Az utolsó vadlovak

Maja Lunde: Az utolsó vadlovak




                                                                             

A klímakvartett harmadik részében ismét egy érdekes és szemfelnyitó történettel folytatja Maja Lunde. A Méhek története és a Kékség után a már bevált mintát követve a problémát három idősíkon tárja elénk. Egy nagyívű történet bontakozik ki előttünk, amitől ismét elgondolkodhatunk a természet és az ember kapcsolatának titkairól.


1883-ban Mihail Alekszandrovics Kovrov zoológus rájött, hogy Mongóliában még élhetnek kihaltnak hitt igazi takhik, így expedíciót indított Wilhelm Wolff állatbefogóval, hogy elkapjon néhány példányt, és elhozza őket Szentpétervárra. 1992-ben Karin, aki állatorvos a takhikat Mongóliába próbálja telepíteni, természetes élőhelyükre. Kicsit előreugorva az időben, 2064-ben pedig Eva szűkös életet él lányával, Isa-val egy norvég farmon. Megpróbál az utolsó tehenekkel és takhikkal is megélni, de alig terem élelem a kiszáradt földön. A természet átalakulóban, egy új világ pedig egészen más mind embernek, mind az állatok számára. Ezek a megváltozott körülmények elképesztőek és nehéz kihívások elé állítanak minden élőlényt. Rövid, olvasmányos fejezetekben, csodás természeti képekkel az idősíkokat váltakozva kerekedik a történet. A regény üzenete elgondolkodtató és fontos.


                

Akárcsak az előző regényeknél, itt is van három, egymással lazán összefüggő történet, mindegyik egyformán magával ragadó. Jó volt megismerni őket, ezeket az embereket, gondolataikat a világról és személyes harcaikat. Igazán közel kerülhetnek az olvasóhoz, sokat megtudhatunk családjukról és történetükről. Nekem Mihail Kovrov története volt igazán kedves és izgalmas. Mindenkinek megvan a maga gondja: Karin fia nem tud megszabadulni a drogoktól, Mihail sem felel meg a társadalmilag elfogadott normáknak, Éva a túlélésért küzd, és nem tudja, megéri-e ez a harc, elvesztette a hitét a világban. Finom politikai áthallások is akadnak: a cári birodalomnak súlyos gondjai vannak, Karin édesanyja meghalt a második világháborúban, a Szovjetunió már összeomlott, és a Göring család is belekerült a regénybe, hiszen tartott néhány takhit. Ez a könyvben lévő három történet bemutatja nekünk, korszakonként mit jelent valójában a túlélés. Míg az emberiség önmagát pusztítja, néhány kis vadló keményen és kitartóan vágtat át az idők folyamán. Megállapíthatjuk ismét, az emberek ostoba állatok.

Az egyes fejezetekben emberi sorsok gazdagítják a lebilincselő, sok okos gondolatot kínáló történetet. Ezektől voltak valósak a leírtak. Ezen emberek életében felmerülő akadályok, személyes problémák létezőek. Így az olvasó érdeklődését folyamatosan fenn tudja tartani a szerző. A hangulathoz és a gördülékeny történethez Patat Bence fordítása is bizton sokat ad. 

Sajnos Maja eléggé morbid vigasztalást ad: ha a világ véget ér is, a maradványokból (idővel, egyszer majd), új élet keletkezhet. Azaz a világnak néha kicsit el kell pusztulni, hogy meg tudjon újulni... Érdeklődve várom a negyedik kötet témája mi lesz, milyen végkövetkeztetésre juthatunk majd. 

Maja Lunde könyveit kedvezménnyel ITT vásárolhatod meg!

E-könyvben ITT tudod megvásárolni! 
                  

Maja Lunde (Oslo, 1975. július 30. –) norvég író, forgatókönyvíró, többek között televíziós gyermekműsorok forgatókönyvírójaként vált ismertté. Média és kommunikáció szakon végzett az Oslói Egyetemen.





Cser, Budapest, 2022
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632787121 · Fordította: Patat Bence