Hol volt, hol nem volt

TRT: Hol volt, hol nem volt
a világon, egyszer



                                                      

A Történelmiregény-írók Társasága egyetlen év leforgása alatt négy kiváló szerzőjét veszítette el. Rozsnyai János, Csikász Lajos, Urbánszki László és Iván Katalin fájón korán távoztak, nagy űrt hagyva maguk mögött. A hirtelen halálukkal életművük lezárult. A TRT-re ezzel egy új, szomorú feladat hárul. Tovább vinni, gondozni az elhunytak munkásságát. Így a szokásos évi novellaválogatást ezen szerzőknek szentelték, emléket állítva nekik. A leírt gondolataik, regényeik üzenete velünk marad.


Megrázó volt kézbe venni az igényes kötetet számomra, hiszen három szerzőt személyesen is volt szerencsém ismerni, kettőt barátomnak is tudhattam. Rozsnyai János és Csikász Lajos barátsága megtisztelő volt számomra. Urbánszki Lászlót is már a kezdetektől ismertem, amikor 2013-ban első novelláival jelentkezett. Iván Katalin talán kevéssé ismert az olvasók előtt, de erről később.

A TRT tagjai megható és szerintem szép emléket állított az eltávozottaknak. Egy novellaválogatás ritkán egységes, most ez sikerült a szerzőknek. Az Előszót és a pazar borítót Novák Andor jegyzi. Bevallom, már ezt olvasva elszorult a torkom, bizony könnyes lett a szemem. A négy nagyszerű, életigenlő, kiváló humorú szerző távozása igen megrázó. A kötetben két novella kivételével valamilyen módon minden hozzájuk kötődik, róluk szól. Nehéz kiemelni bárkit is, hiszen minden írás érző, őszinte, játékossága, ötletessége találóan mesteri. Jöjjön néhány észrevétel, ajánló gondolat.

Bakóczy Sára A murányi Vénusz novellája nyitja a sort, amivel Csikász Lajosra emlékezik. A humort sem nélkülöző írás a leleményről, szerelemről mesél. Pusztai Andrea története a Megátkozottak című Csikász-remekműre épül, Izabella királyné alakját megidézve. Nekem is egyik kedvenc regényem ez, ahogyan az utószóban Pusztai Andrea is említi. Igazán jól sikerült, érzőn mély emberi történet bontakozik ki előttünk. Biztos jót mosolyogna Lajos, ez is tetszene neki. A humor felold az ember lelkében sok fájó dolgot. Nagy szomorúság, hogy ilyen hirtelen távoztak. Lajos esetében sajnos két remek sorozat is befejezetlen maradt.

Bányai D. Ilona a kedves barát, Urbánszki László emléke előtt rója le kegyeletét. A Kívülálló valós élethelyzetből merítve emlékezik az író korai éveire. Az élet írja ugye a legjobb kalandokat, amit Ilona remekül egybegyúrt. Lacinak is tetszene, a valós alapokra épülő történet.   

                   

Fábián Janka nosztalgikus története Iván Katalinnak lett címezve, aki a Füles rejtvényújság szerkesztője volt sokáig. Nosztalgikus utazás ez a nem túl távoli nyolcvanas évekbe. Az egyesület elnöke, Kapa Mátyás Budai krónika regényében már felbukkant két elhunyt szerző alakja. Most ő is a valóságból merített Katalin emlékére. Rövid és velős, elgondolkodtató valóságot tár elénk 1944 tavaszáról, a zsidóüldözés idejéről. Ami a jelenhez is kapcsolódhat egybe. Van benne egy olyan mondat, ami bizony napjainkra is érvényes, sajnálatosan... Főszerepben 

a korszak két olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd és Halassy Olivér. Talán ma is van még tisztesség, emberség és hazaszeretet a gyűlölködés mellett, ez lehet az üzenete. Egyetlen észrevételem lenne: a cím... kevés olyan átlagolvasó akad, aki kapásból vágja, mit is jelent a címben a három latin szó. Szerencsés lett volna szerintem magyarul odaírni zárójelben legalább. Persze, tudom, Google a barátunk..és ahogyan a novella végén említi is a szerző, keressétek meg - ahogyan én is tettem- a Történelmi írósarok című beszélgetését Iván Katalinnal. Izgalmas portrét hallhatunk.

Van két novella, ami témájában, hangulatában illeszkedik a történelmi korokhoz, de nem igazán az elhunytakhoz köthető. Erős, fontos írásnak érzem Cseke Lajos Keserű emberek bemutatkozó novelláját. A bukovinai menekültek helyzete drámai, elgondolkodtató sorsokat mutat meg. A történelem viharai a kisembereket sem kímélték sosem. Megtört, üldözött, megkeseredett emberek története ez.

A másik címbajom Hacsek Zsófia írása volt. Erről nekem rögtön a szintén tragikus hirtelenséggel, fiatalon elhunyt színész-rendező, Balikó Tamás jutott eszembe...ami persze nem baj talán. Izgalmas, krimiszerű történet, borongós hangulattal a Balikó utolsó utasa novella.

Kifejezetten tetszett Cselenyák Imre írása, ahol a négy főszereplő az elhunyt kollégákról kapta a nevét. Nem mellékesen jó kis jellemrajzokat is kapunk a kalandos novellában. Ötletes és humoros, színes történet, ahogyan kiemelkedően jó Schmöltz Margit Csokoládé, törökméz írása is. Ő is eredeti módon emlékezik az elvesztettekre. Maga a novella is igényes, fontos tartalommal bír. Az emberkereskedelem javában virágzott akkoriban, janicsárnak kellett az utánpótlás. Nem árulom el, mi módon és hogyan menekült meg kis hősünk a rá váró élettől. Hatásos, ütős lett. 

   

Trux Béla szívhez szóló egyszerűségében emel keresztet barátjának, Rozsnyai Jánosnak. A táltos keresztje és a Betyárkaland regények szerzője nagy szívű mesélő volt az életben, ez kiderül most is. 

János hőse, Ketel visszatér a Maros partjára. A Keresztúton meleg hangú és igazán emberközeli megemlékezés. János, aki tanár, író, helytörténész, Maroslele díszpolgára volt, megérdemelné az elismerést. Bízom benne, talán egyszer még János utolsó regénye Az istenasszony sírja megjelenik, nem marad a fiók mélyén. 

Számtalan emlék kavargott bennem olvasás közben. Találkozók, dedikálások, beszélgetések, vagy akár kisebb viták váltak mára történelemmé. Igazán hatásos írásokat gyűjtöttek össze, emlékeztetve arra, hogy az ember törékeny, az élet egy pillanat. Lajostól a Legényfogó színpadi jelenet került be, aminek humora jellemzően fergeteges, megvillantva milyen volt az igazi Csikász-humor.
    

                               

Soós Tibor és Pete László Miklós is Urbánszki emléke és munkássága előtt tiszteleg egy-egy novellával. Az egyéni stílusú, szókimondó humort felvillantó írások találóak. A kötetet Rabszolgasors címmel Urbánszki Laci utolsó, már el nem készülő regényéből egy részlet zárja.

Életrajz, megjelent írások összefoglalója is helyet kapott a könyv végén. Emlékük legyen áldott, köszönet minden sorért!

      









Kiadja: Történelmiregény-írók Társasága
Budapest 2022
Szerkesztők: Soós Tibor, Hacsek Zsófia
ISBN: 9786155816239

Harcosok, vértanúk, boszorkányok

Harcosok, vértanúk, boszorkányok 
Tamási Izabella (szerk.)




                                                                                               












A Történelmiregény-írók Társasága egy igazán jó hagyományt teremtett. Immáron ötödik éve jelennek meg novellaválogatásaik és viszik az olvasóikat egy kalandos időutazásra. A történetekben az ókor, az államalapítás időszaka mellett a sötét középkor, a török idők majd a századforduló és a II. világháború történelméről villannak fel képek.
A legfrissebb kötetbe 16 szerző írása került be. Néhányat kiemelnék kedvcsinálónak a olvasáshoz.


Egy novellaválogatás ritkán tud igazán egységes lenni. Fontos az erős, hatásos indítás, ami rögtön megfogja, megszólítja az olvasót. Itt a humor kapott most szerepet.
Andy Baron nyitó novellája volt idén is az egyik, ami erről gondoskodott. Szórakoztatóan vicces pillanatokat ad az olvasónak a régi Róma hangulatát megidézve. Az emberi huncutság nincs korszakokhoz kötve, mindig voltak ügyeskedők, akik egy kis bolondozásra kaphatóak, főleg, ha még anyagi hasznuk is lehet ebből.

Soós Tibor novellája egy komor hangulatú történet, Imre herceg feltételezett házasságának körülményeiről és a vadászbalesetéről ad hátteret. A pogány időkben is akadt egy történelmet befolyásoló, véletlen felbukkanó vadkan ... ez szegény Zrínyit is megkísértette a későbbiekben. Emberi sorsok, drámák mai napig ható történések nem kíméltek senkit, semmikor. Ez kiderül ebből a novellából is.

"Mi magyarok okozzuk a saját vesztünket! A világ sosem tudna legyőzni bennünket, így mi magunk írtjuk mi magunkat!"

Cselenyák Imre történetéből Gellért püspök vértanúsága és megrázóan szomorú drámája tárul fel.
Bónizs Róbert a boszorkányüldözésről kanyarított egy novellát, ahol az emberi butaság végtelenségéről kapunk bizonyságot. Ártatlan áldozata számtalan volt a boszorkányüldözésnek azokban az időkben. A hitetlenek vagy inkább tudatlanok körében elképesztően aljas eszközöket is bevetettek. A tudás veszélyes is lehet, főleg ha elvakult gyűlölettel párosul.

Urbánszki László novellája egy korabeli fogadóba viszi olvasóit. A marketing már akkoriban is jól jött egy új vendéglőnek. Ezt egy jó ötlettel, találékonysággal valósította meg a fogadós, kihasználva
a vásári forgatag adta lehetőséget. Ez is egy szórakoztató írása a kötetnek.

Ajándék a címe Bányai D. Ilona történetének. A régi magyar mondákat idézően mesél az idegen vadászról, aki a szegény ember pártfogójává lett. Az álruha természetesen a nép körében igen népszerű Mátyás királyt rejti, ahogy az sejthető. Ez az írás számomra ismét megmutatta, hogy az egyszerű emberek nehéz sorsa, mindennapi szenvedési is jellemzően fontosak.
Léleksimogató legenda a szegény ember szerencséjéről, a becsületről. Véres harcok, csaták nélkül is él a történet, ami a Boszorkánykör regénysorozathoz jól illik hangulatában. Üde színe ez a válogatásnak.

Igen eredeti hangú, informatív történet Dr. Várkonyi Tibor novellája, ami a kedvencek közé került. Isztambulba repülünk az időgéppel. A Hét torony őre történetben kiderül, bizony itt előkelő, magyar főrendű urak is raboskodtak. Aki azonban ide bekerült, annak élete leáldozott. Keserves rabság várt rá. 2009 óta látható egy emléktábla, ami a hős magyar nemesek nevét őrzi. Török Bálint az Egri csillagokból ismerős lehet már az olvasónak, itt feltűnik ismét.

"2009-ben gránit emléktáblát avattak Isztambulban a Héttoronyban raboskodó magyarok emlékére. A rabokat korhű viseletben ábrázolják és magyarul, (angolul) és törökül ez a felirat olvasható: „Török Bálint, Bornemissza Gergely, Majlád István, Béldi Pál és mindazon magyar rabok emlékére, akik hazájuktól távol, a Héttoronyban raboskodtak a XVI–XVII. században.”





Több novella végén olvasható a valóságos háttér ismertetése, így a felbukkanó valós személyek számára állít emléket. Érdekesek ezek a kiegészítő magyarázatok a történetekhez. Bakóczy Sára, Tapodi Brigitta írásai is ide sorolhatók. Feltűnik ezekben Festetics György és a kastélya vendégei, Kazinczy vagy Berzsenyi Dániel és a korszak több meghatározó irodalmára is. Brunszvik Teréz és Teleki Blanka mellett a gyerekek is főszerephez jutnak a Kéz, fej, szív novellában.


"Az érzések a szív mélyén lakoznak, a gondolatok a fejben születnek, a cselekvés pedig a saját kezedben van. Ez a te szentháromságod. Sose feledd!" 

A kötet másik kedvence számomra, Csikász Lajos Legényfogó novellája volt. Az Arany és vér regény történetéhez kapcsolódó, de önálló írás a lehető legmókásabb, ahogy azt a cím is sugallja. A férjfogás egy egészen eredeti módját ismerhetjük meg. Az alapprobléma napjainkban is kísérti a hajadon lányokat, no de a magyar nem megy a szomszédba némi leleményért. A lány becsületének megmentése mindenek előtt. A Csikász-féle ízes humor garantáltan kacagtató pillanatokat szerez az olvasónak.

Három novella a kötet végéről, ami számomra az eszenciája volt a válogatásnak. Gál Vilmos Asztaltársaság írásában a bécsi világkiállítás idején járunk. Itt is ismert emberek elevenednek meg, szolgáltatnak jó hátteret egy szívmelengető történethez. Herman Ottó, Színyei Merse Pál és Keleti Károly ül többek között annál a képzeletbeli asztalnál.

Trux Béla meglepett, bátran kilépett a megszokott komfortzónájából. Nem a templomosok vagy a középkor elevenedik meg írásában, hanem a Sztálingrádi csata egyik női orvlövészének gondolatait olvashatjuk. A pusztító háború névtelen hőse a Nyulacska, aki érdekes hátteret mesél el az olvasónak. Izgalmas, merész és jó lépés volt ezt megírni, tetszett. A kötet egyik ékköve lett ez a novella.


Izolde Johannsen visszakanyarodik utolsó regényéhez. Lebensborn a címe a novellának, ami az Észak magányos királya egyik mellékszálát zárja le. A feszültséggel teli regény érzelmeket is megmozgat, ahogyan a novella is. Olyan norvég nők állnak a középpontban, akik német katonával estek szerelembe. Mert ugye a szerelem vak.. nem nézi a háborús helyzetet, nincs nációs előítélet az érzésekben. Főleg, ha az kölcsönös. Az ebből a kapcsolatból született gyermekről mesél a novella, aki minderről semmit nem tehet.




Ajánlom minden történelmünk iránt érdeklődő, azt szerető, kikapcsolódásra vagy ismerkedésre vágyó, olvasó embernek. Mindenki kedvére válogathat ebből a történetgyűjteményből. Jó kalandozást, szórakozást kívánok.



A kötet ITT megrendelhető!




A művek szerzői: Trux Béla, Izolde Johannsen, Hacsek Zsófia, Gál Vilmos, Tapodi Brigitta, Bakóczy Sára, Csikász Lajos, Bányai D. Ilona, Gáspár Ferenc, Urbánszki László, Bónizs Róbert, Cselenyák Imre, Solymár András, Soós Tibor, Andy Baron, Várkonyi Tibor





Történelmiregény-írók Társasága, Budapest, 2019
230 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155816178

A két fejedelemasszony

Csikász Lajos: A két fejedelemasszony
(Rákóczi 2.)




                                                                                         












Kicsit messzebbről futok neki ennek az ajánlónak. Egyik kedvenc szépíróm, Grecsó Krisztián mesélte egy író-olvasó találkozón néhány éve: egy könyv mindenkiben van, talán kettő is. Ám a harmadik (és utána a többi) megjelenése után merte Ő magát halkan írónak nevezni. A Csikász-univerzumra én is a harmadik "liliomos kötet" után figyeltem fel. Jól tettem, hogy csatakoztam, természetesen az első résztől olvasva a sorozatot. Azóta Csikász Lajos bőven meggyőzött: jó író.

2017 őszén számomra az év történelmi könyve Az utolsó oroszlánkölyök lett. Nem kis izgalommal, türelmetlenül vártam a folytatást. Ez most megérkezett, ami Lajos tizedik könyve! Mindenképpen elismerésre méltóan szép teljesítmény. A Rákóczi-történet a második részéhez érkezett.

Megbízható, egyenletesen jó színvonalú könyve továbbra is a történelmi tények és az írói fantázia színvonalas terméke. A mesélő stílussal megírt, kellően izgalmas és fordulatos, színes történet ezúttal a családi lélektan mélységeibe enged bepillantani a két asszony párharcán, érzelmein keresztül. Igazából nem bántam, hogy kevesebb a vérgőzös csataleírás, mert néha úgy érzem, a történelmi regényírók egyik-másika szinte versenyre kelve "ki tud minél drasztikusabb, véresen sokkoló jelenetet írni" módszert alkalmazza. Azért akad itt is némi kard villantás, harc. A kurucok és a császáriak nem maradnak nyugton. A borsi vár és környéke lesz erre most helyszín. A történetben feltűnik Ilona testvéröccse, Zrínyi János is, ahogyan Öcsöd most is említésre kerül.

A regény cselekménye két idősíkon fut. Ahogy az első kötetben most is a regény vázát II. Rákóczi Ferenc visszaemlékező múltidézése adja. A rodostói száműzetése idején meséli tovább családja történetét Mikes Kelemennek. Az írnok alakja is emberközelibbé válik ezáltal. A hű krónikás is már idősödő ember, és a fejedelem is érzi közeledni a véget. Fontosnak tartja a valót megörökíteni, az igazság maradjon meg az utókornak.


A regény kezdetén Ilona még mindenórás, viselős. A boldog szerelemben élő ifjú párhoz megérkezik a kedves mama, a szigorú és rideg Báthory Zsófia. A két nő viszonylagos békéje, a rövid fegyverszünetek az ifjú Rákóczinak és az unokáknak tudható be. Szinte végig állandó a nézetkülönbség közöttük. Zsófia nehéz természet, nem tűr ellentmondást. Két segítője a háttérből Kiss Imre páter és tulajdon testvérhúga, az apáca Hedvig. Ők igen erős befolyással vannak az idős fejedelemasszonyra. Ez már az újszülött fiú névadásánál megmutatkozik. Valahogy én magam sem tudtam, hogy II. Rákóczi Ferenc Lipót is volt... a meghökkentő miértre ad választ a regény. Persze ez az adott történelmi helyzetben érthető, ám ezt egy Zrínyinek eltűrni és hagyni nem kis feladat.




Ez csupán egyetlen apró tényező a számtalan pillanatból, ami anyós és menye között vitához vezetett. Zrínyi Ilona azonban nem csupán szép és okos, művelt nő volt, szerencsére jó diplomáciai érzékkel is megáldotta a teremtő. A Zrínyi és a Rákóczi család fokozottan terhelt múltja súlyos teherként nehezedik az utódokra. Az örömöt hamarosan a dráma váltja fel, hirtelen váratlansággal, alig három hónappal fia születése után elhalálozik az amúgy jó egészségnek örvendő, fiatal apa. I. Rákóczi Ferenc 31 évesen távozott. A halálának pontos okát valószínűleg sosem tudjuk meg, ám Csikász Lajos mesteri elmélete egészen hiteles, megállja a helyét. Az összeesküvés elmélet, a mérgezésre hihető. Háttérben természetesen a Habsburg ház áll, akik még mindig tartottak egy fiú utódtól. Nem is beszélve az akkori törvényekről, hogy a hatalmas birtokok bevételére, a kincsekre is igényt tarthatott az udvar. Ez a regény egyik fő csúcspontja. A figyelmes olvasónak a finom áthallások jelen korunkra kiolvasható a sorok között.




A kis árva fiú anyja és nagyanyja szeme fénye volt. Ilona beköltözött Munkácsra, ami anyósa fennhatósága alatt állt. II. Rákóczi Ferencet már katolikus szellemben is nevelték. Az előzmények itt is fontosak. A két nő lelkében dúló érzelmek szemléletesek. Nem kevés fondorlat és nehézségek árán sikerült keresztülvinni, hogy a Rákóczi árvák gyámságát ne Lipót kapja. Elképesztő a háttér, az emberi sorsok kiszolgáltatottsága, ami a politika kereszttüzében állt. Igazi családregény, belső személyeskedésekkel és a hatalom árnyékával spékelve. Szerelem, összeesküvés, érzelmek kavarognak a történelem viharában. Természetesen a jól ismert Csikász-humor is megjelenik a lapokon. Szépirodalmi igényességgel megírt, finom lírai részekkel tűzdelt a regény. Ok és okozatok, a miértek adnak választ a történelmi tényekre.




A kém és orrgyilkos alakja remek negatív karakter, ahogyan Zsófia asszony két "lelkiismerete" a páter és Hedvig nővér is elképesztően gonoszak. A két egészen külön gondolkodású, fejedelemasszony igazi egyéniség. Párharcuk I. Rákóczi váratlan halála és temetése körül is megjelenik, összecsapnak az indulatok. Ahogyan néhány évvel később, Thököly felbukkanását sem nézi jó szemmel Zsófia asszony, aminek természetesen hangot is ad. Ilona többszörösen nehéz helyzete, sorscsapásokkal teli életútja, példás helytállása elismerést érdemlő. Jó példa ez arra, hogy az okos és határozott döntéseknél az érzelmek is szerepet kapnak, ahogyan a nők is. A szereplők emberi oldala, érzelmei és hibái is megjelennek. Árnyalt és kiváló korrajz. Nagyszerű ötlet, hogy a Vörös-kék lobogók története finoman belefolyik, szereplői itt is megjelennek. A borító ismét kiváló munka, Csikász Katalin érdeme.



Zsófia fejedelemasszony elhalálozása után Ilona marad az egyedüli fejedelemasszony, akinek örömmel esküdnek fel a munkácsi vár lakói. Természetesen a Báthory kincsek és a fejedelemasszony végrendelete a páter "jóvoltából" még okoz nem kevés kalamajkát. A hatalmas Rákóczi vagyonra és a Báthory birtokra, a várakra többen is igényt tartanának.

A regény hangulata és a történet elgondolkoztató, igazi háttérdokumentum, olvasmányos formában. Élvezetes, jó karakterekkel, korhű és izgalmas. Egy újabb kitűnő történelmi regény Csikász Lajos műhelyéből. Kíváncsian várom a folytatást. Szerezd meg te is kedves olvasó, érdemes! Már e-könyvben is kapható!

Köszönöm! :)


ITT tudod a Gold Book Kiadótól megrendelni! 


Csikász Lajos: (1964.)


Földrajz - történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat.

2013-ban jelent meg az Anjou-lobogók alatt sorozat nyitókötete, ami eddig összesen négy részesre bővült. 2018 tavasza egy zseniális előzmény-történtet hozott a Megátkozottak címmel.
2016 őszén jelent meg az új sorozatának A félhold alkonyának nyitókötete, a Vörös-kék lobogók alatt, majd a folytatás A kuruc király és az Arany és vér lett ennek a sorozatnak a harmadik kötete.
Szegeden él feleségével és két fiával.







Gold Book, Debrecen, 2019
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634265368

Arany és vér

Csikász Lajos: Arany és vér 


                                                     











Nincs könnyű helyzetem, hiszen Csikász Lajos nagyívű történelmi kalandregény-sorozatáról már sok jót leírtam. Lajos kifogott rajtam, magamat ismételhetem: ezúttal is jól szórakoztam, tetszett a történet felépítése, sodró lendülete, egyéni humora. A Félhold alkonya sorozat harmadik része Arany és vér címmel került a boltokba. A török uralom utolsó évtizedeiben járunk az 1680-as években.

A történet most is irodalmi igénnyel megírt, cselekményes, fordulatokban bővelkedő, sokszor széles mosolyra is késztető, szórakoztató történelmi kalandregény. A remek tempójú, sodróan izgalmas cselekményben akad ármány és szerelem, harc és árulás, cselvetés és kalandok sokasága. Imádtam az ízesen humoros, színes magyar nyelvezetét. Csikász Lajos úgy mesél, hogy leköti, megragadja és nem engedi az olvasó képzeletét. Teszi ezt egyenletes színvonalon, regényről-regényre. Írói kvalitása, tudása egyértelműen az egyik legjobb történelmi regényíróvá emeli. Számomra Az utolsó oroszlánkölyök és a liliomos sorozat 0. része a Megátkozottak az etalon. Azóta Lajos, akár a telefonkönyvet is megírhatja, tőle bármire vevő vagyok, elolvasom. Íme ismét egy remek folytatás egy tartalmas történelmi regény, ahol az eseményeket több szemszögből ismerhetjük meg. 

Már a cím sokat mondóan sejteti a kalandokat. Arany és vér! Nagyon kifejező, az arany bizony elveszi sokak eszét, tisztánlátását. Az pedig egyértelmű, ha többen is pályáznak ugyanarra az aranykészletre, bizony vér nélkül nem megy! Itt is folyik a hősi vér, fondorlat és kaland bőven adja magát. Legtöbb esetben Erdélyt siratjuk, ám a Felvidék aranybányái is súlyos veszteség az országunknak, erről meggyőzött a regény. A korabeli politikai viszonyok bemutatása is szemléletes. Képet ad a mindennapokról, az emberek szokásairól és életéről. Valahogy más szemmel nézzük az egykori történéseket, hogy a háttérről is képet kapunk. 

A szereplők zseniális karakterek, Lajos remek jellemrajzokat szőtt a regénybe. Életteli a történet, gyarló és esendő figurákkal. Kiemelkedik Légrády Gáspár és a szolgája Vas Pongrác. Nagyon kíváncsi leszek, milyen sorsot szán nekik a szerző. Finoman romantikus, picit pajzán Lapu Piroska és a szende Orsolya kisasszony karaktere. A bimbózó szerelem szárba szökken és a barátság is békés mederbe ér általa. A martalóc útonállók közt is akad két fontos női mellékalak.Ők még veszélyesek is nem csak szépek. Itt kiemelkedik még a bandavezér, Tiborc figurája. Agyafúrt, kellően gonosz alakja az eseményeknek. Méltó párja Pongrácnak. A gyors meggazdagodáshoz sosem vezetett sima, egyenes út.


Minden történelmi regénybe kell egy kis harc, egy kis csata, ahol izgulhat az olvasó a szereplőkért. Fülek eleste, vagy a pénzverde kirablása ilyen kaland az olvasónak. Hatalmas cselszövések, hiszen nem meglepő módon, de mindenkinek az aranyra fáj a foga. Sütögetik a saját pecsenyéjüket, ám, hogy ki lesz a nyerő az maradjon titok. A két szerelmes barát, Lehoczky Ferenc és Szentiványi Péter is visszatér. Ők katonai tudásban, jellemben emelkednek ki a többi szereplő közül. Természetesen kiegészülve néhány új színes karakterrel. A folytatás bővelkedett fordulatokban, érdekes karakterekben, rendkívül igényes és változatos leírásokban, vicces párbeszédekben.

Thököly nekem elég vérszegény, szinte mellékszereplő, engem nem győzött meg. Sem hadi tudásáról, sem pedig karizmatikus voltáról. A basa és a Bécsi udvar között ő egy ügyes próbálkozó. Mellette a kuzinja, Petrőczy sokkal erőteljesebb figura. Olvastam volna többet a kis Rákóczi Ferke és Thököly kapcsolatáról is. A regény egyik leghumorosabb, legeredetibb része számomra egy vers volt, amin könnyesre vigyorogtam magam, percekig nem tudtam az olvasást folytatni. Tinódi Lantos Sebestény is megirigyelhetné, amit nagy vígságában Csikász "Lantos" Lajos papírra vetett. A történet legfőbb erőssége a kalandok mellett, irodalmian szép nyelvezete, leíró részei. A szépséges borító ezúttal is Csikász Katalin keze munkáját dicséri.


A Félhold alkonya sorozat kötetei: Vörös-kék lobogók, A kuruc király, Arany és vér.








Csikász Lajos: 1964. 03. 08. Kunszentmárton

földrajz-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír.
1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat, ami az egyetlen jelentősebb hazai sci-fi elismerés. Időjárőr kisregényéért kapta meg. Szegeden él feleségével és két fiúgyermekével.

















Gold Book, Debrecen, 2018
320 oldal · ISBN: 9789634265177

Megátkozottak

Csikász Lajos: Megátkozottak 
Az Árpádok alkonya





                                                                                   











Nagyon nagyon vártam ezt a könyvet! Csikász Lajos ismét lenyűgözött az utóbbi idők legjobb történelmi sorozata elé kerekített regényével.

Az Anjou lobogók alatt című színvonalas sorozat az egyik kedvencem a szerzőtől. Ahogy a sikeres filmek esetében itt is elkészült egy előzménytörténet, ami önálló kötetként is olvasható. Az Ezüst sávok, arany liliomokból megismert Ócsárd nembeli Imre édesapja, András családjának szomorú sorosa is megelevenedik a történelmi előzményekkel.


A fordulatokban gazdag történet a szomorú sorsú IV. László életét és uralkodását eleveníti fel, meséli el halálának lehetséges okait. Nem véletlen kapta a Kun László ragadványnevet a tízévesen királlyá lett ifjú. Történelmi ismereteimet felfrissítve már a gyerekkora sem volt zökkenőmentes. A felügyelettel trónra került és jó ideig bábkirályként "uralkodó" László talán nem véletlen élte a szabadabb életet, került a kunok bűvöletébe. Ifjú sihederként tehetetlen bábként vergődött a királyság báróinak hatalmában, fontosabbak voltak kun szeretői. Kibújva a felelősségek alól, nem érezte a királysággal járó döntések súlyát, annak eredményét felmérni is képtelen volt. Így anyjára az özvegy királynéra és az ország nagyuraira hagyta a döntéseket.

Kiszámíthatatlan viselkedésével nem kevés gondot okozott. Persze a hatalomból Erzsébet is szívesen részesült, aki mégis úgy gondolta jó ötlet egy rokont a fia mellé állítani tanácsadónak. Ez a kiválasztott rokon lett Arbuz a regény másik főszereplője. Ezzel a kígyót (farkast) melenget elve igazolódik, de erről később. Arbuz ritka aljas, köpönyegforgató, álnok figura.

Kiváló jellemrajzokat kapunk, sodró párbeszédekkel, humorral, lírai szépségű leírásokkal.
Már a nyitó bekezdés megfogja az olvasót: látványos a vörös sugarakkal kelő nap, a nyári hajnal megjelenítése szépirodalmi szintű szöveg, ami végig jellemző a regényre. Jó volt olvasni, a történet az egyszerűségével, olvasmányos és lendületes tempójával, jó felépítésével mindent visz. Tartalmas és szórakoztató, elgondolkodtató regény. A szereplők élnek, valódi hús-vér alakok: szeretnek, gyűlölnek, szenvednek és vágyakoznak, aljas módon ármánykodnak. A regény eseményeit egy titkos szerelmi szál is színesít.


A harcok leírásai most is igen szemléletesek lettek, azonban ennek helye van a történetben. A lecsapó kardok, szablyák és a dübörgő lovak nyomában arat a halál. A belső árulás elképesztő eredményt hoz. Az igazi gonosztevővé lett, aljas áruló Vönöcki Sándor is színre lép. Tevékenységét vér és könnyek kísérik. Sűrű és komoly, fajsúlyos a regény. Egyenletesen jó stílusban ír Csikász Lajos, élmény olvasni. Ez MINDEN regényére jellemző, ami nem kis teljesítmény. Egyszerűen a helyén van minden, jó arányban keveredik a valóság és az írói fantázia. Megkapóan szép leírásai, ízes nyelvezete és humora pedig tökéletesen oldja a komor képeket.

A hatalmi játszmák további szereplői a bárók mellett Lodomér érsek. Az egyház befolyása nem meglepő. A regény egyik fontos jelenete a kiátkozott király "megtérése" az egyházhoz. A későbbiekben Lodomér érsek sem vetette el a gondolatot, hogy ideje lenne uralkodót cserélni...


Valóban megdöbbentő, hogy László később ráébredt hatalmára, házassága és a trón biztonságára, ami az ország sorsát is befolyásolta. Erre édesanyja, Erzsébet halála döbbentette rá. Jól látta, mérte fel tetteinek súlyát, László jellemfejlődése jól megrajzolt. Sajnos egy"bábkirálynak" a bárók és a kunok is nagyobb hasznát vették volna. Terveit már nem tudta megvalósítani. A jobb sorsra érdemes IV. Kun Lászlót alig 28 évesen érte utol a halál. Ez aljas módon kitervelt és véghezvitt volt. Igen, a cselszövők megbűnhődnek, Ármány és árulás után vérgőzös a bosszú.
A trón betöltésének problémája újabb nehézségeket jelentett a Magyar Királyság számára. Az egyéni érdekek, a végtelen önzés, a széthúzás nem újdonság. A záró monológ drámai hatással bír. A feltett kérdés a mai napig aktuális. Sajnos, teszem hozzá, alig van lényegi változás.



Csikász Lajos úgy mesél, hogy nem csak leköti és megragadja az olvasó képzeletét, de az adott kor szokásait, embereit, történéseit is biztos kézzel rajzolja meg, alapos ismereteket is nyújt. Csak ajánlani tudom ezt a kiváló előzményt és magát a sorozatot. Igényesen szórakoztat, miközben a történetben jó elmerülni. Kifejezetten ajánlom a szerző utószavait, ez esetben is érdemes elolvasni.

Lehetetlen szó nélkül elmenni a szépséges és kifejező borítók mellett. Ez is a sorozat védjegye. Igényesek, jól adják vissza a regények hangulatát. Csikász Katalin most is szemet gyönyörködtetően szépet alkotott a regényhez. A megtépett, vérrel pettyezett lobogó a kardok sűrűjében, színeiben is hozza a hangulatot. Egy újabb remek darab a Csikász-műhelyől. Csodás, őszintén gratulálok!
...és nagyon várom a Rákóczi 2-t!

A sorozat részei: Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok, Éjszín liliomok, Haragvó liliomok.


 A Megátkozottak vagy a liliomok további részei és minden Csikász Lajos eddigi regény a kiadótól nagy kedvezménnyel IDE kattintva rendelhető!!

A regény fülszövege:

Az Ezüst sávok, arany liliomokból ismert Ócsárd nembeli András és Letenyei Zsigmond még IV. László királyi testőrségének fiatal száznagyai, akik az árulások és intrikák közepette is hűségesen szolgálják a királyt, ám egy ifjú nemes, Vönöcki Sándor Budára érkezése tragikus fordulatot eredményez mind az ő életükben, mind az ország sorsában.

Csikász Lajos új regénye az eddigieknél árnyaltabb képet ad az 1286–1290-es évek Magyarországáról, és önállóan olvasható előzménytörténete a szerző Anjou-lobogók alatt című sorozatának. Az olvasó nem csak a Kun László királyságát feszítő ellentétekről és viszályokról tájékozódhat, de elmerülhet a „liliomos” kötetek szereplőinek előéletében és megértheti azokat az ellentéteket, amelyek mintegy másfél évtizeddel ezen regény eseményei után meghatározzák a cselekedeteiket.

Csikász Lajos: 1964. 03. 08. Kunszentmárton

földrajz-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat. Szegeden él feleségével és két fiúgyermekével.









Gold Book, Debrecen, 2018
376 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634264750

Évszázadok ösvényein

Évszázadok ösvényein 
TRT novellaválogatás







                                                                               









A Történelmiregény-írók Társasága negyedik novelláskötete tizennyolc históriát tár az olvasók elé.
Ahogy az lenni szokott, a történetek korszakonként, időrendben követik egymást. Kalandos utazást tehetünk térben és időben, a háttér-információkkal, érdekességekkel, esetenként humorral megírt novellák segítségével.


Ahogyan a hozzáértő írók, irodalomtörténészek szerint nagyon nehéz jó novellát írni, ez fokozottan lehet igaz a történelmi novellákra. Hiszen az adott kor hangulatát, jellemzőit megidézni, bemutatni és ábrázolni az eseményeket, szereplőket, mindezt tömören és velősen nem könnyű. Egy regény terjedelemben több lehetőséget ad az íróknak. Most először éreztem azt, hogy ez a kötet nem mindig képes ezeknek az elvárásoknak megfelelni. Persze nagyon kis szórakoztatóak ezek a novellák, de maradandó hatást alig néhány tudott most elérni. A már bevált, bizonyított, márkává nemesedett nevek hozták a színvonalat ezekben a rövid írásokban is. Itt a "rövid" lenne a hangsúlyos, mivel volt több novella, ami már-már kisregény hosszúságú lett. Ami éppen nem unalmas, de elveszti a lendületét, lexikon vagy iskoláskönyv-szagúvá válik.


Tagadhatatlanul színes kis gyűjtemény kerekedett ki most is. Mindegyik novellában találtam valamit, amit jó volt olvasni benne, mégis az ötödik novella elolvasása után mondtam: Hűha, ez jó lett! A meghökkentően drámai befejezéssel kapott egy olyan ívet a történet, hogy emlékezetes maradt. Ez Bányai D. Ilona írása volt. Mitől Rémálom a cím, arra az utolsó egy mondatban ad ütős választ Ilona. Klassz lett, gratulálok!

A kötet írásai közül kiemelkedett még számomra Csikász Lajos Sátánfi története. Igazi kis remek írás, az író még anno éppen a TRT-válogatásban megjelent A futár novellájával "vett meg". Cselekményszövése tökéletes, van remek hangulata, és persze humora. Trux Béla: A keraki esküvő története valóban jó háttér és a megszokottan jó stílusban írt novella, érdekes adalékokkal, jellemrajzzal az író regényeihez. Az ő írásai egy külön kis világ számomra a történelmi-regény írók világában.


Tetszett még Urbánszki László férfiasan kalandos története, hangulatkeltésben és humorban tökéletes ő is, ahogyan Szélesi Sándor vagy Bónizs Róbert írásai is emlékezetesen jók voltak, vagy Gál Vilmos furcsa című története is tetszett nekem. Az egyik legizgalmasabb ötlet, hogy olvashattam Semmelweisről, arról a nagy magyarról, akit alig ismernek a saját hazájában. Neki igazán nehéz, küzdelmes élete volt. Egy tényfeltáró regényt is olvasnék erről, az ellene szőtt összeesküvésről, halálának körülményeiről. Semmelweis Tapodi Brigitta novellájának főhőse.

A két záró novella volt még remek befejezése a kötetnek. Nem csak napjainkban, de már az 1900-as években igen nagy kivándorlási hullám volt Amerikába, erről írt Andy Baron. Izolde Johannsen egy létező, napjainkban is látogatható helyre kalauzolja el ismét a kíváncsi olvasót. Ahogyan az előző kötet Sziklakórház írása, úgy a sort egy olyan város története zárja, amelyről keveset tudunk. Tanulságos megismerni Oradour történetét!



Sokszínű és érdekes, izgalmas barangolást tehet a kíváncsi olvasó a történelem ösvényein. A témaválasztások és a stílusok valóban annyira különbözőek, hogy bárki megtalálhatja a hozzá közelálló történetet. Mindenképpen egy szórakoztató, esetenként akár új ismereteket is adó, kalandozásban lehet része az olvasónak.

A kötet írásait Tamási Izabella szerkesztette.


A művek és szerzőik:

Cselenyák Imre: Hermotimosz, az eunuch
Pete László Miklós: Kedves nászuram
Dr. Várkonyi Tibor: A varázsgyűrű
Trux Béla: A keraki esküvő
Bányai D. Ilona: Rémálom
Csikász Lajos: Sátánfi
Novák Andor: Lázár nemzetsége
Urbánszki László: A viadal
Szélesi Sándor: Halál az égből
Gáspár Ferenc: A király álma
Gál Vilmos: S. F. V. Y
Bónizs Róbert: A bátor ara
Hacsek Zsófia: Marie-Antoinette gyámfia
Tapodi Brigitta: Kalászszemnyi erő
Nemere István: Augusztusi szonáta
Soós Tibor: Remény
Andy Baron: A homburg kalap nem megy Amerikába
Izolde Johannsen: Oradour






























Történelmiregény-írók Társasága, Budapest, 2018
254 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155816017

Az utolsó oroszlánkölyök

Csikász Lajos: Az utolsó oroszlánkölyök 
Rákóczi I.







"Gyarlók vagyunk, barátom, csak emberek, semmi más, és ezen a trónra lépés sem változtat egy szemernyit sem."                                                                   







Csikász Lajos az Anjouk krónikásaként lett ismert az olvasók előtt. A Vörös-kék lobogók sorozata már átvezet a kuruc korba. Ezúttal Az utolsó oroszlánkölyök azaz II: Rákóczi Ferenc életéhez nyúlt vissza. Valóban zseniális, hibátlan történet kerekedett ki ismét a klaviatúrájából. Nem csak a történelmi tények, a valós személyek emberi oldalának ábrázolása sikerült kiválóan. Szépirodalmi igényességgel megírt, gyönyörű leírórészek mellett korhű szöveg, sok humorral és remek történetvezetéssel ad élményt olvasóinak. Ez egy fontos és kiemelkedő regény az írói pályán, nem csak az eddigi legszebb borító miatt.






A történet jóval hamarabb kezdődik, amíg a két öntörvényű, erős egyéniséggel rendelkező majdani szülők egymásra találtak. Vagyis I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona kapcsolata adja az előzményt. Némi szülői ráhatással, az ország érdekeit is szem előtt tartva került a két fiatal a házasság kötelékébe. Addig azonban sok esemény előzi meg az esküvőt.

A regény cselekménye két idősíkon fut: az 1660-as évek eseményeit bemutató fejezetek közé átvezetőként a Rodostóban száműzetésben élő, már idős, vezérlő fejedelem és Mikes Kelemen beszélgetései kerültek. Afféle történetmesélős, baráti beszélgetés, amiben a már beteg fejedelem visszaemlékezik. Ez által kel életre a régmúlt története. Bepillanthatunk a két ember kapcsolatába, megismerjük az ő barátságukat, gondolkodásukat is.







A fordulatos, cselekményekben gazdag történet a korszak remek krónikája. Munkács várában veszi kezdetét a regény fonala. Báthory Zsófia szigorú, de következetes anya volt. Erős kézzel intézte a birtok ügyeit és tartotta felügyelete alatt a gazdag, úrifiúk életét élő I. Rákóczi Ferenc -Ferkó- életét. Mint megtudjuk, az alig húsz éves fiú, remek vadász, igazi sármos szépfiú, bár kissé léha módon viselkedik. Nem csoda, ha elsőre Ilona ellenszenves, üresfejű alaknak tartja. Ferkó betegeskedő, idős anyja elhatározza az ország sorsára gondolva, ideje a házasságnak, talán megkomolyodik és utódokat is nemz imádott fiacskája, nem csak fattyúkat... Ferkó remek jellemrajza fokozatosan alakul, rajzolódik ki a későbbiekben egy odaadó, szerelmes hős alakja. Aki bizony művelt és remekül tudja kezelni anyja szigorát.



Másik fontos helyszín a Zrínyiek birtoka Csáktornya. Itt egy réges-rég eladósorba került, szépséges leány ismerkedik a szerelemmel. Zrínyi Ilona a történet kezdetén huszonkét évesen már vénlánynak számít az akkori elvárások szerint. Szülei őt szánják Ferkónak, amiről ők már egymás közt egyezkedtek, természetesen a két fiatal tudta nélkül. Ez is elég jellemző a kor házasságaira, hogy a politika és a vagyon kovácsolta össze. Nekik még szerencséjük is volt, hiszen kialakult köztük egy mélységes vonzalom, amit Ilona műveltsége és elhívatottsága is segített. A szülők vizitre érkeznek Trencsénbe, aminek része a Teplicei hőforrás. A gazdagok betegségének számító köszvény mind Zrínyi Pétert mind pedig Zsófia asszonyt kínozta. A fürdőkúra jó ürügy a két fiatal "véletlen" megismerkedésének. Van itt még egy igen ötletes találkozás Zrínyi Ilona és a még gyermek Thököly Imre között, akire igen nagy hatást gyakorol Ilona kisasszony bája. Kikacsintós módon Csikász Lajos visszautal a korábbi műveire, lokálpatrióta énjének engedve a kunok és Öcsöd most is említésre kerül. Az egyik jelentősebb mellékszereplőt Öcsödi-Kun Máriát említeném. Az a bizonyos, csatában eldördülő pisztolylövés egyféle megoldással őt hozza be a történetbe. A folytonos portyák, harcok a török ellen éppen olyan jellemzőek a három részre szakadt országra, mint a bécsi udvar alávaló taktikái.



Persze a férfiak tárgyalásainak középpontjában az ország sorsa áll. Elszakadni a Habsburgoktól, leváltani Lipót császárt. Az akkori Magyarország kibontakozó képéhez szorosan kötődik a Wesselényi-féle összeesküvés. Ezek a tervek, álmok szövögetése bizony veszélyes. A mozgalmas történetben nincs hiány eseményekben. Az érdeklődést végig tartja, feszültségek követik egymást. Ilona szülei, Wesselényi alakja vagy a császár és talpnyalóinak köre remek karakterrajzokat eredményez, élő, valós személyekké válnak olvasás közben. Minden mondat vagy szó a helyén van,
a karakter remekül ábrázoltak. A ​nagy múltú Zrínyi-család két ikonikus alakjáról (apa és lánya) mellett a nagy múltú Rákócziak portréja is alapos és kiemelkedő. A sokoldalúan művelt Ilona sorsának gyökeres megváltozása, nehéz természetű anyósának portréja is lenyűgöző. A két anya, Báthory Zsófia és Frangepán Katalin mint két anyatigris terelgeti, óvja és védi gyermekeiket. Születés és halál, örömök és tragédiák váltakoznak az életükben. Jól nyomon követhető, miként vált Zrínyi Ilona a magyar történelem és a későbbiekben Európa legbátrabb és legjelentősebb asszonyává.


Jó volt megismerni Zrínyi Ilona és családja vagy Báthory Zsófia alakját, a fiatal Rákóczi Ferencet. Megannyi élő, lélegző történelmi személy, akik mellett az elképzelt mellékszereplők is mind életre keltek a könyv lapjain. Lendületes, olvasmányos, poénoktól sem mentes. Valódi mestere Csikász Lajos az írásnak, a történetmesélésnek. Egy tavaszi reggellel nyit a regény, majd a rodostói este költői szépségű képeivel zárul.

Csak ajánlani tudom az igényes olvasóknak és nagyon várom a folytatásokat






Dicső és szép dolog a hazáért meghalni, de még szebb érte élni, ám a legszebb a haza egészségére inni.

(Horatius)



Csikász Lajos: (1964.)


Földrajz - történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat.

2013-ban jelent meg az Anjou-lobogók alatt sorozat nyitókötete, ami eddig összesen négy részesre bővült. 2016 őszén jelent meg az új sorozatának A félhold alkonyának nyitókötete, a Vörös-kék lobogók alatt, majd idén tavasszal a folytatás A kuruc király.
Szegeden él feleségével és két fiával.

















Gold Book, Debrecen, 2017
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634264453 Borító Csikász Katalin

Oratores ​Bellatores Laboratores

Oratores ​Bellatores Laboratores
Kalandok és életképek a magyar középkor világából
Tamási Izabella (szerk.)


                                                               










Egy igazi különlegességet szeretnék ajánlani, bemutatni. Különösen történelemtanárok részére, iskoláknak lenne fontos erről a novellaválogatásról tudni.

Ez a kis kötet a Történelmiregény-írók Társaságának különleges vállalkozása. A 2013-ban kortárs írókból alakult szervezet célkitűzése elismerésre méltó. A jövő olvasóit szeretnék közelebb hozni, figyelmet ébreszteni az adott korszak iránt. Ez esetben a magyar középkor a téma. Nem kell mondanom, mennyire színes, tartalmas, friss írások születtek. Igazán figyelmet érdemlő kötet lett.

Olvasás közben ami elsőre szemembe ötlött: a novellák főhősei gyerekek. Körülöttük alakul, zajlik a cselekmény. Bármennyire furcsa, igen, minden király volt gyerek. Tetszett ez a megközelítés, hogy megismerhetjük Corvin János, a majdani Vak Béla királyunk vagy Kun László királyunk gyermekéveinek pillanatait. Nem volt egyszerű ezeknek a gyereknek a sorsa, több nehézséget kellett legyőzzenek, kilépve apjuk árnyékából. Corvin Jánoska gyermekéveibe Dr. Várkonyi Tibor novellája által nyerünk bepillantást. Ő már 7 évesen győri püspök volt... Bakócz Tamás igazi ügyeskedő, ármánykodó, kapzsi figurája ennek az írásnak. Hogyan csalta ki Mátyás kálváriáját a fiútól, ami ma a középkor egyik legdrágább ékszerkincse.







Trux Béla írásában a gyermek László király éppen súlyos, lázas beteg. Visszapillanthatunk zaklatott kis életének előzményeire is a betegség előtt. A nyulak szigetén ápolja édesanyja, amikor végső elkeseredésében, reményt keresve folyamodik Szent Margit fátyolfőkötőjéhez. A gyermekéért aggódó édesanya képe lenyűgöző. Babona avagy legenda, de a főkötő segített. Kiszívta a mérget, levitte a gyermek lázát. Ott és akkor megmenekült. Mesésen lírai, igazán szép történet ez. Nem csak a betegségek és ragályok, a gyógyszerek hiányára irányítja rá a figyelmet.

Kun László felnőtt királyként is visszatérő szereplő Csikász Lajos novellájában. A címe Farkasok, bár egy darab farkas sincs konkrétan a novellában, mégis nagyon kifejező cím. Ugyanis rég tudjuk, ember embernek farkasa. Szeretett kunjai kezétől halt meg IV. László Életének kettőssége vezetett tragédiájához is. Bors Kopasz udvarában jártunk, ahol László követeit fogadja a várúr. A három kun: Árbóc, Törtel és Kemence egy merész húzással megváltoztatja sors kerekét. Erről az összeesküvésről, előzményeiről és hátteréről olvashatunk ebben az izgalmas történetben.


Visegrádon biztosan sokan jártak és csodálták meg a Fellegvárat. Építésének titkát ismerhetjük meg Cselenyák Imre írásából. A tehetséges magyar kőfaragóknak állít emléket a Gyönyörűséges Esztergom, ami Lipták Gábor mondájának felhasználásával íródott. Megjelenik benne Margit királyné, aki Dénest a nyomorék kőfaragót megbízza a munkálatok befejezésével. A francia mesterektől tanult legény számára felemelkedést és szerelmet is hoz a palota befejezése. Jó volt olvasni ezt a sok érdekességet tartalmazó történetet. Az építőknek, a mestereknek a tudásnak állít emléket. A kő örök, állandó, hirdeti a jó kőfaragó mestert. Nem csak ott és akkor lett Európa-szerte elismert a palota, ez mind a mai napig így van.

Egy családon belül is akad nézeteltérés, viszály. Koronás fők esetében sincs ez másképp. Két király nem lehet, ez az elsőszülött fiú joga. Így a második általában egyházi méltóság lett. A Könyves jelzővel illetett Kálmán király beteges, vézna, rossz tartású férfiú volt. Öccse Álmos herceg termetes dalia, királyibb termet. Azonban a sorrendet ő sem tudta megváltoztatni A Nap és Hold novella erről szól. Kálmánnak a trónkövetelő, ám szeretett testvéröccsével kell megbirkóznia. Álmos nem akar Hold lenni. Kálmán pedig nem akarja megöletni a testvérét, nehéz ilyen esetben bölcs döntést hozni. Ezért ahogy már ismerjük, uralkodásra alkalmatlanná teszi őt és fiát, Bélát. Megvakíttatja őket. A sors fintora, hogy (Vak) Béla mégis remek király lett a későbbiekben. Ezt Soós Tibor dolgozta fel novellájában aminek remek karakterábrázolása van.

A névtelen, kisemberek gyerekei is főszereplők lehettek. Bányai D. Ilona novellájában az Elveszettek-ben egy fiatal sebesült katona és három árva sorsa fonódik össze. Kis túlélők, áldozatok ők is a maguk módján. Izgalmas és szívet melengető, mégis szomorú írás volt Urbánszki Lászlóé. A tímár fia esetében eszembe jutott: hol volt még akkor a gyámság, gyerekjog, simán kisemmizhette örökségéből a nagybácsi a kiskorú gyereket saját vagyonából. Bántalmazta, ellehetetlenítette, kényszerítve arra, szökjön, meneküljön el. Magyarán éhező csavargót csinált belőle. Kapzsiság, ember a neved. Döbbenetes erős ez a novella is.


Gáspár Ferenc: Megérte novellája nagyon elgondolkodtató volt számomra. Mire képes jó pénzért az ember? Ajj-ajj. Pete László Miklós novellájának tárgya egy alkudozás István király udvarában. Elgondolkodtató ez a novella is. Mindegyik hangulatos, remekül idézi meg a kort, tárgyak, eszközök segítségével is. A hozzájuk kapcsolódó kérdésekre a választ is megtaláljuk a kötet végén. Izgalmas olvasmány, érdekfeszítő feladatokkal kombinált, hasznos, tanulást segítő kötet ez. A jó ötlet mellé egy nívós kivitelezés társult.


A fülszövegből:

A 12 és 18 év közötti korosztály számára összeállítanak egy komplex, művészeti ágakon átívelő, oktatási-nevelési segédanyagot. A kötetben kifejezetten erre a célra készült, történelmi tárgyú novellák kaptak helyet, amelyek a történelmi ismeretek bővítése mellett az általuk feldolgozott korszak építészetének, képzőművészetének, iparművészetének sajátosságait játékkal, kooperatív technikákkal, kreatív feladatokkal teszik szemléletessé és megtapasztalhatóvá. Úgy képzeltük, hogy ezt a kötetet elsősorban az iskolák tudják majd használni, az oktatás színesítésére, illetve tematikus program hetek megszervezésére.

A program megvalósításában nyújtott segítségért hálás köszönet illeti a Magyar Művészeti Akadémiát, amely jelentős pályázati támogatással segítette a kötet megjelenését.

A művek szerzői: Bányai D. Ilona, Cselenyák Imre, Csikász Lajos, Dr. Várkonyi Tibor, Gáspár Ferenc, Pete László Miklós, Soós Tibor, Trux Béla, Urbánszki László















Történelmiregény-írók Társasága, Budapest, 2017
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158078900 · Borító: Novák Andor

A kuruc király

Csikász Lajos: A kuruc király 
A félhold alkonya 2.



                                                           










Számomra a tavalyi év volt az ismerkedés, felfedezés (rácsodálkozás) éve Csikász Lajos munkásságára. Új kedvenc szerzőt avattam, már minden eddig megjelent történelmi regényét olvastam. Az Anjouk liliomos világa után ősszel új korszak bemutatást kezdte el a Vörös-kék lobogók alatt, ami a Félhold alkonya regénysorozat első része. Ennek új, önállóan is élvezetes olvasmánya a frissen megjelent történet A kuruc király.




Írhatom nyugodtan, Lajos hozta a szokottan jó formáját és ismét egy remek, fordulatos történelmi regényt kap az olvasó, kitalált és valós történelmi személyekkel, ahol a cselekmény végig mozgalmas.
Annál is inkább az, hiszen a fő téma Fülek ostroma áll az események középpontjában. A törökök másfél évszázados uralma a végéhez közeledik. A felvidék legfontosabb vára Fülek áll ellent a szultán csapatainak és Thököly Imre kurucainak. Az Oszmán Birodalom, amely mellesleg a Habsburgok legnagyobb ellensége volt, Thököly segítségére hatalmas hadsereget küldött. Együttesen hatvanezres létszámmal támadták a hozzávetőleg négyezer fős Fülek várát. Lenyűgöző fölényben voltak, technikai haderőben is.


Thököly nem lett igazán szimpatikus alakja a regénynek. Köpönyegforgató, hataloméhes figurája, csupán eszköz volt a szultán kezében, ám ezt ő maga sem vette észre. A Zrínyi Ilonával alig megkötött esküvője után, nevelt fiát, az alig hat éves II. Rákóczi Ferikét is magával vitte a harcokba.

A császár hű követője, Koháry István volt a füleki vár kapitánya, amikor kezdetét vette az ostrom.
A török-kuruc csapatok már előzőleg is próbálták elfoglalni Fülek várát, akkor sikertelenül. Az 1682. augusztusi támadás megpecsételte a vár és a város sorsát. Koháry István karizmatikus alakja kiemelkedően jól megrajzolt, személyes sorsa, gondolatai és szellemisége erős karaktert ad a történetnek. Kitartó győzni akarása és elhívatottsága Dobó István alakját idézi.

A mai világunkra is értelmezhető, sajnálatosan jellemző, köpönyegforgató nagyurakról leírtak nagyon találóak, némi áthallással ma is érvényesek lehetnek. A lényeg nem változott. Ármánykodás, hatalomvágy, önös érdekek ütköznek. Sorsdöntő változások történetek nem csak a világpolitikában, de idehaza is. A Habsburgoknak igazán nem volt fontos az országunk sorsa. Az olvasó pontos képet kap a belső hatalmi játszmákról, részese lehet az ostromnak, a vár elestének. Lőpor, ágyúdörgés vérgőz jellemzi ezt a képet.


A szereplők gondolatai, tettei és érzései jól adják vissza azt a belső vívódást, amint átmentek az ostrom végéhez közeledve. Az első rész főhősei ezúttal némileg háttérben maradnak, nem körülöttük alakulnak a dolgok: Légrády Gáspár és nevelt lánya Orsolya távol marad a harcoktól. Meglepő volt a végén a két hadnagy barátságát is veszélybe sodró ellentét kibontása, ami a következőkben kaphat szerepet. Vannak olyan helyzetek, amik a barátságot is felülírhatják. Addig azonban sok esemény történik. Tanúi lehetünk a feltörekvő Thököly aljas cselszövésének a vár megszerzésére tett kísérletnek. Jó pénzért mindig akad egy áruló magyar, aki aztán természetesen a bakó kezén végzi. Itt alig kétezer tallér a Júdás-pénz.


Külön kiemelném pozitívumként, a különböző nézőpontokat bemutató helyzeteket, érdekes volt azok ütközéséről olvasni. Az író mind három oldal vezetőinek gondolataiba beavat. Koháry hazafias érzései, Thököly politikai hatalomra törése és a basa hátsó tervei mellett fontos szerep jut az elhúzódó ostromnak. A lelki hatása a katonákra, demoralizásó hatása remekül megrajzolt. Kiemelkedik egy negatív szereplő, Gyürky Pál gyávasága. Az ő tette sikeresen járult hozzá a vár végső elestéhez. Nagyszerű nem csak a fő, de a mellék karakterek ábrázolása is. Valósak, igaziak, emberiek. Érzőek, gondolkodnak, vágyakoznak, szeretnek és szenvednek. A vár végső ostroma és az összecsapások leírása nagyon tetszett, a legapróbb részletekig minden szerepelt bennük, látványos képi szemléletesre sikeredtek. Könnyen magam elé tudtam képzelni őket


A vérgőzös ostrom leírása a hazafias érzések a történelem és a mindennapok középkori eseményeivel jó arányban jelenik meg. Sajnálatosan a füleki vár történelmi szerepe itt véget ért, a törökök felrobbantották, nem épült újjá. Amikor a végén Ibrahim pasa levelet küldött a győzelem után Thökölynek, és kinevezte a birodalom királyának, így lett belőle kuruc király. A pillanat diadala volt ez, ami heroikus küzdelem árán vált valósággá. Mint tudjuk az események menetét, nem is tartott sokáig ez a kétes sikere.

A valós történet irodalmi igénnyel megírt, sokszor széles mosolyra is késztető, humoros fordulatokban bővelkedik. Remek tempójú, sodróan izgalmas regényt olvashattam. Imádtam a körmönfont, ízesen humoros, színes magyar nyelvezetet. Csikász Lajos úgy mesél, hogy leköti, megragadja és nem engedi az olvasót. Az adott kor szokásait, embereit, történéseit úgy rajzolja meg, hogy miközben alapos ismereteket is nyújt azokról. Teszi mindezt könnyed, olvasmányos stílusban.



                                                                           


Csikász Lajos:
1964. 03. 08. Kunszentmárton

Földrajz-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír.
1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat, ami az egyetlen jelentősebb hazai sci-fi elismerés. Időjárőr kisregényéért kapta meg. Szegeden él feleségével és két fiúgyermekével.
Az Anjou-lobogók alatt sorozat kötetei: Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok, Éjszín liliomok, Haragvó liliomok.



Gold Book, Debrecen, 2017
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634264248 .
Borító: Csikász Katalin

Mítoszok és legendák

Mítoszok és legendák
TRT novellaválogatás




                                                                                     






A harmadik, mondhatni hagyományos novellaválogatás került
a rajongó olvasók elé. A Történelmiregény-írók Társasága igényes, színvonalas és szórakoztató kötete idén 15 szerző novelláját tartalmazza. Én nagyon vártam ezt az antológiát
idén is.



Izgalmas időutazást tehetünk a tizenöt novella segítségével az ókori Rómától a második világháború rémségéig. Önmagában érdekessé teszi a válogatást, hogy kiváló regényírók nyilvánulnak meg más műfajban. Hiszen a novella rövid, kötöttebb műfaj, mint a regény. Itt nincs hely és idő hosszan árnyalni, mesélni. Röviden kell hatásos, erős és izgalmas, színes történetet alkotni. A témaválasztások és a stílusok különbözőek, így bárki megtalálhatja a hozzá közelálló történetet.


Kapa Mátyás humoros és rejtélyes, Thriumphusról, azaz egy diadalmenetről szóló, az ókor Rómájában játszódó története nyitja a sort. A szerző Római hajnal kötetéhez kapcsolódó írásban fontos szerepet kapnak Sibylla titokzatos jóslatai.

T. R. Salty: Istenítélet novellájában Augustus császár halála áll a középpontban. Meglepően ártalmas tud lenni egy lappangó, visszatérő "betegség". Ármány és cselszövés a háttérben, akár egy ókori krimi is lehetne ez az írás.

Pete László írása meglepetés volt, még eddig nem olvastam semmit a szerzőtől. A Szent király története egy jól felépített, a magyar hitvilágra épülő írás. I. István király szenté avatása adja a novella alapjait.

Ezután jönnek a kedvenceim, a már jól ismert szerzők írásai: Bónizs Róbert, Benkő László, Trux Béla, Csikász Lajos, Urbánszki László novellái.

Nagyon tetszett Hunyadi Mátyás és Vlad Dracul vajda konfliktusát bemutató novella.
Bónizs Róbert írása ironikus, csavaros fordulatokat tartalmaz, jó volt olvasni. Ahogyan nem kicsit lepett meg Benkő László novellája. A Fehér ablakok a kötet egyik legdrámaibb írása. A mesélő személye is meglepő fordulattal csupán az utolsó sorokban derül ki!

A tavalyi novella-válogatás számomra Csikász Lajos felfedezését hozta. Addig még nem olvastam kiváló sorozatát az Anjoukról. A tavalyi írása A futár volt számomra az a döntő pillanat, amikor egyértelmű lett, hogy ezt a sorozatot nem szabad kihagyni! Most egy másik érdekes pillanatot idéz
fel idei novellájában. A Hajnalfény két ember utolsó pillanatai, búcsú beszélgetését jeleníti meg. Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc barátsága és közös bukásuk lírai pillanatokat hoz a novellák sorába. Nagyon megható ez az írás is. A két férfi méltósággal, tartással néz szembe a halállal, búcsúznak az élettől.
Itt említeném meg a kötet fantasztikus borítóját Csikász Katalinnak köszönhetjük!

Trux Béla a kereszteslovagok itthoni elismert "követe" mi másról is írhatott volna, mint egy becstelen lovagról. Aki olvasott Béla könyvei közül, az pontosan tudja, mennyire értően jeleníti meg a lovagok életét, mindennapjaikat. Aki pedig látta a Mennyei királyság című filmet a novellában megidézett lovagot is ismerheti közelebbről. A keresztesháborúk világában játszódó történet fordulatos képet fest. Raynard de Chatillon igazi vérszomjas, rabló lovag, izgalmasabb karakter. Nagyszerű történet
ez a novella is, jól megjeleníti a keresztes eszméket, hű képet ad a korról. Nem mellékesen Raynard lánya, Anna, magyar királyné volt. Jó volt legalább egy novella erejéig Trux Bélával kalandozni. Remélhetőleg az Eretnek sem késik már sokat.


Urbánszki László volt az idei másik meglepetés számomra. Egy egészen fordulatos, ugyanakkor
lírai hangulatú történetet adott ehhez a remek válogatáshoz. A jól felépített Angyalarcú egy igazi bosszútörténet. Jó volt olvasni, ahogyan Gál Vilmos remek írását is. Tekintetes fiscalis uram hasznos élete nem másnak, mint Katona József életébe enged bepillantást, állít neki emléket.


Andy Baron írása volt idén is, ki a humorról gondoskodott. Szórakoztató pillanatokat ad az olvasónak, az amúgy elég komorra sikerült válogatásban. Cselenyák Imre: Hazatérés ez a kis
novella ízelítő, előzetes a jövőre megjelenő regényéből. Dr. Várkonyi Tibor: Egy zsoldos emlékei írása a Mohács utáni időkbe viszi vissza az olvasót. Zavaros és sötét idők voltak. Magyarország történelmében az augusztus 29-i dátum háromszorosan is gyászos, erről mesél a novella.

Két női szerző is erősíti a mezőnyt. Izolde Johannsen egy létező, napjainkban is látogatható helyre kalauzolja el a kíváncsi olvasót. A Sziklakórházra soha többet ne legyen szükség, a légvédelmi szirénák ne szólaljanak meg, még ha Ez próba! is. Rémséges emlékeket idéz fel a túlélőkben. Bár emlékezni kell, felejteni nem szabad.

Bányai D. Ilona Pro libertate írása számomra ismét megmutatta, hogy az egyszerű emberek nehéz sorsa, mindennapi szenvedési is fontosak. Véres harcok, csaták nélkül is él a története, mint a mesékben, ahogyan bemutatkozó regényében a Boszorkánykör-ben is tette.
Gáspár Ferenc írása zárja kötetet. Maga volt a Halál közelmúltunkba viszi el az olvasót. 1956 eseményei a mai napig itt lebegnek felettünk. Stílszerű, jó befejezést ad ez a lezáró történet.

A hazai történelmi regények terén az elmúlt évek nagy fellendülést hoztak, igencsak bőséges a kínálat. Aki ismerkedni szeretne az írók stílusával, annak remek alkalom ez a tartalmas 
novellás kötet. Egy színes, izgalmas válogatást olvashatnak a kíváncsi olvasók. Ajánlom minden történelmünk iránt érdeklődő, azt szerető olvasó embernek. Mindenki kedvére válogathat ebből a tanulságos történetgyűjteményből. Jó szórakozást kívánok.

A kötet szerzői:
Kapa Mátyás, T. R. Salty, Dr. Várkonyi Tibor, Pete László, Benkő László, Bónizs Róbert, Trux Béla, Csikász Lajos, Andy Baron, Urbánszki László, Bányai D. Ilona, Izolde Johannsen, Cselenyák Imre, Gál Vilmos, Gáspár Ferenc. A könyvhöz az előszót Bán Mór jegyzi.

A kötet szerkesztője: Tamási Izabella



A kötet megvásárolható többek közt itt:



A Líra és Libri könyvesboltokban, illetve több webáruházban, Itt csak néhányat sorolunk fel:


http://www.lira.hu/…/egyeb-felnottirod…/mitoszok-es-legendak

https://www.libri.hu/konyv/mitoszok-es-legendak-2.html
https://bookline.hu/product/home.action…
http://www.historycum.hu/sorozatok/product/view/9/77
https://www.regikonyvek.hu/k…/mitoszok-es-legendak-2016-trt…






Történelmiregény-írók Társasága, Budapest, 2016

282 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631271348

Vörös-kék lobogók

Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók 
(A félhold alkonya 1.)





                                                             





"Minden magyar tud lovagolni, legföljebb nem telik neki nyeregre meg lóra."






Csikász Lajos az Anjou-lobogókat Vörös-kékre cserélte, egy újabb korszakba viszi el olvasóit. Ezúttal egy picit közelebbre utazhatunk vissza a történelmi időkben. Az 1680-as években kezdődik
az új regény cselekménye, ami a kor és a szereplők megismertetését hívatott bemutatni.


A történések egy hóviharral veszik kezdetüket, Fülek várából indulunk. Kaland, szerelem és ármánykodás, titkok ezúttal is a történet fontos részei. A vár kapitánya, gróf Koháry István és emberei eddig is sok borsot tört a törökök orra alá. Két fiatal hadnagyát a vihar után portyára küldi, nem is eredménytelenül. Ők bukkannak rá a félholt Légrády Orsolya nemeskisasszonyra és megfagyott kíséretére. Szentiványi Péter és Lehoczky Ferenc a történetben nem csak vitézségükről
és régi barátságukról tesznek tanúbizonyságot, hanem emberségből is jelesre vizsgáznak.





Ez a kezdés, mint valami korabeli krimit sejtet, ám a háttérben egészen más húzódik meg.
A több szálon futó cselekmény izgalmai nem csak az ország helyzetéről mesélnek. Remekül megrajzolt portrét kapunk a szereplőkről: a két hadnagy mellett a valós történelmi alakok életébe is bepillantást kapunk, ami igazán érdekessé teszi a képet. Lipót császár zeneimádata, Zrínyi Ilona mint szerelmes, boldogságra vágyó asszony jelenik meg, míg Thököly alakja is a fiatal szerelmes férfi és a bátor, uralkodásra vágyó vezér képét mutatja be. Az ő lobogóját hímezi rendkívüli odaadással Ilona, egyik oldalán vörös, másikon kék selyem alapon. Kifejezve az egységes Magyarország reményét, szabadságvágyát.


Igazán jó ötlet volt, hogy a ki nem mondott gondolatok, érzések is megjelenek, olvashatjuk őket. Ezek szintén sokat elárulnak a szereplők érzéseiről, motivációjukról. Nem csak a szolgák, titkárok gondolataiba, de Lipót vagy a várkapitány érzéseibe is bepillanthatunk. Ettől emberibbek lesznek
a szereplők. Egyik kedvenc figurám a történetben a Légrády uram aljasul gonosz, de roppant ügyes szolgálója, Pongrác. Remélem fog még ármánykodni és keményen megbűnhődik majd az elkövetett gaztetteiért. A másik szimpatikus figura Lipót küldötte, Albrecht Caprara gróf volt.

Ő a két év múlva lejáró vasvári békeszerződést hívatott Konstantinápolyban meghosszabbíttatni.
A Bécs - Konstantinápoly távolság két hónapos utazást jelent, mint kiderül, ami ismét számtalan kaland forrása. Korhű és izgalmas, sok életpillanatot felvonultató történet szálai néha keresztezik egymást, mielőtt természetesen összeérnek. Szókimondó humora, ízes nyelvezete teszi élvezetessé
az olvasást. Leíró részei jól oldják a komorságot, finom lírája megkapó, kifejező. Csikász Lajos ismét kitett magért, olvasóiért. Minőségi történelmi kalandban lehet részünk. Valósághűen bekerült a történetbe a szilvórium, amit a magyar ember napjainkig is minden bajra jó orvosságként használ.

A végvári katonák élete, a kurucok tábora vagy a császári udvar és a Porta viszonya tartogat meglepetéseket még. Kara Musztafa ambíciózus katona, remekül átlátta a magyarság helyzetét,
Bécs jogos félelmét. Szerencsére a 150 éves török uralom a végét járja, ahogyan a cím is sejteti,
bár ezt a törökök sem tudják!

Légrády Orsolya csupán mellékalak marad, az ő története még a későbbiekben folytatódik
érzésem szerint. A két hadnagy pedig a szépfiú szerepből kilépve vitézségükről is adnak ízelítőt.
A lezárás igazán mozgalmasra sikerült az ostrom képeivel. A kézifegyverek ekkoriban kezdtek elterjedni a kard, szablya ellenében. A csata után a vörös-kék lobogók győzedelmesen lobogtak.


Az olvasónak javaslom mielőtt belekezdene az új regény megismerésébe, szemlélje meg a kötet
belső oldalán látható térképet, ami egyrészt jó ötlet a kiadó részéről, másik oka pedig kis hazánk akkori állapotáról sokat elárul. A három részre szakadt országunk helyzete nem kicsit volt zilált,
bár lent az Adria mosta határainkat. Országunk nagyobb részét a török foglalta el, tartotta megszállása alatt, Habsburg Lipót hiába magyar király, nem igazán foglalkoztatta a magyarság sorsa.
Ehhez a politikai helyzethez jöttek még Thökölyék és az ő lázadó kurucai, az Erdélyi fejedelemség támogatásával. Mondhatni, mindenki tartott és harcban állt mindenkivel. Filmszerű képeivel egy korabeli, kosztümös kalandregényt olvashattam. Persze egész mást ezt most olvasni, mint akkoriban megélni!


Nagyszerű kalandok, mozgalmas, eleven tabló egy olyan korszakról, ami eddig nem került előtérbe. A történet legfőbb erőssége irodalmian szép nyelvezete, humora. Ez teszi igazán olvasmányossá a fordulatos történetet. Thököly törekvései és a kuruc világ Magyarországon tartogat még titkokat az olvasónak. A folytatást kíváncsian várom.

Csikász Lajos: 1964. 03. 08. Kunszentmárton

földrajz-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír.
1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat, ami az egyetlen jelentősebb hazai sci-fi elismerés. Időjárőr kisregényéért kapta meg. Szegeden él feleségével és két fiúgyermekével.

Az Anjou-lobogók alatt kötetei: Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok, Éjszín liliomok, Haragvó liliomok.





















Gold Book, Debrecen, 2016
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634264316
Borító: Csikász Katalin