Harangszótól harangszóig

Kapa Mátyás: Harangszótól harangszóig





                                                                                           











Kapa Mátyás új regénye a Harangszótól harangszóig a törökök által ostromlott, Jurisics Miklós által védett Kőszeg várába viszi vissza az olvasót. Nem csupán egy jó cím ez, ami remekül keretbe foglalja a mozgalmas cselekményt. Valóban egy harangszóval veszi kezdetét a regény, majd azzal is ér véget.



A nyitó Vészharang (itt a török) és a záró Harangok zúgása (győztünk!) közt egy lendületes, jól felépített, korhű és kalandos regényt kapunk.
Kőszeg több ostromot is kiállt a történelemben, mégis a legnagyobb próbatétele 1532. nyarán volt. Ekkor személyesen I. Szulejmán szultán vezette a hatalmas török sereget, aki kis "vakondtúrásnak" titulálta Kőszeg várát. Apró érdekesség, hogy Szulejmán eredetileg Bécset akarta elfoglalni, melynek ostromával három évvel korábban próbálkozott, de kudarcot vallott.

A várat alig néhány száz katona védte, mellettük képzetlen parasztok, a környék lakosai is harcoltak a túlerő ellen. A várvédőket némileg segítette az időjárás is. Jurisics sikerrel ellenállt a szultán seregeinek, jól kihasználva a helyzet adta előnyöket. Példa értékű volt az összefogás, kitartás. A biztos csatavesztés ellenére, életük kockáztatásával harcoltak. Sokban hasonlít ez a rész az egri hősökre, maguk a körülmények, hiszen ugyan az a korszaka a magyar történelemnek. Kőszeg ezzel is igazolta a végvárak jelentőségét. A török haderő ágyúkkal felszeret létszámát régebbi becslések 100 ezer főnél is többre tették. Ennek a valóban hatalmas seregnek a mozgatása, ellátása sem volt egyszerű feladat. A magyar falvakat lerohanták, felperzselték, kifosztották. A regény története nem csupán az ostrom három hetére korlátozódik, közel három év eseményeit öleli fel, bemutatva az előzményeket is.




A kőszegi várat megerősítő tapasztalt katona, Jurisics, amennyire lehetett felfegyverezte és kiképezte a parasztokat is, a saját pénzén lőport és lőszert vásárolt. Előzetesen Ausztriából is kért erősítést, de nem kapott. Ez sem újdonság a magyar történelemben, hogy magunkra maradtunk. A bécsi udvarnak nem volt fontos Kőszeg, inkább beáldozták volna.  A védők elhatározták, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogják. Jurisicsnak nem volt egyszerű dolga, a belső árulás is felbukkan a történetben. Elképesztő, hogy saját hazáját, embertársait néhány garasért mindig akad valaki, aki feladná. Ibrahim nagyvezír háromszor is kérte a vár és a város kulcsait, megadásra szólítva fel a védőket. Erre nem került sor, Jurisics elutasította minden esetben.

A történelmi tényekből kibontakozó regénybe egy romantikus szál is került. A kor erkölcseit jól mutatja a beárult Erzsébet története, aki bizony házasságtörés súlyos vétségét követte el. Persze nem egyedül, mégis ő az, aki bűnhődik. Nem is kicsit. A szerző jártas a jogban, a bírósági tárgyalás hihető és jól ábrázolja az akkori viszonyokat. Reméltem, hogy az aljas, galád vádoló, jól megbűnhődik. Ő az egyik igazán negatív figurája a regénynek. Úgy lett, nem maradt el a büntetése.

A valós szereplők mellé a kitalált személyek is kiváló jellemrajzot mutatnak. A regény elején megismert Balázs, és a két siheder fiú mellé a nők is elég jelentősek, kiemelkednek a városka lakosai: a kovács mester, a tanácsnok élethű megjelenítést kap. A két fiú András és István barátsága bír még jellemzően nagy erővel a történetben. István különösen nagy változásokon megy át, ami kenyértörésre juttatja a barátságukat.




Persze a fő hangsúly Jurisics alakján, a három hetes várostromon van. Érezhető a lőpor szaga, a veszély súlya és az erőt adó bátorság. A haditechnikai részek is megkapóan jók, érdekesek. Gondolok itt a törökök aknamunkáira, a magyar lelemény megmutatkozott, a védők ellen aknákat ástak és sikerült tönkretenniük a török aknászok a munkáját. Izgalmas és mozgalmas a cselekmény, minden szál jól kidolgozott. A mű lapjain képet kapunk a három részre szakadt Magyarország állapotáról. Érezhető az alapos háttér, a kor történetének kiváló megjelenítése. A szerző gondos kutatásokat végzett a témakörben, amit a kötet végi irodalomjegyzékből olvashatunk ki. Minden mondat, esemény a helyén van, jól olvasható, kerek és kidolgozott a regény cselekménye. Nyelvezete és szóhasználata jól illik a korszakhoz. A romantikus szál a boldogság vágya és a szerelem ereje teszi még színesebbé a történetet. Az igényes, szép borító Csikász Katalin keze munkáját dicséri.

A műben a valóságos történelmi alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. Magatartásukból, személyiségükből a példamutató emberséget emeli ki az író. Erre jelenleg is nagy szükség lenne. Kiderül a történetből, hogy Kőszegen a mai napig 11-kor miért húzzák meg a harangot.







A könyv fülszövege:
Az ​Úr 1529. esztendejében két király uralkodik Magyarhonban, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János hívei egymás ellen acsarkodnak. Eközben hatalmas török had vonul Bécs ellen, a fényes tekintetű és győzhetetlen Szulejmán vezetésével… Az ostrom elbukik, de csak idő kérdése, mikor indul az újabb hadjárat. Hiába küldi Ferdinánd király a tehetséges Jurisics Miklóst Konstantinápolyba, béketárgyalásra, Szulejmán hajthatatlan. Az Úr 1532. esztendejében ismét megindul a pogány fergeteg nyugat felé – Magyarországon keresztül. A sors kifürkészhetetlen szeszélye azonban egy fallal körülvett csöppnyi várost vet a százezres török sereg útjába, a védők élén Jurisics Miklóssal. De mire juthat negyvenhat katona, no meg néhány száz felfegyverzett polgár és paraszt a roppant túlerővel szemben? Milyen titkot rejt Kőszeg és környéke, amely más irányba terelheti a történelmet? Vajon Leónidasz spártai király és háromszáz harcosának sorsára jutnak a pogány áradattal dacoló hősök? Aki ismeri Kőszeg ostromának történetét, a legfontosabb kérdésre tudhatja a választ. De a végkifejletig rejtélyek, kalandok, romantika, hűség és árulás kuszálják a szálakat…

Kapa Mátyás: Budapesten született 1975-ben. Ügyvéd, egyetemi oktató, emellett történelmi tárgyú regények szerzője. Nevéhez fűződik a "Félhomály" című sorozat. Ennek részei: Római hajnal, Ködös Frankhon, Árnyak Bizánc felett. Tavaly a Cegléd regénye azaz: Izzik a parázs címmel jelent meg kötete.

2015 óta a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke.





Historycum, 2017
302 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786158084512 Borító: Csikász Katalin

képek: a várvédők emléktáblája, Jurisics Miklós szobra Kőszegen.