2019. július 1., hétfő

Fehér farkas

Tóth Krisztina: Fehér farkas 




                                                                                                         












Tóth Krisztina nem csupán okkal-joggal népszerű szerző, de profi is. Ezen novellái egyre tömörebbek, már-már szikár, mégis kifejező a szöveg. Ez a szikár szövegvilág mai témákat, életpillanatokat ragad ki, mutat meg az olvasónak. Fájó, komor témák, nyomasztó, jellemzően valós történetek. Nehéz szavakba önteni az érzéseket, amiket a könyv generált bennem. Olyan ez, amikor váratlanul szembesül az ember saját, jó mélyre eltemetett fájdalmával, bánatával, vélt vagy valós bűnével.


Sajnálatosan ismerős érzések, élmények, kerültek felszínre bennem. Olyan gondolatok, amiről nem tudjuk eldönteni: jobb elfeledni, hallgatni vagy kibeszélni. Mindezt felesleges sallangok nélkül, lényegre törően, szívbe markoló kegyetlen őszinteséggel. Itt nyoma sincs a Pixel humorának, bájának, a Pillanatragasztó reményt kereső lehetőségeinek vagy az Akvárium fanyar, ironikus érzéseinek. Szinte kiábrándító, amilyen a világ is körülöttünk. Olvashatunk kiszolgáltatottságról, másságról, gyerekkori abúzusról, elvesztett boldogságról, gyászról, betegségről vagy a feloldozás, megtisztulás vágyáról. Van-e, lehet-e feloldozást adni, kapni a régi bűnökért? Erre azonban itt és most úgy tűnik nincs lehetőség. A fájdalommal, ellenünk elkövetett bűnnel élni, lelkünk mélyére temetni, hurcolni egy életen át, bizony nehéz. Nincs igazából jó válasz, döntés. Tóth Krisztina szociális érzékenysége már az előzőekben is tetten érhető volt, most is nagyon jól ragadja meg és ábrázolja hőseinek mindennapjait, fájdalmait. Társadalmi látlelet is ez egyben. Pontosan tudja, hol fáj, oda visz be egy gyomrost. Magunk által teremtett hétköznapi pokol, amiben élnünk kell. Lehetőség szerint boldogan.
Ezeknek a tárcanovellák keretei közé fásult, reményt vesztett, boldogság kereső emberek történetei kerültek.
A fülszöveg írja: " A Fehér farkas olvasója is ezt kezdi érezni. Mások életébe pillantunk be, de a szövegek tükrében magunkra, a bennünk élő idegenre is ráismerünk."


Talán ettől ütött nekem legnagyobbat az a néhány novella. Más emberek történetét, fájdalmát olvasom, mégis a magaméra ismerek. A saját eltemetett, feledni nem lehet fájdalomra, amit más okozott. Cipelni kell, élni vele, amikor orvul rád támadnak az emlékek. A kötetbe tizenhat novella került. Leginkább a Tizenhét lakás, Borjú, Nyári gumi, Marokkói táska, A nő, aki nem törölte le az apját, Hinta és a Hírhozó lett kedvenc. Ezek ott ragadnak a lelkemben, mit Tímár Zsófi muskátlija. Olvashatunk ezekben az írásokban a családon belüli erőszakról, múltbéli titkokról, megcsalásról, eltitkolt homoszexualitásról, tönkremenő, beszürkülő házasságokról. A történetekben felbukkanó lakások, helyek, az egykori otthon adja a helyszínt. Ami már nincs, ahogy az egykori boldogság is elillant a szereplők életéből. Talán hiába is keressük, bár igyekszünk újra rátalálni, néha görcsösen. Minden háznak, lakásnak is megvan a maga élete, múltja, története, ami néhol a saját életünkkel együtt fut. Az új lakás ritkán hoz valóban új életet is, szinte mindig a régit éljük, visszük tovább. Talán a keret ha változik. Van olyan, hogy a díszes homlokzat mögött sötét, komor szobák vannak, ahová alig süt be a nap.


A velük szembeni visszaélésnek a súlya hatalmas teher, s hogy önnön erejükből képesek lehetnek-e kitörni a szereplők? Lehet elfeledni, eltüntetni ezt a mély traumatizáló hatást tudatukból, lelkükből, az kérdéses. A válasz érzésem (és tapasztalatom szerint) nem.

Az életünk sebeit, a problémákat hurcoljuk, igyekszünk megoldani . Viselni kell elegánsan, együtt élni vele. Valami lappangó feszültség, elfojtás munkál a szereplőkben, amikről lassan lebben csak fel a fátyol itt-ott, megsejtetve az előzmények traumáit. Mindegyik írásban van egy elfojtott, megbúvó titok a háttérben, amiről nem beszélnek, s ez a helyzet lehet ismerős mindegyikünk számára. Nem kérdezünk rá és nem beszéljük ki a sajátjainkat sem, inkább „átfestjük” némi színészkedéssel, vagy berögzült védekezési módszerekkel magunk és mások előtt is. Kérdés persze, hogy a félelem vagy a boldogság vágya átszínezi-e az embert – mint ahogy a címadó novellában szereplő állatkerti ritka példány, a fehér farkas színét „megmagyarázó” történet súgja. Lehet itt megnyugvás, lelki béke vagy feloldozás? Életszagúak, fájón valóságosak mégis ez az élet szövete.

Ez a novelláskötet valóban komor, borús történeteket tartalmaz és a vége sem ad mindig megoldást. Lehet továbbgondolni őket. Szeretem Tóth Krisztina írásait, érzékeny látásmódját, és tisztelem a bátorságát, hogy mindezeket a történeteket megosztja velünk. Fontosak és aktuálisak ezek a témák. Az sem baj, ha fáj és néha belénk harap az a farkas. 




Tóth Krisztina: 1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán. Első kötete – a Radnóti Miklós emlékéremmel elismert – Őszi kabátlobogás. 1990 és 1992 között ösztöndíjasként közel két évet töltött Párizsban és kortárs francia költészetet fordított. 1995-ban jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1997-ben Az árnyékember. Új és válogatott verseit 2001-ben Porhó címmel már a Magvető Kiadó jelentette meg. 2004-ben az Édes anyanyelvünk pályázat első helyezettje lett vers kategóriában a Síró ponyva címet viselő kötet. A Vonalkód novelláiban Tóth Krisztina a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket, azt a kort, amikor vonalkód díszített mindent, ami Nyugatról érkezett. A kötetből hangoskönyv is készült. A Kerge ABC, amely Szabó T. Annával és Varró Dániel közös munkája, az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában: a kötetben szereplő állatok neveinek kezdőbetűi megegyeznek a magyar ábécé 44 betűjével. Tóth Krisztina 2005 óta vezet kreatív írás szemináriumokat. A Magvető Kiadónál megjelent könyvei még: Pixel – 2011., Hazaviszlek, jó? – 2009., Akvárium – 2013. Pillanatragasztó – 2015. Világadapter – 2016, Párducpompa  - 2017.


Magvető, Budapest, 2019
126 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631438543

1 megjegyzés:

  1. Most olvastam el a novellás kötetet.Valóban nagyon megrázó történeteket,élethelyzeteket mutat be az írónő.Ilyen a mai valóság.Nem tudtam letenni a könyvet,annyira magával ragadott.Köszönöm!

    VálaszTörlés