Barna Imre műfordító első regénye az idei év egyik legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenése.
Főhősünk útját gyermekkorától, az 1920-as évek elejétől, Szentendrén, majd Budapest szívében, a Miksa utcától követhetjük. Tény, hogy kanyargós utat jár be, előbb a felnőtté válás izgalmas útja, majd a Kárpátokon át Moszkváig jutunk. A hadifogság eseményei Oroszországban adják a regény gerincét, csúcspontját. Ez a gyermeki szemszög végig megmarad, bár folyamatosan változik, érik, követhetjük hogyan válik férfivá Barabás. Próbálja megérteni a felnőttek világát, amibe közelít és fokozatosan belopódzik a második világháború. Ám legalább annyira szól a regény az apa életéről, sorsának alakulásáról, ami egy idő után meghatározóan visszaköszön fia életébe. Az anya is erősen hat fiára, gondolkodására. Ettől talányos sokáig a család élete. Olyan családi titkok ezek, amiről nem kérdezünk, jobb nem beszélni, ám mégis eljön az idő, amikor ez elkerülhetetlenné válik. Munkaszolgálat, zsidótörvények, cserkészélet, maga a zsidó neveltetés igazi identitásbeli problémákat szül. Olyan kényszerű választás elé kerül hősünk, ami egészen új, más irányt ad sorsának. Ezt nevezhetjük akár az élet szülte véletlen játéknak is. A gyerekkorban megélt kettősségre talán nincs is jó válasz. A cselekményt töredékes beszélgetések szakítják meg, ami apa-fia közöttiek és több kérdést vetnek fel.
Barna Imre jó mesélő, élvezetes, olvasmányos stílusban ír, sok-sok találó gondolattal találkozhatunk a cselekményben. Tetszett ahogyan összefűzi ezt a családtörténetet, és ami gondolatilag kikerekedik a regényből. Nem szépíti és nem színezi sem a múltat, sem a jövőképet. A történetnek ezt az első részét tartom a legérdekesebbnek, míg a középső rész a háborús fogság a legerősebb. Szépen felépített, sok mindenről szóló, gondolatébresztően hatásos regényt olvashattam.
Érteni vélem a motivációját, értékelem, hogy a családi történetet és a nemzeti sorskeresés közben átélhetővé teszi a történelmet. A kisemberek életében a háború vihara igazi csapásként elevenedik meg előttünk. Ehhez a származás titkai tesznek izgalmas keretet. Fontos alapja a regénynek a magyar, zsidó és orosz származás háttere. A hadifogság is hoz nem kevés kalandot, izgalmat, még szerelmet is Barabás életébe. Ez a szerelem is egy újabb, sorsdöntő változás elé álltja a fiút. A moszkvai utazás eseményei, a találkozás Leninnel igazi vitriolos humorral fűszerezi a regényt.
A múlt-jelen pillanatainak töredékeit, az ősök és utódok helykeresését, vallási nézeteinek változásait, érzelmeit, személyes szubjektív valóságként, mint egy tablót láthatjuk. A témához viszonyítva könnyed a nyelvezete, visz a történet a számtalan kaland és esemény az elején irónikus humorral is megszórt. Itt érzékletes leírást kapunk a kamaszodó gyermek lelkének hullámzásáról, a benne vívódó, helykereső fiatalról. Sok mindent érez, sejt, de nem mindig kap választ kérdéseire. Zavaros világ volt ez, ami később sem mindig alakult a elvárások szerint.
Különleges érzékkel megírt hiteles korrajz háborúról, szerelemről, emberfeletti helytállásról a fogolytáborban, az éhezésről és a félelemről, majd a felemelkedésről. Végig jó ritmusban halad a sajátos hangulatú cselekmény. Plasztikus képeit a túlélés ösztöne és a humor mozgatja. Főszereplőnk életére és sorsának alakulására a származása hat leginkább. Ez egy életre szóló, "de ki vagyok én valójában" izgalmas kérdését hozza Barabás életébe. A fiú Moszkvában született, orosz anyától, zsidó apától, de magyarként nevelkedett. Mégis érezhetően valami titok lappang a valóság mögött, ami fokozatosan alakul, változik, mire minden mozaik a helyére kerül. Ehhez a családi háttér, a szülők és egyéb rokonok kapcsolata, egymáshoz való viszonya ad izgalmas hátteret.
A stílus mellett az egyszerű és letisztult nyelvezet teszi élvezetessé a regényt. A történet nem különösebben csavaros, nem is meglepő, ám mégis olyan, amit nem tudsz letenni. Visznek a történések, az események sora és elhiszed, hogy valóban megtörténhetett. A fogolytábori élet, a nélkülözés után a szerencsés hazatéréssel zárul a regény.
A regény kedvezménnyel ITT rendelhető az Európa Kiadótól.
1969-ben érettségizett a Toldy Ferenc Gimnáziumban. 1975-ben olasz-német szakos tanári diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1976 novemberében az Európa Könyvkiadó munkatársa lett; a szerkesztői évek után 1987-ben mint főszerkesztő, a latin csoport vezetője dolgozott tovább. 1995 eleje és 1998 vége közt a Római Magyar Akadémia igazgatója volt, majd visszatért az Európához, ahol 2006–2013 között a kiadó ügyvezető igazgatója volt. Műfordítóként, majd esszék, kritikák szerzőjeként is a hetvenes évek vége óta publikál.
Európa, Budapest, 2021
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635043910 · Megjelenés időpontja: 2021. március 25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése