Az öreg halász és a tenger

Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger  






                                                                 




"Szamárság feladni a reményt"





Úgy gondolom, hogy ez a kisregény valóban egy igazi klasszikus, amit mindenki ismer. Hemingway életművének is egyik fontos sarokköve, hiszen az 1952-ben megjelent kötetért kapta meg előbb a
Pulitzer-díjat, majd 1954-ben az irodalmi Nobel-díjat. Két közismert filmes feldolgozást is megért, ahol Spencer Tracy (1958) és Anthony Quinn (1990) alakítja a főszerepet.




Most a XXI. Század Kiadó gondolt egy merészet és lecsapott az életműre, ami évek óta nem volt elérhető a könyvesboltokban. 19-re lapot kérni merészségnek tűnik, de az igényes kiadás és a kiváló fordítás együtt egy nagyszerű alkalom feleleveníteni a klasszikus amerikai irodalom alakját. Hemingway életének is meghatározója volt ez a kisregény. Előző, még 1950-ben kiadott regényét (A folyón át a fák közé) nem fogadta túl lelkesen a kritika. Előző nagy sikere óta így már tíz év telt el, nagyon kellett egy újabb kiemelkedő alkotás. Ez lett Az öreg halász és a tenger, ami akár Hemingway küzdelmét is szimbolizálhatja.



"Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni."

A könyv és film párbajából legtöbbször a könyv kerül ki győztesnek, itt talán azonban az első feldolgozás eléri, vissza tudja adni a könyv lényegét, történetét. Kiskamaszként, egy hideg és havas téli éjszakán találkoztam először az öreg halásszal. Spencer Tracy Santiago alakítását lenyűgözve figyeltem. Talán nem kell mondani mekkora élmény volt azt látni, hogy "nem történt semmi" és mégis. Az öreg kitartó és heroikus küzdelme a tengerrel, a hallal való beszélgetése, majd a cápák támadásait látva egy éltre rögzültek a képek. Meghatározó emlék lett, ahogyan később a könyv is.Érdekes, hogy egy másik filmes-könyves élményem is fordítva esett, ami szintén Hemingway-hoz kötődik, ez A Kilimandzsáró hava volt.



Egy kis halászfaluban indul a történet. Santiago, az öreg halász nyolcvannégy napja zsákmány nélkül maradt, de nem adta fel a reményt. Optimizmusa lehengerlő, amikor kihajózik, még nem tudja mekkora küzdelem vár rá, hogy élete hala már ott várja a tenger mélyén. A címből három szó kap mélyebb magyarázatot, súlyozottan emelkedik ki a történetből. Az öregség, elmúlás, beletörődés fázisai tökéletesen adják vissza Santiago testi és lelki állapotát. Csodás karakterfelépítést kapunk.
A tenger adja az alapot ehhez a kitartó harchoz, ahol az élet és a halál szimbóluma a tenger. A halászat pedig az egyik legősibb mesterség. A tenger tele van rejtéllyel, még a jó ismerője sem tudhatja, mi van a mélyben, mekkora hallal viaskodik. Ember és természet párharca ez, ahol most mindkettő győztes lesz.

Igaz, a kifogott hatalmas marlint a cápák felzabálják, de Santiago erkölcsi győzelmet arat. Lenyűgöző és fájdalmasan szép pillanatok ahogyan a magányát oldva beszél a fregattmadárhoz, a halhoz, aki két napon át húzza magányos csónakját. A természeti jelenségek ismerete itt elkerülhetetlen a tájékozódáshoz is. A sikeres fogás után irány vissza Kubába, ám a vért megérezve megjelennek a cápák. Ami újabb elkeseredett harcot eredményez, menteni a menthetetlent, ami a cápák eledele lesz. Hiába a hite és kitartása, becsülettel harcol, ám esélye sincs, amit pontosan érzékel. Haza már csak a nagy hal csontvázával tér. A partra érve teljesen legyengült, sérülésekkel, sebekkel borított, meggyötört ember.

Hemingway Santiago alakjában önmagát alkotta meg. A bátor, férfias küzdelem és kitartás elképesztő. Ábrázolásában a természet is nagy szerepet kap, mennyire kiszolgáltatottak lehetünk mi, emberek. Talán minden életkorban másképp lehet olvasni. Számomra először a kaland és a küzdelem adott élményt, most újraolvasva a kitartó harc mellett az öregedés fokozatai is megindítóak lettek. Mennyire átértékelődnek, máshová kerülnek a hangsúlyok. Nem derül ki, hány éves is Santiago, csak, hogy öreg és szikár, ez is a fiú elmondásából derül ki. Santiago egy magányosan élő, szegény halász, aki mára bölcsebb, megfontoltabb lett. Egyetlen segítője egy fiatal fiú, Manolin, aki öt éves kora óta járja a férfivel a tengert. Az emberek egymásrautaltságára is ez jó példája.

Santiago tanítja a fiút, hogy a sikerek elérése sok kitartást igényel, adott esetben pedig kockázatot és veszélyeket is kell vállalni. Santiago (és Hemingway) számára jár a tiszteletet, hiszen ő maga is egy őszinte lélek, aki tiszteli a halat és a tengert. Hemingway csodálatos író, aki számtalan mélységet írt ebbe a látszólag egyszerű és rövidke történetbe.


"Nem volna szabad egyedül maradnia az embernek öregségére – gondolta. – De hát hiába, ezen már nem lehet segíteni."

Somogyi Péter borítóival indul a Hemingway-életműsorozat, aminek következő kötete a Búcsú a fegyverektől hamarosan megjelenik. ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni a kiadótól a regényt!

Ernest Miller Hemingway: 1899. július 21. (Oak Park, Illinois, USA) – 1961. július 2. (Ketchum, Idaho, USA) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró. Az elveszett nemzedék jeles tagja.





XXI. Század, Budapest, 2020
110 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155955907 · Fordította: Ottlik Géza