Holnap találkozunk

Tore Renberg: Holnap találkozunk


                                                                                             


"De ez nem film.
Hanem az átkozott élet.
Ez mindig így szokott lenni.
Minden az életről szól."










Stavanger a szerző szülővárosa, itt játszódik a regény, igen különféle, fura alakokat felvonultatva. Három nap eseményeit, összefonódó történetmozaikjait olvashatjuk váltakozó nézőpontokból. Összesen tizenegy szereplőnk van, ami bevallom kissé elnyújtotta és talán terjengőssé tette néhol a regényt, kell figyelni erősen a véletlenszerű kapcsolódási pontokra. Egyáltalán nem bánom azonban az időt, amit Toréval és furcsa társaságával tölthettem. Az idehaza megjelent minden könyvét olvastam, mégis sikerült meglepnie.




Karl Ove Knausgård hatkötetes regényfolyamának legújabb részét (Álmok) olvasva vettem elő ezt a regényt, ami elég régóta várakozott a polcomon. Ott több alkalommal feltűnik Tore, barátságba keveredve Karl Ove-val, akivel közös zenekart is alapítottak. Az első lépéseket is közösen teszik meg az irodalom útján. "Torét mindenki szereti" - írja KOK. 
Őszintén vall ott arról is, hogy némi féltékenységet érzett, hiszen Torét a siker némileg hamarabb megtalálta. Ezek után került végre a kezembe Tore Renberg idehaza 2017 őszén megjelent nagyszabású regénye.

A Holnap találkozunk történetét tizenegy mesélő mondja el, akik Stavanger lakóinak különböző rétegeit képviselik. Akadnak itt középiskolás fiatalok, magányos és kétségbeesett szülők, életük értelmét és a boldogságot kereső lányok, vagy két kisstílű bűnöző is színesíti a képet. A szépirodalmi regény igazi noir-krimi fordulatot vesz a végére, de erről nem mesélnék. Egy biztos, hogy izgalmas szereplőket hozott létre, különösen Rudi, Jan és Cecilie kiemelkedő. Az első pár száz oldal erős, mozgalmas, tetszett, ahogyan Renberg építette a regényt. Meghatározó pont a szereplők életében a lelkük mélyén megbúvó sötét titok és a zene. Ezek a titkok mindenre kihatnak, és van, hogy nem tudjuk kontrolálni ezeket. Egyszer minden titok kiderül, elszabadul. Ehhez a zene sok erőt és hangulatot ad, ahogyan az eddigi könyvekben is központi motívum volt. A volt prosti melankolikus, Aerosmith balladákat hallgat, míg Rudi a dübörgős, a klasszikus rockért rajong. Ám nagy titokban szereti a Coldplayt, ami több érdekes helyzetet eredményez. Rudi jó karakter, de ezt mindenkiről elmondhatom. A terjedelemhez kiváló karakterrajzokat, belső vívódásokat, önmarcangoló gondolatokat kapunk. A regény az élet múlandósága mellett a pillanat öröméről, valamint az elkövetett hibák hatásairól szól. Összetett, talán ez kifejezőbb.



Pål, az elvált, kétgyermekes férfi volt a másik hozzám közelálló karakter. A két tinilányt egyedül nevelő férfi mindennapjai fájón ismerősek voltak. A volt feleség utáni vágy erősen munkál még a férfi lelkében. Meglepő, miért is maradtak a lányok az édesapjukkal. Ráadásul Pål egy szégyenletes titkot is rejteget. Az adósság minden körülmények között egy kínos, fojtogató állapot. Egyedül, segítség nélkül még nehezebb ezzel megbirkóznia. A kitalált menekülési út fordul drámába a végén, itt jön be a krimiszál, de erről ennyit.

"Az emberek azt mondják, hogy az egyik legnehezebb dolog tizenéves lányok apjának lenni."


A női szereplők is komoly érzelmi csapdában vannak. A felnőtté válás nehézségeit nyögik a szereplők. Sandra vegytiszta, őszinte mély szerelme egy bűnözőhöz fűzi, míg Cecilie gyermeket vár... ám nem tudja biztosan ki az apa. Őszintén bízik benne, hogy a barátja, Rudi a befutó, nem a pillanatnyi felindulásból létesített alkalmi kapcsolat. Ezeket a többszörösen terhelt, egymáshoz látszólag semmi közük nem lévő figurákat egy szép szeptemberi napon sodorja egybe az élet. Az ezekben a napokban hozott döntéseik mindörökre megváltoztatják a további életüket. A változásra mindenki vágyott, azonban ez nem biztos, hogy úgy érkezik, ahogy azt a szereplők áhítják. Renberg kétségtelenül jól ír, könnyű volt olvasni, függetlenül, hogy ez a szerző eddigi leghosszabb írása. A belső kényszer, megfelelni-vágyás, zaklatott családi háttér, generációs problémák és szeretetvágy, a pénz adja a történet alapjait. Minden szereplő megküzd a maga démonaival, a titkok és a valóság párharca lenyűgözően izgalmas, váratlan fordulatokat tartogat.



"Ásott egy lyukat a lelkében, és annak mélyén rejtette el a titkát. Befedte földdel, kaviccsal, és befalazta. Megígérte saját magának, hogy soha többé nem megy le oda. De az ember a gondolatainak nem tud csendet parancsolni."




Tore Renberg Norvégia egyik legjobb regényírója ez bizonyos, aki most újra kilépett a Knausgard regény szereplői közül. A humor és az érzelmek ugyan jelen van, ám érezhetően a tragédia szele is ott tornyosul. Nem is lenne északi irodalom, ha ezt a komor, drámaiságot, magánéleti válságot kihagynánk. Ebből egy izgalmas és pergő komédiát alakít, ami drámába fullad. A bizarr és közönséges személyiségű karakterek sora izgalmas és találó, valós ember portrékat fest elénk, ezekkel könnyen lehet azonosulni. A mozgalmasságról számtalan csavar és fordulat gondoskodik. A fiatal felnőtt lét számtalan buktatókkal indul, az életben való eligazodás és a képzelet nem feltétlen találkozik. A fő téma a barátság és szerelem, az elmagányosodás, a pénz és a bűn hatása, az egyén boldogsága, helye a társadalomban. Összetört, kisiklott életek keresik a reményt egy jobb életre. Álmodni kell, azonban ez magában hordozza a lehetőséget a csalódásra is.

Egyedül az állatkínzásos elemek zavartak a néhol túl aprólékos mesében. A szereplők múltja is felbukkan, ugrál néha a történet. Mégis megérte végigolvasnom, hiszen társadalmi képet, kritikát épp úgy megfogalmaz Renberg, mint ahogy szórakoztat is. A végső befejezés pedig igen váratlan gyomrosként hatott. A kőkemény valóság erős befejezést ad. Guy Richie remek filmet rendezhetne ebből a popkultúrát és filmeket is egybeszövő történetfolyamból.

ITT megvásárolható kedvezménnyel a regény! 




Tore Renberg (1972, Stavanger) norvég író, drámaíró és forgatókönyv író, zenész. Számos nagysikerű regény szerzője, melyekből generációs mérföldkövet jelentő filmek is készültek. Legismertebbek a magyarul a L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelent Szerettem másképp is (2010), Mégis van apám (2012) és Charlotte Isabel Hansen (2014). A nemzetközi sikert a Viszlát holnap című regénye hozta meg számára, mely egyszerre jelent meg Norvégiában és Nagy-Britanniában. Tucatnyi irodalmi díja közül kiemelkedik a Norvég Könyvterjesztők Díja, a Norvég Kulturális Tanács Díja és a Stavanger Aftenblads Kulturális Díj.


Szilágyi Orsolya (1976, Nagyvárad) műfordító, tolmács és idegenvezető, Tore Renberg könyveinek magyar fordítója. Az ELTE-n és az Oslói Egyetemen tanult norvég nyelvet és irodalmat. Angol, német, norvég és román nyelvből tolmácsol.


Tore Renberg magyarul megjelent kötetei a L'Harmattan Kiadó gondozásában kerültek az olvasókhoz: Szerettem másképp is (2009), Mégis van apám (2012), Charlotte Isabel Hansen (2014)





L'Harmattan, Budapest, 2017
622 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634143048 · Fordította: Szilágyi Orsolya