Füveskönyv - Csigaház

 

Szabó Magda: Füveskönyv




                                      

Hosszú évek óta az életmű gondozója, kiadója a Jaffa Kiadó. Náluk jelennek meg a népszerű és szeretett írónő könyvei. A sorozat most új dizájnt kapott, új formátumban kerülnek a boltokba Szabó Magda regényei. Az első négy megjelenésből kettő rögtön újdonság. 

A Füveskönyv első megjelenés, a termékeny életmű, a megélt élet tapasztalatait gyűjti egybe, különféle témakörök mentén. A gyermekkor, hazaszeretet, szabadság és szerelem, a női lét kérdései vagy a vallás, természet és a halál kérdéseit járja körbe.

Részlet a fülszövegből: "A régi füveskönyvek arról mesélnek, hogyan használhatjuk fel a növényeket és a gyógyfüveket az életünkben, hogy elkerüljük a bajt, és hogy meggyógyuljunk, ha betegnek érezzük magunkat. Szabó Magda e kötetben összegyűjtött gondolatai is olyanok, mint egy kert gondosan ápolt gyógynövényei: rávilágítanak azokra a kérdésekre, amelyekkel mindannyian szembesülünk, és tükröt tartanak nekünk, amelyben megláthatjuk a saját kérdéseinket, kétségeinket - és talán választ is találunk rájuk." 

Szabó Magda világlátását, érzékenységét és az élettapasztalatait egybefogó kötet ma is okos gondolatai a mindennapokra lehet útmutató. Szabó Magda teljes életművét átfogó válogatást kapunk Hessky Eszter szerkesztésében. A bölcs, mély gondolatok időtállóan irányt mutatnak, elgondolkodtatnak és átsegíthetnek az élet által elénk sodort problémákon. Lelki vigaszként is olvashatjuk egyes részeit, ami mindig jól jön a rohanó és felgyorsult világunkban. Lassítsunk, figyeljünk egymásra! A kérdéseinkre a válasz néha ott van egy karnyújtásnyira, a könyvekben található gondolatok üzennek a mai olvasóknak is.



Jaffa, Budapest, 2024
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634758853


A kiadótól ITT rendelhető kedvezménnyel a könyv! 







Csigaház

                 

Az tudja mindenki, hogy Szabó Magda költőként kezdte, az első megjelent és sikert hozó regénye 1958-ban a Freskó volt. A hagyatékból azonban előkerült két kézzel írt iskolai füzet. Az 1944-re datált kisregény Csigaház címmel először 218-ban már megjelent. Akkor igazi irodalmi szenzáció lett. Most új borítóval vehetjük kézbe az életmű első, hivatalos darabját. A szárnypróbálgatás kezdeti lépései tökéletesen adják vissza a fiatal Szabó Magda érzelmeit, gondolatait. A történet a háború árnyékában, Bécsben játszódik. Ide érkezik (menekül) Budapestről elég zaklatott állapotban a Csigaház nevű panzióba Júlia. Odahaz egy megrázó élmény adta meg a menekülésre az okot. Fiatal mostohaanyja Dolly, és a család barátja, ügyvédjét kapta el intim helyzetben...

Igazi nyugalomra a panzióban sem talál, a politika és a szerelem veszélyes üzem... A szöveg keletkezési dátuma 1944., és az 1939-es Anschluss utáni, politikailag igen kiélezett korszakot mutatja be. Élmény volt olvasni a finom érzésekkel megírt bölcs mondatokat. A szívem több helyen belesajdult az érzelmek mélységébe. Valóban "Csupa rejtély az emberi szív.".

A Csigaház izgalmas és kerek kisregény, hiszen Szabó Magda érezhetően koncepciózus alkotó volt már fiatalon is. Egy ígéretes és biztató, különleges kezdet, ami most megjelent kötetbe rendezve, hozzá fotózva az eredeti kézirat oldalait. Izgalmas és érdekes így viszontlátni a kézírását, találkozni és megismerni a fiatal írónő gondolatait, érzéseit. Jó volt megismerni ezt a művét is. Értő olvasókat kívánok a kisregénynek, ami érdekes csemege a rajongóknak. 

Tetszett, ahogy a történet kibontakozik a szereplők belső érzései, gondolatai által. Nem gondolnám, hogy ez a könyv nagyon más, mint bármi, amit eddig Szabó Magdától olvastam. A gondosan felépített cselekmény jól felismerhetően magán viseli a jellegzetes "szabómagdás" stílusjegyeket. Szabó Magda érzékletes, árnyalt portrékat fest szereplőiről. Érdemes elolvasni, megismerni ezt a kisregényt, ami átírta az életművet. Az életmű sorozatban újonnan már megjelent a Katalin utca és a Régimódi történet is! Idén további kötetek várhatóak az új dizájn részeként.

 
Jaffa, Budapest, 2024
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636870171



 A kiadótól ITT rendelhető a kötet! 




              

Szabó Magda:
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.

A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.

Liber Mortis

Szabó Magda: Liber Mortis 






     "Egyet nem tudok tudomásul venni, kicsim. Egyetlenegyet. Hogy elmentél, hogy Agyigód itt maradt."










Szabó Magda és férje, Szobotka Tibor 34 évet éltek együtt elválaszthatatlan, boldog házasságban. Közös életüket, szerelmüket a halál tényével is dacolva váltak az irodalom egyik megrázó és személyes részévé. Több ez, mint egy nagy szerelem története. Úgy gondolom, hogy a Halottas könyv elsősorban azoknak kikerülhetetlenül fontos, akik jól ismerik az íróházaspár életét és munkásságát. Az életmű sarkalatos része, amit való igaz, talán nem is a nagy nyilvánosságnak szánt az írónő, hiszen a 2007-ben bekövetkezett halála után négy évvel jelent meg először. Sokat ad a Szabó Magda - Szobotka Tibor életrajzhoz személyes, bensőséges soraival. Most új kiadásban a Jaffa Kiadónál megjelenő életműsorozat 30. köteteként került a boltokba.

Az imádott férj, Szobotka Tibor 1982. február 26-án halt meg. Az író, műfordító, irodalomtörténész özvegye Szabó Magda 1982. május 25-étől 1990. február 27-éig vezetett naplót.
Ha röviden kellene összegeznem: itt nincsenek nagy fordulatok, csak dráma van. A mély, zsigerig hatoló fájdalom.

Az első 300 oldalt folyamatosan olvastam végig. Utána tört meg némileg a lendület, vált nyomasztóan fájdalmassá az írónő naplója. Addig sem volt egy vidám olvasmány, de tudtam mit várhatok. Ekkora önzetlen nagy ragaszkodás talán nincs is, amit kiolvashattam a naplóból. A fájdalom, a veszteség hiánya, annak feldolgozása pedig hatalmas feladat. Nem csak Szabó Magdának, hiszen ezzel a helyzettel mindenki tud azonosulni. Ő is meghalt egy kicsit ott és akkor, amikor a szeretett férje. A lelke mindenképpen. Talán egyedül éppen ez éltette, hogy a naplón keresztül tovább beszélgethetett imádott társával. Itt semmi túlzás nincs az imádott rajongás felfokozott állapota jól tetten érhető. A szenvedésre volt némi gyógyír a napló, terápia az írás. Ez az élet, már nem élet, csak vagyok - írja több helyen, szinte a megváltó halálért könyörögve. Nem tudhatta, hogy a találkozásra még 25 évet kell várnia. Egy életében is szeretett férj, egy halott felesége, aki az élet örömeivel már nem tud, nem is akar számolni. Ez valahol egészen érthetővé is válik a sorokból.


"Már nem tudom azt írni: Isten nevében. A halál nevében, a szerelem nevében, a magányéban, a tehetetlenség nevében – új füzetet kezdek."

Szabó Magda hitt a túlvilágban, a halottak jelenlétében. Megindító sorait olvasva megismerjük életük pillanatait, a jelent Nyúl nélkül. Agyigó szenvedése, fájdalma tapintható, megindítóan személyes, őszinte. Szobotka Tibor sosem került arra a piedesztálra, ahová írói kvalitás megillette volna. Tiltólistán volt hosszú évekig, majd fordításokból élt. Könyveit hosszú idő után, elvétve adták ki. Talán amit mindenki tud és ismer, hogy a naplóit, már Magda fejezte be. Ez a kötet az íróférj halála után 1983-ban a Megmaradt Szobotkának címmel került a boltokba. Egy érdekes adat, ami elképesztő a mai könyvkiadás számait ismerve. 126 ezer példányban jelent meg, ami alig 3 hónap alatt elfogyott...
Ezen kívül is számtalan érdekesség, háttér információ akad a kötetben.
A közös életük harmincnégy évének sok sok állomása megidéződik a naplóban. Játékos, fájdalmas és nagyon őszinte vallomás ez.



A halál tagadása és a szerelmes társ hiánya mellett a könyv nagy erénye, hogy sok irodalmi csemegét kínál, az a mindennapokról. A kulturális élet jeles szereplői jelennek meg Szabó Magda feljegyzéseiben. A napi történések, felkérések, utazások, dedikálások vagy színházi bemutatók kordokumentumként is tökéletesen funkcionálnak. Itt vettem észre, hogy szinte biztos, a mai olvasók közül sok nem is sejti, mikor kiről van szó. Jó lett volna egy lábjegyzetben beazonosítani a megjelenő személyeket. "A magvetőben ott volt a Réz is" - írja. Sajnos erről ma sok fiatalnak fogalma sincs ki az a Réz Pál. Fájdalmasan szép, ahogy megelevenedik a költőbarát, Illyés Gyula temetése. Végre odahajoltam és Juhász vállán tudtam sírni.. . Juhász Ferencről van szó, de ez nem derül ki. Némi irodalmi háttérismeret szükségeltetik úgy gondolom. Ott és akkor, bő 1 évvel Szobotka halála után tudott végre felszabadultan sírni. Sirathatta az elveszett társat, szerelmet, a közös boldogságot. A rajongása az összetartozásuk a halál után csak fokozódott az ő "Nyula" után. Szívfacsaró erről olvasni. Gyötrelmes mindennapok vártak az írónőre, amit elviselni, túlélni az adott neki erőt, hogy férje könyveit kiadják, elismerjék írói tudását. Ezt sikerrel teljesítette is. Végre újra, ismét felfedezték Szobotkát is, aki tagadhatatlanul a sikeres írónő árnyékában élte napjait.

A napló népszerű irodalmi műfaj. Olyan intim vallomás, kitárulkozás, ami sokkal személyesebbé teszi az egyéb olvasott regényeket is. Szabó Magda egyéni stílusa tökéletesen működik naplóírás közben is. Néhol humoros kikacsintásokkal tűzdelt megjegyzései, tagadhatatlanul személyes vallomásai az egyedül töltött évekről mesélnek. Olvashatunk filmekről, a mindennapok történéseiről vagy a politikai változások eseményei (rendszerváltás) is megjelenik a sorokban.



"Ó, szívem, szívem, szívem, hogy lehet ilyen eleven egy szerelem, ilyen körülmények között? Hogy lehet?"

Az életmű lélekbe markolóan emberi leírása, része ez. Fájdalmas, mégis gyönyörű, őszinte vallomás. Páratlan alkotás ez a képzeletbeli párbeszéd a műfajában. Ajánlom a már említett Megmaradt Szobotkának vagy a Nyusziék és a Bánom is én című naplót is.


A Szabó Magda-életműsorozat 30. kötetét ITT tudjátok megrendelni!



Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben.
A magyar irodalmi élet nagy hatású alkotója, író, költő, műfordító. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval.
1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. 90 éves korában megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, de ezen felül Kossuth-díjat 1978-ban, József Attila-díjat 1959-ben és 1972-ben kapott.
2007. november 19. – én hunyt el otthonában.
















Jaffa, Budapest, 2019526 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634752158

Olvastam még / 14

Olvastam még / 14 






                                                                       











Három könyvről röviden: Szabó Magda, Per Petterson és Szentesi Éva könyve került be ebbe az ajánlóba. Tényleg egyik könyv hozza a másikat. Alig egy hónapja olvastam EZT az interjúkötetet Szabó Magdával. Szinte minden regényéről szó esett, szereplőkről, háttér, fogadtatás és a karakterek ábrázolásáról is. Színes válogatás, ami közelebb hozza a gondolkodását, véleményét az életről, életének szereplőiről, arról, hogy Szabó Magdának még maradtak megosztani való titkai. Olvasás közben ébredtem rá, hogy a legelső Szabó Magda regényt a Freskó-t én még nem is olvastam. Erről is sokat megtudhatunk az interjúkból, miért lett ez életének meghatározója.


A hallgatás évei alatt 1953-ban íródott regény végül 1958-ban jelenhetett meg először. A Freskó egyetlen nap történetét meséli el. Annuska a főszereplőnk monológjaiból bontakozik ki a történet. Kilenc év után tér vissza a szülői házba, anyja temetésére. A „tékozló” leány hazatérése felbolygatja a családtagok lelkét. A háttér izgalmas, miért is lett Annuska "tékozló lány". A családi szálak kapcsolatrendszere elég szövevényes, de a végére minden letisztul.

Sokféle érzés kavarog bennem olvasás után. Szomorú családtörténet ez, ki nem mondott vádakkal, keserűséggel, dédelgetett fájdalmakkal, sérelmekkel. A fejezetről fejezetre fokozódó feszültség mesteri. Az emberi érzelmek kavarognak, a gyarlóság határtalan. Szabó Magda csodálatosan ír, a lelki fájdalmak mélységeit remekül ábrázolja szereplői sorsában, gondolataikban. Szabó Magda betekintést enged a szereplői életébe, tömör és fájó volt néha olvasni. Anzsu és Annuska kiemelkedik, gyorsan közel kerül az olvasó szívéhez ez az összetartó szeretet. Tetszett még, hogy Annuska figuráját több szemszögből is megismerhetjük: hol egy családtag, barát vagy ellenség mesél róla emlékezik a régi idők titkaira. A múlt elengedése, annak feldolgozása mindig nehéz feladat, a regény ad gondolkodni valót a befejezése után. Magával ragadó Magda néni stílusa, az olvasó tud azonosulni a szereplők életével. Ajánlom!
ITT megrendelhető! 



Jaffa, Budapest, 2016
228 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155609091





Per Petterson: Irány Szibéria





                                                                             


Ez a negyedik idehaza megjelent regény a norvég írótól. Az életműben pedig az első sikere 1996-ból. Az első találkozásom Petterson esetében nekem is a Lótolvajok regénye volt több éve. Örök kedvencek közé került, igazi norvég "aparegény", csodálatos atmoszférával.
A cím itt egy gyerekkori álomra utal, ahol most egy idősödő nő a központi figura, aki visszaemlékezik gyermekkorára, ami a náci megszállás idejére esett. A történet nagyrészt egy dániai, észak-jütlandi városban játszódik a 30-as és 40-es években, a kislány hatéves korától huszonéves koráig.

Petterson női alakja nőies, érzéki és sebezhető. Elég fordulatos, izgalmas a történet, leíró ereje hatásos. A rideg családi környezetben nevelkedő testvérek kapcsolata szoros. A bátyó, Jesper merész, lázadó, tudja mit akar az élettől. Álmodozik, de tesz is a valóra válásért. Három évvel fiatalabb húga álma a cím, ami egy régi olvasmányból ered: végig utazni, vonatozni Szibérián. A testvéri szeretet mozgatja a történetet. Nagyapa alakja hoz egy lovat is a regénybe, Lucifer a szabadság-vágya, a függetlenség jelképe is lehet. A családról és a testvérek közötti kapcsolatról mesélt, kissé melankolikus és meditatív módon. Ajánlom nem csak az északi irodalom szerelmeseinek, jó kezdés ismerkedni Petterson lírájával.
ITT megrendelheted a Scolar Kiadótól! 


Scolar, Budapest, 2018
238 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632449531 · Fordította: Patat Bence






Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek




                                                                     





Ez a könyv igazi meglepetés volt számomra. Mondhatni véletlen került a kezembe, de cseppet sem bánom, hogy elolvastam. Igazi mai családtörténetet kaptam, sodró, letehetetlen stílusban. Nyersen tömör, durva, nagyon mai. Valóságos ez tuti. A szereplők itt élnek közöttünk, mindenki ismeri őket. Fájdalmasan szomorú történet a szocialista múltból a rendszerváltás hozta "kánaánba".


Hősnőnk Nyilánszki Mari egy Tisza-menti kisvárosban él, szeretet nélküli családban. A Barbie-baba és a tűsarkú csak álom neki, ahogy a szerető szülői háttér is hiányzik. Mennyire fontos és meghatározó egy-egy ölelés, simogatás, vagy annak hiánya a gyerekek életében. Önmagát és a boldogságot keresi, élete hullámvölgyeinek bizony önmaga is oka. Amikor adódik a jó, eljön a szerelem és az áhított gazdagság, képtelen élni vele, benne. A felszínes, csillogó életnek ára van.
Mindent azért nem lehet, nem kéne ráfogni a gyerekkora, bár tény, hogy maghatározó. A különböző társadalmi rétegek bemutatása kimerült a sablonokban, mondhatni a sztereotípiákra épült. Mégis hatásosan működött. Tetszettek a szerintem felismerhető kőgazdagok, jelen társadalmunk erős kritikája. A mi lakik a lelkekben, avagy a csillogó felszín alatt ott a rothadás. A befejezést kissé lezáratlannak éreztem, bár a dunántúli rész jó végszó a múltra. Tetszett, kis ráfordítással talán még többet kihozhatott volna belőle. A borító figyelmet ébreszt az tény, akár remek lehetne, ám Tóth Krisztina már évekkel ezelőtt ellőtte ezt a poént. Így egy erős utánérzés, kár volt érte. Ajánlom!

Szentesi Éva író, rákellenes aktivista, a WMN.hu magazin főmunkatársa. Hamvaimból című könyvében őszintén és tabuk nélkül írt rákos megbetegedéséről. Első novelláskötete, a Kardos Margit disszidál 2017-ben jelent meg.


ITT tudod megrendelni a könyvet! 




Libri, Budapest, 2018
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634333616

Az élet újrakezdhető

Szabó Magda: Az élet újrakezdhető
Interjúk és vallomások





                                                                                       












Mindannyiunk életében vannak meghatározó, sorsfordító pillanatok. Amikor minden összedől, fenekestül felfordul és ránk omlik a világ. Nehéz pillanatok, helyzetek ezek, amikor életünket a cserepekből kell újjá építenünk. Változunk mi magunk is az évek során, nem csak a külső hatások miatt. Nincs ez másképp mindannyiunk kedvelt írónőjével sem. Ő különösen olyan korban élt, amikor a külső döntések erősen alakították életét, sorsára hatottak. Átélte a két világháború közötti időszakot, a második világháborút, '56-ot, a Rákosi- és a Kádár-korszakot. Elvették a Baumgarten-díját, kirúgták a minisztériumból, szinte egyszerre a férjével, Szobotka Tiborral. A hallgatás évei szerencsére nem lettek a feladás évei, még ha a depresszió vendégként vissza-vissza tért is hozzájuk. Írtak mindketten, igaz csupán az asztalfióknak. Hogyan élték meg, hogyan lehet ezt egy művészembernek feldolgozni és tovább lépnie? Ezekről is mesél az egykori interjúkban, ahogyan sok meglepő dolgot árult el a díjakhoz való viszonyáról. Szabó Magda életéről, érzéseiről regényeiben vall. Ezek az igazi nagy élmények, ám ez az interjú- válogatás is érdeklődésre tarthat számot. A kötetbe került beszélgetések és levelek elegye Szabó Magda életét, érzéseit és gondolatait őrzik meg, adják tovább a ma olvasóinak.

Szabó Magda életműve sajnos lezárult, ám a ládafia tartogat még meglepetéseket, érdekességeket a kíváncsi olvasóknak. A 100 éves születésnapi centenárium hozott néhány vitát generáló kötetet. Sokan úgy vélik, az írónő nevével bármit el lehet adni, az örökség kiárusításra került. Megosztó lehet, de szerintem akadnak itt gyöngyszemek, és amit nem tiltott le, nem semmisített meg, azt miért is ne adnák ki? Bár ennek némileg ellent mond az, hogy talán nem kellene a rajongók orrára kötni mindent. A belső magánélet szentségét őrizni, védeni illene. Azonban a rövidebb írások, tárcák és novellák, versek sokat tesznek a nagyregények mellé. Igenis érdekességként ezeknek helye van a polcon. Vétek lett volna a Csigaházat fiókban hagyni 

Ez az interjúválogatás főleg a nyolcvanas, kilencvenes évekről ad keresztmetszetet. Nem csak színesek ezek az interjúk, de sokat meg lehet tudni belőle Szabó Magdáról az emberről. A látásmódjáról, gondolatairól, érzelmeiről, a világhoz való viszonyáról. Természetesen a gyerekkoráról, a debreceni évekről és a szeretett szüleiről is mesél nekünk. Sokatmondó az állatokról való nyilatkozata is, a viszonya ezekhez a jószágokhoz. Szabó Magdától mindig élmény olvasni, így ezek az interjúk is számtalan érdekességet adnak azoknak is, akik jól ismerik az életművét, de azoknak is akik éppen akkoriban születtek. Kordokumentumként is olvashatóak ezek a nyilatkozatok, amik az ÉS-ben, 168 óra vagy Litera, Kortárs, Heti Válasz lapjain jelentek meg. Kiemelném a Kabdebó Lóránt interjúkat, a Háy Jánossal való beszélgetést és egy régi, elmaradt karácsonyról szólót.

Segítenek befogadni, megérteni a regényeit ezek a beszélgetések. Nekem élmény volt szemezgetni, elmerülni a Szabó Magda-univerzumban. Két fontos dolgot is hozott: ráébredtem, hogy a Freskót MÉG nem olvastam, a Disznótort pedig elég régen. Azok a háttér információk különösen megragadtak, ami egy-egy sikerregény keletkezéséről, szereplőkről vagy a fogadtatásról mesélt. Szinte valamennyi nagy műről megtudhatunk kis titkokat: Az ajtó és Az őz mellett Zsófika, a Katalin utca és A pillanat, de sorolhatnám. Vajon az itthon egyik legnépszerűbb könyvét az Ókút regényét miért nem adták ki eddig sohasem külföldön? Miként, ki által, milyen formában jutott ki a Freskó kézirata, ami majdnem hamarabb jelent meg Nyugat-Németországban, mint itthon. Izgalmas volt olvasni arról is, hogyan került ki Hermann Hesséhez a Freskó kézirata, majd hogyan engedték újra idehaza megjelenni műveit, engedett körülötte a politikai szorítás. Elárulta azt is Magda néni, a hirtelen adományozott József Attila-díj miért keserű emlék neki.

Ezek az emlékek csupán néhány izgalmas momentumok az életrajzból. Ahogyan a kollégákról az Újholdasokról való nyilatkozat is sok meglepő információkat tartalmaz. Itt a politikai háttér és a gyermekvállalás kérdése is teret kap. A jó kortárs női író elég ritka, Szabó Magda egy igazgyöngy nekünk magyaroknak. A külföldi sikerekről és elismeréseiről olvasva mégis azt gondolom, külföldön sokkal jobban értékelték és megbecsülték a MI Szabó Magdánkat. Az pedig tény, hogy ő a legtöbbet fordított és legolvasottabb magyar író külföldön. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, többre, mint a Nobel-díjas Kertész Imrét, vagy a korábbi listavezető Márai Sándort. A legnagyobb világsiker az 1987-ben megjelent Az ajtó című regény lett.



Szabó Magda műveiben nem csak a saját családja történetét, de az emberi lélek, különösen a női sorsok titkait kutatta. Most bepillanthatunk a dolgozószobája mélyére, megismerhetjük a művek születésének történetét is. Melyiket miért tartotta fontosnak. Szabó Magda apró titkai tárulhatnak fel az olvasó előtt. Azok az életét meghatározó váratlan vagy drámai történések, melyek nyomot hagytak lelkében. Az ember, a szerelmes feleség, a népszerű írónő alakja, a kolléga és az egykori tanárnő személyes varázsa megkapó és meghatározó lehet az olvasónak is. Olyan érzést hagyott bennem a kötet, mintha még mindig velünk lenne Szabó Magda. Szellemiségét őrizve olvassátok ezeket a személyes beszélgetéseket, szerintem remek olvasmány.


ITT tudjátok megrendelni kedvezménnyel a Jaffa Kiadótól!

Szabó Magda:
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.


A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.
Jaffa, Budapest, 2019
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155418259

Csigaház

Szabó Magda: Csigaház 



                                                                                           




"Csupa rejtély az emberi szív."









Szabó ​Magda még halála után is tartogat meglepetést olvasói számára.

A Csigaház valóban irodalmi szenzáció, átírja amit az írónő pályakezdéséről tudtunk. Versekkel indult, majd jöttek a kényszerű hallgatás évei. 1957-ben írta meg a Freskót, az első Szabó Magda regényt. Most azonban kézbe vehetjük a Csigaházat 1944-ből. A nagyívű pályakép némileg módosul.

Kétségtelen, hogy öröm ez a megjelenés, hiszen a két füzetbe kézzel megírt első kisregénye hosszú évtizedekig pihent a fiók mélyén. És ezt ő akarta így, hiszen bármikor kiadathatta volna. Valamiért fontosnak érezhette megőrizni SzM, vigyázott rá és ezt nem semmisítette meg. Nem is akarta utólag
a már befutott és elismert író tudásával átírni, kibővíteni. Talán olyasmi lehetett ez neki, mint az első szerelem emléke. Óvta, vigyázta, dédelgetve védte. Egy ígéretes és biztató szárnypróbálgatás, ami most megjelent kötetbe rendezve, hozzá fotózva az eredeti kézirat oldalait. Izgalmas és érdekes így viszontlátni a kézírását, találkozni és megismerni a fiatal írónő gondolatait, érzéseit.

Szabó Magda kétségtelenül az egyik legtehetségesebb magyar író. Természetesen ennek ellenére hatalmas irodalmi mélységeket nem szabad a könyvtől várni, mégis elgondolkodtató és meglepő pontossággal ábrázolt a történet. Karaktereit nagyszerűen jellemzi néhány mondattal. Imádtam az érzelmek kavargó hullámzását. A szívem több helyen belesajdult az érzelmek mélységébe. Itt és most éreztem azt, nagyon nem mindegy, kit mikor talál meg egy-egy könyv. Milyen élettapasztalat van az olvasó mögött, mit és mennyit olvasott eddig. Néhány fanyalgónak innen üzenem az írónő soraival:

"Nagyon fiatal vagy még, és keveset láttál."


A regény olvasása után nehéz bármit is írni, intenzíven lüktet még bennem az élmény. Érzelmileg nagyon megtalált, hatott rám ez a szerelmi történet. Tetszik a stílusa, ahogyan ír és érdekes maga a történet is. Egy rég letűnt korba vezeti vissza az olvasót, ami a háború esztelen pusztításának árnyékában, 1939-ben Bécsben játszódik. Közvetlenül az Anschluss után vagyunk, ez adja a hátteret. Talán éppen a politikai szál miatt nem kerülhetett kiadásra akkoriban ez a kisregény. Érzésem szerint megélt, valós élmények is felbukkannak, hiszen az írónő 1935 és 1938 között Bécsben élt.

"Az ember sokkal többet árt magának is, másoknak is azzal, amit elmondott, mint amit elhallgatott."


A Csigaház egy bécsi panzió, több furcsa lakóval. Ide menekül barátnőjéhez Budapestről Júlia. A kibontakozó szerelmi történet nagy drámát nem hordoz, inkább talán némi félreértésen alapul. Júlia apja az idősödő, neves sebészprofesszor és fiatal felesége Dolly áll a középpontban. Aki bonyolítja a szálakat az Dorner András a házibarát. Júlia korábban érkezik haza, ezzel lebuktatva a bimbózó szerelem szereplőit. Már ez a tény is megrázza a fiatal lányt, ahogyan az is, hogy rádöbben: Dorner nem miatta járt hozzájuk...

A szerelem varázserővel bíró, repülésre késztető érzését az ötvenes férfitól most elveszik. Egyszerű és hatásos a megelevenedő érzelem leírása. Nem is tudom elképzelni, a huszonhét éves Magda hogyan tudta ezt ennyire pontosan ábrázolni, mi zajlik a férfi lelkében? Megdöbbentő, pontos és megható, mégis csodás.

"Irtózatos pillanat: átlépni a férfikorból az öregségbe."


Nagyon erős érzelmek jelennek meg. A professzor vívódásai és a fiatal nő vágyai mellett maga a nagybetűs SZERELEM. Érthető és átélhető a szereplők lelki válsága, amit nagyon intelligensen kezelnek. Tetszett, ahogy a történet kibontakozik a szereplők belső érzései, gondolatai által. Élmény volt olvasni a finom érzésekkel megírt bölcs mondatokat.

Ugyanakkor a panzió fura lakói között is feltűnik egy kikapós szépasszony, és egy elszegényedett arisztokrata. A háttérben a politikai helyzet forrong, a németek is egyre jobban érdeklődnek a Csigaház lakói iránt. Érzelmileg és tartalmilag is egy tökéletes arányérzékkel megírt, összetett regényt kaptam. Az én olvasatomban a mozaikoknak nem kell feltétlenül mindig összeállniuk. A közti réseket kitölti az olvasó megélt élete, a saját szerelmes pillanatainak emléke. Jó ez így, kár lenne kihagyni. Nem gondolnám, hogy ez a könyv nagyon más, mint bármi, amit eddig Szabó Magdától olvastam. A gondosan felépített cselekmény jól felismerhetően magán viseli a jellegzetes "szabómagdás" stílusjegyeket. Szabó Magda érzékletes, árnyalt portrékat fest szereplőiről. A rég letűnt korok asszonyainak, férfiainak vágyait ma is intenzíven átélhetjük. Nincs ez nagyon másképp ma sem. A sok színes, lazán összefüggő zsánerkép után a befejezés is tetszett.



"Olyan egyedül érezte magát a világon, ahogy csak a vasárnap délután tud fájni a magányos embernek. A hétköznapokat könnyű elviselni, csak ünnep ne legyen soha. Az ünnepben benne van a család gondolat, az összetartozásé."


Mostanában az utóbbi frissen megjelent, "feneketlen fiókból " előkerült és az írónő nevével ki-(el)adott könyvek bizony kavartak némi vihart az olvasók körében. Célkeresztbe fogva a jogtulajdonos keresztfiút és a kiadót is. Úgy gondolom, nem feltétlen kell mindig mindent tudni a kedves olvasónak. Nem kell "még árnyaltabb kép". A regényei alapján az olvasó alakítson ki önmagának egy saját képet. Az életműsorozat 25. kötete most valóban igen fontos, amit a rajongóknak és minden érdeklődő olvasónak meg kell ismerni. Jó, hogy előkerült és megjelent.



A könyv a Jaffa Kiadónál ITT kedvezménnyel megvásárolható!




Szabó Magda:
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.


A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.




Jaffa, Budapest, 2018
168 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634751342

A Danaida

Szabó Magda: A Danaida 



                                                           





"Nehéz nap volt, a tegnapi is az. Az ember meg gyönge."








Szabó Magda az egyik legnagyobb magyar író. Könyveiben a női sorsok állnak a középpontban, fantasztikus a nyelvezete, a stílusa. Nagyon jó olvasni. A danaida-sors ráadásul tipikusan női végzet, női öntudatlanság következménye és csakis az öntudatra ébredés oldhatja fel. Ez a regénye 1964-ben jelent meg először. Az írói munkásságának első szakaszának csúcsa talán. Összetéveszthetetlenül "Szabó Magdás".




Hősnőnk, Kati örök boldogtalanságra kárhoztatott, másnak adja át életének a főszerepét, így kifolyik a boldogság lehetősége is a kezei közül. Saját boldogtalanságát java részben önmagának köszönheti. Csándy Katalin valóban danaida, a szó klasszikus értelmében. A történet kellőképpen szikáran és balladisztikusan érzékelteti azt, amit nem érdemes kimondani sem. Nőnek lenni sosem volt könnyű. Abban a korszakban különösen szikár élet várt egy nőre. A háttérben politikai drámákkal zajlik a történelem, dübörög a szocializmus gépezete, '56 után járunk. Csándy Katalin portréját megrajzolni rendkívüli feladat, hisz, ahogy Szabó Magda is írja: "minden ember titok, s minden titok titok".




Katalin könyvtáros, aki egész életében önmagára igyekszik figyelni, de elég rosszul teszi ezt. Másokért, másoknak dolgozik. Türelmesen, végtelen alázattal, de koránt sem öntudatosan. Első szerelme kihasználja, majd eldobja, férje házában nem társ, csak mindenes cseléd inkább. Csándy Katalin életének díszletei mellé megismerjük a szülői hátteret, óvodai dadájával, Matilddal és Katalin imádott bátyjával, Dániellel való kapcsolatát is. Amikor Pestre kerül, felkarolja a nyugodt és bölcs Nóra. Amikor az özvegy Simkó Elek is a képbe kerül ő hozza anyósának Anyucinak és Elek volt feleségének, Micónak szellemét. Egy elég színes családi kép bontakozik ki előttünk.



Katalin karakterének furcsaságai (alázat, türelem, segítőkészsége, naívsága) talán abban gyökereznek, hogy elég neurotikus. Amikor mindenáron boldog akar lenni, de nem megy. Vágyik egy gyerekre, de nem adatik meg. Így nem veszi észre a lyukat élete korsóján, ahol mindig, minden esetben kifolyik a nagy igyekezettel merített víz. Katalin újabb és újabb csapások között is megőrzi a jóságot, tisztaságot. Már-már bosszantóan együgyű. Katalin nem került hozzám közel naívsága miatt.


A másik erős női karakter Melinda. Ő talán Katalin furcsa ellentétpárja, aki egyébként a férj szeretője. Elek a férj, egyébként igen simulékony, megalkuvó. Melindával szemben Katalin nemcsak anyai ösztönöket táplál, hanem talán saját soha nem létező öntudatát ismeri fel a lányban. Melinda ugyanis még félig-meddig kamasz, aki hihetetlenül ön- és céltudatos, okos. Melinda lesz az eszköz, amely segíti öntudatra ébredni Katalint, ami kivezeti a cél nélküli házasság zsákutcájából. Ha sokára is, de csak felismeri az összefüggéseket a céltalan ténykedés elemei között.



                                         
A történet üzenete semmit nem avult, a szereplők ma is itt járnak közöttünk, felismerhetőek. Ebben a felszínes világban bizony nagy szükség van arra, hogy egy picit néha megálljunk, és időt adjunk önmagunknak. Körülnézzünk és értékeljük életünket, hol és hová tartunk. Ez is igen kiemelkedő regény, sok szereplőt mozgat, narratívája is érdekes, ahogyan a különböző idősíkokat remekül összemossa. Olvasás közben nagy figyelmet követelő. A Danaida története tragikus, ettől valóságos és emberi.


"Az élet, ha nagy gyűrődések után is, valahogy mindig kisimul."

"A Danaidá-ban először nyúltam hivatásos író kezével a mintaértékű antik mitológia figurái közé: Danaus király lányai azzal bűnhődtek bűnükért, hogy az idők végezetéig feneketlen hordóba kellett vizet hordaniuk.

Az én Danaidámnak az a bűne, hogy csak önmagára figyel élete kétharmad szakaszában, s nem veszi észre, hogy minden kor történelmi időszak, amelyben nemcsak alakul az emberi sors, hanem maga a benne élő is adhat jelzést, esetleg valami fordulatot a hazai vagy világtörténelemnek.

Csándy Katalin a nagy emberi érzésekre érzékeny, szerelemre, féltékenységre, szégyenre, nem veszi észre, hogy az idő nagy folyója olykor hidat, olykor gázlót kínál, esetleg jelzés mutatja, hol nem tanácsos vízbe lépnie. Környezetében minden megváltozik, ő csak addig a határig, míg felismeri, ne bukdácsoljon már holtáig a számára kilátástalan koordináták között, hanem mentse meg, ami az életéből még menthető." (SZM)
A regényből Zsurzs Éva rendezett filmet 1970-ben.
Festmény:John William Waterhouse: Le Danaidi 1903.


A könyv a Jaffa Kiadónál ITT kedvezménnyel megvásárolható!




Eredeti megjelenés éve: 1964






Jaffa, Budapest, 2018
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715020

Nekem a titok kell

Szabó Magda: Nekem a titok kell 
(kötetben meg nem jelent írások)


                                                                









Megkapóan színes válogatás kerekedett ki ebben a kötetben. A hagyatékban maradt levelek, tárcák két interjú és hét novella adja a tartalmat. Olyan eddig kötetben meg nem jelent írások ezek, amik elegye Szabó Magda életéről, érzéseiről és gondolatairól mesélnek. A megidézett írások már a saját születéséről, imádott édesapja haláláról vagy utazásai során megélt emlékeiből villantanak fel képeket. A levelezésben pedig többek között Nemes Nagy Ágnes, Janikovszky Éva vagy Göncz Árpád soraiba olvashatunk bele. Izgalmas válogatás.




A különböző újságok számára írt novellák nyitják a kötetet. Hangulatuk igazi "szabómagdás", élmény olvasni ezeket a rövid írásokat. Az Eszmélés bővebb változatban az Ókút regényben tér vissza. A Valami pedig arról szól, ami születésünk kezdetétől vár ránk az út végén. Félelmetes és kikerülhetetlen sajnos. Nekem ezekből a Miskolci levelezőlap egy szőlőfürtről, Mécses helyett és a Piri férjhez megy írásai tetszettek különösen. Két Miskolci utazás emlékéről mesél a szőlőfürtben, amiből az első még tíz évesen maradt meg benne. A következő látogatására évtizedeket kellett várni. Miért és hol bukkan fel az emlékekből és kapcsolódik a két szőlőfürt erről olvashatunk. A Mécses helyett emlékezés Szabó Elekre. Három tárgyat vitt el emlékbe az apa hagyatékából. Miért éppen az a három lett a kiválasztott, mit is jelentett számára az édesapja, hogyan jelent meg a későbbiekben emlékeiben alakja erről vall ebben a novellában. A Piri férjhez megy egy igazi, megkapó női vallomás a házasságról. Szemléletes képekkel jelenik meg a férfi-nő kapcsolat.


Az öt tárca közül a Könyvnapi köszöntő sorait vagy a Jóska a bogár igen humoros írása az, ami megfogott. Érdekes vallomás a két interjú is. Nem tudom miért éppen ez a kettő került be a számtalan beszélgetésből, de nagyon megkapó visszaolvasni a nyolcvanéves írónő vallomását, pályájáról, írótársairól a politikai hatalomról. A második egy még későbbi beszélgetés az Újhold nemzedékéről, a magyar tanügyről. Vall arról, miért is akart tanár lenni, vagy miért nem született gyereke. Kiváló és lelkes, gyerekszerető tanerő lett volna, ha a pályán maradhat. Megidéződik a visszavont Baumgarten-díj, a hallgatás évei. Izgalmas volt olvasni arról is, hogyan került ki Hermann Hesséhez a Freskó kézirata, majd hogyan engedték újra megjelenni műveit, engedett körülötte a politikai szorítás. Mi is állt a siker mögött, avagy miként élte meg az eltiltás éveit, vagy élete tragédiáit Szabó Magda.

A felidézett levelek személyes és bensőséges vallomások. Magánéleti, politikai és irodalmi tartalmai színesítik az eddig ismert képet. Izgalmas háttéradalék az életéről. Impozáns a levelezők személye is. Olvashatjuk még a fentieken kívül Lator László, Domokos Mátyás vagy Hegedűs Géza Magdának írt sorait.





Hat vers is bekerült ebbe a kötetbe, ami kissé furcsa. Hiszen a Szüret kötet már egybegyűjtötte a verseit. Ez a hat vers vajon miért maradt ki abból? A régi debreceni emlékek képei A régi ház soraiból bújnak ki, majd a jövőtől való félelem is ott bujkál a Szeszélyes április-ban, ahogyan a fiatalkori szerelem vagy a társ elvesztéséről is olvashatunk egy-egy verset.



A kötet zárásának Szabó T. Anna emlékező, tisztelgő sorait olvashatjuk. Alapos és gondos szerkesztés eredménye ez a válogatás. Dr. Urbán László irodalomtörténész (ő is Debrecen szülötte) szubjektív és személyes gondolatai utószó helyett jó lezárást adnak.



Szabó Magda életéről, érzéseiről regényeiben vall. Ezek az igazi nagy élmények, ám ez egy olyan válogatás, ami érdeklődésre tarthat számot. Az életmű részei ezek a lappangó írások, mint az elgurult gyöngyszemek, amit lassan összeszedegettünk és ismét felfűzünk az utókornak. Jó volt olvasni ezeket a novellákat, tárcákat, leveleket. Jól sikerült irodalmi csemege, érdekesség ez a válogatás, amit minden olvasónak jó szívvel ajánlok.






Jaffa, Budapest, 2018
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634750819

Megmaradt Szobotkának

Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának  



                                                                                         







"Melyik lesz erősebb, az én gyöngeségem vagy az ő gyöngesége?"





Talán a magyar irodalom egyik legközismertebb, de mindenképpen a kivételesen legendás házasságai közé tartozik Szobotka Tibor és Szabó Magda írók kapcsolata. Milyen az, amikor két szenvedélyes íróember találkozik és egymásba szeret? Mert bizony ez első látásra szerelem volt Magda részéről.

1947. július 20-án találkozott Szabó Magda az Írószövetség balatonlellei fogadásán Szobotkával, akinek nem volt éppen túl jó híre. Magda nem akart egy lenni a hódítások sorában. A kicsapongó életet élő, megbízhatatlan, szoknyapecér férfi, következő év nyarán feleségül vette a csinos írónőt.
Bár személyiségük elég különböző volt, az olvasás és írás iránti alázat összekötötte őket. Szobotka Tibor író, műfordító, irodalomtörténész és pedagógus, az irodalomtudományok kandidátusa sajnálatosan a ma olvasóinak elsőként mint Szabó Magda férje jut azonnal eszünkbe. Ma az ő könyvei nincsenek a boltok polcain, kirakatban, hosszú évek óta nem kerültek kiadásra. Kissé a felejtés homályába kerültek.




A széles műveltségű, ám közismerten visszahúzódó, szerény, már-már zárkózott Szobotka élete és alkotói korszaka egy olyan korban zajlott, ami nem igazán kedvezett az igazi kiteljesedésnek. Pedig már tizenévesen naplót írt, novellát publikált. Egyedi stílusát a Megbízható úriember (1959) vagy az 1980-ban megjelent utolsó regénye a Menyasszonyok, vőlegények kapcsán szokták emlegetni. Magda biztatására éppen a visszaemlékezésein dolgozik, amikor 1982-ben a halál meggátolja a befejezést. Elképzelni sem tudom azt a mérhetetlen fájdalmat és lelkierőt, ami Magda asszonyt a befejezésre sarkallta. A férje betegsége és a halála után ő fejezte be a regényt. Ezzel is emléket állítva nem csak Szobotka Tibornak, de ennek az alázattal és szenvedéllyel átitatott szerelmüknek. Rajongva szerette férjét az utolsó pillanatig. A hallgatás éveiben is biztatta, írjon! Ha nem adják ki, akkor neki írja meg. Ő volt Szobotka múzsája és felesége. Odaadóan vigyázta, őrködött felett, kísérte orvoshoz, kórházi kezeléseit felügyelte. Persze ez már a végjáték volt. Szobotka Tibor 1982. február 26-án hunyt el Budapesten.

A közös életük harmincnégy évének sok sok állomása megidéződik a kötetben. Játékos, fájdalmas és nagyon őszinte vallomás ez. Emlék egy nagy szerelemnek. Két nagyszerű ember érzelmeiről, örömeikről és fájdalmaikról, sikerek és kudarcok, életük titkairól olvashatunk.

Szeretem Szabó Magda írásait, itt igazán megindító a mély érzékenységgel bemutatott életük áll a középpontban. Bár a regényt ketten írták, érezhető a „szabómagdás” hangulata. Kerek egész az életmű ezen darabja, sokat segíthet a többi Szabó Magda regény megértéséhez. Megismerhetjük a gyerekkori traumákat, miért is lett Szobotka éppen olyan ember. A két boldogtalan szülő házassága az érzékeny lelkű és beteges kisfiúra erős hatással bírt. Az érzelmileg szeretethiányos Szobotka számára sorsdöntően fontos volt Magda. Kapcsolatuk a bizalom és egymás szabadsága megtartásával teljesedett ki. Életre szólóan egymáséi lettek. A legdrámaibb része mindenképpen a meg nem született fiuk története. Ezt feldolgozni és túlélni, újraformálni az életüket fájdalmas kapocs volt. Megrendítő emléket állított Magda nem csak Szobotkának, de önmagának, kivételes szerelmüknek.

Egy utólagos elismerés lehet ez a könyv az író és alkotótársnak, a szerelmes férjnek. Szabó Magda eléri az olvasónál, hogy kíváncsi legyen Szobotka regényeire, novelláira.


"Három jó van az életben: nem tudjuk, mi lesz holnap, mikor halunk meg, és mi lesz a halálunk után. "












Eredeti megjelenés éve: 1983
Jaffa, Budapest, 2018
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715839

A pillanat

Szabó Magda: A pillanat 
Creusais






                                                                     

"Tanuld meg, hogy a múltat, a nemzeted múltját éppúgy elviseld, mint amiért te leszel már felelős, a jelent és a jövőt."






A magyar irodalom meghatározó nagysága Szabó Magda. A pillanat című műve egy modern, huszadik századi hősköltemény. Talán az írónő egyik legkülönösebb regénye ez, vagy ahogy ő maga mondja könyve bevezetőjében: „írói pályám legfrivolabb piruettje”.

Nem árt tudni, kis háttérnek, hogy az először 1990-ben megjelent mű alaphangulatát magánéleti tragédiák adták (férje, majd leánytestvére halála, szemének gyors romlása). Különösen aktuális ez a regény napjainkban is, hiszen az írónő véleményét olvashatjuk az írók kötelességéről, a hazaszeretetről, politikáról, sunyi gyávaságról, hősiességről, hűségről és árulásról. Azokról írt, amit egy megalázott nemzedék tagjaként Ő maga is megélt.



"Tanuld meg, annak, aki győzött, mindig igaza van, és meglepően sok minden lehetséges, ami másoknak tilos."

Az egészen szokatlan, prózában megírt, ám az eposzi kellékeket is felvonultató írás erkölcsi, filozófiai dilemmákat vet fel. Creusa királylány titkát, hová tűnt és halt meg Creusa, mi itt az igazság? Szabó Magda sokszínűségének, hihetetlen műveltségének ismét tanubizonyságát adja.

Ezek mellett a regény különféle stílusrétegek kiváló ötvözésével is felhívja magára a figyelmet. Az olvasó előtt megelevenedik az égő Trója a Dardán Főkapuval, emberi és isteni gonoszságokkal, öldöklő csatákkal, önfeláldozással. Mondhatni, szinte Creusa egyetlen monológja adja az egész könyv történetét. Az antik mítoszok posztmodern találkozása ez. Nem volt könnyű olvasmány az bizonyos, mégis élményt adott, van egy különös varázsa. Jól működik, remekül simul a régi történet az új keretbe.


"Módfelett kellemetlen gondolat, hogy valakinek istennő legyen a nászasszonya."


A regény tele van elfojtott gyilkos indulattal, amelyet játékosan leplez a nyelv iróniája.
A görögök által bevett Trójából menekülő fríg királyi család tagjai közül másnak adott esélyt a túlélésre, mint Vergilius. Míg az ókori költő Aeneast menekíti ki, akinek anyja Venus istennő, kései utódja pedig maga Augustus császár, Szabó Magda egy merész írói ötlettel átírja és Creusát, Aeneas feleségét menti meg a történetben. Újraértelmezi, visszaállítja az idő kerekét, újra értelmezi a pillanatot. Fanyarul keserű humora pedig ad egy különös ízt az egész cselekménynek.
A pillanat nemcsak arról mesél, hogy egyszer mindenki előtt ott a lehetőség. Ami nem fog visszatérni, élni tudni kell vele, sőt, felismerni az itt és most lehetőségét.

A végére már nem marad más, csupán a vezeklés: "bűn és bűnhődés pillérei között száz évig, kétezer évig".

"Az öreg megsínyli, ha változik bármi körülötte, a jó is rossz neki már, mert ami mássá lesz, azt jelzi, száll az idő, száll, és az idő múlása egy a halállal, mert közelít, léptét nem fogja vissza az ég sem."





Szabó Magda:
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.


A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.



Eredeti megjelenés éve: 1990
Jaffa, Budapest, 2016
328 oldal · ISBN: 9786155715471

Magdaléna

Szabó Magda: Magdaléna 
A másik Für Elise nyomában





                                                 











Az írónő egyik legnagyobb sikerű regénye a Für Elise. Amikor először megjelent 2002-ben Szabó Magda 85. születésnapjára, közel százezer példányban talált gazdára. Mind a kritika, mind olvasói lelkesen fogadták. Az életének 1917 és 1935 közötti időszakát feldolgozó történet két kötetesre lett tervezve. Életrajzához sokat tett hozzá, ismerhettük meg az írónő gyerek- és ifjúkorát. Sajnos azonban a második rész már nem készülhetett el, a hagyatékban maradt belőle az a néhány fejezet, amit papírra vetett az emlékeiből.

A 2017-es centenáriumi év keretében a Jaffa Kiadó ismét kiadta az életmű köteteit, aminek egyik legérdekesebb része a Magdaléna - A másik Für Elise nyomában kötet. Aki egy kerek folytatást vagy regénytöredéket vár, csalódni fog. 

Bár szerzőnek természetesen az írónő neve szerepel a kötet borítóján, mégis ez nem egy igazi Szabó Magda regény, 

még a töredékek ellenére sem. Kétségtelen, hogy róla szól, pár adalékot megismerhetünk, ahogyan az elkészült néhány fejezet is itt olvasható. Mondjuk nem értettem igazából, miért csak két fejezetről van szó, hiszen köztudott, hogy négy fejezet készült el, sőt, egyik irodalmi lapban meg is jelent egy fejezet, ami itt persze nincs benne. Ahogyan a kötet említi a beteg Walter történetét is már megírta, ám az sincs benne a könyvben... Ahogy szerintem roppant zavaró a szétszabdalt a Harmadik gyűrűből való részletek, majd a könyv végén közölték egyben az egészet. Furcsa megoldás, rossz szerkesztési hiba, ami elveszi az ízét, ront rajta. Ahogyan én sem tudtam mit kezdeni, nem értettem a Karafiáth Orsolya által írt elképzelt beszélgetést vagy monológot... Az nagyon kilógott nekem, felesleges volt. Különben is több mint veszélyes egy másik ember gondolataiba belehelyezkedni, megmagyarázni. Bár Karafiáth művésznő eddigi írásai sem tudtak közel kerülni hozzám. Ezzel lett ez a kötet olyan "öszvér" hatású.


Bécsi életképek, korrajz, levelek és a Kabdebó Lóránt által készített átfogó interjú még a kötet részei.

Megismerhetjük a fiatal Szabó Magdát, amint felfedezi Bécset, vele a világot, megismeri a szerelmet. 1935 nyarán érkezik meg a Westbahnhofra a vonata. Magda akkor járt először külföldön. Bécs mély nyomot hagy a fiatal lány lelkében, fontos helyszínné válik. Talán jobban megszerette, mint Gerhardot... Olyan pont, ahová élete során mindig visszatér, későbbiekben már férjével. Az Anschluss sötéten komor árnyékában a szerelem is rátalál Gerhard Ehrlich vegyészmérnök személyében. Ez az évekig tartó kapcsolat levelezés, majd eljegyzés akkor ér véget, amikor a háború miatt a kapcsolat megszakad és Szabó Magda megismeri Szobotka Tibort. Erről olvasható több érdekesség a köteteben, hiszen a két férfi ismerte egymást. Jó néhány eddig nem ismert korabeli kép is bekerült, ami viszont igazi csemege lehet a rajongóknak. A fiatal Szabó Magda valóban bájos, vonzó és csinos lány volt. 

Nem véletlen a tartása, neveltetése, tanulmányai és írásai igazi ikonná tették a későbbiekben. Szabó Magda neve komoly irodalmi tartalommal bír, valódi márka lett.

Zárásnak idézet a kötet utolsó novellájából. Nos, azt érzem a Szabó Magda-tortából mindenki akart egy falatot, egy morzsát legalább. Kár, meg kellett volna hagyni a kedves olvasóknak a maga varázsában, kis titkaiban az élet ezen részét. Nem feltétlen kell minden gondolatot pontosan tudnunk, ismernünk, mert, ha MINDEN közzé lesz, nem marad a varázsból semmi. Úgy érzem a misztikum, 

a rajongó szeretet az olvasóktól a regényeinek története és életrajzi adalékai többet elárulnak Szabó Magdáról. Amit mindenki egyénileg saját képzelete szerint értelmezhet. Az olvasó képzelete nagyobb és lelkesebb, mint tudni, mindent érzéseiről, gondolatairól. Mindenki a saját Szabó Magda-szobrát készítheti el az írónő könyvei alapján. 

Ez a kötet is lehetett volna kerekebb, több, ha nagyobb tisztelettel, alázattal készül. Vagy esetleg el sem készül...
Vajon mit gondolna az írónő, ha ezt a könyvet kézbe vehetné...? Lehet, nem adná hozzá a nevét.
Aki irodalmi csemegére vágyik olvasson az írónő igen gazdag életművéből: az Alvók futása, Hullámok kergetése mellett a Régimódi történetet, Katalin utcát, Mózes egy, huszonkettőt, Az ajtót, Pilátust, Freskót, vagy A pillanatot, Az őz, Danaida, Ókút című munkáit, hogy csak néhány gyöngyszemet emeljek ki.



"Ha egyszer én is meghalok, lehet, hogy a sok badarság közt, amit egy, az életből kilépő összehord, az a név is elhangzik majd, hogy Währing, s aki mellettem áll, elcsodálkozik, mert Debrecen logikus és érthető, mi mást mondhattam egyre, de mit emlegetem a válás percében Bécs tizennyolcadik kerületét, amelyben a második világháború kitörése után már nem laktam soha többé, 

új bécsi lakásaim mind a belvároshoz kötöttek. Währing. Az, hogy Debrecen, rendben van, de hová botlik a távozó értelem. Nyilván, ha tudnék, sem óhajtanék magyarázatot adni, ingerült lennék a halál percében, mert mit nyomoznak még akkor is utánam. Igenis Debrecen és igenis Währing, életem két pólusa, Anteus testének kettős tartóoszlopa. Mi közük hozzá?Währing, az ifjúság gúlája és az usebti-figuráké. Nem tartozik másra, ez Währing ügye meg az enyém."






Jaffa, Budapest, 2017
250 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715754

Régimódi történet

Szabó Magda: Régimódi történet 






                                             




"Végül mind kigyógyulunk a nagy érzelmekből. Egyeseket az élet gyógyít ki, másokat a halál."





Szabó Magda több önéletrajzi ihletésű regényt írt, az első a sorban az Ókút volt (1970). Ebben varázslatosan tündéri gyermekkorát idézi fel. A Régimódi történet (1977) imádott édesanyja, Jablonczay Lenke életét, sorsának alakulását mutatja be, a két nagy tekintélyű, nagy múltú tiszántúli család sorsán át megidézve a korabeli Debrecent is.


A szülei gyermekkorát kitartó és hosszú kutatások előzték meg. Elképesztő, egyenesen irigylésre méltó ez az alaposság, a hiteles családkép lenyűgöző. Az elején elég sok információt, adatot, nevet zúdított az olvasóra, már-már követhetetlennek indult. Nehéz volt a kiterjedt rokonság beazonosítása, hogy ki kinek a kije, (a sok nagynéni, nagybácsi, testvérek sora jól mutatja a korabeli nagycsaládok kapcsolatrendszerét). Békés megye és a Hajdúság, Debrecen és Sárrét állnak a történet középpontjában. Erről a korabeli várostörténet izgalmas hátteret, kiváló korrajzot ad a cselekményhez.




Nagyon kell figyelni a rokonsági kapcsolatok sorát, talán az zavart, hogy vannak, akik több néven is szerepelnek, ám amikor ezen túl voltam, magával sodort a történet. Megelevenedett mesekönyv, varázslatos hangulat áradt a lapokból. Egyszerűen remek, mint minden Szabó Magdától. Képzeletünkben megelevenedik az egykori Debrecen, szemléletesen remek képek, hangulatok portrék segítségével, végig sétálhatunk a korabeli városon, követve a Jablonczay és Anzelmus-utódok sorsának alakulását. Szerettem olvasni a "Párkák" néven emlegetett Jablonczay-lányokról, különösen a vénlány maradt Gizella sorsa és alakja volt szemléletes.


A regény stílusa különösen tetszett, átfogó, aprólékos, kiváló jellemábrázolással megírt családtörténet ez. Szerintem nagyon érdekes könyv, imádom az ilyen régi családi meséket. Érdekes látni, hogy milyen apróságokon, hazugságokon vagy félreértéseken csúszhat el az élet. A családon belüli kapcsolatrendszer működése hiteles és érzelmekkel átitatott. A korabeli szokások meghatározóak és szemléletesek. Hihetetlenül őszinte, megkapó bája, humora van. Úgy éreztem, másként és mégis nagyon hasonlóan éltek az akkori emberek. Az életünket mi alakítjuk görög sorstragédiává. Szabó Magda elénk tárja családja sorsát, titkokkal, drámákkal, szerelmekkel megjelenítve azt. Élő, eleven, lüktetően színes és hiteles ez a szeretettel megfestett családi kép.

Magasan kiemelkedik, meghatározó Rickl Mária alakja, aki kőkemény egyenes gerincű, rideg asszony képét mutatja. Rengeteg életbölcsesség és emberismeret bújik meg a történések sorában, elevenedik meg a könyv lapjain. Bámulatosan tudja megrajzolni a mellékszereplők jellemét is. Kedveltem minden hibája ellenére az életszerető Jablonczay Kálmán alakját is. Emberek vagyunk, esendőek, hibáinkkal együtt is szerethetőek. Gyönyörű emléket állít ezzel a regénnyel az édesanyjának és családjának, érezni a könyvből áradó, odaadó, kölcsönösen rajongó szeretetet.

"A szeretet, amivel szeretnek bennünket, mindig valamifajta kegyelem."

Nincs elfogódott hang, őszinte, sallangmentes ábrázolásai valósághűek, emberiek. Olyan történet ez, amit olvasni kell. Nem véletlen csaptak rá a filmesek is 2006-ban, és a nagy sikerű, nyolcvanas évekbeli Madách színházi előadás után filmre is került.
Szabó Magda részben édesanyja visszaemlékezéseiből, részben rokonok, a tágabb család és ismerősök emlékeiből, s nem utolsósorban korabeli személyes dokumentumokból, levelekből, naplókból, háztartási könyvből, a szereplők novelláiból, verseiből fűzte össze ezt a különös műfajú, hangulatos regényt.

A Jaffa Kiadó az 100 éves születésnapi, halálának 10 éves évfordulójára most új köntösben adja ki az írónő munkáit.




Isten áldja a lelkét minden leírt soráért!


Tartalomjegyzék:
Kanna, hattyúkkal
A szkéné
Dramatis personae
Jablonczay Kálmán
Gacsáry Emma
Jablonczay Lenke

Szabó Magda: 
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.


A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.







Jaffa, Budapest, 2017
462 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715860

Mézescsók Cerberusnak

Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak 




                                                                                         






"gyere, Cerberus, ne üvölts, önmagamat is belegyúrtam a süteménybe."






Szabó Magda ebben a novelláskötetben a saját gyerekkori emlékeit eleveníti meg. Megismerkedhetünk, bepillantást ad kora gyerekkora (7-10 éves) emlékeiből, a szüleihez fűződő viszonyáról, a szerteágazó, szépszámú rokonság tagjairól, életükről, sorsuk alakulásáról.
„Várt gyerek voltam, megrendelt, remélt, sokat foglalkoztak velem otthon, "

Különleges családjának életének epizódjait úgy eleveníti fel az emlékek mélységes kútjából, hogy olyan érzést vált ki az olvasóban: ismerem őket, ott sétálok Debrecen utcáin, látom a cukrászdában Kamillát, érzem a sütik hívogató illatát. Mintha együtt nőttünk volna fel, a rég halott, megidézett ősök képei elevenednek meg. Személyes és őszinte történetei csodálatos életmesék. A századforduló életérzése, embereinek élete ott elevenedik meg a lapokon. A gyermeki kíváncsiság, sok esetben jóval később, akár évtizedekkel később kap pontos választ. Már felnőttként éri a felismerés egy-egy pillanat megidézésekor, egy kép, egy gesztus felbukkanásával. Anyja furcsán különös vallomása Kamillával és az apa, Szabó Elek személyéről, titkos kapcsolatuk valódi hátteréről: „apád jó ember volt, …valakihez neki is tartoznia kellett, úgy értem, hogy a testével”.


Cerberus, ez a görög mitológiai lény, egy háromfejű kutya, aki az alvilágot őrizte. Oda bárkit beengedett, élőket is, ha varázsfűvel illatosított mézes süteménnyel fizettek neki.

Ezek a novellák megalapozzák a regényeket, segítik a jobb megismerést. Úgy érzem, Szabó Magdához fel kell nőni, és nem lehet csalódni! Örömmel merültem el ebben a kötetben a családi történetekben. Láttam magam előtt, hallottam az írónő hangját. Akár kisgyerekként, Az Isten homlokán kezdő novella képeiben. Mély hittel, az elkötelezettség komolyságával rendelkezett már kisgyerekként. Csak így lehetett azzá, akivé vált. A családi titkokat rejtő, A muránói hattyú-ban megidézett meleg, óvó anyai ölelése egy életre elkíséri.




A századeleji nagy műveltségű család történeteiben mennyi sorstragédia, fájdalom jelenik meg. A felismerés az eltitkolt, elfeledett rokonról az Özseni mesél. A tizennégy Szabó rokont apja versbe szedte, majd Magda egyszerre ráébred: valaki kimaradt, csak tizenhárom név szerepel a versikében. Ki az eltitkolt, mi a bűne, milyen sűrű titok lengi be személyét? Erre keresi a választ a kíváncsi gyermeki fantázia. Jablonczay Lenke, Ida és Gizella nagynéni alakja mellett, Debrecen városának kisemberei, és a Szabó rokonok sorsát is megváltoztató Trianon is feltűnik. Kikerülhetetlen ez a nép és sorstragédia hatása. Erről olvasni még mindig megrázó, erős hatásúak ezek a novellák.

Természetesen a bibliai és görög témákat is feldolgozza néhány novellában, amit különösen ötletesnek gondolok. Van egy különleges bája, misztikus titka ezeknek az írásoknak: Apokrif, Az a szép, fényes éjszaka, A vendég varázslatosak, ahogyan az Egy doboz fű Melindának írás is. Apám táncot jár, A vízibornyú és az Özvegyek ebédje volt még kedves írás nekem. Az írónő életművének további megismerésére ösztönöz.


"Csend volt bennem, majdnem tapintható csend, mint egy új szerv, amelyet addig nem diagnosztizált senki."

Szabó Magda már túl a nyolcvanadik évén, először 1999-ben megjelent könyvében a halálra fölkészülve visszatekint élete emlékezetes, valamiért meghatározó pillanataira. Érdekes az is, ahogyan teszi ezeket a visszaemlékező felismeréseket. A gyermekkorát kísérő öregasszonyok alakja után a felismerés hogy mára ő is egy ilyen öregasszony lett. Az utolsó novella a Parainesis igazán szívszorító írói hitvallás a meg nem született fiáról.




Ezt  a kötetet és az írónő regényeit ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni a Jaffa Kiadónál!





Szabó Magda
(Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.



1940-ben szerzett latin–magyar szakos diplomát, majd latintanárként dolgozott. Írói pályája költőként indult. 1949-ben, ugyanazon a napon, amelyen odaítélték, vissza is vonták a Baumgarten-díját, majd 1958-ig nem publikálhatott. Az ismertséget a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára. A családi titkok és történetek, a női sorsok, a hétköznapi emberi kapcsolatok kiismerhetetlen érzelemvilága visszatérő motívumai műveinek. Jó néhány önéletrajzi ihletésű regénye született, melyek kedvelt helyszíne szülővárosa. Regényeit számtalan nyelvre lefordították, Az ajtó 2015-ben felkerült a New York Times sikerlistájára is. Munkásságát rangos díjakkal ismerték el: Kossuth-díj (1978), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000), Prima Primissima-díj (2003). 2007-ben, kilencvenéves korában olvasás közben érte a halál.










Jaffa, Budapest, 2017
270 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715181