Szent György testvérei

Bíró Szabolcs: Szent György testvérei 
(Anjouk 4.)






„Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben”










A kalandok folytatódnak: belviszály, ármány továbbra is a történet része, a humor és szerelem pedig remekül oldja a véres csata képeit. Az Anjouk-sorozat a negyedik részéhez érkezett. Ahogy halad előre a regény és a sorozat egyre feszítettebb a hangulat. Ha elfogódott lennék, bocsánat, de szeretem ezt a sorozatot.


Rögtön a címhez illően a Szent György lovagrend 49 új tagjának látványos avatásán vehet részt az olvasó. Ez a legrégebbi magyarországi lovagrend. Visegrád királyi város pompás képeivel jelenik meg, ott lehetünk képzeletben mi olvasók is az avatás szertartásán. Visszarepített a XIV. századba, mozgalmas lovagregény lett az új folytatás.

Olvasmányos, lendületes történetvezetés, logikus felépítés jellemzi ezúttal is a regényt. Alapos történelmi háttér kerül bemutatásra, néhol szórakoztató humorral meghintve. A szerelem és a romantika is feltűnik. Képet kapunk a királyi házaspár családi életéről, még, ha ezt az első szülött fattyú árnyékolja is. Erről olvastam volna picit többet, ahogyan magáról a rendről, szokásaikról, hagyományaikról. Kiváló karakterek népesítik be a történetet, jellemábrázolása szemléletes, jó hangulat jellemzi. Bátor Attila és családja története most a háttérbe szorul, de jön Lackfi István és
az ő családja. Lackfi István, aki a felvidéki hadjáratban szerezte meg lovagi címét az előzményekben erről olvashattunk, mellé öccse, Palkó kamaszodása, harcossá válásának folyamatát követhetjük. Tetszett, ahogyan Lackfi házassága, anyósproblémája is. Mint kiderült cseppet sem új keletű dolog ez a férjek életében. Szerelmetesen parázna felesége is üde színfolt a regény eseményeiben. Végre egy hölgy szereplő, aki megéli vágyait, nem szende ártatlanka.

A politikai háttér a szokásos ármánykodás, lázongás olyan jellemző, nem tudunk békében élni. A csatában sem volt hiány, folyt a vér, brutálisan kegyetlen bosszút álltak a lázadókon. A csata részletes és alapos, elemző leírását olvashatjuk a regényben. A cselekmény végig érdekfeszítő, rendkívül izgalmas. Károly továbbra is felelős gondolkodású, karizmatikus király.

Emberi sorsok, tragédiák árnyékában dőlt el az ország sorsa. Anjou Károly és Luxemburgi János találkozója, majd a cseh király már-már árulása izgalmas pillanatokat eredményezett. A fegyverzetekre és az öltözékekre is kitér Szabolcs. Korhű dokumentum, akár bizony lehetett ez így is, a valóság és az írói fikció remek arányban van jelen. Aki olvasta az előzményeket, bizonyára ezt a részt is kíváncsian várta. Remek folytatás lett. Úgy látom, sok fiatal olvasónak meghozta a kedvét a történelemhez, az olvasáshoz. Megemlíteném még a szép borítót, ami a sorozathoz remekül illeszkedik. Bár a nyitó kötetét nem übereli számomra, de színeiben is jó választás.

Maga a történet lezárása hibátlan, különösen tetszett. Egyben jól átvezeti, előrevetíti a következő regény történéseit. Végre, egy elveszett és kedves szereplő fog visszatérni sejtésem szerint. Elvarratlan szálak is maradtak még, lehet izgulni a folytatásban!

Rendkívül olvasmányos, a történet magával ragadja az embert. Bíró Szabolcs most sem okozott csalódást. Grandiózus vállalkozását kísérje további kaland, szerelem és siker.

Bíró Szabolcs 2007. óta publikál, jelennek meg írásai. Először még Francis W. Scott néven, majd 2010. óta saját nevén jegyzi könyveit. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. regényének köszönheti. A szakmai hírnevet és a közönség figyelmét a kétkötetes minisorozata a Non nobis, Domine hozta meg számára, ami egyetlen kötetben is megjelent újra a tavalyi évben.







Athenaeum, Budapest, 2017
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632936581