Királyok éneke

Bíró Szabolcs:Királyok éneke
(Anjouk 6.)




                                                                           












Amikor az Anjouk-sorozat a Liliom és vér című kötettel elindult 2015-ben, egy monumentális vállalkozás vette kezdetét. Az Anjou-kori Magyar Királyság évtizedeit felölelő sorozat valóban beszippantja az olvasót
Bíró Szabolcs alapos felkészültsége, meseszövése, a cselekmény felépítés és humora az egyik kedvenc sorozatommá tette az Anjouk-történetét. Izgatottan vártam a hatodik részt, ami egyben az Arany Visegrád-trilógia záró kötete.



Az események lendülete ezúttal is egy mozgalmas és színes regényt adnak az olvasónak. Az ilyen történelmi regényeket élmény olvasni, ahol átélhető a sztori, emberközeliek a szereplők, izgalmas a tartalom. A nyelvezet választékos, hiteles, a történet tanulságos és szórakoztató egyszerre.
Az Úr 1333. évében indul a regény, amikor Bátor Szilárdot a király magához hívatja. Az ok nem más, minthogy udvari ifjúvá, fegyvernökké nevezi ki. Amire már volt esélye, ám Zách Felicián rémtette ezt elsodorta. Felicián emléke ott kísért még a királyi udvarban, ahogyan Szilárd szívében is elevenen él Zách Klára emléke. A történet igazi családregény. Nagyon tetszett Anjou Károly elmerengő, gondolkodó férfivá érett alakja, ahogy a királyságért tett hosszas küzdelmeit felméri. Családja is kiemelkedő szerepet játszik, Piast Erzsébet is határozott és kemény királynő, ugyanakkor érző anya és feleség. Több aspektusból ismerjük meg a történelem titkos szövetségeit, a mozgató rugók mögöttes okait. Meglepő a két kis herceg alakja: az ifjú Lajos és András éppen olyan jelentős szereplők mint a többiek. Nagyon élvezetes a két fiú életének mozzanatait megismerni, szoros testvéri kötődésükről olvasni.



Lajoska okos, művelt és nyitott, tudatosan készül majdan a koronát átvenni. Ezzel még szüleit, nevelőit meglepi, ahogyan az olvasót is. András herceg pedig nagyon korán a trónviszályok miatt kiszakad a családi kötelékből. Elképesztő ezt olvasni, tudni mai szemmel: a békesség és a hatalmi harcok miatt egy alig ötéves gyereket elválasztanak a szüleitől, testvérétől, hazájától. A megszokott környezetétől távol, egyedül és eljegyezve a nápolyi királylánykát kell élnie. Mindezt csupán a trónviszály miatt. Aki ismeri András herceg történetét tudja, sajnos nem vezetett jóra ez a szándék, csúfosan tragikus véget ér a herceg sorsa. Ez azonban még a jövő és a következő regény titka lesz. Amíg Anjou Károly a fiát Nápolyba viszi díszes és hatalmas kísérettel, idehaza a belső rend szakadozni látszik. Erzsébet azonban kemény kézzel rendet teremt. Karaktere nagyon meggyőző, csupa szív és érzelem az asszony. Mégis okos és határozott. Természetesen az öccse, Kázmér is feltűnik, immár Lengyel királyként. A mögöttes érzések jól követhetőek a szereplőknél. Erzsébet asszony anyai érzelmei, a hercegfik és a király gondolatai valamint Szilárd vívódásai a regény csúcspontjai.

Szemléletes a nápolyi udvar leírása, egyáltalán az utazás oda. Jó karakter, új szín lesz a történetben Lorenzo il Toro színre lépése. Ő aztán bemutatja Szilárdnak Nápoly minden titkát. Ebből fergeteges kalandok kerekednek. Szilárd érzelmei, gondolatai során bepillantást kapunk a lelkében zajló változásokról. Felnőttebb, érettebb férfi lett, azonban mélyen él még szívében szerelme Zách Klára. A múlt árnyai kísértik, ezzel az emlékkel is viaskodik. Tudja ezt le kell győzze önmagát boldogulása, előre jutása érdekében. Hatalmas jellemfejlődésen esik át Szilárd. Tudja a helyét, hiszen a király hűséges alattvalója. Ez egy generációkon átívelő családtörténet, sok belső vívódással. Ez minden szereplőre jellemző. Nem csak a király mereng életén, bizony Szilárd is vagy éppen Lorenzo is megteszi ezt. Ahogyan Erzsébet és Kázmér vagy a két hercegfi is megéli ezeket az érzéseket. Vérrel és könnyekkel írták ezt a történelmet. Megindítóan szép és alapos leírás volt Károly király és a kis András herceg nápolyi napja, afféle vissza a gyökerekhez, megismerni a család származását. Apa-fia kapcsolatának ez egy kiemelkedő pillanata.




A Királyok éneke nem csak egy remek cím, de tökéletesen kifejezi a korszak változásait. A visegrádi királytalálkozó bepillantást nyújt mi folyik a függöny mögött, mi mozgatja a politika szálait. Izgalmas és színes a regény. Elgondolkodtató a háttér. Károly is érett férfi lett, átértékeli életét, küzdelmeit. Sikere elvitathatatlan. Rend és belső béke, szilárd hatalom veszi körül. Gyermekei sorsát is biztonságban tudja. Kiforrott, összetett a regény cselekménye. Nagyon meglepett a befejezés, ami nem is lezárás, hanem egy remek átvezetés a következőkbe. Nem csak egy mondabeli hős, de két régi kedves szereplő tűnik fel... Olvassátok, kalandozzatok a régi Magyarországon, vagy Nápoly városában. Ismerjétek meg Károly királyt és családjának sorsát közelebbről. Az biztos, hogy Szabolcs egy pillanatig sem hagyja az olvasót unatkozni. Színes és mozgalmas, könnyen olvasható, tartalmas történelemórát kapunk Bíró Szabolcs regényében. A borító ahogyan már az előző is volt, most is minimalista, egyszerű és kifejező.


ITT tudod kedvezménnyel beszerezni a regényt, vagy a teljes sorozatot. 




Bíró Szabolcs 1988-ban született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenhat évesen kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként és még rockénekesként is tevékenykedett.


2007. óta publikál, jelennek meg írásai. Először még Francis W. Scott néven, majd 2010. óta saját nevén jegyzi könyveit. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. regényének köszönheti. A szakmai hírnevet és a közönség figyelmét a kétkötetes minisorozata a Non nobis, Domine hozta meg számára, ami egyetlen kötetben is megjelent 2016-ban. Ez jelentős év volt, hiszen a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Bíró Szabolcsot Visegrádon lovaggá avatták.




Athenaeum, Budapest, 2019
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632938813