Az irgalom útja

David Baldacci: Az irgalom útja 
(Atlee Pine 1.)





                                                                         











David Baldacci neve már jól ismert a magyar olvasók előtt, közkedvelt szerző, rajongótábora idehaza is jelentős. David Baldacci vitathatatlanul korunk thriller-irodalmának élmezőnyébe tartozik, regényei rendre a sikerlisták élén tanyáznak. Nekem is ez a regénye volt a 17. olvasásom tőle.
Be kell vallanom, ez az új sorozat első része elég vegyes érzéseket hagyott maga után.




Atlee Pine különleges ügynök az FBI-tól, Ő az új sorozat főhőse. Már itt meglepett Baldacci az ügynök bemutatásánál. Pine ugyanis egy 180 cm magas, kigyúrt NŐ.

"a válla széles és kidolgozott, a hasa kockás volt, a karján pedig hosszú, szálkás izmok futottak"

Olvasás közben Jack Reacher Lee Child főszereplője jutott eszembe, bár Ő sokkal intelligensebb, rátermettebb fickó. Baldacci és Child köztudottan barátok, lehet egy közös sörözgetésnél támadt az ötlet Baldacciban: "Figyelj, Lee, én megírom a Te hősöd, Reacher alakját nőben!"

Nos, Pine nem lett kedvenc, nem mintha nem tartanám jó ötletnek a női főszereplőt, aki ismeri az író munkásságát, tudja (King és Maxwell-sorozata) volt már ilyen. Azonban a magányos farkas John ​Puller alakja is kidolgozottabb, hitelesebb, mint ez a női Terminátor. Pine alakjában nem láttam sem az embert, sem a nőt.. szerencsére akad segítője egy másik nő személyében. A Thelma és Louise párosítás működik legalább.

Pine természetesen magányos, gyermekkora lelki traumáit cipeli, Kick-box versenyző volt, vedeli a sört, főzni nem tud, nem ér rá ilyesféle pepecselésre. Pizzát rendel, kolbászt grillez, miközben egy szál maga megmenti Amerikát. Bármi áron, ahogy az egy nemzeti hősnőtől elvárható.. az olvasó a 400. oldalon sem nagyon tud többet, mint az első száz után. A kiindulási helyzet is elég fura, már-már vicces: egy turista eltűnik a Grand Canyonban, ami a világ hét természeti csodájának egyike. Talán nem is kell mondani ezt kell megmenteni a pusztulástól. Mellesleg egy öszvért is lemészárolt valaki, ez a mellékszál.. ami elég vicces. Már hogy ERRE az ügyre egy jól képzett FBI ügynököt rendelnek ki. Szegény ökör brutális halála több ízben visszatér, különösebb magyarázat nélkül.



Baldaccit írói rutinja nem hagyja cserben,számtalan elem ismerős lehet korábbi könyveiből.
Az irgalom útja kellően bonyolult, izgalmas és fordulatos könyv, a végére már túlságosan is nagy az anomália. A logikus történetvezetéssel akadnak gondok, néha elveszünk a túlbonyolított titkok sűrűjében. A kevesebb több lehetett volna. A végső leszámolásnál már csak azt vártam legyen már vége...


Aki még eddig nem olvasott Baldaccitól bizonyára jól fog szórakozni. Aki a keményvonalas katonai krimiket szereti, annak tökéletes kikapcsolódás lehet, titok és ármány azért akad bőven, a szálak igen magasra vezetnek. A koreai nép és az oroszok, mint ügyeletes rosszak adják a megoldáshoz vezető utat. Ami elég rázós, akciódús, ugyanis egy titokzatos atomfegyver áll a háttérben. A politika mocskossága ebben a regényben is hangsúlyos szerepet kap.
Az biztos, hogy a felvázolt politikai összeesküvés annyira cseles, hogy már az ellenkezője sem igaz annak, amit az olvasó gondolni mer. A regény nem váltják meg a világot, nem is célja, csak szórakoztat és kikapcsol, mégis működik, minden ismétlődő rutin ellenére. A keménység és durva brutalitás sem hiányzik, akik ezt szeretik. Baldacci ezt most kissé túltolta, a magyarázatok is elég erőltetettek néhol. Volt ettől már jobb történet is nem egyszer Baldaccitól.


Nekem így a sokadik olvasás után azonban nem volt meggyőző, elég volt: kérdezném, hová lett az Államérdek, Órajáték, Az elnök családja vagy a Teveklub-sorozat Baldaccija? Kérem vissza. Nem csak szórakoztatóbb, de izgalmasabb és hihetőbb, kidolgozottabb karakterek és történet bármelyik régebbi regénye. Cselekmény volt, de elég hajánál fogva kirángatott történet ez. Olvasmányosabbra, gördülékenyebbre számítottam, ez most nem volt annyira izgalmas nekem. Nem idézte a régi könyveit egyáltalán. Baldacci érezhetően rutinból dolgozik. Igazi íróiparos lett, ahol az utóbbi néhány történeteinél erős déja vu érzésem volt. Ezt már olvastam tőle, megírta jobban is. Vagy én nőttem ki Baldacciból.


ITT tudod megrendelni a könyvet kedvezménnyel! 

David Baldacci (1960. augusztus 5. )
Könyveit több mint 50 nyelven és 80 országban olvassák rajongói.

a Virginia Commonwealth Universityn diplomázott, majd jogot hallgatott a Virginia Állami Egyetemen. Diákként novellákat írt a szabadidejében, később ügyvédként kilenc éven át Washington D.C. környékén élt és praktizált. Korai novelláit és forgatókönyveit nem sok siker koronázta. Kétségbeesésében a regényírás felé fordult. Első nemzetközi sikere az Absolute Power (Államérdek) című könyve volt 1996-ban. Ebből remek filmet is forgatott Clint Eastwood.
Alapítója a szépírást tanulókat támogató Wish You Well Alapítványnak. Feleségével, Michelle-lel és két gyermekével Virginiában él.


General Press, Budapest, 2019
416 oldal · ISBN: 9789634523161 · Fordította: Szabó István

Az éjszaka fénye

Graham Moore: Az éjszaka fénye



                                                                                             






"Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy." 
Thomas Edison





Az ősz egyik legjobban várt regénye volt ez számomra. Az Agave Könyvek kínálatában mindig találok igazi történelmi tényeken alapuló gyöngyszemeket, érdekes háttér-dokumentumokat. Ilyen volt legutóbb Dan Simmons Terror című regénye a Sir John Franklin 1845-ös felfedezőútjáról, vagy Anthony McCarten A legsötétebb óra izgalmas háttere volt élményolvasás. Érdekes, hogy mindkét kötetből film is készült. Az éjszaka fénye is jó úton jár a mozivászon felé. Megérdemelten.




Egy lenyűgöző történelmi regényt olvashattam a jogi bizonyításért folytatott küzdelemről, hogy ki találta fel az elektromos izzót. A három főszereplő Edison és egykori munkatársa Tesla, és Westinghouse. Zsenik és riválisok is lehetne a könyv alcíme. Az "áramháború" története, háttere a tudósok portréjával és a világ fejlődésére gyakorolt máig tartó hatással emberközelivé varázsolta a jogi küzdelmet. Ez nem csupán a tudósok és a tárgyalóterem száraz története, hanem egy teljesen szórakoztató, fordulatos és tartalmas történet. Ez egy valós történelmi mese a villanykörte feltalálásának hajnaláról.




Graham Moore zseniális portrét fest a regényben Thomas Alva Edisonról, George Westinghouse-ról és Nikola Tesláról. Remek betekintést enged a rivalizálásukba és ellenségeskedésükbe is. Edison, aki a Menlo Park varázslója néven lett ismert, (a villanykörte, a fonográf és a mozgókép ikonikus amerikai feltalálója) valóban ellentmondásos ember volt, aki elsődlegesen a hírnévre és a pénzre törekedett. Nevéhez 1093 szabadalom kapcsolódik.

Míg Tesla egy brilliáns elme és egy különc zseni, akinek a végzete egykori főnöke Edison volt. A két zseni viszálya, az "áramháború" az 1880-as években azért folyt, hogy kiderüljön, kinek az elektromos rendszere lássa el a világot - Tesla váltóáramú rendszere, vagy Edison rivális egyenáramú elektromos energiája.

Nem kell száraz jogi csatározásra gondolni, nem tárgyalótermi krimi, ez maga a valóság. Egy igen erős, látványos képpel indul a cselekmény... a villamos áram egyszerre lenyűgöző és elborzasztó a mindennapok emberének.
Tovább fokozva az izgalmakat akad itt sok váratlan, ám valós fordulat. Ármány és cselszövés, hazugságok hálója fonja be a történéseket. A rövid fejezetek peregnek az olvasó előtt. A történéseket valójában Paul Cravath, a Westinghouse által alkalmazott fiatal és lelkes, kezdő ügyvéd meséli el.

Paul huszonhat éves, alig tizennyolc hónapja végzett a jogi karon. Ő áll az áramháború középpontjában, az élményei alapján bontakozik ki a cselekmény. A lenyűgöző történelmi fikció, amely az 1800-as évek végének Amerikájáról is képet ad, magával sodorja az olvasót. A regényben feltűnt még Bell, a telefon feltalálója, valamint az ifjú Ford is szerephez jut.

Miután Edison 312 pert indított, Westinghouse Paul Cravath-ta, az ambiciózus ügyvédre bízza a megoldás lehetőségét. Ezzel nem csak egy jelentős megbízást ad a fiatal ügyvédnek, de a kiugrás lehetőségét is. Paul valóban kitartó és emberfeletti munkát végez, így később megalapítja Amerika egyik vezető ügyvédi irodáját. De ez már egy másik történet.


Moore írása valóban életre kelti karaktereit, emberközelivé varázsolja őket, végig fenn tartotta a feszültséget.
Beleshetünk gondolataikba, munkamódszereikbe is. Emberi játszmák a siker és hatalom, a pénz árnyékában. Különösen tetszett a villamosszék története, ami remekül simul be a történetbe. Szemléletes és látványos képekkel jelenik meg az első ilyen kivégzés is.

A történetet végig gyors narratív stílusban pereg, nem nélkülözve a krimiszerű fordulatokat sem. Lenyűgöző a sok-sok érdekes tény és történelmi háttér. A legjobb az, hogy a személyiségek és események többsége igaz. Érdemes a szerzői utószót is elolvasni. A férfiközpontú történetbe kell legalább egy nő is, aki a könyv csillaga volt számomra. Ő Agnes Huntington volt. A lány okos és rátermett, kiváló énekesnő, nem kevés titokkal a múltjában.

A vége pedig mondhatni meglepően emberi. Amikor ezek a nagy gondolkodók, felül tudnak emelkedni a siker és pénz hatalmán, összefognak és távolabbi nagy célokban tudnak gondolkodni, ez az ami igazán kiemelkedővé teszi őket emberileg.

A korszak ragyogó embereinek elhívatottsága és tudása elképesztő, milyen hatással voltak a tudományra és mai világunkra. Amerika ábrázolása ebben a történelmi időszakban színes és élő képekkel jelenik meg. Érdekes volt látni, megismerni ennek a történetét, hátterét. Tetszettek a fejezeteket felvezető idézetek, gondolatok is. Az egész regény igényes, szép borítója és a könyv kivitele illik a belső tartalomhoz.



GRAHAM MOORE 1981-ben született Chicagóban. Ügyvéd család gyermeke: édesapja biztosítási ügyekre szakosodott neves védőügyvéd (Gary Moore), édesanyja (Susan Sher) pedig Chicago jogtanácsosaként és Michelle Obama vezérkari főnökeként is dolgozott. Moore-t azonban a jogi pálya helyett az írás és Hollywood érdekelte: részt vett például a 10 dolog, amit utálok benned című sorozat munkálataiban, az első regénye (The Sherlockian) pedig három hétig fent volt a The New York Times bestsellerlistáján. Karrierjében az igazi áttörést a Kódjátszma című film forgatókönyve hozta meg számára, ugyanis 2015-ben Oscar-díjat kapott érte, egy évvel később pedig megírta Az éjszaka fénye című második regényét, ami hatalmas bestseller lett, és ha ráadásul hinni lehet a híreknek, már készül belőle a film is.





Agave Könyvek, Budapest, 2019
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634196426 · Fordította: Orosz Anna

Ha a macskák eltűnnének a világból

Genki Kawamura: Ha a macskák eltűnnének a világból




                                                                                                           




"Amikor az emberek létrehoznak valamit, valami mást el is veszítenek."




A Ha a macskák eltűntek a világból története egy egyszerű, könnyen érthető, mégis elgondolkodtató és önvizsgálatra serkentő, szokatlan próza. Valami olyan érzésem volt olvasáskor, mint némely önsegítő könyvek esetében. Másképp és okosan késztet arra, hogy legalább egy pillanatra elmerengjünk létünk kérdésein, életünk eddigi folyásán. Nem a tutit akarja megmondani, nem osztogat kéretlen tanácsokat.



Az irodalmi művek kedvelt témája az élet nagy kérdéseinek boncolgatása, az élet értelmének keresése. Erre minden esetben önmagunknak kell választ adnunk, tartalmat adni saját létünknek.
Olyan emlékekkel megtölteni sorsunkat, kihozni a legjobbat a lehetőségeinkből, amire jó visszaemlékezni.
Az élet szép és kegyetlen, a boldogság állapota nem állandó. A bölcsek szerint születésünk pillanatában eldőlt a sorsunk, mit járunk be életünk során. Sajnos az élet véges is. A halál misztériuma kimondatlanul is mindig ott lebeg felettünk. Vannak olyan helyzetek, amikor a bánat, a tragédia hoz nem várt fordulatot sorsunkba. Amiből még akár lehet akár jó is.


Ha egy embernek azt mondják, hogy hamarosan meghal, élete a végéhez közelít megijed, megdöbben. Félelmetes pillanat ez, amire igazán nem lehet felkészülni. Itt különösen az, hiszen főhősünk fiatal, súlyos betegségét veszi alapul a történet. A csavar adja magát, ha éppen nem is fausti mélységben: megjelenik az ördög és üzletet ajánl fel. Varázslatos eleme ez a mesének, és valljuk be őszintén: ki nem lenne erre az alkura kapható ebben a helyzetben? Így kezdődik ez a nagyon furcsa hét.

Az ördög meghosszabbítja az életét, ha beleegyezik abba, hogy valami mindennap eltűnik a világból. Mi az, ami igazán fontos nekünk? A telefon, a kapcsolatok? Filmek és az idő vagy éppen a macskák? Milyen lesz a világ, ha én magam (a főhősünk) tűnik el belőle? Mit hagyunk magunk után, mi az, ami ismerősök, szeretteink és barátaink szívében megmarad rólunk? Izgalmas kérdések ezek, amik biztosan mindenkiben felmerülnek. Ami tárgy nekem jelentős emlék, az az utódoknak lom és kacat.

Nem bonyolult könyv, az írás egyszerű és könnyen olvasható. Mégis elgondolkodtatott az életről, az emberi kapcsolatokról, a dolgok mulandóságáról. Számomra maradandó élményt nyújtott és átértékelésre késztetett. Semmit nem viszünk magunkkal... úgy távozunk,ahogy jöttünk. A történet a teremtés hét napját követi, ami igen találó. Hogyan döntünk arról, hogy mi számít, és mi az, ami valóban fontos az életünkben? A döntés egyedül a miénk. Erre legtöbbször utólag érkezik válasz.



"Miért van az, hogy az emberek olyasmit várnak el másoktól, amikre maguk sem képesek?"

A narrátorunk napjai megidézésével villantja föl a létezés rejtett törvényeit. Mélységes harmóniára törekszik, minden lehetséges feszültség ellenére. Egyszerű, hétköznapi élményeket elevenít meg bensőséges személyességgel, bölcs éleslátással, ezzel készteti az olvasót a gondolkodásra saját élete felett. Senki sem tudja, mennyi ideig fog élni, ezért talán mindannyiunknak úgy kellene élnünk, mintha minden nap az utolsó lenne életünk filmjében. Természetesen érdemes lenne olyan módon élnünk, hogyha eltűntünk, valóban hiányozzunk a környezetünknek. A macska mint társ tökéletes választás volt a szöveghez. Valóban tanulhatunk tőlük. Önálló személyiségük évezredek óta jelen
van az ember világában.

Tetszett a koncepció, de amit kissé sajnálok, hogy a könyvben nagyon kevés nyilvánvaló információ található a japán kultúráról. Erről a távoli ország embereinek gondolkodásáról, hagyományairól szívesen olvastam volna bővebben. Gyönyörű mese a veszteségről és az ember által bejárt útról. Minden úgy jó, ahogy történt. Meglepően szívmelengető történet ez a könyvecske, ami három nagy kérdést jár körbe. A szerző 1979-es születésű, mégis bölcs és elgondolkodtató gondolatokat vet fel. Azt érzem, egy kissé már tapasztaltabb olvasónak, úgy negyven felett többet ad ez a kötet, mint az életet nagy lendülettel kezdő húszévesnek. Néha bizony nem árt lassítani, önvizsgálatot tartani, átértékelni dolgokat. A fontossági sorrendek idővel változnak, máshová kerülnek a hangsúlyok.  

Ami igazán fontos a mai, modern életben az a megértés, amihez a macskák adnak segítséget. Főhősünk társa, Káposzta üde színfoltja a történetnek. Ez tapasztalat is, tényleg nem véletlen, ha nem csak idős embereknek társaságot, szeretetet és boldog pillanatot ad egy háziállat közelsége. Ajánlom nem csak a macskák szerelmeseinek!


ITT tudod megrendelni a könyvet! 

A könyv fülszövegéből: 
Kawamura többszörösen díjazott könyve hónapokig szerepelt a legfontosabb sikerlistákon, világszerte több mint egy millió példányban kelt el, harminckét országban jelent meg. Témája maga az emberi életút; azok a veszteségek, amelyeket óhatatlanul elszenvedünk. Eszünkbe idézi, miért kell szorosan magunk mellett tartanunk szeretteinket és hogyan fedezzük fel azt, ami igazán számít az életben.



XXI. Század, Budapest, 2019
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155915987 · Fordította: Vihar Judit

Erdély lángjai

Bányai D. Ilona: Erdély lángjai 





                                                                                               

"a hatalom és a becsület ritkán jár kézen fogva!"









Hosszas várakozás után megérkezett a Boszorkánykör és a Vér jogán szereplőinek sorsát bemutató történet lezárása. Olvasmányos, jól megírt történet kerekedik a lapokon. Ármány és árulás, cselszövés, szerelem adja az történet savát-borsát. Most is több szálon fut a cselekmény.


A három főszereplő leány élete, három különböző női sorsot mutat be Mátyás korából. Az 1400-as években járunk, Mátyás karaktere itt kissé visszafogottabb, mint az előző részben. Karizmatikus királyunk nehéz helyzetben van. A rend és a béke viszonylagos. Az országot nem csak a török, vagy a volt após seregei fenyegetik, de a királyi kincstár is üres... Mi más is lehetne a megoldás, mint újabb adók, az eddigi királyi kedvezmények megvonása. Ezt természetesen a nagyurak sem nézik jó szemmel. Erdély helyzete különösen sarokkő a regényben. Az elszakadás kérdése, az önálló király személye a vajdák álma, erre szervezkednek. A belső békétlenség, a forrongó helyzet több izgalmas pillanatot eredményez. A titkos összeesküvés lángjainak már csak egy szikra kell, egy vezető, aki az élére állna. A cselekményben erre tesznek kísérletet, próbálják Szapolyait és a erdélyi püspököt is jobb belátásra bírni.


Hősnőink életébe különböző módon beköszönt a szerelem, lángra lobbannak a szívek is. Anna és Panka után itt a főszerep és az események sűrűje Rózsa alakja körül forog.
Rózsa elképesztő, erős női karakter, akinek születése és gyerekkora is sűrű titkok között, szegénységben telt. Az egykori kondás leánya, akinek az esze és a szíve a helyén van, kimagaslik a történetből. Végre megismeri igazi apját is. Az erdélyi vajdák éppen ezt a pillanatot kihasználva igyekszenek döntésre bírni Szapolyai családját. Rózsa sorsa további nehéz helyzetekkel pereg tovább. Van itt emberrablás, ármány, súlyos betegség, a belső harcok mellé. Ezek megoldása a adja majd elég meglepő módon a megoldást. A szívnek parancsolni nem lehet, a szerelmesek, ha nehezen is, de egymásra találnak. Ezzel mentve Mátyást a belső harcoktól. Szép megoldás, a lehető legbékésebb megoldás a vér nélküli békére a szerelem.


Az írónő nem kíméli egy cseppet sem Rózsa alakját. Számtalan nehézséget, akadályt kell legyőznie.
A cserfes, bátor lány derekasan küzd mindvégig. Terkával és Pankával a barátság köteléke erős, különösen amikor rájuk köszönt a szerelem is. A három lánynak most is össze kell tartania, ez a barátság ereje, ami a boldogságot is elhozza a szereplőknek. Történelmi kalandregény, népmese ízű fordulatokkal, sorsokkal.
Az előző kötetek mesés, romantikus hangulata most is remekül működik, már az első oldalaktól elvarázsolt és nem engedett. A régi típusú történetmesélést idéző regény első sorban a női olvasóknak lehet kiváló szórakozás.

A régi magyar mondák hangulatát idézi a középkori Magyarországon játszódó történet. A regény szereplői olyan karakterek, amelyek a való, jelenkori életünkben is léteznek. Az előző rész A vér jogán egy lendületes, kalandosabb, de leginkább izgalmasabb része volt a sorozatnak. Az előző részhez képest a történelmi események és személyek, a háttér kisebb szerepet kaptak, azonban az
akkori életet szemléletesen jelenik meg.

A történet szelídebb, mesésebb, most a romantika felé kanyarodunk. Bányai D. Ilona gördülékeny stílusban meséli tovább a leányok sorsát. A három hősnő, három különböző sors, karakter.
Olvastatja magát a regény. A szemléletes és gyönyörű tájleírások, vagy a karakterek jellemzése a megfelelő aranyban keveredik a politikai háttérrel. A történet az emberi sorsokról, érzelmekről mesél. Izgalmas időutazás, ahol Mátyás érzelmeiről is kapunk képet. A Boszorkánykörben megismert hősnőink kalandjai itt lezárulnak, de biztosan remélem, lesz egy újabb mese az írónő tarsolyában.



ITT tudod megszerezni a Lazi Kiadótól kedvezménnyel a regényt! 

Bányai D. Ilona:
Első novellái 2012-ben jelentek meg, a Sár, vér, levendula antológiában. majd Az öreg című novellájából hangjáték is készült. Első regénye a Boszorkánykör 2016-ban került az olvasókhoz , ezt követte a Vér jogán 2017-ben. Tagja a Történelmiregény-írók Társaságának.


Lazi, Budapest, 2019
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632674384

Festő a mosogató alatt

Afonso Cruz: Festő a mosogató alatt





                                                                       




"Az egész világ lefelé húz, de a minket szerető kezek a magasba repítenek.
Fáradhatatlanul."





A Typotex Világirodalom sorozatban olvastam már ukrán, cseh, lengyel, norvég szerzők műveit. Bátran ajánlom ezeket az értékes és tartalmas köteteket, nem csak a ritkaságokat, különlegesebb témákat kedvelő olvasóknak. Európa kortárs irodalmi palettájára mindenképpen érdemes figyelni. Most a portugál Afonso Cruz frissen megjelent, idehaza harmadik kötetét ajánlom, tőle ez az első olvasásom.

A szerző már nem először látogatott el hazánkba, és remélem még jönni fog máskor is. Egy tartalmas, humorosan személyes beszélgetésen ismerhette meg az érdeklődő nagyérdemű a szerzőt és új kötetét, annak keletkezési hátterét az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon. Engem már a bemutatón megvett az író személyiségével, humorával. Ebben a könyvében egy könnyedebb történetet ismerhetünk meg, ami valóságra épül. A szöveg tele van metaforával, furcsa figurák népesítik be. Mellé hangulatkeltő remek rajzaival és fotókkal illusztrálta. Cruz pályáját grafikusként kezdte, zenél is szabadidejében. Saját könyveinek tipográfiáját is mindig maga alkotja meg. Nincs ez most sem másképp a Festő a mosogató alatt esetében sem. A látszólag egyszerű, hétköznapi történetben súlyos gondolatok, mondatok bújnak meg. A könyv rövid epizódokból épül fel.




A szerző a jól összehangolt gondolataival egy lineáris történetet mesél el olvasóinak. Egy gyönyörű történet, költői képekkel, amelyek arra késztetik az olvasót, hogy ne hagyja abba az olvasást.
Ebből Jozef Sors Pozsonyban született, zsidó festő élete bontakozik ki előttünk. Ő a nácizmus elől volt kénytelen elmenekülni. Egy sajátos történet, egy fejlődésregény a 20. század borzalmai közepette, ami a reményt is megcsillantja. Mi más lehetne, ami erőt ad, túlélni, legyőzni a nehézségeket. Jozef Sors pályáját követve Afonso Cruz ügyesen épít fel egy regényt, hittel és érzékenységgel, groteszk humorral ábrázolva az élet megpróbáltatásait.

A történet, amelyben különösen a szem fontosságát, az életbeli látásmódot helyezi a figyelem középpontjába az emberi egymásrautaltságról mesél. Azt nem árt tudni, hogy a valóságban a szerző nagyszülei tényleg bújtattak egy festőt a mosogató alatt. Ebből a valóságmagból indul ki a regény. A fikció az élet pótléka, egy alternatívát ad, mi és hogyan is történhetett. Ezt a gondolatot bontja ki, viszi tovább Cruz. Az illusztrációk önmagában egy különös érzékenységet adnak az értékes szöveghez. A már-már költői szövegek hagynak gondolkodni, de mindenki számára szórakoztatóak is egyszerre. Akár állíthatunk párhuzamot is saját életünk meghatározó döntéseivel Jozef életéhez. A befejezést kissé hirtelennek éreztem.

Afonso Cruz ötletes fantáziájával kelti életre előttünk Jozef életének meghatározó pillanatait.
Az epilógus még szebbé, kerekebbé tette a művet.


ITT tudod megrendelni kiadói kedvezménnyel! 

Afonso Cruz (1971) sokoldalú figura: nem csak író, hanem kiváló grafikus és közismert zenész is egyben. Könyveit saját alkotásai díszítik, de számtalan mesekönyvet is illusztrált már, és ezen kívül még animációs filmeket is rendez. A bluesos, swinges dalokat játszó The Soaked Lamb nevű zenekarban gitározik, bendzsózik, ukulelézik, vagy ha kell, hát énekel. Írói karrierje 2008-ban indult az Isten húsa (A Carne de Deus) című regényével. Nagyon termékeny alkotó, írásaival számos portugál díjat nyert már. Legjelentősebb nemzetközi sikere, hogy A Kokoschka babája 2012-ben elnyerte az Európai Unió irodalmi díját.







Typotex Elektronikus, 2019
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634930440 · Fordította: Király Szabolcs

Egyetlen igazság

Hjorth & Rosenfeldt: Egyetlen igazság  
(Sebastian Bergman 6.)



                                                                                             













A Sebastian Bergman sorozat előző részeit több mint 4 millió példányban adták el, ami 34 nyelven jelent meg világszerte. A szerzőpáros izgalmas és filmszerűen látványos képekkel dolgozik, a történetek mozgatórugója az emberi kapcsolatokra épül. A bűn lelki háttere alapos bemutatásra kerül minden kötetben.

Egy sorozat esetében minden apró részletnek fontos, hangsúlyos pillanatai vannak. Ezekre sok esetben jóval később derül fény. A szerzőpáros az érdeklődést végig tudta tartani ezúttal is, már csak azért is, mert egyik kedvenc sorozatomról van szó. Az előző rész befejezése után azonnal olvastam volna a folytatást, hiszen olyan lezárást kanyarítottak a Méltatlanok végére, hogy az olvasó az izgalmas nyomozás után egy döbbenetes és valóban váratlan lezárást kapott. Lenyűgöző számomra, mennyire érezhetően remek az összhang az írók között, ami a sorozat sikerének egyik alapja. 

A sorozat hatodik könyve továbbra is főhősünk, Sebastian Bergman és a nyomozócsoport életére épül. A munkahelyi kapcsolatokat, kollégákat nem választjuk, ez adott. A krimiszál és a nyomozás pillanatai egy tökéletesen felépített bűnügyi történetet adnak az olvasónak. Az előző részben nyitva hagyott kérdésekre gyorsan választ kapunk. Ezt ügyesen tudják tovább fokozni, Billy élete sötét fordulatokat vesz. A látszólag nyugodt felszín alatt tombolnak a hullámok a lelkében, már történnek dolgok, ami a következő részre teljesedhet ki.

Szeretem az írók írásmódját, és bár furcsa lehet egy sorozatnál, de szeretem az összes szereplőt. Talán éppen azért, mert valódiak, az élet mindennapi problémáival küzdenek a nyomozás mellett. Ettől emberközeliek, valósak.

A könyv izgalmas, jól megírt, könnyen olvasható, és minden bizonnyal nem kiszámítható. A végső megoldás, azaz a tettes személye váratlan és meglepő, nem kitalálható szerintem. Komplex és meggyőző volt a regény számomra, még úgy is, hogy talán az izgalmi faktor ezúttal talán picit alacsonyabb. Nem a "körömlerágós, vértől csöpögős történet", ám amikor "esemény van", az feszült és lenyűgöző. Annyira remekül szőtték a szálakat, hogy a nyomozás mellett sok más történés adott okot gondolkodásra. Hjorth és Rosenfeldt megbízhatóan mélyed el a szereplők motivációjának ábrázolásában, mutatja meg, mi lakik a lelkek mélyén, hozza a jó krimit most is.


Ebben az új történetben valójában még egy új vonást fedeztem fel: a nyomozócsoport egy része boldog! Végre megnyugtatóan rendeződni látszik Ursula és a lánya közötti feszültség, ahogyan a csoportot vezető Torkel élete is sínen van. Még talán a szexmániás Sebastian is visszafogottabb most, életének darabjait sikerül végre összeillesztenie, nem kell önmagát hibáztatnia. Hiába akar ő jó lenni, ez mindig két emberen múlik. Az állandó elutasítás pedig durván hat az öregedő, magányos profilozóra.


Nem spoilereznék, a fülszöveg éppen eléggé kíváncsivá teszi az olvasót. Egy nők elleni, erőszakos támadó után kutatunk Uppsalában. Mi köti össze az áldozatokat, és az elkövetési módszer szokatlansága elég meglepő lesz. Miközben Bergman igyekszik lányával való kapcsolatán javítani, ami elég lehetetlen küldetésnek látszik. A további fordulatok, a kapcsolati háló adja a történet lendületét. Ügyesen elevenítik fel néhány sorban az előzményeket, így akár önálló kötetként is olvasható, érthető a krimi. Természetesen az élmény nagyobb, ha egyben látjuk az előzményeket.

Akik eddig nyomon követték a sorozatot, ezt se hagyják ki! Egy több szálon futó, meglepetésekben bővelkedő izgalmas krimi mellé az emberi kapcsolatok sokszínűsége adja a hátteret. Elemezhetjük a barátságok, a szerelmek, munkakapcsolatok mellett a média hatásait életünkre, és ezzel társadalomkritikát is kapunk.

A szereplők személyes sorsa olyan pontra ért, ahol valami nagy változás várható. Vanja életében mindenképpen, ami természetesen Sebastiánéra is erősen kihat majd. Remélem sikerrel tudják rendezni azt, amit egyszer elrontottak. Megbocsájtani mindig nehéz, de az állandó gyűlölködés lelkileg mérgező. Ezt a részt tökéletesen átérzem, én is éppen itt tartok, mint Sebastian. Az életünk értékét a kapcsolataink is adják. Billynek nem tudom milyen sorsot szánnak neki a szerzők, de a következő rész erre is bizonyosan választ ad. Remélem hamarosan érkezik a folytatás, ami a jövő év egyik nagy várományosa.


ITT tudod kedvezménnyel beszerezni az Animus Kiadótól a sorozatot! 





Michael Hjorth 1963-ban született, producer, rendező és forgatókönyvíró. Az ő nevéhez fűződik például a Henning Mankell regények megfilmesítéseihez írt forgatókönyvek.
Hans Rosenfeldt 1964-es évjárat, szintén forgatókönyvíró, valamint Svédországszerte ismert rádiós és tévés műsorvezető. Első közös munkájuk az Ingovány 2012-ben került a hazai könyvesboltokba, majd A tanítvány 2014-ben. Ezt követte a Sír a hegyekben, A néma lány és a Méltatlanok.



Animus, Budapest, 2019
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633246795 · Fordította: Dobosi Beáta

A hopik könyve

Oravecz Imre: A hopik könyve 



                                                                               














Oravecz Imre szépírói munkásságát a Rög gyermekei összefoglaló címmel megjelent három részes regényfolyamából ismerem. Csodálatosan tiszta érzésű gondolatai, maga a történet a kedvenceim egyike, fontos trilógia a hazai irodalomban. Bár tudom, versekkel indult a pályája, amiből eddig a Távozó fa című 2015-ben megjelent verseit olvastam.

A hopik könyve először 1983-ban került a boltokba. Ez Oravecz Imre negyedik kötete. A mostani színes, igényes borító igen jól sikerült, figyelemfelkeltő. Öröm kézbe venni, elmerülni és megismerni ezt a világot. A régi indián kultúra adja a versek alapját. Oravecz Amerikában töltött ideje és egy könyv az ami elindította a költőben a verseket. Jó volt olvasni az előszóból megismert előtörténetet. Oravecz Imre meglepő vallomása érdekesebbé tette a kötetet számomra.



A verseskötet öt részből áll. Az amerikai indián kultúra elemei, monda és hiedelemvilága jelenik meg a versekben, állnak össze egy egésszé. Megelevenedik előttünk egy indián szerelmespár története.
Ezek a gondolatok, érzések egyszerűen, érthetően megfogalmazottak. Témái az életről, születésről, teremtésről és halálról, örömökről, bánatokról szólnak.
Tetszett a néprajzi ihletésű gondolatisága. Egy távoli, ismeretlen kutúra összehasonlítása a hazai, mára már rég eltűnt világ jellemzőivel. Ezeket jól ismeri a Szajlán született szerző. "Parasztnak születni kell" jutott eszembe a megállapítása az Ókontri kötetből.
A népi, paraszti élet és a régmúlt indián szokások egyezése, vagy éppen különbsége a versekben jól követhető. Egy másik világ bemutatása, annak rezdüléseit átvenni, megérteni kell némi nyitottság.


Az első könyv versei a világ teremtéséről és a pusztulásáról tartalmaz verseket. A teremtés lehetséges pillanata, annak fokozatai és az első emberek megjelenése után a világ bűnei is képbe kerülnek. Ami a pusztulást vetíti előre.
A második a világ jelenségeit, helyszíneit, az évszakok változásainak hatásairól mesél. A népnemzeti kultúra, hagyományok az alapok megismerése, azok létrejötte izgalmasan színes gondolatokban elevenedik meg. Az indiántörzs világképe, rituáléik, hagyományaik igen változatosak. A természet szeretete is tetten érhető.

A harmadik rész a szereplők életét, sorsát követi. Érzésekkel teli gondolatok tükröződnek a versekben. A negyedik és ötödik könyv lett a kedvencem a kötetből. Itt Sziliomomo és Palaomauki történetét verseli meg a szerző. A hopi szerelmespár sorsa hasonlatos, a szerelem érzése, a vágy és a lelki lüktetés izgalmas elegye ez. Az is kiderül az olvasónak, hogy az ötödik könyvben miért csak egyikük, Sziliomomo énekei kerültek. Innen különösen az Agg férfi éneke fogott meg. Ez szinte előre vetíti az említett Távozó fa verseit, érzéseit.


Az Oravecz Imre által megteremtett költői világ mesésen gazdag és színes, mégis egyszerű. Az ábrázolt élet, a természetközeli gondolkodás vagy a mítoszok, hiedelmek sokat adtak a versek egyedi világához. Megnyugtató és elgondolkodtató, léleksimogató pillanatokban volt részem. Igen színvonalas, a kortárs líra egyik új felfedezése lett nekem ez a kötet.

Oravecz Imre:
A Heves megyei Szajlán született 1943. február 15-én.Általános iskolába szülőfalujában járt, Szentgotthárdon érettségizett.
Fontosabb díjak, elismerések
Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj (2016)






Magvető, Budapest, 2019
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631438345

Sebek a falon

Szelle Ákos: Sebek a falon




                                                                               













Az Animus Kiadó a skandináv krimik hazai legnagyobb és legjobb kiadója. A Millennium-sorozat, Jo Nesbo könyvei vagy éppen a Harry Potter regények is az ő kiadásukban jutottak el a magyar olvasókhoz. Hála és köszönet érte. Ez pedig most az első olyan krimije a kiadónak, amit magyar szerzőtől adtak ki. Ilyen még nem volt eddig. Valószínűleg némileg szembe megyek a többség véleményével.

Szelle Ákosra azért jó lesz figyelni. Tagadhatatlanul van benne írói potenciál. Nehéz dolgom van, krimiknél különösen a spoiler elkerülése miatt.
Tökéletesen hozza a magyar rögvalóságot, mint hátteret. Sötét, nagyon kilátástalanul életszagú a krimi. Nyelvezete is tulajdonképpen rendben van, olvastatja magát a történet. Izgalom is akad, még ha a gyilkosságok olyan "hirtelen" is történnek.

Itt-ott túl alpári ugyan némely szereplő megnyilvánulása, ami azért is zavaró, mert nőkről van szó. Tanult, okos, intelligens nőkről... Az alap történet a családon belüli erőszakra alapul, legyen elég ennyi. A zárt kisközösség élete és a múlt súlyos titkai egybefonódnak. Tragédiák beindítója lesz ez, hiszen egyszer minden titokra fény derül. A gonosz elszabadul Verkényben és gyilkolni kezd. Nem is akárhogy.

Amúgy szerintem teljességgel hihetetlen nekem a kiindulási eset. Ilyen nincs, ezt így ennyi éven át nem lehet titokban tartani. Főleg nem egy magyar faluban, ahol mindent látnak, tudnak, egymásról az emberek. Innentől borult számomra minden, lett erősen fikció. Azaz a kevesebb talán több lett volna. Készülj fel, kedves olvasó, lelkileg megrág, megtapos a történet. Még az én edzettnek vélt lelkem is kiborult rajta.


Sötét és nagyon gonosz a vége, beteg megoldást kaptam. Ilyet soha egyetlen skandináv krimiben sem olvastam még. Kissé túl tolta érzésem szerint a szerző a skandináv hangulatot, ez nagyon beteg befejezés. Igazából a skandináv cimke csak figyelemfelkeltés, köze nincs azokhoz. Bár biztosan lesznek, akiknek ez tetszetős. Nekem a durva háttér és alap nélkül hatásosabb és hihetőbb lett volna.

Tudom ez csupán az írói fantázia terméke, (szerencsére?) remélem nem a valóság, de nekem sok és ijesztő, sokkolóan brutális.Néhol feleslegesen az, de legfőképpen hihetetlen lett. Főhősünk, Kroszner Barnabás múltja, sorsa eléggé durva, drámáktól nem mentes gyermekkora volt. Ami sajnálatosan szintén jellemző és valós tény lehet. Erről olvashatunk a krimi első felében. Ez a családi háttér, ami természetesen kihat a jelen életére, mentalitására. Zaklatott lelke van, beilleszkedési problémáival küzd, keresi a helyét és a boldogságát. Azonban ő sem tudja, ezt hol és hogyan találhatná meg. Lóg bele a való világba, sodródik. Ezek a vívódásai tökéletesen érzékletesen jelennek meg a történetben.

A lepusztult kisváros háttérnek szuper, a mellék szereplők is elég jellemzőek. Ezt akár rejtett társadalomkritikának is vehetjük. Kocsmai hangulat, a rendőr teszetosza alakja és a pap kirohanása előre vetíti a továbbiakat. A történések filmszerűen pörögnek. Krimi lévén nem boncolgatnám, biztosan megtalálja a maga olvasótáborát. Vérbosszú, családi átok és dráma minden mennyiségben, lelki tragédiákkal megspékelt sorosokról olvashatunk.



ITT rendelheted meg, ha van merszed! Rajta, csak! 




Szelle Ákos: 1983ban Dombóváron született.Élete jelentős részét Pécsen töltötte. Ott végezte el a Pécsi Tudományegyetem filmelmélet és filmtörténet szakát. Sokáig szabadúszó könyv- és filmkritikusként írt online magazinoknak, de dolgozott grafikus és fordítóként is. Jelenleg marketingszöveg-író.








Animus, Budapest, 2019
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633246870

Életem szerelme

Tina Turner: Életem szerelme 




                                                                                 













Tina Turner nevét és zenéjét mindenki ismeri, korunk egyik legnagyobb sztárja. Energikus, kirobbanó tehetségű művész, igazi ikon a zenei életben. Pályafutása több mint 55 év sikert foglal magába. Ám a sikernek ára van. Keményen megdolgozott  a rivaldafény és a nemzetközi elismertségért. Közismert a bántalmazó, rossz házassága, nehéz válása, majd az önálló szólópálya kezdeti döccenői. Életéről film is készült 1993-ban, így valóban szinte mindent tudunk Tina életéről, sorsáról. Vagy mégsem? Mennyiben más a színpadi Tina, mint a már visszavonult magánember? Ez a könyv a második házasságával kezdődik, 2013-ban.

Miért érdemes elolvasni, miben is más ez a visszaemlékezés a szokásos sztár-életrajzoknál? Tina olyan mélységben és őszinte kitárulkozással beszél a színpad mögötti életéről, ami ritkaság. Mindarról, ami eddig nem jelent meg vele kapcsolatban. Az elképesztő hitéről, kitartásáról, új szerelméről és házasságáról, életének sorsdöntő tragédiáiról. Beszél szerelméről és kapcsolatukról Erwin Bach-hal. Vele 23 év után kötött házasságot egy pazar ünnepségen, Svájcban. Őszintén, ám cseppet sem kitárulkozóan beszél a közöttük lévő 16 év korkülönbségről is. Mély és ragaszkodó szerelmük kiállta az idő próbáját.

Tina Anna Mae Bullock néven született 1939. november 26-án. Felidézi, hogy volt már egy önéletrajzi könyv róla 1985-ben, ami ott ért véget, hogy visszatért és sikeres lett a Privat Dancer albuma és felkérték a Mad Max 3 egyik szerepére is. Nos, innen folytatja Tina. A rocknagyi, aki egy élő legenda elmeséli mi történt vele azóta. A Tennessee állambeli Nutbushból a rivaldafényen át hogyan lett Európa szerelmese, londoni, majd svájci lakos.


Természetesen nagyobb lépésekben, de feleleveníti az Ike melletti éveket, rossz házasságuk több olyan eseményét, ami öngyilkosságig vezette. Szerencsére megmentették az életét, de a válás elkerülhetetlen lett. Ike nem látott mást Tinában, mint az aranytojást tojó tyúkot. Kihasználta a végletekig zsarnokian bánt vele. Amikor Tina ide jutott, a budhista hit segített lelki békéjét megtalálni. Már lezárta ezt a nehéz éveket, beszél arról is miért nem jelent meg 2007-ben a nyilvánosság előtt, miért nem ment el Ike ravatalához. Megelevenedik néhány emlékezetes sláger keletkezése, háttere: Proud Mary, Natbush city limits, vagy a Spectorral való együttműködésből született River Deep, Mountain High története, sikere is a karrier fontos mozzanatai. Tina Turnert világszerte tisztelik, személyes történetét, kivételes énekhangját, táncát, és azon túl milliókat inspirál. Zenei öröksége minden idők legismertebb dalainak gyűjteménye, köztük a The Best, a What’s Love Got To Do With It, a Proud Mary, felsorolni is nehéz.
                                                                                                                                       

Olvashatunk a könyvben Tina szakmai életének főbb állomásairól. Ez értelemszerűen főleg az elmúlt harminc évről, a visszatérésről  szól. Ekkor lett nem önálló és szabad szólóénekes, tudott művészi pályája kiteljesedni. David Bowie szerint: „hamvaiból újjászületett főnixmadár”.

A szólópályája beindulásában David Bowie is váratlanul nagy szerepet kapott. Hogy hogyan azt is elmeséli Tina.
A sikert megérdemelten érte el, ám ez nem változtatta meg személyiségét. Ember tudott maradni mindig. 
Zenészbarátságokról is olvashatunk: Jagerrel vagy Bryan Adams-sal, Bonoval vagy éppen hogyan találtak egymásra Mark Knopfler gitárossal, akinek a visszatérő lemez címadó dalát köszönheti. Ezeket a sikerlemezeket, turnékat a rajongók és a nagyközönség ismeri, Tina is csupán néhányat emel ki. Kikerülhetetlen a Live Aid és a 180 ezer ember előtt lezajlott brazil koncertek emléke. Kronológikusan felsorolja a turnékat, néhány emlékezetes pillanatot kiemelve. Innen egyre mélyebb és érzékenyebb vizekre evez Tina. A magánélete nehézségeit is elmeséli most. Anyjával való zaklatott kapcsolatát, szerettei halálát, majd sorozatos betegségeit. Fia drámája zárja a kötetet. Anyai vallomása döbbenetes, sokkoló lezárást ad. Megindító erről olvasni. Mindig fel tudott állni, pedig az élet nem kímélte...a csillogás és siker sok fájdalommal is járt.

Sorsának csillogó felét ismertük, most a magánember drámáiról, sorozatos betegségeiről is vall, amit eddig csak sejthettünk. Esküvője után nem sokkal sztrók érte, majd gyomorpanaszaiból rák alakult ki. Ha ez nem lenne elég, jött a vesebaja Az odaadó szerelem önzetlenségének szép pillanata hogy Erwin adta neki egyik veséjét. Mindeközben a svájci szervátültetés menetébe, a kezelésekbe is bepillantást nyerünk, ahogyan az állampolgári ismereteit is meggyőzően mutatja meg.
Tina kifejezetten büszkén meséli, hogy Ő volt a Vouge magazin legidősebb címlaplánya. Erre 75 évesen kérték fel.

Nagyszerű könyv sok eddig nem publikált fotóval és szívvel elmesélt személyes történettel.

                                                                                 



Tina Turner egyedülálló tehetségű nő, erővel és kitartással kombinálva. Volt szerencsém két budapesti koncertjén is látni őt. A Break every Rule turnéján 1987-ben és a Goldeneye koncerten 1996-ban a Népstadionban. Kiemelkedő, feledhetetlen élmény, ami tényleg életre szóló emlék.
Tina lezártnak tekinti pályáját, az életéről készült musicallel búcsúzik rajongóitól. Méltósággal.


Kiolvasható, már felkészült a végleges búcsúra. Erről is vall könyvében. Leszámolt múltja démonaival, megbocsájtott és tovább lépet. Tina egész élete, az elért sikerbe fektetett kitartása és hite példaértékű lehet mindenkinek. Egy bátran csodálható nő vallomása ez a kötet. Történetéből mi magunk is erőt meríthetünk az önállóságból, hogy lehet legyűrni az élet akadályait, örülni a sikernek és a boldog pillanatoknak. Azaz: teljes és boldog életet élni. Tina simply the best! Tina valóban egyszerűen a legjobb!

ITT tudod megrendelni a kiadótól közvetlenül ezt a remek életrajzot! 






Kossuth, Budapest, 2019
288 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630994583 · Fordította: Nagy Boldizsár

Cari Mora

Thomas Harris: Cari Mora 



                                                                           














Thomas Harris könyveit sokan ismerik, szeretik. Ritka az olyan szerző, akinek szinte minden könyvét megfilmesítették. A Hannibál-sorozata valóban a műfaj csúcsa, ilyen karaktert kevés író tudhat magáénak. Egyszerre rémisztő és vicces, félelmetesen okos, már-már szimpatikus figura. A szerző új regényére tizenhárom évet kellett várni a rajongóknak. Ez a friss megjelenés már önmagában öröm és szenzáció, hiszen Thomas Harris 79 éves. Azt azonban már biztosra veszem, hogy ez nem azt jelenti, tizenhárom évet dolgozott ezen a regényen.



A Cari Mora nem olyan, mint Harris többi könyve, és különösen messze van a Hannibal Lecter könyvektől, amelyek őt olyan jól jellemzik, ismertté tették. Hogy ez mennyire "baj" azt olvasás után döntse el mindenki magának. Tagadhatatlanul nagy volt az elvárás, valami olyat várt titkon mindenki, az összehasonlítás pedig elkerülhetetlen. Thomas Harris példaértékű thriller-író, és Hannibal Lecter alakjában megteremtette az egyik leghatásosabb szörnyek egyikét. Azt sem mondanám, hogy a jól ismert Harris-védjegyek nem bukkannak fel az új történetben, mert nagyon is ott vannak.

Az alap ötlet ígéretes. Próbálok a fülszövegnél nem többet elárulni: A kábítószerkereskedő Pablo Escobar Miamiban lévő háza alatt 25 millió dollár értékű arany van elrejtve. Az egyetlen személy, aki tudja, hogyan lehet hozzá férni, milyen titkokat kell legyűrni, az egy Jesús nevű ember.
Nem csupán ennek a titkos kódnak a megszerzése a kiindulási pont, de maga a széf megtalálása sem egyszerű. A kinyitásról már nem is beszélve. Ugyanis, ha valami hiba történik a fél Miami Beach felrobbanhat az elrejtett Semtex mennyiségétől. Az arany megszerzésére két banda is esélyes: egy mindenre képes kolumbiai drogkartell és a Hans-Peter Schneider vezette társaság. Természetes, hogy ők egymással is versenyben vannak. A tengermélye sok meglepő veszélyt hordoz, ami jelentősen nehezíti a dolgukat. Egyáltalán nem mellékesen Hans-Peter nem kicsit pszichopata férfiú. Erről számtalan alkalommal bizonyítékot ad. Az ő életéről, múltjáról is kiderül nem kevés meghatározó elem.


Carri Mora a ház gondnoka, egy kemény és talpraesett, okos és érzéki fiatal nő. Természetesen Ő az igazi főhősünk. Hans-Peter a másik, ő a főgonosz. Ez a két karakter kidolgozott, jellemzői mögöttes tetteik okát is megismerjük. Cari Mora gyerekkora már eltért a szokásos neveltetéstől. Cari Mora gyermekkori háttér története tragikus és durva, és anélkül a könyv túl rövid lenne. Ez jól illik ide, kellett is az alaposabb bemutatása.

Legyen elég annyi: tizenegy évesen lett gyerekkatona Kolumbiában. Hogy ez mennyire hatott személyiségére azt nem részletezem, megteszi nekünk olvasóknak Harris. Ennek a története izgalmas, jól épül be a regény cselekményébe. Amúgy meghökkentően sok líra leírást olvashatunk a narancsba hajló naplementéről, az ezüstösen csillogó hullámokról, vagy Miami ökológiájának alapos bemutatása is része a regénynek, ahogyan a méhek mézgyűjtő szokásairól is bőséges képet kapunk. Ami egyébként egy fordulatos része a történéseknek. A történet egyik mellékszereplője egy beszélő kakadu, "aki" igen humoros pillanatokat tud okozni. Lesz még a végén is egy állat, de nem leszek poéngyilkos!

A kábítószerkereskedő Pablo Escobar vízparti otthona sem egy hétköznapi házikó. Berendezési tárgyai között filmes és szexbabák mellett egy villamosszék is szerepel. Amikor sor kerül a brutális gyilkosságokra, ott minden a helyén van. Nem csak meglepőek az elkövetési módszerek, de ötletesek is. Harris ebben hozza a megszokott, elvárt formáját. Robbanó mobiltelefon, darabolások, szervkereskedelem, savas fürdő és géppisztolytűz, tényleg minden akad, mi szem-szájnak és az idegeknek ingere. A történet nyelvezet is olvastatja magát, érezhetően bele adott mindent. Fordulatokban, izgalmakban, extrém helyzetekben sincs hiány. Mégis valamiért nem működik, nem úgy hat az egész. Valami hiányzott, amitől igazi nagy durranás lenne ez a regény. Ezt szerintem a kisujjából könnyedén kirázta, lehet kiadói nyomásra.

A nagy zeneszerzőknek is akad gyengébb darabja, így nem kell pálcát törni az író felett. Egynek tökéletesen érdekes, olvasmányos, ha nem különösebben nagy elvárásokkal vesszük kézbe. Jól szórakoztam, megdöbbentem és izgultam is olvasás közben, nem bánom a ráfordított időm. Könnyedebb, szatirikusabb minden durvasága ellenére.
Az átlag gagyi, háziasszony és ilyen-olyan bestsellereknek kikiáltott percemberek irományai mellett még mindig átlag fölötti élményt nyújt. Azt mondhatom, hogy hiányzik a régi Thomas Harris és remélem, hogy hamarosan tényleg visszatér.





1940. április 11-én született író, újságíró, a Hannibal-tetralógia szerzője.
Első regénye a Fekete vasárnap 1975-ben jelent meg. A Bárányok hallgatnak regényért 1988-ban elnyerte a Bram Stoker-díjat. Ennek a sorozatának részei: A vörös sárkány és a Hannibál és a Hannibál ébredése, ami egy előzménytörténet.
















General Press, Budapest, 2019
320 oldal · ISBN: 9789634522812 · Fordította: Kiss Ádám

Marlenka

Finy Petra: Marlenka 



                                                               




"Nyugtalan vagyok. Olyan időket élünk, amikor bármi megtörténhet.
Amikor a rémálmok kilépnek az éjszaka homályából, és leigázzák a nappalt.
Mi történik velünk? Mi történhet még meg velünk?
Csak állok, és bámulok."





Finy Petra előző, felnőtteknek szóló regénye az Akkor is egy megrázó, de jellemzően mai női sorsot 

tárt az olvasói elé. Marlenka élettörténete is megindító regény. Olyan életmese, amely szól emberi kapcsolatokról, különös személyiségekről, napjainkról, amire erős hatást gyakorol a múlt. Néha tényleg csak nézünk, mit is tehetünk bizonyos helyzetekben. Persze a természetről is mesél látványos képeivel.

Nem csupán a természet színes és eleven, de az emberi kapcsolatok hálója is összetett. A múlt hatása erősen befolyásolja Marlenka és a többi szereplő életét. Fontos a családban, a korábbi generációkban átélt traumák, élethelyzetek feltárása. Hogyan lehet megbirkózni, kezelni olyan lelki sérüléseket, amit súlyos teherként egy életen át cipelhetünk? Ez lehet egy kedves, közeli családtag tragikus halála, szerelmi bánat, betegség, vagy rossz családi, elnyomó kapcsolat, kiüresedő házasság is. Térben és időben két szálon fut a regény cselekménye.

Tetszett, hogy több szereplő szempontjából mutatta be a történetet. Jó az alapötlet, színes, valós, hétköznapi emberek a karakterek. Ezek lelki fejődése, ábrázolása jól sikerült mind a mondataikkal, mind pedig tetteik motivációjának árnyalt bemutatásával. A szereplők karakterfejlődése végig jól követhető. Kiderül a gonosz, negatív szereplő is cipelhet olyan lelki terhet, ahol a gonoszkodása csupán álca. A szerelem ereje pedig megtöri, lágyítja a szívet. Segít új életet kezdeni. A mozaikokból egy kerek egész lesz.


A mai történet tükröt tart a társadalomnak és mindenkinek: napi szinten tapasztalható bárhol a gyűlölködés, az erőszak, a másképp gondolkodás és kirekesztés kártékony hatása. Ez valóban mérgezi 

a lelket, akadályozza a józan gondolkodást. Cipzár alakja erre kiváló példa. A fiú sorsáról többet is olvastam volna, hogy és miért lett ilyen galád alak. Szerencsére nála volt talán legerősebb a jellemfejlődés. A zord külső alatt valóban érző szív dobog. Panni szerelme lélekgyógyító hatása erősen befolyásolja a fiú későbbi sorsát. Ez különösen szép volt. Finy Petra női érzékenységgel avat be szereplői sorsába.
Dr. Dobos alakja emlékeztetett Rezsőére, amolyan kedves és érzelmes férfiember. Elzával való szerelme és házassága a siker és a fény mellett a sötétség fájdalmát is hordozta. Erkölcsi kérdések itt is akadnak. Feri és Fülöp kedves figurák, míg Náncsi megnyilvánulásai viccesek, jópofák voltak. Marlenka rezignált beletörődöttsége néha fura volt, de ő ilyen nő. Nem lázadt, elfogadta sorsát, abból igyekezett kihozni a legjobbat. Élhetővé tenni a valóságot.

A felszín történései alatt komoly izgalmak feszülnek. Szerettem ezt a történetet, vitt magával, tetszett hogy minden szereplő küzd a maga egyéni problémáival. Ahogyan az élet valósága visszaköszön a regényben, hitelessé tette a történéseket. A humor sem hiányzik, jókat nevettem Náncsi élcelődő, irónikus beszólásain. Olvasáskor a szöveget meg-megtörik a dőlt betűs részek, amik arra hívatottak, hogy egy gondolatsort olvashatunk, tele aggódással, szeretettel. Ez háttérnek is felfogható Marlenka életéhez. Marlenka, aki Juditból lett Mária, abból pedig Marlenka nem csöpögős életmeséje valós drámaiságot hordoz. Nem csak hatalmas szíve és türelme van, de ereje is. A boldogság keresése mindannyiunk közös vágya. A végére az is kiderül, kinek a gondolatait, érzéseit olvashattuk. Ez lehet sors-szerű, karmikus, ami megkapóan szép vonala a regénynek.

A múltbeli szál hívatott a lelki nyomást ábrázolni, hiszen Marlenka családjának történetén végigvonult a II. világháború, annak minden nyomasztó hatásával.

Bármennyire nehéz, de szembe kell nézniük a kirekesztettséggel és azzal, hogy milyen mérhetetlen akadályokat kell leküzdeniük a továbblépéshez. Az élet nem habos-torta, a múlt nem lehet lehúzó, hiszen a saját jövőnket áztatjuk méregbe ezzel. Szomorú a nyilas rémuralom, anya nélkül felnőni egy lánynak. Főleg egy egoista, önző apa mellett. Innen a barátság és a házasság titkait láthatjuk. Dr. Dobos és Elza szomorú élete mellett Marlenka boldogsága is illékony, pillanatokra bontható. Akiket a sors egymásnak rendelt, megtalálják egymást. Ehhez néha bizony sok időre és türelemre is szükség van. A szerelem néha csak egy boldog, édes pillanat.
A megrajzolt helyzetek, az emberi reagálások, néha bizony döbbenetesek. Azonban a kimondott vagy éppen elhallgatott válaszok súlyosak.Nem csupán a regény fordulatai, de képszerűsége is sokkló néha.


A másik, ami nagyon tetszett, az emberek természettel való kapcsolata, ennek ábrázolása. Élvezetes olvasni ahogyan gyönyörű mondatokkal írja le Finy Petra mind a természetet, jeleníti meg az emberi sorsokat. Megelevenednek a Városmajor fái, és eljutunk messzi tengeri képekhez is.
Minden fejezettel nő a történet intenzitása, mozaikszerűen bontakoznak ki és fonódnak egybe a sorosok. Izgalmas a múltbeli szál, megismerni hogyan befolyásolta egy-egy karakter életét, sorsát egy döntés. Ami néha másoktól függve hat az életünkre. A házak, épületek is érdekes hátteret, tartalmat adnak. Az egykori golyónyomok, repeszdarabok emlékeztetnek bennünket a nem olyan távoli borzalmakra. Ami talán nem fog megismétlődni.
Nem csak a főhősünk, Marlenka, de a többi szereplő is keresi a helyét, boldogságát, emberi kapcsolataikban. Lesz, akik egymásra találnak, és megadatik nekik az esély a boldog, közös életre.
Együtt, szeretetben, megértésben minden sokkal könnyebb. A meseszép borító alatt valós sorsokat, drámákat és szerelmeket olvashatunk.



Köszönöm az előolvasás lehetőségét a szerzőnek és az Athenaeum Kiadónak!

ITT tudod megrendelni a regényt! Az első nyilvános bemutató a Margó Irodalmi Fesztiválon lesz 2019. október 11. péntek este 20.30. kor a Várkert Bazárban. 

Finy Petra: (Budapest, 1978. június 4-) író, költő
Közel harminc gyermekvers és mesekönyv után ez a harmadik felnőtteknek szóló regénye.
A Madárasszony 2012- után a napokban kerül újra a boltokba. Akkor is regénye tavaly jelent meg.







Athenaeum, Budapest, 2019
244 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632939377 · Megjelenés időpontja: 2019. október 8.

Az éjszaka és a lányka

Guillaume Musso: Az éjszaka és a lányka 




                                                                                                   













Harmadik olvasásom volt Musso tollából, és most egészen mást kaptam, mint amire számítottam. Vártam, hogy olvashassam, hiszen az alapötlet kiváló és érdekes, de sajnos ez a könyve nem olyan volt mint az előzőek, ami persze nem is lenne baj.. A fülszöveg izgalmas krimit sejtetett, szerelemmel, barátsággal és szövevényes titkokkal az iskolás évekből. Amolyan amerikai stílusú thrillert vártam idilli, francia környezetben, az Azúr-parton.

Inkább mondanám a regényt krimielemekkel vegyített, romantikus, lélektani drámának, megspékelve rengeteg lelkizéssel, a szereplők pszichológiai elemzésével, mint igazi kriminek. Sajnos nekem néhol túl klisés, alig volt izgalmas a rengeteg fordulat miatt inkább zaklatottá váló regény. Egy picit csalódás volt, mintha maga a szerző se tudta volna ki legyen a hunyó, hová fusson ki a regény vége. Egy idő után már mindenki tettes volt, vagy akart lenni.  Rajongóknak, vagy könnyed kikapcsolódásnak tökéletes, de nem maradandó a történet. Az angyal hív, Ott leszel? Holnap című könyvei jobban kidolgozottabbak, valósághoz közelibbek.

Más, mint az eddig olvasásaim, ami nem lenne baj, hogy mer váltani a szokásos stílusától. Kifejezetten jól indult, de egy idő után kezdtünk belegabalyodni a fordulatokba, mint az a bizonyos cica a gombolyagba. 25 évvel ezelőtt, egy viharos téli éjszakán eltűnt egy fiatal lány és egy tanár a középiskolából. A lány afféle mindenki kedvence, a gimi legszebb, legokosabb lánya, sok baráttal és persze hódolói mellett azért néhány irigye is akadt. Nyom nélküli eltűnésükben a közvetlen baráti kör is súlyos titkot vállalt magára. Meddig lehet ilyen titkokkal élni, mikor jön el az igazság pillanata? Egyszer törvényszerűen minden titokról lehull a lepel... vagy leomlik a fal. Mit bír el a barátság, mennyire ismerjük jól a barátainkat, mire képes a szerelem?


Lehet-e rekonstruálni a 25 évvel ezelőtti történéseket? Kinek kell rettegni, ha lebontják az egykori iskola tornacsarnokát? Mit vagy kit, kiket rejtenek a falak? Erkölcsi kérdések merülnek fel, ám nem
a szereplőkben... ők csak megúszni szeretnének egy régi gyilkosságot, minden lelkiismeret furdalás nélkül. Családi viszonyok, kapcsolatok dőlnek romba. Az egyén sorsa, élete mennyi változást, nyomasztó titkot bír el? Ezek hogyan hatnak a személyiségünkre, tudunk azok maradni életünk során, akik egykor voltunk?

A szerző tudja, hogyan kell felkelteni a kíváncsiságot az olvasóban. A regény ereje abban rejlik, ahogy Guillaume Musso tökéletesen adagolja a feszültséget. Egyre több váratlan titokra derül fény. Musso moralizál, az erkölcsi kérdésekre néha elég váratlan válaszokat ad. Ami tetszett még a fejezeteket felvezető idézetek, a regényben fellelhető irodalmi utalások.


Az újabb és újabb nyomok lassan, de biztosan az igazsághoz vezetnek. Azonban ez az igazság még több további kérdést vet fel. Amíg Vinca nyomában járunk és az 1992 decemberi hóviharos éjszaka titkait keressük, amikor Maxime, Thomas és Fanny élete komoly drámai fordulathoz ért.


Tényfeltáró, dokumentum-szerű nyomozás önmagunk és barátaink titkos életében. Ki mire és hogyan emlékszik, mit titkol még mindig? A titkok és a kételyek egyre szaporodnak. Az eltűnt lányról meghökkentő dolgokat tudunk meg, ahogyan minden karakter őriz valami titkot életének erről a szakaszáról. Thomas az író alakja volt rokonszenves, nehéz múltja ellenére. A három egykori barátot összekötő titkokra lassan derül fény. Mindenki kicsit másképp emlékszik, a nagy kérdés hogyan és miért változtatják meg a múltat az emlékek? Izgalmas az a mindentudó álláspont, amelyet Musso többször felkínál nekünk olvasóknak, amikor a különféle karakterek emlékeit idézi meg. Néha kissé ez is zavaró, ahogy ugrálunk az időben. Hol a jelenben járunk, hol 1992-ben. Olyan, mintha az olvasóval is játszana Musso, nem csak a szereplőivel. Valójában egy kérdést járunk körbe: soha nem ismerjük igazán, még a hozzánk közelálló embereket sem.



Meglehetősen vegyes érzéseket hagyott bennem a történet, tény, hogy van ennél jobb Musso-regény.
A végén talán a csavar lendített rajta, meglepődtem a megoldáson, amikor végre olvastam a magyarázatokat. Valahol azért sejtettem, hogy nem minden az lesz, aminek látszott, a sokadik csavar ellenére sem. Azt nem mondom, hogy rossz könyv és hogy nincsenek benne meghökkentő fordulatok, néha túl sok is és még ha egyik-másik néha erőltetett is. Ám az a bizonyos plusz, amiért nem tudja letenni az olvasó, nekem hiányzott. Az Angyal hív vagy a Holnap regényei jobban tetszettek.

Guillaume Musso a legnagyobb példányszámban eladott kortárs francia író. 1974-ben született Antibes-ban. Már tizenévesen sokat olvasott, és biztos volt abban: egyszer ő is író lesz. A középiskolát elvégezve 19 évesen New Yorkba ment, ott élt néhány hónapig, aztán visszatért Franciaországba, ahol közgazdászdiplomát szerzett.

Regényeit – köztük Az angyal hív és a Holnap címűt – 36 nyelvre fordították le. Művei a világ minden táján vezetik az irodalmi sikerlistákat, kiadók és filmproducerek versengenek értük. Az És azután… című thrillerből Romain Duris és John Malkovich főszereplésével készült nagy sikerű film.

A szerző fotóját készítette: Emanuele Scorcelletti


Park, Budapest, 2019
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633555187 · Fordította: Füsi Lídia

A gesztenyeember

Soren Sveistrup: A gesztenyeember




                                                                                                   








"kit hökkent meg egy gesztenyeember szeptemberben vagy októberben?"






A Partvonal Kiadó idén tavasszal útjára indította skandináv krimi-sorozatát. Az őszi újdonság stílszerűen A gesztenyeember címmel a napokban került a boltokba.



Amikor a bosszú, a megszállottság, a veszteség feldolgozása léleknyomorító tud lenni. Izgalmas, jól pergő, sőt néhol gyomorforgató krimi. Profi módon felépített történet: feszült, sokkoló és szomorú.
A sorozatgyilkos, a nyomozók is elképesztően találékonyak, bár a rendőrség egy lépéssel mindig lemaradva lohol a bűnös után - ahogy azt megszokhattuk. Amikor "vége", érkezik a nagy fordulat, amitől persze, minden a feje tetejére áll.
A regény olvastatja magát és ha nincs is minden pillanat a helyén, akad egy-két logikai bökkenő, a cselekmény sodorja, magával viszi az olvasót. Az alaptörténet jó, valószínűleg az író filmes tapasztalatai miatt, látványos képekkel jelenik meg az olvasó előtt. A krimiszál mellett érdekes volt főszereplő nyomozók magánélete is felvillan, de szerencsére csupán árnyalja a képet.



A címet a tetthelyen hagyott gesztenyefigurákról kapta a krimi. Nem mesélek semmit, nem szeretnék spoilerezni, a fülszöveg éppen eleget elárul. Borzasztó tragédiákról szól a könyv. Túl sok az eltemetett titok a múltban, túl sok az elfojtott indulat. Kemény és nyomasztó a krimi alapsztorija, (bántalmazás, családon belüli erőszak, ahol gyermekek az áldozatok) itt bizony valósághűen árnyalt drámák jelennek meg. Olyan emberekről olvashatunk, akik életük drámáit igyekeznek feldolgozni. Bosszú, igazságszolgáltatás vagy önbíráskodás? Mit tesz az áldozat, ha élete végéig hordoznia kell egy lelki terhet, egyáltalán: hogyan lehet tovább élni "normális módon", egy ilyen trauma után. Tetszett, hogy a dán szerző közelebb hozza a karaktereket az olvasóhoz, így az elkövető lelkébe, gondolataiba is bele látunk.




A feszültség és a sztori mellett az egykori döntésekről, tetteink következményeiről mesél. A legmélyebb titkokról, amit lelkünk mélyére temetve éljük az életünket. A skandináv krimikre jellemző sötét, bonyolult világot teremt szereplőinek a szerző, több szálon fut a krimi. A történetmesélő technikája látványos képekkel eleveníti meg a szomorú és brutális drámát. Ahogy halad előre a nyomozás, úgy fokozódik az izgalom, emelkedik az olvasó pulzusa. Az pedig mindig elszomorít, ha kiszolgáltatott gyerekek az áldozatok. A cselekményszálak jól követhetőek, a feszültség végig megmarad, sőt egy idő után az izgalmi faktor a letehetetlen kategóriába csap át. Külön tetszett, hogy a lehetőség a tettes vagy tettesek személyére sokáig bizonytalan marad. Az író és az elkövető az orránál fogva vezeti az olvasót. A fordulatos és váratlan cselekményvezetés lenyűgöző, olvasmányos és emberi sorosok félelmetes drámáitól nem mentes. Olyan hangulatot teremtett, amitől olvasás közben libabőrös lettem, torkom a jeges félelem markolászta. Mindenképpen a keményebb krimik közé sorolnám. Az idei termés egyik legjobbja szerintem.


Az elkövető végtelen őrülete, valami olyat sugall, amikor zavarba ejtő kérdésekre keresünk válaszokat. Ki a hibás az elrontott életért, a gyermekkorban átélt brutalitásért? Valóban segítenek az erre illetékes hatóságok? A társadalom felelőssége elkerülhetetlen. A gyermekkor súlyos traumája kihat egy életre, megváltoztatja a személyiséget. A bűnt járja körül az író, több árnyalt megközelítésből. Itt fontos szerephez jut a dráma is. Nem a szokványos negatív hőst látjuk minden őrülete ellenére, hanem egy csavaros, de sérült, beteg elmét. A felmerülő erkölcsi kérdésekre keresünk válaszokat. Jó, hogy több szempontból látjuk az eseményeket, ám a történet néha kicsit ugrál az időben, de minden a helyére kerül. Érdemes figyelmesen olvasni, a látszólag jelentéktelen pillanatoknak később súlya lesz. Komplex és agyafúrt történet egy sorozatgyilkosról, ahol a történet vége igazi „cliffhanger”! Érdeklődve várom a sorozat újabb történetét.


ITT megvásárolható kedvezménnyel! 


Soren Sveistrup író és producer 1968-ban született Dániában. A Koppenhágai Egyetemen szerzett BA diplomát irodalomból és történelemből, emellett forgatókönyvírást is tanult a dán Nemzeti Filmiskolában (National Film School).

Többek között az Emmy-díjas Nikola jog Juliet (2002–03) és Gyilkosság (2011–2014) című sorozatok írója, valamint az Eljön az a nap (2016) és a Jo Nesbo regényéből készült Hóember (2017) című filmek forgatókönyve kötődik a nevéhez. A televíziós sorozatok gyártásával foglalkozó SAM Productions céget 2014-ben alapította meg Meta Louise Foldager Sørensen és Adam Price társaságában. Első regénye, a The Chestnut Man 2018-ban jelent meg. Nős, feleségével és két gyermekével Hellerupban él.




A szerző portréját Les Kaner készítette.



Partvonal, 2019
456 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155783807 · Fordította: Sulyok Viktória