Tíz ​szál gyertya

 

Fekete István: Tíz ​szál gyertya




                                             

Fekete István egészen egyedi módon képes egybe szőni ezeket a novellákat. Tíz történet, tíz szál gyertya a Lakos-féle fűszerkereskedésből. A kötet először 1947 őszén látott napvilágot, és a következő esztendő márciusától már a második kiadása került a könyvesboltokba. Most a Trend Kiadó jóvoltából immár a sokadik kiadás került újra a boltokba.

Magával ragadó elbeszélésfüzér ahol színes életképeket kapunk egy mára eltűnt világról. Bepillanthatunk a falusi emberek életébe, érzéseikbe, szokásaikba. A kötetet Tóbiás János élete fogja keretbe: elindul az újszülött Tóbiás keresztelőjével, majd zárul az idős Tóbiás halálával. Mindkét eseményen ugyanaz a gyertya ég, először az élet reménye, az öröm gyertyája, majd az elmúlás, a halál fájdalma tükröződik a lángjában. Az élet megváltoztathatatlan körforgása, a születés és a halál köré illeszkednek a történetek, amiket a gyertyák kötnek össze. Minden történet emberközeli, a falusi lét mindennapjait ábrázolják. A Fekete Istvánra jellemző metaforák és megszemélyesítések ezúttal is jelen vannak, fontos szerepet kapnak. Megjelennek bennük a természet és ember bensőséges kapcsolatát jelző események is.

Fekete István a hit és a szeretet összetartó erejére kíván emlékeztetni a Tíz szál gyertya elbeszéléseiben. Nem a múltat, hanem az élet ünneplését teszi a középpontba. Az pedig hol ünnepi, fájdalmas, vagy örömteli pillanatait idézik ezek a novellák. Márciusban indulunk, majd az évszakváltó kronológia ívét csak a nyolcadik gyertya története töri meg. Ez ugyanis egy valóságos ostromnapló részleteként illeszkedik a kötetbe. 1944 decemberének utolsó napjai és 1945 januárjának első hete elevenedik meg előttünk. Szemléletes képekkel, realista módon az elkeseredett reménytelenség, a karácsony varázsa mennyire más volt abban az időszakban. Mindezt az új év reménye járja át. Érdemes megismerni a magyar irodalom egyik jelentős alkotójának életművét. Hiszen Fekete István elsődlegesen állattörténetei, vadászleírási révén közismert. Ez a novellafűzér a felnőtt olvasóknak szól, így ezek az írások egészen más stílusban készültek.

Fekete István írásaiban nem lehet csalódni, ezzel azt is bizonyítja, érzékelteti, hogy nemcsak ifjúsági és vadászíróként kell őt számon tartani. Ez a kötet nem olyan derűs, inkább fanyar, édes-bús megemlékezés az akkori társadalomról, az emberek életéről. Igazi korrajzot kapunk.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, ha szeretné megismerni a régmúlt idők emberét, mindennapjait, gondolatait, hagyományait. Aki szeretné megismerni Fekete István óriási életművét, feltétlen olvassa el, ismerje meg ezt a gyűjteményt. Jó volt belemélyedni ezekbe a történetekbe. Tartalmas, elgondolkodtató kikapcsolódást nyújt a felnőtt olvasónak.



Kedvezménnyel ITT rendelhető a kötet! 



                 

Fekete István író 1900. január 25-én, a Somogy megyei Göllén született. Az akkori kor szokásának megfelelően keményen nevelték. Egész életében nyíltan vallotta istenhitét, világnézeti és erkölcsi hovatartozását.

1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki a Tüskevár című regényéért. Több regényéből készült sikeres film, így A koppányi aga testamentuma, a Bogáncs, a Tüskevár és rajzfilmen a Vuk.

Hetvenedik születésnapjának méltó megünnepléseként megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Számos állatregényt írt, melyekben az ember és a természet igazi viszonyát hűen ábrázolta (Kele, Lutra, Bogáncs, Hu). Utolsó éveiben önéletrajzi írásai kerültek előtérbe (Csend, Ballagó idő).

Nagyon erős dohányos volt, elsősorban emiatt már az 1940-es évektől szívbetegséggel küzdött, 1970. június 23-án infarktus következtében hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben temették el, de gyerekei kezdeményezésére hamvait 2004. augusztus 14-én újratemették a Somogy megyei Göllén, mert – mint fia idézte – „…egyedül Göllén érezte jól magát…”.




Trend, Budapest, 2025
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156469427