Oravecz Imre: A hopik könyve Oravecz Imre szépírói munkásságát a Rög gyermekei összefoglaló címmel megjelent három részes regényfolyamából ismerem. Csodálatosan tiszta érzésű gondolatai, maga a történet a kedvenceim egyike, fontos trilógia a hazai irodalomban. Bár tudom, versekkel indult a pályája, amiből eddig a Távozó fa című 2015-ben megjelent verseit olvastam.
A hopik könyve először 1983-ban került a boltokba. Ez Oravecz Imre negyedik kötete. A mostani színes, igényes borító igen jól sikerült, figyelemfelkeltő. Öröm kézbe venni, elmerülni és megismerni ezt a világot. A régi indián kultúra adja a versek alapját. Oravecz Amerikában töltött ideje és egy könyv az ami elindította a költőben a verseket. Jó volt olvasni az előszóból megismert előtörténetet. Oravecz Imre meglepő vallomása érdekesebbé tette a kötetet számomra.
A verseskötet öt részből áll. Az amerikai indián kultúra elemei, monda és hiedelemvilága jelenik meg a versekben, állnak össze egy egésszé. Megelevenedik előttünk egy indián szerelmespár története.
Ezek a gondolatok, érzések egyszerűen, érthetően megfogalmazottak. Témái az életről, születésről, teremtésről és halálról, örömökről, bánatokról szólnak.
Tetszett a néprajzi ihletésű gondolatisága. Egy távoli, ismeretlen kutúra összehasonlítása a hazai, mára már rég eltűnt világ jellemzőivel. Ezeket jól ismeri a Szajlán született szerző. "Parasztnak születni kell" jutott eszembe a megállapítása az Ókontri kötetből.
A népi, paraszti élet és a régmúlt indián szokások egyezése, vagy éppen különbsége a versekben jól követhető. Egy másik világ bemutatása, annak rezdüléseit átvenni, megérteni kell némi nyitottság.
Az első könyv versei a világ teremtéséről és a pusztulásáról tartalmaz verseket. A teremtés lehetséges pillanata, annak fokozatai és az első emberek megjelenése után a világ bűnei is képbe kerülnek. Ami a pusztulást vetíti előre.
A második a világ jelenségeit, helyszíneit, az évszakok változásainak hatásairól mesél. A népnemzeti kultúra, hagyományok az alapok megismerése, azok létrejötte izgalmasan színes gondolatokban elevenedik meg. Az indiántörzs világképe, rituáléik, hagyományaik igen változatosak. A természet szeretete is tetten érhető.
A harmadik rész a szereplők életét, sorsát követi. Érzésekkel teli gondolatok tükröződnek a versekben. A negyedik és ötödik könyv lett a kedvencem a kötetből. Itt Sziliomomo és Palaomauki történetét verseli meg a szerző. A hopi szerelmespár sorsa hasonlatos, a szerelem érzése, a vágy és a lelki lüktetés izgalmas elegye ez. Az is kiderül az olvasónak, hogy az ötödik könyvben miért csak egyikük, Sziliomomo énekei kerültek. Innen különösen az Agg férfi éneke fogott meg. Ez szinte előre vetíti az említett Távozó fa verseit, érzéseit.
Az Oravecz Imre által megteremtett költői világ mesésen gazdag és színes, mégis egyszerű. Az ábrázolt élet, a természetközeli gondolkodás vagy a mítoszok, hiedelmek sokat adtak a versek egyedi világához. Megnyugtató és elgondolkodtató, léleksimogató pillanatokban volt részem. Igen színvonalas, a kortárs líra egyik új felfedezése lett nekem ez a kötet.
A Heves megyei Szajlán született 1943. február 15-én.Általános iskolába szülőfalujában járt, Szentgotthárdon érettségizett.
Fontosabb díjak, elismerések
Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj (2016)
Magvető, Budapest, 2019
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631438345
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése