a javából, amit szórakoztató olvasni. Izgalmas, jól megírt és felépített a történet, könnyen olvasható. Csakúgy, mint az előzőek. Nem tudom, lehet-e ezt fokozni, hiszen ez a Joona Linna bűnügyi felügyelő nevével fémjelzett sorozat hatodik darabja. Vitathatatlanul a keményebb, értsd: véres, brutális skandináv krimik közé tartozik.




Már a kezdés megalapozza a remek indítást. Egy felső körökbe tartozó férfiú és egy bevállalós luxus-prosti közötti légyott fordul nem várt események színterévé. Amikor egy harmadik fél is belép váratlanul az elegáns villába, felpörögnek az események. Az áldozat nem más lesz, mint a svéd külügyminiszter. A felső tízezer szokatlanul perverz szexualitása mindig jó téma, bár nem gondolnám, hogy csak és kizárólag rájuk jellemző. Természetesen a kormány és a biztonságiak terrorelhárítása azonnal működésbe lép. A külügyminiszter halálának körülményeit a nyilvánosság nem tudhatja meg. A félelem részükről olyan nagy, hogy a már két éve a büntetését Kumla fegyintézetében töltő Joonahoz fordulnak segítségért. A rendőrségnek szüksége van a segítségére, hogy megállítsa a titokzatos gyilkost.
A szálak ugyanis a börtönbe vezetnek, míg a Nyúlvadász újabb akcióba kezd. Okos és jól felépített a cselekmény, hiszen a kezdet után a következő áldozat sem akárki lesz. Ehhez azonban kellett a külügyminiszter temetése...



Az olvasót elsodorja a vadászat izgalma, faltam a lapokat. A Nyúlvadász mindig alapos gondossággal lép akcióba, előbb egy gyermekdalocskát küld leendő áldozatának, ez köti össze őket. Fokozatosan, lépésről-lépésre bontakozik ki a motiváció, a gyilkos háttere. A bosszú személyes, mélyen a múltba nyúlik vissza. A történéseket színesíti a sztárszakács léha és felszínes élete, ami természetesen az egész ügyet összeköti. Rex alkoholfüggő, médiaszemélyiség, aki éppen három hetet igyekszik zökkenőmentesen eltölteni tizenkilenc éves fiával. A szülő-gyermek kapcsolat és a személyiségzavar számtalan problémája elevenedik meg kettejük között. Mindenki igyekszik jól kijönni ebből a helyzetből, ami komoly feladat mindkettőjüknek. Sammy és Rex élete, valamint a gyilkos háttere meglepő hasonlóságot mutat. Rex Müller élete áll a középpontban, azonban a kapcsolódási pont soká fog kiderülni, mi köti össze az áldozatokkal. A többi megjelenített társadalmi probléma is hangsúlyos és fontos kérdések napjainkban. A menekültek áradata, a másság elfogadása és a családi kapcsolatok, érzelmek kerülnek fókuszba.


Joona Linna és segítője, Saga Bauer nyomozása igazi versenyfutás az idővel. A karakterek lelki élete, társadalmi nézetei igazi pszichológiai csemege az olvasónak. Joona hős és menő nyomozó, mégis gyakran bizonyos sebezhetőséggel ábrázolják. Ez a kapcsolatot a valósággal teszi emberivé alakját.
Nyilvánvaló, hogy ez egy fantasztikus történet, a végső finálé mindent vitt. Krimi lévén nem részletezném. Arra is tud gondot fordítani a szerzőpáros, hogy amikor szinte biztosan tudunk mindent, még egy apró, jól elhelyezett csavart illesszen a végére. Az emberileg jellemző, sorsokat meghatározó történet vége igazi cliffhanger. Ez a vadászat az, amikor a vadászok a vadak. Az utolsó bekezdés után már rögtön olvasnám a folytatást, hiszen amit előre vetít az nem kérdés, folytatásért kiállt. Idén ez a krimi volt a harmadik olyan olvasásom, ami mindent vitt. Kiváló, nem csak sötét és izgalmas, de a történet atmoszférája is lenyűgöző.


ITT tudod levadászni a krimit, vidd haza most! 


A Lars Kepler álnév mögött rejtőző házaspár április 12-én Magyarországon járt az Animus Kiadó meghívására.
Alexandra Coelho Ahndoril (1966) és Alexander Ahndoril (1967) már hét közösen jegyzett bestsellert alkottak együtt.
Lars Kepler az egyik legnépszerűbb skandináv krimiszerző, akinek tíz éve futó Joona Linna-sorozatát 40 nyelvre lefordították és 12 millió példány fogyott belőle világszerte Magyarul legutóbb A hipnotizőr, a Lesben és a Nyúlvadász jelent meg.

Animus, Budapest, 2019
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633246542 · Fordította: Erdődy Andrea

Hazátlanok

Kováts Judit: Hazátlanok 



                                                       


                                                                                               




"Mindenki azt mondja, hogy nem kell aggódni, és mindenki aggódik. Én is."





A történész írónő harmadik regénye történetileg hiteles, fordulatosan elbeszélt, irodalmi formába öntött szembesítés a múlt embert próbáló borzalmaival. Kováts Judit mindezt élethűen ábrázolja.
A politikai háttér és a megelevenített korszak súlyos témát ad az olvasónak. Most érzésem szerint a történelem került hangsúlyosabb szerepbe. A személyes sorsok, drámák ugyan végig ott vannak, mégis a családtörténetet most keret a pusztító valósághoz. Megrázó és fájdalmas képekben elevenedik meg a múlt. Ezt még drámaibbá teszik a személyes sorsok ábrázolásai. Döbbenetes olvasni, át(túl)élni még inkább az lehetett.

Amikor a Megtagadva című első regényét elolvastam még 2013 elején tudtam, hogy a további munkáira is érdeklődéssel várok. Annak a regénynek a mottója tökéletesen illik ide is: „A ​múlttól nem lehet szabadulni. Szembe kell vele nézni.”




Cipeljük, visszük magunkkal a múltat. Fájdalmas szembenézésre készülhetünk most is. Kováts Judit végig szépen és pontosan fogalmaz, kíméletlen őszinteséggel ábrázolja a kisemberek életét a történelem viharában. Ami megfogott és lenyűgözött az a kiszolgáltatott és emberi mivoltukban többszörösen is megalázott emberekből áradó túlélési ösztön. Ezt nem lehet kibírni - gondoltam olvasás közben. És mégis. A tömény borzalom, a fájdalom eleven képekkel, hitelesen jelenik meg az olvasó előtt. A félelem, rettegés és nélkülözés mellé az élelem hiánya, betegségek és a kíméletlen (vagy megváltó) halál várt rájuk. A bőséges háttér, alapos kutatómunka érezhető a történet felépítésén. A regény történelmi háttere a második világháború végétől mutatja be Lilli, a késmárki diáklány és családja sorsát. A vérzivataros idők néha bizony ép ésszel érthetetlenek a kisembereknek, a miértre nincs is értelmes magyarázat. A politikai hadakozások, játszmák áldozatai vagyunk. Lili német származású, Szlovákiában élnek. Előbb a partizánok, majd a hadsereg elől menekülnek, kerülnek deportálásra. A borítón megjelenő hátizsák szimbóluma végig kíséri a regény történet, kifejezi az állandó menekülést. Valóban csak annyi holmijuk volt, amit magukon viseltek, kézben el tudtak vinni. Életük darabjaira hullott, tárgyaik az új honfoglalók martaléka lett. A végén a lezárásban is hangsúlyos szerepet kap a hátizsák. Tetszett ez a reményt keltő befejezés.



Az új Csehszlovákiában csak cseh és szlovák ajkúaknak van hely. Anyjával és várandós nővérével Bajorországba egy menekülttáborba kerülnek, apja börtönbe zárva. A mindennapos éhezés, nélkülözés és megalázás tragédiája nem csak a családot viseli meg. Ezek ugyan a tankönyvekből ismert tények, ám így olvasni a megelevenedő valóságról fájdalmasan drámai. Nem kell nagy fantázia elképzelni valóban mit ért, jelentett egy amerikai élelmiszercsomag. Itt a szereplőink nem Elszakítva vannak, (utalva a második regényre) de kiszakítva is a régi környezetükből, életükből.

Kiszolgáltatottak, hazátlanok. Gyökereiket erőszakkal tépték el. Reményt a túlélésre a nagymama meséiből, humorából és a régi emlékekből merítenek. A megrázó valóság mégis nehéz helyzetekbe sodorja a család tagjait. A történelmi háttér mellett az érzelmi tartalom is megrázó. Az írónő történetvezetése ügyesen kerüli el a buktatókat. Nem válik sem csöpögőssé, nem kelt hamis illúziókat.
Kellően realisztikus, és személyes családtörténetet olvashattam. Fontos témáról írt ezúttal is Kováts Judit. A megoldást nem is lehetne elképzelni ebben a helyzetben másképp. Bátran ajánlom minden érdeklődő, gondolkodni akaró olvasónak!


ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni az új regényt! 






Kováts Judit: író, korábban történész-levéltáros Nyíregyházán született Kutatási területei közé tartozott a hadtörténet és a katonai térképészet is. Elbeszéléséket, novellákat, tárcákat publikált különféle irodalmi folyóiratokban és portálokon.
A Megtagadva című regényt a Rádiószínházban is bemutatták 2014-ben.
A Magvető Kiadónál ez a harmadik regénye.


















Magvető, Budapest, 2019
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631438420

Pán

Knut Hamsun: Pán 
Glahn hadnagy följegyzéséből



                                               










A norvég író 1894-ben publikálta ezen kisregényét, ami az 1890-ben megjelent Éhség mellett elhozta számára a sikert. Neve nemzetközileg ismert lett. Több írótársa szerint ő a modern regény atyja. Az igazán nagy elismerést, az irodalmi Nobel-díj formájában 1920-ban vehette át. A népszerűség és szeretet vette körül, maga VII. Haakon király is "Norvégia lelkének" nevezte az írót. Mindenképpen érdemes megismerkedni munkásságával.
Későbbiekben irodalmi megítélése a politikai nézetei miatt mind a mai napig ellentmondásosak. Szimpatizált a nácikkal, hirdette eszméiket, találkozott Hitlerrel. Így lett Hamsun a világirodalom talán legvitatottabb szerzője. Utolsó éveit magányosan, megvetésben élte le 1952-ben bekövetkezett haláláig.






A Pán története 1855-ben kezdődik a norvég Nordland megyében. A fiatal Glahn hadnagy életét meséli el, aki kutyájával Aesopus társaságában él Észak-Norvégia vadregényes erdejében. Hamsun olyan karaktert hozott létre, aki emlékezetesen illusztrálja az emberi psziché paradox, eléggé kiszámíthatatlan és kevéssé racionális jellegét. Mint afféle lázadó a modern társadalom és a civilizáció ellen éli életét. Lírai és költői képekben elevenedik meg az olvasó előtt a norvég erdő, a tenger, az évszakok változásai. Glahn hadnagy ugyan egyedül él kunyhójában, ám roppant boldogan. Élvezi ezt az önkéntes eltávolodást a társadalomtól. Egy kicsit furcsa karakter volt, aki valójában lelki betegnek tűnt nekem. Valljuk be, ez bizony kivel nem fordult elő napjainkban is, legalább egy gondolat erejéig? Kivonulni egy kicsit, magunkra maradni, csak úgy lenni, létezni szabadon? Néhány napig, hétig nem is lenne ez rossz valóban. Igazán tudtam ezzel az életérzéssel azonosulni, megértettem a hadnagy lelkiállapotát. A könyv első 50 oldala után úgy gondoltam, hogy ez egy szépen megírt ember és táj kapcsolata, nem lesz itt sok történés. Tévedtem. Egyébként úgy gondolom, ez a mai globális problémák mellett nagyon is fontos téma.


Glahn hadnagy azt csinál és akkor, amikor és amire kedve támad. Olyan szabadon él, mint egy király. Alszik, amikor fáradt, figyeli a természet változásait, a környezetében előforduló állatokat. Érezni
a sós tenger illatát, a fenyők gyantáját, a szél susogását. A rothadó avar bűzét, hallani a sirályok rikoltozását. Talán éppen ez az: egyedül az erdőben gondolataival, fegyverével és kutyájával, Glahn mindent tud, amire szüksége van ahhoz, hogy tökéletesen boldog legyen. A könyv elején az elbeszélő, azaz a hadnagy elmondja, hogy gondolatait egy jegyzetfüzetben írja, de valójában a mesét leginkább Glahn elméjének belsejéből ismerhetjük meg.


Knut Hamsun olyan szerelmi történetet ad a hadnagy elmerengő életéhez, ami kellően kizökkenti, felrázza. Izgalmas a magányosan élő férfi a közelben lakó fehérnépnek. Amikor találkozik Edwarda kisasszonnyal (aki egy helyi földbirtokos leánya) tudható, hogy az ősi férfi-nő közötti játék elindult. Azonban a kapcsolat kevésbé lesz idillikus, mint remélhető.
Ez egy keserű mese a szeretet lehetetlenségéről, ami igazából nem teljesedhet ki. Azonban a "játék öröme egymással" megmarad. A váratlan találkozások, látogatások színesítik a szereplők életét. Mint egy misztikus szatír a görög mitológiából, úgy él ott az erdőbéli kunyhójában Glahn hadnagy. A képet izgalmasabbá teszi a kovács felesége, Éva is...



Igazából nem tudjuk miért is vonult ki a civilizációból a hadnagy, de érezhetően jól érzi magát ebben a társas magányában. Lázad a maga módján. Számtalan kaland és fordulat lesz még a szereplők életében. Az önfeláldozó, tiszta nő és a titokzatos szenvedélyes lány alkotta háromszög izgalmas pillanatokat produkál. A természet legalább olyan fontos háttér, sok esetben idézte a Lady Chatterley pillanatait a történet nekem, bár közel sem olyan szenvedélyesen. Az emberi érzelmek, a motivációk és az önismeret, az őszinteség tanulmányozása ez a regény.



Végig E/1-ben olvashatjuk a történéseket, majd a lezáró epilógust már egy másik mesélő szemével ismerjük meg. Ez Glahn hadnagy további sorsát, halálát foglalja össze. Knut Hamsun egyik legfontosabb műve a Pán, amely a kiadó új sorozatában, a huszadik századi kultuszregényeket felsorakoztató KULTxx-ban kerül az olvasó elé, a Pantheon Kiadó majd’ százéves, klasszikus borítójának felidézésével.




A könyv ITT rendelhető a 21. Század Kiadótól!












XXI. Század, Budapest, 2019
puhatáblás · ISBN: 9786155915666 · Fordította: G. Beke Margit

Stieg Larsson titkos iratai

Jan Stocklassa: Stieg Larsson titkos iratai 
A Palme-gyilkosság kulcsa





                                                   











Amikor 1986. február 28-án Svédország miniszterelnöke, Olof Palme felesége társaságában elhagyta a Grand mozit és elindultak haza, még nem tudhatta, hogy élete utolsó lépéseit teszi... a nyílt utcán, váratlanul mellé lépett egy férfi és közvetlen közelről hátba lőtte. Neki esélye sem volt, hiába vitték a Sabbatsberg kórházba. 1986. március 1-jén 00.06-kor halottá nyilvánították. Lisbeth Palmét is lövés érte, de ő nem sérült meg.

Ezek a szomorú tények, amelyek nem csupán Svédországot, de az egész világot megrázták. A dráma és a döbbenet azóta is tart, hiszen az eltelt évtizedek alatt a Palme-gyilkosság a megoldatlan rejtélyek számát növeli.
Az évek során több elmélet alakult ki, egy tettest is találtak, akit végül felmentettek, ám több mint 130-an ismerték be a gyilkosságot. Szóval nem volt könnyű dolga a rendőrségnek. Jan Stocklassa dokumentumregénye nyolc év munkáját összegzi, a népszerű és közismert krimiíró, Stieg Larsson kutatásain alapul, de a szerző saját elméletét mutatja be a gyilkosságról. Igaz, ő maga is Larsson elméleteit végigkövetve jutott erre a megállapításra. Az azért eredmény, hogy a nyomozók felfigyeltek erre a lehetséges nyomra. Néha a megoldás is egyszerűbb, mint gondoljuk. Elég egy tiszta szem, egy külső szemlélő, hiszen a bizonyíték ott van az orrunk előtt... csak már elvesztünk a részletekben. Szerintem a könyv nagy érdeklődésre tarthat számot, ám inkább a negyven feletti korosztálynál lesz nyerő.


Jan Stocklassa újságíró véletlen rátalált Stieg Larsson archívumára. Stieg ekkor már tíz éve halott volt. Larssont is komolyan foglalkoztatta az eset, adatokat gyűjtött, évekig nyomozott az ügyben. Most arra támadt remény, hogy a Palme-gyilkosság kulcsára mégiscsak rábukkanhatnak. Kinek és miért volt érdeke Palme halála? Ez a kérdés vár válaszra évtizedek óta. Elképesztő sok anyagot, háttér-információt tár az olvasók elé Stocklassa. Feldolgozta és kiegészítette Larsson dokumentumait, tovább gombolyítva a szálakat. Tartalmazza Stocklassa interjúit, fotókat és több titokban rögzített anyagát. Stocklassa elmélete a Stieg Larsson által gyűjtött adatokon alapul. Minden pátosz nélkül, okosan vezetei végig a szálakat.Valódi kordokumentumok ezek, hangulatok a nyolcvanas évek Svédországáról, Európa politikai életéről, titkos háttér-összefonódásokról. A Dél-Afrikai vonal, az apartheid mozgalom jellemzően erősek voltak akkoriban. Palme politikája is adott okot az ellenzőknek. Ám ki a megbízó, ki húzta meg a ravaszt azt a mai napig nem tudni biztosan. Érdeke többeknek is volt, az tény. Lisbeth Palme 2018. október 18-án hunyt el 87 évesen.




A könyv számtalan Larsson jegyzetet, rajzot is tartalmaz. Különösen tetszett, hogy némi kivonatos Larsson-életrajz is kiolvasható a könyvből. A sajnálatosan korai halála, gyermekkora és aktív újságírói, írói munkájáról is akad bőven érdekesség. Az olvasottak alapján biztos, hogy a svédek álma lenne, HA megnyugtató módon lezárulna a nyomozás. Fájó és kínos ügy ez a svéd nemzeti önérzetnek. Érzésem szerint sajnálatosan a történelem nagy rejtélyei közé vonul be a Palme-gyilkosság, ahogyan a Kennedy vagy King elleni merényletek is. Sem megbízható nyom, sem a fegyver nem került elő. Az elméletek hihetőek és elképzelhetőek, ám bizonyíték nélkül igen keveset érnek. Tiszta képet kaphat az érdeklődő olvasó nem csupán a rendőrség tétova ügyetlenkedéseiről, de a kibontakozó eset Svédország politikai helyzetét is megingatta. Izgalmas olvasni az elméletek és tények sorát, sok szereplőt mozgató, rendkívüli háttér rajzolódik ki. Politikai dokumentumregény, csemege ez erről a korszakról. Elgondolkodtató, mint egy jó skandináv krimi, ám ezt az élet írta. Szívből remélem, lesz megoldás és kiderül az igazság.

„Fél órát sem gyalogoltak és a Sveavägenen lévő tetthelyhez értek. Az utcasarok, ahol Palmét meggyilkolták, (…) ezért nehéz volt nem rálépni arra az emléktáblára, amelyet a járdába süllyesztve helyeztek el, a következő szöveggel: "1986. február 28-án ezen a helyen gyilkolták meg Olof Palmét, Svédország miniszterelnökét”.





ITT tudod kedvezménnyel beszerezni a könyvet!

Jan Axel Fredrik Stocklassa: 1965. január 9-én született, svéd író. Ez a második megjelent könyve



Animus, Budapest, 2019
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633246337 · Fordította: Patat Bence

A pozsonyi csata

Benkő László: A pozsonyi csata 
Az első honvédő háború





                                                                                       



"Végül mind elmegyünk,
csak a tetteink emléke marad."






Embert próbáló idők jártak akkoriban. Történelmünk első fontos sikere volt a mára kissé elfeledett pozsonyi csata. Jelentőségét az emberek tudatában most felfrissítheti Benkő László új regénye, ami ennek a diadalnak állít emléket. Igazi nagyívű történelmi regény egy korszakról, amikor végre megszilárdultak a határok, megalapoztuk a biztonságot és a belső békét is némileg. A történelmi korszak és az események adottak, a köré szőtt történet eleven valósággá válik a szereplők által. A történelmi hitelesség, az események háttere, kellően részletes, jól működik az átélhetőség.






Egy tökéletesen megkomponált, kalandokban bővelkedő regényt olvashattam. Már az indítás drámája megfogott, szinte egyhuzamban olvastam végig a könyvet.

Vallások, világnézetek, ideológiák keverednek a nemzetségeken belül. Lebilincselően izgalmas a történések sora. Nem csupán az adott politikai helyzet, az ország és népünk sorsa, helyzete bontakozik ki a lapokon, de egyéb dolgokról is képet kap az olvasó (életmód, viselkedés, hagyományok, szertartások, emberi kapcsolatok) ismerhetők meg alaposabban. Érezhető az írói gondos háttérmunka. A történelmi háttér, a vándorlás és a letelepedés története, a harci szokások és az életstílus bemutatása szemléletes. Romantika, szerelem és boszorkányság is színesíti a regényt. A hős férfiak mellett vannak izgalmas hősnők is. 


Őseink harca 907-ben kiemelkedő jelentőséggel bírt. A Kárpát-medencében való végleges letelepedésünk alapjait, létünket szilárdította meg a győzelem. Nem csupán a gyermek Lajos király hatalmas hadserege és udvaroncai felett arattunk győzelmet, de ezzel elértük azt is, hogy a nyugati határaink az Enns folyóig húzódtak. Ezt a pozíciónkat több mint száz éven át sikerrel őriztük meg. Az előzmények ismeretében, amit fokozatosan ismerhetünk meg a kötetben, sok háttéreseményt világítanak meg. Amíg eljutunk a véres végkimenetelig sok izgalmas és fordulatos esemény részesei lehetünk. A széthúzások, majd az összefogás ereje alapjaiban változtatta meg a magyarság és a gyepűelve hagyományait. A tagozódás és a határ védelme a szomszédos népekkel való kapcsolatok számtalan jelentős mozzanata vezetett a három napon át tartó csatához. Érdekes és látványos képekben bontakozik ki ez az út.

A frank udvar céljai, a magyarok végső eltiprása csúfos kudarcba fulladt. A gyermek Lajos frank uralkodó célja nem csak Pannónia visszaszerzését tűzte ki, hanem a magyar törzsszövetség teljes megsemmisítése volt a fő célja. A diplomáciai tárgyalások nem vezettek eredményre. Jelentős katonai erőt képviseltek a magyarok, ami a németeknek bizony veszélyt jelentett. Árpád népe 902-906 között véglegesen felszámolta a Morva Fejedelemséget is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Lajos és a tanácsadói háborút indítottak ellenünk. Kár volt... surrantak a nyílvesszők, villantak a pengék, dübörögtek a harci mének patái. A magyar könnyűlovasság csele, a folyón állomásozó hadiflotta megsemmisítése és az összefogás eredményt hozott. Elképesztő haderőt vonultatott fel pedig mind a két harcoló fél. A bajorok teljes seregét megsemmisítve győztük le őket. Tények és nagyszerű kalandok sora alkotja a regényt. Megismerhetjük a nomád magyar hadsereg szervezetét, harcművészetét, az egyes fegyvereket, azok hatásait. Végig sodró, esemény dús a történet. A karakterek és az érvek ábrázolása hol líra szépségű, hol drámai.


Azért nem adták olcsón azt a győzelmet. A harc alapjaihoz a vallást használták fel és keresztes háborút hirdettek a kereszténységet fenyegető pogányok, azaz a magyarok ellen. A magyar sereg sorsdöntő győzelmet aratott a 907. júliusában. Tisztelet és hála a pozsonyi hősök előtt.

Természetesen a magyarok oldalán is esett veszteség. Apránként állnak össze a tények, világosodik meg, ki is az áruló. Sajnos már ott és akkor is megesett, hogy a lelkiismeret elhallgatott valakiben. Ármány és belső cselszövés, villongások éppen úgy jellemzőek voltak, mint napjainkban. Csak az eszközök változtak. Nem mellékesen érdemes tudni és erre büszkék is lehetünk: Az USA katonai tanintézeteiben történelmük első nagy diadala a 907-es pozsonyi csata konzultációs tananyag. Az igényes és elgondolkodtató olvasmányok kedvelőinek ez egy újabb csemege Benkő László műhelyéből.



Benkő László:
(Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.
2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok pentatológia, vagya Szent László életét bemutató trilógia. Legutóbb Kinizsi életét írta meg a történelmet kedvelő olvasóknak.



Családi Könyvklub, Budapest 2019

ISBN: 9789638961983

Rizs

Su Tong: Rizs  


                             
       














Su Tong regénye lendületes, eleven módon ábrázol egy olyan kultúrát, amely alapjait mélyen meghatározzák a gyökerei. Ezek a gyökerek jó esetben mindig fontosak, itt azonban hatványozottan keretbe foglalják a történetet a hagyományok.

A „rizs” itt nem csak egy találó cím, meghatározó alapeleme a regénynek, hiszen minden a növény körül forog. A rizsszemek szimbolizálják az életet, örök körforgásban vannak, ez szinte az egyik főszereplőnk. Nem csak a szereplőink életét, de az ország társadalmi, gazdasági és politikai képét is befolyásolja. Minden itt gyökerezik, mélyen meghatározó a mezőgazdasági kultúra, a rizsföldek termése. Egy modern kínai klasszikus, ami kíméletlen kegyetlenséggel ábrázolja az éhezés és a szegénység következményeit, a kiszolgáltatottságot. Szereplőink nem csak egymással állnak harcban, a túlélés is tét. Drámai, embert próbáló sorsokat ismerhetünk meg a Feng család sorsán keresztül.

Az éhezés tehát az egyik meghatározója, visszatérő fő motívuma a regénynek. Mellé remek társ a gyűlölet és a bosszúvágy mint további alapvető összetevője az eseményeknek. Ezek mozgatják a karaktereket. A történet fordulatos, drámai, és csodálatos. Az írásmód éles, kifejezően tömör. A megelevenedő tápláléklánc minden szereplőjének életébe bepillantást nyerünk. A történet nyers valójában, abszurditásában bontakozik ki az olvasó előtt. Az érzelmek áramlása garantált!


Ahogyan a mai Kínában (és minden felé a világban) hatalmas vándorlást láthatunk, itt is ez indítja be a regény történéseit. A harmincas évek Kínája a háttér. Főhősünk Ötsárkány nincstelen fiatal férfi az éhínség, a nélkülözés, kilátástalan élet elől menekülve egy szénkupac tetején, vonattal megérkezik egy nagyvárosba. Az árvíz elmosta Juharfalva minden termő rizsültetvényét, így a nagyvárosi élet kínálta lehetőségek elcsábították szülőhelyéről. Minden a jobb élet vágya, a megélhetés miatt történik. A legtöbb férfi kénytelen elhagyni a családját és vidékről a városba költöznek. Remélve, hogy elegendő pénzt keresnek, hogy majdan családjukat is új otthonukba hozzák. Ismerős helyzet ez napjainkban is. Azonban a városi élet kemény és kegyetlen, esélyük sincs a boldogabb, jobb életre.

A fiatal és leleményes Ötsárkány az árvíz pusztította vidékről a városba kerülve eleinte alázatos, amit ki is használnak. Kivert kutyaként tűri megaláztatásait. Majd egy kis szerencsével bekerül egy rizskereskedésbe. A tulaj, a Feng dinasztia utolsó férfi tagja, két lányával él. Gomolyfelhő kissé könnyűvérű, a város gengszterének szeretője, míg Fátyolfelhő a "jókislány" a történetben. A családi mátrix nem túl idilli képet mutat. Ötsárkány egy kiegyensúlyozatlan, boldogtalan otthonban találja magát, ahol mindig van ok a vitára, nem kerülik el a súrlódásokat a lakók. Ötsárkány, némi szerencsével megkezdi a hatalomátvételt, elindul az áhított felemelkedés útján. Benősül a családba...
Ezt persze nem szerelemből teszi, de az adott helyzetben mint a szégyenfolt elkerülése ez az egyetlen lehetséges jó megoldás. Ötsárkány metamorfózisa jól ábrázolt, lépésről-lépésre nyomon követhető. A látszólagos felemelkedés valójában az erkölcs bukása, a fertő, a mélyrepülés kezdete a család számára. Félelmetes, nyers és őszinte a regény.


Su Tong karakterei egyidejűleg groteszkek és reálisak.A férfiak mellett a nők helyzete cseppet sem irigylésre méltó, mégis erős jelenléttel bírnak. Az 1920-as és 1930-as évek Kínája kifejezően erős képekben, hangulatokban jelenik meg. Minderre a japán katonai támadás vet súlyos árnyékot. Megismerjük a rizskereskedések, ültetvények világa mellett a pagodák titkait, a tengeri kereskedelem veszélyeit és az elmaradhatatlan alvilági figurák is feltűnnek. A Rakparti Galeri hatalma és befolyása erős, mindenre kihat.




Az egyik szereplő tömören így foglalja ezt össze: A Feng családban lévő férfiak gyilkosok, a nők szajhák. A cselekmény remekül ábrázolja a nők és gyermekek sérülékeny helyzetét egy olyan társadalomban, ahol csak a legerősebbek maradnak talpon. Bármi áron. Gusztustalanul gyomorforgató leírások, viszolyogtató, meghökkentő jelenetek sora alkotja a történetet. Van perverz szexuális szokás vagy gyermek által elkövetett testvérgyilkosság, mindenütt a rizs a fő elem. Mindennek és mindenkinek megvan az ára, a nőket nem becsülik semmire. A hűség itt értéktelen, nem létező fogalom. Érdekes és lenyűgöző megfigyelni a történet szereplőinek a cselekedeteit, a mélyen gyökerező motivációit. A rizs mindig ott van ezek mögött valamilyen formában. Ötsárkány felesége révén megörökölte a rizsboltot és az egész üzletmenetet ő irányítja. A felemelkedése megtörtént, ám a bukása elkerülhetetlen, fokozatos és törvényszerű. Keményen megbünteti a sors.

A kínai emberek mentalitása teljesen eltér az európaitól, és ezt megérteni, szokásaikat elfogadni egy másféle szemlélet kell. A mélyenszántó lélekábrázolás mellett a kínai kultúrát, szokásokat és az emberek lelkületét is megismerhetjük ebből a családregényből.


Su Tong: 1963-ban született.

A "kulrurális forradalmat" követően a nyolcvanas években robbant be a kínai irodalomba. Számos hazai és nemzetközi díj birtokosa. Magyarul elérhető még tőle az Így éltem császár koromban című regénye és néhány novellája.






Kossuth, Budapest, 2019
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630995467 Fordította: Zombory Klára