Véres ​délkörök

 

Cormac McCarthy: Véres ​délkörök

avagy vörös alkony a nyugati égen



                                              

McCarthy ötödik könyve, az emberi természetről és az erőszakról mesél, kivételesen egyedi, lélegzetelállító formában. A történetet sok szóval lehetne jellemezni, de finoman szólva is brutális. Lelkes McCarthy olvasóként mondom, az eddigi olvasásaimból (10 könyve) ez volt a legdurvább regénye. Talán még soha nem olvastam olyan könyvet, ami egyszerre visszataszító és vonzó lett volna. Azt gondolom, bátran nevezhetjük egy időtlen klasszikusnak az írói életműben.

McCarthy csodálatosan ír, gyönyörűek a tájleírások, az idilli képek lírai szépséggel jelennek meg, lenyűgöztek. A regény egyik nagy értéke ebben rejlik. McCarthy zseniálisan bánik a szavakkal, a leírásai elképesztően szemléletesek, látványosak. A véres jelenetek is. Bravúrosan egyensúlyozik a kettő között a szöveg. McCarthy prózája mint mindig, most is erőteljes, nyers, vad, ahol az erőszakot mindennapos eseményként kezeli. Az író által bemutatott világ az erőszakra épül. Talán a néhol céltalan, értelmetlen öldöklés zavart leginkább, amikor a cselekmény igazából másodlagos. A regény minden képzeletet felümúlva egy sokkal félelmetesebb, gonosz és erőszakos világba repít, ahol az összes szereplő erőteljes, brutálisan gonosz karakter. Holden bíró, John Job Glanton, Toadvine és a "kölyök" mind fantasztikusak, ők népesítik be ezt a könyörtelen történetet. Míg „a gyerek” és az antiwestern antihőse, a Bíró az, aki a legemlékezetesebb karakterként emelkedik ki. Nagydarab, kopasz, fehér férfi, gyakran meztelen és mindig nyugodt. Ez a regény az 1850-es években játszódik, amikor „a gyerek” Tennessee-ből utazik, és csatlakozik a Glanton bandához, egy gyilkosokból álló csoporthoz. Őket a mexikói kormány bérelte fel, hogy harcoljanak a támadó őslakos amerikaiak ellen, és minden őslakos amerikait megöltek, akit csak tudtak, mivel a skalpokért fizettek nekik. Mindenkit. Nőket, gyerekeket, fegyvertelen férfiakat. Nincs kegyelem senkinek. 

    

Ami McCarthy leírásait különösen nyugtalanítóvá teszi, az a gyilkosságok ábrázolásában használt nyugalom és távolságtartás. Borzongató, hogy az indiánokat, mexikóiakat és telepeseket ért borzalmak mind tényeken alapultak. Az amerikai dél világa szikár, sivár, kegyetlen, sajátos a két kultúra találkozásából kibomló Texas-Mexikó határvidék-menti élet szokatlanul valós, eredetit mutat. McCarthy kemény képeket fest, sajátos világot teremtett. A központozás szinte teljes hiánya már megszokott. McCarthy egyedi írásmódja egyszerűen zseniális, magával ragadó. Az idei év egyik legmaradandóbb könyvélménye számomra, amely a lelkem legmélyére hatolt. Bart István a legjobb hazai tolmácsolója az amerikai írólegendának. 

Mégis némileg vegyes érzéseim vannak a regénnyel kapcsolatban, hiszen megfogott a történet lírai része, vitt a nyersesége és kegyetlensége. Az atmoszféra lenyűgöző. A párbeszédek rövidek és élesek, a főszereplők könyörtelenek. Valójában egyszerre megdöbbent és lenyűgözött az egész. A regény az ember embertelenségének puszta szimbóluma. A háború értelmetlenségéről, borzalmairól nem kell senkit meggyőzni. Kivételesen brutális, mégis fájó történet. McCarthy valóban a sötétség mestere, nem csak a rajongóinak kihagyhatatlan. Egyedülálló élményt ad. Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon. Joggal. 




Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény!




                  

Cormac McCarthy a Rhode Island-i Providence-ben született, 1933. július 20. (Providence, Rhode Island, USA) – 2023. június 13. (Santa Fe, Új-Mexikó, USA)

1992-ben, a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényéért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Több regényéből film is készült.

Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).

Eredeti megjelenés éve 1985

 

Jelenkor, Budapest, 2023
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636767716 · Fordította: Bart István

A ​síkság városai

 

Cormac McCarthy: A ​síkság városai
(Határvidék-trilógia 3.)






                                                  

A Síkság városai mesterien megírt lezárása a Határvidék-trilógiának, amely a lírai prózát a szerelem, a veszteség és a sors hatása az egyénre komoly témáival ötvözi. McCarthy írásmódja ezúttal is lenyűgöző, kísértetiesen szép, elmerítve az olvasókat egy rideg, mégis mélyen emberi világban. Összességében rendben volt, bár nem épp ez volt az a befejezés, amire számítottam.


A történet 1952-ben kezdődik, mesterien fonódik össze a korábbi kötetekben megismert cowboyok története. McCarthy érezhetően sokat tud a vidékről, az ott élő emberek lelkéről. Filozófikus, lírai gondolatai most is megragadják az olvasót, a western hangulat jól működik. 
John Grady Cole (a Vad lovak című könyv főszereplője) és Billy Parham (az Átkelés főszereplője) együtt dolgoznak egy szarvasmarha-farmon Alamogordo déli részén, Új-Mexikóban, nem messze El Paso (Texas) és Ciudad Juárez (Mexikó) határvárosaitól. A farm tulajdonosai bizonytalan jövővel néznek szembe egy haldokló világban. A nemrégiben aszály által sújtott szarvasmarha-farmok már csak küszködnek, és a Védelmi Minisztérium kisajátítás útján katonai területként akarja használni a környéket. A marhaállományt tizedelő kutyafalka megjelenése ad még erős hátteret, ami emlékeztet az Átkelés farkasára.
Bár a cowboyok alig élnek meg, John Grady és Billy szeretik ezt a szabad életet a nyílt vidéken. John Grady mestere a lovak kiképzésének, míg Billy kiváló nyomkövető. A fiúk tudják, hogy már nem sokáig maradhat fent ez az életformájuk. Lovak helyett teherautók járnak, a cowboyok nem viselnek fegyvert, a legtöbb ember beköltözött a városba. A szereplők élete egy változó világ küszöbén áll.


A karakterek összetettek, különösen a két főszereplő, John Grady Cole és Billy Parham közötti kötelék erős. Ez a regény az amerikai délnyugat sivár szépségét ragadja meg, miközben feltárja az álmok és a valóság elkerülhetetlen összecsapását. John Grady és Billy sztorija összeért, és a romantika is visszatért egy tiltott szerelem formájában. John beleszeret egy gyönyörű és fiatal mexikói lányba. Ez okoz némi bonyodalmat, a prostituált és a fiú kapcsolata természetesen nem sok jót ígér.
A Síkság városai megrendítő, gondolatébresztő olvasmányként McCarthy páratlan történetmesélésének bizonysága. Mégis a trilógia ezen része volt számomra a legkevésbé markáns, hatása az előző két részhez nem ér fel. Talán a fordítás miatt éreztem ezt. A három részt három különböző fordításban olvashatjuk, ami nem adott egységes összhangot. Néhol a párbeszédek is nehezen követhetőek, nem igazán érteni, kiről is olvashatunk éppen. Mindennek ellenére ez egy kivételes sorozat, egy lebilincselő és magával ragadó, tragikus történet. Cormac McCarthy rajongóinak egyszerűen kihagyhatatlan.


A regény ITT rendelhető kedvezménnyel! 

         

Cormac McCarthy (1933−2023) regény-, színdarab- és filmíró, megkerülhetetlen kortárs klasszikus volt, Thomas Pynchon és Don DeLillo mellett az amerikai regény műfajának 20. század végi megújítója. Műveiért a legjelentősebb elismerésekben, többek között Faulkner-díjban és Nemzeti Könyvdíjban részesült.

Jelenkor, Budapest, 2024
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635183951 · Fordította: Galamb Zoltán

Átkelés

 

Cormac McCarthy: Átkelés
(Határvidék-trilógia 2.)




                                       

A sorozat második része, 1994-ben jelent meg. Erős hangulattal, tipikusan McCarthy-s próza, sok lírai betéttel, kiváló kötet. McCarthy prózája, mint mindig, szűkszavúan elegáns és sötét.

A regény fókuszában ezúttal is a mexikói határvidéken élő emberek élete áll. Bár ez nem igazi folytatás, ez egy új szereplőket felvonultató, újabb történet. Középpontban a család fontossága áll. Cormac McCarthy ismét egy fiatalember szemén keresztül kalauzolja el az olvasót a határon át Mexikóba. A főszereplő, Billy Parham és testvére, Boyd sorsa a mozgatórugó. Az Átkelés is egy felnőtté válásról szól, ahogyan a Vad lovak esetében. A regény három részből áll, három utazásról olvashatunk. Címe kifejező, találóan illeszkedik a történethez.

Az első utazás talán a legerősebb, legmeghatóbb. Itt Billy, az idősebb testvér elkíséri apját, hogy csapdákat állítson fel, hogy elfogja a Mexikóból érkező, garázdálkodó farkast. Amikor azonban csapdába esett farkasra bukkan, nincs bátorsága megölni, sőt még az apját sem hívja érte. Ehelyett úgy dönt, hogy kiszabadítja, és visszaviszi a határon túlra, ahonnan jött. Ez egy erkölcsi döntés Billytől, a farkas ugyanis vemhes. Ahogyan a Vad lovak esetében itt is ember és állat kapcsolata kap kiemelt szerepet. Billy és a farkas kapcsolatáról olvasni felemelő, megható egyszerre. Rengeteg érzelmet mozgat meg az olvasóban ez a rész, talán a drámai végkifejlet nem is annyira meglepő. Véleményem szerint Az Átkelés McCarthy legtematikusabb és filozófiailag is a legmeggyőzőbb regénye, ami a legnagyobb érzelmi súllyal is rendelkezik.

Billy második útja az öccsével Boyddal lesz, vele lovagolnak a végtelen prérin. Amikor Billy megérkezik szülei új-mexikói farmjára, megtudja, hogy szüleit két férfi lelőtte, és ellopták a hat lovat. A testvére, Boyd, elszökött. Billy megtalálja Boydot, a tervük az, hogy visszatérnek Mexikóba, és megtalálják a lovakat és a lótolvajokat. A költői tájleírások, megszemélyesítő hasonlatok színezik az amúgy eseménytelen létet. Mennek, letáboroznak, tüzet raknak, alszanak, majd reggel nyergelnek, indul egy újabb nap. Kevesebb párbeszéd van itt, mint a Vad lovak esetében. Vándorlásaik során találkoznak mindenféle alakokkal, akik gondoskodnak kalandos eseményekről. Az életről, Istenről, a felnőtté válásról és kapcsolatokról filozofálnak szereplőink. Bár alapvetően nem egy vidám kötet, akad néhány humoros rész is.

A harmadik utazás egy cigányról és két repülőgépről mesél. Itt is az élet kemény valóságával való szembenézés jelenik meg. Gyönyörűen megírt, sűrű és tragikus történet.

Kegyetlen, igazi vadnyugati kaland Billy minden utazása. Némely történés alaposan megüli az ember lelkét, elgondolkodtató regény. Egyszerre naturalisztikus és bensőséges. Nagyon ajánlom ezt a regényt, ez egy újabb erőteljes olvasmányélmény McCarthy-tól.
  

Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény!  

      

Cormac McCarthy (1933−2023) regény-, színdarab- és filmíró, megkerülhetetlen kortárs klasszikus volt, Thomas Pynchon és Don DeLillo mellett az amerikai regény műfajának 20. század végi megújítója. Műveiért a legjelentősebb elismerésekben, többek között Faulkner-díjban és Nemzeti Könyvdíjban részesült.





Jelenkor, Budapest, 2022
492 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636767693 · Fordította: Totth Benedek

Vad ​lovak

 

Cormac McCarthy: Vad ​lovak

(Határvidék-trilógia 1.)





                                           

McCarthy 1992-es regénye, a Határvidék-trilógia kezdete. Az egyik legtehetségesebb írónk egyik legjobb műve szerintem. McCarthy csodálatosan ír; gyönyörű tájképfestés és szikár párbeszédek keltik életre a történetet. Érdemes elolvasni, az erős hangulat azonnal megfog, a zseniális leírásokban gyönyörű képek és fontos gondolatok bújnak meg. Vitt magával, besszippantott ez a vadnyugati érzés.

McCarthy prózája karcsú és izmos, Hemingway lecsupaszított nyelvezetére emlékeztet. A fordítás is szikár, száraz, ami illik a sztorihoz. Az idilli környezetben utazó fiatalemberek kalandja egyszerűen és világosan van megírva, egy misztikus küldetést, egy felnövéstörténetet idéz. Kedveltem John Grady remek karakterét, gondolatai, érzelmei sokat elárulnak róla, belső világa megnyílik előttünk.

A cselekmény meglehetősen egyszerű: két fiatalember útra kel. A tizenhat éves John Grady Cole és barátja, Lacey Rawlins útját ismerjük meg. A könyv elején Texasban élnek, négy évvel a második világháború vége után. Cole nagyapja meghalt, és a nagyapa ranchát eladták. Mivel semmi különös nem tartja vissza Cole-t, úgy dönt, hogy délre utazik, irány Mexikó, ahová Rawlins-t is magával viszi.

Cormac McCarthy National Book Award díjas regénye hihetetlenül erős atmoszférát teremt.

A Vad lovak az élet brutalitását és szépségét ötvözi egy lenyűgöző regényben, amely levetkőzi az amerikai Nyugat mítoszait, miközben a régi világ fokozatosan átadja helyét az újnak. A 16 éves John Grady Cole tulajdonképpen még gyerek, de valójában már rég nem az. Az élet kezelésbe, edzésbe vette: „olyan, mint egy férfi, aki valaminek a végére ér”. Ráébred, hogy az élet kegyetlen és igazságtalan. Kissé kétségbeesett, hogy családja eladta a családi farmot, barátjával, Lacey Rawlingsszal Mexikóba utazik. Útjuk során számtalan kaland részesei lehetünk mi magunk is, mintha ott lovagolnánk velük, vagy ülnénk az esti tábortűznél. Tetszett, ahogy a két fiú a világ dolgait átbeszéli, Isten és az élet adta sajátos helyzetekről alkotott gondolataik megjelennek előttünk. A szerelem pedig mint valami oldószer a történetben. Grady az út alatt gyerekből felnőtté válik.

Igazán férfias regény, szívünkben a cowboy mítosz kalandjai és hősiessége dereng. De vajon útjuk során megtalálták a paradicsomot, vagy a pokolba kerülnek? McCarthy jellegzetes prózában meséli el, egy fenyegető, de varázslatos tájban, amely gyakorlatilag önálló szereplőként működik. A hangulata, a nyelvezete, a történet pazar, képi világa szemléletes. Érdemes elolvasni, nem is tudom miért vártam vele ennyi sok évet én magam is. Legalább tíz éve várt olvasásra a polcomon. Élmény volt, nagyon tetszett, alig várom hogy olvassam a trilógia további részeit!

Természetesen vad lovak is bőven akadnak, John mestere a lóidomításnak. Ember és állat kapcsolata megható, mélyértelmű ezen a fantasztikus utazáson. A vad lovak patáinak ütemes dobogása ritmust ad a regénynek. Cole és Rawlins átlépik a mexikói határt, cowboyként munkát találnak. A megpróbáltatások alaposan megedzik a fiúkat. Útközben találkoznak egy másik fiatalemberrel, Jimmy Blevinsszel, akinek van egy lova és egy fegyvere, amelyek adnak még néhány kalandos mozzanatot a történethez. Túl sokat nem árulnék el, elég annyi, hogy a trió szerelemre és bajra is talál, míg végül meg kell próbálniuk visszatérni Texasba. McCarthy ismét nagyot alkotott, afféle "alapdarab" ez a regénye is.




Kedvezménnyel  ITT  rendelhető a regény, akár Ekönyvben is!



   

Cormac McCarthy (1933−2023) regény-, színdarab- és filmíró, megkerülhetetlen kortárs klasszikus volt, Thomas Pynchon és Don DeLillo mellett az amerikai regény műfajának 20. század végi megújítója. Műveiért a legjelentősebb elismerésekben, többek között Faulkner-díjban és Nemzeti Könyvdíjban részesült. Szerzőfotó © Beowful Sheehan





Jelenkor, Budapest, 2019
322 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636767709 · Fordította: Szentgyörgyi József

Nem ​vénnek való vidék

 

Cormac McCarthy: Nem ​vénnek való vidék





                                  

Az egyik kedvenc íróm Cormac McCarthy. Rég olvastam már tőle, hiányzott az általa teremtett atmoszféra, írói világa. Az idei nyár egyik olvasási terve a Határvidék-trilógia, előtte azonban ráhangolódásnak egy másik régi adósságom törlesztem. A Nem vénnek való vidék meghatározó filmélményem volt, amikor 2008-ban bemutatták a filmet. Most ideje lett elolvasni a regényt is, amit
egészen rendkívüli műnek gondolok. Cormac McCarthy kivételesen jó író, ez a regénye pedig kimagaslóan jó. Sűrű, sötét világával a Nem vénnek való vidék nyomasztó, reményvesztett hőseivel kimért, távolságot tartó ábrázolással, letisztult képekkel, szinte filmszerűen pereg a történet. Talán nem is véletlen, hogy szinte rögtön filmre is került a megjelenése után. Következő évben, megérdemelten négy Oscar-díjat kapott (legjobb film, legjobb rendező, legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb mellékszereplő: Javier Bardem) aki egyszerűen vérfagyasztóan jó ebben a szerepben. A könyvhöz hasonlóan a film eseménysorozata 1980-ban zajlik. Talán az egyik legtökéletesebb könyv-film adaptáció, amit láttam.


      

A történetről röviden: az egykori veterán, Llewelyn Moss vadászni indul a texasi pusztaságba. Vadászat közben meglepő dologra bukkan: egy kábítószeres leszámolás tetthelyét fedezi fel, ahol kilőtt kerekű autók, néhány holttest, fegyverek, egy nagy adag heroin, no meg egy táska pénz hever elárvultan. Természetesen a pénzzel teli táskát magával viszi, ami beindítja a lavinát. Hiába, a pénz mindig gondot okoz...  Végeláthatatlanul vad és véres hajsza veszi kezdetét, érthetően többen is vissza szeretnék szerezni tőle a táskát. Köztük a hidegvérű profi bérgyilkos, Anton Chigurh. Az áldozatok száma megállíthatatlanul szaporodik, kegyetlen világ tárul fel előttünk. Bell seriff , aki igyekszik ennek gátat vetni, pedig csak mereng, hogy hová jutott, mivé lett a világ. McCarthy elképesztően jó karaktereket teremtett. Az érzéseiken, belső gondolataikon keresztül mélyebb rétegei tárulnak fel a történetnek. Szikár, lényegre törő próza, semmi felesleges kitérő, vagy mellékszál. McCarthy világa életszerű, minimalistának mondható. Izgalmas könyv, elejétől a végéig.

Anton Chigurh figurája maga a földre szállt, velejéig Gonosz, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről. Ez egyszerre félelmetes és izgalmas. Ebben a modernkori westernben nincsenek hősök, nincs boldog vég, nincs feloldozás. A világ kegyetlen, a pénz irányít, a halál pedig ott leskelődik mindig. Kallódó hősök és antihősök, népesítik be ezt a kegyetlen világot. 

           

Tetszett a könyv, ahogyan a film is, olvasás közben ment a fejemben a film, pedig jó régen láttam. A vessző- és ponthiány sem zavart, ezen gyorsan túlléptem. A minimalista leírások, a jól kiszámítottan szikár cselekmény vitt magával. A film ismeretében is sokszor megdöbbentem olvasás közben. A stílus az amerikai próza hagyományait folytatja. Többrétegű történet, ahol a véres gyilkolászás csak keret, a filozófiai mondanivaló a sheriff és Anton gondolataiban rejlik. 

A történet nem hétköznapi, nem lányregény, a háttérben a helytállás, a háború képei is megjelennek, miközben gyönyörű leírásokat, tökéletes jellemzéseket olvashattam. Bart István fordítása igazán profi. 

Igazi amerikai vadnyugat, hősök nélkül. Az ábrázolt világ nyomasztó: kokainkereskedők, egy őrült és meglepően elvhű bérgyilkos, mellé a sheriff kilátástalanul szélmalomharcot vívó küzdelme. Ő még a régi vadnyugatot képviseli és egyszerűen nem érti, hogy változott meg ennyire gyorsan a világ. McCarthy ismét lenyűgözött szuggesztív stílusával. Szorosan a Suttree, Odakint a sötétség mellé került, amik a kedvenceim a szerzőtől. Jöhet a Határvidék-trilógia!

   

     

A filmhez Cormac McCarthy regénye jó alapot biztosított a Coen fivéreknek. A film erőssége a remek fényképezés mellett a feszültségteremtés vagy a karakterábrázolás. Kiemelkedik a Javier Bardem által megformált bérgyilkos, Anton alakja. Érdemes megismerkedni ezzel a történettel. Teljesen megérdemelten kapta meg a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Anton Chigurh még Hannibal Lecternél is hideglelősebb gonosz.

Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény!







                    

Cormac McCarthy a Rhode Island-i Providence-ben született, 1933. július 20. (Providence, Rhode Island, USA) – 2023. június 13. (Santa Fe, Új-Mexikó, USA)

1992-ben, a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényéért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Több regényéből film is készült.

Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).

A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyv-díjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon.

Képek a filmből, a három főszereplő. 








Eredeti megjelenés éve: 2005
Jelenkor, Budapest, 2025
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635182701 · Fordította: Bart István

Az ​utas / Stella Maris

Cormac McCarthy: Az ​utas / Stella Maris





                                                          

„Talán nehezebb egyetlen dolgot elveszíteni, mint mindent.”




A kortárs amerikai irodalom kétségkívül legfontosabb és legkiemelkedőbb, meghatározó alakja Cormac McCarthy. Életműve 2023. június 13-án lezárult. A Jelenkor Kiadó az író halála után egy hónappal, példás gyorsasággal adta ki utolsó munkáját, ami Amerikában tavaly év végén került a boltokba. 
Az ​utas / Stella Maris kötettel olyan intellektuális élményt kapunk, amely nem hasonlít semmihez. Mindezt a szerző megtűzdelte azzal a kísérteties szépséggel, amit csak Cormac McCarthy tud nyújtani olvasóinak.


  

17 év telt el azóta, hogy Cormac McCarthy apokaliptikus remekművével Az út című kötettel, (amiből film is készült), elnyerte a Pulitzer-díjat. Már korábbi munkáival is, de ezzel bizonyosan bebiztosította helyét az irodalomtörténetben. Személyes kedvenceim a szerzőtől a Suttree, Odakint a sötétség és a Határvidék-trilógia.

„Élet. Mit lehet mondani? Nem való mindenkinek.”

Az írói életmű hattyúdalának is tekinthetjük ezt a páros regényt. Az utas New Orleansban játszódik nyáron, az 1980-as években, és Bobby Western, egy hallgatag, kemény fickó meséli el a történetet. Ő alaposan, mélyen ismeri az elméleti fizikát. A férfi egykori autóversenyző, majd egy súlyos baleset miatt jelenleg búvárként dolgozik. Egy lezuhant kisrepülő kiemelésén dolgozik, amikor elindul a történet. Itt rejtélyes módon eltűnt a gép fekete doboza és a tizedik utas... majd egy csapat ügynök is képbe kerül. Az utas egy pörgős és szerteágazó cselekményű regény, amiben hősünk szürreális képzelgéseit is olvashatjuk. Természetesen az író védjegyeként megismert sötétség is jelen van, erős atmoszférateremtés is felbukkan a regényben, mondatai letaglózzák az olvasót.


A Stella Maris az 1970-es években játszódik a középnyugaton, a fagyos téli hidegben. Ez már a nyitóképpel egy fagyos borzongást ad alapnak. A kisregény alig 200 oldalnyi párbeszédből áll össze. 

Itt Alicia Western, egy matematikai zseni a narrátorunk. Őt skizofréniával diagnosztizálták... Alicia számomra végig különleges, hiteles és erős női karakter a regényben.

Az utasban Bobby szerelmes Aliciába, aki meghalt. A Stella Marisban Alicia szerelmes Bobbyba, aki kómában van. Mindketten azt állítják, hogy soha nem teljesedett ki a kapcsolatuk, ám McCarthy éppen elég teret ad, hogy elgondolkozzunk, vajon mi is az igazság. Egy testvérpár izgalmas története ez, akiket a veszteség kísért, és olyan halál után vágynak, amelyet nem tudnak összeegyeztetni Istennel. Ők ketten az atombombát kitaláló tudóscsoport egyik fizikusának gyermekei. Van félelmük, van miért vezekelniük. Nehéz a történetet összefoglalni, érdemes belemerülni, mondanivalóját egyénileg felfedezni, megfejteni. Különösen távol áll tőlem a matek és fizika, így alaposan megdolgoztatott az író. Aki ismerkedni szeretne McCarthy munkásságával, javaslom, valamelyik korábbi darabbal kezdje. Apró érdekesség, hogy napra pont két éve írtam az első regényéről A gyümölcskertészről a blogon. 

A cselekmény egyszerre rejtélyes és elegáns, néhol költőien metaforikus. A szerzőtől egy lenyűgöző, rendkívül furcsa regényt kapunk. A könyv allegorikus, szerkezete tükrözi a tartalmát. A prózája és párbeszéde, mint mindig, zseniális. Humora időnként száraz, fanyar. Ha meg akarod érteni ezt a regényt, akkor dolgoznod kell rajta. Bevallom, nekem nem mindig sikerült, bár lekötött és erős darab az bizonyos. Sok szó esik benne kvantumfizikáról és az emberi tudatról, Isten létezéséről, az élet értelmén elmélkednek a szereplők. Van ebben valami megdöbbentően borzongató hangulat. Erős, figyelmet érdemlő párregény lett az életmű lezárása, Cormac McCarthy záró opusa. Greskovits Endre nagyszerű fordításában olvashatjuk a regényt. A borító ezúttal is Váradi Zsolt keze munkája.



ITT megvásárolható kedvezménnyel!




  

Cormac McCarthy:  1933. július 20. (Providence, Rhode Island, USA) – 2023. június 13. (Santa Fe, Új-Mexikó, USA)

1992-ben, a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényéért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Több regényéből film is készült.

Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).


A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyv-díjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon.









Jelenkor, Budapest, 2023
648 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635182800 · Fordította: Greskovits Endre

 fotók: a Jelenkor fb oldala

A gyümölcskertész

Cormac McCarthy: A gyümölcskertész



                                                       

Cormac McCarthy munkásságát értékelem, több kedvencem is van a regényei között. Minden szerző valahol elkezdi, és általában nem rögtön a csúcson. Itt is ez a helyzet. A gyümölcskertész McCarthy első regénye eredetileg 1965-ben jelent meg. Ez egyfajta bemutató, ízelítő az író későbbi kiteljesedett munkásságából. Nyilvánvalóan ez nem hasonlítható néhány későbbi remekéhez, de a hangulatot, egyéb stílusjegyeit tökéletesen hozzák a későbbi sikerek alapját. Ez egy társadalom elleni lázadás, az őrületes bűn regénye. Az alap történet ígéretes, a harmincas évek Amerikája szeszcsempészéssel, cserkészekkel, törvényen kívüliekkel elevenedik meg. A regény egy Red Branch nevű városkában játszódik, valahol Tennessee államában, Knoxville közelében.

Minden McCarthy rajongó érzékelni fogja, honnan indult, hogyan fejlődött napjaink egyik legnagyobb amerikai írójává. Ebben az első regényében is már érezhetően erős atmoszférateremtéssel bír. McCarthy gyönyörű nyelvezete, kifejező szövege szemléletesen és elevenen ábrázolt tájleírásokban kel életre. A társadalom peremén élő különcök, lecsúszott és felkapaszkodott alakok jellemzik a regényt:. Kellően groteszk alakok, színesítik a cselekményt. A fiú és az öreg a két véglet, a férfivá válás és az élettől búcsúzó gyümölcskertész alakjában jelenik meg. A fiú életébe is eljön egy új kaland, aminek hatása a későbbi sorsára lesz meghatározóan döntő. Nem igazán tudom hová tenni ezt a könyvet, erős kezdés után a középső rész zavaros volt nekem, míg a végére ismét kikerekedett a cselekmény. McCarthy később megismert megszokott stílusa megcsillan, olvasmányos, és izgalmas, mégis néhol kicsit úgy éreztem, elmentünk egymás mellett. 

Remek karaktereket hoz létre, amelyeket utál vagy szeret, számára nincs középút. Nem tesz kísérletet arra, hogy szépítse a csúfságot, enyhítse a gonoszt, vagy lealacsonyítsa az erényt. Kevés szenvedélyes érzelemmel találkoztam itt, a bűn csontig hatoló. Az is bizonyos, még ha nem is egyből remekmű, de más szerzők talán csak álmodozhatnak arról, hogy az első könyvük ilyen lesz. Mindig úgy vagyok ezzel, ha megkedveltem egy szerző történeteit, stílusát, mindent olvasni akarok tőle. Most sem bánom a ráfordított időm. Ám ha meg akarom kedveltetni valakivel McCarthyt, valami másik regényével kezdeném. Talán a Sutree-vel vagy a Határvidék-trilógiát ajánlom. Ez legyen későbbi választás annak, aki nem ismeri McCarthy -t. A Jelenkor Kiadó ezúttal is kifejezően látványos borítót alkotott a regényhez.

            

Cormac McCarthy a Rhode Island-i Providence-ben született, 1933. július 20-án.

Tíz regényt írt (emellett számos forgatókönyvön dolgozott), melyek közül Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).

A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyv-díjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon.








Eredeti megjelenés éve: 1965
Jelenkor, Budapest, 2020
282 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636767839 · Fordította: Greskovits Endre

Odakint a sötétség

Cormac McCarthy: Odakint a sötétség





                                                           












McCarthy eredetileg 1968-ban megjelent, második regénye a magyar olvasókhoz 2019 őszén jutott el. Az életmű gondozója a Jelenkor Kiadó jó érzékkel nyúlt vissza a korai kötetekhez. Előző évben a Suttree került a hazai rajongókhoz, ami a negyedik regénye volt a szerzőnek. Különleges élmény volt felfedezni ezekben is az író már jól ismert védjegyeit. A Suttre az egyik kedvencem lett a már megismert eddigi kötetekből.




Tagadhatatlanul egy férfias, komor történet ez a regény is, amit egyáltalán nem neveznék "korai zsengének" Élmény volt olvasni, minden nyomasztó eleme ellenére. McCarthy csodálatos író, képi világára itt is borongós, a fény-árnyék viszony az egyik legjellemzőbb. Ami visszaadja a történet kilátástalan hangulatát is. Bár egy örömtelinek mondható eseménnyel indul a cselekmény: kisbaba születik, azonban a körülmények sejtetik, ez az esemény nem igazán az öröm pillanata. A sűrű sötétséget alig töri meg a Hold szűrt fénye, az erdő mélye titkot rejt.

Hamar kiderül a miért, és miféle sorsot szánt a lány bátyja, Culla a gyermeknek, aki a reményt is képviselhetné. Azonban a baba születésének drámai háttere sem tudja elnyomni az anyai ösztönt Rinthy Holmes-ban. Az eldugott, sötét erdő mélyén nem a remény született meg. Culla sajátos módon oldja meg a "problémát", rendezi el a gyerek sorsát. Az apa személye is kiderül, ez az egyik fő drámai elem. Az amerikai kisember sorsa a céltalan sodródás, fájdalom és a remény.

Ki is az igazi bűnös, az elrontott és soruk tévesztett életekért? A társadalmi kérdések is erre keresnek választ. A borítón szereplő csizma is fontos eleme a regénynek. A kilátástalanságból fakadó erőszak és halál drámája elkerülhetetlen. Hőseink, ha kevés sikerrel is, de próbálnak kitörni mikrokörnyezetükből. A szereplők maguk teremtette pokolban élnek, ebből igyekeznek kihozni valami vágyat a boldogabb életre. Ez az ember ösztönös reménye, ami élteti, ez viszi előre a menekülő szereplőket.


Rinthy sejti, érzi mi áll a háttérben, megszökik Culla elől és a gyerek után indul. Fontos szereplő a véletlen arra tévedő vándor árus, az üstfoltozó. Rinthy és Culla különös menekülése, egymást kereső utazása lelki út is egyben. A két szereplő érzései, gondolatai is megjelennek a regényben. Számtalan izgalmas figura tűnik még fel a cselekmény során. A századfordulón játszódó különösen fájdalmas, könyörtelen mese emberi drámák sorát eleveníti meg. Az élet az maga a pokol a szereplőknek. Szikár egyszerűségében, balladisztikus, mocskos valóság. McCarthy regénye ugyan elég rövid, de súlyos a történet, olvasni maradandó élmény.

McCarthy stílusa, alakjai és a történések hangulata tökéletesen vetíti előre a későbbi sikerekét. Ez a régi-új regény pontosan annyira érett és tökéletes, mint Az út a Vad lovak, a Véres délkörök, vagy az említett Suttree.
Greskovits Endre remek fordításában olvashatjuk a regényt. A szemet gyönyörködtető, kifejezően egyszerű borító ezúttal is Váradi Zsolt keze munkája.







Cormac McCarthy a Rhode Island-i Providence-ben született, 1933. július 20-án.
Tíz regényt írt eddig, de több forgatókönyvön is dolgozott. Cormac McCarthy-t ma Amerika egyik legjobb regény- és színdarabírójaként tartják számon. 1992-ben, a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényéért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Több regényéből film is készült. Egyik legismertebb a 2005-ös Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men), regényből a Coen testvérek készítettek filmet, ami négy Oscar-díjat nyert. Nem lehet megkerülni a 2006-os Az út című világsikerét sem, hiszen Pulitzer-díjat nyert vele 2007-ben, és ez is szintén mozivászonra került.

A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyv-díjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó, Nobel-díjra is jelölt Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon.



Jelenkor, Budapest, 2019
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636767846 · Fordította: Greskovits Endre

Suttree

Cormac McCarthy: Suttree 




                                                                                           













Cormac McCarthy-t ma Amerika egyik legjobb regény- és színdarabírójaként tartják számon. 1992-ben, a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényéért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Több regényéből film is készült. Egyik legismertebb a 2005-ös Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men), regényből a Coen testvérek készítettek filmet, ami négy Oscar-díjat nyert. Nem lehet megkerülni a 2006-os Az út című világsikerét sem, hiszen Pulitzer-díjat nyert vele 2007-ben, és ez is szintén mozivászonra került.


A Suttree című regénye először 1979-ben került kiadására, melyen kisebb-nagyobb megszakításokkal húsz évig dolgozott. A részben önéletrajzi elemeket is felhasználó, monumentális történet az ötvenes évek Amerikájába viszi vissza olvasóit. 1951-ben, Knoxville-ben játszódik a regény.
Ez a fülledt, misztikus hangulathoz remek karakter a főhősünk Cornelius Suttree figurája.
McCarthy groteszk humora emeli ki hősét az őt körülvevő önként választott szegénységből, kilátástalan nyomorból. Izgalmas képi világ bontakozik ki előttünk, ahogyan az is elég meglepő, miért is hagyta el a biztonságos életét Suttree. Miért utasítja el a gazdag és biztos, kényelmes életét, szüleit, feleségét és gyermekét is ez a különc figura?




A társadalom peremén élő különcök és lecsúszott alakok jellemzik a regényt: alkoholisták, kurvák, hajléktalanok és bűnözők közt éli szabadon életét Suttree azaz Bud, ahogy ivócimborái nevezik. Egy lakóhajón tengeti napjait, horgászatból tartva fenn magát. A regény töredezett szerkezete lassan folydogál, mint a Tennessee folyama. Barokkos leírásokban ismerjük meg az egyes szereplők kilátástalan életét, harcát a mindennapokkal. Amikor folyamatos küzdelem az élet, legalább alkohol legyen. Vagy dinnye.. esetleg egy nő. Suttree életébe is eljön egy új kaland, aminek lefolyása szinte előre borítékolható.

Visszaemlékezésekkel tarkított a kirajzolódó történet. Harrogate és többi figura mind eredeti, hordoz magában valami régi sérülést, groteszk alakok, színesítve ezt a nagyívű regényt. Igazi társadalmi szégyenfolt, lecsúszott alakok tarka gyűjteménye. Reménytelenül kilátástalan az életük, esélyük sincs egy jobb, tartalmasabb életre. Az emberi lélek mélyére pillanthatunk be a szereplők által. Bár szeretnek, bíznak, az amerikai álom itt csupán a napi szintű túlélés. Olvasmányos, tetszett a nyelvezete, hangulata. Jók a tájleírások, a hangulati elemek, McCarthy elemi erejű mondatai.

Nem véletlen, hogy a kritikusok többsége McCarthy legjobb műveként magasztalta az önéletrajzi ihletésű könyvet, amelyet úgy is jellemeztek, mint a Huckleberry Finn sötét változata. Ez a negyedik regénye a szerzőnek, ami most először jelent meg magyarul, Greskovits Endre remek fordításában. A szemet gyönyörködtető, nagyszerű borító Váradi Zsolt munkája.

Cormac McCarthy a Rhode Island-i Providence-ben született, 1933. július 20-án.

Tíz regényt írt (emellett számos forgatókönyvön dolgozott), melyek közül Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).

A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyv-díjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon.










Jelenkor, 2018
616 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636767730 · Fordította: Greskovits Endre

Isten gyermeke

Cormac McCarthy: Isten gyermeke








                                                           






Vitathatatlan, hogy McCarthy az egyik legjelentősebb kortárs amerikai író. Amikor az 1985-ös Véres délkörökkel berobbant az amerikai irodalom élvonalába, a kritikusok égig magasztalták, az olvasóknál azonban csupán szűk, értő rétegnél lett kedvenc. A sikereihez tény, hogy a könyveiből készült filmek is sokat tettek.


Elég furcsa, brutális ez a történet is. Hideg, szikár, minimális leírást és maximális cselekményt tartalmazó regény. McCarthy világában sok kegyetlenség van, és csak kevés hit. Humor viszont pici sem. Még annyit talán: nem minden könyvet azért olvasunk, hogy szórakozzunk. Ez a könyv sem lesz szórakoztató. Viszont gondolkoztat amíg olvassuk. Lester Ballard lehet őrült, lehet lelki szegény, vagy csak egy magára hagyott, elveszett lélek. Huszonhét évesen, pár dollárral és a puskájával áll egyedül, szemben a világgal. Keserves küzdelem vár rá, ami előre vetíti a végzetszerű befejezést is.



Főhősünk egy pszichopata gyilkos, akit elég sokára sikerül elfogni. Amerre jár, nyomában egyre több a halott. Nem kegyelmez sem férfinek, sem pedig nőnek. Hátborzongató, megrendítő olvasmányélmény, ami mégis magába szippantott. McCarthy ismét hozza a tőle megszokott minimalista stílust. Párbeszédek alig vannak a leírásban, Ballard magában beszél, tettei sokkolóan brutálisak, aberráltak. Mondanám, csak rajongóknak.

Itt nem csak az elkeseredettség, kirekesztettség, de a véletlen is fontos momentum, ahogy a halál is testet ölt. Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Egyrészt McCarthy csodálatosan ír, gyönyörűen kegyetlen a történet. Erősen naturális, valós. Olyan nagyon emberi. Hiszen a gyilkos
is ember, ő is Isten gyermeke. Senki nem születik gyilkosnak, Ballard sem. Mégis azzá válik. Nem keresnék neki felmentést, bár a zűrös gyermekkora lehet némi magyarázat, így érteni véltem tetteinek mozgató rugóit. Egy gyilkos gondolatait, érzéseit követhetjük nyomon, ami a tettekre ad némi magyarázatot. Ballard egyedül van, magára maradt a táj kegyetlen, kíméletlen vadságával. Némileg önmaga választotta ezt az utat és ebből a labirintusból nem talál kiutat. Nincs is kiút, csak egy vékony csapás, amin járkál. Ez az út azonban itt nem vezet sehova. Pontosabban: csak a pusztulásba vihet. McCarthy tökéletesen ellent mond az amerikai álomra ebben a korai regényében is. Ez különösen a regény második felében érezhető.



Nem volt olyan szereplő, akivel azonosulni tudtam volna, bármennyire hús-vér, eleven alakok is ezek. Döbbenten szemléltem az eseményeket; Maga a stílus tetszett, a figurák tényleg mesteriek. Lester megőrülésének fázisait kiválóan érzékelteti, jól követhetővé teszi. Egyszerűen brilliáns, igazi McCarthy-s írás, ami végig fenntartja a feszültséget. Aki olvasott már a szerzőtől és nyitottan közeledik felé, az egy igazán megrázó és felkavaró olvasmányt kaphat. Az emberi lélek mélységeit ábrázoló, éjsötét utazás ez. Előre vetíti a Nem vénnek való vidék eseményeit.





Cormac McCarthy a Rhode Island-i Providence-ben született, 1933-ban.

Tíz regényt írt (emellett számos forgatókönyvön dolgozott), melyek közül a legutolsó, Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).

A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyv-díjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon; és Poe, Melville vagy Faulkner leghíresebb alkotásaihoz hasonlítják. Harold Bloom, a neves irodalmár egyenesen a négy legjobb élő amerikai író közé sorolja a szerzőt Don DeLillo, Philip Roth és Thomas Pynchon társaságában. Elemi erejű mondatai – ahogyan egyik méltatója nevezte: ezek a „vesszőtlen konvojok” – oly híven közvetítik lidérces történeteit, akár valami visszavonhatatlan próféciát.







A Magvető Kiadónál megjelent művei
Nem vénnek való vidék (2008), Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen (2009), Az út (2010), Vad lovak (2011), Átkelés (2012), A jogász - Forgatókönyv (2013), A síkság városai (2014)




Eredeti mű: Cormac McCarthy: Child of God

Eredeti megjelenés éve: 1973
Magvető, Budapest, 2017
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631435153 · Fordította: Morcsányi Júlia