2020. július 30., csütörtök

Vesztegzár

Peter May: Vesztegzár 



                                                                                         







"ha nem éljük az életünket, amíg tehetjük, akkor úgy halunk majd meg, hogy egyáltalán nem is éltünk.”






A 21. Század Kiadó újdonsága az amerikai megjelenéssel egy időben került a hazai olvasókhoz. Kétségtelen, hogy az élet írja a legeredetibb történeteket, ez most ismét bizonyítást nyert. Sikerült ezt megelőlegeznie a szerzőnek, ugyanis a regény még 2005-ben íródott. 15 év kellett, hogy valósággá váljon az, amit akkor sorra visszadobtak a kiadók. „Nem realisztikus.” - ez volt a fő indok a skót sztárszerzőnek. Nos, az ötlet valószerűtlennek tűnt 2005-ben, de mint tapasztaltuk egyáltalán nem lehetetlen.

Az elmúlt hónapok eseményei megkerülhetetlenül a vírusról szóltak világszerte. Az életünk váratlanul fejre állt, mindent felül írt a vírus megjelenése. Mindenkinek akad saját élménye, teóriája, ebben biztos vagyok. Peter May regénye a vírus terjedését és hátterét, a védekezés lehetőségét tárja fel egy krimibe ágyazva.


A Vesztegzár egyetlen nap történéseit meséli el, amitől feszes, gyors tempójú a történet. Peter May erős hatásokkal tudta megrajzolni a cselekményt, igazi noir hangulatot teremtve. A tehetetlenség érzete erősen dominál, a félelem és a tömeghisztéria keveredett és hatott bennem is olvasás közben. London világváros, a globális járvány epicentruma, ideális helyszín háttérnek. A csendes ellenség ostromolta város képe félelmetes, borzongató ahogy térdre kényszerített mindenkit a láthatatlan vírus. Az egészségügy és a sürgősségi szolgáltatások túlterheltek. Kijárási tilalom van, az emberek bezárkóztak, a városban tombol a káosz.

"Azt mondták, hogy a lakosság huszonöt százaléka fogja elkapni az influenzát. Hetven és nyolc százalék között halnak meg."




Bár tartottam tőle, hogy túl elrugaszkodott lesz, inkább a sci-fi felé hajlik, de szerencsére nem ez történt. 2020-ban egy új világjárvány söpört végig rajtunk, amivel valóban nehéz volt mit kezdeni. A lapokról a rideg valóságot olvashattam: karantén, maszkviselés, kijárási tilalom és bizonytalanság. Az ellenanyag kincset ér, ha hatásos. Ezt azonban senki nem garantálja igazán. Háttérnek ez több mint félelmetes, megspékelve a katonasággal, rengeteg halottal, sötét jövőképpel. Valóban vénasszonyos kérdés, hogy merre tart a világ, ám néha mégis érdemes feltenni. Ha mindehhez hozzá veszem, hogy ezt a megvalósult rémképet alig 15 éve vetette papírra a szerző, ettől tényleg ijesztővé válik. Ez a valós jövő bemutatása, amely sajnos valósággá vált.


A krimi letehetetlen, mozgalmas és olvasmányos. Nagyszerű karakterrajzokat kapunk, rövid és tömör háttér bontakozik ki a szereplőknél. A kezdés is sokkoló: Egy ideiglenes kórház építési területén a munkások egy sporttáskát találnak, amelyben egy meggyilkolt gyermek csontjait találják. Egy gyermek áldozat mindig sokkoló, itt még egyéb sötét titokra is fény derül majd.

Jack MacNeil nyomozó, aki nyugdíjazása előtt az utolsó napját tölti a rendőrségen, kapja a feladatot.
Kideríteni ki volt a gyermek, mi történt vele, elkapni a gonosz gyilkost. Akkor még senki nem sejti, hogy a járvánnyal összefügg a gyerek halála. A háttér elképesztő, a valóság fájdalmasan szomorú. Nincs az a kár, amiből valakinek ne lenne haszna... sajnos. Egy nagyszerű regény, aminek hátterét a titokzatos vírus adja, mára valósággá vált.

MacNeil karrierje és házassága romokban van. A komoly érzelmi válságban lévő morcos férfit kollégája és munkatársa, Amy vigasztalja. A zord külső mögött érző és gondoskodó szív rejlik. Ez hoz pici romantikát a sötét valóságba. Amy életét és tragédiáját is megismerhetjük. Ő lett a kedvenc szereplőm, zseniális alakja a történetnek. Ő egy kerekes székhez kötött kriminalisztikai szakértő, izgalmas szakmája fontos a történethez.

A lendületes krimiben a baljós erők azonban minden lépésüket nyomon követik, készen állnak arra, hogy akár megöljék őket az igazság elrejtése érdekében. A megjelenő bérgyilkos, Pinki alakja is egészen kiemelkedő lett. A vadászat folytatódik, a tét nagy. A háttérben húzódó megbízó képe is jól megrajzolt, az érdekek ütközése több áldozatot követel. A regény igazi összeesküvést sejtet, de a legtöbb összeesküvéselmélethez hasonlóan ez is igaz lehet, és természetesen nem is lehetetlen. Az igazság megrázó és bosszantó.

Sajnos éppen ezzel lőtt túl kissé a szerző a befejezéssel. Egy rossz és hatásvadász, elképzelhetetlen lezárást kreált, amivel kissé agyonvágja az egész addig gondosan felépített krimit. A Rambo-Terminátorrá változó gyilkos a realitásoktól túlzottan elrugaszkodva, erőn felül teljesít, ami szerintem sajnos a befejezést elrontotta.

A vírusteória mindenkit megérintett, elképzelésekben, összeesküvés-elméletekben nincs hiány. A krimi valósága egészen meglepő és elgondolkoztató. Érdemes elolvasni, még a felturbózott lezárás ellenére is. Pörgős, olvasmányos, szuper karakterekkel benépesített, ritka, amikor egy krimiben ilyen remek jellemzéseket kap az olvasó. Sajnos túlságosan valósághű történet lett ez napjainkra. Sok párhuzam van a jelenlegi életünkkel. Ettől is izgalmas olvasmány, hogy összekapcsolja a fikciót a jelenlegi valósággal.


ITT tudod megvásárolni a krimit kedvezménnyel! 


Peter May: 1951. december 20. Glasgow
Első kötete 26 éves korában jelent meg, és a BBC azonnal tévére alkalmazta. Utána nézettségi rekordokat döntő tévésorozatok következtek, amelyekben forgatókönyvíróként, producerként, illetve ötletgazdaként is közreműködött. Egy sor bestseller thriller fűződik a nevéhez: ezek közül a The Blackhouse és az Entry Island díjat is nyert. May Dél-Franciaországban él a feleségével.






XXI. Század, Budapest, 2020
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156122728 · Fordította: Tomori Gábor, Novák Gábor, Gömöri Péter

2020. július 28., kedd

Szilváspite-összeesküvés

Rita Falk: Szilváspite-összeesküvés 






                                                                                           











Rita Falk bajor krimisorozata egyedülálló a szórakoztatás és izgalmak terén. Már az előző, Savanyúkáposzta-kóma esetében is egy kerek és jól felépített történetet olvashattam. Akkor azt gondoltam, talán a sorozat eddigi legjobb része volt. Nos az újabb, immár hatodik ezt felülírta, még egy lapáttal rátett mindenből. A szilváspite-összeesküvés éppen olyan tökéletesen humoros és szórakoztató, mint elődje.

A krimi már az elejétől kezdve ismét vicces, számtalan helyen megnevetteti az olvasót. Szeretem ezt a sorozatot, amely főszereplőin keresztül kel életre, bemutatja a bajor életmódot, szokásokat. Mellé azért mindig egy borzalmas bűntény is párosul, amit a végére valahogyan kiderítenek hőseink. Aki ismeri a sorozatot tudja, igazán nem a krimiszálon van a fő hangsúly, az csak keretbe foglalja a történetet. Franz és Rudi a két rendőr most is teljes lendülettel nyomoznak, ám újra és újra valami mindig elvonja a figyelmüket, ami lassítja a felderítést. Lelkesedésük és kitartásuk azonban hatalmas.



Eberhofer hatodik esete barátjával, Rudival kezdődik. A történetben most ő kerül előtérbe, kicsit "ellopta a showt Franz elől, ezt a részt ő uralja. Már az alaphelyzet is tőle indul. Miközben a müncheni Vágóhíd-negyedbe költözve élvezi a kilátást és a csendet, álmodozva figyeli kávézás közben a varjakat, amikor az egyik madár nem kis meglepetést okoz neki. Csőrében egy női ujjat tart, amit ott is hagy Rudi erkélyén. A két rendőr azonnal rájön, ehhez az ujjhoz valahol valószínűleg egy holtest is tartozik...


Rudi nem rest éjjel, szakadó esőben a tettek mezejére lépni, ő szolgáltatja a nyomozás lendületét. Kitartását eredmény kíséri, azaz megtalálja az ujjhoz a holtestet, majd hogy még mozgalmasabb legyen a krimi, hamarosan még két áldozat kerül elő egy építkezésről. A fiatal nők ázsiai származásúak és dirndlit viselnek. Ez az Oktoberfest ünnep felé tereli a nyomozást.




Mindeközben miután Franzot ex-barátnője, Susi elhagyta éppen az esküvőn, kiderül itt valami nagy titok lappang. Ez igen elgondolkodtatja és nehezíti Franz életét. Így számára ez élet még bonyolultabbá válik, amikor kideríti a titok mibenlétét. Az Eberhofer család nemcsak felhőtlen boldogságban, hanem vitában is él. Ez valami olyan helyzetet teremt, ahol már mindenki tudja mi is történik, csak éppen az érintett nem veszi a lapot...

Ha ez nem lenne elég, Niederkaltenkirchenben "elszabadul a pokol". A zárt kisközösség élete felbolydul, a hentes a polgármester támogatásával szállodát építtetne a faluba.... nos, ez nem kis felháborodást vált ki a lakókban. A német falusi hangulat ismét jól átjött és szórakoztatott. Maga a történet is tetszett, mert egyre több kérdés merül fel, ami összetettebb hátteret ad a kriminek.

Franz Eberhofer és családja is kiáll a falu háborítatlan békéjéért, ami a hentes és családja közti összetűzésekhez vezet. Itt az ellenfél mindent bevet, még Nagyit is sikerül megvesztegetni. Ez számtalan pikáns és vicces helyzetkomikummal jelenik meg. Őrülten képtelen, groteszk helyzetek váltják egymást a lendületes cselekményben.
Szereplőink számtalan finomságot esznek ezúttal is, ami a végén természetesen recept formájában olvasható. A címbéli szilváspite is komoly szerephez jut egy kihallgatás során. Nagyi imádni való, mint mindig, ahogyan Franz élete is komoly fordulathoz érkezik. Franz és Rudi mellett Steffi is sok szerephez jut, bepillanthatunk egy magányos, gyermekes anya napjaiba. Tökéletes kikapcsolódás, fergeteges humorral bőven megszórt a történet. Nagy élvezettel olvastam ezt a gasztrokrimit, a sorozat egyre jobb lesz. Rita Falka zseniális karakterei élnek, valósak, az ironikus humora egyedülálló. Rudi és Franz barátsága is egészen új színt kap. Ők a sajátos, maguk módján igazi jóbarátok, kollégák, akik valahogy sikeresen nyomoznak, tudnak együttműködni.

Természetesen a véres sorozatgyilkosság háttere is kiderül, ami több váratlan fordulatot hoz még a krimibe. Így a vége minden szempontból meglepő volt, és nem csak Franz számára. A kis bajor falu lakóinak mindennapjai remélem hamarosan újabb humoros és izgalmas részhez érkezik. Vajon miképp alakul Franz és családja további élete? Kíváncsi vagyok, hogyan folytatódik a hetedik rész. Számtalan nyitott kérdés van még itt, ami érdekes megoldást kínál.


ITT tudjátok kedvezménnyel megvásárolni a bajor krimit! 


Rita Falk: német író, 1964. március 30-án Oberammergau-ban született.

Nyolc éves koráig a szülővárosában élt, majd szüleivel előbb München-be költöztek, onnan pedig Landshut-ba, ahol humanista gimnáziumba járt. Jelenleg ismét Münchenben él második férjével, aki rendőr. Három felnőtt gyermeke van.

Magistra, Budapest, 2020
280 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156147073 · Fordította: Balla Judit

2020. július 25., szombat

Airport, Hungary

Kordos Szabolcs: Airport, Hungary 
Szárnyak, vágyak, magyarok



                                                                                   




„A légiközlekedésben egyvalami garantálható: hogy semmit sem lehet biztosra venni.”







Kordos Szabolcs nagysikerű Hungary-könyvsorozatának ezen része is a koronavírus hatására, átdolgozott, kibővített formában, új borítóval jelent meg. A tényfeltáró, a magyar valóságot bemutató könyvsorozat ezúttal a repülést, a ahhoz kapcsolódó utazási szokásokat vette górcső alá.



Nagy lelkesedéssel vettem kézbe a kibővített könyvet, hiszen mindig is érdekelt a repülés világa
A repülés, bár egyre elterjedtebb, de elég misztikus, rejtélyes az átlag utazónak. Mire számíthat egy hazai utazó, ha repülőre ül? Megtudhatjuk, milyenek az indiai, japán vagy arab utasok szokásai. Meglepő és elképesztő, vidám és szomorú, de valós történetgyűjteményt kap az olvasó.

"Szakmailag nincs különbség a fapadosok és a többi légitársaság pilótái között, hacsak az nem, hogy mivel az előbbiek látástól Mikulásig dolgoznak, óriási gyakorlatuk van."



A régi és neves szállítóktól a fapados repülőkig képet kaphatunk erről szórakoztató formában, miközben körbe repüljük a világot. Most a légikisasszonyok és pilóták, repülőjegy-értékesítők szemszögéből kapunk egy mókás, elgondolkodtató történetgyűjteményt. Jellemzően milyenek vagyunk mi, magyarok, ha a fellegekbe emelkedünk? Beleshetünk diszkréten a magángépek utasainak titkaiba, de a teherszállítók is meglepő történeteket meséltek. A lejárt útlevél, a túlsúly, elveszett vagy éppen különleges poggyászok mellé a Malév árváiról is esik szó.

Ezek az egyedi és érdekes, meglepő és mulatságos esetek mellé itt is szóba kerül a sztárvilág utazóinak vagy a politikusok különc igényei, viselkedésük. Kiderül, milyen utas Madonna (nem lepett meg), ahogyan Liza Minelli is fura figura lehetett, vagy megtudjuk mit keres David Beckhem a repülőgép konyhájában? Sok színes történet kapott helyet a kötetben, ők zárják a könyvet.

Egy régi gépeltérítésről is tudósít a könyv, ami Malév géppel történt, még az ötvenes években. A disszidálás egyik formája lehetett volna, ha okosan szervezik. Olvashatunk a 2004-ben Szalonikiben "hasra szállt" Malév gép sorsáról is, a baleset körülményeiről. Megszólalnak a betegszállítók, orvosok, milyen az, ha kitör a pánik, vagy éppen valaki a felhők felett ad életet gyermekének.

2020 márciusában hirtelen és gyorsan történt minden. Megismerjük, hogyan vészelték át a váratlanul jött válságot a stewardessek, pilóták vagy a repülőjegy-értékesítők. Az utazási irodákat is erőteljesen sújtotta ez a vírusmizéria. Mit is jelentett a fantomjáratok indítása? A repülőterek nem zártak be teljesen, ám a bevezetett szigorítások és szabályok megtizedelték az utazni vágyók kedvét.




Számtalan váratlan helyzetet kell megoldani az utaskísérőknek. Könnyed, olvasmányos stílusban a légiközlekedés világát ismerhetjük meg. A repülés szerelmeseként szívesen olvastam ezekről a dolgokról. A ferihegyi életképek így most akár múltidézésnek is tekinthetőek. Sajnálatos, hogy már nincs Malév. 
A földi, kiszolgáló személyzet is megszólal. Kutya-macska és birka kalandok is akadnak a kötetben. Ezek valóban "állatiak", ám koránt sem ritka esetek. Olykor megdöbbentőek is ezek a beszélgetések, nem ártana utazás előtt gondolkodni, felkészülni a lehetséges elvárásokra. Aki jó ötletnek véli, hogy pisztoly alakú öngyújtót csomagol a bőröndjébe, ne csodálkozzon, ha megjelenik a rendőrség. Nem biztos, hogy ez vicces ám átvilágításkor. Legalább annyira idegborzoló, ha kitör az utasok között a pánik, vagy ha koporsó is van a poggyásztérben.




Kordos Szabolcs könyve olvasmányos formában kalauzol el ebbe a különleges és zárt világba. Akit egy kicsit is érdekel a pilóták és légi utaskísérők élete, vagy a terminálok mindennapjai és egy könnyed, színes, humoros olvasmányra vágyik, akkor szívesen ajánlom ezt a könyvet.


ITT tudod megvásárolni a szerző könyveit kedvezménnyel! 


Kordos Szabolcs író, szerkesztő-újságíró mindössze 15 éves volt, amikor először besétált egy napilap szerkesztőségébe; azóta dolgozott a Mai Napnál, a Színes Mai Lapnál és a Magyar Hírlapnál, valamint az Egyesült Államokban, ahol elnyerte Arizona állam sajtódíját. Jelenleg a Vasárnapi Blikk vezető szerkesztője. Élt Dél-Amerikában, volt kommunikációs munkatárs a repülőtéren, és utas sok-sok taxiban. Szórakoztatóan tényfeltáró sorozatának első kötete, a Luxushotel, Hungary a hazai ötcsillagos szállodák titkokkal övezett világába kalauzolta el az olvasókat.





XXI. Század, Budapest, 2020
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156122926

2020. július 24., péntek

Megölni Telekit

Réti László: Megölni Telekit  




                                                                                   













Réti László ismét lenyűgözött. Mielőtt elfogultsággal vádolnátok, volt olyan regénye, ami kevésbé tetszett, viszont kétségtelen, hogy mindegyik magasan az átlag fölötti élményt adott. Olvasmányos, kellően izgalmas és fordulatos, hihető történeteihez a háttér ismerete mellett az írói képessége is nagyban hozzájárul. Ezek a könyvek nem csupán szórakoztatóak, de lendületesek és jól felépítettek, humortól sem mentesek. Bár ez itt most lényegesen kevesebb van a téma komolyságát tekintve.



Nagy várakozással vettem kézbe az új, történelmi jelzővel ellátott Réti-krimit. Elsőre különösen a féltégla mérete lepett meg, talán ez a legvaskosabb könyve a szerzőnek. Nem csalódtam. Teleki és Réti László mindent lesöpört, felülírta a napomat. Ahogyan a mára tervezett másik könyves posztot, itt is előnyt élvezett ez az újdonság.

Réti László bátran és jól választott témát. A sorsfordító események kezdete, a politikai háttér, az országban uralkodó hangulat és a Teleki halálát övező már-már misztikus rejtély kellően izgalmas alap.

Érdekes volt úgy olvasni, hogy a végkifejlet köztudott, ennek következményeit a mai napig érezzük. Ehhez még egy különös sorozatgyilkost is kreált, amitől a cselekmény izgalmi faktora jócskán megnőtt. Az egész történet végig mozgalmas, filmszerűen pörög. Tudását és tapasztalatait egy történelmi kalandregénybe csomagolta most olvasóinak.


A prológus elég furcsa, zaklatott és véres, döbbenetes történésről mesél. 1919-ben járunk, néztem is na, ez vajon hogy kapcsolódik Telekihez? Nem kellett tartanom a három külön szál remekül fonódik össze, Réti kiváló mesélő. Nagy ugrással 1941-ben, folytatódik a krimi Magyarországon. Ez azért fontos, mert a politikai háttér ismeretében bepillantást kapunk a birodalom életébe, a titkos ítéletvégrehajtó "munkájába" is. Egy profi bérgyilkos portréja bontakozik ki a lapokon. Azon már nem is csodálkoztam, hogy e kiváló képességű ember magyar származású. Teleki mellett az egyik főszereplő Max Ringe lesz, aki izgalmas macska-egér játékot űz a nyomozóval. Autósüldözések, gyilkosságok és a történelem keveredik, elevenedik meg a lapokon.

A grófi származású Debrődy Károly budapesti rendőrfelügyelő egy szerelemféltésből elkövetett, brutális gyilkos után nyomoz, amikor rábízzák Teleki védelmét. Réti karakterei elevenek, élnek a gesztusok, a történet egyik erőssége a hangulat. A másik, hogy nem történelemkönyvet akart írni, csupán remekül építkezik a valós tényekből szőtt fikciója. Akár így is történhetett volna, vagy történt is.

Magyarország második világháborús szerepét és az oda vezető utat is árnyalja, felvázolja a regény. A történelmi háttér adott, ahogy a szereplők egy része is valóságos. A kitalált figurák nagyszerűen illeszkednek ebbe az őrületbe. A mozgalmas kavalkád él, a múlt és a jelen eseményei nagyszerűen fonódnak egybe. Nagyjából a felénél kezdtem sejteni, mi áll a háttérben, de mégis meglepő lett a valóság. A sorozatgyilkosságok háttere is tökéletesen működik, ahogyan maga Teleki emberi portréja, lelki vívódása jól megrajzolt. A vállára nehezedő döntés súlya mellett, az adott szó és a becsület is még jellemző erre a korszakra. Teleki a kormányon belüli nézeteltérések és a magánéleti problémáiba fokozatosan belerokkant. Lelkileg is meg lehet ölni egy embert. A felsőbb vezetés tagjai ugyan próbálnak a nagyhatalmak játszmájában megoldást találni, mégis egyedül övé a döntés és a felelősség.

"A miniszterelnök hidegen bámulta a külügyminiszterét.– Mondja csak, kedves Bárdossy, tulajdonképpen melyik kormánynak a tagja ön? Mert oly vehemenciával védi a német igényeket…"


Telekit megölték vagy öngyilkos lett? Ez nagy kérdés a mai napig, biztos válasz nincs. Teleki halálának kutatása, a dokumentumok elemzése még folyik. Réti válasza eredeti, hihető és tetszetős mese kerekedik a lapokon. Az összeesküvéselmélet nincs messze a valóságtól, úgy érzem. A szerző az olvasóra bízza, alakítsa ki a saját legjobban tetsző válaszát. Igazán ami a bűneset után történt arra voltam kíváncsi. Hogyan reagált a kormány, milyen tálalásban jelentették be a nem mindennapi hírt.

Debrődy Károly felügyelő és a lelkileg összeomlott Teleki mellé a német bérgyilkos alakja is jól felépített. A szerelmi szál mellett számtalan színes apró adalék mozgatja a történetet. Bárdossy és Teleki ellentéte kiemelkedő, ahogy néhány kiszólás bizony akár napjaink politikájára is érvényes lehet. Úgy tűnik, lényegében csak a szereplők cserélődnek, a mentalitás sajnos nem változott. A magyar valóság bizony kiábrándító. Ezt hol ironikus, hol pedig cinikus mondataival erősíti a szerző. Volt olyan érzésem, mintha napjainkban játszódna némely jelenet, és nem csak az eredeti helyszínek miatt. A hatalom, a politika és a pénz mindent átsző. Ez elég elgondolkodtató és szomorú konklúzió. 




"– Magyarország az Magyarország – csóválta a fejét a detektív. – Olyan nincs, hogy mindenkire vonatkoznék a törvény."



Jó, hogy nem lett idillien rózsaszín a befejezés, jutott még oda egy aprócska csavar. Tökéletes lezárás, jó szórakozás volt, ahol Réti írói tehetségét ismét bizonyította. Réti László üde színfolt a hazai krimiírók palettáján. A cselekmény hihető, akciódús, minden görcs, erőlködés, hatásvadászati elemek nélkül tud kiválót alkotni. Említhetném a letisztult, egyszerű borítót vércseppek, pisztoly nélkül is kifejezően jellegzetes.  Olvassátok, érdemes!


ITT tudod megvásárolni kedvezménnyel a krimit!


Réti László: 1972. december 26-án született.
Rendőrtiszti főiskolát végzett, 20 évig volt rendőrtiszt, vezető beosztásban dolgozott Budapesten. Eleinte álnéven publikálta regényeit. Sikeres könyvei: Célpont Párizsban, Kaméleon trilógia, A parfümőr, A kandahári fogoly, Falak mögött, Budapest boulevard. Európa halála.



Művelt Nép, Budapest, 2020
590 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156022639

2020. július 22., szerda

Az árnyak mestere

Donato Carrisi: Az árnyak mestere 
(Marcus 3.)



                                                                                                       



"A Lelkek Ítélőszékén a bűnös mindig megőrzi az anonimitását. Csak a bűn volt a bírálat tárgya, sohasem a bűnös."







Az olasz szerző Marcus sorozata üde színfolt a skandináv, angol-amerikai krimik áradatában. A szereplők személyisége szimpatikus, összetett karakterek népesítik be a misztikummal meghintett, kellően noir történetet. A cselekmény izgalmas, összetett, háttere ezúttal is Róma és a Vatikán, hangulatteremtésben is kimagasló Carrisi.




Marcus és Sandra története folytatódik. A fordulatokban gazdag krimi alapját X. Leó pápa bullája adja, amit kilenc nappal halála előtt adott ki, még 1521-ben. Ez a rendelet szöges ellentétben áll napjaink történésével, amikor az elemek harca miatt Róma sötétségbe borul. Az ősi prófécia úgy tűnik valóra vált: a sötétség uralta Rómában az árnyékok szabadon garázdálkodhatnak. Marcus és Sandra Vega feladata megállítani ezeket a fenyegető árnyékokat.

A napok óta tartó viharos esőzések, majd a Tevere áradása kaotikus állapotokat teremt. Ahogy az várható, a kényszer szülte áramszünet idejére elszabadulnak az indulatok, kitör az anarchia. Elég könnyű elképzelni, micsoda technikai ko ez, amikor semmi nem működik, az élet leáll, valósággal összeomlik. Sem rádió, sem telefon, sem az internet nem használható. Az események izgalmasak, a feszültség adott. A jó és a rossz örök párharcának lehetünk tanúi. Eljött a végelszámolás pillanata.


Megismerjük Matildét, aki a kilenc éve nyom nélkül eltűnt gyermekétől kap telefonhívást....ezzel alaposan felzaklatva az életunt nőt, beindítva a krimit. A rejtélyen alapszik minden, lassan kiderül, kicsoda is a nő, mi áll a háttérben, hogyan és miért tűnt el a kis Tobia. Egy titokzatos szekta és a kilenc évvel korábban elrabolt gyermek a krimi főszereplői.

Carrisi tudja, hogyan kell felépíteni egy szövevényes, kissé nyomasztó, minden mindennel összefügg történetet. Marcus, a penitenciárus, mint „egyházi nyomozó " komoly feladatot kap Gorda püspök váratlan és különös halála okán. Igazi versenyfutás kezdődik az idővel, ahol az áldozatok száma gyorsan növekszik. Marcus vadászik az Árnyak Mesterére. Ő az, aki elrejtőzik Róma kihalt utcáinak sötétjében, az áramszünet megkezdése után. A pokol a földre költözik, megjelenik Sandra Vega rendőrnő is. A nő lelke az előzmények miatt még elég zaklatott, de tudja a megnyugváshoz, a végső leszámolásra most jött el az idő. Marcus segítőjeként együtt erednek a gonosz nyomába. Az áradó folyó, a rombolás, a vallási háttér ismét egy olyan elegyet alkot, ami a nem mindennapi bűn hátterét adja. Marcus saját elveszett emlékeivel is küzd, miközben igyekszik összerakni a mozaikokból a drámát. A könyv cselekménye lassan kibomlik és összefonódik, amíg bebarangoljuk Rómát, az Örök Várost. Elmerülhetünk egy titkos társaság aljas és sötét titkaiba. Hőseinkkel megmártózhatunk Róma csatornarendszerében és a gonosz lelkek démoni erejéből is jut elég. Az ördög egy új sorozatgyilkos képében szedi áldozatait. Nem egy szokványos történet, az biztos. A keret remek ötlet, kellően morbid is, ami biztosítja a sajátos atmoszférát. Carrisi nem könnyíti meg az olvasó dolgát, néhol bizony nehéz követni a szálakat. Carrisi jól ír, bár kissé bonyolult és sajátos ötletei vannak. Talán ettől egyedi a stílusa és a regényei.




Carrisi legjobb hagyománya szerint végül semmi sem olyan, mint amilyennek látszik. Nincs egyértelmű határ a jó és a rossz között, de mindkettő az ember meghatározó része. A megdöbbentő narratíva berántja az olvasót most is, látványos képeivel sodró és gyorsan folyik, mint az áradó Tiberis.
Ebben a katasztrofális légkörben a játékkészítő házába történő behatolás volt az egyik legizgalmasabb pont számomra, pedig innen még messze a megoldás. Hannibal Lecter reinkarnációja az elkövetőnk, aki egy ősi kínzási módszerrel végez áldozatával. Nagyon hatásos, eredeti az tuti. A történet számtalan csavar és feszültségek folyamatos láncolata. Sajnáltam, hogy Vega rendőrnő itt most picit kevesebb szerephez jutott.

                                                                                                 
Egy jóval kiforrottabb lezárással zárul a misztikus mese, amit azért Carrisi mesterien a végletekig fokoz. A történet egyik kulcs-szava az anomália illik erre a befejezésre is. Carrisi több kérdésre csak lebegteti a megoldást, nem ad egyértelmű választ. Érdemes elolvasni a műfaj és a sorozat szerelmeseinek. Carrisi a műfajának mestere, kellően intenzív, noir krimije korábbi könyveihez viszonyítva is jól működik. Remélem olvashatok még tőle valami mást is hamarosan.


ITT tudod megvásárolni a krimit!



Donato Carrisi: olasz író, forgatókönyvíró és dramaturg.
1973. március 25. (Martina Franca, Olaszország). Jelenleg Rómában él.
Jogi egyetemet végzett, majd kriminológiai és magatartástudományokra szakosodott, később egy televíziós sorozat és mozifilm forgatókönyvírója lett.
Eddig nyolc könyve jelent meg. Az író honlapján további érdekességek és információk az eddigi könyveiről.

http://www.donatocarrisi.it/


General Press, Budapest, 2020
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634524250 · Fordította: Kajsza Krisztina


2020. július 20., hétfő

Turista from Hungary

Kordos Szabolcs: Turista from Hungary 




                                                                               




"a legnagyobb utazásokat az ember egyedül teszi."








A Turista from Hungary 2013-as megjelenése óta több utánnyomásban fogyott el. A vírus idején az újságíró szerző átdolgozta, némileg kibővítette a legfrissebb megjelenést. A kötet igen kifejező, találó új borítót is kapott. Számtalan színes és érdekes, meglepő és elgondolkodtató vagy éppen szomorú történet is helyet kapott az átdolgozott kötetben. Nagy előnye, hogy a szórakoztatásra teszi a hangsúlyt, igazi kikapcsolódást nyújt. Milyen is a magyar turista? Erre talán valóban mindenkinek vannak saját élményei, utazáson szerzett tapasztalati.





Kordos Szabolcs az olvasót azonnal megfogó, a könyvet letehetetlenné tevő stílusban viszi erre az útra, amihez útlevél sem kell. Utazhatunk Görögországon át Zanzibárig, Dubaj és Egyiptom is felbukkan. Olyan kissé görbe tükröt tart, ami valós képet ad, még ha ez nem is mindig tetszetős. Jó volt a különböző emberek különböző sztorijait olvasni, bepillantani eltérő élethelyzetekbe, hogyan is viselkedünk, vagy éppen nem idegenben. Örültem, hogy különböző szálláshelyeket és turistákat mutatott be, kis pénzű, lastminut utazóktól a milliárdos afrikai mélytengeri búvárkodó-szafarizó turistáig. A magyar ha megindul hirdeti a kötet alcíme, ami minden tekintetben igaz és döbbenetes pillanatokat szült olvasás közben. Természetesen a barokkos körmondatok helyett ez egy riportkönyv, ahol a kissé talán eltúlzott, szélsőséges helyzetek adják a könyv sava-borsát.


„Számomra a buszos társasutazás az önkínzás szinonimája.”

Van valóban sok meglepő pillanat, amiből néhányat kiemelnék: a külföldön minden drágább, ami igaz is, ám aki a tíznapos úton visszafelé is a tescós üdítőjét kortyolja, vajon mennyi kartont csomagolt oda? Ahogy a sajátosan jellemző, nekünk minden kell... szuvenírgyűjtő magyarok nem csak a svédasztalos reggelihez képesek 20 kg narancsot elfogyasztani (a héja sehol), de akár az apartmant díszítő festményt sem restek becsomagolni emlékbe... Olyan is akadt aki a lapos tévét is eltette a csomagtartóba, ns ezekre nehéz szavakat találni. Szinte láttam magam előtt az utazókat és bevallom több helyen is felröhögtem, de volt, amikor szégyenkeztem is. Menthetetlenül az osztrák sógorok jutottak eszembe, a rendszerváltozás utáni idők magyar áradatából, ahol bizony szégyen, de kitették a táblát: Magyar NE lopj! Visszük a hírünket a világban, nyomot hagyunk magunk után a nyaralóhelyeken. Bizony, nem mindig szépet, elég árnyalt a megjelenített kép. Az éremnek két oldala van. Mégis olyan dolgok derülnek ki benne a magyar turistákról, amiket álmunkban sem gondoltunk volna. A sötét, buta, vagy az okoskodó és a kevésből is legtöbbet akaró turistáktól elég széles a kép.


"Az egyik görög szigeten egy hajdúsági hölgy összecsapta a kezét a McDonald's láttán: hát itt is van, nem csak Debrecenben? Először együtt nevettem vele, mert azt hittem, ironizál…”


Érdeklődéssel olvastam, főleg azokat a részeket, ahol távoli tájak, programok, azok háttere is felvillant, hiszen ide eljutni is kiváltság. A Kádár-korszak számlagyáros fantomhoteljéről is meglepő volt olvasni vagy az Ázsiában vásárolt rizsről. Az árverésekből, trükkökből persze az idegenvezetők sem maradnak ki. Szép színes és mozgalmas, változatos a programszervezők, idegenvezetők élete, ami a kalandok során remek hátteret is ad. Nem csak móka és vidámság a része sem az utazóknak, sem az idegenvezetőknek. Akár az iroda váratlan csődje, fizetésképtelenné válása is ilyen helyzet lehet. Van, amikor az élet felülírja a dolgokat, módosítja a tervezett programot. Amikor a nyolcadik utas a halál, az valóban tud drámát produkálni. A nyaralás komoly emberi mulasztások miatt lett rémálom, ami a résztvevőknek olyan emléket adott, amire nem vágytak, nem szerepelt a tervekben.



Döbbenetes volt a cunamiról olvasni vagy az érzékek, vágyak számtalan megnyilvánulásáról, azaz a szexturizmus és a turistaszex kapcsolatáról. Nem csak a fogadó ország kulturális kincsei érdeklik a magyart. A VIP nyaralók, sztárok is tudnak olyan viselkedést mutatni, ami nehezen kezelhető, vagy durván felülemelkedik az emberi tűréshatáron. Olyan történeteket olvashatunk, ami azt mutatja meg mennyire kivetkőznek emberek magukból, ha kikerülnek a komfortzónából. Természetesen nem csak a sztárok...

Kordos Szabolcs könyvében megszólalók ezernyi élménye, hosszú évek tapasztalata tabuk nélkül olvasható. Kedvet kaptam a további kötetekhez is, számomra egy új vonalat képvisel ez a sorozat. Mókás, izgalmas és érdekes a különböző beszámolok sokaságát olvasni. Könnyen olvasható, megfelelő terjedelmű, hiánypótló is lehet akár. Bepillanthatunk az utazás titkaiba, az idegenvezetők életébe. Ami azért elég fárasztó, cigányélet, a családalapítás itt nem könnyű.


"és őszintén elgondolkodtam rajta, hogy vége, kiszállok. Engem így többet nem aláznak meg. Aztán arra gondoltam, annyi új hülye vár még rám, kár lenne egy miatt feladni mindent."


Tanulságos történetek gyűjteménye a könyv. Ha valaki egy könnyed, színes és valós olvasmányra vágyik, akkor szívesen ajánlom ezt a könyvet. Nem csak utazóknak.

ITT megvásárolható a bővített kiadás! 



Kordos Szabolcs író, szerkesztő-újságíró mindössze 15 éves volt, amikor először besétált egy napilap szerkesztőségébe; azóta dolgozott a Mai Napnál, a Színes Mai Lapnál és a Magyar Hírlapnál, valamint az Egyesült Államokban, ahol elnyerte Arizona állam sajtódíját. Jelenleg a Vasárnapi Blikk vezető szerkesztője. Élt Dél-Amerikában, volt kommunikációs munkatárs a repülőtéren, és utas sok-sok taxiban. Szórakoztatóan tényfeltáró sorozatának első kötete, a Luxushotel, Hungary a hazai ötcsillagos szállodák titkokkal övezett világába kalauzolta el az olvasókat. Most itt a folytatás, a Taxisvilág, Hungary - egyenesen Budapest utcáiról.


XXI. Század, Budapest, 2020
286 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156122902

2020. július 18., szombat

Ne engedd el

Michel Bussi: Ne engedd el





                                                                       



"Az erőszak sohasem a véletlen műve, mindig van valami, amiből kihajt."









A tavalyi év egyik meglepetése, legeredetibb krimije volt Michel Bussi Fekete vízililiomok regénye. Most ismételt, egy újabb izgalmas és fordulatos, jól felépített krimi került ki a kezei közül. A hagyományos vonalat megragadva, most művészettörténeti háttér nélkül, egy egzotikus helyre viszi el az olvasót.


Egy idilli nyaralással indul a történet Réunion szigetén. Napfény, pálmafák, színes koktélok, csend és pihenés. A boldog, kiegyensúlyozottnak tűnő házaspár nyaralása egy egészen apró momentummal válik rémálommá. Martial és Liane Bellion hatéves kislányukkal élvezi a napfényt, a tengert és az exkluzív szálloda szolgáltatásait. Liane felszalad a szobájukba fürdőruhát cserélni.... ahonnan egy óra múlva sem tér vissza. Férje aggódik, a keresésére indul, ám a nő nyom nélkül eltűnt, a szobát feldúlták, vérnyomok vannak a padlón. Ahogyan az lenni szokott a férjre irányul a figyelem, hiszen csak neki állhatott útjába nő. Elkezdődik egy macska-egér játék a férfi és kislánya menekülni kénytelen, míg a rendőrség lázasan kutat. Valaki azonban mindig egy lépéssel előttük jár. Az egész sziget izgalmas és eredeti helyszínt ad. A helyiek gondolkodása, szokásaik elevenednek meg. A nyomozást vezető rendőrnő és segítője Christos jó párost adnak. Számtalan humoros pillanatot is kölcsönözve az izgalmak mellé. A történet több szálon fut, a fő szál a nő eltűnése, ami több régi sebet tép fel. Meddig lehet egy régi bűn árnyékában élni?



Megelevenedik a múlt, ami mindenki életére kihat. Ahogy nő a feszültség lapról lapra, úgy emelkedik a hullák száma is. Kész összeesküvés áll a háttérben, ami váratlan pillanatokat eredményez. Semmi nem az, ahogyan elsőre látszik. Aja a nyomozást vezető rendőrnő múltja, Christos keményen férfias gondolatai és a menekülő apa számtalan színes és váratlan pillanatot produkál. A rendőrség lassan rádöbben arra, hogy egy régi baleset állhat a háttérben, ami Martial múltját terheli. Egy gyermek elvesztése mindig hatalmas tragédia. Olyan fájdalmas terhet hagy maga után mindenkire, változtatja meg örökre az életét, gondolkodását, hogy azzal a tudattal tovább élni nehéz. Főleg, ha az egykori házastársak fegyverként használták egymás ellen a gyereket.

A múlt titkairól lassan hullik le a háló, a mozaikok azonban remekül összeállnak. Kérdés, hogy ez a nyomasztó múlt mekkora hatással lesz a jelenre? Összetörik, vagy kibírja titkok súlyát. Mélyen megrázó, tele fájdalommal. Lélektani dráma ez a javából az embertelen bosszúvágy okozta tébolyról.


A feszültség állandóan tapintható a sok fordulatnak köszönhetően, végig lendületes a történet. Még a végső lezárásra is jut egy csavar, ami az utolsó pillanatban is meghökkent. Adrenalint termel olvasás közben, csak kapkodtam a fejem. Már a liliomokkal is nagyra értékeltem Bussi tudását, ez a krimi talán még jobb is lett. Michel Bussi továbbra is jó író számomra, mert érdekes a helyszín, a lendületes történet háttere, lekötött olvasás közben. Remélem olvashatok még tőle. A legnagyobb erőssége azt, hogy nem akarja megváltani a világot, egyszerűen csak „elmesél” egy történetet, amibe elég egészen egyszerűen belemerülni. 

Az intrika lenyűgöző, és egy pillanatra sem fog unatkozni az olvasó. A karakterek jól megírtak és elbűvölőek. Aja, a mindenáron és gyorsan bizonyítani akaró nyomozónő, a laza amorózó Christos és a titokzatos apa, de imádtam Christos barátnőjét Imeldát, ahogy általa a helyi zárt kisközösség életét ábrázolta a szerző. A sziget minden sajátosságát felhasználta a krimihez Bussi. Néha bizony úgy éreztem, hogy ott vagyok én is. Reunion mint helyszín kiváló háttér, szinte kedvet kap az olvasó, hogy azonnal odautazzon. Bíró Péter tökéletesen adta vissza a feszültséget, a hangulatot, jó volt olvasni.







ITT megrendelheted a krimit!



Michel Bussi 1965-ben született. Jelenleg a legolvasottabb francia krimiszerző, civilben politológus és a roueni egyetem földrajztanszékének oktatója. A Fekete vízililiomok megjelenését követően öt elismerést kapott, többek között a Normandiai Írók Társaságának Gustave Flaubert Nagydíját. Egy csapásra az olvasók és a kritikusok kedvence lett.



XXI. Század, Budapest, 2020
puhatáblás · ISBN: 9786155915444 · Fordította: Bíró Péter

















2020. július 17., péntek

Hétköznapi szorongások

Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások 






          " A szülőket a hibáik határozzák meg."                                                             











A svéd Fredrik Backman újdonsága a megszokott szinten hozza és tárja fel egy lehetetlen helyzet hátterét, mutatja be a szereplőket. Elég vegyes társaság jött össze erre a szilveszter előtti lakásbemutatóra, amit egy bankrabló váratlan megjelenése zavar meg. A kivonuló rendőrök (apa-fia) párosa sem a megszokott módon működnek, a két eredeti figura adja a regény lényegét.


Ismét egy kedves és érzelmes, megható történet, ahogyan már megszokhattuk Fredrik Backman magával ragadó stílusában. Szórakoztató és megindító, kellően agyament, abszurd helyzetek komikus elegye. A mondanivalója elgondolkodtató, vannak benne nagy-nagy életigazságok, bölcsességek, amit a megélt tapasztalatok szültek. Valóan okosabbak vagyunk utólag, de a rossz döntéseink is az élet velejárói. A megfelelési kényszer számtalan kínos következménnyel járhat.

Ez most nekem nem annyira jött be, Ovét úgy tűnik lehetetlen űberelni. A korábban olvasott könyvei alapján ennél többet vártam.

Pedig izgatottan kerestem  ezt a nyári újdonságot, azt sem mondanám, hogy rossz volt, de nekem meg sem közelíti Ove szintjét. A tartalom hiába különleges, ezt már mind megírta sokkal jobban, ezeket már olvastam tőle. Az élmény nem ütött akkorát, sőt. Ha Backmanra gondolok, nem ez a kötet fog eszembe jutni. Mégis érdemes elolvasni.
Van itt minden, túszdrámába ágyazva: elhagyott feleség, mogorva és megkeseredett emberek, a terhes és ez esetben leszbikus párosig minden. Úgy vélem, Backman szándékosan provokálja az olvasót ezekkel a karakterekkel, élethelyzetekkel. Ami működik és valós pillanatokat eredményez. A nem mindennapi pillanatok a hétköznapi kisember álmairól, érzelmeiről mesél. Ez akár boldogságkeresésnek is felfogható. Miközben önzőek, gyarlók vagyunk, hibázunk. Backman egyszerre tud humoros, szívmelengetően fájó lenni. A történet varázsa, hogy nagyon megindító, szomorú és igaz.

Az elmagányosodás, depresszió népbetegség, mindennapos tünet. A hazavezető út, vagy bármelyik másik regényében megismert helyzetek, szereplők tértek vissza egy új környezetben. A szeretett családtag elvesztése, a másság kérdése, házassági válság, az idő múlása, a szeretet ereje, a folytonos aggódás a gyerekünkért, a felnőtté válás nehézségei már mindegyike téma volt.

Ami tetszett most is, az a hiteles élethelyzetek ábrázolása, még ha ezt is sokadszorra olvasom Backmantól. Ebben nagyon profi, mindig van egy elsőre nem érzékelhető csavar a történet mögött. Akár mire kiderül, hogy a két rendőr apa és fia. Akik elvesztették a szeretett nőt az életükből. Egyik a feleségét, másik az édesanyját. Ami erre a kapcsolatra is mélyen rányomja a bélyegét, ahogyan a bankrabló esetlen bénázását (egy készpénzmentes bankot akar kirabolni) a kényszer szülte tragédia elkerülése mozgatja. Izgalmas volt a megoldás, még a személye is sokáig kérdéses, majd meglepetés lett. Olvasmányos, bár kissé körülményesen, nehezen alakulnak, akadoznak a dolgok. Az elgondolás érdekes, mondanivalója is megvan, az író egyszerre szól mindenkihez. Az olvasó is elgondolkozik: én ugyan mit tennék az adott helyzetben? Fontos, hogy az ember elgondolkozzon és jól döntsön, ám ez lehet csak évek múlva derül ki valóban sikerült megtalálni a jó utat.
A több szemszögből megismerni ugyanazt az eseményt azonban fárasztó és megtöri az események lendületét. Nem éreztem a sziporkázó eredetiséget, ami eddig jellemzője volt. Ezt feszesebbre is vehette volna, ahogyan a sorozatos rendőrségi kihallgatások is abszurd jeleneteket hoztak a sztoriba. Ez néhol inkább volt kínos, mint vicces. A nyúl jelmezes fickó megjelenése végképp a meghökkentő, elképesztő és már-már hihetetlen felé tolta a mérleg nyelvét. Miközben remek kis karakterrajzokat kapunk a szereplők által, aki mi vagyunk. A félelmeinkkel, szorongásainkkal küzdve napi apró és nagy feladatok előtt az örökös megfelelés miatt aggódva. Fredrik Backman életszemléletével azonosulni nem okoz problémát az olvasónak.

Backman élete sem lehet könnyű, hiszen elképesztően nagy a felhajtás körülötte. A sikert tartani, újat eredetit írni és megfelelni egyszerre nehéz. Ő is átélte egy bankrablás véletlen áldozatának szerepét.
Az életünkbe lévő konfliktusok, számtalan szorongást kiváltó ok, elviselni a másik baromságait, mozgatórugója a regénynek. Szeretem az írásait, eddig minden könyvét olvastam, itt sorakoznak a polcomon. Az ember, akit Ovénak hívnak vagy a Björnstad 1-2. után úgy gondolom ez most bármennyire ismerős, mondhatni tipikusan Backman, de visszalépés.


Rendeld meg ITT kedvezménnyel! 


Fredrik Backman:

1981-ben született. Első regénye 2012-ben hatalmas sikert aratott. Az ember, akit Ovénak hívnak csak Svédországban 600 000 új gazdára talált. További 35 ország vette meg a kiadás jogait. A sikerére bizonyíték az is, hogy nem régiben a 3. helyre került a New York Times bestseller listáján, ami nem amerikai szerző esetén kivételesen ritka! Azóta a filmesek is lecsaptak rá, Ove moziba ment.

További regényei: A nagymamám azt üzeni, bocs (2015), Itt járt Britt-Marie (2016). Mi vagyunk a medvék (2017) Egymás ellen (2018).
Jelenleg Stockholm külvárosában él feleségével és két gyermekével.




Animus, Budapest, 2020
376 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633247693 · Fordította: Bándi Eszter

2020. július 14., kedd

Savanyúkáposzta-kóma

Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma
(Franz Eberhofer 5.)



















 A bajor krimisorozat ötödik részéhez érkezett. Rita Falk egyéni írásmódja és stílusa teljesen felismerhető, nem változott. A tartományi bűncselekmények-sorozatában ezúttal is a fekete humor, a helyzetkomikumok adják a krimi sava-borsát. Tökéletesen adja magát a filmre, nem is csoda, hogy lecsaptak rá a filmesek.

Remek kikapcsolódás, ez a rész is nagyon vicces lett. A bajor krimi eredeti és kicsit sem hétköznapi környezetének szereplőivel jó volt újra találkozni. Még mindig nagy Eberhofer rajongó vagyok, bevallom. Kedvelem az őrült agymenéseit, lelkes kitartását, a történet humorát, egyedi hangulatát.
Az különösen tetszett, hogy a háttértörténet talán itt a legkerekebb. Úgy érzem, teljesen hozta az előző kötetek színvonalát, lényegében most is azt kaptam, amit vártam. A lelkes, csupaszív bajor tartományi rendőr, Franz Eberhofer elnyeri méltó jutalmát. Kiemelkedő munkája elismeréséül Münchenbe helyezik. Ez azonban eléggé felkavarja a kedélyeket, nem arat osztatlan sikert a lehetőség a nagyvárosi bizonyításra. Franz foggal-körömmel ragaszkodik a már ismert és megszokott környezetéhez, azok szereplőihez, a napi rutinjaihoz. Azonban a parancs az parancs, mennie kell. Munkáját Max, a helyi hentes fia veszi át Niederkaltenkirchenben, ami már önmagában is abszurd. .




Alig telik el néhány nap a nagyváros forgatagában, amikor apja és a Nagyi meglátogatja a Franzot. Itt indul be a bonyodalom, ugyanis ez idő alatt a családi autót ellopják. Fordulatot az hoz, hogy ugyan hamarosan ráakadnak a kocsira, ám egy nem várt "tartozékkal" kiegészítve. A csomagtartóban egy fiatal lány holttestére bukkannak. Természetesen ki más, mint Franz és Birkenberg nyomozó veszi kézbe a dolgokat. A megoldás talán nem is olyan váratlan, olvasás közben már volt egy halvány sejtésem, ami a végére igazolást nyert, bár ez engem is meglepett. Eberhofer könnyed narrációjában követhetjük az eseményeket. Ahogy megszokhattuk, a nyomozás igazán mellékszál. Hamar kiderül, ki a lány, mi állhat a háttérben. Mégis a valódi elkövető személye meglepett.


Közben a régi jól ismert szereplők hoznak számtalan vicces helyzetet és lendületet a történésekbe. Leopold, a kínosan utált testvér beköltözése ad még izgalmakat. A házassági válságot élő rokon felforgatja a család megszokott életét. Amíg ő a harmadik válására készül, Susi és Franz között a kapcsolat komolyra fordul. Eberhofer feleségül akarja venni Susit. Az esküvőre és az előkészületekre azonban vetül némi árnyék, felbukkan egy komoly vetélytárs is. Susi régi csodálója, Karl-Heinz - aki Leopold régi iskolatársa volt okoz némi zűrzavart. Ez nehéz, stresszes pillanatokat okoz Franznak. Hogy mi lesz a vége az talán nem is annyira meglepő. A fejezetek étvágygerjesztőek, erről Nagyi gondoskodik. A kötet végén most is szemezgethetünk nagyi legjobb receptjeiből, azokból az ételekből, amik a történetben felbukkantak. Rudi esik áldozatul és kerül néhány napos kórházi ellátásra a mértéktelen bajor káposzta-zabálásból kifolyólag.


A szerzőnek ismét sikerül bemutatnia a vidéki bűnözés meglepő és izgalmas világát. Ami gazdagítja a krimit, az a nagyvárosi pillanatok. A sorozat új lendületet kap és izgalmas, reális történet olvasható.
A nyelvi humor, helyzetkomikumok sora mozgatja a krimit. A történet lendületes, gyorsan olvasható és szórakoztató. Garantáltan jó kikapcsolódás a történet folyama nem csak a rajongóknak.




Rita Falk: német író, 1964. március 30-án Oberammergau-ban született.
Nyolc éves koráig a szülővárosában élt, majd szüleivel előbb München-be költöztek, onnan pedig Landshut-ba, ahol humanista gimnáziumba járt. Jelenleg ismét Münchenben él második férjével, aki rendőr. Három felnőtt gyermeke van.







Magistra, Budapest, 2020
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158079198 · Fordította: Balla Judit

2020. július 12., vasárnap

Bloginterjú - Animus Kiadó

Bloginterjú - Animus Kiadó 



                                                                     







Havi bloginterjú kérdéseimmel bekopogtattam egyik kedvenc kiadómhoz az Animushoz. A skandináv krimik és Harry Potter révén közismert és népszerű kiadó életébe leshetünk most be.
Az elmúlt hónapok őrülete, az elmaradt könyvfesztivál és Jo Nesbo-látogatás után mi várható nyárra és az év további részére, hogyan alakul egy új szerző bevezetése, könyves érdekességek és információk, játékkal. Kérdéseimre Fekete Judit az Animus és Centrál könyvek PR és marketing vezetője válaszolt.
1: Kérlek mutasd be nekünk néhány mondattal az Animus Kiadót!


Az Animus Kiadót Gábor Anikó és Balázs István alapította 1991-ben. Ha jól emlékszem a történetre, a Kisokos zsebnyelvkönyv sorozattal és a humoros ajándék kiskönyvekkel indultak, és ami elképesztő, hogy a zsebkönyvek még a mai napig jól fogynak. Aztán jöttek Dean R. Koontz krimijei és aztán 1999-ben pedig a világhírű Harry Potter sorozat. Ez utóbbi óriási erőt adott a kiadónak, ami egy egészen különleges siker, sokkal több, mint divat vagy bestseller, a mai napig óriási hatású ifjúsági történet, azóta is rengeteg figyelmet követel Rowling műve és a brand ápolása.

Anikónak és Istvánnak köszönhető a Skandináv krimik sorozat is, Nesbo, és persze a világhírű Millennium-sorozat Stieg Larssontól, de a zseniális Yuval Noah Harari is. Fantasztikus orruk volt a nagy címek megtalálásához és borzasztóan sajnáltuk, amikor kiszálltak a kiadóból, ugyanakkor persze megértjük, és nagyon hálásak vagyunk, amiért egy ilyen értékes kiadót kaptunk.

A kiadó azóta a Central Kiadói Csoport része, ahol már korábban is működött könyvkiadó, mégpedig a Central Könyvek, és itt olyan szerzők műveit gondozhatjuk, mint a Nők Lapja népszerű írói, Schäffer Erzsébet, vagy V. Kulcsár Ildikó, emellett számtalan női regény és ismeretterjesztő könyv kiadásával is foglalkozunk. Így aztán szépen lassan kialakult a profil, a szépirodalom, az ismeretterjesztés, a női irodalom a Central Könyvek portfóliójában, az Animus alatt pedig továbbra is a fikció, a krimik, és némi non-fiction.

2: Hogyan érintette a kiadót a vírushelyzet, és amire még nem volt példa a Könyvfesztivál elmaradása?

Az egyik nehézség leginkább a kiszámíthatatlanság volt. A könyvkiadás, maga a könyv készítése egy lassabb folyamat, nem egy online termék, ami gyorsan és rugalmasan tud alkalmazkodni a megváltozott időszakhoz. Gyors döntéseket kellett hozni, szinte csukott szemmel, mely könyvek azok, amelyekkel kijöhetünk, a könyvesboltok bezárása ellenére, és mely könyveket kell eltolnunk, akár a jövő évre elhalasztanunk. Mi az, aminek elég az online kommunikáció és mi az, ami biztosan nem fogja bírni a boltok bezárásból adódó visszafogottabb kereskedelmi tevékenységet. Aztán örömmel láttuk, hogy a könyv és az olvasás, mint tevékenység lett nagyjából a sütés-főzés mellett a nagy győztes, az emberek élesztőt és könyvet vettek.
Ettől függetlenül elég nagy kiesés és veszteség ért minden kiadót azzal, hogy a könyvterveinket ennyire vissza kellett fogni, sajnos ezt mind megérezzük.
A Könyvfesztivál elmaradása is elég rosszul érintett minket, nem csak az újdonságok bemutatása, és az eladások miatt, de ilyenkor tudunk veletek, olvasókkal is találkozni, nekünk ez mindig nagy élmény és szörnyen sajnáltuk, hogy a legnagyobb eseményeink elmaradtak.


3: Gondolom Jo Nesbo-val egyeztetni hosszú hónapokat vett igénybe, ő hogy reagálta ezt le? Várható ennek valamiféle pótlása?

Jo Nesbø miatt különösen fájó volt a Könyvfesztivál elmaradása, rengeteg munkát öltünk az eseménybe, nagyjából három hónapnyi munka fekszik egy ilyen szupersztár fogadásának előkészítésében. Több ismerősömnek is meséltem, hogy vannak sztárszerzők, akiknek a fogadása már olyan volumenű munkát jelent, mint amikor valami rocksztárt hív meg az ember. Rengeteg egyeztetés, pontos forgatókönyvek, feszes időbeosztás, figyelni a szerző igényeire, a sajtó igényeire, és legfőképp szeretnénk élményt adni a rajongóknak. Nesbø és az ügynöksége egyébként vérprofi csapat, nyilván mindenki nagyon sajnálta, és ők egy kicsit talán nyugodtabban is kezelték ezt az egészet, szóval abszolút értette mindenki és nem is volt kérdés, hogy ezt el kell halasztanunk.
Természetesen továbbra is nagyon szeretnénk őt vendégül látni és már beszéltünk is erről velük, nagy örömmel jön, amint lesz lehetőség, remélhetőleg jövőre összehozzuk, bízunk benne, hogy addigra már a járvány is lecseng.

4: Hogyan, mi alapján választjátok ki az új szerzőket, hogyan vezetitek be az olvasóknak? Ki lesz a legújabb író, aki az Animus csapatot erősíti? Van olyan, akit elhalásztak előletek?

Inkább azt mondanám, új és jó történeteket keresünk, azt gondolom a legfontosabb maga az olvasás élmény, ami természetesen együtt jár azzal, hogy fel kell építeni a szerzőt is. Ez vagy nagyon könnyű és a szerzőt az isten is nagybetűs sztárírónak teremtette, vagy a szerző személyiségéből adódóan inkább a könyvek vannak előtérbe helyezve. Az újdonságokat egyébként számtalan módon találhatjuk meg, egyrészt az ügynökségektől is kapjuk az ajánlatokat, másrészt folyamatosan nyitva van a szemünk, figyeljük a nemzetközi eladási és sikerlistákat, a külföldi blogokat, és természetesen a hazai kéziratokat is bőszen olvasgatjuk. Szerintem minden kiadó életében van olyan szerző, akit elhalásztak előle, a legnagyobb címeknél nagyon komoly licitek zajlanak már, és óriási verseny folyik egy-egy szerzőért, így persze előfordul, hogy valaki gyorsabb volt, vagy többet tudott áldozni a jogok megvételére. Egy-egy szerző bevezetése pedig ugyancsak több dolog függvénye, van, hogy a történet annyira különleges, vagy az írói stílus, hogy inkább erre helyezzük a hangsúlyt és menet közben alakul ki a szerző körül valamiféle érdeklődés és az is előfordul, hogy a történet mellett a szerző személyisége is van annyira érdekes és jól eladható, hogy hangsúlyozni kell. Ha a szerző aktív a közösségi médiában és szívesen „szerepel”, szívesen kommunikál, mindig sokkal könnyebb foglalkozni vele, mintha megközelíthetetlen és rejtőzködő lenne. Bár ennek is lehet egy bája, romantikája.

Konkrétumokat pont ezért nem tudok írni, szerzője válogatja, hogy érdemes őt bevezetni. Egy picit már beszéltünk nektek az új finn szerzőnkről, Max Seeckről, a hamarosan megjelenő új skandináv krimi szerzőnkről. Nagyon örülünk, hogy rátaláltunk, egyrészt mert egy nagyon stabil, jó íróról beszélünk, másrészt mert egy picit talán új vonalat hoz be, amolyan új hullámos skandináv krimi írónak szoktam emlegetni. A feszültségekkel teli és letehetetlen történet mellett a különböző kapcsolatokat, emberi tényezőket is nagyon jól írja meg, olyan témákat boncolgatva, ami már nem csak az északi országok sajátossága, hanem nagyon forró témákat feszegetve írja meg a történeteit. Ami Kepleréknél a filmszerű, pörgős sztori mesélés, az Maxnél az érzelmi oldal hangsúlyozása. Nagyon bízunk benne, reméljük az olvasók is ennyire lelkesednek majd tőle.





5: Mivel készül a kiadó a nyárra? Milyen újdonságok várhatók?


Eléggé felborultak a terveink, de amit mindenképp ki kell emelnünk, az Fredrik Backman épp a napokban megjelent újdonsága, a Hétköznapi szorongások. Nagyon vártuk már az új regényt és jó látni az olvasók lelkesedését, Backman egy igazán különleges írói hanggal megáldott szerzőnk.


A most megjelent új Jussi könyv is nagyot durrant, egyelőre csak lelkes visszajelzéseket olvastunk A 2117. áldozat című újdonságáról. Jussi egyébként épp most lesz 70 éves, ezért egy kis meglepetéssel is készülünk neki, amihez tőletek olvasóktól várnánk a segítséget, a facebook profilunkon már kitettük a posztot, várjuk a rajongók fotóit, a kedvenc vagy akár az összes Jussi könyvükkel karöltve. További részletek ITT!



                                                                                                           

Augusztusban jövünk egy új Fabian Risk történettel is, Stefan Ahnhem tollából, nagyon várjuk, ő az a viszonylag friss szerzőnk még, akiben nagyon bízunk, remek szerző, remek skandináv krimikkel.
Ősszel érkezik Camilla Läckberg újdonsága is, az Aranykalitka folytatása, egy picit új vizekre evez a szerzőnk ezzel a sorozattal, aztán a hírek szerint folytatja a már jól ismert és nagy népszerűségnek örvendő Fjällbacka-sorozatot.
Szeptemberben érkezik a már emlegetett Max Seeck is, és aztán belecsapunk októbertől a karácsonyi újdonságokba, amit most még nem árulok el, de annyit mondhatok, lesz pár meglepetésünk, érdemes figyelni a facebook falunkat.

6: Jo Nesbo új könyve várható még idén? Mit tudtok erről?

Igen! Ősszel, októberben várható az új Nesbø- kötet, ami most egy önálló krimi lesz, Harry Hole picit pihen most (talán rá is fér szegény emberre). Mi már gőzerővel dolgozunk rajta, és ahogy a Fejvadászoknál vagy a Fiú című történetnél, most is egy önálló kötetre lehet számítani. Épp a borítónál járunk és a szöveggel foglalkozunk, és nagyon vakarjuk már a fejünket, mert az eredeti borító elképesztően jó lett, viszont kicsit sem illeszkedik a mi hazai sorozatunkba, ezért most nagy a dilemma, de remélhetőleg találunk majd olyan megoldást, ami minden szempontból megfelel majd.

7: Beszéljünk picit Backman új könyvéről: mit kell tudni róla, valami érdekesség, info az íróról vagy a Medveváros új része mikor várható?

Backman újdonsága remélhetőleg már sokak kezében ott van, ez most nem a Medvés történet, bár ott még azért várunk egy harmadik részt, ez most önálló történet. Nem titok, Backman is mesélt már egy interjúban egy nagyon nehéz időszakáról, amiből szerencsésen kilábalt és egy fantasztikus történettel írta ki magából azt az időszakot. Persze Backmanosan, a jól ismert humorával, szóval a rajongók nem lesznek csalódottak, hozza a formáját. Backman kapcsán még mindenképpen szeretném megemlíteni, amit már mi is kommunikáltunk, hogy ősszel jön az HBO-n a Mi vagyunk a medvék (Beartown) első része, egy mini sorozat, aminek a trailerét már meg is lehet nézni, nagyon nagy várakozás övezi, mi pedig nagyon drukkolunk, hogy jól sikerüljön.





8: Keplerék elképesztő sikerét miben látod? Őket nehéz volt megszerezni, hiszen előtte egy másik kiadónál jelentek meg itthon. Várható még, hogy idelátogatnak? Nehéz megszervezni egy ilyen felkérést?

Keplerékkel minden szempontból nagyon szerencsések vagyunk. Egyrészt az álnév mögött író házaspár profi, ami sok szempontból megkönnyíti a velük való munkát, másrészt a skandináv krimiknek egy picit új vonalát hozzák, úgy tálalják a történeteiket, amitől mi olvasók úgy érezzük, mintha filmet néznénk. Mintha a moziban ülnénk és egy filmet látnánk, pörgős, cselekményközpontú, feszes és egyetlen percre nem ereszti az olvasó figyelmét. Ez a fajta „filmes” történet mesélés nagyon elkapja az olvasót. Ezen kívül adott egy házaspár, akik elképesztően érzik egymást, erős dramaturgiai érzékkel rendelkeznek és amiről ritkán beszélünk, de ugyancsak fontos, remek személyiségek.

Igen, korábban nem mi kezdtük el a Kepler-könyveket gondozni, de úgy láttuk, óriási potenciál van bennük, de valahogy mégsem kaptak kellő figyelmet és az új kötetek jogai parlagon voltak. Nálunk viszont tökéletesen illik a már jól felépített skandináv krimik sorozatunkba és nagyon szerettük volna felépíteni őket, mert láttuk, hogy akik már ismerték a könyveiket, nagyon elismerően véleményezték.
Úgy döntöttünk, nagyon szeretnénk megpróbálni a könyvek gondozását és nem is ütköztünk különösebb akadályba azt leszámítva, hogy a jogok vásárlása miatt nem pont úgy tudunk kijönni a címekkel ahogy szeretnénk. Vannak kötetek, amelyeknek meg kellett várnunk, hogy lejárjanak a jogok, miközben az új könyvek jogai már nálunk voltak. Ezért szoktunk évi két kötettel kijönni, egy korábban megjelenttel és az új történettel, így a régi olvasók és az új olvasók is jól járnak.

Tavaly nagy örömmel fogadták el a meghívásunkat, de ott egy kicsit könnyebb volt a helyzetünk, mert épp a közelben voltak és így könnyedén rácsatlakozhattunk a Kepler-tourra. Mi mindig örömmel látjuk őket, de sajnos valóban nem könnyű megszervezni ezeket a közönségtalálkozókat, Keplerék is már nagy névnek számítanak kint, és rengeteg meghívást kapnak, és persze írni is kell valamikor, így valószínűleg továbbra is résen kell lennünk, mikor csaphatunk le rájuk legközelebb.

Igen, nehéz megszervezni ezeket a találkozókat, egyrészt mert ők tényleg már nagy névnek számítanak, másrészt sok mindent figyelembe kell vennünk, általában csak kevés időt tudnak eltölteni nálunk, ezért nagyon feszes és pontos programot kell összeállítanunk, alkalmazkodva sok mindenhez. De nagyon szeretjük ezeket az eseményeket, és bár rengeteg munkával jár, számunkra azért az mindig nagy öröm, amikor egy-egy nagy kedvencet elhozhatunk a haza olvasóknak és nekünk is nagy élmény velük találkozni személyesen.

9: Sárga könyvek kontra Skandináv krimik. Mi a lényegi különbség a két sorozat között?

A Sárga Könyvek sorozatunk úgy született meg, hogy a kiadóban már évek óta fejtörést okozott, hogy sok-sok jó krimire bukkantunk, de nem illettek a Skandináv krimik sorozatba. De ha csak úgy külön adjuk ki őket, kevésbé segítik egymást a kötetek, egy sorozat mindig többet segít az egyes részeken, mintha önállóan jelennének meg. És bár itt is vannak skandináv szerzők, de a történeteik nem passzoltak, általában ezek kevésbé durvák, nincsen bennük olyan jellegű társadalomkritika, mint a skandináv krimikben és alapvetően kevesebb az erőszak és a brutalitás, inkább a lelkiekre helyezi a történetek a hangsúlyt.

Köszönöm a válaszokat és a játékhoz biztosított nyereménykönyvet!


10: JÁTÉK!!
Megnyerheted Backman legfrissebb kötetét, ha helyesen válaszolsz az alábbi két kérdésre!
1: Mikor alakult az Animus Kiadó? 2: Idehaza eddig mennyi Backman kötet jelent meg?
A válaszokat a blog email címére várom, határidő: Július 20 éjfél!

2020. július 10., péntek

Tisztító tűz

Jens Henrik Jensen: Tisztító tűz
(Oxen 3.)




                                                                                 












Jens Henrik Jensen Oxen-trilógiája a zárásához érkezett. Kifejezetten vártam, hiszen egy kivételesen kemény, férfias világot tárt elénk a sorozat. Talán nem is csoda, ha igazából csak a férfiolvasóknak ad valódi örömöt, náluk lehet kedvenc Oxen, aki a Balkánon és Afganisztánban is szolgált háborús veterán. Ez mély nyomot hagyott a lelkében, poszttraumás szindrómával küzd, családi élete szétesett, és a lelki sebek mellett számtalan valódi sebet is visel a testén.


Jensen kétségkívül tehetséges író. Jó empátiával ír. Mélyen elmerül a történetben és a karakterekben, így sikerül minden részt nagy hitelességgel az olvasó elé tárnia. A trilógia kifinomult összeesküvések sora.
Ezt gondosan, minden részletre kiterjedően, csodálatosan megkomponálta. Így ez lett a trilógia legvaskosabb része. Az összeesküvés-elméletek sora hihető és valós. Hosszú évekre, évtizedekre nyúlnak vissza a szálak és igen magasra vezetnek. Hogyan lehet harcolni egy láthatatlan ellenséggel? A dán gazdasági és politikai elit összefonódása szövevényes, önös érdekektől sem mentes. A háborús veterán Niels Oxen a második rész végén a tengeren bekövetkezett baleset során meghalt. A kedélyek és indulatok lenyugodtak, ám Oxen nem adja fel. A valóságban a svéd szigetcsoport egyik eldugott kis szigetén vetette partra a tenger. Pártfogója is akadt, aki ápolta és segítségével elindul, hogy elvarrja a szálakat. Új személyazonosságot kap, és visszatér Dániába.



Jensen most is tökéletesen hozza a skandináv krimik komor, sötét világát, jó háttérrel, karakterekkel. Egyre mélyebben járunk a múlt ingoványos mocskában, mégis ... Talán ez lehet az egyik hibája a történetnek, a túlzott részletező leírás, számtalan mellékvonal növeli az oldalszámot, fárasztja az olvasót.

A visszautalások jól működnek az első két részre, így azonnal megfogott a hangulat, képben voltam a történettel. A narratíva fontos részeként foglalkozik azzal, mi történt az előzőekben. Csak ez egy idő után unalmassá teszi a krimit, éppen az akciók, a vérbő jelenetek hiányoznak. Sajnos egy doku-tényregényre kezd hasonlítani a levezetés. Jensen oknyomozó újságírói múltja érezhető. A komor atmoszféra és a nyomozás így nem mutat túl a műfaji elemeken, az akciójelenetek hiánya miatt nem csak száraz a krimi, de erősen túlírt is. Tény az is, hogy a dán szerző egyéni hangja, történetszövése, hangulati képei most is tökéletesek.

A számtalan múltbéli esemény aprólékos részletezése, a szereplők garmadája a nevek miatt is feladatot ad az olvasónak, figyelnie kell. Kifejezetten a sorozat kedvelőinek ajánlom, vagy akik
a részletes háttérre, a megoldásra kíváncsiak. Az összefüggések elképesztőek, több véletlen rosszullétről, közúti balesetről lehull a lepel, derül ki, hogy az bizony egy gondosan kitervelt gyilkosság volt. Igaz, de nem mentség, hogy a gyilkosságok köztiszteletben álló áldozatai maguk
is bűnösök. A gyilkosságok mögött összeesküvéselméletek vannak, ám sosem tudjuk mi is lehet a pontos igazság, erre a végéig kell várnunk. Az időugrások segítségével Jensen demonstrálja, hogy
az erőszakos múlt hogyan hat, teszi egyre veszélyesebbé a szereplők jelenét. A felszín alatt rejtőző valóság fojtogató, nem csak a karaktereknek. Tökéletes ívet ír le a történet, minden eddigi kérdésre lesz válasz, a mozaikok, ha lassan is, de a helyükre kerülnek. Lehetetlen kitalálni ki kivel van, vagy ki ellen játszik. A legjobb talán, hogy a végén egy olyan meglepő és váratlan csavar jön, amire végképp nem gondoltam olvasás közben. A tűz felizzik, miniszteri segédlettel elég sok dokumentum. Azonban mégis sokat sejtető ez a befejezés, a végén lévő csavar sokat ad a történethez.

Jens Henrik Jensen fantasztikusan építi tovább a fő karakterét, gyorsan visszatérsz az univerzumába. Megismerjük a megmenekülése hátterét, majd a gondos visszatérés után csapatépítésbe kezd. Társai Magrethe Franck és a PET korábbi vezetője, Axel Mossman. Az ő életükbe is bepillanthatunk, hiszen mindhármuk élete gyökeresen megváltozott.
A trió összefog, és Dánia szupertitkos árnyékszervezete, a Danehof és vezetői ellen harcol. Aminek még a tagságáról is keveset tudunk, mégis a politikai elit és a múlt végső összecsapásának lehetünk tanúi. Sokáig csak izzik a parázs, mire lángot vet a tisztító tűz. A hatalom elleni küzdelem valódi árnyékbokszolás. Fordulatokban, izgalmakban most alig bővelkedett, inkább magyarázza az eddigi történések hátterét, az összeesküvésekre koncentrált a történet. A szélsőséges politika világában bármi megtörténhet, ahogy meg is történik. A társadalomkritika erős, ez a fő jellemzője a sorozatnak.
Én bizony egy pergőbb, keményebb vagy látványosabb befejezést vártam. Remélem lesz még alkalom olvasni tőle más egyéb krimit.




Jens Henrik Jensen:
1963-ban született. 25 évig újságíróként dolgozott. Első regénye A bécsi gyűrű 1997-ben került a boltokba. Már ez a regény is a titkosszolgálat világába vitte olvasóit. Az Oxen-trilógia hozta el a nemzetközi hírnevet.

Fotó: Nils Lund






Kossuth, Budapest, 2020
544 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635441600 · Fordította: Veres Péter

2020. július 9., csütörtök

2020 első félév

Visszapillantó: 2020 első félév 




                                                       



"Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni."

(Mark Twain)












Az év úgy indult, ahogy szokott, ám mire a tél végi ünnepek mámorát kipihentük, a szürkeségből pedig előbújtak a tavasz első sugarai, olyan történt, amire senki nem gondolt. Életünk fejre állt, kitört a vírusháború és a karantén.... Maradj otthon! és 
ha már otthon vagy olvass. Home office üzemmódra kapcsolt az ország, ami eléggé megviselt mindenkit. Mindent felülírt a sosemvolt helyzet, még a nagy reményekkel és Nesbo látogatásával megspékelt áprilisi könyvfesztivál is elmaradt, ahogyan a júniusi könyvhét is, számtalan megjelenést töröltek, későbbre halasztottak. Ezt hagyjuk is, ehhez azonnal ajánlom Háy János karanténnaplóját, a Ne haragudj, véletlen volt, ami úgy mesél erről az őrült állapotról, hogy a vírust alig említi.


Ezúton is köszönet mindenkinek az érdeklődő figyelemért, a kiadóknak a támogató segítségért. Egy kis statisztika a félév olvasásairól: 99 könyvet sikerült elolvasnom, ami pontosan 34 750 oldalnak felel meg. Ebből 63 külföldi, míg 36 hazai szerző alkotása volt.
A leghosszabb kötet díját Háy János viszi a Kik vagytok ti? könyve 706 oldal, míg a második helyen a norvég félisten, fenegyerek és ügyeletes kedvenc, Karl Ove Knausgard (KOK) nagyon várt Harcom sorozatának 5. része az Álmok áll 640 oldalnyi terjedelemben. Kiváló olvasmány ez is, ahogy az egész sorozat egyedülálló. Harmadik, a teljesség kedvéért: Luca di Fulvio: Amikor az álmaink ránk találnak regénye a maga 590 oldalával.
                                                                             

Sok igen rövidke is akadt. Ezek közül is érdekes módon mindhárom könyvecske 136 oldalnyi élményt tartogatott. Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novellái lélegzetelállítóan pontos és néhol fájó képet adnak, számomra mint új felfedezés, eszméletlen jó volt, ahogyan KOK volt feleségének, a svéd Linda Boström Knausgård-nak idehaza első, amúgy második könyve az Isten hozott Amerikában is egy olyan történet, ami bemászik és ott ragad az ember lelkébe sokáig, még olvasás után is. A harmadik, kissé megosztó és formabontó, ám szerintem nagyon eredeti könyv Max Porter A bánat egy tollas állat című kötete volt.


Jöjjön a top lista! Krimik:




Bőséges volt a kínálat! Kiváló és izgalmas történet a norvég Jørn Lier Horst Vadászkutyák , Stefan Ahnhem Mínusz 18 krimije vagy Cara Hunter Féktelen harag-ja, ahogyan Lee Child is remekelt a Sohanapján-nal. Kiemelnék egy magyar szerzőt, aki első krimijével odavágott, de nagyon. Kicsit sok is volt a szövevényes csavarokból, brutalitásból nekem. Ám tökéletesen megéri elolvasni. N. Nagy Zoltán Keselyű című krimijét, amiről nem lett külön poszt, de figyelmet érdemel. Jól felépített, eredeti a regény. A Babits-gyilkosságok alcím sokat sejtet, remek irodalmi háttér olvasható ki a történésből. Jó volt még Charlotte Link Rossz döntés krimije vagy Baldacci mesteri Bukottak története is.
                                                                                                 
Ám ami mindent vitt nálam: Jussi Adler-Olsen: A 2117. áldozat című regénye. Aktuális, mai és lenyűgöző. A Q-ügyosztály 8. esete a szokásostól eltérő könyv, szerintem a sorozat egyik legerősebb darabja lett. Jussi feltette arra a bizonyos "i" betűre a pontot. Tartalmas és elgondolkodtató krimi.


                                                                             
                                                                     





Történelem

Ez elég kevés volt. Innen kiemelkedik és kedvenc az Bíró Szabolcs Lázár evangéliuma című regénye. Itt a szerző teljesen új oldalát ismerheti meg az olvasó. Lenyűgöző és mesés történelmi időutazás némi apokalipszissel megspékelve. Kellően misztikus, félelmetes és hátborzongató, a történelmi háttér tökéletesen találkozik a szépirodalmi igényességgel.



                                                                                     
Szépirodalom:


Luis Alberto Urrea A bukott angyalok háza egy csemege, megérdemelne nagyobb figyelmet ez a mexikói-amerikai családi saga.

Nagy kedvencem lett (végre sikerült bepótolnom) Krusovszky Dénes 2018-as Akik már nem leszünk sosem regényét. Jó volt még Csabai László A vidék lelke, Nádasdy Ádám A szakállas Neptun novellái.

Az említett új női felfedezésem mellé (Harag Anita), jöjjön egy úriember. Ők lettek az idei év friss felfedezettjei nálam.

Miután elolvastam Kálmán Gábor idei újdonságát A világ legvidámabb embere című tárcanovelláit, visszakerestem és még két másik könyvét is azonnal olvasni akartam. Lenyűgöző stílusával és hangulatával kedvenc lett A temetés és a Janega Kornél szép élete is.


                                                                                               
Itt az alkalom rátérni a blog idén újra feltámadt interjúira. Erre különösen büszke vagyok, mindhárom idén elkészült interjúra. Ennek legutóbbi vendége Kálmán Gábor volt, előtte két kiváló fordítóval, Patat Bencével és Dobosi Beátával beszélgettem. A sor hamarosan folytatódik!


Egyéb kategóriából a Coming out című önéletrajzot ajánlanám. Molnár Gál Péter, közismert nevén MGP, a Kádár-kor meghatározó kritikusa, színházi egyénisége, tanúja, szereplője volt. Érdekes és tanulságos olvasmány a Tények és tanúk sorozatban jelent meg.

Kedvenc filmes adaptációm igaz történet alapján egyértelműen Charles Brandt Irishman - Hallom, szobafestő vagy regénye. Ez Jimmy Hoffa eltűnését, meggyilkolásának hátterét ábrázolja, vérbeli maffiatörténet. Pazar. Ahogyan Martin Scorsese filmje is. Olyan nagyszerű színészekkel, mint Robert De Niro, Al Pacino, Joe Pesci, Anna Pacquin és Bobby Cannavale. Ajánlom nagyon!


Hogy melyik volt a legszebb borító, sírtam-e valamelyiken (nem), mi volt csalódás most hagyjuk...

Mi az, amit nagyon várok 2020 második feléből?

Mondjuk Réti László első történelmi krimijét a Megölni Telekit vagy itt várakozik már Backman újdonsága a Hétköznapi szorongások.

A 21. Század Kiadó lecsapott a teljes Hemingway-életműre. Az öreg halász már a boltokban, ahogyan a héten érkezik a Búcsú a fegyverektől is. Várom, Stacey Halls: Familiárisok – A pendle-dombi boszorkányok regényét, ami szintén a 21. Századtól érkezik a KULT könyvek sorozatban már a 17. lesz!
Talán Jo Nesbo újdonsága is megérkezik karácsonyra, de Vámos Miklós Dunapest regénye is várományos nálam.




Szép nyarat, remek olvasmányokat mindenkinek! 



"Mert a könyvek világa hatalmas, nagy világ, boldog azilum, üdülés és menedékhely a mindennapok világa elől!"

Herbert George Wells