Kordos Szabolcs: Turista from Hungary
"a legnagyobb utazásokat az ember egyedül teszi."
A Turista from Hungary 2013-as megjelenése óta több utánnyomásban fogyott el. A vírus idején az újságíró szerző átdolgozta, némileg kibővítette a legfrissebb megjelenést. A kötet igen kifejező, találó új borítót is kapott. Számtalan színes és érdekes, meglepő és elgondolkodtató vagy éppen szomorú történet is helyet kapott az átdolgozott kötetben. Nagy előnye, hogy a szórakoztatásra teszi a hangsúlyt, igazi kikapcsolódást nyújt. Milyen is a magyar turista? Erre talán valóban mindenkinek vannak saját élményei, utazáson szerzett tapasztalati.
Kordos Szabolcs az olvasót azonnal megfogó, a könyvet letehetetlenné tevő stílusban viszi erre az útra, amihez útlevél sem kell. Utazhatunk Görögországon át Zanzibárig, Dubaj és Egyiptom is felbukkan. Olyan kissé görbe tükröt tart, ami valós képet ad, még ha ez nem is mindig tetszetős. Jó volt a különböző emberek különböző sztorijait olvasni, bepillantani eltérő élethelyzetekbe, hogyan is viselkedünk, vagy éppen nem idegenben. Örültem, hogy különböző szálláshelyeket és turistákat mutatott be, kis pénzű, lastminut utazóktól a milliárdos afrikai mélytengeri búvárkodó-szafarizó turistáig. A magyar ha megindul hirdeti a kötet alcíme, ami minden tekintetben igaz és döbbenetes pillanatokat szült olvasás közben. Természetesen a barokkos körmondatok helyett ez egy riportkönyv, ahol a kissé talán eltúlzott, szélsőséges helyzetek adják a könyv sava-borsát.
„Számomra a buszos társasutazás az önkínzás szinonimája.”
Van valóban sok meglepő pillanat, amiből néhányat kiemelnék: a külföldön minden drágább, ami igaz is, ám aki a tíznapos úton visszafelé is a tescós üdítőjét kortyolja, vajon mennyi kartont csomagolt oda? Ahogy a sajátosan jellemző, nekünk minden kell... szuvenírgyűjtő magyarok nem csak a svédasztalos reggelihez képesek 20 kg narancsot elfogyasztani (a héja sehol), de akár az apartmant díszítő festményt sem restek becsomagolni emlékbe... Olyan is akadt aki a lapos tévét is eltette a csomagtartóba, ns ezekre nehéz szavakat találni. Szinte láttam magam előtt az utazókat és bevallom több helyen is felröhögtem, de volt, amikor szégyenkeztem is. Menthetetlenül az osztrák sógorok jutottak eszembe, a rendszerváltozás utáni idők magyar áradatából, ahol bizony szégyen, de kitették a táblát: Magyar NE lopj! Visszük a hírünket a világban, nyomot hagyunk magunk után a nyaralóhelyeken. Bizony, nem mindig szépet, elég árnyalt a megjelenített kép. Az éremnek két oldala van. Mégis olyan dolgok derülnek ki benne a magyar turistákról, amiket álmunkban sem gondoltunk volna. A sötét, buta, vagy az okoskodó és a kevésből is legtöbbet akaró turistáktól elég széles a kép.
"Az egyik görög szigeten egy hajdúsági hölgy összecsapta a kezét a McDonald's láttán: hát itt is van, nem csak Debrecenben? Először együtt nevettem vele, mert azt hittem, ironizál…”
Érdeklődéssel olvastam, főleg azokat a részeket, ahol távoli tájak, programok, azok háttere is felvillant, hiszen ide eljutni is kiváltság. A Kádár-korszak számlagyáros fantomhoteljéről is meglepő volt olvasni vagy az Ázsiában vásárolt rizsről. Az árverésekből, trükkökből persze az idegenvezetők sem maradnak ki. Szép színes és mozgalmas, változatos a programszervezők, idegenvezetők élete, ami a kalandok során remek hátteret is ad. Nem csak móka és vidámság a része sem az utazóknak, sem az idegenvezetőknek. Akár az iroda váratlan csődje, fizetésképtelenné válása is ilyen helyzet lehet. Van, amikor az élet felülírja a dolgokat, módosítja a tervezett programot. Amikor a nyolcadik utas a halál, az valóban tud drámát produkálni. A nyaralás komoly emberi mulasztások miatt lett rémálom, ami a résztvevőknek olyan emléket adott, amire nem vágytak, nem szerepelt a tervekben.
Döbbenetes volt a cunamiról olvasni vagy az érzékek, vágyak számtalan megnyilvánulásáról, azaz a szexturizmus és a turistaszex kapcsolatáról. Nem csak a fogadó ország kulturális kincsei érdeklik a magyart. A VIP nyaralók, sztárok is tudnak olyan viselkedést mutatni, ami nehezen kezelhető, vagy durván felülemelkedik az emberi tűréshatáron. Olyan történeteket olvashatunk, ami azt mutatja meg mennyire kivetkőznek emberek magukból, ha kikerülnek a komfortzónából. Természetesen nem csak a sztárok...
Kordos Szabolcs könyvében megszólalók ezernyi élménye, hosszú évek tapasztalata tabuk nélkül olvasható. Kedvet kaptam a további kötetekhez is, számomra egy új vonalat képvisel ez a sorozat. Mókás, izgalmas és érdekes a különböző beszámolok sokaságát olvasni. Könnyen olvasható, megfelelő terjedelmű, hiánypótló is lehet akár. Bepillanthatunk az utazás titkaiba, az idegenvezetők életébe. Ami azért elég fárasztó, cigányélet, a családalapítás itt nem könnyű.
"és őszintén elgondolkodtam rajta, hogy vége, kiszállok. Engem így többet nem aláznak meg. Aztán arra gondoltam, annyi új hülye vár még rám, kár lenne egy miatt feladni mindent."
Tanulságos történetek gyűjteménye a könyv. Ha valaki egy könnyed, színes és valós olvasmányra vágyik, akkor szívesen ajánlom ezt a könyvet. Nem csak utazóknak.
ITT megvásárolható a bővített kiadás!
Kordos Szabolcs író, szerkesztő-újságíró mindössze 15 éves volt, amikor először besétált egy napilap szerkesztőségébe; azóta dolgozott a Mai Napnál, a Színes Mai Lapnál és a Magyar Hírlapnál, valamint az Egyesült Államokban, ahol elnyerte Arizona állam sajtódíját. Jelenleg a Vasárnapi Blikk vezető szerkesztője. Élt Dél-Amerikában, volt kommunikációs munkatárs a repülőtéren, és utas sok-sok taxiban. Szórakoztatóan tényfeltáró sorozatának első kötete, a Luxushotel, Hungary a hazai ötcsillagos szállodák titkokkal övezett világába kalauzolta el az olvasókat. Most itt a folytatás, a Taxisvilág, Hungary - egyenesen Budapest utcáiról.
XXI. Század, Budapest, 2020
286 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156122902
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése