2019. július 30., kedd

Olvastam még / 14

Olvastam még / 14 






                                                                       











Három könyvről röviden: Szabó Magda, Per Petterson és Szentesi Éva könyve került be ebbe az ajánlóba. Tényleg egyik könyv hozza a másikat. Alig egy hónapja olvastam EZT az interjúkötetet Szabó Magdával. Szinte minden regényéről szó esett, szereplőkről, háttér, fogadtatás és a karakterek ábrázolásáról is. Színes válogatás, ami közelebb hozza a gondolkodását, véleményét az életről, életének szereplőiről, arról, hogy Szabó Magdának még maradtak megosztani való titkai. Olvasás közben ébredtem rá, hogy a legelső Szabó Magda regényt a Freskó-t én még nem is olvastam. Erről is sokat megtudhatunk az interjúkból, miért lett ez életének meghatározója.


A hallgatás évei alatt 1953-ban íródott regény végül 1958-ban jelenhetett meg először. A Freskó egyetlen nap történetét meséli el. Annuska a főszereplőnk monológjaiból bontakozik ki a történet. Kilenc év után tér vissza a szülői házba, anyja temetésére. A „tékozló” leány hazatérése felbolygatja a családtagok lelkét. A háttér izgalmas, miért is lett Annuska "tékozló lány". A családi szálak kapcsolatrendszere elég szövevényes, de a végére minden letisztul.


Sokféle érzés kavarog bennem olvasás után. Szomorú családtörténet ez, ki nem mondott vádakkal, keserűséggel, dédelgetett fájdalmakkal, sérelmekkel. A fejezetről fejezetre fokozódó feszültség mesteri. Az emberi érzelmek kavarognak, a gyarlóság határtalan. Szabó Magda csodálatosan ír, a lelki fájdalmak mélységeit remekül ábrázolja szereplői sorsában, gondolataikban. Szabó Magda betekintést enged a szereplői életébe, tömör és fájó volt néha olvasni. Anzsu és Annuska kiemelkedik, gyorsan közel kerül az olvasó szívéhez ez az összetartó szeretet. Tetszett még, hogy Annuska figuráját több szemszögből is megismerhetjük: hol egy családtag, barát vagy ellenség mesél róla emlékezik a régi idők titkaira. A múlt elengedése, annak feldolgozása mindig nehéz feladat, a regény ad gondolkodni valót a befejezése után. Magával ragadó Magda néni stílusa, az olvasó tud azonosulni a szereplők életével. Ajánlom!
ITT megrendelhető! 



Jaffa, Budapest, 2016
228 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155609091





Per Petterson: Irány Szibéria





                                                                             


Ez a negyedik idehaza megjelent regény a norvég írótól. Az életműben pedig az első sikere 1996-ból. Az első találkozásom Petterson esetében nekem is a Lótolvajok regénye volt több éve. Örök kedvencek közé került, igazi norvég "aparegény", csodálatos atmoszférával.
A cím itt egy gyerekkori álomra utal, ahol most egy idősödő nő a központi figura, aki visszaemlékezik gyermekkorára, ami a náci megszállás idejére esett. A történet nagyrészt egy dániai, észak-jütlandi városban játszódik a 30-as és 40-es években, a kislány hatéves korától huszonéves koráig.


Petterson női alakja nőies, érzéki és sebezhető. Elég fordulatos, izgalmas a történet, leíró ereje hatásos. A rideg családi környezetben nevelkedő testvérek kapcsolata szoros. A bátyó, Jesper merész, lázadó, tudja mit akar az élettől. Álmodozik, de tesz is a valóra válásért. Három évvel fiatalabb húga álma a cím, ami egy régi olvasmányból ered: végig utazni, vonatozni Szibérián. A testvéri szeretet mozgatja a történetet. Nagyapa alakja hoz egy lovat is a regénybe, Lucifer a szabadság-vágya, a függetlenség jelképe is lehet. A családról és a testvérek közötti kapcsolatról mesélt, kissé melankolikus és meditatív módon. Ajánlom nem csak az északi irodalom szerelmeseinek, jó kezdés ismerkedni Petterson lírájával.
ITT megrendelheted a Scolar Kiadótól! 


Scolar, Budapest, 2018
238 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632449531 · Fordította: Patat Bence






Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek




                                                                     





Ez a könyv igazi meglepetés volt számomra. Mondhatni véletlen került a kezembe, de cseppet sem bánom, hogy elolvastam. Igazi mai családtörténetet kaptam, sodró, letehetetlen stílusban. Nyersen tömör, durva, nagyon mai. Valóságos ez tuti. A szereplők itt élnek közöttünk, mindenki ismeri őket. Fájdalmasan szomorú történet a szocialista múltból a rendszerváltás hozta "kánaánba".


Hősnőnk Nyilánszki Mari egy Tisza-menti kisvárosban él, szeretet nélküli családban. A Barbie-baba és a tűsarkú csak álom neki, ahogy a szerető szülői háttér is hiányzik. Mennyire fontos és meghatározó egy-egy ölelés, simogatás, vagy annak hiánya a gyerekek életében. Önmagát és a boldogságot keresi, élete hullámvölgyeinek bizony önmaga is oka. Amikor adódik a jó, eljön a szerelem és az áhított gazdagság, képtelen élni vele, benne. A felszínes, csillogó életnek ára van.
Mindent azért nem lehet, nem kéne ráfogni a gyerekkora, bár tény, hogy maghatározó. A különböző társadalmi rétegek bemutatása kimerült a sablonokban, mondhatni a sztereotípiákra épült. Mégis hatásosan működött. Tetszettek a szerintem felismerhető kőgazdagok, jelen társadalmunk erős kritikája. A mi lakik a lelkekben, avagy a csillogó felszín alatt ott a rothadás. A befejezést kissé lezáratlannak éreztem, bár a dunántúli rész jó végszó a múltra. Tetszett, kis ráfordítással talán még többet kihozhatott volna belőle. A borító figyelmet ébreszt az tény, akár remek lehetne, ám Tóth Krisztina már évekkel ezelőtt ellőtte ezt a poént. Így egy erős utánérzés, kár volt érte. Ajánlom!


Szentesi Éva író, rákellenes aktivista, a WMN.hu magazin főmunkatársa. Hamvaimból című könyvében őszintén és tabuk nélkül írt rákos megbetegedéséről. Első novelláskötete, a Kardos Margit disszidál 2017-ben jelent meg.


ITT tudod megrendelni a könyvet! 




Libri, Budapest, 2018
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634333616



2019. július 26., péntek

A lánc

Adrian McKinty: A lánc 





                                                                           














Adrian McKinty nem elsőkönyves szerző, már bizonyított. Olyan könyvsikerek állnak mögötte, amit húsz nyelvre fordítottak le, díjak és eladott filmjogok jelzik ezt a sikerét. Új krimije A Lánc új hangvételű, eredeti ötlettel megírt pörgős krimi. Adott egy erős, jó indítás és olyan karakterek, akikre fel lehet építeni egy mozgalmas, feszült sztorit.

A Lánc bestseller, sikerkönyv az óceán túloldalán, erősen esélyes, az legyen nálunk is. Mégis vannak kételyeim. Azon gondolkodom egy-egy megosztóra sikerült könyv esetén, hogyan, mitől lesz egy könyvből bestseller? Nekem már az eleve gyanús, amikor elismert neves szerzők véleményezik, ajánlják az adott könyvet. Itt többek között Stephen King, Don Winslow, Dennis Lehane, és Lee Child neve a húzóerő a szépséges, a szemet rögtön megfogó borítóig. Igényes kivitele (keménytáblás, védőborítóval) és a fülszöveg, a borító remek színei is figyelemfelkeltőek. Van egy elég ötletes sztori, a krimi mégis felemás érzéseket hagyott bennem. Egy olvasást megér, azonban úgy érzem ebből többet is ki lehetett volna hozni. Jó ez, de nem eléggé. Persze krimirajongóként az ingerküszöb is elég magas. A kérdés tehát elég összetett, bevallom, nem találtam jó választ a bestseller kérdésre. Ahogyan anno a blog indulásakor is egyik mottómnak Kosztolányi sorait választottam, most is ezt teszem:


"A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa."


Krimi esetén spoiler nélkül nem igen írhatok, nem rontanám az élményt, próbálom megragadni azokat a momentumokat, amik tetszettek, amiért érdemes volt elolvasni ezt a krimit. Maga az alapötlet kiváló, Adrian rögtön belecsap a lecsóba, ezzel feszült légkört teremt. Van néhány egészen jó karakter a szereplők között: Rachel az anya, igazi anyatigrissé változik a történet végére az egyszerű, önmagát kereső, életét újraépítő nő alakjában. Rögtön szerethetővé teszi a szerző, hiszen az ő lányát rabolják el, éppen túl van egy váláson és egy kemoterápián... a másik remek karakter maga az áldozat, a tizenhárom éves Kylie. Erről csak annyit, nem hogy nem esik kétségbe, jó megfigyelő és jól kommunikál egyik elrablójával, tervei vannak a menekülésre, és a végére ő is elég meglepőt alakít. A segítség Rachelnek a volt sógora, Pete képében érkezik a történetbe. A volt tengerészgyalogos érdekes karakter: egy ember, aki a múltja démonjaival küzd, élete is elég romos, nem leli a helyét az emberek között. Rajongva imádja Kylie-t, az unokahúgát. Ki más is segítene tehát a anyának és gyermekének, mint Ő? A volt férj elég nagyképű, semleges figura, szeretőivel együtt. A rendőrség pedig természetesen kizárva.


A krimi két részből áll. Az események láncolata pergő, pattogós történetből bontakozik ki. Szerintem ez a nyelvezet illik a történethez, semmi szájbarágós magyarázat, felesleges körök. Lényegre törően csupán néhány visszautalás az előzményekre. Mi is ez a Lánc? Elraboltam a gyereked, rabolj te is egyet.... a közösségi média szerepe jelentős, elgondolkodtató. Hatásosan működik, erős a krimiszál, a rablók tudatosak és kegyetlenek. A háttér itt kissé kidolgozatlan, talán picit több magyarázat elkelt volna. Ami zavart, többször elhangzik: ez nem a pénzről szól. Nem a fenét, nagyon is arról. Vannak sorozatgyilkosok, akik élvezetből ölnek, véletlenszerűen. Itt a két tettes, akik a láncot elkezdték eleinte keveset jelennek meg igazán csak a második részben kapunk információt róluk, hátteret, kik is ők. Nevesítve is csak később lesznek. Izgalmas és fordulatos, valóban letehetetlen a krimi, mert van a szerzőnek valami varázsa, hogy ott tart, megfog, mi lesz a következő oldalon, merre kanyarog a történet. Talán A Lánc lesz az új Lány a vonaton, hiszen már a filmjogait is megvették. A Paramount Pictures hétszámjegyű összegért vásárolta meg Adrian McKinty thrillerének filmjogait, azért ez jelez valamit.



Nem vagyok szakértő, de olvastam több ezer könyvet. Van, ahol egyetértek Lee Child szavaival, nem csak azért, mert Ő az egyik kedvencem. Ez a könyv nem biztos, hogy a legjobbak közé tartozik, mégis elolvastam alig egy nap alatt. A történet pokoli, szülők örök félelme ez, amire épül a történet. Te mit tennél meg, ha elrabolnák a gyermeked? 

A kivitelezés elég meglepő, döccen itt-ott, de egy olvasást megért, rengeteg tucat "háziasszonykrimit" überel. Néhol igazán bizarr és hideglelős, az izgalmat tényleg hozza. A fülszöveg alapján én mégis valami sokkal feszesebb, még zaklatottabb, brutálisabb sztorira számítottam.







ITT tudod megszerezni a krimit!


Adrian McKinty: 1968-ban, Belfastban született Edgar-díjas krimiszerző. A Lánc eddig harmincöt országban jelent meg.
Előző megjelent könyveivel, amelyeket több mint húsz nyelvre fordítottak le, elnyerte a következő díjakat:
Ned Kelly Award (két alkalommal), Barry Award, Audie Award, Anthony Award. Ezeken a rövidlistákon szerepelt: CWA Ian Fleming Acéltőr, Theakston - Az Év Krimije, Francia Krimi és Detektívregény Nagydíj. Az író New York-ban él.


XXI. Század, Budapest, 2019
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155955105 · Fordította: Borbély Judit Bernadett

2019. július 24., szerda

Csak egy lövés

Lee Child: Csak egy lövés
(Jack Reacher 9.)



                                                                       




"Jack Reacher vagyok – mutatkozott be. A nő rámeredt. – Maga viccel. Tényleg az?
Reacher bólintott. – Az voltam, az is maradok."









Újabb pörgős, a szokottnál is ötletesebb, mozgalmas Jack Reacher-krimi. Talán nem véletlen, hogy éppen ez a történet került először mozivászonra 2014-ben. Nagy előnye a könyvnek, hogy a film után is letehetetlen, élvezetes olvasmány. Nem árt tudni, hogy Reacher ugyan egykori katonai nyomozó, ez azonban most inkább krimi semmint katonai történet.




Reacher tényleg az egyik legjobb. Hősünk ezúttal is rengeteg kávét iszik, felmelegít egy régi szerelmet, így még egy kis finom erotika is belefér az életébe, levezetni a nyomozás feszültségeit.
A regény eseményekben bővelkedik, fordulatokban nem kevésbé! Ütős és alapos, jól kidolgozott a történet, valóban az egyik legjobb Lee Child regény. Ezt bátran kijelenthetem, hiszen minden eddig megjelent azaz az összes könyvét olvastam a szerzőnek. Itt semmi nem az, aminek elsőre látszik. Avagy milyen is az egyértelműen vesztes helyzetből fordítani. A megrendezett véletlen története, lehetne az alcím. A Csak egy lövés egy igazi adrenalin löket, amely többszörösen meglepi az olvasót.



Ez az a történet, ami annyira egyszerűnek látszik, hogy az olvasó nem is érti, mit kell ezen nyomozni? Az exkatona John Barr bekattan és egy bevásárlóközpont tetején lövöldözni kezd. Az öt ártatlan áldozat után minden bizonyíték ellene szól, már a 30. oldalra el is kapják, kattan a bilincs a kezén. Persze, ami annyira biztos, arról hamarosan kiderül, koránt sem az! A nyomok túl egyértelműek, azt sejti az olvasó, valami itt nagyon nincs rendben. Barr kizárólag az ügyvéddel áll szóba, és csak annyit kér: „Hozzák ide Jack Reachert!”
James Barr az egykori tengerészgyalogos profi mesterlövész volt. Életében egyszer, tizennégy évvel ezelőtt találkozott Jack Recherrel. Az akkori kuvaiti-ügy azóta a hadsereg sötét foltja, szigorúan titkos anyag.



Reachernek kell kibogoznia a mostani rejtélyes ügy szálait. Szerencsére akad néhány segítője is: feltűnik egy volt szerető, aki ma a Pentagon tisztje, fontos szerepet kap az agilis tv-sztárriporternő, és egy talpra esett, fiatal ügyvédnő, akinek a főügyész apja is gyanúba keveredik. Apa-lánya konfliktus is remek, a fokozottan veszélyessé váló ügy mellett ez egy izgalmas keret. A fő szál természetesen a legizgalmasabb. Az eredmény meglepő háttérrel zárul, a szálak egészen magasra, a nyomok pedig Szibériába a Gulagra nyúlnak vissza! Van itt politikai korrupció, piti bűnözők és maffiamódszerek, gyilkosságok és csalás. Reacher a magányos hős és segítői azonban kiderítik az igazságot.

Az is kiderül miért „csak egy lövés” a cím, amikor ugye öt lövés dörrent! Ki és miért volt az az egy igazi áldozat, amiért az egész összeesküvés zajlott. Kiderül mi az az apró hiba, amin elcsúszott az egész jól felépített eset. Lee Child regényeinek régóta helye van a polcomon, ez pedig az egyik kedvenc történetem a szerzőtől.

A filmről még annyit: Jack Reacher szerepében Tom Cruise domborít, amit már azért is érdemes megnézni, mert maga Lee Child is feltűnik egy epizódban. Azonban mint általában, a könyv alaposabb, bővebb élményt nyújt. Harmadik kiadásban, igényesen szép borítóval került most újra a boltokba ez a Recher-krimi.




ITT tudod megrendelni ezt a jó kis Recher-krimit!



Lee Child, eredeti nevén Jim Grant Coventryben született 1954. október 29-én. Angol író, de New York államban él feleségével. Első regénye az Elvarázsolt dollárok (Killing Floor) megnyerte az Anthony Award Legjobb első regény díját. Lee Child minden regénye az egykori amerikai katonai rendész, Jack Reacher kalandjait követi nyomon az Egyesült Államokban. Önálló történetek, csupán Reacher személye köti össze a sorozatot.

Díjai: Anthony Award, Barry Award, Dilys Award, Macavity Award, WH Smith Thumping Good Read Award


Eredeti mű: Lee Child: One Shot
Eredeti megjelenés éve: 2005

General Press, Budapest, 2019
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634522836 Fordította: Erdélyi András

2019. július 21., vasárnap

Hosszúhíd

Cseke Lajos: Hosszúhíd
(A Kárpátok farkasai 2.)







"Hanyatt dőltem egy kicsit és a csillagokat figyeltem, ahol a legsűrűbben álltak. A hadak útját, Csaba lovainak lába nyomát. Jövünk mi is. Most, vagy máskor, de jövünk."

                   





A tavalyi év egyik legeredetibb története a Csiglemező avagy A Kárpátok farkasai folytatását nagy várakozással vettem kézbe.

Már a kezdettől megfogott a stílusa, a hangulata. Cseke Lajos új név a történelmi-regényírók palettáján, érdemes figyelemmel kísérni munkásságát.A regény csavaros részéhez tartozik a korabeli hírek beszerzésének legjobb módja, a kémkedés. Ezt igen ötletesen a kalmárok, kereskedők végzik, akik áruikkal bejutnak minden fontos helyre. Titus élelmes és ügyes figura, az ármánykodások és a fondorlat fontos eleme a történetnek. Tokaj a magyar táltos és társai izgalmas kalandokra viszik az olvasót. Az ő megjelenése bolygatja fel a békés mindennapokat. A történelmi háttér mellett a becsület és erény emelkedik ki, egy békésebbnek tűnő időszak eseményeiről olvashattam, ami harcba torkollik. Ez a nyugalom és béke nem tart soká, Árpád helyzetének megszilárdítását egy újabb hódításban látja.


A regény címe Hosszúhíd, erre épül a mese. Ez ugyanis egy fontos helyszín Baranga várához. Árpád fejedelem tehát újabb hódításra indul, amihez a székelyek támogatására is szüksége van. Elképesztő haderőt vonultat fel a regényben Árpád. Összefogással lehet előre jutni. Tetszett a részletes és szemléletes helyszín ábrázolása, vagy a tevékenységek leírása. A szereplők érzelmeinek és hibáinak megjelenítése emberivé teszi a regényt. Amíg eljutunk a véres végkimenetelig sok izgalmas és fordulatos esemény részesei lehetünk.

Olvasmányos, lendületes történetvezetés, logikus felépítés jellemzi ezúttal is a regényt. Kiváló karakterek népesítik be a történetet, jellemábrázolása szemléletes. Vérzivataros idők járnak, tét a haza sorsa. A székelyeknek hatalmas szerep jut ebben, valóban az első sorban harcolnak, bár ez nem véletlen...
A történet során Keménd érezhetően változik, fejlődik. Talpra esett, céltudatos és bátor harcos, ami segíti, hogy vezetőként is helytálljon. Érdekes vonása, hogy kikéri társai tanácsát, erősen érzelmes, nem önfejű. A vége felé izgalmas kérdésre kell választ adjon a további sorsát, családját illetően. Veres Keménd döntése hatással lesz az életére, de ez a kérdés rendeződni látszik: Remek olvasmány, jó folytatás, a végső harc véres és valós leírását a néhol megcsillanó humor oldja a drámai feszültséget. Megismerjük az ellenség taktikáit, harcmodorát, fegyvereit is. Megkapó volt a vízi jelent vagy igen ötletes a meszes megoldás bevetése a harcokban. A magyarok é sa székelyek mellett a kabar törzs és Aba nagyúr is okoz némi viharfelhőt a történésekben.

A szereplők értékrendje szimpatikus, szerethető, esendő emberek, minden pátosz nélküli hősök. Nem csak a valóban élt történelmi alakok, de az egyszerű emberek sorsa, jelleme is kidolgozott. A sorok közti elrejtett áthallások pedig jelen forrongó történéseire is értelmezhetőek. A múlt mennyire meghatározza a jövőnket. A történet lezárása hibátlan.

Tetszettek az utalások, a néprajzi háttér. Sok információban bővelkedik a regény az egyszerű mindennapokról.Mindig értékelem, ha az egykori szokások, hagyományok beépülnek a történetbe. Lehet ez ruházat, hajviselet, főzés és bortermelés, szénégetés és a kovácsok vagy éppen temetési szertartás leírása. Szemléletes képekkel jelenik meg a békés mindennapok vagy a harcra való felkészülés, annak hatásai az egyszerű emberek életére. A magyarok leleményessége épp úgy megjelenik, mint a székely furfang. Ahogyan a két nép közötti ellentét is ott van finoman a történetben. Tartalmas olvasmány a régmúlt titkai közt kalandozva, nem csak szórakoztatja az olvasót.

Összességében egy jó kötet, olvasmányos, jó karakterekkel és lenyűgöző leírásokkal. A csaták mozgalmasak, a folytatás lehetősége ott van a lezárásban. Egyedülálló hangulatú történelmi regény, amely lebilincselően ismerteti meg a honfoglalás utáni időket, a székelyek mindennapjait, a nép túlélésért vívott harcait. Mindenkinek csak ajánlani tudom a sorozat mind a két részét. Közel hozza a mai olvasókhoz ezt a korszakot.
A borító igényes, szép, illeszkedik hangulatában és színeiben az első kötethez. Hegyi Péter munkája.

A Gold Book Kiadó kötetét ITT tudod kedvezménnyel megszerezni! 






Cseke Lajos:

1965-ben Bonyhádon született. Mezőgazdasági szaktanácsadó. Első megjelent regénye a Csiglemező volt 2018-ban. A Hosszúhíd ennek a folytatása.





Gold Book, Debrecen, 2019

336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634265320

2019. július 18., csütörtök

Európa halála

Réti László: Európa halála
Mit adunk fel a túlélésért?





                                                                                       











A hazai krimiírók között jelenleg magasan Réti László a legjobb. Kedvelem, szeretem olvasni, bár még mindig nem minden könyvét olvastam. Izgatottan, nagy várakozással, mindent félresöpörve vetettem rá magam az új könyvére. Az írásmód és a történet felépítése tökéletes. Nem kérdés, Réti jól ír, tudja mi kell az olvasónak. Háttérismerete is bőven akad. Nincsenek felesleges kitérők, nem voltak benne unalmas részek. Mégis csalódottan tettem le a könyvet. Anyám, én nem ilyen lovat akartam!



Réti ezen kötete ahogy azt a címe is súgja a Falak mögött, majd Európa falak mögött címmel is kiadott vonalat viszi tovább. A történet bár erősen fikció, nagyon valós. Túlzottan is. Konkrétan
a napi politikával foglalkozik, ami kényes és síkos terep állásfoglalás nélkül. A történet ugyan 2050-ben játszódik, mégis ez keményen már ma is így van. Sajnos. Aki elvétve néha beleolvas a napi hírekbe, látja a különféle híradókat az tudja. Én szórakozni, kikapcsolódni akartam, izgalmas nyomozást szerettem volna, némi humorral. Nos, az itt és most nincs. Túltolta a szerző a komoly témát, elvesztette a szórakoztató formát. Tény, hogy érdekes volt, és elgondolkodtató. Mondhatnám azt is: sokkoló. Ám ha a CNN híreire vagyok kíváncsi, azt nézem. Fáj, mert szeretem az író regényeit, de ez sok-sokk volt most. Valahogy soha nem kedveltem a napi eseményekre épülő, arra reagáló alkotásokat, bármennyire reális és valós. Ez afféle divattéma lett mostanában. Az is igaz, hogy a téma igen messze áll tőlem, mégis a hatása alá vont a szerző. Elborzasztott a felvázolt jövőkép. Nem csak a Lánchíd felrobbantása, (nem kéne ötletelni), a vízkészleteink és az arab terjeszkedés, maga a terrorizmus félelemmel tölt el. Mire nőnek fel a gyerekeim, az unokáimnak vajon mit tudunk még megmutatni ebből az országból? Az, hogy éppen ki lesz hatalmon, kit hogyan mozgatnak bábként a háttérből nem is érdekel már. Ez érzésem szerint már most, napjainkban is így van. Legtöbben már aggódunk a jelenlegi helyzetből fakadóan. Tudom, nem dughatjuk homokba a fejünket, a probléma attól nem fog megoldódni. Európa régen elveszett, ahogyan Magyarország is. Mégis az előző krimi a Budapest Boulevard nekem jobban tetszett.




Sok minden megfogalmazódott bennem a témát illetően, de ne politizáljunk, könyörgöm, még itt is! A krimi legyen krimi. Hajsza a gyilkos után, fordulatokkal, izgalommal, akciókkal, humorral, stb.
Ne óvodások túszul ejtésével, mesterlövészekkel, terrorizmussal. Nem volt körömrágósan izgalmas, inkább érdekes kérdésfelvetés ez a történet. A karakterek is jól illettek a sztoriba, bár igazán egyik sem "normális", olvasatomban. Se Mariann, aki ritka undok és hisztis, akaratos, bár okos nő, az apja és politikus társai, nem is lehettek mások. Hamza főhadnagy alakja volt úgy-ahogy kedvenc, bár magánemberként egészen más, mint akcióban. Nem is értettem mit eszik Mariannon...? Az arab háttér Hercggel, Dinasztiával és Neiffel együtt ijesztően valós, félelmetes, ahogy az egész történet. Az ország kiárusítása, a hatalmi belső és külső erők harcai, a gyerekek kérdése, ami igazán a jövőt hordozza izgalmas felvetések. Mindezt az állítólagos, vélt "biztonságunkért". Háát, nem röhög a vakbelem.. Értékeltem a sorok közt finoman megbúvó társadalomkritikát. Sajnos a megjelenített jövőkép elég sötét, szomorú. Mégis azt mondom: olvassátok csak bátran el, fontos ez a maga nemében. Bevándorlással, migrációs kérdésekkel, vallással megspékelve is.


Ami viszont tetszett a lezárás. Magyarosan húzással egy vaddisznó mindig akad, jó, ha kéznél van. Tökéletes és jó befejezés, persze sejtetve akár a folytatás lehetőségét is. Figyelmet érdemlő a téma, okos módon tálalva. Fontos kérdések ezek, de elég a napi hírekben. Komor-komoly, politikai krimit kedvelők előnyben.



Réti László: 1972. december 26-án született.
Rendőrtiszti főiskolát végzett, 20 évig volt rendőrtiszt, vezető beosztásban dolgozott Budapesten. Eleinte álnéven publikálta regényeit. Sikeres könyvei: Célpont Párizsban, Kaméleon trilógia, A parfümőr, A kandahári fogoly, Falak mögött, Budapest boulevard.











Művelt Nép, 2019


500 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155905506

2019. július 17., szerda

Az öröm titkának őrzői

Alice Walker: Az öröm titkának őrzői




                                                                         













A tavalyi év egyik kedvenc és meghatározó olvasmánya volt számomra az írónő Bíborszín című regénye. Erős, drámai a történet, aki olvasta egy elgondolkoztató, lélektani dráma részese lehet. Nem véletlen került filmre, ott is maradandó az élmény. Nincs ez most sem másként, Alicia Walker fontos témát állított regénye középpontjába. A nők körülmetélése, megcsonkítása számomra felfoghatatlanul döbbenetes. Erre nincs szó, magyarázat: sem hagyomány, sem vallás, sem törzs rítus nem lehet mentség az életre szóló borzalomra. Az afrikai hagyomány értelemszerűen eltérő, mint az európai. Egy másik kultúrájú embernek ez a szokás nemcsak elfogadhatatlan, hanem teljesen megdöbbentő. Mégis felfoghatatlan, hogy ez a megaláztatással felérő szertartás, még napjainkban is szedi áldozatait!


A Bíborszín egyik szereplője az olinka törzsből származó Tashi szomorú sorosát ismerhetjük meg mélyebben.
A regény olyan belső monológok sorozata, amelyek leírják a történet főbb eseményeit, ami mozaikszerűen bontakozik ki. Tashi átesett ezen a fájdalmas szertartáson, férje révén kerül az államokba. Tetszett, hogy Tashi afrikai és amerikai énje (Evelyn) is megszólal a regényben. Izgalmas azonosulási lehetőség a főszereplő értelmezését megismerni a hagyományok és az új életről, valamint az eseményekre adott reakcióit látni. Tudja és érzi, ami vele történt sajnálatosan nem visszafordítható, életét mindörökre meghatározza. Ám nem bánt meg semmit későbbi tetteiből.




Tashi Evelyn Johnson áll a történet középpontjában, de olvashatjuk a férje és fia véleménye mellett a pszichológusa álláspontját is. Ami meglepő volt még számomra a férj szeretője is szerepet kap. Tashi életének másik drámája, hogy szeretett testvére meghalt, a szertartás után fellépő vérmérgezésben. Ennek emléke is kísérti lelkét. Ő maga is a rosszul értelmezett hűség jeleként vetette alá magát a megcsonkításnak. A borzalmakat fokozza, hogy fia sajnálatosan sérülten születik, ami szintén ennek tudható be. Pszichológusa ugyan megpróbálja gyógyítani a lelki sebeit, kevés sikerrel. Tashi valójában az egész életét bánatban és fájdalomban élte le.



A drámai képek, nyers, valós leírások bizony még férfi olvasóként is megviseltek, elborzasztottak. Szomorú, hogy van ilyen, ahogyan Alicia írja: napjainkban is kétszázmillió nő és kislány él állandó fájdalommal, szülési komplikációknak kitéve, megfosztva a testi örömöktől. Igazi kiáltvány ez a regény a nők védelmében. Alice Walker bemutatja nekünk két nő sorsán át ezt a borzalmat. Tashit mellett megismerjük és M'Lisát, aki elvégezte a "műtétet" Tashin. Teljesen érthetőnek, indokoltnak tűnik, hogy Tashi bosszút álljon az életre szóló lelki és testi fájdalomért.
Tashi egyértelműen tekinthető ennek a kegyetlen hagyománynak az áldozataként, de M'Lissa sorsa és története sem vidám. Ő kezdetben afféle ellenség, egy áruló, aki továbbra is erőszakot hajt végre az olinka törzs lányain. Walker elmeséli nekünk M'Lissa nézőpontját is.

Alice Walker bemutatja a kulturális hagyományokat, hátteret. Ebben a társadalomban a női körülmetélés elfogadott szertartás. Csodálatos, drámai történet, egyedi mű. Mint férfi, úgy érzem, hogy ez a könyv rendkívül fontos, az olvasása nemtől függetlenül ajánlott mindenkinek. A döbbenet és a tovább gondolkodás adott, garantált. Mélyen megrendítő és elkeserítő, mégis empátiával megírt női történet ez. A témaválasztás fontos kérdésre irányít figyelmet. A nők szeretete, társadalmi egyenlősége, és a feminizmus érzékeny módon épül be a regénybe. A gyönyörű borító tökéletesen illik a Bíborszín történethez is, sugallva az egybetartozást.


A könyv kiadói honlapja ITT is rendelheted a könyvet.
ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni a kötetet!


Alice Walker kiáltványnak szánta a könyvét: „Egyszer s mindenkorra véget kell vetni a nők elnyomásának. Ezt a történetet senki sem fogja szeretni, de remélhetőleg elfelejteni sem tudja majd senki.”





Alice Walker (Georgia, 1944–) a feminista mozgalom egyik fő képviselője. A Nemzeti Könyvdíj (National Book Award) első női afroamerikai nyertese. Legismertebb regénye a számos díjjal jutalmazott Bíborszín, melyet Steven Spielberg filmesített meg. https://alicewalkersgarden.com/





Európa, Budapest, 2019
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635040360 · Fordította: Neset Adrienn

2019. július 15., hétfő

Hódítók

Roger Crowley: Hódítók 
Hogyan kovácsolta össze Portugália a történelem első tengeri világbirodalmát







                                                                                       










Roger Crowley angol történész már több könyvet írt a tengeri hatalmakról és a hódításokról: színes és kalandos, mozgalmas utazásra viszi olvasóit ezúttal is. Kiváló mesemondóként egy izgalmas történelmi korszakot ismerhetünk meg könyvéből. Olvasás közben az iskolai tananyag szürke és semmitmondóan kevés hátteret ad.



Tudja mindenki, hogy Kolombusz hogyan és mikor fedezte fel Amerikát. Az elhíresült 1492-es út jelentőségét senki nem vitatja. Azonban előtte sok egyéb is történt, míg ide jutott a világ történelme. Portugália nem volt túl jelentős az európai történelemben. Kellett egy becsvágyó és kalandokra kész uralkodó, hogy a 15. századra a legnagyobb tengeri hatalmak sorába emelkedjen az ország. Elérkezett az időt a gyarmati terjeszkedéshez, amit jó széllel kihasználva a 16. századra Portugália vezető tengeri hatalommá nőtte ki magát. Ezzel mondhatni Portugália megnyitotta a felfedezések korát.

Az aprócska ország lélegzetelállító gyorsasággal jutott ide. Ezt egy tengeri bravúr indította el, amikor felfedezték Indiát. Vasco de Gama nevéhez fűződik a Jóreménység fokot először megkerülve jutottak el a fűszerekben, kultúrában és egzotikumokban gazdag Indiába. Ami még nem volt mellékes, az akkori viszonyok mellett mindezt gyorsan tették. Ezzel a bátor és merész tettükkel a velencei karavánutakra is súlyos csapást mértek. A személyes becsvágy, a siker nagy hajtóerőnek bizonyult. A gyarmatosító hadjáratok elkerülhetetlenek ilyen esetben. Nos, a portugálok cseppet sem voltak kíméletesek az őslakosokkal szemben, ahogyan a későbbiekben a spanyol hódítók sem.


                                                                                                           

Kolombusz abban a tudatban halt meg, hogy Kelet-Indiába jutott el, azt fedezte fel. Ám Ő egy új földrészt fedezett fel a világnak. Ezt Amerigo Vespucci – akiről később az amerikai kontinenst elnevezték – bizonyította be a későbbiekben, hogy Kolumbusz egy új földrészt, Amerikát fedezte fel. Az újvilág számtalan új dolgot adott a világnak. A hódítások, a hatalmi harcok és a gyarmatosítás tűzzel-vassal elkezdődött.


Roger Crowley a tengeri csaták részeseivé teszi olvasóit. Ez a kötet is olvasmányos, pergő, mozgalmas leírásokkal eleveníti fel a régmúlt történéseit. A reneszánsz korszak első nagy lépése volt a felfedezések, ami a nyugati világ felemelkedését hozta. Lenyűgöző Crowley alapossága, amit szórakoztató formában ad át olvasóinak. A politikai háttér, lenyűgöző és elgondolkodtató. Számomra a legmeglepőbb információ a kínai hajósok útjairól szóló részek voltak. Ugyanis az Indiai óceánt már "felfedezte és behajózta" az akkori legendás kínai Cseng Ho admirális. Az Ő 1443-ban bekövetkezett halála és a császár félelme adta a lehetőséget a portugálok kezébe. A kínai hajóflottát felszámolták. Ezt az űrt használták ki a portugálok, amivel jelentősen megnőtt az európai hatalmuk. Tengerész Henrik király megalapozta a későbbi sikereket. Portugália világhatalommá nőtte ki magát, ez elvitathatatlan. Meghatározó szerepük évszázadokra biztosította ezt. Ehhez nagyfokú tengerészeti ismeretük mellett a becsvágy és a kegyetlenség is társult. Portugália új utat talált Ázsia gazdagságához. Portugália kicsi, szegény királyság volt Európa szélén, jól nyomon követhető felemelkedésének útja, sikerének titka. Ezek a felfedezések alaposan átrajzolták a korabeli Európa és a világ térképeit.


                                                                                         


1497-ben Vasco da Gama sem tudhatta, amikor elindult erre a tengeri útra, hogy felfedezése mekkora hatással lesz a világra. A hatalmas Indiai óceán feletti uralmat a portugálok birtokolták innentől. Ez stratégiai jelentőséggel bírt számukra. Portugália terjeszkedése az iszlám államokra, kultúrára és vallásra is hatott. Jellemzően el akarta törölni, hogy egy keresztény birodalmat alkossanak. A brutalitás és kegyetlenség elképesztő és filmszerűen szemléletes formában jelenik meg a könyvben. Nem csak a fűszerek, de a keleti egzotikus állatok is megjelentek a térségben. Látványos képekkel elevenedik meg, filmre illő az egész kalandsorozat Roger Crowley olyan epikus történetet mutat be, amely közérthető, az olvasók figyelmét végig leköti. Mozgalmas és színes, érzékletes történelmi tablót kapunk Crowley tollából. Csak ajánlani tudom mindenkinek! Aki szereti a történelmet, annak azért, aki pedig nem, annak meg azért.  A név- és tárgymutató a kötet végén igen hasznos, sokat segít az eligazodásban.
Roger Crowley tengerész dinasztiából származik, alapossága, tudása és elhivatottsága elismerést érdemlő.


ITT lehet tiéd kedvezménnyel a Park Kiadó kötete! 




Roger Crowley (1951)

angol nyelvet és irodalmat tanult a Cambridge-i Egyetemen, majd Isztambulba költözött. Ma az angliai Gloucestershire-ben él, és ismeretterjesztő történeti műveket ír. Fő témája a mediterrán térség története, Velencéről és Konstantinápolyról is jelent meg könyve. A Tengeri birodalmak 2008-ban látott napvilágot, és a Sunday Times Az év történelemkönyvének választotta. A hajós családból származó brit író rengeteget utazik: az elmúlt években körbejárta a Fekete-tenger partvidékét, jelenleg Szicília körbehajózására készül. A Park Könyvkiadónál megjelent:
Tengeri birodalmak (2014) 1453, Konstantinápoly utolsó nagy ostroma (2016) Kalmárköztársaság (2018)

Park, Budapest, 2019
504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633554999 · Fordította: Hegedűs Péter

2019. július 14., vasárnap

Rianás

Reményik Sándor: Rianás 
Kiadatlan versek és kisprózai írások




                                                                             












Reményik Sándor a két világháború közötti erdélyi magyar líra jeles képviselője. Munkássága az utóbbi időkig viszonylag szűk körben volt ismert, szinte mondhatni, a rendszerváltás után újra felfedezték. Az ​idősebb nemzedék még ismerte és szerette Reményik Sándort és verseit.
A tudatos elhallgatáshoz és az 1945 utáni kiűzetéséhez az irodalomból a politika ad okot. Ez az évtizedekre való száműzetése miatt természetesen több generációnak az életéből kiesett költészete. Áprily Lajos és Tompa László mellett Ő volt a népszerű "költőtriász" harmadik tagja. Legendássá vált barátsága Áprily Lajossal a magyar irodalomtörténet egyik legőszintébb, legszebb költőbarátsága volt.


A Jaffa Kiadó válogatáskötetébe több mint harminc, eddig kiadatlan verse és kisprózája került be. Az erdélyi magyar irodalom egyik vezető költőjeként tartjuk számon, Reményik Sándor Erdélyben élt és alkotott. Alig ötven év jutott beki. Erdélyi magyar költő volt, akinek munkássága a két világháború között teljesedett ki. Magyarságtudata, istenhite jellemzi líráját. Ezekben a versekben, kisprózai írásokban egy megrendítő, ismerős-ismeretlen világ tárul elénk. Irodalmi csemege ez a kötet azoknak is, akik mélyebben ismerik a költő életét, alkotásait. Reményik Sándor az elhallgatott költő visszatér az irodalomba.


A versek, novellák, tárcákból megismerhetjük Reményik melankolikus alkatát, természet és élet szeretetét, gondolatait. 
A rejtőzködés, a megfigyelés, és a táj, lírájának fontos eleme. Szerelmi költészetéből is felvillan néhány verse. A címadó Rianás mellett Ködben, Elpusztult egy falu, A szikla, és a Hontalan versek emelkedik ki a válogatásból. Az Isten sír és a Lövés című versek talán az egyik legerőteljesebb képeket adják az olvasónak a hazaszeretet érzésérről. Akkoriban Verseit kéziratban is terjesztették, mielőtt neves irodalmi lapokban megjelentek. Évekig írt "Végvári" álnév alatt, bár ezt sokáig senki nem tudta. Költői karaktere, személyiségére a halálfélelem és a szeret vágy jellemző. Ez a nagyfokú érzékenysége is hozzájárult későbbi szorongásaihoz, betegségéhez.


Nem véletlenül volt az erdélyi magyarság egyik legismertebb költője. Kétszer megkapta a Baumgarten-díjat is. Fontosnak érezte, érzékenyen reagált hazáját érintő, annak sorsát befolyásoló döntésekre. Némely prózai írása Mikszáth Kálmán és Fekete István humorát, finoman érzékeny líráját juttatta eszembe. Erőteljes képekkel mondja el érzéseit, véleményét. Vércsöppek a hóban, Aratás, Piros karácsony, Szabadság írásai elemi erővel idézik az ember szabadságvágyát, tiltakozik a háború ellen. A trianoni tragédia az ő életét is meghatározta. Ezek az írások és versek bizony komoly szellemi erőt képviseltek a meggyötört embereknek. A sorokból kiolvasható hazaszeretete, a patriotizmusa, nem csak művészi erővel bírt, de hatásos volt mint nemzetmegtartó erő is. Az egykori joghallgató költő igazságérzete jelenik meg írásaiban. Ez mára mit sem változott, időszerűsége nem kopott meg. A múlt század egyik legtehetségesebb költője, akit érdemes a fiatalabb generációnak is megismerni. Életét nagyban meghatározta keresztény hite, neveltetése és magyarságtudata. Reményik Sándor a belső békét, lelki egyensúlyát kereső, a külvilágra odafigyelő prózai írásai ma is szívhez és az észhez szólnak.


A Reményik-hagyaték és a korabeli lapokból összeállított kötet Urbán László irodalomtörténész munkája, amihez az utószót Balázs Imre József erdélyi költő írta meg.

ITT tudod kedvezménnyel megrendelni a kiadótól! 






Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon.
A magyar irodalomból évtizedekre száműzött Reményik Sándor a házsongárdi temetőben alussza örök álmát. Sírján ez a mondat olvasható: „Egy lángot adok, ápold, add tovább.”




Jaffa, Budapest, 2019
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634751564

2019. július 12., péntek

Normális emberek

Sally Rooney: Normális emberek





                                                                                             












Az irodalmi világ erre a könyvre világszerte felkapta a fejét. A Man Booker Díj 2018-as jelölése mellett több más irodalmi díj van a könyv és szerzője birtokában. A The Guardian véleménye szerint a Normális emberek a „jövő klasszikusa”, a Times az év regényének nevezte. Nagy várakozással vettem kézbe a KULT-könyvek legújabb kötetét.

Olvasás után úgy gondolom, hogy Sally Rooney kellő tehetséggel rendelkezik, várhatóan okoz még meglepetést a jövőben. Írói stílusa friss, mai. Ez a regény legkevésbé sem romantikus vagy szórakoztató, bár egy első szerelemről olvashatunk. Hőseink Connell és Marianne szeretetre és megértésre vágyó, a világban helyüket kereső két fiatal, akik igyekeznek felnőttet játszani. Mindenféle minták, kapaszkodók nélkül. A fejlődésregénynek is felfogható történet Írországba viszi el az olvasót, ám a középpontba helyezett cselekményt bárki magáénak érezheti. A bekövetkezett gazdasági összeomlás izgalmas hátteret ad az eseményeknek. Mindez megtűzdelve belső lelki vívódásokkal, ki nem mondott gondolatokkal, vágyakkal.




Marianne és Connell története egyszerű, hétköznapinak mondható. A két különböző társadalmi réteget képviselő fiatal egy kisvárosi gimnázium tanulói. Marianne jó családból származik, özvegy édesanyja neveli. Apja bántalmazásaitól már megszabadult a család, ám ez nem múlt el nyom nélkül a lány lelkében mély nyomokat hagyott. Zsarnok bátyja még erős befolyással bír a lány felett.




Connell családi háttere sem problémák nélküli. Connell okos és népszerű fiú a társai között, az iskolai focicsapat sztárja. Anyja karraktere képviseli a felnőtt mintát, irányadóak a gondolatai. Szeretettel és némi megértéssel terelgeti fiát az élet rögös útján. Connell egy fiatalkori szerelem gyümölcse, apját nem ismeri. Kiváló tanuló, akit az ösztöndíj segít egyetemre, céljait megvalósítani.

Connell édesanyja takarítani jár a lányékhoz. Ezek az osztálykülönbségek már az elejétől kezdve erősen jelen vannak. A fiatalok egymásba szeretnek, mint valami modern Rómeó és Júlia. Ezt a kapcsolatot a külvilág és rokonok előtt titokban tartják, ezzel saját helyzetüket is bonyolítva. Nem is tudom nevezhetjük-e igazán szerelemnek ezt a valamit. Egymás karjaiban kötnek ki a sors szeszélye és a kíváncsiság folytán. Elég érzelemmentes kapcsolatnak éreztem ezt, ahol a testiség és az egymásra utalt vágy és a sérült lelkük nagyobb szerepet kap. Tulajdonképpen jól passzolnak egymáshoz, megértik egymást, mégis szinte küzdenek a másik ellen. A kapcsolatuknak új dinamikát az egyetem ad majd. Egymáshoz való vonzódásuk kölcsönös és tagadhatatlan. Mindketten folyamatosan keresik a szeretetet, önértékelésük megerősítésre vár. Itt már mindegyiküknek van más kapcsolata is, de Marianne személyisége sérülékenyebb. Valójában sem Connell, sem Marianne nem érzi lelkileg erősnek önmagát, sem szerethetőnek, sem normálisnak a többiek mellett. A regény nagy kérdése ez. Mi a normális, a társadalmi  megfelelésektől való eltérés mennyire vállalható.


Sally Rooney sorai közvetlen hangon, világos képet mutat a tizenévesek kapcsolatáról, annak összetettségéről és az életük  változásairól. Rooney főhősei erősen frusztráltak, érzelmileg bizonytalanok, beilleszkedésük nem zökkenők nélküli. Olyan fájdalmat jelenít meg a történet, ami sajnálatosan jellemző napjainkra. Ilyet nem olvastam sehol mostanában. Itt senki sem normális, vagy mindenki az.
A különféle mentális betegségek, a családon belüli erőszak, magány és útkereső fiatalok pedig nem csupán "menő", divatos téma, de fontos is. Mondhatni biztos siker. A YA-vonal miatt érzésem szerint ez inkább korosztályfüggő sikerkönyv lehet. Bár nem egy tipikus YA regény, stílusában emlékeztetett erre. A fiatalabb korosztályt fogja talán inkább olvasói közt tudni Sally Rooney.

Az egész számomra nyers, hideg-rideg és kissé távolságtartó maradt. Az írói stílus merev, darabos töredezettsége is része a szereplők lelkivilágának. Az írásmódja, a narráció nagyon egyedi, visszafogott, nekem kissé kusza, ugrál az időben. A téma érdekes volt, a főszereplők szerethetőek, bár Connell nekem csak egy pontig... Meglepő történet, ám egy kicsit úgy érzem több akart ez lenni, mint ami végül kikerekedett belőle.

Mélyek és reálisak ezek a felvetett problémák, a traumákat és az önpusztító dolgokat hihetetlenül jól hozza a történet. Önkép-zavar és az erőszakos kapcsolatokkal való kölcsönhatás félelmetes, ahogyan a depresszió is ilyen fiatalon. A mozaikcsaládok sorsa egyre súlyosabb kérdéseket vet fel. Ez volt benne az a rész, ami mégis "szerethetővé", érdekessé tette számomra a könyvet. Bár vegyes érzéseket hagyott maga után, és személyes kapcsolódásom részben van ebben a témában, mégis érdekelt, magával ragadott a két fiatal problémája. A Normális emberek afféle tüskés boldogságot ábrázol az én olvasatomban. Nehezen jutok szóhoz, mert van pár nagyon eltalált jelenet, amiért már megéri elolvasni. A generációs problémák mindig időszerűek, itt nagyon érzékenyen kerülnek bemutatásra.

Tetszett az emlékmozaikokból felépített háttér. Marianne gyermekkori traumájának későbbi kiteljesedése elképesztő. Rooney kitűnő a karakterábrázolásban, jó pszichológiai érzékkel festi meg ezeket a problémákat.
Talán ezért is megrázó és elgondolkodtató, szívbemarkoló a két fiatal sorsa. A "mi is a normális" kérdésre soha nem könnyű és talán nem is lehet jó választ adni. Most akkor ki lóg ki a sorból? Nincs könnyű dolga a két fiatalnak az őket körülvevő világgal. A társadalmi elvárások, érthetetlen reakciók és a helykeresés, beilleszkedés nehézségei bizony feladják a leckét. A jó döntést hozni dilemmája, a sorsunkra ható következmények csak később érnek be igazán. A szerelem sokat segíthet ebben a helykeresésben.



ITT tudod a KULT-könyvek legújabb kötetét megrendelni!




Sally Rooney 1991-ben született Írországban.

Első regénye a Beszélgetések barátokkal címmel 2017-ben jelent meg. Ezzel elnyerte a Sunday Times legjobb fiatal írónak járó díját. Ez is megjelenik magyarul, még az idén ősszel. Második regénye a Normális emberek tette igazán ismerté.




XXI. Század, Budapest, 2019
302 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155915888 · Fordította: Dudik Annamária Éva



2019. július 10., szerda

2019 első félév

2019 első félév
Visszapillantó januártól júniusig




                                                                   
                             





„Olvassatok mindennap irodalmat, segít megőrizni a józan eszünket.”
Dragomán György









Elsőnek egy kis statisztika: bár lehet, hogy soknak tűnik, mégis kevesebbet olvastam az előző évhez képest. Most 97 könyv fért bele június végéig napjaimba. Ennyit sikerült elolvasnom, félbe nem hagytam egyet sem. Ez 35 730 oldalt tett ki, ami könyvenkénti átlagban 368 oldalnak felelt meg. A blogon 88 poszt született. A Facebook oldal követőinek száma júniusra szépen kikerekedett: elérte a 23 ezer főt, ami igen megtisztelő. Ezúton is köszönet mindenkinek az érdeklődő figyelemért, lájkokért és megosztásokért.



A három leghosszabb olvasmányom: magasan vezet Edward Rutherfud: London kötete a maga 992
oldalával, ezt követi Robert Galbraith: Halálos fehér története 640, és a könyvfesztiválos norvég díszvendég, a hazánkban járt Karl Ove Knausgård Szerelem regénye 588 oldallal. Ez a Harcom sorozat 2. része. A teljes sorozatot abszolváltam áprilisban, (már ami eddig megjelent) ami maradandó élmény és kedvenc lett azonnal.
Legrövidebb három olvasmányból kettő novellás: Moesko Péter: Megyünk haza 96, Zdeněk Svěrák: Mezítláb a tarlón 120, Jonathan Ames: Sosem voltál itt sötét és ütős krimije 160 oldalnyi volt.

Az olvasásokból valóban nehezen, de egy leglegkedvencebb listát próbáltam összeállítani. Szigorúan a legjobb öt könyvet válogattam ki kategóriánként, és néhányat ami még kiemelkedő volt. Íme a felsorolás! Kezdjük a krimikel! Összesen 26 olvasásom volt ebben a kategóriában. 


1: Niklas Natt och Dag: 1793 (Alexandra)
A történelmi thriller és a skandináv krimik noir változata keveredik a szépirodalmi igényességgel megírt regényben. Bűntény a 18. századi Stockholmban.

2: Anders Roslund – Stefan Thunberg: A kötelék (Alexandra)
Roslund és Thunberg ismét remekelt! Már a Hajsza is magasra tette a lécet, de nem csalódtam most sem. Egy nagy ívű, jól megírt, feszültséggel teli krimit olvashattam. Vagy családregényt, drámai elemekkel, kinek mi.

              
                                                
3: Lars Kepler: Nyúlvadász (Animus),
4: Charlotte Link: Fogócska (General Press) 
5: Camilla Läckberg: Aranykalitka (Animus)

Mindhárom krimi izgalmas és feszültséggel teli, a maga műfajában kiváló alkotások. A Lars Kepler írói álnév mögött alkotó házaspár ezzel a krimivel végleg beírta magát a kedvenceim közé. Charlotte és a Fogócska elgondolkodtató társadalmi dráma, lélektani vonalon, nem véres tucatáru, nem ponyvakrimi. Az Aranykalitka fájón mai, mintha nem is Camilla írta volna! Pedig, de! És jól, ha mi olvasók is el tudunk szakadni a „megszokásoktól”. Szerintem mesteri, „boszorkányos” amit előad most Camilla.
Jó emléket hagyott még: Maria Adolfsson: Botlás (Doggerland 1.) (Gabo)
az igazi skandináv thrillerek világát idéző első regénye egy többszörösen összetett lélektani dráma.
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász ÁVH-regény politikai krimije Elképesztően eredeti ötlet és valóban letehetetlennek bizonyult az Atlantic Press Kiadványa. Sissel-Jo Gazan: A dinoszaurusz tolla (Jaffa) A dán írónő elsőkönyves bemutatkozása nekem tetszett.

Michel Bussi története már a borítóval megfogott. A Fekete vízililiomok egyértelműen kiemelkedik a tucatkrimik sorából, és nehéz is lenne besorolni bárhová. Különleges élményt nyújt az olvasónak, helyszín Giverny, főszerepbe kerül Claude Monet francia impresszionista festő is! A 21. Század Kiadó könyve.
Ne hagyjátok ki ezeket, érdemes olvasni!



                                   
Szépirodalom tekintetében talán picit könnyebb volt a helyzetem, pedig 42 könyv került fel az olvasottak közé.
Két sorozat letarolt mindent és mindenkit. Ezeket szó szerint adnám mindenki kezébe, menjen, olvassa! Ezek azok a könyvek, amiért jó, hogy megtanultam olvasni, a katarzis leírhatatlan és maradandó.

A Jelenkor Kiadó még februárban hozta el Jón Kahlman Stefánsson nagyszerű Menny és pokol trilógiáját, ami most először került magyarul a boltokba Egyed Veronika remek fordításában. Stefánsson Izland egyik fontosabb kortárs szerzője, akit négyszer jelöltek az Északi Tanács Irodalmi Díjára, egyik könyvét pedig a Man Booker nemzetközi díjára. Regényeit számos európai nyelvre lefordították. A borító zseniális, kifejező lett, Tillai Tamás munkáját elismerés illeti. Költői szépségű mondataival elvarázsolt és elgondolkodtat, megállásra, némi önvizsgálatra késztet Jón Kalman Stefánsson.


A másik csoda is egy északi sorozat. Karl Ove Knausgård Harcom sorozata a negyedik részénél jár. Ami az áprilisi könyvfesztiválra jelent meg, amikor a szerző volt a díszvendég. A frissen megjelent Élet is egy gyöngyszem, ahogy az előző részek is: (Halál, Szerelem, Játék). Már-már kíméletlen őszinteséggel, humorosan és életszerűen ír saját életéről, családjáról, érzelmeiről. Vétek kihagyni szerintem.

                                                                                                 

Harmadiknak egy kamaszkori kedvenc került. Az utolsó mohikán történetét nem csak a filmnek köszönhetően, de mindenki ismeri. Azt azonban én sem tudtam, hogy az eddig közismert szöveg erősen húzott volt. Most közel 100 oldal plusz terjedelemben először látott napvilágot a TELJES szöveg Gy. Horvát László fordításában a Park Kiadónak köszönhetően. Élmény volt ez az olvasás is.

4: Gabriel Tallent: Drága kis szívem (21. Század Kiadó KULT könyvek)
Fájt olvasni. A maradandó olvasmányélmény garantált, de azt mindenképpen javaslom: az érzékenyebb lelkületű olvasók talán kerüljék el. Az egyik legfájdalmasabb történet, amit mostanában olvastam. Embert próbáló, valóban irodalmi szépséggel megírt regény.

5: Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem (Jaffa)
Varázslat, tündérbűbáj, mágikus múlt idézés, két szerelem párhuzamos története és az 1728. július 23-án lezajlott szegedi Boszorkányper. Elvarázsolt.

Kiváló élmény volt még: Szczepan Twardoch: A király (Typotex)
Erős és sötét, néha bizony embertelenül kegyetlen. Kemény és férfias világ ez, amelyben a szabályok is kemények. A szerző immár másodszor látogatott el a könyvfesztiválra.
Egy hazai siker: Gárdos Péter: Hét mocskos nap (Libri)


A 21. Század Kiadó John Updike életmű-sorozata sem maradhat ki: Az eddig megjelent két Nyúl-kötet mellett már a boltokba került Az eastwicki boszorkányok és A farm is. Tommy Orange Sehonnai regénye pedig érzésem szerint az éves listán is jól fog szerepelni.


                 
         
                                                   
Egyéb: doku-realista, szórakoztató, életmód:

1: Szabó Magda: Az élet újrakezdhető Interjúk és vallomások (Jaffa)

2: Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást! Viharsarki kattintós (Athenaeum)

3: Jan Stocklassa: Stieg Larsson titkos iratai A Palme-gyilkosság kulcsa (Animus)

4: Madeline Miller: Kirké (General Press)

5: Tanja Dusy: Smörgås Finomságok a deszkán (Partvonal)

                                                   

Több elsőkönyves szerző írása is kezembe került. Kiemelném Bálint Erika: Adj esélyt! regényét. Emberek, sorosok, játszmák… az élet. Jó stílusban megírt történet, merész témaválasztással. Megkerülhetetlenül fontos és súlyos kérdések merülnek fel. Itt olvashattok bővebben is erről. A Könyvmolyképző kiadványa.






Történelem:

Ez a kategória a szívem csücske. Nem csak azért, mert több szerzőt személyesen ismerek, barátomnak tudhatom őket. Ez megtisztelő és a kiemelt figyelem a hazai szerzőknek nálam mindig járt. Lenyűgöző az az odaadás, amivel látom, hogy dolgoznak és évről évre folyamatosan minőséget alkotva jelennek meg regényeik. Sorrendet nem vállalkoznék állítani, maradva az ábc-szerinti felsorolásnál, hiszen a könyvheti termés koncentráltan gazdag volt történelmi regényekben. Benkő László új sorozata a hazai történelem egyik legismertebb, legnépszerűbb családjának életét vette górcső alá. A Hunyadiak sorsát mutatja be olvasóinak, Mátyás életére, uralkodására kihegyezve a történetet. Az elő kötet Isten választottja címmel a Lazi Kiadó újdonsága. Benkő úr másik regénye a Pozsonyi csata monumentális és színes története áprilisban került a boltokba.
                                                                                                               
Bíró Szabolcs Anjuk VI. (Athenaeum)
A sorozatának hatodik része a Királyok éneke címmel az Arany Visegrád-trilógia zárókötete. A stílus olvasmányos, teljes figyelmemet lekötő, mozgalmas és sok művészettörténeti utalást is tartalmaz. Középpontban pedig a visegrádi királytalálkozó áll, ami bepillantást nyújt mi folyik a függöny mögött. A kezdetektől olvasom, követem Szabolcs pályafutását, ez egy kiemelkedő rész, kedvenc a sorozat.


Csikász Lajos: A két fejedelemasszony Báthory Zsófia vs, Zrínyi Ilona (Gold Book)
Remek portré a két erős akaratú nőről, szórakoztató és tartalmas kikapcsolódás. Élvezetes, jó karakterekkel, korhű és izgalmas. Imádtam olvasni a Rákóczi-sorozat második részét, jó volt elmerülni ismét a Csikász-univerzumban. Ez a regény Csikász Lajos tizedik könyve!


Izolde Johannsen: Észak magányos királya (Under Ground)
(A birodalom tengeri bástyái 5.) Pazar folytatás, ismét egy izgalmas és nagyszerű tengeri kaland a történelem egyik sötét korszakából.
A norvég fjordokban állomásozó, magányos bestia a Tirpitz, Hitler utolsó csatahajója. Ennek a hajónak drámai sorsát ismerhetjük meg a regényből. Feszültség, izgalom, humor, norvég ellenállók és szerelem is van a lapokon. Ez egy kiváló és hiánypótló vállalkozás!
                       
C. J. Sansom: Hamis próféciák (Agave)

1549 ​nyara. Két évvel VIII. Henrik halála után Anglia egyenesen a káosz felé tart…
Sansom történetvezetése profi, lebilincselő. Cselszövés, ármány és intrika, számtalan váratlan esemény okoz meglepetést. A jog és a társadalmi rend, az évszázadok során jelentősen megváltozott, de az igazságnak győznie kell. A Shardlake sorozat hetedik része remek történelmi regény.






Ezt a kört magasan az északiak nyerték szépirodalom és krimi tekintetében magabiztos fölénnyel.
Izgalmas és tartalmas ígéretekkel várom a következő hónapokat.