2020. július 1., szerda

A varsói protokoll

Steve Berry: A varsói protokoll





                                                                                                         





"Malone utálta, ha kettő meg kettő öttel volt egyenlő."







Szeretem Berry történelmi fikcióit, ami egyszerre izgalmas és szórakoztató. Ez is egy jól megírt kalandregény, lendületes kezdéssel.
Főhősünk Cotton Malone jelen akciója Belgiumban, Lengyelországban és Szlovákiában zajlik. Olvasóként egyszerre tanulunk a történelemről, a vallásról és a politikáról, az elképesztő és meglepő összefonódásukról, ami a világpolitikát irányítja. Az elnyomó politikai gépezet nem kegyelmez.

Miközben Berry jól adagolja az izgalmat, fordulatos kalandokat és feszültséget tapasztalunk olvasás közben. A történelmi háttér ez esetben egészen alapos és bőséges. Lengyelország sorsa valóban talán a legkeményebbek közé tartozik itt Kelet-Európában. Nem csupán a második világháború utáni, a szovjet testvér erőszakos módon való behatása, a hetvenes-nyolcvanas évek forrongó katonai hatalma miatt, de évszázadokra visszanézve is a világtörténelemben a lengyelek sorsa több mint drámai volt. Erről kapunk bőséges képet, sok színes és valós mozzanat elevenedik meg Malone 15. kalandja során.

A karakterek és a helyzet emlékezetes, a történet izgalmas és szórakoztató, ahogyan azt Berrytől már megszokhattuk. Olvasás közben elevenen idéződött meg a hidegháború utolsó évtizede, a lengyel katonai hatalom borzalmai, amiről mi alig tudtunk akkoriban. Lech Walessa személye és szerepe azonban végig erős és pontosan megrajzolt. A nyolcvanas évek elején indul a regény, a hírhedt Mokotów nevű lengyel börtönben egy vallatás szemtanúi lehetünk. Ez már tökéletesen felvezeti a regény magvát: Valami egészen meglepő, meghökkentően sötét titok van a múlt történései között, ami mára bizony igen kínos lehet valakinek.



"Az egész országot erővel és propagandával tartották egyben."


Innen egy nagy ugrással napjainkban, a belgiumi Brugge-ben folytatódik a kalandok sora. Malone,
az Igazságügyi Minisztérium egykori ügynöke, egy könyvvásárra érkezik ide, azonban akaratán kívül egy rablás szemtanúja lesz. Ebben a történetben a Krisztus keresztre feszítésével kapcsolatos vallási emlékek gyűjteményét lopják el egymás után. Ez a gyűjtemény, az Arma Christi elnevezésű külön emlékgyűjtemény az európai egyházakban.
A történet arra vezet, hogy a világ vezető hatalmai megpróbálják zsarolni Lengyelország elnökét. Ahogy a cím is sejteti, a történet nagy része Lengyelországban zajlik, ahol a lengyel történelmi múlt kap kiemelten fontos szerepet.

Amerika rakétákat akar telepíteni az országba, ám a lengyel elnök ellenzi. Ahogyan az oroszok és az irániak sem nézik jó szemmel. Természetesen mindenkinek más-más okból akad kifogása a művelet ellen. Egy titkos politikai aukció szerveződik, ahol kiderül mi is az a súlyos titok, amit valóban érdemes volt évtizedekig titkolni. Ez a váratlanul felbukkanó múlt, most az egész világpolitikára nézve veszélyes lehet. A háttérben sokkal nagyobb dolgok indulnak be, mint sejtenék. A törtető hatalomvágy, politikai játszmák és a múlt titkainak szövevényes elegye.


Berry nem okozott csalódást, és egyesítette a jelenlegi geopolitikát a lengyel kommunista korszakkal, szemléletes képekkel megjelenítve azt. Az amerikai elnök alakjában erős politikai nézeteiről tesz vallomást a szerző. Amíg Danny Daniels korábbi elnök pozitív karakter volt, most Fox alakjában a jelenleg regnáló elnök tűnik fel, egyáltalán nem hízelgő képben. Van olyan, amikor az ellenségnek drukkol az olvasó. Ahogyan mindig, ezúttal is érdemes a szerző kiegészítő jegyzeteit elolvasni. Berry előző regényeihez hasonlóan több valós történelmi tény és adat van mesterien beépítve ebbe a fajsúlyos kalandba is.

A varsói protokoll vérbeli kalandregény, kiszámíthatatlan fordulatokkal, színes és izgalmas helyszíneken. Berry szokásához híven remek politikai cselszövést, sok történelmet és akciót mixelt nekünk. Ügyesen megtalálta a tökéletes egyensúlyt az egész történetben. Lengyelország a szovjetek oldalán volt kénytelen játszani, ahogyan a kelet-európai blokk országai közül talán itt volt a legerősebb az elnyomás. Amikor a vasfüggöny ledőlt, Lengyelország Európában való elhelyezkedése tette érdekessé az amerikai háborús elképzeléseknek az országot. Mindezt persze a lengyelek megkérdezése nélkül, hatalmukkal befolyásolva. Az olvasó bizonyos kulcsfigurák révén sok mindent megtudhat Lengyelországról. Berry regényeiben megszokott, hogy a történelmi múlt kiemelten fontos. Most a Wawel pazar épülete mellett egészen az évszázados sóbányáig jutunk. A titok itt a sóbánya mélyén nyer feloldást egy izgalmas hajsza keretében. A történet számomra jól működött, és sok mindent megtanított, különös tekintettel Lengyelország megítéléséről a vasfüggöny mögött, valamint arról, hogy Amerika hogyan folytatta a politikai elnyomást visszaélve a hatalmával.

Cassiopeia Vitt alakja most nem szerepel, ám egy régi szerelem némi romantikát is megcsillant Malone életéből. A Magellán Ügyosztály egykori ügynöke mellett a régi szereplők közül csupán a főnökasszony, Stephanie Nelle bukkan fel most. A regény bővelkedik történelmi oknyomozásban, némi fikcióval vegyítve, de persze mozgalmas kalandban sincs hiány. Tetszett, hogy a történet a közelmúltunkat tette meg főszereplőnek, a szereplők kiléptek Amerikából. Izgalmas, lebilincselő.
A történelmi vonatkozások hatásosan működnek. Mindenkinek ajánlom!

ITT tudod kedvezménnyel megrendelni a regényt! 




Steve Berry: (1955) amerikai író, professzor és volt ügyvéd.

A New York Times bestsellerszerzője. Regényeit 40 nyelvre fordítják, 51 országban, több mint húszmillió példányban. A Cotton Malone-sorozat néhány előző kötete: A templomosok öröksége, Alexandria link, A velencei árulás, Nagy Károly nyomában, Vérbosszú Párizsban, A császár sírja, A Jefferson-kód, A királyi fortély, Lincoln-mítosz, A tizennegyedik gyarmat, Elveszett parancs, A püspök embere, Máltai csere.



GABO, Budapest, 2020
474 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634069478 Fordította: Komló Zoltán



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése