
Rákóczi I.
"Gyarlók vagyunk, barátom, csak emberek, semmi más, és ezen a trónra lépés sem változtat egy szemernyit sem."
Csikász Lajos az Anjouk krónikásaként lett ismert az olvasók előtt. A Vörös-kék lobogók sorozata már átvezet a kuruc korba. Ezúttal Az utolsó oroszlánkölyök azaz II: Rákóczi Ferenc életéhez nyúlt vissza. Valóban zseniális, hibátlan történet kerekedett ki ismét a klaviatúrájából. Nem csak a történelmi tények, a valós személyek emberi oldalának ábrázolása sikerült kiválóan. Szépirodalmi igényességgel megírt, gyönyörű leírórészek mellett korhű szöveg, sok humorral és remek történetvezetéssel ad élményt olvasóinak. Ez egy fontos és kiemelkedő regény az írói pályán, nem csak az eddigi legszebb borító miatt.

A történet jóval hamarabb kezdődik, amíg a két öntörvényű, erős egyéniséggel rendelkező majdani szülők egymásra találtak. Vagyis I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona kapcsolata adja az előzményt. Némi szülői ráhatással, az ország érdekeit is szem előtt tartva került a két fiatal a házasság kötelékébe. Addig azonban sok esemény előzi meg az esküvőt.
A regény cselekménye két idősíkon fut: az 1660-as évek eseményeit bemutató fejezetek közé átvezetőként a Rodostóban száműzetésben élő, már idős, vezérlő fejedelem és Mikes Kelemen beszélgetései kerültek. Afféle történetmesélős, baráti beszélgetés, amiben a már beteg fejedelem visszaemlékezik. Ez által kel életre a régmúlt története. Bepillanthatunk a két ember kapcsolatába, megismerjük az ő barátságukat, gondolkodásukat is.
A fordulatos, cselekményekben gazdag történet a korszak remek krónikája. Munkács várában veszi kezdetét a regény fonala. Báthory Zsófia szigorú, de következetes anya volt. Erős kézzel intézte a birtok ügyeit és tartotta felügyelete alatt a gazdag, úrifiúk életét élő I. Rákóczi Ferenc -Ferkó- életét. Mint megtudjuk, az alig húsz éves fiú, remek vadász, igazi sármos szépfiú, bár kissé léha módon viselkedik. Nem csoda, ha elsőre Ilona ellenszenves, üresfejű alaknak tartja. Ferkó betegeskedő, idős anyja elhatározza az ország sorsára gondolva, ideje a házasságnak, talán megkomolyodik és utódokat is nemz imádott fiacskája, nem csak fattyúkat... Ferkó remek jellemrajza fokozatosan alakul, rajzolódik ki a későbbiekben egy odaadó, szerelmes hős alakja. Aki bizony művelt és remekül tudja kezelni anyja szigorát.

Persze a férfiak tárgyalásainak középpontjában az ország sorsa áll. Elszakadni a Habsburgoktól, leváltani Lipót császárt. Az akkori Magyarország kibontakozó képéhez szorosan kötődik a Wesselényi-féle összeesküvés. Ezek a tervek, álmok szövögetése bizony veszélyes. A mozgalmas történetben nincs hiány eseményekben. Az érdeklődést végig tartja, feszültségek követik egymást. Ilona szülei, Wesselényi alakja vagy a császár és talpnyalóinak köre remek karakterrajzokat eredményez, élő, valós személyekké válnak olvasás közben. Minden mondat vagy szó a helyén van,
a karakter remekül ábrázoltak. A nagy múltú Zrínyi-család két ikonikus alakjáról (apa és lánya) mellett a nagy múltú Rákócziak portréja is alapos és kiemelkedő. A sokoldalúan művelt Ilona sorsának gyökeres megváltozása, nehéz természetű anyósának portréja is lenyűgöző. A két anya, Báthory Zsófia és Frangepán Katalin mint két anyatigris terelgeti, óvja és védi gyermekeiket. Születés és halál, örömök és tragédiák váltakoznak az életükben. Jól nyomon követhető, miként vált Zrínyi Ilona a magyar történelem és a későbbiekben Európa legbátrabb és legjelentősebb asszonyává.
Jó volt megismerni Zrínyi Ilona és családja vagy Báthory Zsófia alakját, a fiatal Rákóczi Ferencet. Megannyi élő, lélegző történelmi személy, akik mellett az elképzelt mellékszereplők is mind életre keltek a könyv lapjain. Lendületes, olvasmányos, poénoktól sem mentes. Valódi mestere Csikász Lajos az írásnak, a történetmesélésnek. Egy tavaszi reggellel nyit a regény, majd a rodostói este költői szépségű képeivel zárul.
Csak ajánlani tudom az igényes olvasóknak és nagyon várom a folytatásokat
Dicső és szép dolog a hazáért meghalni, de még szebb érte élni, ám a legszebb a haza egészségére inni.
(Horatius)

Csikász Lajos: (1964.)
Földrajz - történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat.
2013-ban jelent meg az Anjou-lobogók alatt sorozat nyitókötete, ami eddig összesen négy részesre bővült. 2016 őszén jelent meg az új sorozatának A félhold alkonyának nyitókötete, a Vörös-kék lobogók alatt, majd idén tavasszal a folytatás A kuruc király.
Szegeden él feleségével és két fiával.
Gold Book, Debrecen, 2017
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634264453 Borító Csikász Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése