Kordos Szabolcs író, szerkesztő-újságíró és kommunikációs szakember, a népszerű Hungary című tényfeltáró könyvsorozattal lett kedvelt az olvasók körében. Most megjelent újdonsága izgalmas városnéző felfedezésre viszi az olvasót. Az Egy város titkai Budapest legendás épületeit és lakóit mutatja be titkokkal, érdekességekkel, történelmi háttérrel. Őt kerestem meg kérdéseimmel az új könyvéről, de a kezdetekről és a népszerű sorozatról is mesélt.
1. Nem lehet kihagyni a pályakezdésed, amikor diákújságíróként, a kilencvenes évek közepén Andy Vajnával készítettél interjút, amire a szakma is azonnal felfigyelt. Mesélj erről, hogyan emlékszel erre vissza?
Tizennégy-tizenöt éves lehettem - másodéves gimis - és a fejembe vettem, hogy újságíró leszek. A szüleim - látva és támogatva az elhatározást - beírattak egy újságíró iskolába, ahol csak még elszántabbá váltam a pályaválasztásomat illetően. Készítenünk kellett egy interjút egy híres emberrel és úgy döntöttem, hogy nem aprózom el. Azokban a hetekben Budapesten forgatták az Evitát Madonnával és Antonio Banderasszal, teljes volt az őrület a városban és a médiában. Letáboroztam az egyik belvárosi luxushotel lobbijában és szuggeráltam a forgóajtót, hogy lépjen be rajta Andy Vajna. Tizenkét óra várakozást követően meg is érkezett, meglepetésemre villamossal jött. Mondtam, hogy diákújságíró vagyok, interjút szeretnék vele. Felsóhajtott - valószínűleg úgy kellettem mint egy púp a hátára -, de fogadott a lakosztályában és elmondott mindent a filmmel kapcsolatban. Pár napra rá olvastam az újságban, hogy a stáb elutazott, Vajna senki másnak nem nyilatkozott, úgyhogy édesapámmal bevittem az írást a Mai Nap szerkesztőségébe. A cikk nemsokára megjelent, engem pedig behívtak nyárra gyakornoknak. Itt kezdődött minden.
2. Ha most választhatnál interjúalanyt, ki lenne az akivel szívesen beszélgetnél?
Gordon Ramsay. Nagy rajongója vagyok évek óta. Én magam nem vagyok nagy séf, enni viszont szeretek és szerintem kimondottan jó vendégnek számítok. Mindent kipróbálok, imádom a gasztrokalandokat, az új fogásokat. Ramsay kicsit hatásvadász produkcióiban mégsem az ételek izgatnak elsősorban, hanem az emberi történetek. Miként alakulnak a viszonyok a családi étteremben? Miért lázad fel a személyzet a tulajdonos ellen? Hogyan jut csődbe az amúgy kimondottan jó ételeket kínáló kifőzde a főnök alkalmatlansága miatt? Imádtam az étterem átalakítós történeteket.
3. A Hungary-sorozat elgondolkodtató, szórakoztató görbe tükör rólunk magyarokról. Honnan jött az ötlet, eleve sorozatnak tervezted? Utazáskor valóban „Ferihegyen hagyjuk az agyunkat”?
A luxushotelek iránti vonzódásról már Vajna kapcsán beszéltem, kezdő újságíróként órákat szobroztam a lobbiban sztárokra várva. Lenyűgözött, hogy egy-egy épület falai között mennyi titok, érdekesség és hányféle ember fut össze, milyen módon kapcsolódnak az életeik. Ismerni akartam a recepciósok, bárpultosok, londinerek mindennapjait. Elmentem az egyik legelegánsabb szállodába, fogadott is az igazgató, sok információval gazdagodtam az elnöki lakosztály berendezéséről, ám keveset az igazi titkokról. Minden második kérdésemre az volt a válasz, hogy ez bizalmas információ. Éreztem, hogy ez így nem megy, ezért anonim módon faggattam a riportalanyokat, akik így nyíltan beszélhettek a tapasztalataikról. Fogalmam sem volt, hogy sorozat lesz a dologból, ám az első kötet, a Luxushotel, Hungary hatalmas sikere egyértelművé tette, hogy kíváncsi a közönség a kulisszák mögé betekintő, olvasmányos riportokra. Az utasok többsége tényleg Ferihegyen hagyja az agyát - ahogyan azt a Turista from Hungary-ben megírtam. Gyorsan hozzáteszem, hogy ezt nem én állítom, hanem a turizmusban sok-sok évet lehúzó szakemberek. Ha van túravezető, akkor ez fokozottan igaz, mert az utasok felmentve érzik magukat a gondolkodás alól: egy hétig robotpilóta üzemmódban működnek.
Témája válogatta. A taxisok nagyon nyitottak voltak, ám rettentő sokat panaszkodtak. A luxushotelesek egyértelműen paranoiásak voltak, amit megértek, hiszen kicsi a szakma és az ő életükben a diszkréció mindennél fontosabb. A második kötet írásakor már tudták, hogy senki sem került bajba mert nyilatkozott nekem, ezért sokkal könnyebben a bizalmukba fogadtak. A vendéglátósokkal egyszerű dolgom volt, ám amikor a magyar szupergazdagok szórakozásáról kérdeztem őket, bezárkóztak. Féltek válaszolni.
Merem azt feltételezni, hogy egy kicsit másként működöm, használom az agytekervényeimet nyaralás közben is. Amúgy pedig szívom magamba a tapasztalatokat, hangulatokat. Gyaloglási kényszerem van.
5. Térjünk rá az új könyvedre, amely rendkívül informatív, igényes kivitelű album. Évek óta írod a Palotanegyed blogot, innen az ötlet, hogy könyv formában is az olvasók elé tárd az ismereteket? Mi alapján választottad ki, hogy mely épületek és történetek kerüljenek bele a kötetbe? Mennyi kutatómunkát igényelt utánajárni a történetek hitelességének? Budapest melyik korszakát találtad a legérdekesebbnek?
Összeírtam egy kétszázas "szűk" listát, hogy mely épületek, építmények, városnegyedek sztorijáról lenne érdekes írni, ezekből kellett aztán 45-öt kiválasztani. Az épületek helyett az emberi történetek foglalkoztattak igazán. Budapest "Atlantiszáról", a ma már nem létező Fürdő-szigetről éppúgy szó esik a könyvben mint a Titanic orvosának lakásáról, a híres hírhedt Arizona mulatóról, a lehallgató készülékekkel teli budai kuplerájról, egy volt miniszterelnök meggyilkolásának részleteiről, vagy egykori nagy mágnások történeteiről. Budapest minden korszaka elvarázsol. Szívesen utánajárnék még alaposabban például a Gellért-hegy környékén élő ősi eraviszkusz népnek éppúgy, mint a mai rejtélyeknek. Régi álmom volt bejutni az Anker-palota kupolájába, a könyv segítségével sikerült is, egy kis családot találtam ott, akik boldogan élnek 18 méteres belmagasságú kupola lakásukban. Számomra az volt a könyv legnagyobb hozadéka, hogy hihetetlen helyekre jutottam be, rengeteget tanultam a városról és remélem, hogy ebből a tudásból egy keveset meg tudok osztani az olvasókkal. Szerintem sokan lesznek, akik a könyv elolvasása után nem tudnak majd leszegett fejjel gyalogolni a városban, hanem folyamatosan a homlokzatokat fürkészik majd.
A kutatómunka sok időt igényelt, főleg, hogy a sajtó - már 100-150 évvel ezelőtt is - egymásnak homlokegyenest eltérő információkat osztott meg. Igyekeztem az archívumok mellett élő szakértőket is megszólítani. Az Anker családján kívül felkerestem a Haris köz névadója, Haris Gergely távoli rokonát, a mágnás Weisz Manfréd Amerikában élő leszármazottját, a Titanic katasztrófa magyar orvosa, dr. Lengyel Árpád unokáját, de szerepel építészmérnök, színháztörténész, kutató is a könyvben. Fontos volt számomra, hogy a múltat ne múzeumként kezeljük. A város él, mi pedig együtt élünk a múlt emlékeivel - akkor is, ha fogalmunk sincs róla.
6. Nagyban hozzájárul az olvasás élményéhez Huszár Dávid pazar fotóival. Hogy sikerült elérni, hogy ilyen különleges helyszínekre is bejutottatok fényképezni, mint pl az Anker-palota kupolája, Astoria szálló, vagy az elnöki lakosztály, ahol fél Hollywood megfordult?
Huszár Dávid egy zseni. Sok esetben újra és újra visszatért a helyszínekre, hogy más-más fényekben vizsgálja meg az épületeket. Sokáig szerveztük, hogy bejussunk például a Four Seasons Grasham palota elnöki lakosztályába, ám azt vettük észre, hogy ezt a projektet mindenki szereti, így végül mindig megnyíltak előttünk az ajtók. Ahova be akartunk menni, oda be is mentünk.
7. Neked melyik épület története a személyes kedvenced és miért?
Tauffer Vilmos története mindenki megérint, aki olvas róla. A szülés nőgyógyász hihetetlen életutat járt be, kórházakat alapított, nők és gyerekek életének ezreit mentette meg, módszereit a mai napig használják az orvoslásban. A mostani Brody House-ban lakott a Nemzeti Múzeum mellett, a homlokzaton a mai napig láthatók a babafejek és a bölcsességre utaló baglyok, hirdetve az egykori lakó szakmáját. Tauffer a saját konyhaasztalán műtötte meg Blaha Lujzát, a nemzet csalogánya örökre hálás volt neki ezért. Az agg orvos a saját halálos betegségét nem tudta feldolgozni: palotája falai között lett öngyilkos. Hihetetlen, hogy nincs szobra, utcája, ezen szeretnék változtatni.
8. Volt olyan helyszín, ami most kimaradt, illetve tervezel-e folytatást?
Az első visszajelzések nagyon jók, óriási az érdeklődés a könyv iránt. Ez a könyv azok számára is elhozza a városi titkokat, akik amúgy kevésbé érdeklődnek az építészet, vagy a várostörténet iránt. Amolyan igaz mesék gyűjteménye ez. Most úgy látom, hogy lesz második rész - témát bőven találok. Kapásból tudok mondani két tucat olyan helyet, amelynek páratlanul izgalmas a története és hiába megyünk el ezen épületek előtt nap mint nap, keveset tudunk róluk.
A könyv kedvezménnyel ITT rendelhető!
További sikereket kívánok és köszönöm a válaszokat!
Köszönet illeti az interjú létrejöttében nyújtott segítségért a 21. Század Kiadót!
5. Térjünk rá az új könyvedre, amely rendkívül informatív, igényes kivitelű album. Évek óta írod a Palotanegyed blogot, innen az ötlet, hogy könyv formában is az olvasók elé tárd az ismereteket? Mi alapján választottad ki, hogy mely épületek és történetek kerüljenek bele a kötetbe? Mennyi kutatómunkát igényelt utánajárni a történetek hitelességének? Budapest melyik korszakát találtad a legérdekesebbnek?
Összeírtam egy kétszázas "szűk" listát, hogy mely épületek, építmények, városnegyedek sztorijáról lenne érdekes írni, ezekből kellett aztán 45-öt kiválasztani. Az épületek helyett az emberi történetek foglalkoztattak igazán. Budapest "Atlantiszáról", a ma már nem létező Fürdő-szigetről éppúgy szó esik a könyvben mint a Titanic orvosának lakásáról, a híres hírhedt Arizona mulatóról, a lehallgató készülékekkel teli budai kuplerájról, egy volt miniszterelnök meggyilkolásának részleteiről, vagy egykori nagy mágnások történeteiről. Budapest minden korszaka elvarázsol. Szívesen utánajárnék még alaposabban például a Gellért-hegy környékén élő ősi eraviszkusz népnek éppúgy, mint a mai rejtélyeknek. Régi álmom volt bejutni az Anker-palota kupolájába, a könyv segítségével sikerült is, egy kis családot találtam ott, akik boldogan élnek 18 méteres belmagasságú kupola lakásukban. Számomra az volt a könyv legnagyobb hozadéka, hogy hihetetlen helyekre jutottam be, rengeteget tanultam a városról és remélem, hogy ebből a tudásból egy keveset meg tudok osztani az olvasókkal. Szerintem sokan lesznek, akik a könyv elolvasása után nem tudnak majd leszegett fejjel gyalogolni a városban, hanem folyamatosan a homlokzatokat fürkészik majd.
A kutatómunka sok időt igényelt, főleg, hogy a sajtó - már 100-150 évvel ezelőtt is - egymásnak homlokegyenest eltérő információkat osztott meg. Igyekeztem az archívumok mellett élő szakértőket is megszólítani. Az Anker családján kívül felkerestem a Haris köz névadója, Haris Gergely távoli rokonát, a mágnás Weisz Manfréd Amerikában élő leszármazottját, a Titanic katasztrófa magyar orvosa, dr. Lengyel Árpád unokáját, de szerepel építészmérnök, színháztörténész, kutató is a könyvben. Fontos volt számomra, hogy a múltat ne múzeumként kezeljük. A város él, mi pedig együtt élünk a múlt emlékeivel - akkor is, ha fogalmunk sincs róla.
Huszár Dávid egy zseni. Sok esetben újra és újra visszatért a helyszínekre, hogy más-más fényekben vizsgálja meg az épületeket. Sokáig szerveztük, hogy bejussunk például a Four Seasons Grasham palota elnöki lakosztályába, ám azt vettük észre, hogy ezt a projektet mindenki szereti, így végül mindig megnyíltak előttünk az ajtók. Ahova be akartunk menni, oda be is mentünk.
7. Neked melyik épület története a személyes kedvenced és miért?
Tauffer Vilmos története mindenki megérint, aki olvas róla. A szülés nőgyógyász hihetetlen életutat járt be, kórházakat alapított, nők és gyerekek életének ezreit mentette meg, módszereit a mai napig használják az orvoslásban. A mostani Brody House-ban lakott a Nemzeti Múzeum mellett, a homlokzaton a mai napig láthatók a babafejek és a bölcsességre utaló baglyok, hirdetve az egykori lakó szakmáját. Tauffer a saját konyhaasztalán műtötte meg Blaha Lujzát, a nemzet csalogánya örökre hálás volt neki ezért. Az agg orvos a saját halálos betegségét nem tudta feldolgozni: palotája falai között lett öngyilkos. Hihetetlen, hogy nincs szobra, utcája, ezen szeretnék változtatni.
8. Volt olyan helyszín, ami most kimaradt, illetve tervezel-e folytatást?
Az első visszajelzések nagyon jók, óriási az érdeklődés a könyv iránt. Ez a könyv azok számára is elhozza a városi titkokat, akik amúgy kevésbé érdeklődnek az építészet, vagy a várostörténet iránt. Amolyan igaz mesék gyűjteménye ez. Most úgy látom, hogy lesz második rész - témát bőven találok. Kapásból tudok mondani két tucat olyan helyet, amelynek páratlanul izgalmas a története és hiába megyünk el ezen épületek előtt nap mint nap, keveset tudunk róluk.
További sikereket kívánok és köszönöm a válaszokat!
Köszönet illeti az interjú létrejöttében nyújtott segítségért a 21. Század Kiadót!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése