A hatalom bástyái

 

Bíró Szabolcs: A ​hatalom bástyái

(Anjouk 10.)




                                                  

Az előző rész A pusztulás dala igazi záró kötet volt. Nem csak a három részre osztott történetfolyamot zárta le, de egy korszakot is. Fájdalmasan szép volt, néhol nagyon is fájó ez a befejezés, a sorozat egyik legerősebb része lett. 

A tizedik kötet a Daliás dekádok-trilógia nyitókötete a címhez igazodva egy sakkjátszma lépéseit mutatja be az olvasónak. Koránt sem olyan sötét tónusú, mint az előző rész, de ez érthető.  Amikor Bíró Szabolcs elkezdte az Anjouk sorozatot, jó érzékkel, szerencsés kézzel választott a magyar történelemből. Emelem kalapom az újabb kötet olvasása után.

A hatalom bástyái karcsúbb történet, megalapozva készíti elő a folytatást. 
Az érzelmeket megmozgatva, Bátor Szilárd emlékirataiból kapunk a nyitányban néhány elgondolkodtató gondolatot. Beérkezett, sikeres emberként tekint vissza a Bátor-famíliára. Férfias, őszinte gondolatok ezek, remek nyitást adva történetnek. Bátor Szilárd a király hívására ismét hadba indul, hiszen lejárt a több éves fegyverszünet Velence ellen.

Lajos király tettre kész, cselekedni kell. A Tengermelléki csata két éve adja a történet magvát. A cím már önmagában előrevetíti és tökéletesen kifejezi, hogy mire számíthat az olvasó. Lajos lépései, a velenceiek válasza, a mellék és főszereplők összecsapása, az emberi erő diadala, valamint ezen taktikai lépések hatásai mutatkoznak meg előttünk. Két év nagy idő egy háborúban mindkét félnek. A kalmárköztársaság eleinte elszántan ellenáll a magyar hadierőnek, ám a kivárás, a kitartás meghozza gyümölcsét. A több apró esemény hatása lassan egybefonódik és sikerre viszi Lajos király elképzeléseit. Több helyen Lajos királyunk személyisége is erősen megmutatkozik, ami viszi az eseményeket. Nagy játékos lehetett Lajos. Bátor Szilárd alakja is tovább formálódik előttünk, bár nem ő áll az események középpontjában most. A tábortűz melleti adomák, régi emlékek felidézése, a férfias, véres és kegyetlen világba engednek betekintést. Majd a lezárásnál, a hazaérkezés két hosszú év után az érzelmeket mozgatja meg.

             

Az események látványos képekkel peregnek előttünk. Bár a harcokra kivárás jellemző, azért csatákból nincs hiány. A dalmát tengerpart városai, Zara vára, a védők és a magyar csapatok mentális viszonyai jól mutatják, mennyire embert próbáló idők voltak ezek. A politikai játszmák, valódi sakkjátszmák voltak, véres valójában ismerhetjük meg. Nem mindenki éli túl a harcokat. A ruházatok, ételek, szokások, a haditechnikai részek kifejezetten tetszetős hátteret adnak.

Az írói eszköztár tovább finomodott, az érzelmek is teret kapnak, a magyaros virtus, humor is lendíti az atmoszférát. Öröm volt ismét a kunokról, hagyományaikról olvasni, élvezni a humorukat, életbölcsességeiket. Ezek a hangulati elemek alapozzák meg a regényt, a mögöttes biztos tudás érezhető. A tudás mellé az írói fantázia is fontos, ügyesen simul a regénybe. Korhű és hiteles, ez nem kérdés. Mindemellett szórakoztató a regény, élvezettel olvastam, vitt az események menete. A borító is remekül illeszkedik az eddigiekhez, kifejező és tökéletes. 

A jól körülhatárolható cselekményben minden a helyén van, és a messzebbre mutató végkifejletet segítik. A sok visszatérő, már ismerős főszereplő mellett (Bátor Szilárd,Toldi, Lackfi, Böngér, Szolnoki Pista stb), ismét akad néhány új belépő. Piast Erzsébet, az anyakirályné és Lajos felesége képviseli a női vonalat, de fontos szerepet kap egy kun leány is. Deédes alakja megkapó, örömmel olvastam róla, és a kunokról. Külön tetszett a fiatal Bátor-fiú, Bulcsú epizódja Szélűzővel.

Bíró Szabolcs a rá jellemző egyedi hangon, formában, őrizve a sorozat színvonalát gördíti tovább az Anjouk történetét. Mindenkinek ajánlom a sorozatot, remek élmény megismerni ezt a korszakot. Kíváncsian várom merre és hogyan kanyarog a szereplők sorsa, alakul a történet.

Fontos hír a rajongóknak! Könyvbemutató: 2026.10.3. 19:00 Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Kner Imre terem. Utána dedikálás!


Kedvezménnyel ITT rendelhető!




    

Bíró Szabolcs 1988-ban született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenhat évesen kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként és még rockénekesként is tevékenykedett.


2007. óta publikál, jelennek meg írásai. Először még Francis W. Scott néven, majd 2010. óta saját nevén jegyzi könyveit. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. regényének köszönheti. A szakmai hírnevet és a közönség figyelmét a kétkötetes minisorozata a Non nobis, Domine hozta meg számára, ami egyetlen kötetben is megjelent 2016-ban. Ez jelentős év volt, hiszen a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Bíró Szabolcsot Visegrádon lovaggá avatták.

A sorozat eddigi részei: Liliom és vér, Lángmarta dél, Az utolsó tartományúrig, Szent György testvérei, Ötvenezer lándzsa, Királyok éneke, A birodalom ura, Dél pörölye, A pusztulás dala. 

Athenaeum, Budapest, 2026
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635436521