2015. május 17., vasárnap

Szülőkről és gyermekekről

Emil Hakl: Szülőkről és gyermekekről



                                  




A "nevelési szaktanácsadó" könyvecske humora és történései kellemes alkalmat és kikapcsolódást adnak a gondolkodáshoz. A 72 éves apa és 42 éves fia kocsmatúrája nem csak Prágán vezet végig, hanem kettejük életén, érzésein, megélt pillanatain. Az élet nagy kérdéseire visszatekintéssel és hrabali idillt idéző mondatokkal.

Emil Hakl valóban különös módon festi meg a két generáció portréját. Az elkerülhetetlen, világnézetbeli különbségek adottak ezúttal is. Az apa Horvátországban a II. világháború idején szocializálódott, élte gyermekkorát. Fia már a szocialista Prágában született és nevelkedett. A két nemzedék két különböző értékítélettel jelenik meg a történetben. Ahogyan az lenni szokott a ki nem mondott ellentétek ütköznek.
Ráadásul a fiú egy szétesőben lévő nagyiparos család szülötte. Életükben a sok apró tragédia mellett a történelem is jelen van. Igazi társa a nagypapa volt csak. Ő vitte magával, vele látott tankot Prága utcáin.
Ezek a meghatározó pillanatok, élmények is előkerülnek a kocsmatúra során. A beszélgetések oldottan haladnak, idilliek. Olyan, mintha az olvasót is oda ültetné az asztalhoz a szerző harmadiknak. A régi családi anekdoták mellett a napi eseményeken át régi szerelmek is megidéződnek. Ez a helyzet szerintem ismerős mindenkinek két generáció találkozása során.

A groteszk humorral elmesélt történetek során a repülőgépek formája, tipusai, a fiú kedveléseiként kerülnek említésre. Apja a bölcsen megélt tapasztalataival emlékszik régi szerelmekre. Felemlítve és apróra kivesézve a fia kapcsolatait is. Persze ironikusan, humorral teszi mindezt, már bátran mondhat véleményt, úgy ad tanácsot, hogy az nem sértő és nem is lekezelő a fiára nézve. Az apa szerint fia éppen most van a legjobb korban, már nem kezdő, zöldfülű, érett, de még nem öreg férfi. Véleménye szerint a negyvenes évek a legszebbek egy férfi életében. Derűs életszemlélete nagyon megható. Fiát is erre biztatja: életét élje lazábban, az adódó nehézségeket humorral kezelje, engedjen fel és engedje el a görcsöket. A megfelelés kényszerét felejtse el.



A háborús események pedig kikerülhetetlenül adják a keretet sok élettörténethez, de említésre kerül még a Kurszk, az orosz atom-tengeralattjáró is.

Nem is lenne kocsmatúra, ha a prágai sörök, koktélok ne kerülnének sorra. Szinte minden helyzethez van egy megfelelő koktél, ami a kötet végén pontos leírással olvasható.
Az első pillantásra sem csak az ivásba fojtott életbölcselkedések adnak mélységet a történetnek. Megidézheti az olvasó önkéntelenül is önmagát és kapcsolatát a szüleivel. A beszélgetések
intimitása révén mindenki a saját szülő-gyermek, apa-fiú emlékeire gondolva élheti át a saját emlékeit.
Hakl valóban egészen különleges módon festi elénk két generáció portréját. A háborús események pedig kikerülhetetlenül adják a keretet sok élettörténethez, de említésre kerül még a Kurszk, az orosz atom-tengeralattjáró is. Szeretni valóan humoros és bölcselkedő kötetet olvashattam. Az élete végén visszatekintő apa portréja mellett a kissé még félszeg és bátortalan fiú képe sok ismerős helyzetet idézett fel bennem. Jó lenne, ha lenne módom leülni néhány ilyen sörözős-beszélgetős estére apámmal. Tegye ezt mindenki addig, amíg van rá lehetősége.

          
Emil Hakl: (1958) prágai születésű író, akit hazájában napjaink Hašekjaként emlegetnek. Viszontagságos iskolaévei után az irodalomnak szentelte minden idejét. A Jaroslav Ježek Konzervatóriumot is elsősorban a szövegírásra specializálódva végezte el. Ma már újságíróként keresi kenyerét, de előtte hangszerelő, könyvtáros, raktáros és benzinkutas is volt. Pályáját költőként kezdte, emellett amatőr színházi társulatok számára dramatizált szövegeket. 1988-ban barátaival megalapította az irodalmi felolvasásokat szervező Modern analfabéták szabad irodalmi egyesületet. Figyelme egyre inkább a próza felé fordult, és két regényével is elnyerte a rangos Magnesia Litera díjat. Az elsőt éppen a Szülőkről és gyermekekről cíművel, melyből Vladimír Michálek rendező készített filmet, aki Csehországban Amerika című Kafka adaptációjával szerzett hírnevet.




5/5












Az olvasás élményét és a könyvet köszönöm a kiadónak!






Typotex, Budapest, 2015
172 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632794143 · Fordította: Stanek-Csoma Borbála ·  
Illusztrálta: Nagy Norbert


2 megjegyzés:

  1. A borítón pedig Alan Rickman egy sör mellett beszéli meg Sinkó Lászlóval, hogy legyen inkább ő a magyar hangja.:)

    Jól hangzik, kedvet kaptam hozzá!

    VálaszTörlés
  2. Biztosan fog tetszeni, ízig-vérig cseh kisregény, hihetetlenül jó hangulattal. Olvasnék még én is az írótól.

    VálaszTörlés