Cserhalmi

 

Csáki Judit: Cserhalmi
Nem lehet mindennap meghalni





                                                  

Cserhalmi igazán kiemelkedő, karizmatikus színművész. Pályája során több mint 200 filmben tűnt fel, rengeteg színpadi szerep fűződik nevéhez. Ha Cserhalmi, akkor nekem elsőre a Kísértet Lublón főszerepe ugrik be, ott figyeltem fel igazán rá, még javában kiskamaszként. Ezen kosztümös, kalandos romantikus filmje után jöttek sorban a nagyszerű K.O., kicsit később a Dögkeselyű, Hajnali háztetők vagy a Nagy generáció. Sajnos színházban nem volt szerencsém látni, csak tv-közvetítések által láthattam, illetve a Férfi és nő koncerten, amiről itt nem igazán esik szó.


Tetszett ez a mesélős, anekdotázós történetvezetés, ami visszatekintés, összefoglaló pályakép is egyben. Feltűnnek a régi nagyok, meghatározó szerepek, filmek sora. Nem volt zavaró számomra az időben való ugrálás, sőt, sokkal barátibbá tette a beszélgetés atmoszféráját. Amolyan monológ-szerűen elevenedik meg az élete, szerepeinek sora. A kaszkadőrködésről, a vívásról, lovakról való elmélkedése is fontos adalék a könyvben, vagy a jelen élete. 

Értékválsággal ​küszködő világunkban a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Cserhalmi önazonos, végig hiteles, olyan, amilyennek megismertük, megszerettük. Érdemes a sorok közt is olvasni a kultúrpolitikai alakok hozzáállásáról, elismerésekről, vagy éppen kollégákról. Sűrű szöveg, informatív, sok meglepő háttér elevenedik meg, világít rá összefüggésekre. Család, szerelmek, barátok, emlékezetes szerepek sora kel életre. 

Kifejezetten érdemes odafigyelni gondolataira, ő hogy látja maga körül a világot, a szakmát, a forgatásokat megidézve, avagy a kollégákról emlékezik. Vitathatatlanul az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar színész, aki színháztörténelmet mesél, a vagány srác a pesti éjszakai életből a debreceni évek indulásáról is megemlékezik, ami a családi hátterét is megmutaja. Szomorú volt olyanokról olvasni, akik már nincsenek velünk, mégis formálták, nyomot hagytak. Balkay Géza, Bódy Gábor vagy Zala Márk... elképesztő végig a névsor. 

     

Tetszett, ahogy reflektál napjaink színházi történéseire, ahogyan a politika belemászott a művészek életébe. Barátságok szakadtak meg, alakultak át. Véleménye fontos és végig kordokumentumnak is olvashatjuk...eleinte a szocializmusról, később pedig a jelen helyzetről. Felidéződik az ominózus 12 pont elmondása is, ami meghatározó állomás volt. 

A díjakról is esik szó, ahogyan jó volt visszaidézni az elmúlt évtizedek kiemelkedő kollégáit. Latinovits barátsága, Major, Gobbi, Törőcsik portréi villannak fel, de olvashatunk a rendezőkről is, akikkel dolgozott. Nem pletykál, véletlenül sem bulvár, egy lebilincselő életrajzi kötet. Nem felsorolásokból áll, egy kiemelkedő pálya színes és mozgalmas pillanatairól, szereplőiről mesél. Remek volt a címválasztás, valamint az, ami mögötte van. 

Cserhalmi személyisége végig remekül érezhető, fesztelenül, őszintén mesél, vállalja érzelmeit, gondolatait. Eleven színháztörténet, amiből kirajzolódik az ember. Számtalan fotó teszi teljessé az összképet. 

Olvastam volna még, ha kétszer ilyen hosszú is.







   

Cserhalmi György 1948-ban született Budapesten, jelenleg Kékkúton él. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Többek között a Nemzeti Színház és a Radnóti Színház tagja, a Katona József Színház alapító tagja volt. A magyar filmművészet megkerülhetetlen és legendás alakja, aki olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Makk Károly, Szabó István vagy Tarr Béla.



Open Books, Budapest, 2024
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635725090

Az ártatlan

 

David Baldacci: Az ártatlan

(Will Robie 1.)




                                             

Egy újabb politikai akcó-thriller sorozat kezdetének lehetünk tanúi, Baldacci mestertől. Érdekesség, hogy ez a sorozat eredetileg 2012-2017 között jelent meg, de nálunk eddig nem került kiadásra. Most a Generál Press Kiadó pótolja a hiányt, elhozta a rajongó olvasóknak. A John Puller és Amos Decker történetek közt született sorozat főhőse Will Robie, aki egy tapasztalt CIA-ügynök és bérgyilkos, aki az amerikai kormánynak dolgozik.


Először akció, munka közben látjuk, ismerjük meg Will Robie-t. Pörgős a történetkezdés, munka közben látjuk a bérgyilkost. Amikor visszatér Amerikába a szokott, látszólag csendes életéhez, érkezik egy új megbízás. Robie sorsa itt megpecsételődni látszik, ugyanis megszólal a lelkiismerete... a bérgyilkos is ember. Szabotálja a kapott feladatot, aminek beláthatatlan következményei lesznek. Robie elmenekül a helyszínről és itt indul el igazán a története. A politikai háttér erős, ahogy megszokhattuk Baldaccinál. Sok szereplővel dolgozik, a szokott paneleket ügyesen mozgatva épül fel a történet. Csak kapkodjuk a fejünket, sodródunk az eseményekkel, sokáig fogalma sincs az olvasónak, mi miért is történik. Izgalmas, pörgős akciók, rengeteg áldozat fokozza a feszültséget. Megismerjük a kormányzati bérgyilkosunk életét, gondolkodását és még a romantika is felbukkan életében.

Ráadásnak megjelenik egy menekülő kamaszlány, aki természetesen Will karjaiba sétál. A két karakter közötti kapcsolat az, ami igazán megmutatja Baldacci erős jellemábrázoló tehetségét. A férfi lelkiismeretére hallgatva próbál segíteni a lánynak, aki igazán nehéz helyzetbe került. Sorsuk hamarosan összefonódik, mivel egy nagyszabású összeesküvés kellős közepén találják magukat, a szálak pedig messze fel a magasba nyúlnak. Az olvasó és a szereplőink hamarosan a hazugságok és megtévesztések örvényében találják magukat. Látszólag senkiben sem lehet, nem érdemes megbízni...

    

Nem részletezném, de a sűrű történet szálai egyre kuszábbá válnak. Lassan sejlik fel, mi is lehet a háttérben. Az öbölháborút megjárt veterán katonák története és a jelen politikája adja a kulcsot a megfejtéshez, de legyen ennyi elég. Baldacci még mindig a szakma csúcsán van... Aprólékosan bontja ki a hátteret, a bonyolult összefüggések elképesztőek. Baldacci a már bevált „gyors, rövid fejezetek” formát használja a krimiben, ezzel a tempót feszesen tartja, végig képes megteremteni az igazi thriller legfontosabb elemét: a feszültséget.

Az, hogy mindez véletlen történések sora, nehéz elhinni, nem is az. Ki mozgatja és miért a háttérből a szálakat meglepő és váratlan befejezést ad a történetnek. A hátborzongató és meglepően kegyetlen akciók sora az első oldalon kezdődik, és az utolsóig nem is szűnik meg... Az ártatlan most meglepően sok ártatlan életet is követel. Nemcsak ijesztő olvasmány, de szívszorító is. David Baldacci egy izgalmas politikai thrillert alkotott ismét. Érdeklődve várom a sorozat további részeit.



Kedvezménnyel ITT rendelhető a krimi! 


  

             

David Baldacci a világ egyik legkedveltebb történetmondója, a könyvei rendre felkerülnek a sikerlisták élére. Több mint negyvenöt nyelven és nyolcvan országban jelentek már meg az írásai, és világszerte összesen százötvenmillió példányban keltek el. A regényeiből mozifilmek és tévéfilmek is készültek. David Baldacci – a feleségével együtt – a Wish You Well Foundation nonprofit szervezet alapítója, amely az analfabetizmus ellen harcol Amerika-szerte.

www.davidbaldacci.com















General Press, Budapest, 2025
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634529743 · Fordította: Szabó István

A ​Long Island-i kompromisszum

 

Taffy Brodesser-Akner:
A ​Long Island-i kompromisszum





                                                  

Végig fordulatokkal teli, sűrű a történet, nem is kezdődhetne izgalmasabban, mint egy emberrablással...
Családi dráma van a lapokon, erős karakterábrázolásokat kapunk, ahol a generációs traumák hatásai állnak a középpontban. Egy gazdag Long Island-i zsidó család tagjainak szemszögéből ismerjük meg az átfogó történéseket, életüket. A regény felépítése, és történetvezetése Jonathan Franzen könyveit juttatta eszembe.


A regény lazán három részre oszlik, amelyeket a három, most a harmincas éveik végén és a negyvenes éveik elején járó gyermekek harmadik személyű nézőpontjából mesélik el, bemutatva a lappangó generációs traumákat és azok hatását a család életére. A jellemábrázolások kifejezetten nagyon jók. 
A nyolcvanas években járunk: Carl Fletcher napja szokásos módon kezdődik, amikor munkába indul. Azonban csak az autójáig jut el, amikor elrabolják. Senki nem vesz észre semmit, a rendőrség tehetetlenül bénázik. Napok múlva érkezik a váltságdíjról a telefon, amit a várandós felesége rohanva teljesít. Az élet megy tovább, de a traumák gyökere mégis mélyre nyúlik. Az emberrablás minden családtagra kihat, életük alaposan megváltozik, bár a pénz jelenléte, a jólét és a bőség biztos hátteret ad életükhöz. Nagy ugrással a felnőtt gyerekek életénél folytatódik a végig olvasmányos, lebilincselően fergeteges történet.


„Úgy költötték a pénzüket, mint a harmadik generációs amerikai gyerekek: gyorsan, és anélkül, hogy túlságosan sokat gondolkodtak volna rajta.”


                             

A Fletcher család vagyonának forrása a Carl apja által alapított gyár, amihez furcsa módon jutott, miután épphogy megmenekült a náci Lengyelországból. Ennek története is érdekes színfolt az események menetében, ahogy a múltba visszalépünk. A zsidóság kérdése, hagyományok erős jelenléte ez esetben végig jellemzően meghatározó. A történet szerteágazó, sok szálon fut, de szépen kapcsolódnak egymáshoz. Az amerikai kispolgári család tagjai jellemzőek és tökéletes karakterek egyénenként is.


A második fiúról, Beamerről szóló első rész rendkívül szórakoztató és meghökkentő. Talán a három gyerekből Beamer a legkiemelkedőbb karakter. Filmes berkekben mozog, és valahogy csupa olyan forgatókönyvet tud alkotni, ami emberrablásra épül... Apja elrablása idején még kisfiú volt, de az ő életére is rányomta bélyegét az a néhány nap. A szerző sok humorral megírt, sűrű és empatikus családregényt ad olvasóinak. Különösen tetszett Phyllis a nagymama-anyós alakja, de döbbenetesen hatásos volt a befejezés is. 40 év után végre kiderül, ki is állt az emberrablás mögött... annak hatása pedig elképesztő Carl későbbi életére.


A második rész az idősebb fiúról, Nathanról rántja le a leplet. Az élet nem habostorta akkor sem, ha kellően vastag a családi bankszámla. A rossz döntéseket, vagy az emberi hibákat a pénz nem menti. Az egymáshoz való viszonyok színesek és emberien gyarlók. Ezeket a viszonyokat, helyzeteket közelről ismerjük, hiszen rólunk szól a mese. Elég nyugtalanító kérdések köszönnek vissza a történésekből.


Jenny áll a harmadik rész középpontjában. Nekem az ő alakja tűnt kevésé kidolgozottnak, inkább személyiségjegyek villannak fel és életének rossz döntéseinek sorozata alapján mutatja be őt a szerző. Ő sem tud igazán önálló életet élni, a családi függőség nála is kiütközik. Az is meglepő, mi is lesz a család sorsa a későbbiekben.


"Az első nemzedék felépíti a házat. A második nemzedék lakik benne. A harmadik nemzedék porig égeti."


Néhol groteszk és szürreális, jól megírt könyv, ami gondolkodásra késztetően magával ragadó történet. Igazi csemege a KULT-könyvek között. Aki szerette Taffy Brodesser-Akner bemutatkozó regényét a Fleishman bajban van címűt, ezt se hagyja ki!




Kedvezménnyel ITT rendelhető a kiadótól!



    

Taffy Brodesser-Akner a New York Times Magazine állandó szerzője. Első regénye, a Fleishman bajban van (21. Század Kiadó, 2020) New York Times bestseller lett, tucatnyi nyelvre fordították le, a belőle készült minisorozatot Emmy-re jelölték.













XXI. Század, Budapest, 2025
464 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635685820 · Fordította: Kepes János

A ​harmadik birodalom

 

Karl Ove Knausgård: A ​harmadik birodalom
(Hajnalcsillag 3.) 





                                              

Ez a harmadik rész a Hajnalcsillag című sorozatban, színhely ismét Norvégia. A könyv különböző részekre oszlik, amelyek mindegyikében egy főszereplő szemszögéből ismerhetjük meg a történéseket. Knausgård visszatér az első könyvhöz, és egyfajta folytatást ad arról, ahol az egyes szereplők története abbamaradt, de ezt valaki más szemszögéből teszi. Több szereplő visszatér, folytatódik illetve ugyanazt az eseménysort más szemszögből mutatja be a szerző.

Olvastam már Karl Ove Knausgård minden idehaza megjelent könyvét, de ez teljesen összezavart. Sokáig nem fogott meg, nem vonzott be a történések sora. Olyan darabos, szaggatott volt, mintha ugyanazt olvasnám, picit másképp. A brutalitás részletezését feleslegesen hatásvadásznak éreztem, az első részben rituálisan legyilkolt zenekar tagjai esetében. A lelkésznő és Syvert részei, valamint Line kalandja kifejezetten tetszettek. Egy fényes csillag jelenik meg az égen, és úgy tűnik, lehetetlenné teszi, hogy bárki meghaljon... Talán az utolsó 180-200 oldal lett érdekes, de ez nekem nem mentette az egészet. Ez a másféle nézőpont zavart, nem tudtam befogadni. Menet közben teljesen elvesztettem az érdeklődésem. A norvég sztáríró elérte, hogy egyáltalán nem érdekel tovább a folytatása... Érdekes és egyben zavaró könyv az életről, a halálról, a fényről és a sötétségről. KOK úgy tűnik megszállottja az angyaloknak, démonoknak és a Bibliának. Sokféle értelmezési lehetőséget kínál a szerző, a cím is érdekes értelmet kap.

Van néhány új szereplő is, akik segítenek fókuszba helyezni a történetet, új megvilágításba helyezik a dolgokat, és számos nyitott kérdésre választ adnak. Néhány, a második könyvből származó szereplő is felbukkan. Habár továbbra is sok mindenre hiányzik még a válasz, a könyv elolvasása után már nem érzek további kíváncsiságot, pedig nagyon vártam ezt a részt is. Kicsit úgy érzem, most én vagyok az a bizonyos autós, aki szembe megy a forgalommal. A hiba természetesen az én készülékemben lehet... 

Az évek során Knausgårddal úgy tűnik megromlott a kapcsolatom...most tökéletesen elérte, kicsit sem érdekelnek a továbbiakban a filozofálgatásai, a karaktereinek sorsa. 

Bár olvasmányos, és az előző két részhez képest sokkal rövidebb is ez a rész, lakonikus megfogalmazásaival néhol képes lenyűgözni, stílusa ugyanakkor nagyon egyszerű és időnként banális. Összességében kicsit csalódottan tettem le a könyvet.

 

Kedvezménnyel  ITT  rendelhető a könyv! 


    

Karl Ove Knausgård: norvég író, Oslo, 1968. december 6-án született; legismertebb műve a Harcom (Min Kamp) című hatrészes önéletrajzi regénysorozat. Ez a norvég irodalom egyik legkiemelkedőbb teljesítménye: az alig ötmilliós országban a Min Kamp-ciklus több mint 450 000 példányban kelt el.
Knausgård tanácsadóként közreműködött a Biblia norvég újrafordításában is.
Díjai: Norvég Kritikusok Irodalmi Díja (1998), Brage-díj (2009), NRK P2 Hallgatók Díja (Norvég közszolgálati rádió) (2009), Év Könyve Díj, a Morgenbladet című norvég hetilapban (2010), Welt-Literaturpreis – a Die Welt nemzetközi szerzőknek ítélt díja (2015)




Magvető, Budapest, 2025
512 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631445268 · Fordította: Kúnos László

Keiko ​vegyesboltja

 

Murata Szajaka: Keiko ​vegyesboltja
Éjjel-nappal Tokió

                       

Murata Szajaka regénye ironikus, olykor szürreális stílusával és fanyar humorával nyert meg. Jelenleg az egyik legfelkapottabb könyv, megérdemelten. Az európai szokásoknak, világnézetnek kissé idegen, mégis tartalmas és fontos emberi problémákat vet fel. Aki nyitottan áll hozzá és érdeklődő a japán kultúrára, szokásokra és hagyományokra, igazi kincset talál.


Rövid, könnyed könyv, olvasmányos és szerintem minden furcsasága ellenére szórakoztató. A számunkra szokatlan történet aktuális és komoly témákat feszeget. Az volt az érzésem, hogy mind a stílus, mind a hangulat nagyon jellemző lehet a japánok életszemléletére. Főhősünk Keiko önértékelési, beilleszkedési problémákkal küzd, ami már gyerekkorában is megmutakozott: különös dolgokat gondolt, mondott és tett, szüleinek nem kis gondot okozva. Szeretne hasznos tagja lenni a társadalomnak, de kerüli az emberi kapcsolatokat, magányosan éli világát. Nem keresett párt, férjet sem magának, hiába a család biztatása. Nem igazán találja helyét az életben, mégis tökéletesen jól érzi magát a bőrében. Miután egy újonnan nyíló élelmiszerboltban helyezkedik el, a nő világa kinyílik. Csak az üzlet, a boltban történtek töltik ki napjait, ez lesz a fontos és meghatározó neki. Úgy érzi, most helyére került a világban, apró, de fontos csavar a gépezetben. 18 évet húz le a boltban, igazi veterán dolgozó lesz, valóban a bolt az élete. A bolti mindennapok jellemzőek és szemléletesek.

Keiko furcsa életszemlélete, karaktere eleinte nem feltétlen szerethető, de megérthető. Sajátos gondolkodása számunkra szokatlan lehet. Azt mondanám, nagyon japán a sztori, mégis több olyan probléma kerül középpontba, ami társadalmunkra is jellemző.
A helykeresés, párkapcsolatok kialakítása, vagy a
beilleszkedési gondok sokakat érintenek. Az egzisztencia és a családalapítás nem izgatja, hiába az elvárások, külső nyomás. Komoly társadalomkritika van a lapokon, szarkasztikus humorba
csomagolva. Mi is a "normális" mi van, ha valaki másképp éli az életét és kilóg az elvárásokból? Keiko 36 évesen meg sem próbál idomulni, megfelelni. Itt már nagyon megértettem, tudtam kedvelni, megértettem Keiko érzéseit. A nő belső világa néhol nyomasztó, meglepő, de érthető. A történet előrehaladtával értelmet nyernek furcsaságai. Az élethez nincsenek kőbe vésett szabályok, csak érezzük jól magunkat itt a földi létben.

"A normálisnak tartott emberek élvezik, ha ítélkezhetnek azok felett, akik mások, mint ők."

A teljességgel szokatlan történet ott vesz fordulatot, amikor új munkatárs, Siraha érkezik a boltba. A férfi hasonlóan kívülállóként éli az életét, életszemlélete furcsa és meredek. Ő még különcebb, nehezebben szerethető szereplő. A két magányos ember hasonló gondolkodása összehozza őket, de nem a szokott romantikus-rózsaszín végre kell gondolnunk. Nincs feloldás, a két fura fazon élete mégis lendületet kap. Alkalmazkodnak, igyekeznek beilleszkedni, bár a férfiről ez kevéssé mondható el. Kifejezetten élősködő, a nőt kihasználó figurának tűnik, aki életmódjával még zavarosabbá teszi a világot a nő számára. Gondolatébresztő történet, ami érzékeny témákat jár körbe: a gyermektelen, magányos nők élete, párkapcsolati problémák vagy az egzisztencia megtalálása. A befejezés eredeti, és feloldás nélküli, nincs igazán konklúzió. Az élet ilyen (is) megy tovább. Kivételes élményt ad a történet, érdemes megismerni. 

A kisregény  ITT   rendelhető kedvezménnyel!


     

Murata Szajaka (1979. augusztus 14. -) nemzetközi hírű japán író. 2016-ban a Keiko vegyesboltja című regényével elnyerte a legtekintélyesebb japán irodalmi elismerést, az Akutagawa-díjat. Ez az első magyarul megjelenő műve. Hőséhez hasonlóan a szerző tizennyolc éven át (1999-től 2017-ig) bolti eladóként dolgozott Tokióban.





Európa, Budapest, 2025
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786151060063 · Fordította: Dési András György

Végzetes ​meghívás

 

Ande Pliego: Végzetes ​meghívás




                              

Papíron minden megvolt ebben a történetben, amit egy krimiben szeretek, ígéretesen indult. Azok az olvasók lesznek előnyben, akik szeretik a rejtvényeket, a bezárt szobák rejtélyeit és persze Agatha Christie krimijeit, ők tuti élvezni fogják Pliego első kötetét, ami a jó kezdéssel és a különösen meglepő befejezésével nyert meg.

Amikor a neves, és titokzatos szerző, J. R. Alastor úgy dönt, hogy hat másik krimiszerzőt meghív a saját szigetére, amolyan írói workshopra, azonnal megragadja mindenki a lehetőséget, hogy találkozzon a név mögött rejtőző szerzővel. Amikor megérkeznek az exkluzív szigetre, a feltörekvő író, Mila del Angél fogadja őket és házigazdájaként üdvözli őket. No, de hol van J. R. Alastor? A történetbe a titokzatos szerző első sikerregényéből vannak beépítve részletek, ami szórakoztató és érdekes, igyekszik misztikus hangulatot teremteni.

Egy heti játékot terveztek, a klasszikus krimi felállás hamar kialakul, miközben vihar tombol, és a csoport elszakad a külvilágtól, és egy holttest is felbukkan. Egyre több az áldozat, a bezárt szoba -effektus jól működik. Persze itt mindenkinek vannak titkai. A meghívottak ráébrednek, ez itt a sokkoló valóság, nem egy kitalált könyv alapanyaga. Ebben a történetben elég sok szereplő mozgott, és kicsit nehéz volt nem összekeverni őket. Ilyen nagy szereplőgárdával nem könnyű feladat mindegyiküket egyedivé és érdekessé tenni. Ráadásul senki sem tűnt igazán szimpatikusnak. Ami viszont tetszett, az a hangulat és a sziget atmoszférája. Voltak részei a könyvnek, amiket élveztem, és olyanok is, ahol szerettem volna, ha kicsit gyorsabban halad, pörgősebb a sztori. Volt néhány meglepő csavar, fordulat és leleplezés, egyre összetettebb és bonyolult lett a cselekmény. 

     

Érezhető, hogy a szerző, Ande Pliego igyekezett alapos munkát végezni, bár a rutin még hiányzott. Tetszett a váltakozó nézőpont, minden fejezetet más karakter szemszögéből olvashatunk. Jó volt az Agatha -féle alap kiindulásnak, az írói eszköztár nem is volt még letisztult. Ha nem is lesz az év krimije, egy szórakozásnak tökéletes. 

Nem sorolnám a körömrágósan izgalmas krimik közé, bármennyire is értékelem a bonyolultságát és a lehető legtöbb félrevezető cselekményt, ami néha inkább egy kusza káoszra emlékeztetett, mintsem egy kiszámított eseménysorra. A bűntudat, a vallomások és a titkok, rejtett kamerák a feloldozás témái tették lebilincselővé, és a puszta szórakoztatáson túlra tudta emelni a krimit. Úgy éreztem, bár mindegyik karakternek megvolt a saját személyisége, sosem tudtam igazán szeretni őket, bár szurkoltam nekik, hiába haltak sorra. A végére nagyon tudni akartam, mi a végső csavar, és kicsoda is Alastair. Itt ezzel sikerült meglepnie a szerzőnek.


Kedvezménnyel ITT rendelhető a könyv, akár Ekönyv formátumban is elérhető.









General Press, Budapest, 2025
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634529606 · Fordította: Kajsza Krisztina

Lent ​a völgyben

 

Paolo Cognetti: Lent ​a völgyben




                                                           

A Nyolc hegy megérdemelt sikere óta Paolo Cognetti a kedvenceim közt van. Örömmel fedeztem fel új kisregényének megjelenését, kifejezetten tetszik a lírai finomságú, szikár történet. Hat életképet kapunk a kedvelt hegyei közt élő emberek sorsáról, világlátásáról mindent felkavaró érzelmeikről. A Valsesia folyó mentén az erdőben barangolva valami "vissza természethez" érzés keríti hatalmába az olvasót.


Gyönyörű történet, amely mélyre hatol az olvasó lelkében. Érett és kifinomult Cognetti látásmódja, megértéssel és empátiával fordul az elbeszélések főhősei felé. Paolo Cognetti jól ír, szemléletesen mutatja be a karakterei lelkében dúló viharokat. Jellemző portrékat kapunk, a szereplők egyszerű, hétköznapi emberek, akik küzdenek a sorsukkal, esendőek, emberiek. Cognetti a völgyben élők egyszerű életének történetét villantja fel. Itt a napi apró örömök gyorsan kimerülnek és alkoholban oldódnak. 

                      

A történet két testvérről, két kutyáról és két fáról szól, de ettől mélyebb és elgondolkodtatóbb a történet, ahogyan összekapcsolódnak a szálak. A két kutya indítja a történéseket, ami elég brutális kezdés, de tökéletes áthallást ad az emberek durva, gyilkos világára. Kegyetlen az élet, a gyilkolás ösztöne mélyen gyökerezik az állatokban. Cognettinek különleges tehetsége van a hegyi világ látványos megteremtésében, az ott élők mindennapjainak ábrázolásában.

 

A két testvér sorsa két fa képében jelenik meg. A fákat az apa ültette a két fia születésekor, két különböző fát, mintha előre tudta volna, mennyire eltérő lesz a két fiú személyisége. Egy vörösfenyőt az első fia, Luigi születésekor, aki most erdészként éli mindennapjait, még soha nem hagyta el a völgyet. Kedvesével, Bettával éppen első gyermekük születésére készülnek. A másik fa egy egy jegenyefenyő, Alfredo érkezésekor került ültetésre. Szemléletesen szimbólikus a két fa illeszkedése a természetbe, erősen kifejezve a két testvér eltérő jellemét. Alfredo valahogy mindig az árnyékban jár, ahogy a fája is árnyékkedvelő. Évekkel korábban Kanadába szökött, az élet viszontagságai elől.... most hat év után, apja tragikus halálát követően Alfredo visszatért Valsesiába, az apai örökség, a szülőház megosztása miatt. Cognetti újraértelmezi ezt a testvéri kapcsolatot. Alfredo kiszámíthatatlan őrülete sejteti a várható tragédiát. Eltemetett indulatokat felszítva, érezhető a lelkben lappangó feszültség. A két testvér története a kimondatlan dolgokról mesél, előítéletekről, de a megbocsátást keresve.


Paolo Cognetti elvezeti az olvasót és bejárjuk kedvelt tájait, a Rosa-gleccserekről, le a völgy mélyén lapuló emberi fájdalmak közé. A szövege merengő, filozofáló, összetett képet ad. Mi csak apró részesei vagyunk az erdő, a hegy és a táj összességének. A változásokat a haladás jelképezi, amely azonban elpusztítja a hegy ökoszisztémáját, a csúcsoktól a völgyben élő életig. Kell az erdőbe sífelvonó? Megéri a fák elpusztítása árán a fejlődés nevében? A rövid, szűkszavú, mégis kifejező történetek valóban Jack London-élményt adnak. A finoman adagolt, jól elhelyezett hangulati elemekkel, tájleírásokkal még életszerűbb a történetek atmoszférája. Cognetti mestere annak, hogy folyamatosan adagolja az információkat, ami teljes képet ad. A kötet végi szerzői megjegyzés Cognetti különleges tisztelgése. Bruce Springsteen zenéje és Paolo Cognetti melankolikus történetének összefonódása gyönyörű, letisztult prózát ad az olvasónak. Egy megindító emberi történet Fontana Freddából, a hegyek mélyéről.


A kisregény ITT rendelhető kedvezménnyel! 




      

PAOLO COGNETTI 1978-ban született Milánóban. Az egyetemen matematikát tanult, majd dokumentumfilmeket forgatott. 2003 óta jelennek meg ifjúsági művei és novelláskötetei. Első regénye, a Nyolc hegy 2017-ben elnyerte a legrangosabb olasz irodalmi díjat, a Premio Stregát, valamint a Prix Médicis étranger-t. Közel negyven nyelvre fordították le, 2022- ben pedig a belőle készített filmet a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Zsűrijének díjával tüntették ki.

Jelenkor, Budapest, 2025
136 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635183838 · Fordította: Lukácsi Margit

Az ​erdő istene

 

Liz Moore: Az ​erdő istene




                                              

Fokozott érdeklődéssel vártam Liz Moore új regényét, hiszen az előző könyve a Hosszú, fényes folyó nagy kedvencem maradt. A történet ezúttal is csupa rejtély, titkok sűrű hálója, érzelemgazdag, lassú folyású, igényes, szép történet.

Tetszett az egésznek a levezetése, rögtön megfogott, hiszen izgalmas volt a kezdés. Ahogy elkezdődik a történet, az nagyon ütős, a befejezés pedig elég szokatlan. Úgy épül fel a sztori, mint a hagyma héja. Többrétegű, összetett, remek karakterábrázolásokkal. Liz játszik a műfajokkal: családregény, thriller keveredik a krimivel, nagyszerű társadalomrajzzal. A szöveg végig igényes, utólag azt mondom: tökéletesen kidolgozott, rafinált sztorit kapunk, igazi lélektani dráma van a lapokon. 

A kezdés után lightosabban folytatódik, minden egyes szereplőnek az elemzésével. A történet eltér a megszokott műfajtól, egy lebilincselő regényt olvashattam. New York állam északi részén játszódik a 60-as és 70-es évek közepén. Sok szereplőt vonultat fel, mutat be gyönyörűen a szerző. Minden háttér lényeges, minden kérdésre kapunk választ. Igen, lehetett volna itt-ott rövidebb talán, akkor feszesebb a történetvezetés, de így is végig érdekes maradt, leköti az olvasót. Nehéz a történetről spoiler nélkül írnom. 

                

Két rejtélyre épül, ezekre derül fény a regény során. A szerző visszarepít a 60-as évekbe, majd vissza 1975-be, sok különc szereplővel, megvilágítva az összetett rejtélyt. Ebből kifolyólag minden egyes karakter gyanús, oka lehet a gyilkolásra. Több rejtély vagy bűntény is zajlik a két eltűnés mellett. Ezek mindegyike valamiképpen kapcsolódik a fő témához. Szépen felépített történetet kapunk.

Szerettem, hogy a szereplők összetett jellemek, hús-vér figurák. Barbara, az eltűnt lány egy érett és lázadó 13 éves, higgadtan magabiztosan néz a világba. Különleges öltözködése is a lázadás egyik formája, zenében szereti a punk rockot. Ő az egyetlen élő gyermeke annak a rendkívül gazdag családnak, amely a tábort alapította, nem mellékesen a rég eltűnt fiú, Maci testvére. Az 1961-ben eltűnt nyolcéves fiút soha nem találták meg.

Az anya, Alice nem volt különösebben közeli kapcsolatban a lányával, de a lány eltűnése hátborzongatóan emlékeztet egy korábbi tragédiára, ami feltépi a régi sebeket. Alice erősen gyógyszer és alkohol függő, képzelgései vannak az eltűnt fiával beszélget még mindig. Végig érezhető, a család tudja mi történt, súlyos teherként nehezedik rájuk a fiú eltűnése. Ezzel a tudattal élnek hosszú évek óta. 

Moore regénye több, mint pusztán egy rejtély az erdőben eltévedt gyerekekről., ez a lélek rezdüléseit boncolgató olvasmány. A szülők és gyermekek, a gazdagok és a szegények közötti kapcsolatokról szól. Külön érdekes a táborvezető család valamint a fiatal nyomozónő háttere. Moore a múlt és a jelen összefonódásával tartja ébren a feszültséget. Nem csak a Van Laar családtagok árnyalt portréit kapjuk. A hozzájuk kötődő emberekről és a helyiekről is szól a regény, akik egyszerre függnek tőlük és érezhetően neheztelnek rájuk. Olyan ez, mindenki tud, sejt valamit, de az igazság mélyen van eltemetve. A családi kapcsolatok szövevényes hálóját kell felfejteni az igazsághoz. Talányos, elgondolkodtató és néhol megdöbbentő.

A szerző a könyv utolsó részében kezdi el kibogozni a rejtélyes és szomorú körülményeket; közben mégis vannak dolgok, amelyek végig fenntartják az érdeklődést. A viszonylag rövid fejezetek olvasmányosak, remek jellemrajzokkal megtűzdeltek. A befejezés kiemelkedő, rikán olvasni ilyet, nagyon kedvemre való volt.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki szereti a minőségi, izgalmas történeteket, a pszichológiai feszültséget, a thrillereket, vagy csak szereti a jó családregényeket. Nekem az idei év egyik kedvenc KULT-könyve lett. A könyv igényes, szép kivitele csak hab a tortán. Keménykötésű, védőborítós, ajándék könyvjelzővel jelent meg. 

Kedvezménnyel a kiadótól ITT rendelhető!



     

Liz Moore Massachusetts államban nőtt fel, és a manhattani Barnard College-ra, majd a Hunter College-ra járt. 2015-ben Rome Irodalmi Díjat kapott. Jelenleg Philadelphiában, a Temple Universityn tanít kreatív írást. Előző regényét, a Hosszú, fényes folyót beválogatták a Good Morning, America könyvklubba, illetve megjelenésének évében Barack Obama kedvenc könyveinek listáján is szerepelt.












XXI. Század, Budapest, 2025
512 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635685868 · Fordította: Gömöri Péter

Vörös ​hullócsillag

 

Steve Berry - Grant Blackwood: Vörös ​hullócsillag




                                                            
                       

Steve Berry második társulása Grant Blackwooddal. Luke Daniels főszereplésével egy újabb történelmi kalandregénnyel tértek vissza. A korábban a Cotton Malone sorozat másodlagos szereplőjeként megismert Daniels áll a középpontban, akit Oroszország szívébe küldenek.


A krimi a hidegháborús időket idézi meg tökéletes hangulatot teremtve. Az orosz életérzés már a remek borítóról ránk köszön. Amíg az előző közös munkájuk A kilencedik ember az első lapoktól egy folyamatos akciókrimi, itt lassabban indulnak be a dolgok. Az első 100 oldal a tények, háttér és szereplők bemutatásából áll. A történelmi háttér a XV. századig nyúlik vissza, hogy napjaink háborús konfliktusát fonja össze. A megoldáshoz egy idős professzor és Rettenetes Iván elveszett, titokzatos könyvtárára van szüksége szereplőinknek. A hidegháborús helyzet, az új és aggasztóan veszélyes fegyverrendszer komoly fenyegetés az egész világra. Ez a rész komoly áthallásaival kissé politikusabbra sikerült, mint általában szokott. A rendkívül izgalmas, mozgalmas cselekmény központi helyet foglal el a történetben. A helyszínek között Budapest és más hazai város is felbukkan. 

Danielst egy sikertelen ukrajnai CIA-művelet vezetője megkeresi, hogy megosszon néhány hírt Daniels egyik régi barátjáról és munkatársáról, John Vance-ről. Az oroszok az ukrajnai invázió első napjaiban elfogták Vance-t továbbra is őrizetben tartják, őt kell kiszabadítani. Ez arra készteti Danielst, hogy Oroszországba menjen, abban a reményben, hogy kiszabadítja barátját az oroszok közül, és megkapja tőle a titokzatos üzenetet. Olyan ügynökökkel kell dolgoznia, akikben megbízhat, semlegesítenie kell a titkos atomfegyvert, mielőtt a világ egy új nukleáris csata fogságába kerülne. Hamarosan felpörögnek az események elképesztő és jó tempójú lesz a történet, a két szerzőtől egy újabb erős thrillert kapunk. Nem tudtam elhinni, mi lesz ebből az új hidegháborús történetből, amely könnyedén épül fel, és elbizonytalanított, mire számíthatok. A múlt és a jelen súlyos titkokat rejteget. 

              

Miután befejezte legutóbbi megbízatását a Magellan Ügyosztállyal, Luke Daniels ügynököt megkeresi valaki, akire sosem számított volna. Egy sikertelen ukrajnai CIA-művelet vezetője hoz hírt, Daniels egyik barátjáról John Vance-ről. Az oroszok az ukrajnai invázió első napjaiban elfogott Vance-t továbbra is őrizetben tartják, nem halt meg, ahogy korábban sejtették. 

Vance egészsége a börtönben gyengül, de van egy üzenete, amit csak Danielsnek fog átadni. Ez arra készteti Danielst, hogy Oroszországba menjen, abban a reményben, hogy segít kiszabadítani barátját az oroszok közül, és megkapni ezt a titokzatos üzenetet. A férfi végső üzenete azonban egy olyan kódolt szöveg, aminek látszólag semmi értelme, de arra utal, hogy megtalálták Rettenetes Iván rég elveszett könyvtárát, amely nyomokat rejt magában az új atomfegyver megállításához.

Az oroszoknak van Vörös Csillagjuk, egy kém műholdrendszerük, amely arra szolgálhat, hogy nukleáris játszótérré változtassák a világot. Megállítására a kód a ritka kéziratok között található. A narratíva minden fejezettel együtt épül, az olvasó figyelmét lekötve a dolgok rohannak előre. A karakterek erősek, és remek perspektívákkal ízesítik a történetet, mélységet adva a thrillernek. Kíváncsian várom, merre haladnak a dolgok ezzel a sorozattal, hiszen jövőre várható a harmadik rész. Alig várom, hogy olvassam, mit tartogat Berry és Blackwood Luke Daniels és az olvasók számára.




Kedvezménnyel ITT rendelhető a könyv!









GABO, Budapest, 2025
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635668229 · Fordította: Komló Zoltán

Londoni ​levelek

 

Nádasdy Ádám: Londoni ​levelek



                                          

Aki picit is ismeri a Tanár Úr életét, munkásságát, az a fülszöveg nélkül is tudja, jó ideje kétlaki életet él London és Budapest között. Ezen utazási tapasztalatok, látogatások élményei, megfigyelései sorakoznak a kis kötetben 30 levél formájában.


Érdekes és szórakoztató ezeket olvasni, hiszen igazi háttérinformációkat, történelmi és nyelvi érdekességeket kapunk a levelekből, afféle londoni életképeket. Nádasdy stílusa olvasmányos és jó megfigyelőként izgalmas képet fest nekünk. Az uniós kilépéssel indul, majd felbukkan többször is a Brexit és annak hatása, és természetesen a covid helyzetről is olvashatunk. Meglepően színes és hagyományokra épülő, őszinték és elgondolkodtatóak ezek a levelek, amik természetesen a finom humort sem nélkülözik. Őszinte, érzékeny megfigyelések, helyenként húsba vágóan ismerős pillanatokkal.

"London egy nagy piac" - írja Nádasdy. Kereskedő nemzet az angol, ez vitathatalan. Az angol szokások, hagyományok is megjelennek, sok történelmi háttérrel. Jó és meglepő volt egyszerre az élő, beszélt angol nyelvről olvasni, ami különös hatással írt első találkozásnak. A nyelv tényleg bonyolult, de izgalmas is egyszerre. A nyelv története valójában inkább kultúrtörténet is egyszerre. Mivel másabb az órai, tanult angol, mint a városi, beszélt? Kiderül az egyik levélből, hiszen angol tanárként ez is ad meglepetéseket. Ahogyan azt is megtudjuk miért London vagy Anglia és nem Skócia vagy éppen Írországot kell mondani. Több évtizedes utazási emlékek bukkannak fel a szocializmus idejéből, amikor bizony még trükközni kellett a kinti élethez. Az is kiderül, hogyan lehetett szőlőprést kivinni a nyolcvanas években Angliába, vagy miért nincs keverőcsap az angol fürdőszobákban. Az élmények mellé kapunk a bosszantó dolgokból is kis ízelítőt. Természetesen Arany János remek balladája is megidézésre kerül, de érthetően Shakespeare sem maradhatott ki.

Az első utazás emléke is felidéződik, ahogyan az angol szokásokról is jó volt olvasni: hagyománytisztelőek, még mindig szeretik az újságokat, virágokat. Kiderül az is, mi a kert és az angol park közötti különbség. Tetszett a keresztnév dilemmája is. A kétlaki életmód összehasonlításai  elgondolkodtatóak. Egy másik kultúra kel életre előttünk, saját tapsztalatok alapján. Érdekességnek számtalan közismert épület, színházi élet pillanatai vagy történések bukkan fel a közelmúltból. Az élettapasztalatok elkerülhetetlen összehasonlításai és a politikai háttér adott és azt gondolom nem ad sok meglepetést. Sosem leszünk ott, ahol az angolok már rég vannak, elértek.

A vírushelyzet is ad érdekes információkat, amit visszaolvasni négy év távlatából elég meglepő. Ez ott is hatással volt az egész életre. Üzletek, bankok, a kintlét, az utazás és az élet változott meg alaposan, kényszerűségből. Jó, hogy ezen túl vagyunk. Négy év élményei vannak a levelekben, de sokkal több emlék bukkan fel. Igazi világpolgárként Nádasdy Ádám tapasztalatai a hazai olvasónak is gondolkodtató és szórakoztató élmény egyszerre.

Ajánlom mindenkinek a kötetet, hiszen tetszett. Számomra Nádasdy közvetlen, megunhatatlan jó stílusában megírt levelei sok tanulságot is hordoznak.




Kedvezménnyel ITT megrendelhető a kötet!







  

Nádasdy Ádám 1947-ben született Budapesten. Költő, nyelvész, műfordító, az ELTE Angol Tanszékének egyetemi tanára.

Fontosabb díjai

Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2017), Aegon irodalmi díj (2020)
Fotó: Valuska Gábor

Magvető, Budapest, 2025
230 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631445329

Azután ​hazamentem

 

Karin Smirnoff: Azután ​hazamentem

(Jana Kippo 3.)



                                              

A trilógia zárása is jól megírt, izgalmas, néhol megható, vicces, csúnyán drámai és megrendítő, de mindenképpen átgondolt, érzelmeket megmozgató befejezés. A Jana Kippo-történetének záró részében mélyebben elmerülünk a főhős stockholmi tinédzser éveiben, követjük művészi identitásként való fejlődését, és lelkének különféle hullámzásait.

A sorozat összességében nagy, nehéz témákat állít a középpontba a családon belüli erőszakról a gyereknevelésről, a közösség erejéről és általában az emberi kapcsolatokról. Kifejezetten erős, ütős darab az első két rész, de most az utolsó részben szerintem Smirnoff átlép egy bizonyos vonalat, így a narratíva néhol melodrámába csúszik. Bár a karakterábrázolás itt már kevéssé erős, de az a tény, hogy végre Jana bosszút áll, kimondottan jólesett olvasni a lelkemnek. A magányát és tetteit még mindig öcsi határozza meg. A családi rettegés talán sosem fog megszűnni körülötte. Van itt mindenféle tragédia, ahogy kell. Sorjáznak a traumák, mélyütések, repülnek a pofonok, gyomrosok az élettől. Jana pedig küzd, nem adja fel.

Megtiszteltetés volt megismerni Jana & Smirnoff hihetetlen narratív képességeit. Élénk, natur leírásokkal a regények egy küzdelmes, traumákkal terhelt életet örökítettek meg, ahol az igazi feloldás még várat magára. A könyvek megvilágították milyen az életet Stockholmon túl, Norrlandban az erdő mélyén, valamint a hegyekben, a kisvárosokban. Ezekben a történetekben élet van, és halál. A legmélyebb sötétség lelketölő emberi drámája. Szeretem Karin Smirnoff szűkszavú nyelvezetét. Írásmódjával megteremtette saját univerzumát, amiben a karakterek és a környezet a maga nyers meztelenségében rendkívül más, mint amit megszokhattunk más íróktól.


Varázslatos, eredeti és egyedi mindhárom könyv, olyan, ami azonnal a cselekménybe vonja be az olvasót. Az egész tele van sötétséggel, szorongással és Jana most küzdelmes, hosszú út után végre hazaért. Nem volt könnyű útja. Tetszett, hogy a művészet az, ami lelkileg feloldja, kiteljesedéshez vezeti. A stockholmi kiállítás sikere szinte meglepő, de léleksimogató, ami nagyon kell már neki. A múlt ugyan menthetetlenül megy vele, ott van, küzdenie kell vele, de felvillan valami boldogság-féle lehetőség. Patat Bence fordítása ismét pazar, érzelemgazdag. 

Most, hogy mind a hármat elolvastam, csak annyiban tudom összefoglalni, hogy az elsőt a testvérnek, a másodikat az anyának szentelte Karin, a harmadikban pedig követhetjük Janát, ahogy próbál eligazodni az életében. Próbáljuk megérteni tetteit, követhetjük az útját, látjuk mi befolyásolta őt a különböző életszakaszokban. Smirnoff ügyesen hagy egy kiskaput, talán még találkozhatunk Jana Kippoval. 

Májusban a könyvbemutatóra Budapestre látogat Karin Smirnoff. Gyertek el ti is!


  A regény és a trilógia ITT vásárolható meg kedvezménnyel. 


               

Karin Smirnoff (1964. szeptember 24.) svéd író, Umeå-ban született.
A debütáló könyvét August-díjra jelölték. A Jana Kippo-trilógia első részének köteteiből több mint 700 000 példány kelt el Svédországban.
2021 decemberében bejelentették, hogy Smirnoff lesz a Millennium sorozat könyveinek új szerzője.




Scolar, Budapest, 2025
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635099184 · Fordította: Patat Bence

a ​harmadik ég

 

Török Ábel: a ​harmadik ég





                                

Török Ábel új regénye már az első sorától kezdve rabul ejt, magával ragadó utazásra visz. Mesés hangulatot, misztikus atmoszférát és remek ritmust teremtve merülhetünk el ebben a varázslatos világban. Az északi erdők és lakóinak lenyűgöző univerzumát ismeretjük meg. Török Ábel regényének már a csodaszép borítója megadja a hangulatot. A szerző járatos ebben a világban, hiszen számos nagyszerű fordítást köszönhetünk neki, mely történetek szintén ezen a vidéken játszódnak. Aki ismeri és szereti az északi szépirodalmat annak kihagyhatatlan ez a regény. Mintha Jón Kalman Steffanson nyomdokain járnánk, cseppet sem marad el szépírásban, és történetmesélésben! Északi mondák és szereplőik elevenednek meg előttünk színes képi világgal, e népek küzdelmes de szépséges életét elmesélve. Új meséket alkotott a fiatal szerző, amelyek atmoszférája tökéletesen jelenik meg.

Igazán különleges kötet került a kezembe, ilyennel ritkán találkoztam. Meglepő módon kisbetűvel kezdődnek a mondatok, és ez eleinte némi fejtörésre adott okot. Azonban hamar világossá vált a koncepció értelme, hiszen találkoztam már ilyen megoldással. Gördülékeny, lendületes olvasást biztosított ez a forma, sem a hangulatot, sem a történetet nem törte meg. Új kalandként boldogan feledkeztem bele az olvasásba, szinte azonnal belesimultam a szövegbe. Sietni nem érdemes az olvasással, hiszen folyamatosan gyönyörű tájleírásokba, hasonlatokba, metaforákba botlunk, melyek legtöbbször az embert, és gondolatait kötötték össze a természettel. Igényes szépirodalmi csemege a fiatal szerző kötete.

Egy észak-vidéki félreeső kis faluban élnek szereplőink, akik szinte mind szerethetőek, és hamar a szívünkbe zárhatjuk őket. Gondolataikon keresztül ismerjük meg életüket, szerelmeiket, szenvedélyeiket, félelmeiket és fájdalmaikat. Egyszerű, de csodálatos gondolatok ezek, meleg szívről és nemes lélekről tanúskodnak. Nehéz errefelé az élet, példaértékű az az összetartás, ahogy egymást támogatják. Sorsukat elfogadva, senki sem csak magáért küzd, a vadász az egész falunak szerez betevőt télire, a pék szintén nem hagy éhezni másokat. Külön tetszett, hogy fenn, északon játszódik a történet, vagy a pásztor alakja a kecskékkel, ahogyan megjelenik. Az ember és természet kapcsolata erős, végig meghatározó a regényben.

Érzelmeket látunk szövődni, szinte könnyűnek tűnik a szerelem, olyan magától értetődően szeretik egymást ezek az emberek. Epizódszerűen villannak fel előttünk a jelenetek, a révbe érő kapcsolatok szépsége megrendítő. Fiatalok útkeresésének lehetünk tanúi, akik a nehézségek közepette egymáshoz fordulnak, gyakran kérve és megfogadva a barátok tanácsait. Vigyázó mesemondója is van a falunak, fent lakik a hegyen egy barlangban myrkvi, akiről mindenki gondoskodni igyekszik. Az őt felkereső fiúknak, lányoknak meséket mond, regél, melyek sokszor utat mutatnak, és segítenek eligazodni az élet rögös útján. Ezek a mesék áthatják a történetet, és bármennyire elrugaszkodottak a valóságtól, megteszik szerepüket. Ezek az emberek kitartóak és állhatatosak, sokat tanulhatunk tőlük egy-egy szakma elsajátításáról, gyakorlásról. Tisztán látszik a jó és a rossz, az értékrendek világosak. Értékes gondolatokkal teli utazás részesei lehetünk a döcögő szekéren.

A táj és a természet leírásai lenyűgözőek, eleven képekkel kelnek életre. A hideg vagy az éhség leírása, húsba maróan érzékletes. Az erdő varázsa a tenger közelsége meghatározó. Mindeközben robognak a szavak és az évek, a gyerekek felnőnek, házasodnak, boldogok vagy éppen menekülnek. Az emlékek meghatározóak, fontosak lesznek. Elmerenghetünk a sokszor kegyetlenek és embert próbáló sorsokon, az élet nagy kérdésein gondolkodhatunk. Meglepő módon a belenyugvás is elérkezik. A cím is fantasztikus módon nyer értelmet, egy csodás mese a három égről, aminek minden szavát ittam és elhittem, a szívembe véstem, mert gyönyörű hitvallást regél. Az olvasás friss élménye után, megannyi kérdés és gondolat kavarog még bennem. 



Az egész regény mese a mesében, csipetnyi varázslat az emberek szívében és lelkében. Azt hiszem ezt nem elég egyszer olvasni, bármikor érdemes lehet elővenni, és akárhol felütni, újra ott találjuk majd magunkat ebben a csodás, varázslatosan nyugodt faluban. 

Mély érzelmeket megmozgató a történet. Jól megírt, izgalmas, megható, néhol vicces vagy éppen hátborzongató, lebilincselően elgondolkodtató a kalandos történet. Gyönyörű, szimbolikus képekkel és párhuzamokkal kel életre előttünk ez a mesevilág. A mágikus realista „faluregény"- ként aposztrofált kötet az idei tavasz egyik meglepetése számomra. Csak ajánlani tudom a történetet! Nem mindennapi olvasmány, amelyet nem felejt egykönnyen az olvasó. Köszönöm az előolvasás megtisztelő lehetőségét. 




A regény kedvezménnyel ITT rendelhető!



                   

Török Ábel 1999-ben született. Klasszika-filológus, bizantinológus. Munkája mellett műfordítással foglalkozik. Könyvei: A gonosz erdő meséi - Animus, 2022, a harmadik ég - Kalligram, 2025



Pesti Kalligram, Budapest, 2025
328 oldal · ISBN: 9789634685425

Törékeny ​csodák

 

Nicholas Sparks: Törékeny ​csodák





                                             

Sparks egész életműve az andalító, szerelmes, romantikus történetekre épül. Nagyon tud valamit, hiszen több könyve került filmvászonra. A hírek szerint ebből is tv-sorozat készül. Minden adott is hozzá, van múltbéli titok, apját kereső főhős, negyvenesek szerelme, hely és életcél keresés, kisvárosi dráma, egy magányosan élő öreg férfi, idilli táj és az egészet a bibliai idézetek mellé a fehér szarvas legendája szövi át.


Kicsit úgy éreztem Spark kifogyott az eredeti ötletekből, pedig várom a könyveit. Most elővette az eddigi sikerek receptjeit, azokból mazsolázott. Beemelte a szövegbe a legtutibb részeket, összemixelte és kész, mehet az "új" könyv. Ettől kicsit több meglepetésre, fordulatra számítottam volna, mert annyira kiszámíthatóan sablonos minden. Persze a sztori olvasmányos, érdekes is helyenként, de sajnos nem az igazi. Nincs izgalom, nincs ereje. Eleinte mintha egy Reacher-lighttörténetbe csöppentem volna. Kell egy szimpatikus, karizmatikusan férfias főhős, ez Tanner Hughes. A férfi a tengerentúlon töltötte idejét, hiszen a hazáját védve katonaként élte életét. Nagyszülei nevelték fel, amolyan kedves, szerethető figura, magányos hős, aki nagymamája utolsó napjait igyekszik megkönnyíteni. Annyira szép, már szinte sírva is fakadtam... a nagyi, egy levelet ad a férfinak, amiben az apjára vonatkozó adatokat találja. Ez a kiindulópont, a bonyodalom kezdete. Tanner elindul sok év után apát keresni. Nem értem, ha tudták a nagyszülök, ki az apa, miért nem hamarabb árulták el ezt a férfinak? A lányuk ugyanis meghalt a fiú születésekor, tehát van itt tragédia bőven, szem nem marad szárazon.


Tanner azonnal az észak-karolinai Asheboróba indul az apja nyomait keresni. Ekkor még nem tudja, egész élete megváltozik, fordulathoz érkezett. Egy véletlen folytán találkozik Kaitlyn Cooperrel, egy elvált doktornővel, aki egyedülálló anyaként neveli két kamaszodó gyermekét. Casey és Mitch ad egy kis színt a történethez, hiszen ahogy kell, Tanner és Kaitlyn között azonnali vonzalom bontakozik ki. Nem kell izgulni, borítékolhatóan megtalálták a másik felüket... a negyvenes nő néhol pont mint egy szerelemes kamasz viselkedik. Végre egy értékelhető férfi, aki ránézett!
A Cooper család közelében él Jasper, egy nyolcvan-körüli, titokzatosan magányos remete, aki szörnyű égési sérüléseket szenvedett egy tűzben, amelyben meghalt a felesége és családja. Ez a titokzatos múltbéli szál, tragédia az ami lassanként bontakozik ki az olvasó előtt. Jasper az ifjú Mitch-cel tölti az idejét, faragni tanítja a fiút, törődik vele. Ám amikor meghallja a fehér szarvasról felbukkanását, Jasper elindul, hogy megkeresse, és megvédje az orvvadászoktól. Ebben a kutyája, Arlo is segítségére lesz. A mesét Tanner, Kaitlyn és Jasper szemszögéből ismerjük meg. Némi izgalmat hozhatott volna a történetbe a városka gazdag fejesének három elkényeztetett gyereke és Jasper összetűzése, de ez elmaradt.


A történetben végig bibliai idézetek, zsoltárok bukkannak fel, ami egyfelöl érdekes, másképp nézve egy idő után sok. Jób könyve ugyan illik a történetbe, de aki nem fogékony erre, azt ezek a betétek nem kötik le, egy idő után sok lesz. Történet a családról és a szerelemről, a származásunkról, az otthon és a lelki békénk megtalálásáról, a letelepedésről és a jövőről, az állatokról és arról, hogy mit jelent az ember számára a megbocsátás. Egy szívmelengetően olvasmányos, nem túl bonyolult történet arról, hogy az életben semmi sem pusztán a véletlen műve. Mint a legtöbb Nicholas Sparks-könyvnél, itt is minden jóra fordul. A boldog befejezés garantált. Sparks a válása óta még szentimentálisabb. A volt katona, akinek nincsen családja, az elvált nő, aki végre társra, boldogságra talál és Jasper a remete, aki mégis új rokonra akad. Szóval, szép az élet és végtelenül rózsaszín. Szórakoztató, de izgalommentes történet, biztos kikapcsolódás, a szerelemről és a szeretetről. A rajongók talán nem fognak csalódni. Tipikus Sparks történet.


Kedvezménnyel ITT rendelhető a könyv! 

         

Nicholas Sparks: 1965. december 31-én született amerikai szerző. Első művének sikere után New Bernbe költöztek. Ezt követően sorozatban írta a nemzetközi bestsellereket, és 12 művéből film is készült.


Regényeinek témája többek között az Istenben való hit, a szerelem, tragédia és sors. Több regényéből film is készült: Üzenet a palackban (1999), Séta a múltba (2002), Szerelmünk lapjai (2004), Éjjel a parton (2008), Kedves John (2010), Az utolsó dal (2010), Igaz hittel (2011),Szerencsecsillag (2012)
A kívánság (2022), Álmok földjén (2023). 


General Press, Budapest, 2025
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634529903 · Fordította: Szieberth Ádám

Napfénykór

 

Linda Boström Knausgård: Napfénykór




                                               

"Azt mondták, a kezelés kíméletes, olyan, mintha újraindítanák a számítógépet."




Linda Boström Knausgård súlyos betegségéről már olvashattunk férje könyveiben. Ott többször megjelent, igaz csak érintőlegesen a kezelések sora, az asszony és a család küzdelmei, az egész házasságuk. Az az út, ami végül a váláshoz vezetett.

Most a 2013 ​és 2017 közötti négy év Linda saját élményei alapján elevenedik meg előttünk. Elképesztő, sajnálatos és szomorú, hogy a svéd társadalomban ez mind "normálisnak" tekinthető. Linda gyerekkora óta egyre súlyosbodó depressziójának „gyógymódjaként” elektrokonvulzív terápiát alkalmaztak rajta. Azaz árammal sokkolták az agyát, (naponta többször is) aminek következtében kezdte elveszíteni emlékeit is. Szó esik itt az elektrosokk terápiáról, az intézményi életről, az ápolókkal való kapcsolatokról, az őrület és a családi kötelezettségek „kiegyensúlyozásáról”, egy kiváltságos fiatalkori visszaemlékezésről, a korai írásbeli élményekről, de a csúcspontja az a pillanat, amikor jó sírásra vágyik, és azt sugallja, hogy ő és Karl Ove váljanak el.

Őszinte, csapongó és elképesztő a történet a "gyárról", a kezelésekről, hatásairól. Linda hitelesen írja meg a bipoláris depresszió tüneteit, következményeit. Nem könnyű olvasmány, a lélek mélyére visz, ahol álomképek, ábrándok és a valóság keveredik. Linda erős nő, küzdő tipus, de van, ami kifog rajta is. Néhol még a humora is megcsillan, amolyan végső mentőővként.

 
"Próbáltam szépíteni a depressziómat, és melankóliának neveztem."

  
      

A családi idill viszonylagos, a gyerekek léte is rövid időre ad felmentést. Ez mindennapos küzdelmet jelent nem csak Lindának, de az egész családnak. Kimerítő és fárasztó napi harc ez mindenkinek. Linda nem vádaskodik, megértő és elfogadó az egyre sikeresebbé váló író férjével. A végső döntés a válás mellett sajnos tökéletesen érthető. A mentális betegséggel vívott harc mindenkit leterhel. Egy másik valóságba nyerhetünk aprócska betekintést.

 
A történet sok haragot, szomorúságot tartalmaz, ezek a domináló érzelmek. Linda érzései tiszták, őszinték, néhol azt véltem érezni, a férje olvasóinak is szól. Az ő szemszögéből azt kaptam, amire nagyjából számítottam. Érezhető, hogy Linda nem bosszúból írta a könyvet (a férjet a könyvben végig "te"-ként emlegeti). Linda haragjának elsődleges fókusza a svéd pszichiátriai rendszer és az elektrokonvulzív terápia széles körben elterjedt alkalmazása ellen szól. Karl Ove és házasságuk, családjuk iránti érzéseit inkább a szomorúság, a veszteség, a frusztráció uralja. Elmondja a saját oldalát a házasság, válás történetéről, de ez sok tekintetben egyezik Karl Ove saját leírásával. Linda önábrázolása leginkább Karl Ove fikciójában szereplő leírásához illeszkedik, mégis képes számot adni betegségéről, belső vívódásáról, amit Karl Ove érthetően, de nem tudott.

A gyors váltásokkal vagy inkább ugrásokkal az időben és a témában átmenet nélkül, persze ott van a kölcsönhatása a KOK írásaival. De van valami abban a vidéki svédországi környezetben, a tenger melletti házukban és kertjükben, ami ismerős és jó meglátogatni, függetlenül attól, hogy most ki ír róla. Összességében azt mondanám, hogy érdemes elolvasni a KOK rajongóinak, vagy azoknak, akiket különösen érdekel Linda személyisége, sorsa. Olvasási élményként szokatlan ez az őszinte, mély kitárulkozás. Minden tiszteletem ezé a két emberé, akik ezt végigélték. Megpróbálták, akarták a lehetetlent.







ITT kedvezménnyel rendelhető a könyv!



     

Linda Boström Knausgård (1972. október 15.-) svéd író és költő. Első művével, A Helios-katasztrófa című kisregénnyel elnyerte a svéd író- és költőnő, Mare Kandre emlékére alapított díjat. Magyarul elsőként az Isten hozott Amerikában című műve jelent meg, amelyet hazájában a legrangosabb irodalmi díjra, az August-díjra jelöltek, majd később számos nyelvre lefordítottak. A szerző saját tapasztalatain alapuló Napfénykór egyszerre lesújtó látlelet egy jóléti államban abszurd módon fenntartott és alkalmazott kezelésről, és újfent megmutatja, a szerző miért az egyik legkivételesebb író a kortárs skandináv irodalomban.









Jaffa, Budapest, 2025
208 oldal · ISBN: 9789636870553 · Fordította: Papolczy Péter

Az ​anyós

 

Moa Herngren: Az ​anyós




                                             

"Fura dolog a család."







Ahogyan előző regényével A válással, ezzel is komoly érzelmeket kavar, sok problémát szít fel az olvasóban a svéd írónő. Egyszerre voltam dühös, szomorú, ingerült és ledöbbent, meg minden, ami a kettő között van. Nagyon megérintett a történet, életszagú, valósan fájdalmas, igazi érzelmi hullámvasút ez a történet is.

     

Az anyós egy remek történet, amely rendkívül lekötött. Többször elképedve nevettem, mérges voltam a kialakult helyzetek miatt. Moa Herngren bravúrral meséli el ezt a történetet, és a karakterek ábrázolása is hiteles. Ajánlott mindenkinek, aki érdeklődik a párkapcsolatok dinamikája iránt. Hihetetlenül jól megírt, ismét több szemszögből látjuk az eseményeket. Kiváló vitaindító, elgondolkodtató és sokkoló. Herngrennek végig sikerül fenntartania az olvasóban egyfajta kíváncsiságot. Egészen biztos, hogy a szezon egyik sikerkönyve lesz. 

Kétségtelen, hogy az anyós főhőse mindent elkövet, meglép - pusztán szeretetből- hogy utálják, sok legyen. Mégis eljön a pillanat, amikor megértettem tetteinek mozgatórugóit. Åsa komoly szimbiózisban élt fiával, egyedülálló anyaként nevelte fel. Főleg ezt a történetet olvashatjuk mélységében, az ő szemszögéből követhetjük életüket. Amikor a további szereplők érzelmei, gondolatai is kirajzolódnak, akkor áll össze az egész sztori. Meglepő, de biztató befejezéssel. 

Annak ellenére, hogy ez egy kitalált történet és egy meglehetősen extrém az ábrázolt helyzet, érdemes elgondolkodni rajta. Szerintem sokszor nehezebb helyesen cselekedni és kiegyensúlyozottnak maradni, elfogadni a másikat olyannak, amilyen. Jó téma a történet, izgalmas a  felépítésére, számtalan kérdést vet fel. Akármilyen is a természete, el kellene fogadni, az unoka érdekében. Egyszerűen bűn kizárni a gyerek életéből a nagyit, hiszen eggyel többen lennének, aki szereti és törődik a gyerekkel. Ennyire büntetni egy nagymamát, nem lenne szabad. A vége ugyan reményt keltő, de az elveszett, kimaradt éveket nem lehet pótolni. 

Arról nem is beszélve, hogy a menye, aki szintén anya ugye, éppen azokat a hibákat követi el, mint anyósa. Új belépőként zsarnokian uralkodik férjén, pedig neki illene alkalmazkodnia a család ritmusához. A kibeszéletlen problémák csak halmozódnak, ami további gondokat okoz. Feltárulnak az okok, az elhallgatott titkok. Mély, egyre jobban elfajuló családi dráma bontakozik ki előttünk, amit mi okozunk magunknak. Az elfogadást, megértést gyakorolni kellene mindenkinek. A két nő között csendes háború bontakozik ki, ahol a többiek csak eszközök és áldozatok. 

Sokkoló valóság tárul fel az olvasó előtt. Izgalmas és fontos történet, látlelet mai világunkról az emberi kapcsolataink kiüresedéséről. Moa elképesztő ügyesen szövi a szálakat, erős érzelmeket mozgat, mesterien mutatja be a kapcsolatokban megbúvó tabukat és azokat az elfojtott érzéseket. Ez is olyan téma, amiről nem igazán tudunk, merünk beszélni. Szemünk előtt bontakozik ki az egyre jobban megromlott csalási légkör. Nem is értem, miért nem állt senki a nő mellé, ilyet tenni bűn. Oké, van, amit nem kellene kimondjon, még a fiának sem... 

Valószínűleg sokan tudnak azonosulni az anyóssal és menyével is, ettől válik igazán valóssá a regény. A szerzőnő izgalmasan ábrázolja a kapcsolatok mindkét oldalát. Érdeklődve várom a sorozat lezásását. Októberben érkezik Az örökség, már előjegyezhető ITT. 


Az anyós IDE kattintva vásárolható meg kedvezménnyel! 





   

Moa Herngren (1969) a kapcsolati drámák mestere. Forgatókönyvíróként többek közt A Patchwork család című Netflix-sorozat társszerzője, újságíróként az Elle magazin svéd kiadásának egykori főszerkesztője, a magyar olvasó pedig A nehézsúly szépe szerzőjeként ismerheti. Nagysikerű, számtalan nyelvre lefordított regénye, A válás egy készülő trilógia első darabja. Szerzőfotó: Anna-Lena Ahlström

Eredeti megjlenés éve: 2020









Helikon, Budapest, 2025
370 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636205546 · Fordította: Pap Vera-Ágnes · Megjelenés időpontja: 2025. március 31.