Márai Sándor: Kaland

Márai Sándor: Kaland
Könyv és film


                                                              

Márai Sándor igazi klasszikus története napjainkban is él, mondanivalója van. Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres életet tudhat maga mögött. Az idősödő orvosprofesszor és a fiatal felesége mellett a fogadott fiú, aki szintén orvos, alkotja a válság magját. Amiről a professzor mit sem sejt... Adott a helyzet, ami valljuk be elég mindennapos. Mégis ahogyan Márai kibontja és elénk tárja a szereplők belső vívódásait, egymáshoz való viszonyát az egyéni stílusával, az megfogja az olvasót, valóban adja magát a történet filmre. Korhangulatnak is remek, igazi polgári milliő a háttér. Igazi remekmű, ahogy kibomlik előttünk mélységében ez a viszony. Főhősünk Kádár doktor élete és a szerelmi háromszög áll a középpontban. Belső monológok sora adja a történetet, míg a végső "csattanó" elég meglepő lezárást ad. A szereplők élete gyökeresen megváltozik, persze nem éppen úgy, ahogy tervezték. A gáláns doktor méltósággal viseli el élete kudarcát, azonban a becsület azt kívánja, hogy a fiatal szerető és az ifjú feleség is megkapja a maga vélt vagy valós boldogságát.
Az 1940-ben bemutatott színdarab a pályája csúcsára érkező Márai bravúrdarabja, mely egy nap alatt játszódik, egyetlen helyszínen, egy budai villa orvosi rendelőjében.

  

"A Kaland a szerelem, a hivatástudat, a hűség és hűtlenség, a siker és bukás drámája. Színpadra szánt alkotás, ám olvasmányként is rendkívül élvezetes, a Gyertyák csonkig égnek legjobb lapjait idézi fel" áll a fülszövegben. Talán még attól is emberibb, élőbb a történet, ami egy klasszikus szerelmi háromszögről szól. Könyvben a szereplők és a helyzet bemutatás után egy ütős, váratlan-fordulatokban, érzelmekben gazdag, elgondolkodtató történetet olvashatunk alig 140 oldalon. 

Film: Márai klasszikus filmalapanyag, már az Eszter hagyatéka is igazi kihívást jelentett filmre ültetni. Ami egészen jól sikerült 2008-ban. A Kaland filmen Sípos József rendezésében 2011-ben került a mozikba. Valóban kissé melankolikus, elmerengő, lassú, de szép történet, ami nem túl nagy baj szerintem. Az alapmű önmagáért beszél, és ehhez járul a jó rendezés, és a kiváló szereplőgárda. 

       

A polgári életforma tökéletesen elevenedik meg. 

A film képi világa is hozza a hangulatot. Izgalmas megoldás, hogy a professzort a német sorozatszínész, Gerd Böckmann alakítja, zseniális magyar hangja Mécs Károly. Aki, nem mellesleg színpadon játszotta is ezt a szerepet. 

A professzor nem sejti, hogy amíg őt ünneplik, addig hűségesnek hitt kollégája, fogadott fia, Zoltán doktor (filmen (már megint!) Csányi Sándor) szökésre készül ifjú feleségével, a gyönyörű, de magányos Annával (Marozsán Erika). Ez a látszólag tökéletes élet épp azon a napon hullik darabjaira, amikor Dr. Kádárt kinevezik a legelegánsabb klinika vezetőjévé. A fiatalok közt fellángoló izzó szerelem perzsel, de itt mindenki megperzselődik kissé. Az ígéretes kaland valóban váratlan fordulatot vesz.

A Gellért szállóban rendezett bál eseménye adja az egyik nagyjelenetet, itt indul be a történet, valósággal "gellert kap". A negyvenes évek Budapestjének polgári környezete legalább olyan fontos és látványos módon elevenedik meg, mint a történések emberi oldala. Tele elfojtott érzelmekkel, indulatokkal, amik váratlanul törnek a felszínre. A professzor súlyos alkut köt Zoltánnal. Ez mind a három ember életét végérvényesen megváltoztatja. Ez a végső alku a két férfi közt a film és a történet csattanója. Az igazi szerelem és a férfias méltóság párbaja, az elengedni tudás iskolapéldája. Ki a győztes, az bizony kérdéses, az olvasó-néző önmagában döntheti el. Szerintem nincs igazán nyertes, illetve mindenki az egy kicsit, de legalább annyira vesztes is. Egészen más értékrendek szerint működött egy házasság akkoriban.

Érdemes megnézni a Netflix műsorán a filmet. Bár nem vagyok filmkritikus, de szerintem kiemelkedően jó, színvonalas feldolgozása a Márai regénynek, érzelmileg mély töltetű. Talán egyedül Csányi kissé egysíkú, elkoptatott, nem remekel. Éppen a vágyat, az izzó szerelmet nem láttam alakításában. Ám ettől a film nézhető. A képek látványosak, szépen fényképezett, Berkes Gábor zenéje tökéletesen hozza "hamvadó cigarettavég" illúzióját a betétdallal. Feltűnik még a filmben Tordai Teri, Moór Marianna, Nagy-Kálózy Eszter is. 

 

                            

Törőcsik Mari mint házvezetőnő néhány szemvillanásával, mondatával remek epizódszereplő, ahogyan a professzor régi barátja Eperjes Károly is hozza a kötelezőt, az ő szájából hangzik el: "nem azt kell kutatni, mitől betegszünk meg, hanem miért maradhatnánk egészségesek". A szerelem mint diagnózis és a korabeli Budapest mint háttér, a még nyugodt polgári élet tökéletesen elevenedik meg ebben a kamaradrámában. Persze a könyvet is ajánlom, bár kivételesen ronda borítója szinte ijesztő, de azért az mindig valahogy több, ám a film képei látványosan szépek.





Eredeti megjelenés éve: 1940

Film: 2011
Helikon, Budapest, 2010
138 oldal · ISBN: 9789632272078

Az igazi

Márai Sándor: Az igazi




                                                 






"Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki."








Márai Sándor irodalmunk egyik legismertebb alakja, életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Márai műveit mindig valamiféle különös, megmagyarázhatatlan rejtély lengi körül: úgy érzed, ő minden titkok tudója, egy beavatott, aki csak egy kicsi részt oszt meg az olvasóval a hatalmas tudásából. Márai vitathatatlanul nagy tanító mester, aki gondolkodtat.
Az igazi az egyik legjobb műve.




Márai Sándor és felesége Matzner Ilona, azaz: Lola, akivel kimondani is hihetetlen: hatvanhárom évet éltek együtt! 1923-ban polgári házasságot kötöttek, ami 1986-ig, Lola halálig tartott. Hatvanhárom év boldogság, hihetnénk, pedig az életrajz alapos ismerői tudják: Márait is körülvették a nők, két kivételes színésznőhöz fűzte kapcsolat. Rövid, ám nagyon szenvedélyes viszonya volt Mezey Máriával, és egy plátói szerelem 1945-ben Tolnay Klárival. Róluk pedig Lola is tudott, hiszen a női ösztön működött, egy nő megérzi férje hűtlenségét. Akár lehetne ez a háttér Az igazihoz, hiszen a regény egy szerelmi háromszöget mutat be.


Az emberi kapcsolatok mestere Márai. Jól ismeri a férfit, és ismerni véli a nőt. Lola kivételesen művelt nő volt, aki egy jómódú kassai zsidó család gyermeke. Talán ez is hozzásegítette őket ahhoz a hatvanhárom évhez. Az összetartozás, szeretet és tisztelet. Az elfogadás. Tudták szeretni egymást a hibáikkal is.




Ez a könyv pedig csakugyan egy remekmű, Márainak lehengerlő stílusa van: olyan gondolatokat, érzelmeket, apró részleteket ragad ki, és ír körül, mozgat meg az olvasóban is, amelyek fölött a hétköznapi ember talán elsiklik. Ismerkedő, első olvasásnak is kiváló. Márai Sándor regényei a XXI században is aktuálisak. Pontos, tömör mondataival éles képet fest erről a kapcsolatról. A csábításról, aminek mindannyian ki vagyunk téve. Ember hiba nélkül nincs, van, aki megbotlik. Számomra a könyv egy személyes és mély vallomás az írótól. Arról: van-e igazi? Természetesen nem nagy titkot árulok el: van. Mindenkinek az, akit választ... Bár erre néha csak utólag jövünk rá.



Az első rész a feleség drámáját mutatja be. Őt könnyebb megérteni, hiszen ő mindent megtett a házasság megmentéséért. Márai meglepően jól tud egy nő lelkivilágával azonosulni. Aprólékosan, finoman bontja ki a részleteket.

A férj, Péter mondanivalója elgondolkoztatóbb. Magvas mondatok a szerelemről, ami később már csupán szeretetté, barátsággá változik, összetartozásról, sóvárgó titkokról, szenvedélyről. A háttér a jó módban élő polgári fiatal pár kapcsolata. A csavart az adja, amikor a cselédlány, Judit lép színre... ahol fény derül egy régi beteljesületlen szerelemre. Szeretem az olyan történeteket, ahol több szemszögből van ábrázolva a cselekmény. Kétségtelenül a férj részét találtam hozzám közelebb állónak, izgalmasnak. Ha valami elromlik két ember között, az kettőjükön múlik. Az is, hogy ezt tudják-e kezelni, túllépni, javítani a kapcsolatukon. A párkapcsolat varázsát is ketten adják meg. Együtt. Márait jókor kell olvasni. Mindig akkor amikor szükség van rá. Fel kell nőni hozz, amikor már van némi élet tapasztalatunk. Apánként, finoman szemezgetve a ránk maradt életműből.
Az igazi alapos, érzelmes, nagyszerű regény.







A könyv fülszövege:

A két szorosan összekapcsolódó regényben Márai a szerelemről, a szenvedélyről, az élet végső értelméről mondja el gondolatait. Az író a szokványos polgári házassági „háromszög" történetét izgalmas mélylélektani drámává alakítja. Az igazi-ban a feleség, majd a férj mondja el vallomását közös életükről, kapcsolatukról. A Judit …és az utóhang pedig a szerető, az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé változó, a „mellékutca" helyett a házasság biztonságát kiharcoló asszony története – a háttérben a második világháború után lassan éledező Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával.


Eredeti megjelenés éve: 1941
Helikon, Budapest, 2015
282 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632274232

Füves könyv

Márai Sándor: Füves könyv
Gyógyító gondolatok

                                                      














Márai Sándor mindössze negyvenhárom éves volt a könyv megjelenésekor. Ez önmagában növeli értékét, érdekessé teszi, ugyanis az idős emberekre inkább jellemző nagy és végtelen bölcsesség árad a lapokból.
Kétségtelen igazság, hogy a bölcsesség nem pusztán korfüggő.
Az először 1943-ban megjelent Füves könyv az ajánlás tanúsága szerint olyan jelentős gondolkodók mint Seneca, Epiktétosz, Marcus Aurelius és Montaigne hatására született meg. A kötet igazi bölcsességfüzér, összesen 202 gondolatot nyújt át az olvasónak az életről; a reszelt almától, a sportról és a barátságon át egészen Jézusig, majd az író személyéig. Márai gondolkodó emberként szól emberekről, jellemekről, tulajdonságokról, életről-halálról. Életbölcsessége, tapasztalatai elvitathatatlanok.

Lehet, hogy némelyiket túl haladta az idő, vesztett értékéből. Lehet szeretni és nem lehet csak úgy hirtelen elolvasni. Bármennyire vékonyka is a könyv.
Ez tipikusan olyan könyv, amit többször kell újraforgatni, olvasni. Élethelyzete válogatja, mikor melyik gondolat ad erőt, segít nekünk. Az is lehet, nem mindegyik szócikk fog illeni az olvasó adott életéhez, de hogy sok igen, és idővel egyre több, az biztos...
Mindenkinek ajánlom hogy olvassa el és gondolkozzon el az olvasottakon, vetítse ki saját életér. Érdekes kirándulás lesz. Kihagyhatatlanul ajánlott mindenkinek.
Legismertebb műve az Egy polgár vallomásai, a Féltékenyek, a Vendégjáték Bolzanóban, A gyertyák csonkig égnek, a Válás Budán és az Eszter hagyatéka című regénye, valamint a Kaland és A kassai polgárok című drámája. Értékesek Naplói, az egyik az 1945-1957, a másik az 1958-1967, a kései pedig az 1976 és 1983 közötti időszakról szólnak.

Márai Sándor (1900-1989) a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja.  Költő, író, újságíró, aki szintén április 11-én született, mint József Attila, akire emlékezve ekkor tartják a magyar költészet napját.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki.
Művei nem jelenhettek meg, de ő maga is ellenezte. Azt mondta:  "amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá."
Emigrációban hunyt el 1989-ben, San Diegóban (USA). (Öngyilkos lett). Elhíresült, idevonatkozó gondolata:

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje." 

 Ezeket a sorokat 1989. január 15-én írta, mint utolsó naplóbejegyzését, kivételesen nem írógéppel, hanem kézzel. Február 21-én a koradélutáni órákban (valószínűleg délután egy órakor) egy pisztollyal főbe lövi magát. Hamvait, végakaratának megfelelően, feleségéhez és nevelt fiához hasonlóan, az óceánba szórják.

Életműsorozatának újra kiadása csak halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz megkapta a Kossuth-díjat. 

 



Ha valaki szeretné megismerni az író gondolatait, személyiségéről, életéről képet alkotni, akkor Márairól olvassa el ezt a kötetet. Tőle, róla. Természetesen ez nem helyettesíti a művek olvasását, de aki kíváncsi arra, ki volt Márai Sándor, élete hogyan alakult, milyen fordulópontok voltak életéven meghatározóak, ebből a kötetből jó áttekintést kaphat. Az olvasási kedvet meghozza a sok-sok különböző Márai mű elolvasásához. Tartalmas és színes életművet hagyott az utókorra.Gazdag képanyaggal jelent meg a kötet.
A fülszöveg is sokat elárul:
 A kötet, melyet kezében tart, kedves olvasó, sem teljességre, sem szenzációra nem törekszik, csak emlékezés kíván lenni: szeretné bemutatni a 20. század egyik nagy magyar írójának életét – adatokkal, fotókkal, életrajzzal, egy emlékezéssel és egy tanulmánnyal. Mindezt összetartja az a szándék, hogy ezúttal ne csak a művészt mutassuk be, de az embert is, akit kevéssé ismerünk, főleg a hétköznapi életben.
Ahogy Márai maga írta:
Este nyolckor születtem, fújt a szél,
Kassát szerettem és a verseket,
A nőket, a bort, a becsületet
S az értelmet, mely a szívhez beszél,
Mást nem szerettem, minden más titok,
Nem könyörgök s ne irgalmazzatok.










 5/5. Nem kérdéses.


Helikon / Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2000

136 oldal · ISBN: 9632086392

A Füves könyv:
Helikon, Budapest, 2010

168 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632272184

 

Hallgatni akartam

Márai Sándor: Hallgatni akartam









"Nincs nemzet, amely föladhatná a jogot, hogy tiltakozzon önmaga megcsonkítása, feldarabolása ellen."







Márai Sándor már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban a hazáját elhagyta, tudatosan és következetesen kiiktatták könyveit a hazai irodalmi életből, haláláig a nevét is alig ejtették ki. Életmű-sorozatának újra kiadása csak halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth - díjat kapott.


„És meg kell írni a „Polgár vallomásai” harmadik, befejező kötetét. Ez álmatlan éjszakákon e kötet szerkezetén gondolkozom” - írta Márai 1944-ben a Naplóban.

 Az Egy polgár vallomásai talán az egyik legismertebb és legkedveltebb Márai kötet. Az író fontosnak tartotta, hogy ez megjelenjen. Lezárja és teljessé teszi a vallomást.
Nagyon elgondolkodtató, bár alig 180. oldalas könyv. Súlyos és komoly gondolatokat hordoz magában, amik örök érvénnyel beleégtek magyarságunkba. Mély, és részletes leírás a kortársakról
és a korról. Gondolatai a ma emberének is fontos dolgokat üzennek, időtállóan aktuálisak ma is ezek a sorok.


Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. Elveszett egy életforma, és a világ megváltozott. Sajnos nem jó felé...

Sokat megtudhatunk belőle Magyarország történelmi szerepéről a II. Világháború előtt, közben és még utána is. Mit is jelentett a Felvidék és Erdély visszacsatolása? Elkeserítően szomorú ez a vallomás.  A sok, történelmi korok közti átfedése miatt éppen most kéne ezt minden magyarnak elolvasnia. A művész is ember, érzékenyebb mint az átlag, hamarabb és jobban figyel a világ rezdüléseire, annak következményeire a társadalmon belül.

Régóta nagy tisztelője vagyok Márai egyéniségének és művészetének. Az a világnézet, érzés,
amiket közvetít könyvein keresztül nagyon megérint, szívemnek kedves. Valami olyan, ami ma már nincs. Csak és kizárólag az Ő történetei idézik meg nekem. Megnyugtató olvasmány legtöbb regénye.
 Ez pedig egy erős és nagyon komoly társadalmi kérdésekkel teli írás. Márai Sándor egyszer azt írta, addig nem jön haza, amíg az utolsó orosz katona el nem hagyja Magyarország területét. Ezt sajnos nem várta meg. Nem tudom elítélni, bár megérteni is nehéz azt a bizonyos pisztolylövést.
Talán túl sokáig várt, talán a magány is besegített, elfáradt.

Az pedig a sors furcsa fintora, hogy néhány hónappal az után, hogy az önkéntes száműzetésbe vonult író hamvait beleszórták az óceánba, Magyarországot elhagyta az utolsó vöröscsillagos egyenruhás is.


"Magyarországon is szívük mélyén cudarabbul félnek az emberek a munkanélküliség, az öregség és a betegség veszélyeitől, mint attól, hogy fürge ördögök katlanban főzik majd őket a túlvilágon."




  Hallgatni akart.
Hálásan  köszönöm, hogy nem tette!  

Márai Sándor:
eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, /ma Szlovákia/ 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.


   


Helikon, Budapest, 2013

184 oldal · ISBN: 9789632273822