Királyi játék

Gárdos Péter: Királyi játék 






                                                                 


"Az igazság szemlélet kérdése. Attól függ, ki nézi, és honnan."








Gárdos Péter hihetetlenül finom lélekrajzzal mutatta be a szülei egymásra találásának történetét, a Hajnali láz sikerkönyvében. A levélregény filmre is került, nemzetközi siker lett, több országban kiadták a könyvet. A tavalyi Hét mocskos nap sikere után most egy magyar tudós, Kempelen Farkas kalandos életéből kapunk ízelítőt új regényében.


"Kempelen semmit sem csinált fél kézzel. A sakkról például meggyőződése volt, hogy egyfajta művészet."


Gárdos ugyan nem szépíró, mégis a stílusa megfogja az olvasót. A történések sodornak, a rövidke fejezetekkel olvastatja magát a könyv. Talán éppen ez a bajom a könyvvel. Amíg az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon élő szóban mesélt a regényről és létrejöttének hátteréről, élmény volt hallgatni
a szerzőt. Gárdos Péter fantasztikus mesélő. Olvasás után látom, szinte minden fordulatot megemlített, kivéve a záró poént. Amit viszont nem nehéz kitalálni, már olvasás közben sem. Nos, ami élő szóban elvarázsolt, ugyanaz leírva nem működött, megtört a varázs. Kevés volt irodalmilag
a nyelvezete és a tartalom számomra. Úgy érzem, több lenne ebben a történetben.


Talán valóban érezhető a filmes háttér, mintha egy ötlet és vázlathalom lenne a történet, ami filmszerűen pörög az olvasó előtt. Néha egy-egy mondattal elintéz, átlép dolgokat. Amitől ugyan olvasható és kerek, szórakoztató is, azonban kissé súlytalan az egész, nincs igazán megírva.  Főhősünk Kempelen Farkas, akiről ma alig tudunk valamit, bár ez a könyv elolvasása után sem sokat változik. A nemesi családban, Pozsonyban született mester filozófiát és jogot tanult, természetesen a matematika és a fizika is közel állt hozzá. A másik főszereplő maga a sakkozó gép "lelke", a törpe, Dragóner Arnold. Az ő drámai élete komoly nehézségek árán jut el a géphez. Az ő kettősük és egymásra utaltságuk a siker záloga. Az, hogy a törpét sem tartják sokra, míg ő maga is lekezelő Kempelennel egy érdekes adalék. A gép még 1769-ben készült, Mária Terézia szórakoztatására.


1782-ben járunk, amikor a két férfi - császári felkérésre - elindul, hogy elkápráztassa és lóvá tegye Európát. Kempelen, mint a kor "celebje" arra hívatott, hogy az aktuálpolitikáról elterelje a figyelmet, és a sakkozó gépről, a Törökről írjanak, arra figyeljenek a népek. No, és persze dicsőséget, elismerést hozva Józsefnek, a kalapos királynak. Ezt nagy sikerrel teljesítik is, bár a tudós végig retteg, hogy kiderül a titok mibenléte. A sakkozógép, azaz a törpe sorra aratja sikereit, senki nem tudja legyőzni. A varázslat működik. A Katalin cárnővel és II. Pius pápával való játszma leírása volt a legizgalmasabb, itt van némi háttér is.


Sajnos a karakterekről is elég keveset tudunk meg, kidolgozatlanok. Sem Kempelen alakja, sem a törpe vagy József nem kap mélyebb tartalmat, hangsúlytalanok maradtak. Kempelen zseni és piperkőc, a Törpe okos és kissé gonosz, József mogorva és büdös a lehelete..kb. ennyi. Feltűnik a feltaláló feleségének alakja is, aki a boldog házasság ellenére kétszer öngyilkos akar lenni... de miért? Azt nem tudni.. Az utazások kalandjairól,  kapcsolatukról, egymáshoz való viszonyukról keveset tudunk meg.

Talán a legérdekesebb rész József és Kempelen párharca volt, amikor a tudós már megunta a körutazást minden nyűgével és haza vágyott a családjához. Nos, József igen gyorsan rövidre zárta, keményen megregulázta. Ami azért elgondolkodtató, hiszen kiszolgálta Őt és a hatalmat, mégsem kegyelmezett neki. A hatalom ellen lázadni még a tudós férfiúnak sem lehetett. Keményen megtörték, hogy folytassa és tegye a dolgát, azaz amit a hatalom elvárt tőle. Az akkoriban működő kémhálózat is egy érdekes pontja a cselekménynek. Az oroszok tényleg mindenütt ott voltak, már akkoriban is... de a császári rendőrség is remekelt. Egy Júdás pedig mindig akad. A történelmi háttér hiánya érezhető, többet elbírt volna a történet. Legalább úgy, mint a Hét mocskos nap kötetben. Igaz, a Királyi játék inkább a könnyed szórakoztatást tűzte ki céljául, azt teljesíti is.

Pedig igen izgalmas időszakba pillanthatunk bele. Jó, hogy a korszak jelentős alkotó személyiségei is megjelennek az uralkodók mellett, de csak megjelennek egy-egy villanásra. Cameo-szerepben feltűnik a könyvben többek közt James Watt, Mozart, vagy Goethe is. Ezekről szívesen olvastam volna többet, jó lett volna bővebb képet kapni.
Mindezek ellenére is szórakoztató, jó kikapcsolódást ad, nagyon könnyen és gyorsan olvasható a regény. Arra feltétlen okot ad, hogy tovább kutasunk, jobban megismerjük a sakk világát és a magyar feltaláló életét. 




Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon.








Libri, Budapest, 2019
372 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634336860