Anya ​csak egy nincs

 

Cserna-Szabó András: Anya ​csak egy nincs




                                                 

 

"Legtöbbször sejtésed sincs arról, kinek vagy a temetetlen lelke."






A fenti idézet úgy gondolom, tökéletesen adja vissza ennek a furcsa családtörténetnek minden mozzanatát, ráadásul igaz lehet minden családra.

Cserna-Szabó András új könyve egyszerre családregény, de nem a szokásos módon, döbbenetes és elgondolkodtató korrajz, rengeteg információval, családi legendák, történetek gyűjteménye – olyan könyv, amely arra emlékeztet, hogy életünk látszólag különálló szálai valójában sokszor láthatatlanul kapcsolódnak. 

Nem tudom, mire is számítottam igazán, de nem pont azt kaptam. Cserna-Szabó András családregénye meglepett, az anya alakja nem volt igazán központi szereplő, itt tényleg erősen a korszak, a történelem alakította a család életét. Nem volt könnyű időszak, már csak a saját életemben lévő hasonlóságok miatt is érdekelt a téma. Az én édesanyám is akkoriban látta meg a napvilágot, a felszabadulás árnyékában érkezett közénk. Igaz, nem Ingolstadtban, hanem egy kis alföldi faluban.

Eleinte szokatlan, furcsa volt a szöveg, a stílus, nehezen rázódtam bele, többször kidobott a könyv. Komoly küzdelem volt az első 100 oldal, azt éreztem, nem, ez nem érdekel, nem az, amit olvasnék. Letettem. Ám nem hagyott nyugodni a történet, ott motoszkált bennem, éreztem a gondos, talán túl aprólékos hátteret, érdekelt, hová fut ki, mi lesz még itt? Talán éppen ez az egyik erénye a prózának, ami a hátránya is. Túl részletes, sok ismétlődéssel, olyan aprólékos háttérrel, kikacsintásokkal, ami csak a szerzőnek, rokonságnak igazán érdekes, fontos, mivel ők tudják a kapcsolati hálót, ismerik a család sorsát. Két nap pihentetés után meglepően simán ment a folytatás, már vitt a szöveg, élveztem a kitérőket, a rengeteg információt, adalékot, már a szokatlan szerkezet, a sok névazonosság sem zavart. 

                   

A gyerekkor nem visszahozható, de hatása életre szóló. Izgalmas visszatekinteni, milyen volt a kedves szülők gyerekkora, mitől és hogyan lettek éppen azok az emberek, akiknek megismerjük őket. Honnan is jöttünk mi magunk erre a világra. Mi alakítja, formálja a személyiségünket, tetteinket, gondolatainkat? Az tény, elkerülhetetlen hatása van az adott kornak, amiben kénytelenek vagyunk élni. Túlélni, sok esetben, bármi áron. Jó, hogy ez már elmúlt, mi más háttér előtt szocializálódtunk, nőttünk fel. Azonban a múltnak nagy hatása van a jelenre. Sok esetben szívszóritó ez a megjelenő valóság, ami a családot érte. 

A kiindulási dátum 1944, Ingolstadt. Itt várják első gyermeküket Cserna-Szabó nagyszülei. A korszak maga a tragédia, ami a fiatal szülőkre is gyorsan lesújt. Lassan kiderül, anya, valóban több is lehet. Rengeteget faggattam anno én magam is gyerekként nagyanyámat, milyen volt akkoriban babát várni, szülni, anyává válni? A körülmények nagyon fontosak, meghatározóak. Nem egy anya, az anyaság összességében áll a középpontban, egy szívből jövő, személyes formában olvashatjuk ezeket a gondolatokat. A stílus helyenként kifejezetten lírai.

A másik fontos dátum 2024 március, amikor Cserna-Szabó 50 évesen elindul Ingolstadtba, megkeresni a családi gyökereket, anyja születési helyére utazik. Ami közte történik egy történelmi utazás, tényfeltárás és családi legendák összessége. Kanyargós, sok szereplőt mozgató regény, ahol a részletek nem várt módon érnek össze. A mindenféle kitérő, irodalmi és politikai, elkerülhetetlen és izgalmas, fájó valóságot tár elénk, ahogyan Szentes város története is tartogat meglepetéseket. Személyes és elgondolkodtató ezeknek az embereknek a drámai sorsa, ami jó eséllyel jellemző az akkori hazai helyzetre. Érdekes volt olvasni azt is, hogyan és miért is került a "Cserna" név a Szabó elé, ahol a kötőjel is meghatározó. 

Talán azt gondolom, nem is az a lényeg, hogy megjegyezd a családfát, ki kinek a kije, milyen rokonsági fokon áll az elbeszélővel, hanem csak élvezni kell az olvasást, a történelmi hangulatot, a részleteket. Sokáig bennem él ez a történet, ha részleteiben is, hiszen éppen a kitérők, a sok színes és valós, döbbenetesen fájó történelmi, irodalmi háttér, párhuzam miatt is tartalmas olvasmány. Felbukkan itt James Stewart és Frankenstein, sőt, még Berkesi András is... Ezek mellé a családi anekdoták, már csak hab azon a bizonyos tortán. Cserna-Szabó gasztronómiához való kötődése itt is megjelenik, három kivételes családi recept formájában. Szerintem jó lehet kipróbálni ezeket. 

Úgy érzem, érdemes volt "megküzdenem" a történettel, ha nem is volt könnyű kaland. Örülök, hogy nem adtam fel, kihívás volt megvívni ezt a csatát. Kivételes élményt kaptam cserébe.




Kedvezménnyel ITT rendelhető a kötet!

"Az egész úgy kezdődik, hogy kihajtanak minket, mint csavart az anyából, és létünk (jó esetben) anyatejtől anyaföldig tart. Egy közkeletű állítást máris cáfolnék. "Anya csak egy van."





      

Cserna-Szabó András (Szentes, 1974. március 9.-) író. 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. Többek között József Attila-, Mészöly Miklós-, Artisjus- és Szépíró-díjas. Az anya csak egy nincs a legújabb könyve.




Képek: a székesfehérvári könyvbemutatón készültek, Oláh Gergely fotói. 



Helikon, Budapest, 2026
328 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636208356

Rézi a páczban

Cserna-Szabó András: Rézi a páczban




                                             

„Hasában él a nemzet.”


Aki ismeri Cserna-Szabó András eddigi munkásságát, nem igazán lepődik meg azon, hogy ismét egy irodalmi igényű kalandozásra viszi az olvasót a gasztronómia birodalmába. Írók és ételek a kockás abrosz mellett. Erre a kötetre is az írótól megszokott precíz kutatómunka jellemző.

Ismerhetjük már milyen Ede a levesben vagy a Pacal történelmi hátterét is megírta, számtalan recepttel kiegészítve. A Rézi a páczban egy újabb hasznos érdekesség a téma iránt érdeklődőknek. Szórakoztatva visz a magyar konyha mélyére, komoly történelmi kitekintést adva több népszerű étel eredetéről, készítésének hagyományairól. Az ételek és az irodalom kapcsolata rengeteg színes infóval megtűzdelve kerül elénk. A szépirodalmi kitekintés közismert írók, művészek viszonyáról mesél, a gasztronómia fontosságáról és helyéről az irodalomban. Lírai esszéket olvashatunk erről. Beléphetünk a hetvenes évek Mátyás-pincéjébe, megismerjük a Four Seasons sikerének titkát is.

A történetek, anekdoták szereplői között találjuk számtalan jelentős írónkat, költőnket. Olvashatunk vicces esetekről Krúdy, Mikszáth, Karinthy, Jókai vagy Tömörkény, Krasznahorkai, P. Howard életéből. Tetszett, hogy a külföldi vonal is megjelenik: Epikurosz, Hrabal, Agatha Christie konyhaművészethez fűződő eseteit emelném ki. Agatha néni híres nyomozójának, Poirotnak finomságok iránti vonzalma ismeretes, és nem csak a kihagyhatatlan angol karácsonyi pudingra gondolok. Így egybeszedve igazán érdekes epizód volt ez a fejezet.


"Olyan ez a paprikás krumpli, mint az, aki főzte: egyszerű, szelíd és tisztességes – szíve van."

                                       

Ahogyan az egyszerű paprikás krumpli is mennyire másképpen jelenik meg egy Tömörkény novellában, mint Krasznahorkai regényében. Ahány ház, annyi szokás és hagyomány az étkek elkészítésében. Abban egyetértettem én is, hogy az agyonpaprikázás magyaros sajátosság. Az is a magyar konyha jellemzője, hogy pörkölt bármiből lehet.

Valós és régi, talán örökre eldönthetetlen vita, hogy a szegedi avagy a bajai halászlé a finomabb? Nem csak az alaplén múlik. Az elkészítés és felhasznált alapanyagok tekintetében bizonyosan van különbség, de mindkettő finom. Ha idevesszük a balatoni halászlét is, valóban eldönthetetlen a kérdés, ahogyan a hekkről írtak is meghökkentően érdekesek.

"A filmszínházban pattogatott kukoricát illik fogyasztani, a focimeccsen szotyit, másnaposan korhelylevest, a Balatonon meg hekket."

Izgalmas és alapos volt a sólet történelméről és alapanyagairól írt rész is. Ez is komoly konyhatörténeti háttér lett. Ez a rész volt az egyik kedvencem. A történelmi kitekintéseket Cserna-Szabó ügyesen humorral is fűszerezi. Ráskai Szabolcs grafikái pedig adnak egy korhű hangulatot a kötethez. 

A káposzta lehet töltött vagy rakott, kolozsvári avagy székely, ne tán csak húsos. Ám hogy mitől és hogyan válik azzá, ez megint egy sarkalatosan meghatározó, fontos kérdés a konyhában. Az elkészítésről és felhasznált alapanyagokról már nem is beszélve. Hol van ma már kemence? Habarjuk vagy ne habarjuk? Mivel és hogyan sűrítsünk? Számos fontos konyhatörténeti pillanat megidéződik még a kötetben. Meglepő volt a Puszta koktél eredetének háttere, amit érdekes módon Mick Jaggernek köszönhetünk.

"Valljuk be, az irodalmi kávéház, mint olyan, a múlté. Vannak kávéházak és van irodalom is, de e kettőnek már nem sok köze egymáshoz."

Déryné, Hamvas történetei mellett még tartalmas volt olvasni Kövi Pál elképesztő karrierjéről New Yorkban. Ahogyan az erdélyi konyha ízei is egyediek, úgy Kövi szakácskönyve is az lett, pedig talán sokan nem is tudják ki is volt ő. Kövi kutatómunkája és amerikai sikere meghatározó alap lett a gasztronómia világában. Ahogyan az is kiderül, fontos a jó alapanyag és a felhasznált fűszerek mellett a hozzáértés, kell türelem is a főzéshez. Természetesen a francia konyha sem maradhat ki, Dumas komoly érdeklődő  elkötelezettségéről is olvashatunk. 

Rézi néni és Szeged kapcsolata jó végszó. Hirtelenjében, hogy ki is volt Rézi néni és az ő elhíresült szakácskönyve hogyan íródott arra négy változat is előkerült a tarsolyból. Rézi néni mint védjegy, igazi fogalom volt akkoriban. A (szakács) könyvkiadás rejtelmeiből is kapunk ízelítőt. Érezhetően végig alapos a háttér. Élménydús olvasás vár minden érdeklődőre, de ha teheti ne üres gyomorral vegye kézbe a kötetet.

Tetszett, hogy gasztrotörténetileg jó pár dolgot helyretett, az egyes ételek háttere mellett a politika is megjelenik picit elszórtan. Ez valóban kikerülhetetlen, mint tapasztaljuk olvasás közben. Többek között az olasz vezér és a róla elnevezett leves is felbukkan. A gyomorbajos duce és a tészta iránti elkötelezett gyűlölete váratlan. Ez főleg meglepő volt, hiszen az olasz közismerten spagetti-fan.

Cserna-Szabó András könyve nem csak hasznos és érdekes, de szórakoztató is. Konyhanyelven szólva: zamatos és élvezetes könyvecske.

ITT rendelhető a könyv kedvezménnyel.

  

Cserna-Szabó András: 1974-ben született Szentesen

József Attila-, Mészöly Miklós- és Artisjus-díjas író. A szerző egyébként 1998-2001 között a Magyar Konyha gasztronómiai folyóirat főmunkatársaként dolgozott. Értő elhívatottsága és lecsója is közismert irodalmi berkekben.


Helikon, Budapest, 2021
226 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634793724

77 magyar pacal

Cserna-Szabó András: 77 magyar pacal 
avagy a gyomor csodálatos élete













"Ha valami bekerül a magyar konyhába, abból előbb-utóbb pörkölt lesz: legyen az gomba vagy here, csirke vagy marha, tojás vagy zúza."






Cserna-Szabó András a Veszett paradicsom, Puszibolt szerzője ezúttal gasztro-túrára invitálja olvasóit.
Ez a könyv két meghatározó emlékem is megidézte a gyermekkoromból. Az első, amit egyébként a könyvben is szerepel: senki nem marad közömbös a pacal iránt. Számomra is meghatározó élmény, emlék maradt az első találkozás. "Pacalista" lettem, eldőlt, megszerettem rögtön. A másik kissé líraibb: egyik kedvenc mesekönyvem a 77 magyar népmese volt.



Ez a remek kettős emlék miatt nagy figyelemmel fordultam a tartalom felé. A három részre osztott "belsőség" remek tartalmakat kínál. Az első rész a kifejező A "magyar gyomrász"-hoz címet viseli. Igazi pacaltörténelembe merülhet el a kedves olvasó. Ez a gasztrotörténeti rész alapos és mélyre ható betekintést ad: mi is a pacal? Az egyszerűnek tűnő kérdésre nem annyira egyszerű a válasz, ahogy az kiderül és okoz némi meglepetést. Viszont alapos háttért kapunk az étel eredetéről, kik kedvelték, elkészítésének titkairól, és arról, micsoda karriert futott be. Miből és hogyan készíthetünk jó pacalt? Hogyan és mikortól "pörköltösödött" el, miként lehet levest vagy hamis pacalt készíteni. Fontos és lényegi kérdés a körettel vagy nélküle (vendéglőben soha ne kérj köretet) természetesen a miértre is ad választ a szerző. A Szögedi pacal sajátosságai volt az, ami még elképesztett. Krúdy nélkül pacalos könyv sincs, ez nem is kérdés.

A meglepően sok érdekes háttér információk mellett a második rész a 77 különféle elkészítési módot tartalmazza. Csak néhány ínycsiklandó recept-ötlet vállalkozó kedvű konyhatündéreknek: Körmös pacal szentesi módra, Mandulás tüdő és pacal, Pacalpástétom, Pacal vajas tésztában, Pacal olasz módra, Savanyú pacal, Pacal hidegen, vagy babos-gombás-citromos mód is létezik, de a Velős pacal Petri módra is nyálcsorgatóan finom lehet.





Ezzel át is térnék a harmadik igazán tartalmas részre: meglepett, hogy milyen sok irodalmi alkotásban jelent meg a sokak által sajnos érdemtelenül lenézett pacal. A szépirodalmi "betekintés" közismert írók viszonyáról mesél, olvashatunk a pacal helyéről az irodalomban. Kihagyhatatlan, megkerülhetetlen. Kifejezetten ízletes olvasmány az "orwelli pacal története" vagy a ruszki gyomor amcsi bél fejezet. Megtudhatjuk kik voltak azok az irodalmi nagyságok, akik kedvelték a pacalt. Hrabalt mindenképp megemlíteném, hiszen a sörimádata közismert. Van még egy jelentős fejezet: mit igyunk pacal után?

Szerintem ez mindenkit megérint, és nem fog hidegen hagyni, Már ezért a fejezetért is megéri kézbe venni Cserna-Szabó András kötetét, de aki igazi pacalrajongó, annak is fog sok új információt adni. Ebben egészen biztos vagyok, alapos és jól szerkesztett a könyv. A gondosan összeállított információkból némi történelmi háttér is kibontakozik. Saját receptötleteknek is marad hely a könyv lapjain. A remek és igényes kivitel mellé csodás képanyag párosul. Valóban minden benne van, amit a pacalról kell tudni. Biztosan állítom, hogy olvasás után egész más szemmel nézel a pacalra! Érdekes és érdemes olvasmány mindenkinek. A szerző 2015-ös regényének címével élve: ez nem "Sömmi" !



"Mert ha úgy vesszük, a pacal már a Kádár-érában visszakerül, ha nem is a fejedelmi, de az első titkári asztalra mindenképp. Hiszen Csermanek János percig sem tagadta, hogy a paprikás krumpli mellett a pacalpörkölt a kedvenc eledele."

ITT olvashatsz további érdekességet a pacal és a szerző kapcsolatáról!


Cserna-Szabó András: 1974-ben született Szentesen 













A könyv fülszövege.


Már ​az ókori görögök is… vagy ha ők nem, de a rómaiak biztosan! Üssük fel Apiciust vagy a Satyricont, és lám: ott a pacal. És a sötét középkor? Aki olvasta Rabelais-t, csak somolyog. Hát a modernek? Pacal minden mennyiségben, benne úszunk pillangózva. A posztmodernekről már nem is szólunk, csak annyit mégis: a pacal az pacal az pacal az pacal.
Cserna-Szabó András régi nagy híve a marhabendőnek, tagja a titkos pacalszektának: ők azok, akik minden étlapon a pacalt keresik.
A 77 magyar pacal nem egyszerűen csak egy könyv. Ez egy igazi, hamisítatlan, őseredeti beavató könyv, alcíme lehetne akár Bevezetés a pacalba vagy A pacal filozófiája, netán A pacalisták evangéliuma is, és egyik sem lenne túlzás. Három részből áll: egy történeti, egy gasztronómiai (77 recept) és egy irodalmi fejezetből. Benne van minden, amit tudni akarsz a pacalról, de sosem merted megkérdezni…
Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen a kerthelyiségben, kezében kenyér, éppen szaftot tunkol, fröccsöt iszik, s közben új, eddig ismeretlen pacalokkal álmodik.

Eredeti megjelenés éve: 2017

Magvető, Budapest, 2017
288 oldal · ISBN: 9789631435382

Olvastam még/3.

Olvastam még /3. 








Ismét három könyvről röviden. Szerelem, szerelem és a történelem, ami kikerülhetetlenül ott van, keretet ad ezeknek
a történeteknek. Érdemes kézbe venni, olvasni, elmerengeni fölöttük. Igazi "hangulatkönyv" mind a három.




Tomáš Zmeškal: Ékírásos szerelmeslevél 




 A címe és a borító alapján egy igazi romantikus, szerelmes történetre lehetne gondolni. Nos, szerelem az van, nem is kevés, de a regény inkább korrajz. Mégis a szerelmi szál az, ami nagyon meg fog maradni ebből a könyvből, az tényleg megfogott. Családregény-szerűen megírt, és ettől személyessé válik a sok szálon futó történet. A huszadik század második feléről mesél, de nem romantikusan, és nem hatásvadász módon. A regény története úgy beszél el jó ötven évnyi időszakot, hogy nem ás túlzottan mélyre a kor tragikumában, és nem boncolgatja a cseh rendszerváltás hatásait. Összességében egy jó könyv, ami inkább olyan elvonulós, elgondolkodós, magányos feltöltődésre, elüldögélős hangulathoz illő könyv.

A kongói apától és cseh anyától származó prágai Tomáš Zmeškal (1966) író, műfordító és angoltanár. Regénye elnyerte a rangos cseh Josef Škvorecký-díjat (2009) és az Európai Unió irodalmi díját (2011).

4/5.


Typotex, Budapest, 2013

348 oldal · ISBN: 9789632792774 · Fordította: Stanek-Csoma Borbála 

Schäffer Erzsébet: A kifutófiú szerelme  

 Elfeledett képek 

 

A Nők Lapja kiváló újságíróját nem hiszem, hogy be kellene mutatni. Úgy vélem ismeri mindenki az írásait, könyveit. Megkapó élethelyzetek, életpillanatokról mesél most is a Fortepan nagyszerű képeivel kiegészítve. Kiváló ötlet volt így ez a könyv!

Életpillanatok, amik sok esetben évtizedek múlva térnek vissza emlékeinkben. Ott vannak a szívünk mélyén, visszük magunkkal.  Fontos emlékek. Szívmelengető, torokszorító írások, főleg a kötet második fele. Bevallom, akadt olyan történet, amit már már megkönnyeztem. Gyönyörűségesek, csak egyet emelnék ki, de a fél könyvet lazán említhetném. A záró írásnál szem nem marad szárazon.  A nagymama otthoni rendezgetés közben a saját ötven évvel korábbi óvodás képét megtalálva, levelet ír az unokának, aki most kezd oviba járni.

Könnyen, gyorsan olvashatóak, de érdemes elmélázni és felidézni saját emlékképeinket, amiket előhívnak belőlünk a történetek. Békebeli bája, hangulata van. Jó volt olvasni!

A könyv fülszövegéből: 
Egy századeleji hintaló és lovasa, kalapos kisasszony a hóban, sulykoló asszonyok, omnibusz gavallérral. Elfeledett képek – mondja a szerző, de mondhatná: elfeledett életek. Mert A kifutófiú szerelme című könyvében Schäffer Erzsébet megint varázsol. Halk derűjével elvisz oda, ahová kimondva, kimondatlanul vágyunk: emlékeink bűvös útvesztőjéből a jelenbe. S a mesék szálain befelé, önmagunkba, a végtelen történetbe, amit a születésünkkel kapott irgalomból nap, mint nap újrakezdhetünk. 

4,5/5

 Centrál Médiacsoport, Budapest, 2014

200 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633411018 

Cserna-Szabó András: Puszibolt 

„A karamellás nyalóka csak vásári bóvli ehhez képest.”

Nekem nagyon tetszett, pedig ez csupán a második olvasásom a szerzőtől, aki kicsit sem "szívbajos" vagy prűdnek sem mondható. Nem durva, ezt gyorsan leszögezném, nem is hatásvadász módon teszi. Mosolyra fakasztja olvasóit, sőt, cifrázza és ettől még poénosabb, hatásosabb. Az egész kötet alaphangulata vidám. Egészen jól szórakoztam rajta. Külön ügyes fogás, hogy a történetek szereplői néha-néha visszatérnek, a novellák nem teljesen különálló történetek.

A cím ne tévesszen meg senkit, ez nem egy szirupos-hősszerelmes regény hanem egy olyan novellakötet, amelyben a boldogság és szerelem ritka és törékeny portéka, sokszor csorba is. Érdemes évente elővenni a hangulat kedvéért is, újra beleolvasni. Szeretni való könyvecske. Olyan istenigazából jókat lehet nevetni, ha vevő vagy erre a humorra.  Krizantém Aurél vagy Hullám Rodrigó visszatérő barátokká váltak. Nekem kedvenc lett! Csak ajánlana tudom, jó szívvel! 

A könyv fülszövegéből:  Nem csak a puszibolt furcsa, hanem portékája is: a boldogság, akár egy nyálkás, fickándozó harcsa – ahogy megfogjuk, már ki is csúszott a markunkból. Igaz lenne, hogy az élet arra való, hogy csendben elmulasszuk? Vagy ordíthatunk is közben a fájdalomtól?

5/5.

Magvető, Budapest, 2008

262 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631426649

Sömmi

Cserna-Szabó András: Sömmi






           "általán keveset beszélt, rabolás közben meg szinte semmit, és ha néha kérdeztük is tőle, mi van, ő csak annyit felelt kurtán,
„sömmi”,                                      













Rózsa Sándor az Alföld legendás betyárvezérének élete adja a kötet alapját.  A "legszöbb paraszt", a jó barátja és legjobb cimborája Veszelka Imre visszaemlékezéséből ismerhetjük meg nem csak a betyárvezér életét, de a kor jó néhány más, ismert betyárjának története is elkerülhetetlenül megidéződik. Elsődlegesen a mesélő élete is sok fordulatot, drámát tartalmaz. Ő most a leghitelesebb forrás, mert ő ugye ott volt Sándorral, együtt voltak részesei a közös rablásoknak, kalandos bujdosásoknak és a pusztai élet vadromantikája első kézből kerül bemutatásra.


Marhacsorda elterelése, és postakocsi kirablása, vagy csak egyszerűen a sajátosan értelmezett igazságszolgáltatás a tanyavilágban, de nevezhetjük bosszúnak is, mind ott van a lapokon.
Kihangsúlyozottan a véletlennek is akad nem kevés szerepe. A bujdosók nehéz sorsával, akikkel a szegény nép szimpatizált és segítette őket, bújtatta, remek stílusban, korhűen ismerkedhetünk meg.
Igazi eastern ez! Az események filmszerűen pergőek, viccesek, sok humor forrása van az egyéni drámák mellett. Üldözés és menekülés, véres bosszúk, szerelmek vannak a történésekben. A népi pajzán humor és a kor megidézése remek hangulatúvá teszi a kötetet. A buja fehércselédek, kikapós fogadósnék ugyanúgy részesei az eseményeknek, mint a pandúrok, bírák vagy éppen maga Kossuth Lajos. Ahogy a „szemtanú” Veszelka Imre előadja, elmeséli nekünk a történetet nagyon szórakoztató, jó kikapcsolódást ad. Cserna-Szabó abszolút ráérzett a nyelvezetre, igazán ízes módon megírt, népi humora kiemelkedő. Megidéződik a néphit, babonák, az akkori gondolkodásról, szokásokról is ad képet. A népmesei elemeket a romantikával keverve egy kis misztikumot is becsempész a történetbe. Egészen addig, amíg Talpuk alatt fütyül a szél...

Cserna-Szabó András története eredeti hangon, remek stílusban íródott. A már közismert Rózsa Sándor-képhez nem tesz ugyan hozzá, mégis elgondolkodtató a kor történelméről, szokásairól megidézett kép. A betyárvezér jellegzetes alakja jól megrajzolt, élethű. A szótlansága, megfontolt magatartása, a sűrű, dús bajuszáig mind felidéződik. Akarta, szerette volna, ha élete egyenesbe fordul, jó útra térhet, azonban ezt nem hagyták neki, kérelmét Ferdinánd király elutasította. Veszelka Imre élete sem volt mentes a sorstragédiáktól, mégis sikerült túlélnie a kalandos rablások, bujkálások sorát. Így most 85 évesen elmesélhette nekünk ezt a történetet. Rózsa Sándor a lovát ugratja, miközben összevonja szemöldökét... avagy a betyárvilág az alföldi pusztákon. Kimondottan jót szórakoztam rajta, és ez nem kevés. Szerintem sömmi többet nem is akart, de azt remekül hozta. Kikapcsolódásnak, ismerkedésnek kedvet hoz az olvasónak. Igazi szórakoztató olvasmány, a maga módján rántja le a leplet a betyárromantikáról. Betyárosan jó!

                  

Kik is voltak a betyárok? 
Betyár a 18–19. századi bujdosó rablók neve volt Magyarországon. Általában lovas bujdosókként említik őket. A betyárokhoz hasonló lovas útonállók világszerte léteztek a 20. századig, közülük a betyárokhoz hasonlóan sokan tettek szert hírnévre. Elsők között „megdicsőült” magyar betyárok Zöld Marci, Sobri Jóska és Rózsa Sándor voltak. A betyárokról már a 18. század óta sorra születtek a betyárballadák, betyárdalok és szájról szájra terjedő történetek, mondák és a betyárromantika áthatotta a ponyvairodalmat is. Ismert íróink közül többeket megihletett a betyárok világa. Többek közt Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Krúdy Gyula, Jókai Mór műveiben is feltűnnek.Tömörkény István: Betyárlegendák c. művét 1898-ban adták ki Szegeden. Az elbocsátott végvári katonák tömegei, politikai okokból elbujdosó szegénylegények, az osztrák katonaállítási rendszer ellen menekülő katonaszökevények, zsellérek és egyéni tragédiákon átesett egyszerű emberek alkották a kialakuló betyárvilágot. A legtöbb hírhedt betyár a Dél- Alföldön tevékenykedett.

Rózsa Sándor tőlem alig néhány kilométerre, Röszkén született 1813-ban. Ezzel indul a történet, mert már a születése pillanata meghatározó volt későbbi életére. Ugyanis burokban jött a világra... ezért nem fogta a golyó sem, tartotta a néplegenda.

Rózsa Sándor annyira karizmatikus személyiség volt, hogy kufsteini rabsága alatt vasárnaponként pénzért lehetett megnézni a piactéren.Sokan akarták látni. Kufsteinben ő volt az egyetlen köztörvényes fogvatartott. Szabadulása után megpróbált becsületesen élni, de az előítéletek miatt ez lehetetlen volt. Miután ismét börtönbe került 1878. november 22-én gümőkórban halt meg a szamosújvári fegyházban.

A könyvet köszönöm a kiadónak!



Helikon, Budapest, 2023
180 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636200824


Magvető, Budapest, 2015

208 oldal · ISBN: 9789631432862

Veszett paradicsom

Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom
Kibillent az elviselhetetlen normalitásból


                                                                                 











Minden elvárás nélkül, baráti ajánlásra, érdeklődéssel kezdtem
a könyv olvasásába. Illetve egy elvárásom azért volt: szórakozni akartam. Sikerült!


Voltak ugyan mémi kételyeim és fenntartásaim a mai magyar történetekkel szemben. Nem igazán vágytam a "mai, magyar valóságról", kilátástalan szegénységről, testi-lelki nyomorról, mindenféle testnedvekkel leöntött, kegyetlenségbe torkolló gyilkosságokról olvasni, amit
az alkohol motivált. Cserna-Szabó könyvet sem olvastam még, tehát jó esélyekkel indult. Amit nyugodtan mondhatok a feladatát teljesítette.

Novellái nagyon frappánsak, jól megírtak, gördülékenyek. Jó volt olvasni, kikapcsolt és szórakoztatott. Volt, amikor fogtam a fejem és néztem, na ezt most miért? Miért így kellett?
Jó novellát írni nem könnyű. A novella sűrű és kerek egészet kell alkosson. Tömörsége ellenére is CsSzA tényleg jól ír, jól mesél. Humorral spékelt, néhol groteszkbe hajló történeteit szerettem.
Kerek és élvezetes írások, összességében olyan 85%, ami szerintem kimondottan szép eredmény
egy alig háromszáz oldalas novelláskötettől. A könyv történetei működnek.

Tudni kell, hogy ezek az írások jó része az elmúlt néhány év terméseiből állt össze. Igazából azt sem tudom hibájának felróni, hogy nem áll össze kerek egésszé. Vannak felejthetőbb darabok, de jó néhány igazán remek írás is. Az összképpel sincs bajom. Élvezhető, tetszetős és szórakoztató volt.

Az E/1-ben elmesélt történetek a nők körül forognak. Talán nem is egészen véletlen, hogy női nevekre vannak felfűzve a mesék. Kallódó, helyüket kereső Ádámok vergődnek Évák árnyékában.
Férfi és nő kapcsolata mozgatja a világot, meg a pénz. Ami kell a boldogsághoz, de nem attól leszünk boldogok... Ahogy a vicc is mondja: azért nem mindegy, hogy egy Audiban sírok, vagy egy kempingbiciklin, ahogyan az első történet főhőse. Egyéni tragédiák és kiürült kapcsolatok, amiket már a pénz sem tart össze. A siker hajhászás és karrierépítésben elfelejtünk egymásra figyelni. Mindez keserű és abszurd humorral leöntve. Az IKEA-kanapé és a a FISKARS X11 balta párosa nyomot hagy. 

A férfikor delelőjéhez érkezve az élet értelmén merengve, keresve a válaszokat a nagy kérdésekre:
Van Isten? Mi dolgunk itt e földön? Jó úton járunk, biztosan ez a mi sorsunk és életünk? Mi lett a nagy önmegvalósításból? A nagy pénzhajhászásban hová lett a Jobbik Énem? Teszi fel a kérdést az egyik szereplő. Valóban, hová lett? Vagy csak nyafogunk jó dolgunkban, hisztizünk és sajnáltatjuk magunkat? Nézzünk már szét egy picit és lássuk meg a világot is magunk körül. Nem kocsmai hangulatú, férfilélek-elemző írások ezek.

Cserna-Szabó András engem meggyőzött! Múlt és jelen keveredik a történetekben. A XX. századon utazhatunk végig vele, ahol Horthy és Krúdy mellett Petőfi, Móricz is megjelenik. Élvezetes és színes ez az utazás. Különös elegyet alkot a mai történetekkel.

A pop-art borító sugallja a sokszínűségét. Jó volt olvasni és elmerülni a korszakot kísérő, emblamatikus zenéket felidézve. A szovjet-amerikai űrhajós zenei vitája mellett az egykori Koncz Zsuzsa sláger története is kikerekedik, megelevenedik a Kárpáthyék lányának esete. Remek ötlet volt!
Adél és Cina, vagy Zsuzsa meséje megmarad. Az indító novella mellett még szerettem Anna, Delila, Josefa és Rosa novelláit is. Biztos, hogy később szívesen újra fogom olvasni őket.
És megyek újabb CsSzA kötetekért.

Ajánlom olvasásra ezt a paradicsomkonzervet, nem csak nyomokban tartalmaz üde, friss paradicsomot! Kibillent és gondolkodtat, amíg szórakoztat! Pontosan úgy, ahogyan ígéri.

4,5/5.



Magvető, Budapest, 2014

316 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631429039