Fekete ​labirintus

 

N. Nagy Zoltán: Fekete ​labirintus



                                               

A hazai krimi kiemelkedő és nyugodtan állíthatom meghatározó alkotója N. Nagy Zoltán, aki szélesebb, nagyobb figyelmet érdemel. Immár az ötödik regényével örvendezteti meg a zsáner kedvelőit. A szerző a Keselyű-trilógiával berobbant és azonnal az olvasók kedvence lett. Tavaly a Lelkek őrzője krimijével hódított, most a Fekete labirintus-ba viszi el olvasóit.


Ismét egy igényes, sallangoktól mentes, fordulatos írást kapunk, amely azonnal beszippantott és fogva tartott. Szinte egyhuzamban olvastam végig a krimit. A bűn sötét labirintusában keressük az igazságot. Semmit nem érdemes elárulnom, még részeiben sem, maradjon meg a hatás. Az indítás is kemény, felsejlik a mögöttes, aljas dráma. Valódi emberi karakterek népesítik be a krimit, akik minden manír nélkül teszik a dolgukat. Az olvasmányos krimiben a rendőri munka háttere, a nyomozás hiteles és üde szinfolt. A Hosszú Lejáratú Ügyek Alosztályán pörög az élet. A gyilkos utáni hajszát a belső ügyosztály kellemetlenkedései is akadályozzák. 

             

A nyomozóink nem szuperhősök, csak remek nyomozók. Ehhez még József Attila is hozzájárul... ugyanis az ő verseiből vannak idézetek, kiemelt részletek, amik segítik a nyomozásban Gálfi Csabát és társait. 

Az csak érdekesség, hogy az áldozat lánya is nyomozó lett és része van az ügy megoldásában. A Lelkek őrzője lehet akár előzmény, vannak kapcsolódási pontok, de tökéletesen érthető annak ismerete nélkül is a krimi. Az alap sztori szerint Töröcsik Zsolt nyomozó halálának körülményeit hivatottak tisztázni, pedig már eltelt 10 év. Mindeközben egy sorozatgyilkos is szedi áldozatait. Bánya mélyén, metró alagútban és a múltban rejlik a legendával átszőtt megoldás. A két történet várhatóan egyszercsak összefonódik, a múlt utoléri a jelent. Tetszett a finoman megjelenő társadalomkritika a rendőrség munkájáról, korrupcióról, a hazai társadalomról.

Érezhetően kidolgozott, nem görcsös a sztori, semmi felesleges kitérő, komoly rejtvény az olvasónak. Részeredményeim voltak, de nem jöttem rá a megoldásra, a befejezés egészen meglepett. Konkrétan, sokkot kaptam a végétől. A gyilkos motivációja egy idő után sejthető, de a személye igazán meglepő, ahogyan a lezárás is. Keselyű története egy újabb színnel gazdagodott... Magyar krimiben még nem olvastam hasonlót sem, tökéletesen hozza a műfaj minden elemét: komor, izgalmas és hatásos. A hangulat feszült és nyomasztó, a megoldás alapos, hihető. A bezárt szoba effektus jól működik, feladja a leckét, nem csak a rendőröknek. Gálfi alakja emberi, a múltja egészen fogva tartja, küzd vele a mindennapokban. A krimi feszültségkeltésből kiváló, a rejtély megfejtése leköti az olvasót. A történet komplex, jól felépített, az irodalmi betétek egészen különlegessé teszik, ami magasan kiemeli a hazai kínálatból. N. Nagy kialakította saját hangját, egyedi stílusát. Nehezen találom a szavakat, mennyire és miért is jó ez a krimi. Mindenféle szempontból. Ugyanis tapasztalom, hogy igazán minőségi hazai krimit sajnos keveset kapunk. Hátborzongató magyar valóság napjainkból. 

Nem lehet szó nélkül hagyni a remek borítót, amely Müller Péter munkája. Éppen olyan, mint a krimi: sokat sejtetően sötét, komor, és kifejező. Tökéletesen illik a krimihez, igazán telitalálat! Olvassátok, érdemes!


Kedvezménnyel a kiadótól  ITT rendelhető! 

Könyvbemutató: 2026. június 12-én 18 órakor Budapesten a Magvető Caféban (Dohány u. 13.)

A szerző június 13-án 16 órától dedikál a könyvhéten a Vörösmarty téren a 33-as standnál (GABO Kiadó).

    

N. Nagy Zoltán eredeti végzettsége szerint közgazdász, de már fiatalkora óta kutatja a magyar kriminalisztika rejtélyes ügyeit. A korábban nyomozóként is dolgozó szerző írásaiban a rendőrség és a hatóságok munkájának valósághű ábrázolására törekszik.






GABO, Budapest, 2026
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786151101902