2017. november 16., csütörtök

Szomjúság

Jo Nesbo: Szomjúság 




                                                                                                         









Harry Hole visszatért!


Az egyik leginkább várt olvasmányom a 2017-es évben Harry Hole visszatérése volt. Itt van, megérkezett, ki voltam szomjazva erre e történetre sok-sok rajongóval együtt. A Szomjúság egy sötét macska-egér játék.




A Szomjúság a sorozat 11. kötete; a szomjúság sok dologra értelmezhető ... szeretet, tisztelet, boldogság-vágy, hírnév és pénz, és persze a régi barát Jim Beam is kap némi szerepet, okkal.

Nesbo most is megragadja az olvasót, és egy felejthetetlen kalandra viszi. A siker kulcsa egyszerű. Szeretsz néhány karaktert, gyűlölsz másokat, és mindenki érdekel. Ami Nesbo regényeiben különlegeset jelent, az az írásának stílusa. Minden karakter, akár fontos, akár nem, sok érzést kelt az olvasóban. Meglepetés is akad a karaktereinek jellemfejlődését illetően. A könyv lassabban indul, de Nesbo csak megalapozza a későbbi csavarokat és lélegzetelállító utazást tehetünk egy gyilkos elméjébe, aki a démonokkal küzd. Ezek némelyike más okból, de kísértik Harryt is. Tetszett a lélektani háttér, amit szereplőinek teremtett Nesbo.



Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, sokat gondolkodtam. „Lesz ez olyan, mint a múltban, eljut arra a szintre?” Féltem, Nesbo fárad, és csak azért írja, mert biztos benne, a legjobban eladható lesz a rajongóknak néhány év várakozás után. Amikor befejeztem a könyvet, csak egyetlen kérdés volt: Mennyire nehéz feladat elindítani egy új történetet, megírni egy új könyvet, ami a sorozat 11. része? Amikor az előzőek igen magas szintre jutottak, bizony nagy az elvárás. Megfelelni az előzőek által támasztott szintnek, bizony komoly feladat. Leszögezném: Nesbo itt és most is remek!



Nincs sok értelme elemezni a könyvet. Krimiről lévén szó semmit nem is mesélnék, ott a fülszöveg. Lenyűgöző stílusa olvastatta magát. Rendben van ez a regény: brutálisan erőszakos a történet, szenvedélybetegek, vámpírok az alap, amit meglepően sok melankóliával fűszerezett. Bevallom, kicsit ideges voltam, amikor megtudtam, hogy ez a könyv a vámpír témával foglalkozik. Nem tudtam elképzelni, hogy ez hogyan fog beleilleszkedni egy Harry Hole krimibe? Nos, egy kegyetlen, hűvös, erőszakos, érzelmes, teljesen magával ragadó krimit készített rajongóinak. A remek borító pedig kellően sokat sejtető és kifejező.

Az erőszakos jelenetek elég visszafogottak, nem tocsog a vérben. Intelligens párbeszédek jellemzik, vegyítve komikus elemekkel. Ebben a hűvös és érzelmileg felfűtött rejtélyben Harry visszatér az oslói rendőrségre, és egy sorozatgyilkos gyilkos után lohol az utcákon. Gyilkosunk azokat az embereket célozza, akik az online társkereső, a Tinder szolgáltatásait veszik igénybe. Meglepően sok az elmagányosodott ember, akik nehezen találnak új kapcsolatra. Akad társadalomkritika is nem kevés. Oslo sötét bűneiből ismét napvilágra kerül egy szeletnyi. Harry pedig végre boldog!



A Szomjúságban tehát Hole-et arra kéri egykori főnöke, némileg már-már zsarolással, hogy segítsen levadászni ezt a kegyetlen gyilkost. Harry a megérdemelten boldog életét éli éppen, tanárként dolgozik a Rendőrtiszti Főiskolán, Rakel és Harry elégedett, a házasság biztos révébe érkezett. Harry boldogsága nem tart sokáig, amitől vannak is rémálmai, félelmei. A nehezen megszerzett boldogságot megtartani néha bizony még nehezebb feladat.

A könyv tele van fordulatokkal, visszautalásokkal. Borotvaéles és mesterien ábrázolt a Szomjúság története, sok tudományos kriminalisztikai ténnyel. Természetesen nem minden olyan, amilyennek tűnik, hiszen Nesbo ismét többrétegű rejtélyt dolgozott egybe, és egy remek thrillert hozott létre. Éppen akkor, amikor úgy gondolja az olvasó, hogy elkezdi megérteni, sejteni hogy ki a gyilkos, és miért e borzalom, a történet olyan fordulatot tesz, amelytől a szavad is eláll. Lehetetlen tudni, hogy amelyik karakterek megbízhatóak, a lelkük mélyén súlyos titkokat rejtegetnek. Gondolok itt Aurorára. A Szomjúság különleges írás és Nesbo úr egyik kétségtelenül legvadabb regénye (másik a Leopárd).


Ha új vagy Nesbo és Harry Hole univerzumában, akkor azt gondolom, hogy nem fogod a Szomjúságot igazán élvezni, ha néhány háttér információd hiányzik. Javaslom a sorrend betartását, érdemes, nagyobb az élmény és a krimik hatása! Elég sok visszautalás van Harry eddigi életére, és
az előző történetekre. Előkerül a Boszorkányszög, Kísértet és a Police is. Önállóan is olvasható persze, de a történet a korábbi regényekből származó egyéb témákból épül fel, és előzetes ismeretek nélkül és a karakterek fejlődését is követve érdemes tehát sorban olvasni. Szerettem, hogy Nesbo megrajzolta a háromszöget Truls, Mikael és Ulla között ebben a történetben. Továbbá örömmel olvastam a Harry és Oleg közötti kapcsolatról.
A kezem remegett, amikor közeledtem az utolsó 50 oldalhoz, tapasztalatból tudva, hogy meglepetéseket fogok találni. A vége a Harry életének meglehetősen érdekes fejleményeire helyezi a hangsúlyt. A történet úgy ért véget, hogy már a következő részt várom. Remélem erre nem kell sok évet várni, hogy a következő könyv megjelenjen.





Jo Nesbo 1960. március 29-én Oslóban született.

Ígéretes labdarúgó-tehetségként indult, aztán jött az a bizonyos térdsérülés, aminek most sok skandináv krimirajongó lehet hálás... Országos hírnevet szerzett zenészként és dalszövegíróként is zenekarával.

Első gyerekkönyve 2007-ben Doktor Proktors Prompepulver (Doktor Proktor pukipora, 2012) címmel jelent meg.

Krimiszerzőként 1998-ban elnyerte az év legjobb északi krimije (Denevérember) díjat. 2008 az év könyve Norvégiában a Hóember lett.


Köszönöm az élményt Mr. Neso!



















Eredeti cím: Tørst

Eredeti megjelenés éve: 2017
Animus, Budapest, 2017
492 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633245361 · Fordította: Petrikovics Edit






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése