
Harmadik olvasásom volt Musso tollából, és most egészen mást kaptam, mint amire számítottam. Vártam, hogy olvashassam, hiszen az alapötlet kiváló és érdekes, de sajnos ez a könyve nem olyan volt mint az előzőek, ami persze nem is lenne baj.. A fülszöveg izgalmas krimit sejtetett, szerelemmel, barátsággal és szövevényes titkokkal az iskolás évekből. Amolyan amerikai stílusú thrillert vártam idilli, francia környezetben, az Azúr-parton.
Inkább mondanám a regényt krimielemekkel vegyített, romantikus, lélektani drámának, megspékelve rengeteg lelkizéssel, a szereplők pszichológiai elemzésével, mint igazi kriminek. Sajnos nekem néhol túl klisés, alig volt izgalmas a rengeteg fordulat miatt inkább zaklatottá váló regény. Egy picit csalódás volt, mintha maga a szerző se tudta volna ki legyen a hunyó, hová fusson ki a regény vége. Egy idő után már mindenki tettes volt, vagy akart lenni. Rajongóknak, vagy könnyed kikapcsolódásnak tökéletes, de nem maradandó a történet. Az angyal hív, Ott leszel? Holnap című könyvei jobban kidolgozottabbak, valósághoz közelibbek.
Más, mint az eddig olvasásaim, ami nem lenne baj, hogy mer váltani a szokásos stílusától. Kifejezetten jól indult, de egy idő után kezdtünk belegabalyodni a fordulatokba, mint az a bizonyos cica a gombolyagba. 25 évvel ezelőtt, egy viharos téli éjszakán eltűnt egy fiatal lány és egy tanár a középiskolából. A lány afféle mindenki kedvence, a gimi legszebb, legokosabb lánya, sok baráttal és persze hódolói mellett azért néhány irigye is akadt. Nyom nélküli eltűnésükben a közvetlen baráti kör is súlyos titkot vállalt magára. Meddig lehet ilyen titkokkal élni, mikor jön el az igazság pillanata? Egyszer törvényszerűen minden titokról lehull a lepel... vagy leomlik a fal. Mit bír el a barátság, mennyire ismerjük jól a barátainkat, mire képes a szerelem?
Lehet-e rekonstruálni a 25 évvel ezelőtti történéseket? Kinek kell rettegni, ha lebontják az egykori iskola tornacsarnokát? Mit vagy kit, kiket rejtenek a falak? Erkölcsi kérdések merülnek fel, ám nem
a szereplőkben... ők csak megúszni szeretnének egy régi gyilkosságot, minden lelkiismeret furdalás nélkül. Családi viszonyok, kapcsolatok dőlnek romba. Az egyén sorsa, élete mennyi változást, nyomasztó titkot bír el? Ezek hogyan hatnak a személyiségünkre, tudunk azok maradni életünk során, akik egykor voltunk?
A szerző tudja, hogyan kell felkelteni a kíváncsiságot az olvasóban. A regény ereje abban rejlik, ahogy Guillaume Musso tökéletesen adagolja a feszültséget. Egyre több váratlan titokra derül fény. Musso moralizál, az erkölcsi kérdésekre néha elég váratlan válaszokat ad. Ami tetszett még a fejezeteket felvezető idézetek, a regényben fellelhető irodalmi utalások.

Tényfeltáró, dokumentum-szerű nyomozás önmagunk és barátaink titkos életében. Ki mire és hogyan emlékszik, mit titkol még mindig? A titkok és a kételyek egyre szaporodnak. Az eltűnt lányról meghökkentő dolgokat tudunk meg, ahogyan minden karakter őriz valami titkot életének erről a szakaszáról. Thomas az író alakja volt rokonszenves, nehéz múltja ellenére. A három egykori barátot összekötő titkokra lassan derül fény. Mindenki kicsit másképp emlékszik, a nagy kérdés hogyan és miért változtatják meg a múltat az emlékek? Izgalmas az a mindentudó álláspont, amelyet Musso többször felkínál nekünk olvasóknak, amikor a különféle karakterek emlékeit idézi meg. Néha kissé ez is zavaró, ahogy ugrálunk az időben. Hol a jelenben járunk, hol 1992-ben. Olyan, mintha az olvasóval is játszana Musso, nem csak a szereplőivel. Valójában egy kérdést járunk körbe: soha nem ismerjük igazán, még a hozzánk közelálló embereket sem.
Meglehetősen vegyes érzéseket hagyott bennem a történet, tény, hogy van ennél jobb Musso-regény.
A végén talán a csavar lendített rajta, meglepődtem a megoldáson, amikor végre olvastam a magyarázatokat. Valahol azért sejtettem, hogy nem minden az lesz, aminek látszott, a sokadik csavar ellenére sem. Azt nem mondom, hogy rossz könyv és hogy nincsenek benne meghökkentő fordulatok, néha túl sok is és még ha egyik-másik néha erőltetett is. Ám az a bizonyos plusz, amiért nem tudja letenni az olvasó, nekem hiányzott. Az Angyal hív vagy a Holnap regényei jobban tetszettek.
Guillaume Musso a legnagyobb példányszámban eladott kortárs francia író. 1974-ben született Antibes-ban. Már tizenévesen sokat olvasott, és biztos volt abban: egyszer ő is író lesz. A középiskolát elvégezve 19 évesen New Yorkba ment, ott élt néhány hónapig, aztán visszatért Franciaországba, ahol közgazdászdiplomát szerzett.
Regényeit – köztük Az angyal hív és a Holnap címűt – 36 nyelvre fordították le. Művei a világ minden táján vezetik az irodalmi sikerlistákat, kiadók és filmproducerek versengenek értük. Az És azután… című thrillerből Romain Duris és John Malkovich főszereplésével készült nagy sikerű film.
A szerző fotóját készítette: Emanuele Scorcelletti
Park, Budapest, 2019
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633555187 · Fordította: Füsi Lídia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése