2021. október 24., vasárnap

Csakis az igazat

Cara Hunter: Csakis az igazat
( Adam Fawley 5.)



                                                      








Cara Hunter hozza a tőle megszokott színvonalat. Szövevényes és bonyolult történet, tele meglepő csavarral. Semmi nem az, aminek látszik. Kár, hogy izgalomból kevés jut, igazából csak az utolsó 80-100 oldalra. Itt sűrűsödnek be igazán és pörögnek fel az események. Addig csak nyomozgatunk,
vizsgálódunk, folyik a helyszínelés, tanúk és gyanúsítottak kihallgatása. A lassan felállított elméletek sorra dőlnek meg, miközben alig várom, hogy végre kiderüljön mi is áll a háttérben. Kissé túlírt, lehetne feszesebb ez az amúgy jó alapokon nyugvó történet. Lehetne benne kicsit több izgalom, mint a Sötétben esetében vagy feszültség, mint a Nincs kiút krimijénél. Ezeket itt nagyon hiányoltam az első háromszáz oldalból.... Meglepően érdekes történet bontakozik ki, de nem rágtam tövig a körmeim, gyomorgörcsöm se lett, lövés sem dörren, a vér sem patakzik a lapokon...bár való igaz: fordulatokban nincs hiány. Ez a történet, ha létezik ilyen kategória "technikai krimi" volt. A krimi egy szövevényes átverésen, a bosszún alapul.

        
   
Jó kis történet ez a maga módján. A sorozat rajongóit nem éri nagy csalódás. A bűn kiteljesedését vizsgálja, az elkövetők tettének mozgatórugói kerülnek előtérbe. A bosszú mibenléte, 
az igazság sok-sok árnyalata jelenik meg. Ami tény, hogy eredeti, de drámaiságot, mint az előző rész, a Féktelen harag nem hordoz. Hogyan is áll össze az elkövetők szempontjai szerint egy tökéletes bűntény, mi áll a háttérben, hogyan vezetik félre mesterien a rendőrséget és az egész nyomozást. Három különálló szálon futnak az események. Elsőnek van a szexuális molesztálás, ami kedvelt és fontos téma mostanában. Itt egészen más módon jelenik meg, mint azt elsőre várnánk. Az ugyanis nem csak ritkább, de érdekesebb is, ha az elkövető nő...

Adam és neje a gyermekük érkezését várják, Alex a terhesség utolsó harmadában jár. A kiteljesedő családi boldogságot beárnyékolja, hogy Adam bajba kerül. Egy gyilkossági nyomozás során előkerül néhány újabb bizonyíték és ezzel elkezdődik, megvalósul Fawley nyomozó legrosszabb rémálma. Minden ellene szól, letartóztatják, mint gyanúsítottat. Nincs egyszerű helyzetben, ártatlanságát még kollégái is kétkedve fogadják, ami azért meglepett. Kár, hogy ezzel ki is iktatta a regény történéseiből Adam Fawley-t a szerzőnő. Így ő itt most csak mellékszerephez jut. Fokozatosan épül fel a történet, pedig folyamatosan zajlanak az események. Olvasmányos stílusa viszi az olvasót, ami a remek fordításnak is köszönhető. Kifejezetten tetszik, hogy a sorozat egy kézben van. A történéseket szokás szerint megszakítják jegyzőkönyvek magán chat-beszélgetések, újsághírek. A borító kifejező, az a pezsgőspohár fontos eleme a kriminek. 

A harmadik szál az előzmények, a kiváltó okok, amik elindítják a lavinát. Kedvelem az írónő stílusát, és ahogy forgatja a szálakat. Egy idő után már fárasztóvá vált számomra a sok csűrés-csavarás, a hazugságok hálójába az olvasó is belegabalyodik kissé. A megoldás ugyan felpörög, meghozza a várt izgalmakat, természetesen Alexnál is beindul a szülés...lesz itt minden, mire tényleges magyarázatot kapunk, és a sok logikátlannak tűnő cselekedet értelmet nyer a megoldásban. 

ITT tudod megrendelni a kiadótól kedvezménnyel a könyvet!



      
Cara Hunter Sunday Times bestsellerszerző. Thrillerei: Egy közeli ismerős, Sötétben, Nincs kiút, Féktelen harag. Minden könyve Oxfordban játszódik, főszereplőjük Adam Fawley detektívfelügyelő és rendőrcsapata. Az Egy közeli ismerőst 2019-ben jelölték legjobb krimi kategóriában a Brit Könyvdíjra. A Nincs kiút felkerült a Sunday Times „A 100 legjobb krimi, amit 1945 óta írtak” listájára. Cara Hunter több mint egymillió példányt adott el könyveiből világszerte.


XXI. Század, Budapest, 2021
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635680931 · Fordította: Gömöri Péter

2021. október 22., péntek

Szent szó

Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Szent szó




                                                            




"mintha arra számítana, hogy választ kap az élet legnagyobb kérdésére: Valójában mit keresünk mi itt?"


Hatalmas örömmel vettem kézbe az izlandi szerző második kötetét. A 2019-es Margó Irodalmi Fesztiválon bemutatott Sziget című első regénye is nagy hatással volt rám, nem csak a szerzőnő személyiségének kisugárzása miatt.

          
Az új regény a Szent szó az idei megjelenések között az egyik legkülönlegesebb tartalommal bír. Egy jól megírt családi dráma, titokzatos és bizonytalan háttérrel bontakozik ki a lapokon. Björnsdóttir gyakran az érzelmekre játszik, szokatlan helyzetekbe hozza karaktereit. Persze ettől jóval több ez a történet, ami felépítésében is egyedi irányokat mutat. A családi kapcsolatokról szóló, jól felépített, fordulatos történet leple alatt a „szent szó” az írás nélküli világról, a kommunikációról és a nyelvről, a szavakba kódolt érzelmekről gondolkodtatja el az olvasót.

"Az írásban varázserő rejlik, megváltoztatja a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, a világot. Az írás a tűz megszelídítése óta az emberiség legnagyobb hatású eszköze."




Főhőseink Edda és Einar. Testvérek, egy apától és két anyától. A családi helyzetük nem mondható tipikusnak. Anyáik ugyanis úgy döntenek, hogy együtt élnek, és közösen nevelik fel gyermekeiket, amikor filmrendező apjukról kiderül, hogy bohém, felelőtlen, szabadságát őrző férfiú. Igazán nem lehet haragudni rá. Apa a későbbiekben is feltűnik, részese az eseményeknek, a két nő és gyerekek sorsának.Bár a testvéreket a kezdetektől fogva egyedülálló kötelék fűzi össze, kapcsolatuk titokzatos megértésen alapul. Edda és Einar elválaszthatatlanok. Szimbiózisban élnek. Kiegészítik egymást, és nem képesek hagyományosan működni a másik személye nélkül. Miközben természetesen megismerjük a családot, a két anya eleinte gyűlölködő, majd szeretetteli kapcsolatát. Abszurd, néha groteszk humorral fűszerezve mesél Björnsdóttir. Nyelvezete rendkívül könnyed, olvasmányos stílusa viszi előre a kíváncsi olvasót.

Az emberi érzések és érzelmek hullámzásának leírására jól érzékelhetően jelenik meg a cselekményben. A szerző ebben hihetetlenül pontos. Tökéletesen ábrázolja az emberi lélek titkait és a rejtett érzelmeket, a legapróbb részletekre is odafigyelve, még a jelentéktelennek tűnőre is, ami később kap hangsúlyt. A két nő személyisége elég eltérő, azonban a kapcsolatuk egy mély, lelki alapokon nyugvó, érzelmeket nem nélkülöző életet mutat be. Sorsuk szavakba foglalja azt, ami örökre kimondatlan marad. A többgenerációs történetben a meghitt testvér kapcsolatnak van tudományos magyarázata. Az egyedülálló génnel megajándékozott Edda és Einar bizonyos betegségekben szenved: Edda hiperlexiában szenved, és az általa olvasott történeteken keresztül kommunikál a világgal. Einar viszont diszlexiában szenved, és nehezen tud olvasni. Ami öröm az egyik számára, és az egyetlen módja az élet örömeinek, az a másik számára átok. A szerző felhívja a figyelmet az írásra, mint a kommunikáció nyelvére, az érzelmekre és szándékokra, a bölcsességre és az ostobaságra, amelyeket történetekbe kódoltak. 

        
"Nincs felfoghatatlanabb és iszonyatosabb dolog, mint amikor egy anya megtagadja és elhagyja a gyerekét."

A "Szent szó" kiváló és érdekfeszítő, krimialapokon nyugvó olvasmány. Edda a szülése után néhány nappal eltűnik. Senki sem tudja, hol van, mi áll az eltűnése hátterében. Hamarosan kiderül, hogy a népszerű blogger, influenszer nő útja New Yorkba vezet. Edda anyja, Júlia kérő parancsára elindul Einar is, aki úgy tűnik, az egyetlen, aki megtalálhatja Eddát. A New York-i kalandok és a múlt képeiből kirajzolódik a nő nyomasztóvá váló, felszínes élete, megtudjuk mi áll igazán az eltűnése hátterében. 


"A lelkiismeret-furdalást és a megbánást nem lehet kiműteni."

Björnsdóttir prózájában van egy bizonyos hangulat az izlandi sötétségből. A kilátástalanság és a tehetetlenség érzése a természet és a nagyvilág törvényeivel szemben, az élet értelmének kutatása a szereplők életében jelentős mozzanat. A töredezett családi emlékképekből egy koherens, több rétegből kibomló történet áll össze. Főhőseink motivációját értettem, de sodródásuk engem néhol megzavart, hogy van, lehet ilyen. Végig a kapcsolataink és az érzelmeinket befolyásoló tényezők állnak a középpontban, erre van helyezve a hangsúly. Ez pedig viszi, fogja az olvasó lelkét. Döntéseink jellemzően érzelmi alapon történnek. Milyen hatása van egy-egy sorsfordító, meghatározó pillanatnak életünkben ez egy izgalmas kérdés. Főleg, hogy az idő múltával, hogyan értékelődnek át dolgaink.

       
A regény kidolgozása páratlan és merész. Hatalmas élményt jelentett megismerni ezt a történetet, ahol az emberi kapcsolatok bonyolultsága adja a regény sava-borsát. 

Mindig vevő vagyok az igazán egyéni látásmódú történetekre, ez pedig ilyen. Végig átitatja a cselekményt az izlandi atmoszféra és gondolkodás. Színes, mozgalmas, de nem válik melankolikussá. Érzésem szerint ez egy univerzális helyzet, amivel könnyen lehet azonosulni. Számos társadalmi és szociológiai kérdéssel is foglalkozik, ezért is az egyik legegyedibb idei kötet. Patat Bence ismét remekelt, fordítása színvonalas, élmény volt olvasni. Tökéletesen adja vissza Björnsdóttir személyiségét, eredeti gondolatait.
A gyönyörű borító Szabó Imola Julianna munkája.




ITT megvásárolhatod kedvezménnyel a regényt! E-könyv formátumban ITT kapható! 


                         
Sigríður Hagalín Björnsdóttir: ( 1974. 02.11.)

Az Izlandi Televízió újságírója. a spanyolországi Salamancában és New Yorkban, a Columbia Egyetemen tanult, majd mielőtt visszatért volna Izlandra, Koppenhágában élt és dolgozott. Első könyve, A sziget Európa-szerte komoly figyelmet keltett, és számos nyelven – így magyarul is – megjelent.

Cser, Budapest, Magyarország, 2021
284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632786704 · Fordította: Patat Bence 

fotó: Learn More, Barbara Gabriella / Népszava

2021. október 20., szerda

Harlemi kavarás

Colson Whitehead: Harlemi kavarás


                                                                  






Az amerikai irodalomban Colson Whitehead nevét a legnagyobb élő szerzők között tartják számon, nem csupán a kétszer elnyert Pulitzer-díj okán is.

Miután elolvastam Whitehead előző két regényét, és híre jött az új megjelenésnek azonnal a listám élére került. Izgatottan vártam és micsoda meglepetés volt! Határozott és váratlan váltás jellemzi mind stílusában, mind hangjában a Harlemi kavarás című újdonságát. Vissza a hatvanas évekbe, amit keserű humorával tesz feledhetetlenné.

A regény három részből épül fel, az 1959 és 1964 közötti időszak áll a középpontban. Remekül felidézi ezt a korszakot és a helyszín hangulatát. A történetben megjelenik a politika, az akkoriban népszerű filmek és zenék, sztárok, New York jellegzetes látnivalói. Kellően színes leírásokkal építi be ezeket a kulturális hátteret adó elemeket. Ez még átélhetőbbé teszi a regényt.  


              
A cselekmény szokatlanul sűrű és pörgős, meglehetősen szövevényes. Látványosan filmszerű, valósággal burjánzik a cselekmény. Elbeszélésmódja teszi izgalmassá, és maga a korszak, amelyben játszódik. A történetet Ray Carney meséli el, aki a piti kis csaló, Mike Carney fia. Ray odaadóan gondoskodó, családos ember, aki törekszik a becsületes életre. A 125. utcában egy kis használtbútor-üzlet tulajdonosa. Felesége, Elizabeth második gyermekükkel állapotos.

Unokatestvére, Freddie viszont vonzza a bajt, a bűn közelében él, és igyekszik bevonni Ray-t is kétes üzelmeibe. Apró szívességek, félrenézésekből lesz a nagyobb baj. Kapcsolata az alvilággal veszélyes helyzetekbe sodorja. Ray élete felfordul, és egy kifeszített kötélen egyensúlyozik a tisztes, becsületes élet és a bűnözés között. Az eseményeket egy rablás és stricik, drogdílerek, bukmékerek, maffiózók és egyéb nehézfiúk teszik még sodróbbá. A New York-i bűnözés átfogó keresztmetszete jól ábrázolt, szarkasztikus humorral, csupán néhol akad pár erőszakosabb jelenet.

A Harlemi kavarás az 1950 -es és 1960 -as évek hatalmas társadalmi változásait is beleszövi a regénybe. Fontos eleme a történetnek egy fehér rendőr túlbuzgósága. Ennek könnyű volt Harlemben áldozatul esni. Valós tény, hogy a fehér rendőr megölt egy ártatlan fekete fiút. Ennek következménye lett az utcai lázongások, tüntetések sorozata. Talán nem is kell mondani, a zsarut soha nem vonták felelősségre... A regény a rasszizmusról, a feketék kiszolgáltatottságáról most másképp mesél, mint a Nickel-fiúk története. Whitehead regénye abszolút hiteles, képes bemutatni azt a valóságot: a zavargások hátterét és a polgári jogi tiltakozásokat Harlemben. Mindezt egy krimiszatíra keretei között. Amerika sötét múltjának egy fejezetébe pillanthatunk bele. Colson Whitehead szemléletesen fogalmaz rövid, de erőteljes prózájában.

Könnyen olvasható, a nyelvezete gördülékeny. Hatásos és elgondolkodtató kis történet. Összességében azt gondolom, hogy ez egy jól megírt, jó regény. Whitehead egyértelműen tehetséges szerző. Elemi erejű regénye, érdekes szereplőket vonultat fel, jól illeszkedik a KULT-könyvek sorozatba. Egy újabb irodalmi csemege az olvasónak.




ITT tudod megvásárolni a kiadótól kedvezménnyel a regényt!



                     
Colson Whitehead (New York, 1969. november 6-) amerikai regényíró. Több regény szerzője. Debütáló műve 1999-ben jelent meg. Kétszeres Pulitzer-díjas, Nemzeti Könyvdíjas író. Regényei a 21. Század kiadónál: A föld alatti vasút (2017), A Nickel-fiúk (2019).



XXI. Század, Budapest, 2021
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635680788 · Fordította: Pék Zoltán

2021. október 18., hétfő

A birodalom ura

Bíró Szabolcs: A birodalom ura
(Anjouk 7.)




                                                        



"A magam részéről úgy érzem, daliás idők jönnek."


Két hosszú esztendő várakozás után megjelent az Anjouk 7. része. Megérte várni, Bíró Szabolcs beérett regényíró lett, igazi mesterművet tett le az asztalra. Pályáját követve, céltudatosan építette fel írói munkásságát, regényeit. Feladta a leckét a recenzensnek, hiszen meg kell találnom azt a vékony vonalat, ahol az elismerő ajánlóm mozogjon, ne essek pátoszos ömlengésbe. Bíró Szabolcs stílusa egyre kifinomultabb a regény szépirodalmi magasságban jár.


A Királyok éneke után végre megérkezett A birodalom ura, ami véleményem szerint a sorozat ékköve lett. A felénél jár az Anjouk-regényfolyam, amit csak elismerő szavakkal tudok ajánlani. A regény olvasása után az a ritka érzés kerített hatalmába, ez nagyon rendben van, hibátlan! A valóság és a fikció keveredése, a szereplők érzelmei, a cselekmény felépítése, a karakterek emberi jellemzői tökéletes elegyet alkotnak. Kiváló a történet dinamikája, remek jellemrajzokat kapunk, sodró párbeszédekkel, népi humorral fűszerezve. Mindezt lírai szépségű leírásokkal együtt ismerhetjük meg.

Nem is igazán találom a megfelelő szót, ami kifejezné amit gondolok. Irodalmibb? Fajsúlyosabb? Nehéz kérdés, hiszen az előző részek is tökéletes hangulattal, tartalommal bírtak. Így ezt olvasás után döntse el magának a kedves olvasó. Az egészen bizonyos, hogy az Anjouk egy márka lett mára a honi regények között.


               
Spoiler nélkül a történésekről: Anjou Károly haldoklik, fia, a tizenhat éves Lajos követi a trónon. Maga a király temetése és az új király koronázása pazar képekkel kel életre az olvasó előtt. A férfias érzelmek, lelki vívódások és kalandok mellett a női karakterek is fajsúlyosan jelennek meg. A regény jellemzője a sorsfordító események mellett az érzelmek bősége. Lajos biztos kézzel kezdi az uralkodását, tudja mit akar. Hoz néhány meglepő és váratlan döntést, ami a nagyurak körében okoz némi döbbenetet. Példaképei után, férfiválásának egyik momentuma a háborús igazságtétel. Egy rövid és véres csatajelenettel zárul majd a történet. Addig azonban számtalan izgalmas esemény teszi látványossá a jól felépített cselekményt. Erzsébet királyné hosszú évek után Nápolyba indul kisebbik fiához, András herceghez. Anyai érzelmei utat törnek a korona megvásárlásából. Az özvegy királyné, Piast Erzsébet a fiaiért és az országért aggódik. A Nápolyban zajló belviszályok lassan kicsúcsosodnak. Szemléletes képekkel kel életre a nápolyi udvar bemutatása. A hatalmi harcok itt is erősek. semmi nem drága a korona megszerzéséért. Igazi kígyófészek ez valóban, ahol András tovább maradni kénytelen.

Kedvelt mondabeli hősöm, Toldi Miklós is színre lép. Arany János kedvelt hőse itt méltó módon illeszkedik be a regény eseményeibe. Bátor Szilárd csapatát erősítve Toldi alakja kiemelkedik a történetből. A többi szereplő előéletében is megmerítkezhetünk, ezáltal megismerjük mi az, ami meghatározza a cselekedeteiket. Bátor Szilárd élete is jelentős fordulóponthoz érkezik. A régmúltat le kell zárnia, hogy a jelenben tudjon tovább létezni. A Zách Klára-szerelem és Szilárd érzései férfiasak, mélyek, őszinték. Színes epizódistaként azonban feltűnik a boszorkánynak kikiáltott vörös hajú Éva, aki megédesíti Szilárd éjszakáit.

Bíró Szabolcs új regénye az eddigieknél árnyaltabb képet ad az 1300-as évek Magyarországáról.
Az olvasó nem csak a királyságot feszítő érdek-ellentétekről olvashat. Az Anjouk című színvonalas sorozat nem csak leköti az olvasó figyelmét, de szórakoztat és elgondolkodtat a múlt és jelen hasonlóságain. A nyelvezet választékos, hiteles. Kifejezetten ajánlom a szerzői utószót, amit ez esetben érdemes elolvasni. Minden elfogultság nélkül, szerintem ez egy remek könyv, az év egyik legjobbja. Gratulálok! 
 

A regényt kedvezménnyel ITT rendelheted, de ha e-könyvben kéred IDE kattints! 


                       
Bíró Szabolcs 1988-ban született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenhat évesen kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként és még rockénekesként is tevékenykedett.


2007. óta publikál, jelennek meg írásai. Először még Francis W. Scott néven, majd 2010. óta saját nevén jegyzi könyveit. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. regényének köszönheti. A szakmai hírnevet és a közönség figyelmét a kétkötetes minisorozata a Non nobis, Domine hozta meg számára, ami egyetlen kötetben is megjelent 2016-ban. Ez jelentős év volt, hiszen a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Bíró Szabolcsot Visegrádon lovaggá avatták.

A sorozat részei: Liliom és vér, Lángmarta dél, Az utolsó tartományúrig, Szent György testvérei, Ötvenezer lándzsa, Királyok éneke.






Athenaeum, Budapest, 2021
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635431144

2021. október 16., szombat

Mulat a Manézs

Bödőcs Tibor: Mulat a Manézs



                                                                     





"A politika az, mikor nyolc majom el akar osztani négy banánt."




Hazánk jelenleg legnépszerűbb humoristája harmadik könyvével jelentkezett, ami a második regénye. Bár nem vagyok elkötelezett rajongója a stand-up műfajnak, de érdeklődve vettem kézbe a Helikon Kiadónál megjelent új regényt. Főleg, mert az előző, Meg se kínáltak című kifejezetten tetszett.


A fülszövegben ezt olvashatjuk a könyvről: „a Mulat a Manézs a cirkuszi bravúrokra is képes magyar nyelv karneváli dicshimnusza, szertelen, barokkosan burjánzó szatíra egy országról, amelyben a populizmus hamisítatlan zsenije uralkodik a fejszesuhanás egyszerűségével”.

A történet szerint nagy jubileumra készülődik Hettikánia cirkuszbirodalma: Luigi King uralomra jutásának harmincadik évfordulóját ünneplik. Buli van a sátorban és mindenféle módon megy az ünnepi műsor. Kegyetlenül éles szatíra ez a regény.  


         
Bödőcs meglepően jól ír, minden görcs nélkül összeszedett, alapos és jellemző, jól felismerhető a történetben megbújó üzenet. Azt gondolom, hogy maga a történetsor, a megfogalmazott vélemény az ország helyzetéről, a történelmi áthallásokkal együtt a tartalom nagyon jó, találó és tragikusan realista. Főhősünk, az ország vezére, azaz a cirkuszigazgató Luigi King karaktere minden hibája ellenére is emberi. A mesébe illően csodásan felvirágoztatott Cirkuszhaza, a cirkuszi sátor maga az országunk. Hettikánia Porondmestere nehéz nap előtt áll. Van itt minden, ami kell egy cirkuszba: illúzió, bohócorr, a múlt feldolgozása, kufircolás, áhítatos hazaszeret, rózsaillat, és a miért nincs tengerünk kérdés is előkerül. Bödőcs érzékenyen ábrázolja ezt a világot, érezhetően otthonosan lubickol benne. Érezhetően válik egyre rutinosabb íróvá.

Olvasás közben néha azt éreztem, hogy mennyire kegyetlenül életszerű a történet, milyen remek, jó meglátásokkal megáldott ez az ember. Tagadhatatlanul zseniális, nyelvi és mindenféle poénjai lenyűgöztek. A magyar valóság édes-bús, keserű esszenciája. Bödőcs afféle megmondóembernek számít, poénjai találóak, a keser-édes társadalomkép azonban nem túl hízelgő. Nem bántam meg az olvasást, döbbenetesen jó volt ez, csak a görbe tükörben megmutatkozó kép egyáltalán nem tetszett. Nyomasztó volt olvasni, felismerni a szereplőket. A néhol kiütköző izzadságszag ellenére alapvetően azért mosolyogtató volt. Ez kimondottan pozitív. Azonban egy idő után sajnos fárasztóak lettek ezek a cukormázba bújtatott humorbonbonok. Meglepő módon ez így nekem már nem volt vicces, nem az önfeledt szórakozást hozta. A tehetetlenség keserűsége egyre erősödött bennem. Pedig meg kell hagyni, a végső nagy buli jó lezárást adott, kifejezetten szórakoztató befejezést hozott. Azért reménykedem, a valóságban ugye nem kell harminc évet várnunk... kissé sírva-vigadós mulatozás volt ezt olvasni.


ITT megvásárolható kedvezménnyel a könyv! 

              
Bödőcs Tibor humorista. 1982. december 11-én született Zalaegerszegen. Négyévesen nem szökött meg a cirkusszal. Egy kis zalai faluban, Búcsúszentlászlón nőtt fel. A magyar irodalom ajtaját 2017-ben rúgta be az Addig se iszik irodalmi paródiáival. Meg se kínáltak című első regénye a kocsmapultnál, a második, a Mulat a Manézs a porondon játszódik.


Helikon, Budapest, 2021
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634796404

2021. október 14., csütörtök

Napvilág

David Baldacci: Napvilág

(Atlee Pine 3.)



                                                              




"Eljött az elszámolás pillanata."

A Napvilág mindent megad a sorozat és a szerző rajongóinak, amit egy David Baldacci-regénytől elvárhatnak. A történet nagy része jó és váratlan csavarokban gazdag, tipikus Baldacci. Ennek a könyvnek a cselekménye rendkívül lebilincselő volt. Röviden az átverések, az árulások története ez a harmadik rész.

Ebben a részben felidéződnek az előzmények, sok további meglepő titkokra derül fény az üggyel kapcsolatban, ami ismét megváltoztatja az eddig megismert tényeket. Ez arra kényszeríti Atlee -t, hogy foglalkozzon a szülei múltjával, ami erősen átértékeli a jelen eseményeket. Igazából ez a történet is volt olyan jó és izgalmas, mint azt Baldaccitól megszokhattuk. Ugyanaz a séma a megszokott fordulatokkal, kitérőkkel, olvasmányos formában tartja fent az olvasó kíváncsiságát. Nem unatkoztam, végig lekötött. A regény dinamikája és a cselekmény meglepő fordulatai, Baldacci profizmusa sokadszorra is lenyűgöző. A történet jó volt, gyorsan pörögtek az események. Az olvasó választ keres a nyugtalanító kérdésre: mi is történt azon a bizonyos éjszakán a Pine család házában? A háttérben megjelenő maffia-történet, egy újabb perspektívát ad az eddig ismertekhez.


"Egyetlen dolgot megtanultam az évek során: a legjobbat kell remélni, de a legrosszabbra kell felkészülni."

Atlee Pine FBI-ügynököt a nővére utáni nyomozása ezúttal New Jersey-be vezeti, ahol egy régi ismerősével, John Puller katonai rendőrrel keresztezik egymást az útjaik. Az Atlee és John Puller párosítása eredeti ötlet volt, tetszett John Puller szerepe, hozta a formáját most is. Bátorsága és igazságszeretete sokat lendít a regényen. Személy szerint ennek a könyvnek a Puller -aspektusa az, ami engem kíváncsivá tett, hiszen Atlee karakterét nem tudtam igazán megszeretni. Tetszett, ahogy John Puller és Atlee Pine most összefognak. A két ügynököt egy hihetetlen küldetésre küldi Baldacci. Nyomozásuk során nyugtalanító tények birtokába jutnak. A harminc évvel ezelőtti bűntény újabb megvilágításba kerül. Atlee és John válaszokat keres a nő ikertestvérének eltűnésére, ami további újabb kérdéseket vet fel. Kemény, pörgős, akciódús nyomozás ez a rész is, ami meglepően sok érzelmi szálat is felvillant. Egy izgalmas ügynökkrimi, pergő és fordulatos, szórakoztató darab, ahol a nyomozásban John Puller mellett a bátyja is szerephez jut. Jó karaktereket formál, remek történeteket agyal ki hozzájuk Baldacci, lassan semmi nem úgy van, ahogy eddig megtudtuk. A regény vége váratlan, nagyon nem erre számítottam. David Baldacci minden stílusjegyét felvonultatja, amitől a világ egyik legnépszerűbb és legtöbbet olvasott szerzője, a politikai thriller nagymestere. A szövevényes, csavaros történet robog a végkifejlet felé. Izgalmas befejezés várható, ahol végre kiderül a teljes igazság.


ITT megvásárolható kedvezménnyel a krimi! 



                        

David Baldacci (1960. augusztus 5. )
Könyveit több mint 50 nyelven és 80 országban olvassák rajongói.
A Virginia Commonwealth Universityn diplomázott, majd jogot hallgatott a Virginia Állami Egyetemen. Első nemzetközi sikere az Absolute Power (Államérdek) című könyve volt 1996-ban. Ebből remek filmet is forgatott Clint Eastwood.Alapítója a szépírást tanulókat támogató Wish You Well Alapítványnak. Feleségével és két gyermekével Virginiában él.



General Press, Budapest, 2021
424 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634525431 · Fordította:Szabó Piroska

2021. október 12., kedd

A Helios-katasztrófa

Linda Boström Knausgård: A Helios-katasztrófa



                                                             




"Félek. Csak egy gyerek vagyok."



A szerző, Linda Boström neve már nem ismeretlen a hazai olvasók előtt. Nem csupán a híres és népszerű norvég író, Karl Ove Knausgård feleségeként, de kilépve annak árnyékából önmagában is elismert szerző lett.

Ez a kisregénye az első írói bemutatkozása, ami idehaza másodikként került a boltokba. A megdöbbentő erejű történet kezdősorai egy lebilincselő rejtélybe sodornak. Ez a könyv is erősen személyes jellegű elbeszélés, ahogyan az Isten hozott Amerikában is az volt. Két részből alakul ki történet, de itt nem egy teljes család áll a cselekmény középpontjában, csupán egy apa-lánya kapcsolat erősen érzelmi alapokon nyugvó ragaszkodása kerül bemutatásra.  


Anna, egy 12 éves lány mesél, aki saját harcát vívja, többnyire önmagával szemben. A gyermeki nézőpont most is nyerő, szívhez szólóan őszinte és finoman válik drámaivá. 

A történet a görög mitológia elemeit felhasználva íródott, ezzel is hangsúlyossá téve ezt az erős lelki kapcsolatot. Anna, a saját bevallása szerint úgy született, akárcsak Athéné. Teljes páncélzatban kipattant apja, Zeusz fejéből. Egy nagyon furcsa történet, ahogyan a születés is vérrel jár. Az első rész gyönyörűen, erős képekkel kezdődik, amikor a gyermek születik az apja fejéből.

Conrad, az apa azonban pszichiátriára kerül, ezzel elszakítják lányától. Ez érthetően erősen megviseli a lányt, aki kiszakítva eddigi életéből egy nevelőotthonba kerül. Anya nincs a képben most. Az első részben megismerjük a szereplőket, a kapcsolatukat mozgató lelki mélységükben. Kivételes, rajongva imádó szeretet az övék. Annát egy pünkösdista család fogadja örökbe, két tizenéves fiúval, ahol az apa prédikátor. Anna bezárkózik, saját maga teremtette világban él. Innen nehéz kimozdítani, tartani benne az élet iránti örömöt. Az első rész időnként elbűvölő és izgalmas, gördülékeny. Végtelenül lírai, drámai, de érzékeny regény. 

A történet folytatódik, amikor megpróbál újra kapcsolatba lépni apjával. Anna mindent megtesz, hogy alkalmazkodjon új környezetéhez, de még mindig kétségbeesetten vágyik apjára. Ez a fájdalmas, feldolgozhatatlan hiány, reménytelen vágyakozás adja a történet motorját. Drámai látni, ahogyan a gyerek bezárkózik, a halálra vágyik, ezt látja, érzi egyedüli jó megoldásnak. A könyv rövidsége ellenére sem könnyű olvasmány, az bizonyos.

Végül Anna ír apjának a kórházba, és válasz is érkezik. A második rész meglepően megdöbbentő, Linda mélységesen őszintén, nyers valójában foglalkozik a mentális egészséggel. Mind az apa, mind pedig a kislány részéről alapos és mély betekintést kapunk a betegség szakaszaiba. A regényt kezdő erős és nyers felütés visszatér. A mondandóját az írónő végig egy gyerek szemszögéből meséli el, ahogyan Anna érzelmei változnak, lelke hullámzik. Linda Knausgard éles megfigyelő, szomorú bepillantással rögzíti a pszichikai osztályt és a depresszió lefolyását. Anna egy súlyos depresszió érzelmi hullámvasútját éli meg, nyilvánvaló, hogy az egyetlen dolog, ami meggyógyítja őt, az, hogy újra az apjával lehessen. 


"A hiánya olyan volt, mint egy hullám, amely hirtelen átcsap a fejem fölött, én meg a felszín alatt hánykolódtam az örvényeiben."

A kisregény mélységesen fájdalmas valójában ábrázolja egy erős, szeretetteli kapcsolat szakaszait. A lelki beteg apa, és a hallgatag lány motívum itt indult el, ami az Isten hozott Amerikában teljesedett ki. A depresszió súlyos, fekete szörnyként nyomasztja a szereplőket. Ezt az érzi át igazán, aki valamilyen formában érintett, találkozott vele. Nehéz út a gyógyulás folyamata, de nem lehetetlen. A szeretett lény, az apa elvesztése a gyermeki reakció minden elképzelhetetlen pillanatával elgondolkodtatja az olvasót. A szöveg most is elég szikár, néhol nyers, de ez illik tökéletesen a történethez. Nem csupán egy megsebzett kapcsolatot ismerhetünk meg a lapokon keresztül, reményt kereső, feloldást hozó vágyakozással. Linda nem sokkol, a valóságot tárja elénk. Az életben is mindenki vágyakozik a harmóniára miközben küzd a saját maga démonaival. Különleges élményt ad, mindenképpen érdemes volt elolvasni, átélni és közelről látni Anna lelkének változásait.


Kedvezménnyel ITT lehet a tiéd Linda kisregénye!

      

LINDA BOSTRÖM KNAUSGARD (1972) svéd író és költő. Magyarul elsőként az Isten hozott Amerikában című műve jelent meg, amelyet hazájában a legrangosabb irodalmi díjra, az August-díjra jelöltek. A Helios-katasztrófa az első műve; a kisregénnyel elnyerte a svéd író- és költőnő, Mare Kandre emlékére alapított díjat.



Jaffa, Budapest, 2021
197 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634755135 · Fordította: Papolczy Péter