Anyám tenyere

 

Kollár-Klemencz László: Anyám tenyere






                               

Sejtelmes és filozofikus, történelmi háttérrel bíró regény, ahol az ember természetközelisége áll a középpontban.

Maga a történet a középkorba nyúlik vissza, ami már ad egy izgalmas alaphangulatot. Az év egyik legjobb, legérdekesebb könyve eddig, ez a karácsonyra kapott regény. Élmény volt már kézbe venni is az igényes borítóval megjelent könyvet. Katartikus élmény olvasni, tele szépséges metaforákkal, látványos képekkel megelevenedő, lírikus leírásokkal. A nyelvezete, gondolatisága azonnal beszippantott. Tetszett ez a pilisi erdőségben, a Duna-kanyarban játszódó, mondákat, regéket idéző történet. Az élet értelmét megfejteni nehéz és egyszerű egyszerre. Létezni, élni a világban, örömöt találni, jó kapcsolatot ápolni az élet egyéb szereplőivel. Összhangban lenni önmagunkkal és a természettel, nagyon aktuális gondolat. Sajnos a történet ideje sem volt egy békés és idilli időszak. Vad és vadászok, keresztények és pogányok vívják harcaikat. A karakterek jól kidolgozottak, egyáltalán nem sablonosak. Vadászok, a király és emberei, favágók és szénégetők, pogányok és asszonyaik adját a hátteret.

Számomra a Rousseau-i gondolatot idézte, arra épült a szöveg, ami bennem is vágyként él régóta. "Vissza a természethez." Kifejezetten tetszett ez a természetközeliség a regényben.

Ami a valóságban tudom, kissé másképp működhet, de jó lenne néha elszakadni, elbújni, elmenekülni napjaink valóságától, magamra utalva létezni az erdő mélyén, csupán néhány állattal körülvéve. Ez a kapcsolat, ember és természet, állatok között meghatározó módon hatja át a regényt gondolatiságát. Aki picit is ismeri a szerző életét, hátterét nem lepődik meg ezen. A helyszínt vagy a ló motívumot is tekinthetjük önéletrajzi ihletésű elemnek. Kollár-Klemencz László most is, ahogyan korábbi könyveiben is különös tehetséggel ábrázolja az eseményeket és azok hatásait. A történet gondolatisága, katartikus hatása megható volt, bár a szöveg nem mindig adja könnyen magát. A regény képi világa, hangulata azonban elvarázsolt.

A regény központi figurája Pomuk, a családját elvesztett remete, aki a falutól elvonultan, az erdő mélyén egy barlangban él. Kibontakozik élete tragédiája, lelkében hordozott mély sebeinek eredete. Néha bemegy az emberek közé, de társasága csak egy szarvastehén és egy farkas. A másik szereplőnk a lováról leesett királylány lesz. Kettejük kapcsolata erős lelki szövetsége elgondolkodtató. Melankolikus hangulata rávezeti az olvasót, érdemes lassítani és figyelni az élet szépségeire, a természet varázsára. Élvezni ezt a földi létet, ami adatott nekünk. A természet nyugalmával és Isten keresésével szembeállított ember mindig megfogja a képzeletem. Honnan jön a lelki béke? A fák, lombok susogják a választ. A ma embere mennyire másabb, mint a középkori ember, aki ennyire kiszolgáltatott. A mai ember gyorsan elveszne, életképtelenebb lenne azt éreztem. Hiába kapcsolódna szorosan a természethez, sokkal tisztábban láttam az élet nehézségeit, ami a középkorban sem volt egyszerű próbatétel.

A regény stílusa jól passzolt a korhoz, misztikus, mesés, balladisztikus sejtelmessége meghatározó élményt ad az olvasónak. Igazán szerethető, ahogyan a szerző korábbi könyvei is. Érdemes nyitott szívvel és lélekkel olvasni. Kollár-Klemencz László leleményesen ötvözi regényíró klasszikusaink legnemesebb hagyományait a modern próza költői, elbeszélő módjával. Nagyon profi, megkapó regény, a nyelvezete, a narrációja is. Hamarosan újraolvasós az biztos.


A regény ITT rendelhető kedvezménnyel! 

     

Kollár-Klemencz László (Budapest, 1966. március 26. –) magyar tájrendező-kertépítő mérnök, filmrendező, forgatókönyvíró, énekes, dalszerző zenész. A Kistehén zenekar énekeseként, dalszerző szövegírójaként vált ismertté.

Megjelent kötetei a Magvetőnél: Miért távolodnak a dolgok?  (2015), A műanyag kerti székek élete (2018), Öreg banda (2021).

Fotó: Révai Sára 


Magvető, Budapest, 2024
228 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631444056

Öreg Banda

Kollár-Klemencz László: Öreg Banda


                                                                           

"Azok a legszebb dallamok, amik valamire hasonlítanak, de nem tudni, mire"

A családregény az összetartozást erősíti az olvasóban. A Kaldenecker család ősei az 1720-as években érkeztek meg Svábföldről Dunaharasztiba, az ő sorsukat, életük alakulásait követhetjük nyomon. Kollár-Klemencz László epizodikus töredékekből szőtt regénye elődök és utódok helykereséséről mesél.

Szeretem, amikor egy kisközösség életébe pillanthatunk bele. A szemünk előtt kel életre a valóság, szemléletes és izgalmas megismerni ezt a belső világot, a kialakult szokásokat, hagyományokat, az élet mindennapi pillanatait. Az összefonódások mindig érdekes és valós, emberi történeteket adnak. Jó és rossz döntések vagy kihagyott lehetőség következményeit adja az élet. Háborúk, kitelepítések öröm és gyász a világ változásai hogyan hatnak ezekre az emberekre. Igazi korrajz is egyben a regény.  

A próza egy lírai szépségű történetfűzér, egy valós életmese, ahol a jelenetek, életszerűen eleven képekkel egy valós történetet adnak. A családfa hajtásait követve, ahol mindenki ismer mindenkit, de "mindenki mindenkivel rokon." A családregényt olvasmányos, lírai elbeszélésmód jellemzi. Az életigenlés tetten érhető, meghatározó a regényben. Az irodalomban a magyar falu kedvelt téma, most Újhartyán és környékének lakói lettek főszereplők.



A szöveg jól olvasható, lendületes, a kis történetekből kibontakozó családtörténet évszázadokat ölel fel. Nem csupán érzelmileg fogja meg az olvasót, de ugyanakkor elgondolkoztatja. A kisemberek életét, sorsközösségét a történelem viharaiban jeleníti meg, annak izgalmas valóságát tárja fel. Újhartyán, Vecsés, Dunaharaszti svábok lakta településein ugyan úgy végig söpör a történelem véres szele, nem kímélve senkit. A politikai változások hatásai mellett a gazdasági-társadalmi átalakulást is nyomon követhetjük. Az idők változása fokozatosan telepszik rá és határozza meg az emberek életét. Az események sora, az elbeszélés hangulata, a gyerekkori emlékek és a fikció tökéletesen egységessé teszi a regényt. A családi tűzhely melege utáni vágy, a megértés és a megbékélés motiválja a szereplőket.

A nyitás is hatásos: Kaldenecker Miklós és családja életét a forint leértékelődése borítja fel. A módos sváb gazda tervei egyik pillanatról a másikra omlanak össze, de ő nem adja fel. A semmiből kell újrakezdeniük, felépíteni életüket. Fiuk Josef megnyíló zenei tehetsége és a fligliharni hangszer kapcsolata segít az élet átértékelésében, megalakul az Öreg Banda. Az elbeszélő gondolatvilága alapján ismerhetjük meg az ott élők örömeit, bánatát, a félelmeiket, és az egész regényt átjáró életszeretetet. A felgyorsult és megállíthatatlanul sodró események és azok hatása a sváb családok életére magát a történelmet adják. Jönnek a németek, majd a szovjetek, végül a kommunisták. Ezek mind a falu, mind pedig az ott élők lelkében mély nyomot hagynak. Veszteségek után a talpra állásban a zene és kisközösség ereje nyújt vigaszt. 

A történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegeit a születés és elmúlás, betegségek és a mindennapok apró örömei színesítik. Esküvők, családi összejövetelek, ahol a rezesbanda zenél. A jellemzően sírva vigadós jelenetek erős hangulati elemként hatásosak. A zene is ad egyféle összetartozási lehetőséget, ahogyan az Öreg Banda tagjai is évtizedek alatt cserélődnek, változnak. Ezek a történetek az emberi kapcsolatok mélyére is engednek betekintést. Ahogyan az életben is néha, a legváratlanabb pillanatokban szól bele a valóság.

Az itt lakó embereknek a föld és az állatok szeretete ad alapot. Ez szigorú, de jól bevált rend szerint működik, meghatározója életüknek. Kollár-Klemencz László ezekből a rövid anekdotákból, valós önéletrajzi elemekből, családi legendákból erős és sűrű történetekből, hol szomorú, hol megmosolyogtatóan vicces, néhol abszurd, vagy megrendítő olvasmányt gyúrt össze. Az elbeszélés képei néhol kifejezetten beszédesen filmszerűek. A legfájdalmasabb történelmi esemény, ami a lakosság jelentős részét megtépázta, az egyértelműen a sváb családok kitelepítésének traumája és a második világháború hatása. Amin csak a szeretet ereje és a vérségi kötelék segíthet sokat emberileg. 

"A boltost is elvitték munkaszolgálatra, közvetlen Radnóti mellett halt meg Abdán."

Mindezt a zene szeretete, terápiás hatása öleli át. Ahogyan a remek borító is sugallja, főleg a férfiak a meghatározóak ebben a családtörténetben, hiszen a fúvószene, a rézfúvós hangszer férfikiváltság. Azért a regényben erős, bátor nőkben sincs hiány. A regény eseményei kifinomult nyelven, szívmelengető érzékenységgel, végig látványos képekkel kelnek életre, amit a zene és a remek természetleírások még kifejezőbbé tesznek. Ettől lesz igazán élő a történetfolyam, Kollár-Klemencz László szívmelengető módon, férfias érzékenységgel, érezhetően őszintén mesél. Számomra az év egyik kedvence lett a regény. 

A regény ITT lehet a tiéd kedvezménnyel! 

     

Kollár-Klemencz László (1966. március 26.) a Kistehén zenekar énekese, dalszerző szövegírója. Rendező, filmes. 1991-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán szerzett diplomát tájrendező szakon. A Kistehén zenekar előadásainak vezetője, énekese, dalszerző-szövegírója. Több más kortárs zenei produkció, például a Budapest Bár és a Rájátszás vendégszereplője. Rövidfilmek forgatókönyvírója, és rendezője. Publikál a hazai irodalmi sajtóban.

A szerző portréját Révai Sára készítette.


A Magvető Kiadónál megjelent művei
Miért távolodnak a dolgok? (2015), A műanyag kerti székek élete (2018)



Magvető, Budapest, 2021
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631441178

Miért távolodnak a dolgok?

Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok?
(új természetírások)


           


                                                 










Kollár-Klemencz László a Kistehén zenekar énekese, dalszerző szövegírója. Rendező és filmes. Amikor elsőnek megláttam a novelláskötet borítóját rögtön egy 2008-as Kistehén lemez címe jutott eszembe: Ember a fán. A borítón a szerző egy farakáson ücsörög, ölében egy fahasábbal, meztelen-ül.




Elég kifejező és merész, mondhatnám nyílt kitárulkozás. Egy érett és tapasztalt férfi lelkéről, gondolatairól olvashatunk ezekben a emlékmorzsákból összeálló történetekben. A vele történt élethelyzetek, pillanatok, a világ és Toszka eseteiről mesélnek ezek a novellák. Egészen nyilvánvaló
a szerző és a főhős Toszka azonossága. A nekünk elmesélt kis történetek megfogják az olvasót.
Olyan egyszerűnek tűnik, mégis meglepően bájosan szomorúak, ironikusan humorral szemléli a világot az alkotójuk. Mint maga az élet is, nem mindig habos sütemény. A fájdalmakból, csalódásokból születnek mély és igazi gyöngyszemek. Dalban és novellában akár.

Vissza a természethez, elvonulni a világ zajától. Csendes és békés magányban élni az állataival. Azokban nem csalódik az ember... A két kecske - Ági és Kornélia - történetei nagyon bájosak, humorosak, tetszettek. Még a jó kecskesajt készítés titkát is megtudhatjuk. Matyi, a kutya elvesztése nagyon szívhez szóló, tragikus.

Az átható, halott kutya szaga nem csak a kocsiban marad ott napokig. Minden írásban ott a természet, az állatok szeretete. Az emberi kapcsolatok elszürkülése ellen jól védenek, ha állatokkal vesszük körül magunkat. Azok hálásak a rájuk fordított figyelemért, szeretetteli törődésért. Tekintetük beszédes. A túlélés és az alkalmazkodás kölcsönös lehet. Egy biztos pont, ahová vissza lehet térni. Ami erőt ad a továbblépéshez.


Persze emberek is szerepelnek az írásokban, a lopott kőangyal mellett. Sári és a régi otthon, a családi tűzhely melege utáni vágy, sugárzik ki ezekből a történésekből. A megértés és a megbékélés. Az elmúlással. Ami része az életnek, és itt is több szereplőt elveszítünk így vagy úgy. Érzőn, de belenyugvással fogadni a sors döntéseit. Amin nem tudunk változtatni, azzal inkább béküljünk meg. Csak a boldog együttlétre törekedni. Maradjanak emlékezetes pillanatok, amit felidézhetünk.Talán nem is kellene ezt az életünk kérdését túl bonyolítani. Élni, érezni. A sorsunkból a lehető legjobbat kihozni. 

Talán a két legkedvesebb írás A vízhordólány, és a Reszelni-reszelni volt. Toszka békés életszemlélete, csendes belenyugvása olvasható ki a történetekből. A sorsát elfogadó, belenyugvó, azzal megbékélő férfisors ez. Sodródik és reméli a legjobbat. Bámul ki az ablakon és bizakodással várja a jövőt. Nézi az esőt.

Fura figurák sora színesíti még a novellákat. Akik az életünkben is felbukkannak, majd váratlanul eltűnnek, mint Jani. A természetben is szükségünk van társaságra, jó barátokra. Az együttlét örömére.
Zenére és nőkre. Életre. A "Szerelmes vagyok minden nőbe" című dal is hangulatot ad a novellákhoz.
Kedves Panna! Ugye, eljössz velem egy Kistehén koncertre?

Grecsó Krisztián írja a kötet fülszövegében: "Talán ilyen szelíd és töprengő ember lett volna Szindbád, ha érett férfikorba ér."

Miért változik minden, múlik el a boldogság? Miért távolodnak a dolgok? Erre keresi és próbál válaszokat adni a könyv. Szindbád most talán hazaért.

Kollár-Klemencz László
Tájrendezőként, majd lovastanárként diplomázott. Szövegíró-énekes, rendező, filmes. Az egykori Andersen zenekar tagja, a Kistehén frontembere, a Budapest Bár állandó tagja. Miért távolodnak a dolgok? című kötete a Magvetőnél jelent meg.




4/5


Magvető, Budapest, 2015

192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631432596