Salomé ​nem szeret senkit

 

Böröczki Csaba:
Salomé ​nem szeret senkit






                                      

"A képek megnyugtatták Schneidert. Sokszor úgy gondolt a művészetre, mint menekülőútra, vagy mint odúra, ahol meghúzhatja magát."





Sajátos kisregényt olvastam, az egyszer biztos. Elgondolkodva tettem le a könyvet, és ha egy történet ezt eredményezi, akkor megérte elolvasni. Bár a történet rögtön az első oldalaktól megfogott, az igazi katarzis nem jött el. Egy alig 200 oldalas kisregényről van szó, igazán nem teljesedik ki a történet. 

Érdekes a stílus, de könnyű belehelyezkedni, és haladni az oldalakkal. Számomra érzelemmentes, visszafogott, kissé sótlan az elbeszélés, holott bőven tartogat érzelmeket ez a kis olvasmány. Az alcím szerint, ami különösen vonzott: bűn, regény, de krimit ne várjunk. Van sok (emlék)kép, a jelen talánya, és a művészettörténeti elemek keveredése mellé egy titokzatos orosz páros.

A galériatulajdonos Schneider, egy kapuzárási pánikkal küzdő ötvenes férfi, aki voltaképpen erőfeszítés nélkül keveredik kalandba két egyetemista lánnyal. Akik nem csak barátnők, de úgy tűnik mindent megosztanak egymással. A közös albérletet, a közös ágyat és a férfit is... Egyikük Klári a viszonylag előnytelenebb külsejű lány, rosszul öltözik, amolyan szürke kis veréb, de bátran éli a kissé furcsa életét. Klári egy rejtélyes különc, a férfi számára is meglepő módon éppen ő az, akihez mélyebben kezd vonzódni, már a szerelem is megfordul a fejében. A nők szerepe, jelleme hangsúlyos végig. Nekem is a furcsán különc Klári lett a szimpatikusabb figura, Schneiderrel végképp nem tudtam azonosulni...

A dögös, nagymellű és forróvérű, szépséges barátnője Augusta, aki kevésbé problémás gondolkodásban, az életben. Ahogy haladunk a történetben, többet megtudunk a galériáról és a férfi művészet iránti elkötelezettségéről, sőt, a volt feleség is felbukkan az eseményekben. Érdekes színt hoz a regénybe egy Salome nevő nő egy festményről, aminek Gyilkosság a címe.. A színek, fények jelentősége és a misztikus történet varázsa megfogja az olvasót. A hangulat adott, de nem kell igazán borzongani. A szereplők motivációja az itt és most jól érezni magunkat hangulattal írnám le. Bevallom, kicsit mozgalmasabb sztorira számítottam, de az tény, hogy egyedi alkotás született. A regény második felében már lendületesebb a történet.

Ezzel szinte egyidőben lép színre Vera, aki egy végzet asszonya, és szintén megmozgatja Schneider fantáziáját, és befészkeli magát a gondolataiba. Vele együtt kerül képbe Dimitrij, és ők ketten képviselik a krimi vonalat, amiről sokáig nem tudunk semmit. Sajnos a nyomozó sem árul el semmit, mitől veszélyes a párosunk, lehetett vola ez egy izgalmas, hangsúlyosabb volna az eseményekben. Sok lehetőség volt szerintem ebben a szálban, az éjszakai telefonáló nyomozó idegesítő, de érdekes szereplőnek tűnt. A sokat emlegetett királykék Corvett is csak díszlet maradt.

Összességében nehéz véleményt alkotni, talán nem is kell, de mindenképpen érdekes benyomásokat szereztem. Külön tetszett, hogy bár konkrétan semmi nem lett kimondva az intimitással kapcsolatban, a férfi és a nők között, mégis mindent tudtunk és értettünk. Akadt finom erotika, lám csúnya szavak és közönséges kifejezések nélkül is lehet a szexről beszélni. Izgalmas egy ilyen középkorú férfi gondolataiba és vágyaiba látni, egészen furcsa módon, szinte rezignáltan beszélt, holott mint kiderült mély érzelmeket kezdett táplálni. A lányok hozzáállása is meglehetősen szabadszellemű, bár manapság lassan természetesnek számít az ilyesmi.
Őt magát is meglepik a komolyabb érzelmek, valószínűleg már nem hitt a szerelemben, a viszonzottban végképp nem. Férfiúi hiúságát természetesen legyezgeti a fiatal nők figyelme, és ezzel biztos nincs egyedül. Mégis valamiféle keserű lemondást, beletörődést éreztem ki a gondolataiból, tetteiből, ahogyan az időt próbálja megállítani, ami lehetelen. Az öregedés lassú és természetes, elkerülhetetlen folyamat.

Jó volt olvasni a festészetről, művészetről, jó háttér a francia slágerek felbukkanása, vagy a hagyatékok sorsa, ahogyan új útra indulnak a családi kincsek. Misztikus szálnak indult a krimi vonal, egy festmény és sorsa kiváltképpen vérfagyasztónak tűnt, további szerepe legyen titok. Nem szeretnék többet elárulni, érdekes olvasnivaló, egyedi mesélőmóddal, sok lehetőséget rejtő eseményekkel. Aki teheti, ne hagyja ki.

ITT rendelhető kedvezménnyel!


Böröczki Csaba (1979) publikált már, többek között, az Élet és Irodalomban és a Népszavában. Budapesten él, ez az első regénye.



Pesti Kalligram, 2023
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634684367