2023. február 5., vasárnap

A trafikos



Robert Seethaler: A trafikos


                       


                                                      












Finom, csendes történet, költőien szelíd, de megrázó szöveggel, egy kis gyöngyszem. Izgalmas utazás Bécsbe az 1930-as években. Más szerzőhöz hasonlóan Robert Seethalernek is sikerül néhány szóval megragadnia és visszaadnia egy korszak hangulatát. A második világháború előtti évek ausztriai felfordulásának viharos szakaszának bemutatása egy egyszerű, kezdetben meglehetősen naiv fiatalember szemszögéből, hitelességet ad a könyvnek, és együttérzést ad az olvasónak. Szép mondatokkal megírt, elgondolkodtató könyv, remek irodalom!




Amikor a szerző előző regényét, az Egy egész élet címűt olvastam 2017-ben rögtön éreztem ha alkalom lesz, olvasnék még tőle. Bár tudtam A trafikos megjelenéséről (2018) de az alkalom csupán most érkezett el az olvasásra. Akkor a történet párhuzama volt izgalmas John Williams Stoner című regényével. Ott Seethaler hőse Andreas egész magányos életét az osztrák Alpokban éli le. A trafikos hőse, Franz Huchel tizenhét évesen édesanyja ösztönzésére került Otto Trsnjekhez, aki magazinokat és dohánytermékeket árusító boltot vezetett Bécs közepén, és tartozott a nőnek egy szívességgel. Franz ott kezdi el a felnőtt életét, inasként. Trasnjek az első világháborúban elvesztette egyik lábát, ám Franz-t szívesen látja. Eleinte újságolvasási képzésben részesül a fiú, aki szerény körülmények között nőtt fel a a salzkammerguti Atterseeben. Szabadon, a madarakat figyelve, erdőt járva, a hegyi tóban fürödve, ez volt az otthona. Bécsben számtalan új inger éri, a nagyváros elárasztja őt embereivel és látnivalóival. Lassanként megismeri a dohánybolt életét, annak apró titkait, és megismerkedik az egyik különös törzsvevővel is. Aki nem más, mint Siegmund Freud a lélekbúvár. Franzunk nagyon vágyik a szerelemre, az orvos arra biztatja, hogy tegye meg bátran az első próbálkozásait ebben az irányban. Személyiségének kibontakozásában nem a világ eseményeinek új látásmódja adja a kezdeti szikrát, hanem a szerelem. A jószívű, egyszerű Franz szenved a benne ébredező felnőtt problémáitól.

"A szerelem olyan, mint a futótűz, amelyet se nem akar, se nem tud senki eloltani."


Néhány oldal után megragadott a történet, és nem engedett el. Szép leírásokban olvashatjuk anya és fia levélváltását, miközben felsejlik a politikai háttér. A fiú története ahogyan naivan botorkál az élet és a szerelem útján garantált néhány mosolyt. Precíz mondatok és gyönyörű nyelv jellemzi a kisregényt. Különösen tetszett a szellemes és humoros párbeszédek Freud és Franz között. A kibontakozó barátságuk megható és nagyon őszinte. A fiú szeme kinyílik az őt körülvevő világra, Ottó a szárnyai alá veszi és nevelgeti, terelgeti az élet rögös útján. Bécsben a politikai és társadalmi hangulat rohamosan megváltozik a nemzetiszocializmus térnyerésével, az események drámaian felpörögnek. Ebben a társadalmi zűrzavarban a világ megbolondul, Freudnak is hamarosan menekülnie kell. 

"Vajon hány búcsút bír elviselni az ember? , gondolta. Talán többet, mint gondolná. Talán egyetlenegyet sem. Mindig csak a búcsú, akárhol maradunk, akárhová megyünk, ezt azért elmondhatta volna valaki."


A kibontakozó valóság gyors és drámai. Ottót hamis vádakkal letartóztatják. A börtönből már nem tér vissza, Franz egyedül marad, miközben a zsidózás, a politikai helyzet egyre erőteljesebb. Amikor megtudja a postástól, hogy Freud professzor másnap kivándorol Angliába, utoljára meglátogatja, beteljesül a vágya: Freud kezelőszobájának híres kanapéján fekhet. A kettejük közötti utolsó beszélgetésben Franz, felismeri a további útját, hogy példát mutasson, Freud szavaival élve, hogy "néha egy kis fény fellobbanjon", ellensúlyozza az állandó sötétséget. Franz akcióba lép, amivel jól érzékelhető jelét állítja a trafiktulajdonos emlékének. Afféle fricska a rendőrök orra alá. Megráncigálni az oroszlán bajuszát... Másnap reggel őt is letartóztatják. 

Itt nagyon éreztem a regény aktualitását, hatását napjainkra is. Freud előrevetíti a borzalmas világégést. A nemzetiszocialista terror tompa sötétségének uralmával erős kontúrokat ölt. Emiatt érdemes elolvasni a regényt, fontos és aktuális.
A lezárás gyors, rövid, az olvasó tudja mi történhetett, bár ezt a szerző már nem részletezi. Hét évet ugrunk, amikor 1945 tavaszán feltűnik a poros, elhagyott, bedeszkázott trafik előtt Anezka, Franz egykori szerelme a fiút keresve. Megtalálja és elolvasta a búcsúcetlit, és elmenekül a következő bécsi légitámadás elől. A régi Bécs meghalt, az új rezsim a legrosszabbat hozza ki az emberekből. A történet kevés szereplős, mégis kerek egészet ad.

"A tudatlanság manapság gyakorlatilag létszükséglet, a nem tudás korunk vezérelve."
 
Gyönyörű regény. Egyszerűen, érthetően megírt, hogy könnyen fogyasztható legyen a komoly téma. Mégis erős, hatásos. 





              
Robert Seethaler (1966) többszörösen kitüntetett osztrák író, forgatókönyvíró, színész, ő játszotta a tagbaszakadt, szófukar hegymászót Paolo Sorrentino Ifjúság című filmjében. Legutóbbi két regényét nagyon kedvezően fogadta a német kritika. Az Egy egész élet sokáig vezette a Der Spiegel bestsellerlistáját, angol fordítását 2016-ban Nemzetközi Man Booker-díjra jelölték. A trafikos című regényéből 2018-ban Nikolaus Leytner Bruno Ganz főszereplésével forgatott filmet. Bécsben és Berlinben él.



Park, Budapest, 2018
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633554593 · Fordította: Blaschtik Éva

2023. február 2., csütörtök

Rákosival az ágyban


Csabai László: Rákosival az ágyban

Különös történetek a múltról és a közelmúltról





                                                    





Igazi irodalmi élmény volt ezt a könyvet olvasni! Itt és most éreztem, nem csak az fontos miket is olvastam életem során, de az is, mit olvastam közvetlen előtte. A zseniálisan felépített kötet huszonhárom novellát tartalmaz, amit a kisemberek nézőpontjából ismerhetünk meg. Szépirodalmi igényesség, korhű történelmi háttér tökéletes egyensúlya adja a szórakozást. Rég olvastam ennyire eredeti, minden ízében kortárs magyar írót, ahol nem a mély nyomor, alkoholizmus, kilátástalanság keveredik mindenféle emberi nedvekkel...    


                    
Nem ezekkel ér el hatást Csabai László. Otthonosan éreztem magam már az első novella után ebben a szövegkörnyezetben. Végig egyenletesen jó, gördülékeny történetvezetése, ahol néhány mondattal tökéletes karakterábrázolást kapunk. Az utolsó novella főleg nagyot szól, mondhatom megkoronázza a kötetet. Csabait olvasni kivételes élmény volt megint.

Izgalmasak voltak a novellák közötti összefüggések, végig gördülékeny a szöveg, a realizmus talaján marad. Valóban egy szubjektív történelmi utazás a kötet. Nyárliget eleven képei ezúttal is finom nosztalgiával párosulnak, igazi atmoszférája van mindegyik írásnak.

Először is van egy meghökkentő, figyelemfelkeltő cím, ami cseppet sem megy át bulvárba. Tetszett, ahogyan megidéződik az egész XX. századi magyar történelem. Az I. világháborútól a Tanácsköztársaság rövidke időszakán át, a Horthy-korszak és a II. világháború képei élénken mozgatják az olvasó képzeletét, ügyesen bevonja őket a szerző az eseményekbe. Természetesen Rákosi pajtás is felbukkan, ahogyan az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak sem maradhat ki, egészen napjainkig jutunk. Íve van a történeteknek. A díszlet azonos, csak a szereplők változnak... a hatalomvágy elvakít, torzítja a jellemet, ezt éreztem végig. Időtállóan mai minden történet, a mögöttes üzenet szerintem érthető. Nem változott semmi...?

" - Örökre el akarják hagyni Magyarországot?
– Nem feltétlenül. Csak kint várjuk meg, amíg itthon rend lesz. 
– Miféle rend?
– Jó rend. Amiben lehet élni."



Az külön élmény volt, hogy Csabai nem csupán remek mesélő, de finom humora mindig jelen van a novellákban. Még a komorabb Diktátum vagy a Sötét utcákban is. A boldog békeidők vége, a Monarchia képei jelennek meg a nyitó Boldogság novellában, ahonnan Boszniába érkezünk. A Szimulánsok az egyik legerősebb szöveg a kötetben. Egyszerű, hétköznapi emberek élete mélységében mutatkozik meg az olvasónak. Akik csupán keresik a maguk kis boldogságát, túl akarják élni az adott rendszert. Nyárliget élete színes, mozgalmas. Jó volt, már-már vicces kitekinteni az orosz hadiözvegyekre, akik a magyar hadifogoly katonákra "vadásztak". A "krónikus férfihiány" meglepő helyzeteket eredményez. Szántani, vetni kell, az élet nem állhat meg. Parasztok, zsidók vagy tirpákok és hithű kommunisták társulnak a szereplőkhöz. A Kádár-korszak egyszerű, de valahol békés életét is a félelem lengi be. Az egyszerű, kétkezi munkások élete sosem volt könnyű, még ha van is elég kávé.

"A prolik, vagyis illendőbb nevükön a „dolgozók”, nem működnek kávé nélkül. Reggel vele kezdik, ebédszünetben jön a következő, és munka után is megisznak egyet. Ha meg három műszakba járnak, folyton öntik magukba. Kell valami kábítószer. Az életre. Az élet ellen."


Innen A konzervgyár visszavág című írást emelném ki. Kifejezetten tetszett a Vadak, az Új asszony a háznál és Szonyecska története. Ezek a figurák, események különösen ismerősek lehetnek sok olvasónak. Sok információval meghintett valóság ez. Csabai érezhetően ismeri az egyszerű vidéki emberek életét, gondolkodásmódját. Amolyan történelem alulnézetben módon mutatja be a kendőzetlen valóságot.

A záró novella csattanója, előre tekintő humora visz mindent, afféle jóslás, pillantás a jövőbe. Minőségi irodalmat olvashat, aki Csabai László kötetét kézbe veszi. Ajánlom mindenkinek, nagyobb figyelmet érdemelne a könyv és a szerző. Nekem ez volt január legjobb könyve.






ITT megvásárolható kedvezménnyel, E-könyvben is kapható!





          
Csabai László 1969-ben született Nyíregyházán, ma is ott él. Nyelvtanár-könyvtáros egy helyi szakközépiskolában.

Írásait számos folyóirat közölte, A legyőzött című elbeszélésének adaptációját a Magyar Rádió mutatta be. Művei a Magvetőnél jelennek meg. A hiéna reggelije (elbeszélések, 2006), Szindbád, a detektív (2010), Szindbád Szibériában (2013), Száraz évszak (2014), A vidék lelke (2019) Inspektor Szindbád (2021).

A Békés Pál-díjat 2014-ben, míg az Artisjus-díjat 2018-ban nyerte el. 2020 januárjában különleges szerkezetű novelláskötetéért, A vidék lelkéért a Mészöly Miklós díjat kapta meg.





Magvető, 2022
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631442526

2023. január 31., kedd

Örömzene - Budapest Bár

Örömzene - Budapest Bár
Vajay Zsófia - Bombera Krisztina (szerk)





                                                                        





A Budapest Bár az utóbbi évek legeredetibb zenei vállalkozása, 2022-ben ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját. Ez azért is elismerést érdemlő, mert egyszeri alkalomra gondolva készült el az első lemez. A cigányzene és a popzenészek találkozásából egyedi és eredeti élményt kap, aki megnézi egy koncertjüket. Népszerűségük elvitathatatlan, nem is értem, hol késik a Kossuth-díj?

        
A népszerű zenekar első öt évét bemutató könyv alapos és színes, mint egy nagy család élete elevenedik meg előttünk. Farkas Róbert (többek között a 100 Tagú Cigányzenekar, Besh o droM, Kistehén) zenekarvezető ötletéből egy minőségi élményt adó együttes képe kel életre, ahol a közös pont a zene szeretete köti össze a magasan képzett tagokat. Az egyszeri projekt nagyot szólt, megtalálta az utat az emberek szívéhez, lelkéhez. Vissza a 20-as,30-as évekbe, megeleveníteni mai hangzással a korabeli nagy slágereket, előadókat. Életre keltek a kávéházi zenék, a mai kor muzsikájával kiemelkedőt alkottak már induláskor. Filmslágerek, kuplék, táncdalok és egyéb híres dalokat dolgoznak fel mívesen hangszerelt cigányzene kíséretében. Érdekes volt megismerni hogyan jött létre ez a produkció, születtek a dalok. 

          
Akik azonnal igent mondtak, hogy örömmel énekelnek: Németh Juci (Anima, NemJuci), Lovasi András, (Kispál, Kicsillag) Kiss Tibi (Quimby), Keleti András (colorStar) és Frenk (Hiperkarma). Bevallom rajongóként is ez egy pazar névsor, de további énekesek is csatlakoztak a későbbiekben a zenekarhoz. Behumi Dóri (ex-Jazz+Az 2009-ben), Kollár-Klemencz László (Kistehén) vagy Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven). Azóta találkozhatunk többek között Mező Misivel is, aki a Magna Cum Laude énekes-zenésze.

Az útkeresés, beilleszkedés nehézségeiről is olvashatunk a nyilatkozatokban, ahogyan a merre, hogyan tovább kérdése is ott lebeg. Nem tudom, 2012-ben gondolták-e a zenészek, hogy mennyire gyorsan elröppen 10 év, amit töretlen siker kísér? A most 15 éves zenekar és énekeseik még mindig igazi "örömzenét" nyújtanak a közönségnek. Mindenki anekdotázik, sztorizik, érezni valóban élmény, öröm ott lenni a színpadon. Őszinték, jó meglátásaikat így visszaolvasva 10 év távlatából sok meglepő háttérinformáció akad. Az énekeseket már ismertem a Budapest Bár előtt is, itt mégis szinte új oldalukról mutatkoznak be. A zenekar tudásán, képzettségén bizony elcsodálkoztam. Az alapító Farkas Róbert a hegedű és gitár mellett még harmonikán és zongorán is játszik. 14 évesen lett a 100 Tagú Cigányzenekar tagja...

A kölcsönös tisztelet, profizmus jellemzi az egész csapatot, mindenki zenészcsaládból származik vagy zenetanár. Ettől működik, él az eredeti produkció, ad igazi élményt. Régóta rajongójuk vagyok, bevallom nem is emlékszem mikor, hogyan fedeztem fel magamnak az együttest. Az eltelt évek alatt számtalan koncertélményt köszönhetek nekik. Legutóbb Szegeden, karácsonyi ajándékként nézhettem-hallgathattam őket. Olyan új élmény egy-egy koncert, amikor valóban önfeledten felszabadultan szórakozhatunk, megszűnik a körülöttünk lévő világ, elfelejtheti minden gondját a néző. A könyv tökéletesen visszaadja azt a hangulatot, életérzést, amit képviselnek. A nosztalgikus dalok mindenkit megérintenek, megtalálnak. Nem tudom hogyan választanak dalokat, de egyértelműen jól passzolnak az énekesek személyiségéhez. 

                     
Korábbi interjúkból egyéni portrékat olvashatunk a tagokról, zenészi pályájukról. Élmény olvasni, jobban megismerni őket. Az őszinte nyilatkozatokat átlengi a zene és a barátság. 
A siker kikövetelte a folytatást, lemezek és további dalok születése, színházi produkciók háttere is megismerhető, ahogyan a külföldi sikerek is elképesztőek. Kiemelkedően jó a múltba való visszatekintés a korabeli cigányzenészekről, a zenébe kódolt történelem ez. A cigányzenészeknek egykor rangjuk volt, valóban hivatásuk, az életük volt a zene. Szerintem sok újat megtudhat az érdeklődő olvasó a cigányzenészekről, a mentalitásukról, a kultúrájukról. 
Ez a lexikális háttér miatt is ajánlom a könyvet. Pazar kivitelű, sok színes fotó mellett korabeli képek is akadnak. Remek portrét olvashatunk minden tagról. Őszinte tisztelet, barátság és a zene szerete érezhetően fontos mindenkinek. A menedzser, Gáncs Andrea interjúja is tartogat érdekességeket, így sok év távlatából. Érdemes elolvasni, koncerteken megismerni a Budapest Bár zenéjét. Ott kedvezménnyel a könyv is megvásárolható.




További érdekességek, koncertképek, helyszínek a zenekar honlapján! ITT!



Cartaphilus, Budapest, 2012
264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632662862

2023. január 30., hétfő

Ove Amerikába ment és Ottó lett



Az ember, akit Ottónak hívnak
 film és könyvajánló  




                                                    






Fredrick Backman 2012-ben megjelent sikerregénye bátran kijelenthetjük, hatalmas sikert aratott. A könyv két pillanat alatt beszippantott engem is anno, már a nyitó jelenet megvett kilóra, örülök, hogy az elsők között olvashattam. Hamarosan a svéd filmes adaptáció is elkészült 2015-ben, amit nálunk a következő év nyarán láthattunk a mozikban. Az azért elég meglepő és ritka, hogy egy svéd film az amerikaiakat is leverje lábról. Ove kis híján 30 millió dollárt gyűjtött be az amerikai mozikban, (a 2016-os év legnagyobb bevételt hozó külföldi filmje volt az Egyesült Államokban), 2 Oscar-díjra is jelölték a filmet. A könyv a New York Times bestseller listájára is felkerült, sőt, évek óta ott is tanyázik. Erre a sikerre felfigyelt Tom Hanks és a felesége, Rita Wilson, akik meglátták ebben is a lehetőséget, azonnal lecsaptak a megfilmesítési jogra. Nekik köszönhetjük egyébként a Mamma Mia! Abba-filmet is.

Hanks húzónév, de bevallom, kissé félve ültem be az amerikai változatra. Nos, a fickó zseniális volt. A két film között kevés lényegi különbséget láttam, az új főleg a dramaturgiában jobb is talán. Mit is lehetne még írni a filmről? Azt, hogy szomorúan szép. Ez nem az idióta képregények még pocsékabb megfilmesítése. Ahogyan a könyv is, keresi a választ, hogy mi értelme még az életnek egy bizonyos ponton túl. Igen, ez az a film, ami nagyon meg tudja érinteni az embert, és még órákkal később is elgondolkodik a látottakon. Gyönyörű emberi történet, egyszerű hétköznapi, mégis belopja magát a néző lelkébe. Nem kell ide villogó fénytrükk, sztárparádé, hatásos ez így önmagában. Egytől egyig hálás témákat vonultat fel, miközben sikerült megőrizzék az eredeti ízeket. Ugyanaz volt, de mégsem.

Arról most ne nyissunk vitát, miért kellett az amerikai változat...Szerintem, ha filmet értékelünk akkor azt kell értékelni amit éppen látunk. Milyen érzéseket, gondolatokat kelt bennünk? Ez a film egyszerre vicces és megható, végletekkel teli, elég komoly témákkal. Ennek a filmnek van lelke, különösen, ha nyitott vagy mások problémájára. Mert Ove- Ottó zord külseje mögött bizony érző szív dobog. Tom Hanks lubickolt a szerepben, morgósan is szerethető figura. Szóval olyan volt, amit szívesen újra megnéznénk. Persze sok millió futball és egyéb szakértők országában nincs egyszerű helyzete az ilyen remake-filmnek. Tény, hogy a minőségi alapanyag mellett, a BEVÉTEL is meghatározó. Bízva abban is, hogy a könyvre is újabb tömegek lesznek kíváncsiak. Érdemes elolvasni, megnézni, bizton merem állítani. Két jelenetet vártam nagyon: a bohócosat a kórházban és a Volvo-Saab konfliktust. Nos, ez utóbbi kissé elnagyolt volt, és persze Ford-Chevrolet lett belőle. Imádtam, ahogy Ottó lassan barátságot köt a macskával, vagy ahogyan az új szomszédokat bemutatja a feleségének... Összességében a film jól követi az eredetit, nem lett cukormázas a történet, sem túl amerikai. A lezárás is egyszerű és hatásos volt. Ez is azt üzeni, figyeljünk oda egymásra. Ove-Ottó élete tragédiája többrétegű és sajnos mindennaposnak mondható. A szeretett társ elvesztése, a munkahely megszűnése az elmagányosodás napjaink fontos problémái. 

      
Érdemes, sőt nem lehet nem kiemelni a beköltöző új szomszéd női tagját. A Marisolt alakító Mariana Treviño pazar, sziporkázik, lehengerlő humorával kiemelkedő szín a filmben. 
A stáblistáról derült ki számomra, hogy a színész-producer páros fia, az ifjú Truman Hanks alakítja (egészen jól) a filmben az ifjú Ottót. Így lett családi vállalkozás a filmből. Rendező Marc Forster (Én, Pán Péter; Papírsárkányok, A Quantum csendje James Bond mozi, vagy a Szörnyek keringője)






     
Rendeld meg kiadói kedvezménnyel! IDE kattints! Fredrik Backman bestsellere minden idők egyik legkelendőbb könyve, több, mint 19 000 000 eladott példánnyal büszkélkedhet és 46 nyelven jelent meg világszerte.  





Animus, Budapest, 2022
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633247594 · Fordította: Bándi Eszter

2023. január 27., péntek

Égj!

Patrick Ness: Égj!





                                                  






„Mindig óvatos vagyok az emberekkel” – válaszolta a sárkány. – Veszélyes állatok vagytok.


Patrick Ness újdonsága új színt hozott az olvasmányaimba. Bár már olvastam tőle, talán itt volt igazán meglepő a történetvezetés, ami adta a sajátos stílusát. Felnőtt fejjel is megfogott a történet, a szerethető karakterek. Jó az alap koncepció, a kivitelezés, a fantasy szál izgalmas és elgondolkodtatóan érdekes. Az Égj egy egyedülálló könyv, a sárkányokról, ami lendületes tempójú gondolatutazást ad az olvasónak.

               
A letisztult, sokatmondó borító irányt mutat a fantasy kedvelőnek, akik számára egy sárkány a történetben szinte kötelező elem, és kíváncsivá is tesz! Nos, ebben nem kellett csalódni, megkaptuk a sárkányt, először egy kéket, aki pont olyan titokzatos, erős, és kellően pimasz, hogy szerethető legyen. Az élfestett piros lapok is kellően figyelemfelkeltőek. Ness mesterien egyesíti a történelmet, a fantáziát, olyan egyedi keveréket alkot, amely kiszámíthatatlan és meglepő történetet eredményez.

Tetszett a megjelenített korszak. Az 1950-es években járunk, a hidegháború tetőpontján, és ebben a korszakban a világnak egy sajátos jellemzője van: léteznek sárkányok. Ezeknek a mitikus lényeknek a létezése nem meglepő ebben az univerzumban. Az emberek között élnek, tudnak beszélni, és fizetség ellenében akár dolgoznak, de a legtöbb ember elutasítja ezt. Ness zökkenőmentesen ötvözi a valóságot a fantasztikusabb elemekkel, miközben fontos társadalmi kommentárjával továbbra is a való világ ambivalenciájára összpontosít. Annak ellenére, hogy a cselekmény kifejezetten túlvilági, nem túlzottan elrugaszkodott mese ez. A Kék sárkány, akinek orosz neve van, Kazimír. Vele indul a cselekmény, egy gazda felfogadja segítségnek a farmjára. A gazda lánya Sarah, félelemmel teli érdeklődést mutat iránta, a sárkány pedig többször megmenti az életét, és egyre jobban belebonyolódik a helyi ügyekbe, amelyek elég érdekesen alakulnak. A távolból különös idegenek indulnak útnak hőseink kis farmja felé. Mindenki más indítékkal, és ideológiával halad célja felé, izgalmas és tragikus találkozások tarkítják az útjukat. Van itt álruhás Istennő, merénylő, nindzsa képességű fiú, velejéig gonosz seriff, egymásra találó fiatal fiúk. Széles a merítés, izgalmas karakterek népesítik be a regényt. Végül a szálak és a szereplők összeérnek, mondhatni a tér-idő szövete is megszakad, szó szerint! Az első rész rendkívül lenyűgöző, folyamatosan meglepett és minden pillanata tetszett.


A második részben örültem, hogy megértettem a szereplőket, a motivációkat, kissé meg is hatódtam hőseinken, a gonosz is elnyerte méltó „jutalmát”. Itt tisztult le igazán a történet, értettem meg a mozgatórugókat, és kifejezetten izgalmasak lettek az események! Már csak annyit árulnék el, hogy lett egy újabb sárkányunk, ezúttal piros, ahogy a címlap is sugallja, és ez elkerülhetetlen összecsapásokat eredményez! Az is bebizonyosodott, hogy a Próféciák legfőképpen azt jelentik, amit belemagyarázunk.. Talán az embertől jobban kell tartani, mint  a sárkányoktól. 
Aki otthonosan mozog a fantasy világban, az talán sejtheti előre, hogy mire számíthat. Érdekes, hogy a legtöbb hasonló „mesében” a vörös sárkány gonosz, és hatalomra éhes, a kékek, zöldek pedig békések, emberszeretőek. Itt sincs másként, ugyanakkor csavarokban és meglepetésekben sincs hiány. Bevallom műholdakra és párhuzamos univerzumokra nem számítottam, de végül éppen ezek tették logikussá és érthetővé a történetet. Eleinte kicsit nehezen raktam össze, hogy ki-miért küzd, de aztán a helyére kerültek a részletek.

"A világ sorsa pengeélen táncolt."


           
A sárkányokat mindenképp a történet javára írom, szerethető ez a világ miattuk, még ha kicsit zavaros is a háttér, és a történelmi indíttatás. Sok jó ötlet volt benne, bár furcsa volt a hidegháború idejébe képzelni a sárkányokat, ezeket a lényeket, amelyeket általában középkori környezetben jelenítenek meg a mesélők. Meglepő, lendületes és szórakoztató a cselekmény. Illés Róbert remek fordítói munkát végzett. 



Szívesen olvastam volna bővebben Kazimír gondolairól, érzéseiről, tetszett a viselkedése és a hozzáállása. Megrendítő mozzanatokkal is találkozhattam, amikor egymást örökre elveszettnek hitt családtagok ismét egymásra találhattak, különös körülmények közepette, eredeti ötlet volt a regényben. Ki ne álmodozna erről néha, gondolaébresztőnek is hatott, fájó belegondolni, hogy „mi lett volna ha”, egy másik világban, életben csak egy kicsit térnek el az események, mennyire máshogy alakul minden.

Több érdekes témáról szól, amin lehet gondolkodni, ezért is érdemes elolvasni ezt a regényt. Ajánlanám minden fantasyt és sárkányt szerető fiatal olvasónak, aki szerette Eragon világát, ezt is fogja. Én jól szórakoztam. 



    
Patrick Ness könyvei:  (Szólít a szörny, Kés a zajban, Válasz és kérdés, Háború a békéért, Soha nincs vége, Mi, hétköznapi halandók)



Vivandra, 2022
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155347443 · Fordította: Illés Róbert

2023. január 26., csütörtök

Howard ​Katalin

 Alison Weir: Howard ​Katalin

A botrányos királyné (Hat Tudor királyné)






                                





"Az egyetlen dolog, amelyben Katalin biztos volt, hogy királyné akar lenni."




VIII. Henrik a szerelemben úgy tűnik nem volt túl szerencsés. A Hat Tudor királyné sorozat ezen része a Howard Katalinnal kötött ötödik, igen rövidre sikerült házasságát tárja fel. Alison Weir már többször bizonyította, hogy ügyesen ír történelmi drámákat a valós eseményeket felhasználva, fiktív érzékkel, amely bevonja az olvasót a történetbe. A regény az idősödő király és egy fiatal lány szívszorító története. 


         
Howard Katalin története édesanyja halálával indul, amikor a lányka alig hétéves volt, majd a saját drámai halála zárja a cselekményt.
A rövidre sikerült házasság jól indult, mégis drámai véget ért. Katalin alig tizenkilenc évesen lett a király kedvese, majd Anglia királynéja. Amikor a hóhér bárdja lecsapott, nem volt még húsz éves.

Katalint anyja halála után, elküldték apjuk mostohaanyjának háztartásába, így Norfolk özvegy hercegnéje gyámsága alatt nevelkedett. A hercegné többnyire előkelő származású, de szegény, elárvult rokonainak gyermekeit nevelgette. A gyermekkor most is meghatározó. A történet idején nem volt még MeeToo-mozgalom, de a leírtak szerint a zenetanár túl közeli kapcsolatba került az akkor még alig tizenkét éves lánykával. Katalint csak a zene és tánc érdekelte, hangszeren játszott, nem volt túl okos, az írás és olvasás nehezen ment neki. Két jóképű férfi is szerelmet vall neki, és a lány odaadja nekik nem csak a szívét. Így lesz majd a múltja a veszte, hiszen a múlt és annak árnyai egyszer csak kopogtatnak Katalin ajtaján. A regény nagy részét ezek a hálótermi éjszakák, érzelmes vallomások adják. A világ és a férfiak felfedezése jól ment Katalinnak. Amikor évekkel később lehetőséget kap egy véletlen folytán a királyi udvarba kerülni, hiszen ő Norfolk hercegének volt az unokahúga. A herceg családi összeesküvéssel próbálta a megtépázott hatalmukat visszaszerezni. Ehhez volt eszköz a bájos és gyönyörű, de egyáltalán nem ártatlan Katalin. Túl fiatal és tapasztalatlan volt az udvari etikettben, egyetlen igazi bűne a naivitása és az a vágy, hogy szeressék. Nem mérte fel tetteinek súlyát, következményeit. 

Ez egy mélyen megindító történet, Alison Weir ismét hatalmas mennyiségű gondos kutatást dolgozott fel a regényében. Klevei Anna és Henrik kapcsolata is felsejlik, ahogyan Boleyn Anna 
is fontos szereplő, aki Katalin unokatestvére volt. Igazán lehetett volna neki intő példa Anna sorsa, de az érzelmek, érzékek tévútra vitték a fiatal lányt. A botrányos királyné alcím kissé megtévesztő, hiszen a politikai körülmények voltak botrányosak. A Howardok megrögzött katolikus család volt, akik a reformáció idején és Boleyn Anna bukásakor elvesztették kegyüket. A Howardok igyekeztek befolyásukat visszakapni, amihez a 19 éves Katalin csupán csak eszköz volt a családja kezében.

A Tudor-udvar élete, hangulata hitelesen elevenedik meg, kelti életre előttünk Alison Weir. A politikai machinációk árnyékában kibontakozó szerelem Henrik és Katalin között izgalmas. Az 1540 tavaszán kezdődő románcból júliusra már esküvő lett. A negyedik feleség, Klevei Anna gyors félreállítása után házasságra is lépnek úgy, hogy a 49 éves Henrik semmit nem tud a lány múltjáról.

Henrik ötödik királynéja azonban nagyon felkészületlen volt királynőként, úgy tűnt, csak a szép ruhák, az ékszerek és a tánc érdeklik, nem veszi komolyan a királynői szerepét. Bár elbűvölte az öregedő és betegeskedő férfit, és ő is megszerette Henriket azonban a szerelem és a szeretet két különböző dolog. Két korai vetélés és Henrik romló egészsége is árnyékot vet kapcsolatukra. Katalin királynő beleszeret Thomas Culpepperbe. Ezt természetesen megpróbálja titokban tartani, ahogyan a múltját is. Fiatal és naiv volt a VIII. Henrikkel kötött házassága előtt és után egyaránt. A lezárás feszült, és gyors. Katalin alig fogja fel, minden elveszett egy pillanat alatt. A férfiúi hiúságában és érzelmeiben megbántott (megalázott) Henrik kegyetlen döntést hoz.  

                
"Katalin sikítani szeretett volna, de emlékeztette magát, hogy egy Howard lány akkor sem vesztheti el az önuralmát, amikor már semmi remény."
 
Szomorú történet egy csinos, fiatal lányról, akit családja intrikáiba kevertek. Rövidke életét elkerülhetetlen bukása zárja. Katalin nem egy szimpatikus karakter. Hiába a szépsége, ha önző és buta, naivsága mellett. Sok ostoba döntést hoz, és nincs józan gondolkodása. A regényből kiderül, hogy maga okozta saját bukását. Nem tudott élni a lehetőséggel, amit kapott a sorstól.







               

Alison Weir történész, író, 1951-ben született.
Elsősorban az angol királynők és családok történetéről ír, életrajzok formájában, amelyek feltárják történelmi hátterüket. Számos történelmi szépirodalmi művet is írt. A szerzői utószót is tessék elolvasni, érdemes!






Művelt Nép, Budapest, 2022
572 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635801022 Fordította: Sillár Emőke

2023. január 22., vasárnap

Jelenetek egy házasságból

Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból



                                







A Jelenetek egy házasságból Bergman egyik legjelentősebb és legnépszerűbb, talán legközismertebb alkotása. Igazi klasszikus alkotás. A könyv az alapja az 1973-ban Svédországban bemutatott, majd Európa szerte sikert aratott, azonos című, hat részes tévés minisorozatnak. Ahogyan kell, jól felkavarta a kedélyeket mind a könyv, mind pedig a sorozat. A kor tökéletes lenyomata a konvencionális és kispolgári házasság kudarcáról, a szétesés folyamatáról. Időtálló, nem kopott meg az évek alatt. Itt mindenki talál valami kapcsolódási pontot. Érzelmi hullámvasút a javából. Nem garantálom, hogy nem fog fájni...


A könyv is hat remek, látványos jelenetből építi fel a történéseket, ahol egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek össze. A széthullás látványos és elkerülhetetlen, a történet nagyon összetett. A férfi és a nő küzdenek, néha már-már gyerekes módon önzőek, így a remény is elillan a közös, boldog életre. Mégis valahogy megőrzik emberi méltóságukat, bár egyszerre szerethetőek és megdöbbentőek, ahogyan viselkednek egymással. Finoman intim rebbenések a nagy családi veszekedésig, ahogyan az életben is.

               
Egyszerűségében annyira megdöbbentően jó, a párbeszédek lazák és élesek, a hangulat fájdalmasan valósághű, minden mondatból érezhető a megbántottság, a fájdalom. Kívülről nem igazán tudjuk, mi is zajlik az otthon falai között. A két ember kapcsolata, igazsága csupán rájuk tartozik, ők élik meg. Ez a házasság is egy ideálisnak tűnő kapcsolat. Azonban mind a két fél ad és kap pofonokat az élettől. A kalitka akkor is kalitka, ha aranyból van. Az egyén szabadságérzete sokszor bukik meg ilyenkor. Johan és Marianne is birkózik a saját érzelmeikkel, a változással, amin átesnek. Nekem néhol bosszantóan naivnak tűnt a feleség, míg John önzősége is meglepett. Ahogyan a befejezés is. Zseniális és döbbenetes, hideglelősen húsba vágó, valós. A befogadáshoz kell egy bizonyos életkor, élettapasztalat is. Filmen a "szinte nem történik semmi, mégis igazi dráma" zajlik előttünk. A két főszereplő Liv Ullmann és Erland Josephson.

Fájó rádöbbenni, hogy elmúlt a szerelem, kihűlt a kapcsolat. Ha én nem érzem jól magam, akkor aki mellettem van, az mitől lenne boldog? A gyűlöletté lett szerelem után jön a közöny. Lehetnek még valaha boldogok? Elengedni is nehéz, de van, amikor az a jobb megoldás. A lereagálása a dolgok mögötti eseménynek furcsa, de igen, van ilyen. A szerető természetesen (?) a férj életébe lép be...

               
Igen, vannak „problémás” részek a férfi-nő kapcsolatban, minden házasságban. Tudni kell elfogadni, megbocsátani és hagyni a másikat is élni. Nem könnyű, sőt, kifejezetten kényes ez az egyensúly fenntartása. Nem is beszélve a gyerekekről. Egészséges lelkületű felnőtt a boldog gyerekből lehet. Ingmar Bergman nem csak zseniális rendező, de a hullámzó érzelmeket is tökéletesen adja vissza a minimalista szöveggel. Igazi konklúzió nincs, ahogyan nincs két egyforma házasság sem. Szerintem mindenképpen érdemes elolvasni és belenézni ebbe a görbe tükörbe. Utána lehet önvizsgálatot tartani. Egy őszinte, alapos beszélgetés soha nem árt...

A kötet legutóbb az Európa Kiadó Kapszula Könyvtár sorozatában jelent meg.  ITT  akciósan rendelhető! 



 
                                                          

 
Ingmar Bergman (1918–2007) a XX. század egyik legnagyobb hatású, Oscar-díjas svéd film- és színházi rendezője, forgatókönyvírója, írója, aki a filmes kitüntetései mellett irodalmi munkásságáért Goethe-díjban is részesült. „Valószínűleg a legnagyobb filmrendező a filmkamera feltalálása óta” – vallotta róla nem kisebb rajongója, mint Woody Allen.




Európa, Budapest, 2022
212 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635045730 · Fordította: Osztovits Cecília