Férfiidők lányregénye

F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye
Akik maradtak - film 


                                                         
                         
                                                           
                     
                                                                                       









Kedves Olvasó!
Filmes nyelven szólva koprodukciós bejegyzés következik. A filmajánlót tőlem olvashatjátok, amíg
a könyv ajánlóját egy bloggertársam írta, aki még az első megjelenéskor olvasta a regényt, akkor film még sehol nem volt tervben sem. Hálásan köszönök neki a közreműködést!
A könyv és film párbajában legtöbb esetben a film marad alul. A könyv tud alaposabb, bővebb lenni, bár találkoztam olyan könyvvel is, aminek a film csak jót tett...Itt kifejezetten ajánlom mindkettőt!


F. Várkonyi Zsuzsa regénye 2004-ben jelent meg először, ebből készített 2019-ben filmet Tóth Barnabás. A Susotázs Oscar-díjra jelölt rendezője jó érzékkel nyúlt a regényhez.
Ahogy a könyv, úgy a film témája is különleges. Nem a haláltáborok és a túlélők szenvedését ábrázolja, hanem az utána való életet, a reménytelibb, ám fájdalmat nem nélkülöző újrakezdést. A túlélők, akik maradtak sorsa sem mondható könnyebbnek. A lelki teher egy életre szól, generációkra hat. Az ember törékeny a történelmi viharban, és utána is csak lebegnek a túlélők. A diktatúra megtöri azt is, aki kiszolgálja.

Tóth Barnabás úgy viszi vászonra, gyönyörű pasztell képekkel, melankóliával és rengeteg érzelemmel, hogy bátran mondhatjuk életigenlőnek a történetet. Ezzel másodszor került Oscar közelébe, de sajnos csak a jelölésig jutott a film. Bármennyire szomorú is ami történt, a világégés után az élet megy tovább. Azonban a folytatás számtalan kérdést vet fel.

A felnőtteknek sem egyszerű a továbblépés a Rákosi-diktatúra sötét korszaka ez. A szüleit elvesztő kamaszlányka lelkileg erre végképp nem lehet felkészülve, hogy ezt feldolgozza. Dacosan tagadja, képtelen elfogadni a valóságot, ami érthető is. Makacs önáltatása, ragaszkodás a régi elveszett életéhez fájdalmas. Megfogalmazza, hogy nekik ez rosszabb, mint akik elmentek... Egy kamaszlány és egy középkorú férfi egymásra találásának megható hangvételű története a második világháború után. Klára társra, apapótlékra talál Aldóban. A tizenhat éves lány és a negyven feletti férfi lelki egymásra találásának meghatóan szép története ez. Erotika és intimitás mentesen ábrázolva láthatjuk 83 percben. Lélekemelően, melegséggel beszél a szeretet gyógyító erejéről.

A szeretetéhes fiatal lányt, Klárát alakító Szőke Abigél és a lelkileg kiégett Aldó szerepében Hajduk Károly kiemelkedő. Olyan lelki összhang van a két színész és a szerepük között, ami ritka élményt ad a nézőnek. Az alakítások közül kiemelném Olga szerepében Nagy Marit, és a besúgóvá lett barát Lukáts Andort. A film nem történelmi lecke csak egy valós, megrázóan szép emberi történet a második világháború utáni újrakezdés éveiről. A film egyik érdekessége, hogy mindössze 19 nap alatt forgatták le, pedig akkor még nem volt biztos az sem, hogy mozikba kerül.




Következzen Annamarie könyvajánlója! A blogját itt találjátok!

Az igazi tragédiák falként csapódnak az arcunkba, lebénítanak, és csak hosszú idő után válunk képessé arra, hogy lépjünk egyet, előre, tovább. Ilyen tragédiának élem meg én is a holokauszt borzalmát, és az innen előre vezető lépés sem kisebb szörnyűségeket tár fel. Hiszen a szétszakadt, csonka családok, árván maradt gyerekek ezrei léptek vissza a világba. Velük mi lett? Várkonyi Zsuzsa alakja Klára, azaz Süni a szüleit vesztette el, és húgának halála terheli lelkét. A testi-lelki szörnyűségeket átélt kamasz még 16 évesen sem érett nővé, ekkor az őt nevelő „nagynénje”, Olgi elviszi a lányt egy nőgyógyászhoz, Körner Aladárhoz, aki megnyugtatja a családot, hogy minden rendben lesz, Klárának hízni kell, mert szervezete képtelen így hormonokat is táplálni. A gyors és meghökkentő vizit pedig kezdete lesz Klára életének legszebb periódusának. A lány visszajár az orvoshoz, de immár nem testi bajaival, hanem egy mélyülő barátság jegyében, ami idővel, talán azt mondhatni apa-lánya kapcsolatba megy át. Abba, de valami többe is. Hiszen a zsidó származású, gettót megjárt orvos maga is lelki roncs, elvesztette feleségét, fiait, és neki tovább kell élnie. Klárából Süni lesz, Aladárból Aldó, és gyógyírrá válnak egymás számára. Közben változnak a politikai viszonyok az országban, újabb tragédia nyomai szánkáznak végig az emberek életein, jön a kommunizmus a maga kreálta embereivel (szörnyeivel), és ezek a sokat megélt emberek próbálnak eligazodni, talpon maradni, kushadni.
Aki a könyv elolvasására szánja magát az sokkal többet kap, mint korrajzot, mert a zseniális pszichológusnő a lélektan oldaláról közelít. Katartikus történet a szeretet erejéről, sallangmentes, és könnyfakasztó. Rég nem sírtam ennyit egy könyvön, pedig semmi különös nincs benne, mint maga az élet, a maga szépségével és az elmúlással.

ITT tudjátok a regényt megvásárolni! 




“A szép-emberit akartam megírni, azt, amit az én túlélőimtől kaptam, láttam. Az ocsmány-emberit már annyian megírták.”- írja F. Várkonyi Zsuzsa a Férfiidők lányregénye hátlapján. A film is ebben a szellemben készült.





Libri, Budapest, 2020
328 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634337263