2019. február 17., vasárnap

A király

Szczepan Twardoch: A király




                                                                                     













Szczepan Twardoch számomra új felfedezés, előző könyvét nem olvastam. Lesz mit pótolnom.
A király a lengyel szerző idehaza második megjelent regénye erős és sötét, néha bizony embertelenül kegyetlen és szemléletes képet fest erről a korszakról. Véleményem szerint nagyon pontosan tükrözi azoknak az éveknek a hangulatát. Nem egy vidám olvasmány, azonban kétségtelenül magasan kiemelkedik az átlagból és reálisak az ábrázolt helyzetek. Filmszerűen pörgő, olvasmányos a történet.




A regény Varsóban játszódik az 1930-as évek második felében. A regény végig dinamikus és hatásos. Szczepan keményen indít, egyből egy bokszmeccsre viszi az olvasót. A szerzőnek köszönhetően alapos képet kapunk, megismerkedhetünk a korabeli Varsó életképeivel, a munkásosztályon uralkodó hangulattal, a problémáikkal és vallási hiedelmeikkel. A szegénység, a felmerülő társadalmi felelősség számtalan probléma forrása, komoly feszültségeket okoz. Nehéz idők járnak, húsba vágó a háború előtti valóság. Kemény és férfias világ ez, amelyben a szabályok is kemények. Az erőszak és az erős ököl uralkodik. Ehhez a háttérhez a felekezeti származás további súlyosbító tényező. Az elbeszélő egy 17 éves zsidó fiú, Mojzesz Bernszatjn szemszögéből ismerjük meg a történetet.


Varsó 1937-ben nem is egy város, hanem kettő: lengyel és zsidó részre oszlik. Mindkét közösség egymás mellett, egymásra utalva éli mindennapjait., de forr a levegő. A lakosok lengyelül beszélnek, a katolicizmus a kötelező vallás. Itt koncentrálódik a nagy politika, az oktatás és az üzleti élet. Varsó egy igazi nagy csatatér, szinte mindenki harcol, gengszterek, politikai csoportok bizonyítják az ügyük fontosságát, ami a hétköznapi emberekre is kihat. Mindenki igyekszik valahogy túlélni ezt a helyzetet. Egy nagyon dinamikus regényt olvashattam, gyilkosságoktól sem mentes akciókkal. A boksz világa adja a keretet a történéseknek. Ahogyan a bokszolóknál úgy a gengsztereknél is a döntő fölényt a nyers erő képviseli. Ez ugyan nem a kedvencem, mégis lenyűgözött, tökéletesen illeszkedik az erőszak, a luxusbordélyok ,a szex, a kábítószer és a gengszterek vodkában ázó brutális világához. A sztárbokszoló, Szapiro a közönség kedvence, a nők bálványa. Egyben az alvilág fejének, Kum Kaplicának azaz Komának a jobbkeze... Ő Varsó alvilágának királya.

A szerző meggyőzően mutatja be a háború előtti Varsó zsidó alvilágát. A politikai nézetkülönbségek további erős hangulatfokozó tényezője a könyvnek. Twardoch közelebb hoz minket ahhoz a szégyenletes tényhez, mint a faji üldözés. Gondolkodni is bőven lehet a tényeken. Hátborzongató, erkölcsi kérdéseket felvető, szerethető a regény. Ezeknek a durva epizódoknak helye van az eseményekben, a szerző szakít a sztereotípiákat. Itt-ott néhány maffia-film képei jutottak eszembe olvasás közben. (Nagymenők)

Figyelemre méltó a nyelvezete is, színes, szókimondóan bátor, illeszkedik a történethez. A szerzőnek sikerült megteremteni egy sokkoló, de csodálatos, megelevenedő világot, valami egészen mást mutat, mint amit ismerni véltünk. A könyv hősei valódi karaktereken alapulnak. Tetszettek Mojzesz gondolatai, követhettük lelki érését, a felnőttek világba való beilleszkedését.
Szczepan Twardoch regénye a bokszolók életét a varsói gengszterek történeteivel remekül ötvözi. Szapiro alakja összetett, gátlások nélküli figura. Teszi a dolgát, legyen az bármi. Érdekes fordulat, hogy Szapiro a szárnyai alá veszi a kissrácot, akinek ő maga ölte meg az apját, nem is akárhogyan. Ezért is kiemelkedik még a fiú, Mojzesz Bernszatjn alakja.
Aki valami különlegesre vágyik, vagy olvasta a Morfium című előző regényét a szerzőnek, nem fog csalódni ebben a gengszter-sagában. A valós történelmi tények jól keverednek a történetben, olvasmányos, drámai fordulatokkal egy megdöbbentő, maradandó olvasmányélmént kapunk.




Szczepan Twardoch (1979)
esszéista és rovatvezető újságíró. Rendkívül büszke szülőföldjére, Sziléziára. Filozófiai és szociológiai tanulmányait is a katowicei Sziléziai Egyetemen végezte. Morfium című regénye páratlan sikernek számít: elnyerte a Polityka hetilap 2012-es Paszport díját, valamint a legrangosabb lengyel irodalmi elismerést, a Nike közönségdíját; a magyar megjelenés idején pedig az Európai Könyvdíj (Le Prix du Livre Européen) hivatalos listáján szerepel.





Typotex, Budapest, 2018
392 oldal · ISBN: 9789632799971 · Fordította: Körner Gábor

2019. február 16., szombat

Kirké

Madeline Miller: Kirké 




                                                                       














Mindig nagyra értékeltem a görög mítoszokat, anno tizenévesen a Görög regék és mondák a kedvenc könyveim egyike volt. Többször elolvastam élvezettel merültem el ebbe a mesevilágba. Sok szép és izgalmas emléket idézett meg bennem a könyv. Odüsszeusz történetét is még fekete-fehérben, a híressé vált tv-sorozatban láttam először. Ezeket a képeket mind előhívta bennem ez a regény.



Madeline Miller számomra új felfedezés, aki mesterien szövi a mesét. Kirké élete elevenedik meg az olvasó előtt, ahol számomra az egyik legmeglepőbb dolog, hogy aki picit is ismeri a görög mitológiák szövevényes történeteit, alakjait, vagy az Odüsszeuszt olvasta, azt is sikeresen elvarázsolja ez a regény.


Kirké ragyogó és élettel teli alakja jut főszerephez, az ő szemszögéből bontakozik ki a történet. Minden apa-lány kapcsolatban vannak döccenők ez elkerülhetetlen az életben is. Ez esetben az apa maga Héliosz a Napisten, anyja egy tengeri nimfa Perse. Az ő lányuk Kirké, aki kissé furcsa gyermek, hiszen a halandók világa érdekli. Miller finoman buja újragondolásában a történet néhol meghökkentően eredeti és váratlan fordulatokban bővelkedik. Az istennő történetének merész és epikus meséje viszi az olvasó képzeletét. A regénynek az egyik legfőbb erőssége, hogy sokszor előre tudjuk és ismerjük az eseményeket, mégis leköti a figyelmet.


Mellettük természetesen megelevenedik az ókori Görögország isteneinek kara, Zeusz nélkül tán nincs is görög mitosz, de itt van Poszidón, Hermész és Prométeusz, Demeter vagy Hádész az alvilág ura. Mellettük nimfák és egzotikus alakok népesítik be a sztorit. Mindehhez élő, eleven, színes-szagos, látványos a háttér. Lélegzetelállító regény, Miller a humort sem felejti ki, erőteljes képekkel és érzelem gazdagon mesél. A történet meggyőző és elragadóan színes fantáziáról tesz tanúbizonyságot. Jól felépített, ötletes regény.

Tetszett, a Minotaurusz legendája, háttere. A története röviden: a Minotaurosznak Kirké húga, Kréta királynője az anyja. Éppen ilyen jó és alapos volt az Odüsszeusz elemeinek felbukkanása. A közöttük szövődő románc gyümölcse is fontos szerephez jut. A férfi alakok is erős jelenléttel bírnak. Kirké erős akaratú, öntörvényű nimfa volt, nem véletlen, hogy alakja számtalan formában felbukkan nem csak irodalmi alkotásokban. A varázstudománya már-már a boszorkányság határait súrolja. Száműzetésének története, vadállatokkal körbe vett egzotikus élete a szigetén misztikus utazásra viszi a mitológia és a varázslat világába az olvasót. Érdekes az is, hogy a tigrisek akkoriban őshonosak voltak Görögországban. Meglepően szerethető és jelentős volt Télemakhosz alakja is.



Igényes és szórakoztató kalandok sora, bűbájos varázslattal. Azért az is kiderül: az istenek is nagyon emberiek tudnak lenni: éppen úgy tudnak családon belül is szeretni vagy gyűlölni, ármánykodni, gyarlóak és gonoszak, ha kell képesek a bűnbánatra is. Ezek után keresni fogom az írónő előző sikerkönyvét az Akhilleusz dalát is. Madeline Miller határozottan jó író, aki az istennő életének történetét merészen újragondolta, miközben hű marad az eredeti mitológiához.

Egy figyelemre méltó, erős nőt ismerhetünk meg Kirké alakjában, aki a férfiak uralta világban is megállja helyét. Látványos és mozgalmas olvasási élmény volt. Aki szereti a görög mítoszokat, érdekli az antik világ titkai vagy az isteni varázslat nem fog csalódni! A regény A Goodreads Choice Awards 2018-as győztese fantasy kategóriában!







Vidd haza, ismerd meg Kirkét! ITT tudod kedvezménnyel megrendelni!



Madeline Miller:
1978. július 24. (Boston, Massachusetts, Egyesült Államok) –
Első regénye az Akhilleusz dala 2011-ben jelent meg. Ezzel az írónő 2012-ben elnyerte az Egyesült Királyság egyik legrangosabb irodalmi díját, az Orange-díjat. A Kirké a második regénye.






General Press, Budapest, 2019
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634522195 · Fordította: Frei-Kovács Judit






2019. február 12., kedd

Halállista

Chris Carter: Halállista



                                                                 














Chris Carter legújabb krimije ismét hozza a megszokott, csavaros és kellően beteg történetet.Talán az eddigi öt krimiből ez a legtökéletesebb, legfélelmetesebb valóság. Carter egyenletes színvonalon, ismét nagyot alkotott.





Halál egyenes adásban lehetne az alcíme a látszólag összefüggéstelen gyilkosságsorozatnak. Hunter és Garcia mindent bevetnek, azonban teljes sötétségben loholnak a gyilkos után. Igazi versenyfutás az idővel a történetek sora, ahol nem mindig tudni ki a macska és ki az egér. A programozózseni elkövető nagyon valós és jellemző problémára irányítja rá a figyelmet. A valóság show és egyéb internetes játékok sora, a média erőszakkal címlaplapra tett leleplező cikkei emberek sokaságának életét tudja tönkre tenni. Mindezt a szenzációkeltés, példányszám növelés miatt. Hihetetlenül gonosz elkövetési módokat talált ki Carter a krimiben, de ez talán nem újdonság. Aki olvasott tőle tudja mire számítson. Ez ismét egy jól felépített, sodró történet, ami gondolkodásra készteti az olvasót. Legjobb az egészben, hogy végig elképzelésünk sincs, ki állhat a bűntények mögött.



A háttér-történetből kibontakozó kapcsolatok ábrázolása is hangsúlyos. Nem csupán az áldozatok életébe leshetünk bele, de a két nyomozó sorsát meghatározó pillanatokat is megismerhetjük. Ezek szerepe lényeges adalék az események folyamához. A miértre csattanós és fájó választ kapunk.


A Carterre jellemző, alapos és átgondolt történetvezetés pedig valóban letehetetlenné teszi a könyvet. Gyakorlatilag kétszeri nekilendüléssel olvastam végig. Oka, helye van a bosszúnak, minden értelmet nyer a végére, a puzzle darabok tökéletesen illeszkednek. Carter mesterien sokkolja az olvasót pszichésen, vagy tud kellően brutális lenni. Lehet félnék Carterrel interjút készíteni, nem biztos, hogy szívesen lennék a barátja. A gyilkos motivációja tökéletesen jól eltalált, az indokai érthető magyarázatot kaptak. A más személyes fájdalmán, tragédiáján nyerészkedő média, az emberek egyre jobban elkorcsosuló értékítélete nagy pofont kap. A kirakós apró darabkáiból egy rémesen mai, társadalmunkra jellemző helyzet rajzolódik ki. A felvetett morális kérdésekre adott válasz egyértelmű és sajnálatosan aktuálissá teszi a regényt. A szenzációvadász, torzuló társadalmi kép elgondolkodtató, talán lehet még változtatni... A keményebb, sötét krimit kedvelőknek ajánlom Chris Carter briliáns írását. Már az eleje sem gyenge, a történet felütése alapból döbbenetes, és váratlan fordulat is akad nem kevés. Carter járatos az emberi lélek sötét bugyraiban, a fájdalom és bosszú most is működik. Őrült tempót diktál, a feszültséget a rövid fejezetekkel csak fokozza. Végig tudja tartani a tempót, olvasás közben a jeges rémület ott bujkál, az olvasót a frász kerülgeti, nem engedi az események sora. Chris Carter valóban jól ír, képei látványosak, ismét magasan kiemelkedik az átlag krimik közül ez a zseniális, elmebeteg sztorija. Borzongatóan jó krimi.




Chris Carter: Brazíliában született, majd az USA-ban tanult pszichológiát. A michigani államügyészségen dolgozott évekig, a kriminálpszichológiai csoportban. Szabadidejében gitározik, idehaza a Kivégzés a második regénye. Külföldön a sorozat már a nyolcadik részénél tart.
Az író honlapján további részletek:

http://www.chriscarterbooks.com/


General Press, Budapest, 2019
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634522256

2019. február 9., szombat

Menny és pokol

Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol 






                                                               
"Vajon mennyit bír az emberi szív?"










Kivételes olvasmány, élmény minden sora. A borító zseniális, kifejező lett, Tillai Tamás munkáját elismerés illeti. Költői szépségű mondataival elvarázsolt és elgondolkodtat, megállásra, némi önvizsgálatra késztet Jón Kalman Stefánsson. Így év elején egy ennyire nagyszerű, komplex olvasási élménnyel számomra "az év könyve" már megszületett. Nem hiszem, hogy ezt tudja überelni másik regény.


Tavaly a furcsa című, A halaknak nincs lábuk regényével vívta ki a figyelmem a szerző. Izland ​legnagyszerűbb írójának különös című regénye egy mai családregény volt, önéletrajzi elemekkel tarkítva. Léleksimogatóan szép szövege magával ragadott, varázsa elképesztően hatásos volt. Öröm volt olvasni Stefánsson sallangoktól mentes regényének lírai sorait, amelyek rabul ejtik az olvasó lelkét.






Nem kis izgalommal vártam a szerző 2007 és 2011 között keletkezett trilógiájának idei hazai megjelenését. Kimondottan a "végre!" öröme áradt el bennem.
Kivételes, ritka élményt ad a Menny és pokol olvasása. Ez a hatodik regénye a szerzőnek, ami egyhangú elismerést kapott mind a kritikusoktól, olvasóktól világszerte. 2007-es megjelenése után rögtön lefordították a svéd, dán, német, francia nyelvre, majd az angol változatra sem kellett sokat várni. Íme, a hazai boltokba is megérkezett ez a remekmű.


A trilógia első kötete Izlandon a 19. században játszódik. Egy kis halászfalu, Westfjordok lakóit, életüket, mindennapjaikat ismerhetjük meg. Főhősünk, a Fiú története a barátság, szeretet, összetartozás az élet értelmének kereséséről szól. Ahogyan az első kötet alcíme remekül összefoglalja a lényeget: A Fiú, a tenger és Az Elveszett Paradicsom történetét olvashatjuk. Ez lehetne a regény nagyon lecsupaszított csontváza.

Nincs nevesítve, csupán fiú néven említi hősét Stefánsson. Fiatal, álmodozó, még ismerkedik az élettel kamasz korú hősünk, akinek érzéseit, gondolatait követve bontakozik kis a hóviharból, ködből és viharokból ez a csodaszép történet.
Ő és barátja, Bardur ellentétben állnak a pici közösséggel, hiszen olvasnak és tudnak írni. Ami kivételesen ritka errefelé. Felismerik, hogy kiemelkedni, tovább lépni ebből a kemény, küzdelmes életformából ez által tudnának. Ám Baldur sorsa váratlan drámába vált, ami mindent megváltoztat.
A fiú elindul a fjordokban, hóbuckákon, viharokon át, zsákjában a kölcsön könyv, ( Az Elveszett Paradicsom), hogy visszajuttassa tulajdonosának. Az ő bizonytalan (lelki) vándorlását követve merülhetünk bele ebbe a természeti elemekkel súlyosbított világba. Látványos, szemléletes képek sora bontakozik ki. Mennyire törékeny az ember élete, kiszolgáltatott az elemeknek.



Picik vagyunk, kiszolgáltatva sorsunknak és a természetnek, életünk egy röpke, tűnő pillanat csupán. Amit a halászok élete kínál, veszélyes és kiszolgáltatott küzdelmek sora. A tenger és a természet ábrázolása elementáris erővel hat az olvasóra. Az író sorai, mondatai szárnyalnak, ahogyan a fiú képzelete, gondolatai is. A tanulni vágyás, szélesíteni a látóhatárokat érzése csodásan megjelenik a történésekben. A viharok, jeges szél és a tenger uralkodik a mese fölött. A zord, homályos időjárást szemléletes képekkel ismerjük meg. Az életet szimbolizáló víz egyben a halált is hordozza. A tenger legalább olyan fontos "szereplő", mint a fiú. 



"A tenger dermesztő kék és mindig nyugtalan, lélegző, hatalmas bestia, ami általában elhord minket a hátán, de néha nem, s olyankor meghalunk"


A műben Jón Kalman Stefánsson a múltbeli világgal foglalkozik. A vízbe fúltak legendája, sorsa vagy az izlandi valóság, mennyire más környezet, mint amit mi itt ismerhetünk. Az élet és a halál alapvető ellentéteinek körforgására épül a regény. Van-e, kell-e keresnünk az élet értelmét, szembe szállhatunk-e sorsunkkal? A fenséges anyagi és szellemi valósággal és a köztük lévő konfliktusokkal ismerkedhetünk meg. Óhatatlanul jutott eszembe a mi Kőrösi Zoltánunk utolsó regénye Az ítéletidő egyik gondolata:
"Semmi nem fehér és fekete, még a fehér és a fekete sem."


A menny és a pokol nemcsak a modern izlandiak életének távoli életmódjával foglalkozik, a munka fenséges és szellemi erejét is ábrázolja. Olyan ima, amely az ott élő emberek életéért szól. A tenger a templom, az élet forrása. A puha hópihék tánca, a hullámok játéka romantikus és érzelmes meséje ez a néha bizony kegyetlen valóságról.
A hegyek mély nyugalma, az árnyas holdfény és a versek ereje kell, hogy megmentse az életet. A menny és pokol között vékony jégen sétál az élet. A holtak lelke az élőkben él tovább. A menny amiben élünk, néha maga a pokol. A vízbe elmerült halászok egyéni sorsa, tragédiája megrázó. Ahogyan a túlélőknek sem könnyű. Létünk kérdéseit feszegetve nekik állít ezzel tisztelgő emléket az író. Egyed Veronika fordítása pazarul adja vissza a varázslatot. A trilógia további két része: Az angyalok bánata, Az ember szíve



A trilógia ITT kedvezménnyel megrendelhető!



Az 1963-ban Reykjavíkban született Jón Kalman Stefánsson Izland egyik fontosabb kortárs szerzője, akit négyszer jelöltek az Északi Tanács Irodalmi Díjára, A halaknak nincs lábuk regényét pedig a Man Booker nemzetközi díjára. Regényeit számos európai nyelvre lefordították. Egyik fő műve, a 2007 és 2011 között megjelent Menny és pokol-regénytrilógia most először olvasható magyar nyelven, Egyed Veronika fordításában.

Eredeti cím: Himnaríki og helvíti


Eredeti megjelenés éve: 2007

Jelenkor, Budapest, 2019
252 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636768829 · Fordította: Egyed Veronika

2019. február 8., péntek

Életed üzlete

Fredrik Backman: Életed üzlete 




                                                                               













Ez a könyv valóban rövid, itt minden szó számít. Hatása erős, ha nyitott vagy az érzelmek őszinte és fájó ábrázolására. Garantáltan a szívedbe fog érni, beleáll a közepébe. Az enyémbe ma totál betalált.
Mindig vallom, nem mindegy, hány évesen, mennyi élettapasztalattal, megélt élménnyel, bánattal és örömmel olvasol egy könyvet. Nem szeretnék a bölcs bagoly képében sem tetszelegni, de azt is jelentősnek tartom, mit és mennyit olvastál eddigi életedben.



Ove óta minden idehaza megjelent könyvét olvastam a svéd szerzőnek, kétség nem férhet hozzá: kedvenceim közt van. Fredrik Backman, az Fredrik Backman. Senki sem tud úgy írni, ahogyan ő. Hatásosan, finoman ábrázolt lélek és jellemrajzok népesítik be regényeit. Ez is egy jól megírt történet a bánatról, a szeretet erejéről és a szülői felelősségről. Minden, amit ír, valahogyan egyenesen szíven talál. Ez a rövid regény, sőt, talán csupán egy hosszabb gondolat az élet fontosságáról, halálról az elmúlásról. Abba nem mennék bele, hogy ezt külön könyvben kiadni, bizonyára üzletpolitika, hiszen a könyv is termék, áru, amit el kell adni. Backman neve garancia a sikerre. Ez már üzlet, ezt hagyjuk a jogtulajdonosra és a kiadóra.

Nem csupán a könyvek sikere, eladása üzlet, maga a nagybetűs Élet is egy nagy üzlet. Ez
a rövid történet teljesen megragadott engem. Bizonyára az adott jelen napom történései is erősen hatottak. Mondhatnám "véletlen", (ami nincs) hogy éppen ma olvastam el. Senkit nem terhelnék a saját életem bajaival, gondjaimmal. Ma volt egy váratlan és elég felzaklató találkozásom a lányommal, majd egy léleksimogató telefonom a fiammal. Aminek részemről sírás lett a vége. Kell, néha bizony kifejezetten jó és felszabadító lehet sírni. Az pedig boldoggá tesz, ha látom ők jól boldogulnak, megtalálták életük (vélt?) értelmét. Azt a számlát már ők fizetik majd. Hagyjuk az én életem, vissza Backmanhoz.


Ez a kicsi, de átgondolt történet, alig 80 oldalas. Nem tudom, nem ismerem Backman életét, mennyire saját tapasztalat, amit írt. Talán gyógyult, vagy valaki nagyon közeli hozzátatozója volt beteg, hiszen nem árt tudni, hogy a könyvből származó összes bevételt a rákkutatásra ajánlotta fel! Nos, EZÉRT is jelent meg önálló könyvként, ami hatalmas gesztus a részéről úgy vélem. Kalapemelés! Amúgy a Hazavezető út kisregénye is a halál, elmúlás témáját járta körbe. Valamiért okkal foglalkoztatja a kérdés Backmant. Kétségtelen, állandóan változunk mi magunk is, az igazán fontos dolgok átértékelődnek, máshová kerülnek a hangsúlyok életünkben.

"annyit még én is tudok, hogy a rákra korhatárt kellene tenni."

Ez egy fontos mondat a történetben. Korunk betegsége ijesztő, félelmetes, nem válogat. Különösen fájó és felfoghatatlan, ha egy gyereket támad meg... A karácsony esték pedig még jobban elérzékenyítik, elgondolkodtatják az embereket. Talán még időben. Van-e, merünk, tudunk önmagunkkal, hibáinkkal, sorsunkkal szembe nézni? Van feloldozás, létezik megbocsájtás?

"Elég kellemetlen beismerni saját magunknak, hogy nem olyan emberek vagyunk, mint amilyennek hittük magunkat"

Az élet egy a nagy rohanás, hajsza a pénz után, ami nem vezet sosem jóra. Bár tény: az élethez fontos a pénz. Azonban ezt ne gyógyszerekre, orvosokra, kezelésekre kelljen fordítanunk. Mérlegelni, dönteni ne a halál árnyékában tudjunk, amikor már késő. Talán kissé felráz. Az életet egy szép és ugyanakkor szomorú könyv, amit mi írunk magunknak. Pénztártól való távozás után nincs helye reklamációnak! Egy negyvenes férfi és egy ötéves kislány sorsában az összekötő kapocs a rák... drámai, elképesztő és felfoghatatlan valóban. Mire lennénk képesek, hogy megmentsük a másikat?
A halál képében a szürke pulóveres nő is erős szereplő. A férfi sorsába, gondolataiba látunk bele, ismerjük meg a történetüket. Ez egy elgondolkodtató valóság arról, hogy mit érdemes az életért feláldoznunk. Mit hagyunk másokban magunk után emlékül, örökül. Igazán kifejező, hangulatos rajzok díszítik a könyvecskét.

Senki nem lep meg, ha azt mondom, hogy szeretem, amit és ahogyan Backman ír.  Az Életed üzlete csodálatos, megrázó és okos kis könyvecske. Sok érzelemmel írt az életről és a halálról, de gondoskodott pici humorról is.

Olvasás közben Charles Dickens Karácsonyi ének története is ott motoszkált bennem. Szerintem érdemes elolvasni ezt az átgondolt életmesét, számot vetni saját életünkkel, hogy állunk az egyenleggel, mennyire kötöttünk jó üzletet? Érdemes volt, megérte?


Fredrik Backman:

1981-ben született. Első regénye 2012-ben hatalmas sikert aratott. Az ember, akit Ovénak hívnak csak Svédországban 600 000 új gazdára talált. További 35 ország vette meg a kiadás jogait. A sikerére bizonyíték az is, hogy nem régiben a 3. helyre került a New York Times bestseller listáján, ami nem amerikai szerző esetén kivételesen ritka! Azóta a filmesek is lecsaptak rá, Ove moziba ment.

További regényei: A nagymamám azt üzeni, bocs (2015), Itt járt Britt-Marie (2016). Mi vagyunk a medvék (2017) Egymás ellen (2018).
Jelenleg Stockholm külvárosában él feleségével és két gyermekével.



Animus, Budapest, 2018
88 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633246085 · Fordította: Bándi Eszter

2019. február 6., szerda

A nemzetségfő

Urbánszki László: A nemzetségfő 
(A magyarok nyilaitól... 4.)



                                                                                       













A magyarok nyilaitól... sorozat záró kötetével Agacs kalandjai véget értek. Az Ördögfattyú történetével induló sorozat számtalan izgalmas pillanaton át megismertet főhősünk életével, katonai pályafutásával, felemelkedésével, harcaival, hogyan éri el céljait. A honfoglalás utáni időkbe a kalandozások korszakába viszi vissza olvasóit Urbánszki László regényfolyama. Az egész sorozatra jellemző a szórakoztató megközelítés. Lendületes, sodró történetvezetése mellé erotikában is jeleskedik a szerző. Vérbő humora is szókimondó, kevés romantikus elemmel megtűzdelt történelmi kalandok részese lehet az olvasó. A mellékszereplők sokasága lenyűgöző, nem mellékesen itt is remek jellemábrázolásokat olvashatunk. A női karakterek közül Inge, Kökény emelkedik ki számomra. Mint írtam kevéske romantikát olvashatunk, ám a férfi-nő kapcsolatok jellemzően végig jelentős pillanatokat adnak a regényeknek.



Agacs talpra esett, céltudatos és bátor fiú, aki bár szabad, de nehéz sorba született. A szülői házat elhagyva menekül a szegénység, a nyomor elől. Pontosan látja, számára a felemelkedést az hozza el, ha kiváló harcossá válik. Ezért meg is tesz mindent, céljai érdekében keményen megdolgozik.
Ebben nagy segítségére lesz Trkacsu, aki a tanítója, kiképzője lett. Barátságuk végig megmarad.
Agacs szerethető csibész, igazi erős karakter, jó főszereplője a sorozatnak.
Szemléletes és látványos képekben követhetjük nyomon a felemelkedését a regényekben. A X. századi magyar történelem korai korszakáról még nem olvashattunk, jó témát talált a szerző. Külön kiemelkedik a fegyverek és a ruházat bemutatása, az ételek leírása. Az életvitel-és életmód átélhetővé, szemléletesebbé teszi a korabeli emberek életmódját. A mozgalmas és színes csataképek élő, lüktető erőt adnak végig a regényeknek. A hiteles korrajz nem csak szórakoztató, de élvezetes olvasmány is.


A záró kötetben is magával ragadóan sodró a történetvezetés. Igazán tetszett a szókimondó és eredeti humorral, helyzetkomikummal megírt, kemény harcokkal, ármánnyal, cselszövésekkel tarkított a történet. Urbánszki remekül mesél, fordulatos a regény. Mind a szóhasználata, mind a leíró részek kiválóak. A szereplői hús-vér emberek. Élmény volt elmerülni, megismerni ezt a kort, az akkor élt emberek életmódját, gondolatait, harcait.

Agacs sorsa rendeződni látszik: van vagyona, hatalma, rangot szerzett, már százados. Vérzivataros idők járnak, a Keleti Frank Királyság új uralkodója Konrád trónra lépését viszályok, belső harcok tarkítják. Ezt a káoszt kihasználva, Arnulf bajor herceg is harcot indít a királyságért. Agacs és hű barátja Kadosa feladata rendet tenni. Az ötven remek harcos, lovasíjász számtalan megpróbáltatáson át Agacs huncutságait is felhasználva jutnak el a célig. A kisemberek élete, harcai, a nagyok egymás közti ellenségeskedései remek történetet adnak. Hatalmi harcok, valódi csaták, izgalmas és cselekményes befejezés. Aki olvasott már a szerzőtől, tudja mire is számíthat. Urbánszki talált egy rést a történelmi regények palettáján. Szórakoztatva visz kalandokra egy kevéssé ismert korszakba. Ezért is ajánlom a kalandos történelmet szeretőknek ezt a sorozatot.


A regénysorozat részei: Ördögfattyú, A felderítő, Ördöglovas, A nemzetségfő a Szenzár Könyvek gondozásában jeletek meg.
A regényeket egységesen szép, gyönyörű borítók jellemzik. Ezek és a könyv belsejében található grafikákat Kertai Zalán alkotásai.





                                                                                                             
                                                                                                               

Urbánszki László (1954)
Faműves mester és történelmi regényíró. A "magyar vadnyugat" megteremtője a kortárs történelmi prózában.
Nevével 2010. óta találkozhatnak az irodalom kedvelők. Ekkor került a könyvesboltok polcaira az Odakint, a pusztában című novelláskötete. Ezt követte a Nemtelen nemesek, majd 2014 októberben a Vérszagra gyűl című regénnyel indult el az Anno Domini sorozata.













Szenzár, Budapest, 2018


388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632279442

2019. február 3., vasárnap

A gyilkosnak nincs arca

Henning Mankell: A gyilkosnak nincs arca 






                                                                                 











Első történet Wallander nyomozóval és első Mankell olvasásom volt. A történet tetszett, olvasmányos, izgalmas, és az emberi oldal is működik. Nem árt megjegyezni, 1991-ben íródott! Tetszik a svéd krimikre jellemzően, hogy kietlen, hideg, szürke, elhagyott tájakon, szeretetre vágyó, magányos emberek vonulnak fel. Hihető, élő a történet, megkedveltem a főhőst is.


Kurt Wallander a Ystad-i rendőrség bűnügyi felügyelője. Kissé morgós, elvált, ettől depressziós, magányát feldolgozni nem tudó, családjától elszakadt rendőrnyomozót ismerünk meg a személyében. Lányával való zűrös kapcsolata különösen fájó pont az életében. A későbbi keltezésű skandináv krimik másik jellemzője, hogy a felügyelő: elvált, alkoholista, erős dohányos, gyomor-szív-emésztési és potenciális problémákkal küzd... Wallander problémája jellemző, valódinak érzi az olvasó. Az öregedő ember küzdelme életével, egészségügyi problémáival ismerős lehet. Mindazonáltal okos, kiváló rendőr, aki a nap 24 órájában rendőr.

Egyébként a felrajzolt háttér, a múltba nyúló szálak néha olyan hatással voltak, mintha a krimi lenne a mellékszál a történetben. Megismerjük Ystadot és környékét, amely az észak-svédországi vidék jellegzetes környezetét mutatja. Emberi sorsok, drámák adják a hátteret. A kietlen, havas-szeles svéd táj szinte csontig hatoló hidege érezhető. A vidéki tanyaházban elkövetett gyilkosság borzalma lassan bontakozik ki: John és Maria Lövgren szegények voltak, nem voltak ellenségeik. A rendőrségnek nehéz feladatot ad az egyszerűnek látszó kettős gyilkosság. Arra a következtetésre jutnak, hogy a meggyilkolt ember kettős életet élt... Lesz egy szinte téves nyom, semmi nem az, aminek elsőre látszik. A rutinos olvasó talán sejti is, ennyire azért nem lehet egyszerű a megoldás. A történet utolsó harmadára egészen felpörögnek az események. A rendőrök véletlen kapnak egy nagyon jelentős segítséget, a cím ekkor igazolódik be. Rendben van a krimi, a mindennapi élet ábrázolása hitelesebbé teszi a történetet. Érdemes elolvasni, megismerni a felügyelőt, akinek négy történetét is filmre vitte a svéd tv. A sorozat számos díjat nyert, köztük a német Tolerancia díjat és az Arany tőr-t is megkapta.





                                                                                                            Ugyanakkor egy nagyon fontos, akkor még számunkra szinte ismeretlen kérdés is felmerül az elkövetők miatt. Henning Mankell kritizálja a kormány menekültpolitikáját, bevándorlási politikáját és a svédországi rasszizmust. Ott már akkor komoly gondot, feszültségeket okozott ez a kérdés.
Az első könyv a Wallander sorozatban, tökéletes alap az ismerkedéshez vagy a skandináv krimik gyökereihez egy nosztalgikus utazást is tehet az érdeklődő olvasó.

Arctalan gyilkosok címmel is megjelent 2018 végén a Művelt Nép Kiadónál.




Henning Mankell, az egyik legsikeresebb svéd szerző: 1948. február 3. (Stockholm, Svédország) – 2015. október 5. (Göteborg, Svédország) Krimijei mellett számos színdarabot és gyermekkönyvet írt, 1996-ban megkapta az Astrid Lindgren-díjat gyermekkönyveiért. Négyszer házasodott, négy fia született ezekből a kapcsolatokból. 1998-tól haláláig a felesége Eva Bergman, Ingmar Bergman lánya.
Mankell 1948. február 3-án született, vagyis ma lenne 71 éves.





A Kurt Wallender sorozat részei:

A gyilkosnak nincs arca / Arctalan gyilkosok (Mördare utan ansikte / Faceless Killers)
Riga kutyái (Hundarna i Riga / The Dogs of Riga)
A fehér nőstény oroszlán (Den vita lejoninnan / The White Lioness)
A férfi, aki mosolygott (Mannen som log / The Man Who Smiled)
Hamis nyomon (Villospår / Sidetracked)
Az ötödik asszony (Den femte kvinnan / The Fifth Woman)
Szent Iván-éji gyilkosság (Steget efter / One Step Behind)
Tűzfal (Brandvägg / Firewall)
A piramis - Wallander első esetei (Pyramiden / The Pyramid)


Eredeti mű: Henning Mankell: Mördare utan ansikte
Eredeti megjelenés éve: 1991

M-érték, Budapest, 2011
304 oldal · ISBN: 9786155113239 · Fordította: Tótfalusi István