Bauer Barbara: Az aranyműves fia Van valami bájos, szerethető minden Bauer Barbara kötetben. Ez most különösen meseszerű, igazi magyar ízekkel megírt történet lett. A régi magyar mondák világa keveredik a mai kor eseményeivel, meghintve misztikummal és szerelemmel. Ezek miatt is jó olvasni tőle. Van itt tényleg minden, tetszetős az alapanyagok sora: régmúlt valós történelem a magyar koronáról, az egyéni sorsok alakulása, évszázadokon átívelő lélekvándorlása, és két megtépázott emberi lelkek egymásra találása a szerelem által. Bauer Barbarától nem most olvastam először, igazán különleges témát ragadott meg.
Két szálon fut a történet, az idősíkok változása figyelmet igényel. Érzékletes és eredeti, hogy közel 1500 évet ölel fel a könyv. Most azonban néha azt éreztem, hogy hirtelen ugrottunk egyik korszakból a másikba, a vázolt élethelyzeteket néhol nagyon mesésnek éreztem. Bevallom, eleinte zavarosnak éreztem, nem tudtam kitalálni, hová fut ki a regény. Ám mindenre választ kaptam a végére. Izgalmasan szövődött egybe Daru sorsa, a koronakutató történész apa és aranyműves fia élete. Egy régi kézirat váratlan előkerülése indítja be a cselekményt. A történetben nagy hangsúlyt kapnak a családi kapcsolatok, a történelmi múlt, a titkok. Rávilágít arra, hogy az egyén és a világ sorsát is erősen befolyásoló történelem mennyiben befolyásoló tényező életünkre. Az egyén hite, kitartása, és a szeretet, a szerelem mozgatja a szálakat. Érdekes színfolt az ezoterikus vonal, a karma és a lélekvándorlás. Kicsit a tűz-zomác képek készítésének titkaiba is beleshetünk, ami eredeti ötlet. A kolostori élet bemutatása is hatásos, látványos Bauer Barbara meséje megfogja az olvasó lelkét.
A történelmi szál rendben volt, kellően valós és érdeklődést keltő. A többi szerintem picit túl lett bonyolítva, itt-ott nekem hihetetlen lett, bizony volt, ahol a fejem csóváltam. (a kereszt megtalálása). Az is zavart, hogy a romantikus szál előre borítékolható volt, ahogy feltűnt a magányos férfi és a fiatal, gyászoló özvegy. Az Isten se menthette meg, hogy egymás karjaiban találjanak vigaszt. Túl egyértelmű volt az egész, nem volt meglepetés a két sérült lélek boldog egymásra találása. A nő vívódásait erőltetettnek éreztem, míg a férfiú magányát védve, kissé tesze-tosza módon óvatosan merészkedett elő a barlangjából. Ez tetszett. A vége a temetői jelenet megint túlidealizált nekem. Sok lett már az érzelmekből. Mégis jól kikapcsolt, pihentető olvasmány, ami olvastatta magát. Lekötötte a figyelmem és teljesen bele feledkeztem a kapcsolatok szövevényébe.
Tetszik a stílusa, ahogy finoman átszövi a regényt a múlt történelme, de a szereplők élete is tele van meglepő, váratlan fordulatokkal. Szóval zajlik az élet a lapokon. A hangulat varázsa és a meseszép borító tökéletes párost ad a regényhez.
Megindító, érdekes a misztikummal megspékelt történet. Akik szeretik a romantikus családtörténeteket a történelem viharán keresztül szemlélni, azoknak ajánlom!
A regény ITT megrendelhető! Katt!
Bauer Barbara: Budapest, 1974. január 6.-,
Légiutas-kísérőként kezdte pályáját, manapság a legnépszerűbb női írók közé tartozik. Első regénye (Légikisasszonyok) 2012-ben jelent meg
A Jaffa Kiadónál eddig megjelent kötetei:
Légikisasszonyok (2012), Két út között (2013), Magánutak (2014), Vakrepülés (2015), Elsuttogom százszor (2016), A leggazdagabb árva (2017), Porlik, mint a szikla, (2017), Az élet hangja (2018), Még látlak odafenn (2018), Kétszáz éves szerelem (2019).
Jaffa, Budapest, 2019
300 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634752073
Fotók: Tamás-Vancák Adrienn
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése