Az éjszaka fénye

Graham Moore: Az éjszaka fénye



                                                                                             






"Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy." 
Thomas Edison





Az ősz egyik legjobban várt regénye volt ez számomra. Az Agave Könyvek kínálatában mindig találok igazi történelmi tényeken alapuló gyöngyszemeket, érdekes háttér-dokumentumokat. Ilyen volt legutóbb Dan Simmons Terror című regénye a Sir John Franklin 1845-ös felfedezőútjáról, vagy Anthony McCarten A legsötétebb óra izgalmas háttere volt élményolvasás. Érdekes, hogy mindkét kötetből film is készült. Az éjszaka fénye is jó úton jár a mozivászon felé. Megérdemelten.




Egy lenyűgöző történelmi regényt olvashattam a jogi bizonyításért folytatott küzdelemről, hogy ki találta fel az elektromos izzót. A három főszereplő Edison és egykori munkatársa Tesla, és Westinghouse. Zsenik és riválisok is lehetne a könyv alcíme. Az "áramháború" története, háttere a tudósok portréjával és a világ fejlődésére gyakorolt máig tartó hatással emberközelivé varázsolta a jogi küzdelmet. Ez nem csupán a tudósok és a tárgyalóterem száraz története, hanem egy teljesen szórakoztató, fordulatos és tartalmas történet. Ez egy valós történelmi mese a villanykörte feltalálásának hajnaláról.




Graham Moore zseniális portrét fest a regényben Thomas Alva Edisonról, George Westinghouse-ról és Nikola Tesláról. Remek betekintést enged a rivalizálásukba és ellenségeskedésükbe is. Edison, aki a Menlo Park varázslója néven lett ismert, (a villanykörte, a fonográf és a mozgókép ikonikus amerikai feltalálója) valóban ellentmondásos ember volt, aki elsődlegesen a hírnévre és a pénzre törekedett. Nevéhez 1093 szabadalom kapcsolódik.

Míg Tesla egy brilliáns elme és egy különc zseni, akinek a végzete egykori főnöke Edison volt. A két zseni viszálya, az "áramháború" az 1880-as években azért folyt, hogy kiderüljön, kinek az elektromos rendszere lássa el a világot - Tesla váltóáramú rendszere, vagy Edison rivális egyenáramú elektromos energiája.

Nem kell száraz jogi csatározásra gondolni, nem tárgyalótermi krimi, ez maga a valóság. Egy igen erős, látványos képpel indul a cselekmény... a villamos áram egyszerre lenyűgöző és elborzasztó a mindennapok emberének.
Tovább fokozva az izgalmakat akad itt sok váratlan, ám valós fordulat. Ármány és cselszövés, hazugságok hálója fonja be a történéseket. A rövid fejezetek peregnek az olvasó előtt. A történéseket valójában Paul Cravath, a Westinghouse által alkalmazott fiatal és lelkes, kezdő ügyvéd meséli el.

Paul huszonhat éves, alig tizennyolc hónapja végzett a jogi karon. Ő áll az áramháború középpontjában, az élményei alapján bontakozik ki a cselekmény. A lenyűgöző történelmi fikció, amely az 1800-as évek végének Amerikájáról is képet ad, magával sodorja az olvasót. A regényben feltűnt még Bell, a telefon feltalálója, valamint az ifjú Ford is szerephez jut.

Miután Edison 312 pert indított, Westinghouse Paul Cravath-ta, az ambiciózus ügyvédre bízza a megoldás lehetőségét. Ezzel nem csak egy jelentős megbízást ad a fiatal ügyvédnek, de a kiugrás lehetőségét is. Paul valóban kitartó és emberfeletti munkát végez, így később megalapítja Amerika egyik vezető ügyvédi irodáját. De ez már egy másik történet.


Moore írása valóban életre kelti karaktereit, emberközelivé varázsolja őket, végig fenn tartotta a feszültséget.
Beleshetünk gondolataikba, munkamódszereikbe is. Emberi játszmák a siker és hatalom, a pénz árnyékában. Különösen tetszett a villamosszék története, ami remekül simul be a történetbe. Szemléletes és látványos képekkel jelenik meg az első ilyen kivégzés is.

A történetet végig gyors narratív stílusban pereg, nem nélkülözve a krimiszerű fordulatokat sem. Lenyűgöző a sok-sok érdekes tény és történelmi háttér. A legjobb az, hogy a személyiségek és események többsége igaz. Érdemes a szerzői utószót is elolvasni. A férfiközpontú történetbe kell legalább egy nő is, aki a könyv csillaga volt számomra. Ő Agnes Huntington volt. A lány okos és rátermett, kiváló énekesnő, nem kevés titokkal a múltjában.

A vége pedig mondhatni meglepően emberi. Amikor ezek a nagy gondolkodók, felül tudnak emelkedni a siker és pénz hatalmán, összefognak és távolabbi nagy célokban tudnak gondolkodni, ez az ami igazán kiemelkedővé teszi őket emberileg.

A korszak ragyogó embereinek elhívatottsága és tudása elképesztő, milyen hatással voltak a tudományra és mai világunkra. Amerika ábrázolása ebben a történelmi időszakban színes és élő képekkel jelenik meg. Érdekes volt látni, megismerni ennek a történetét, hátterét. Tetszettek a fejezeteket felvezető idézetek, gondolatok is. Az egész regény igényes, szép borítója és a könyv kivitele illik a belső tartalomhoz.



GRAHAM MOORE 1981-ben született Chicagóban. Ügyvéd család gyermeke: édesapja biztosítási ügyekre szakosodott neves védőügyvéd (Gary Moore), édesanyja (Susan Sher) pedig Chicago jogtanácsosaként és Michelle Obama vezérkari főnökeként is dolgozott. Moore-t azonban a jogi pálya helyett az írás és Hollywood érdekelte: részt vett például a 10 dolog, amit utálok benned című sorozat munkálataiban, az első regénye (The Sherlockian) pedig három hétig fent volt a The New York Times bestsellerlistáján. Karrierjében az igazi áttörést a Kódjátszma című film forgatókönyve hozta meg számára, ugyanis 2015-ben Oscar-díjat kapott érte, egy évvel később pedig megírta Az éjszaka fénye című második regényét, ami hatalmas bestseller lett, és ha ráadásul hinni lehet a híreknek, már készül belőle a film is.





Agave Könyvek, Budapest, 2019
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634196426 · Fordította: Orosz Anna