Beállás

Lévai Balázs: Beállás
Ponyvarákenrol





                                               






„A történet és szereplői a képzelet szülöttjei. Figyelem: A képzelet nyomokban valóságot tartalmazhat.”




„Lévai meg a rock and roll? Hagyjad mán! Egyszer jött el velünk, azóta is fáj tőle a feje…” (Lukács Laci, Tankcsapda)


Lévai Balázs műsorvezető, a Dob + Basszus műsora révén került a zenéhez, zenészekhez igazán közel. A nagy sikert hozó, zenetörténeti műsor a sikerdalok keletkezését, történetét mutatta be. Ez a sorozata ugyan már 2007-ben befejeződött, mégis ezzel híresült el a nagyközönség előtt, ezzel azonosítják sokan ma is. Remek interjúi, majd 2014-ben a Lovasi Andrásról írt Idáig tudom a történetet könyve után most egy fikciós, szórakoztató ponyvaregényt írt, ami krimi elemet is tartalmaz, némi szerelmi szállal.

A ​Black Sheep kitalált formáció, egy év kényszerszünet után próbál visszatérni a színpadra. Őket követhetjük nyomon a hazai zenei élet vizein.

A történet főhősei, Puska (Fegyverneky Tibor), a zenekar fiatal menedzsere, kissé botcsinálta, ám annál lelkesebb figura. A leállás oka Hegemony, az énekes szerelmi bánata, ami lelki összeomlásához vezetett. A banda többi tagja sem akármi karakter: Imi Hendrix, Gúnár, Bozon, Gomez és Jóság. Nagy célt tűznek ki maguknak és Puskának: egy év alatt fel kell jutniuk a szakma csúcsára, ami jelen esetükben a fesztiválok nagyszínpadait jelenti. Elég a délutáni műsorsávból, a bemelegítők, hangulatfokozó szerepéből, a "falunap sztárjai" kategóriából ki akarnak törni. Különben számukra game over, nincs tovább. Talán nem leszek poéngyilkos, ha elárulom, ehhez mindet bevetnek, sikert aratnak. A cél érdekében céges bulik, határon túli fellépés, fesztiválok és kemény próbák veszik kezdetüket. Amik természetesen sok kaland és élmények forrásai lesznek. Az új album, a dalok azonban nem jönnek csak úgy, a sikerért tényleg oda kell tegyék magukat. Izgalmas üzenet a kötet végén a "Nagy Dal" gondolata. Ami valódi jellemzője a zenészek életének. A sok sláger közt bizony van egy, ami a nagy mértékegysége, amihez kötik az egész életük munkásságát. Az arcuk, hangjuk lesz ez a nagy sláger, ami jó esetben lehet akár több is. Ez az ő arcuk, életük. Amire majd évtizedek múlva is emlékszik a nagyérdemű.


Nem mellékes szál, hogy előző menedzserük, Mókus három éve nyom nélkül eltűnt... itt jön be egy krimiszál a történetbe, ami a történet csúcsát hozza. Közvetlenül a "nagy lehetőség", a nagyszínpadi visszatérés előtt, az egyik vidéki helyszínen letartóztatják az énekest, ezzel ellehetetlenítve az együttest. Az ok nem kicsit meglepő, de erről nem árulok el többet. A történet szép kerek, a megoldás már-már véletlen-szerű. A regény sok valós elemet tartalmaz, erről mindenki meggyőződhet, aki picit is figyelemmel követte a hazai zenészeink életét, interjúikat. Lehet agyalni olvasás közben, ez vajon kivel, melyik zenekarral esett meg...? Nem csak a nyolcvanas évek legközismertebb pop-pletykáiból merített a történethez Lévai Balázs. Talán éppen ez volt az, ami elvette az erejét a történetnek. Túl steril lett a szöveg, a felismerhetőség miatt kisminkelt esetek nem túl ütősek így. Éppen a mocskos  humort hiányoltam, a " szex, drog, rakenrol" életérzést nyomokban véltem felfedezni. Kissé erőtlen lett a kerek történet, amolyan adrenalin-mentes, light verzió.



Olvastatta magát, hiszen Lévai a bennfentesek biztonságával jól mesél, a legjobb részei éppen azok voltak, ahol bátran írt a külföldi sztárok és koncertek hátteréről. A gruppik jellegzetességeiről, világukról, vagy ami igazi plusz pont Harry Hole és az ital párhuzama a rockzenészek életével rész. Nagyon sokat dobott a történeten a becsempészett Huxley-életrajzi rész, ami szintén valós elem. A valóság jól működött, hihetőbb, élőbb lett mint a kitalált, átírt részek. A fiatal olvasóknak bizonyára érdekes lesz, talán még tud is újat mondani a régi nagyokról a regény. Szerencsére Zalatnay Cini jól van, és kevesebbet is vetkőzik...  Nekem valami hiányzott, nem volt elég lendülete, ereje a történetnek, kicsit túlságosan "kimiskárolták" a valóságot. Túl steril, túl ponyva lett az egész hatása. Hiányoztak a kalandos, vérbő sztorik, harsány poénok, rendőrök és a gyorshajtások, rajongók a backstage előtt és mögött, vagy a szervezőkkel folytatott alkudozások, ami a Lovasi-könyvben vállalhatóan ott volt. Maga a "rakenrol" életérzést nem találtam. Így számomra egy elég "öszvér" történet kerekedett ki a végére, nem igazán élt a mese. Lehetett volna ez sokkal jobb is érzésem szerint, ha kicsit merészebb, bátrabb Lévai. Valami olyan érzéssel tettem le a regényt, mintha a Tankcsapda-koncert végén ráadásnak a Csipkés kombinéra zendítene rá a banda.
























grafika: Cserkuti Dávid belső borítója




Athenaeum, Budapest, 2017


236 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632935577