(TRT-s szerzők novellái)
Egy jó kis időutazásra hívja az olvasókat a Történelmiregény-írók Társaságának hatodik válogatáskötete. Ez a novellagyűjtemény a hagyományoknak megfelelően a már ismert és népszerű, több kötetes írók mellett néhány még kevéssé ismert szerzőnek biztosít bemutatkozási lehetőséget. Az előző antológiáktól eltérően most nem egy nagy történelmi ívet ír le a gyűjtemény, itt több novella foglalkozik a huszadik század jelentős történelmi eseményeivel.
A kötetnek sajnálatosan szomorú aktualitása is van. Két kiváló írótól is búcsúztunk rövid idő alatt. Rozsnyai János (1955-2020) és Csikász Lajos (1964-2021) emlékének ajánlották a szerzők ezt a válogatást.
A tizenkilenc szerző egy-egy írásából kirajzolódik a címben is megjelenő fogalmak háttere, ami bizony elég jellemző a magyar történelem eseményeire. Novellás kötetet nehéz értékelni, természetesen itt sem volt egyenletes a színvonal. Most kissé eklektikus, vegyes volt a felhozatal a novellák színvonalában. Akadtak kellemes meglepetések, különösen a számomra eddig ismeretlen szerzőktől. Most olvastam először Jezsó Ákos, Schmöltz Margit írásait. Változatos, színes történetek, megrázó sorsok, kalandos életek, szerelmek és a történelem meghatározóan sorsfordító pofonjairól szólnak ezek a rövid írások.
Az antológiában többek között olyan neves, ismert szerzők írtak egy-egy novellát, mint Bányai D. Ilona, Cselenyák Imre, Bakóczy Sára, Tapodi Brigitta, Urbánszki László, és Szélesi Sándor. Most először olvashatunk itt egy Fábián Janka és Nemere István novellát is. Tetszett, hogy a hangulat, érzelmek mellett Nemere István is gyerekszemszögből mesélt. A novellákban megjelenő helyszínek is változatosak. Olyan képeket, hangulatokat adnak az olvasónak ezek a kiragadott, de jellemző helyzetek, ami ismerős lehet az olvasónak.
Kedvenc szerzőim novelláit talán nem is méltatom, hiszen Fábián Janka, Nemere István vagy Bányai D. Ilona írásai tetszettek, egy-egy meghatározó történelmi pillanat hangulatát, érzelmeit idézik fel. Különösen tetszett, hogy gyerekek, kamaszok, nők is főszerephez jutnak a közismert és valós történelmi alakok mellett. A kisemberek élete a történelem viharában mindig jellemzője a valóságnak.
A számomra új felfedezettek írásait emelném ki néhány gondolatban. Így rögtön az első, nyitó novella jól sikerült. Ez egy számomra új, még ismeretlen alkotó tollából született.
Jezsó Ákos írása egy fontos pillanatban játszódik Szlovákiában. A kamaszok életének egyik jelentős mozzanata, amikor személyi igazolványt kapnak. A trianoni határok átszabdalása sok nemzetiségi kérdést hozott magával, így a kisebbségben maradt magyar identitástudat hol másutt, mint a kamasz gyerekek lelkében izzik fel legjobban. A magyar nevek helyett szlovákká alakított változat természetesen azonnal komoly vitaforrás lesz. A rövid írásban remek jellemrajzok villannak fel a tehetetlen tanárnőről, az erőszakossá váló igazgatóról és a kamasz szereplőkről. Már a cím is sokat sejtet, a kiszolgáltatott helyzetet jól jellemzi. Hány pofonig vagy magyar? az első novella címe.
Líra és dráma keveredett Tapodi Brigitta Vágányok a jövőbe novellájában. Az orosz hadifogolytábor képei erősek, jellemző helyzetek pillanatok elevenednek meg a szereplők sorsában. A túlélés egyik segítője a szerelem ereje lehet. Gál Vilmos Szoboravatás című novellája a humort képviseli a kötetben. Bakóczy Sára írásában a betyárvilág képei kerülnek elénk. Kalandos utazást tehetünk térben és időben, Soós Tibor Nogales, 1918 novellája Amerikába repít. Ez az egyik legkülönösebb történet. Polgárháborús helyzetkép, kémek a főszereplők. A másik ilyen különös novella Hacsek Zsófia írása. A Mint a puszták pelikánja a történelemből egy izgalmas pillanatot hív életre. Bianco da Siena keresztény költő életéről mesél az olvasónak. Itt az erény kerül célkeresztbe a címből. Schmöltz Margit írásában is az érzelmek kapnak szerepet. A táti angyaltoll a végén egy pici humort is felvillant. Jó volt még olvasni Pete László Miklós furcsa című írását. A Dies Veneris a Bocskai-féle hajdúkról mesél. Andy Baron François vagyok című írása egy humorral átszőtt történet Villon életéből. Cselenyák Imre egy készülő újdonságából hozott részletet. A jövőre megjelenő Tinódi életéről szóló kötetből olvashatjuk a Hej, Tinódi! írást. Tetszett, hogy néhol kiegészítő jegyzetek is kerültek a novellák végére. Örülök, hogy végigolvastam, hiszen egy ilyen antológiában mindenki megtalálhatja a maga kedvenc történetét. Jó szórakozást, kalandozást hozzá!
Az antológiában többek között olyan neves, ismert szerzők írtak egy-egy novellát, mint Bányai D. Ilona, Cselenyák Imre, Bakóczy Sára, Tapodi Brigitta, Urbánszki László, és Szélesi Sándor. Most először olvashatunk itt egy Fábián Janka és Nemere István novellát is. Tetszett, hogy a hangulat, érzelmek mellett Nemere István is gyerekszemszögből mesélt. A novellákban megjelenő helyszínek is változatosak. Olyan képeket, hangulatokat adnak az olvasónak ezek a kiragadott, de jellemző helyzetek, ami ismerős lehet az olvasónak.
Kedvenc szerzőim novelláit talán nem is méltatom, hiszen Fábián Janka, Nemere István vagy Bányai D. Ilona írásai tetszettek, egy-egy meghatározó történelmi pillanat hangulatát, érzelmeit idézik fel. Különösen tetszett, hogy gyerekek, kamaszok, nők is főszerephez jutnak a közismert és valós történelmi alakok mellett. A kisemberek élete a történelem viharában mindig jellemzője a valóságnak.
A számomra új felfedezettek írásait emelném ki néhány gondolatban. Így rögtön az első, nyitó novella jól sikerült. Ez egy számomra új, még ismeretlen alkotó tollából született.
Jezsó Ákos írása egy fontos pillanatban játszódik Szlovákiában. A kamaszok életének egyik jelentős mozzanata, amikor személyi igazolványt kapnak. A trianoni határok átszabdalása sok nemzetiségi kérdést hozott magával, így a kisebbségben maradt magyar identitástudat hol másutt, mint a kamasz gyerekek lelkében izzik fel legjobban. A magyar nevek helyett szlovákká alakított változat természetesen azonnal komoly vitaforrás lesz. A rövid írásban remek jellemrajzok villannak fel a tehetetlen tanárnőről, az erőszakossá váló igazgatóról és a kamasz szereplőkről. Már a cím is sokat sejtet, a kiszolgáltatott helyzetet jól jellemzi. Hány pofonig vagy magyar? az első novella címe.
Líra és dráma keveredett Tapodi Brigitta Vágányok a jövőbe novellájában. Az orosz hadifogolytábor képei erősek, jellemző helyzetek pillanatok elevenednek meg a szereplők sorsában. A túlélés egyik segítője a szerelem ereje lehet. Gál Vilmos Szoboravatás című novellája a humort képviseli a kötetben. Bakóczy Sára írásában a betyárvilág képei kerülnek elénk. Kalandos utazást tehetünk térben és időben, Soós Tibor Nogales, 1918 novellája Amerikába repít. Ez az egyik legkülönösebb történet. Polgárháborús helyzetkép, kémek a főszereplők. A másik ilyen különös novella Hacsek Zsófia írása. A Mint a puszták pelikánja a történelemből egy izgalmas pillanatot hív életre. Bianco da Siena keresztény költő életéről mesél az olvasónak. Itt az erény kerül célkeresztbe a címből. Schmöltz Margit írásában is az érzelmek kapnak szerepet. A táti angyaltoll a végén egy pici humort is felvillant. Jó volt még olvasni Pete László Miklós furcsa című írását. A Dies Veneris a Bocskai-féle hajdúkról mesél. Andy Baron François vagyok című írása egy humorral átszőtt történet Villon életéből. Cselenyák Imre egy készülő újdonságából hozott részletet. A jövőre megjelenő Tinódi életéről szóló kötetből olvashatjuk a Hej, Tinódi! írást. Tetszett, hogy néhol kiegészítő jegyzetek is kerültek a novellák végére. Örülök, hogy végigolvastam, hiszen egy ilyen antológiában mindenki megtalálhatja a maga kedvenc történetét. Jó szórakozást, kalandozást hozzá!
ITT tudjátok megrendelni kedvezménnyel az antológiát!
Történelmiregény-írók Társasága, 2021
200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155816185
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése