2019 első félév

2019 első félév
Visszapillantó januártól júniusig




                                                                   
                             





„Olvassatok mindennap irodalmat, segít megőrizni a józan eszünket.”
Dragomán György









Elsőnek egy kis statisztika: bár lehet, hogy soknak tűnik, mégis kevesebbet olvastam az előző évhez képest. Most 97 könyv fért bele június végéig napjaimba. Ennyit sikerült elolvasnom, félbe nem hagytam egyet sem. Ez 35 730 oldalt tett ki, ami könyvenkénti átlagban 368 oldalnak felelt meg. A blogon 88 poszt született. A Facebook oldal követőinek száma júniusra szépen kikerekedett: elérte a 23 ezer főt, ami igen megtisztelő. Ezúton is köszönet mindenkinek az érdeklődő figyelemért, lájkokért és megosztásokért.



A három leghosszabb olvasmányom: magasan vezet Edward Rutherfud: London kötete a maga 992
oldalával, ezt követi Robert Galbraith: Halálos fehér története 640, és a könyvfesztiválos norvég díszvendég, a hazánkban járt Karl Ove Knausgård Szerelem regénye 588 oldallal. Ez a Harcom sorozat 2. része. A teljes sorozatot abszolváltam áprilisban, (már ami eddig megjelent) ami maradandó élmény és kedvenc lett azonnal.
Legrövidebb három olvasmányból kettő novellás: Moesko Péter: Megyünk haza 96, Zdeněk Svěrák: Mezítláb a tarlón 120, Jonathan Ames: Sosem voltál itt sötét és ütős krimije 160 oldalnyi volt.

Az olvasásokból valóban nehezen, de egy leglegkedvencebb listát próbáltam összeállítani. Szigorúan a legjobb öt könyvet válogattam ki kategóriánként, és néhányat ami még kiemelkedő volt. Íme a felsorolás! Kezdjük a krimikel! Összesen 26 olvasásom volt ebben a kategóriában. 


1: Niklas Natt och Dag: 1793 (Alexandra)
A történelmi thriller és a skandináv krimik noir változata keveredik a szépirodalmi igényességgel megírt regényben. Bűntény a 18. századi Stockholmban.

2: Anders Roslund – Stefan Thunberg: A kötelék (Alexandra)
Roslund és Thunberg ismét remekelt! Már a Hajsza is magasra tette a lécet, de nem csalódtam most sem. Egy nagy ívű, jól megírt, feszültséggel teli krimit olvashattam. Vagy családregényt, drámai elemekkel, kinek mi.

              
                                                
3: Lars Kepler: Nyúlvadász (Animus),
4: Charlotte Link: Fogócska (General Press) 
5: Camilla Läckberg: Aranykalitka (Animus)

Mindhárom krimi izgalmas és feszültséggel teli, a maga műfajában kiváló alkotások. A Lars Kepler írói álnév mögött alkotó házaspár ezzel a krimivel végleg beírta magát a kedvenceim közé. Charlotte és a Fogócska elgondolkodtató társadalmi dráma, lélektani vonalon, nem véres tucatáru, nem ponyvakrimi. Az Aranykalitka fájón mai, mintha nem is Camilla írta volna! Pedig, de! És jól, ha mi olvasók is el tudunk szakadni a „megszokásoktól”. Szerintem mesteri, „boszorkányos” amit előad most Camilla.
Jó emléket hagyott még: Maria Adolfsson: Botlás (Doggerland 1.) (Gabo)
az igazi skandináv thrillerek világát idéző első regénye egy többszörösen összetett lélektani dráma.
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász ÁVH-regény politikai krimije Elképesztően eredeti ötlet és valóban letehetetlennek bizonyult az Atlantic Press Kiadványa. Sissel-Jo Gazan: A dinoszaurusz tolla (Jaffa) A dán írónő elsőkönyves bemutatkozása nekem tetszett.

Michel Bussi története már a borítóval megfogott. A Fekete vízililiomok egyértelműen kiemelkedik a tucatkrimik sorából, és nehéz is lenne besorolni bárhová. Különleges élményt nyújt az olvasónak, helyszín Giverny, főszerepbe kerül Claude Monet francia impresszionista festő is! A 21. Század Kiadó könyve.
Ne hagyjátok ki ezeket, érdemes olvasni!



                                   
Szépirodalom tekintetében talán picit könnyebb volt a helyzetem, pedig 42 könyv került fel az olvasottak közé.
Két sorozat letarolt mindent és mindenkit. Ezeket szó szerint adnám mindenki kezébe, menjen, olvassa! Ezek azok a könyvek, amiért jó, hogy megtanultam olvasni, a katarzis leírhatatlan és maradandó.

A Jelenkor Kiadó még februárban hozta el Jón Kahlman Stefánsson nagyszerű Menny és pokol trilógiáját, ami most először került magyarul a boltokba Egyed Veronika remek fordításában. Stefánsson Izland egyik fontosabb kortárs szerzője, akit négyszer jelöltek az Északi Tanács Irodalmi Díjára, egyik könyvét pedig a Man Booker nemzetközi díjára. Regényeit számos európai nyelvre lefordították. A borító zseniális, kifejező lett, Tillai Tamás munkáját elismerés illeti. Költői szépségű mondataival elvarázsolt és elgondolkodtat, megállásra, némi önvizsgálatra késztet Jón Kalman Stefánsson.


A másik csoda is egy északi sorozat. Karl Ove Knausgård Harcom sorozata a negyedik részénél jár. Ami az áprilisi könyvfesztiválra jelent meg, amikor a szerző volt a díszvendég. A frissen megjelent Élet is egy gyöngyszem, ahogy az előző részek is: (Halál, Szerelem, Játék). Már-már kíméletlen őszinteséggel, humorosan és életszerűen ír saját életéről, családjáról, érzelmeiről. Vétek kihagyni szerintem.

                                                                                                 

Harmadiknak egy kamaszkori kedvenc került. Az utolsó mohikán történetét nem csak a filmnek köszönhetően, de mindenki ismeri. Azt azonban én sem tudtam, hogy az eddig közismert szöveg erősen húzott volt. Most közel 100 oldal plusz terjedelemben először látott napvilágot a TELJES szöveg Gy. Horvát László fordításában a Park Kiadónak köszönhetően. Élmény volt ez az olvasás is.

4: Gabriel Tallent: Drága kis szívem (21. Század Kiadó KULT könyvek)
Fájt olvasni. A maradandó olvasmányélmény garantált, de azt mindenképpen javaslom: az érzékenyebb lelkületű olvasók talán kerüljék el. Az egyik legfájdalmasabb történet, amit mostanában olvastam. Embert próbáló, valóban irodalmi szépséggel megírt regény.

5: Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem (Jaffa)
Varázslat, tündérbűbáj, mágikus múlt idézés, két szerelem párhuzamos története és az 1728. július 23-án lezajlott szegedi Boszorkányper. Elvarázsolt.

Kiváló élmény volt még: Szczepan Twardoch: A király (Typotex)
Erős és sötét, néha bizony embertelenül kegyetlen. Kemény és férfias világ ez, amelyben a szabályok is kemények. A szerző immár másodszor látogatott el a könyvfesztiválra.
Egy hazai siker: Gárdos Péter: Hét mocskos nap (Libri)


A 21. Század Kiadó John Updike életmű-sorozata sem maradhat ki: Az eddig megjelent két Nyúl-kötet mellett már a boltokba került Az eastwicki boszorkányok és A farm is. Tommy Orange Sehonnai regénye pedig érzésem szerint az éves listán is jól fog szerepelni.


                 

         
                                                   
Egyéb: doku-realista, szórakoztató, életmód:

1: Szabó Magda: Az élet újrakezdhető Interjúk és vallomások (Jaffa)

2: Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást! Viharsarki kattintós (Athenaeum)

3: Jan Stocklassa: Stieg Larsson titkos iratai A Palme-gyilkosság kulcsa (Animus)

4: Madeline Miller: Kirké (General Press)

5: Tanja Dusy: Smörgås Finomságok a deszkán (Partvonal)

                                                   

Több elsőkönyves szerző írása is kezembe került. Kiemelném Bálint Erika: Adj esélyt! regényét. Emberek, sorosok, játszmák… az élet. Jó stílusban megírt történet, merész témaválasztással. Megkerülhetetlenül fontos és súlyos kérdések merülnek fel. Itt olvashattok bővebben is erről. A Könyvmolyképző kiadványa.






Történelem:

Ez a kategória a szívem csücske. Nem csak azért, mert több szerzőt személyesen ismerek, barátomnak tudhatom őket. Ez megtisztelő és a kiemelt figyelem a hazai szerzőknek nálam mindig járt. Lenyűgöző az az odaadás, amivel látom, hogy dolgoznak és évről évre folyamatosan minőséget alkotva jelennek meg regényeik. Sorrendet nem vállalkoznék állítani, maradva az ábc-szerinti felsorolásnál, hiszen a könyvheti termés koncentráltan gazdag volt történelmi regényekben. Benkő László új sorozata a hazai történelem egyik legismertebb, legnépszerűbb családjának életét vette górcső alá. A Hunyadiak sorsát mutatja be olvasóinak, Mátyás életére, uralkodására kihegyezve a történetet. Az elő kötet Isten választottja címmel a Lazi Kiadó újdonsága. Benkő úr másik regénye a Pozsonyi csata monumentális és színes története áprilisban került a boltokba.
                                                                                                               
Bíró Szabolcs Anjuk VI. (Athenaeum)
A sorozatának hatodik része a Királyok éneke címmel az Arany Visegrád-trilógia zárókötete. A stílus olvasmányos, teljes figyelmemet lekötő, mozgalmas és sok művészettörténeti utalást is tartalmaz. Középpontban pedig a visegrádi királytalálkozó áll, ami bepillantást nyújt mi folyik a függöny mögött. A kezdetektől olvasom, követem Szabolcs pályafutását, ez egy kiemelkedő rész, kedvenc a sorozat.


Csikász Lajos: A két fejedelemasszony Báthory Zsófia vs, Zrínyi Ilona (Gold Book)
Remek portré a két erős akaratú nőről, szórakoztató és tartalmas kikapcsolódás. Élvezetes, jó karakterekkel, korhű és izgalmas. Imádtam olvasni a Rákóczi-sorozat második részét, jó volt elmerülni ismét a Csikász-univerzumban. Ez a regény Csikász Lajos tizedik könyve!


Izolde Johannsen: Észak magányos királya (Under Ground)
(A birodalom tengeri bástyái 5.) Pazar folytatás, ismét egy izgalmas és nagyszerű tengeri kaland a történelem egyik sötét korszakából.
A norvég fjordokban állomásozó, magányos bestia a Tirpitz, Hitler utolsó csatahajója. Ennek a hajónak drámai sorsát ismerhetjük meg a regényből. Feszültség, izgalom, humor, norvég ellenállók és szerelem is van a lapokon. Ez egy kiváló és hiánypótló vállalkozás!
                       
C. J. Sansom: Hamis próféciák (Agave)

1549 ​nyara. Két évvel VIII. Henrik halála után Anglia egyenesen a káosz felé tart…
Sansom történetvezetése profi, lebilincselő. Cselszövés, ármány és intrika, számtalan váratlan esemény okoz meglepetést. A jog és a társadalmi rend, az évszázadok során jelentősen megváltozott, de az igazságnak győznie kell. A Shardlake sorozat hetedik része remek történelmi regény.






Ezt a kört magasan az északiak nyerték szépirodalom és krimi tekintetében magabiztos fölénnyel.
Izgalmas és tartalmas ígéretekkel várom a következő hónapokat.