Régimódi történet

Szabó Magda: Régimódi történet 






                                             




"Végül mind kigyógyulunk a nagy érzelmekből. Egyeseket az élet gyógyít ki, másokat a halál."





Szabó Magda több önéletrajzi ihletésű regényt írt, az első a sorban az Ókút volt (1970). Ebben varázslatosan tündéri gyermekkorát idézi fel. A Régimódi történet (1977) imádott édesanyja, Jablonczay Lenke életét, sorsának alakulását mutatja be, a két nagy tekintélyű, nagy múltú tiszántúli család sorsán át megidézve a korabeli Debrecent is.


A szülei gyermekkorát kitartó és hosszú kutatások előzték meg. Elképesztő, egyenesen irigylésre méltó ez az alaposság, a hiteles családkép lenyűgöző. Az elején elég sok információt, adatot, nevet zúdított az olvasóra, már-már követhetetlennek indult. Nehéz volt a kiterjedt rokonság beazonosítása, hogy ki kinek a kije, (a sok nagynéni, nagybácsi, testvérek sora jól mutatja a korabeli nagycsaládok kapcsolatrendszerét). Békés megye és a Hajdúság, Debrecen és Sárrét állnak a történet középpontjában. Erről a korabeli várostörténet izgalmas hátteret, kiváló korrajzot ad a cselekményhez.




Nagyon kell figyelni a rokonsági kapcsolatok sorát, talán az zavart, hogy vannak, akik több néven is szerepelnek, ám amikor ezen túl voltam, magával sodort a történet. Megelevenedett mesekönyv, varázslatos hangulat áradt a lapokból. Egyszerűen remek, mint minden Szabó Magdától. Képzeletünkben megelevenedik az egykori Debrecen, szemléletesen remek képek, hangulatok portrék segítségével, végig sétálhatunk a korabeli városon, követve a Jablonczay és Anzelmus-utódok sorsának alakulását. Szerettem olvasni a "Párkák" néven emlegetett Jablonczay-lányokról, különösen a vénlány maradt Gizella sorsa és alakja volt szemléletes.


A regény stílusa különösen tetszett, átfogó, aprólékos, kiváló jellemábrázolással megírt családtörténet ez. Szerintem nagyon érdekes könyv, imádom az ilyen régi családi meséket. Érdekes látni, hogy milyen apróságokon, hazugságokon vagy félreértéseken csúszhat el az élet. A családon belüli kapcsolatrendszer működése hiteles és érzelmekkel átitatott. A korabeli szokások meghatározóak és szemléletesek. Hihetetlenül őszinte, megkapó bája, humora van. Úgy éreztem, másként és mégis nagyon hasonlóan éltek az akkori emberek. Az életünket mi alakítjuk görög sorstragédiává. Szabó Magda elénk tárja családja sorsát, titkokkal, drámákkal, szerelmekkel megjelenítve azt. Élő, eleven, lüktetően színes és hiteles ez a szeretettel megfestett családi kép.

Magasan kiemelkedik, meghatározó Rickl Mária alakja, aki kőkemény egyenes gerincű, rideg asszony képét mutatja. Rengeteg életbölcsesség és emberismeret bújik meg a történések sorában, elevenedik meg a könyv lapjain. Bámulatosan tudja megrajzolni a mellékszereplők jellemét is. Kedveltem minden hibája ellenére az életszerető Jablonczay Kálmán alakját is. Emberek vagyunk, esendőek, hibáinkkal együtt is szerethetőek. Gyönyörű emléket állít ezzel a regénnyel az édesanyjának és családjának, érezni a könyvből áradó, odaadó, kölcsönösen rajongó szeretetet.

"A szeretet, amivel szeretnek bennünket, mindig valamifajta kegyelem."

Nincs elfogódott hang, őszinte, sallangmentes ábrázolásai valósághűek, emberiek. Olyan történet ez, amit olvasni kell. Nem véletlen csaptak rá a filmesek is 2006-ban, és a nagy sikerű, nyolcvanas évekbeli Madách színházi előadás után filmre is került.
Szabó Magda részben édesanyja visszaemlékezéseiből, részben rokonok, a tágabb család és ismerősök emlékeiből, s nem utolsósorban korabeli személyes dokumentumokból, levelekből, naplókból, háztartási könyvből, a szereplők novelláiból, verseiből fűzte össze ezt a különös műfajú, hangulatos regényt.

A Jaffa Kiadó az 100 éves születésnapi, halálának 10 éves évfordulójára most új köntösben adja ki az írónő munkáit.




Isten áldja a lelkét minden leírt soráért!


Tartalomjegyzék:
Kanna, hattyúkkal
A szkéné
Dramatis personae
Jablonczay Kálmán
Gacsáry Emma
Jablonczay Lenke

Szabó Magda: 
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.


A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.







Jaffa, Budapest, 2017
462 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715860