
Kosztolányi Ádám író, költő, műfordító, Budapesten született 1915. április 18-án. Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona egyetlen fia. Ki is volt ő valójában, mit kell tudnunk életéről, munkásságáról ennek bemutatására vállalkozik a kötet. A Keserű nevetés cím kifejező és találó a helyzetére. Ádám saját jogán is jelentős alkotó volt, ám a név kötelez alapon ebből az irodalmi skatulyából kilépnie nem volt egyszerű, talán nem is tudott vagy akart igazán. Apja árnyéka élete végéig kísértette, sorsa eleve elrendeltetett. Nem ő az egyetlen irodalmunkban. Karinthy fia, Gábor nem csupán Ádám barátja, de sorstársa is volt ebben. Róla is egy fejezetben emlékezik meg Ádám. Érdekes, hogy a két apa még baráti viszonyban is állt egymással.

Kosztolányi Ádám meglehetősen labilis személyiség volt. Ideggyenge, aki bánatát és élete nehézségeit alkohollal kezelte. Mondhatni tipikusan magyar írósors. Talán ezt felmérve, sosem próbálkozott nagyobb lélegzetű szépirodalmi művel. Költőként indult, folyamatosan egész életében írt esszéket, kritikákat, lektori jelentéseket, verseket fordított, kiválóan beszélt franciául és németül. Munkásságáról mégis alig tudunk valamit. Kosztolányi Ádám íráskészsége vitathatatlan, ez kiderül az olvasó előtt. Első kötete, egy élet munkája azonban most, 38 évvel halála után került a boltokba.

Kosztolányi Ádám életművének jelentősége abban rejlik, hogy Bíró-Balogh Tamás aprólékos gonddal összeállította és ezzel nem csak emléket állított neki, de közelebb is hozza az olvasókhoz. Beleshetünk a Kosztolányi család mindennapjaiba, a gyermek érkezésétől a felnőtté válásig. Megismerjük életének jelentősebb állomásait, érzésit, gondolatait. Az alma nem esett messze a fájától. Milyen érzés, mennyire nyomasztó teher volt ez Ádám számára? Nagyon. Ádám alig 21 éves, amikor apja meghalt. Később a Révai kiadónál dolgozott mint lektor. A Tört darabok - Gondolatok alatti naplójegyzetek mellett a kötet egyik legérdekesebb része ez. Olvashatjuk Ádám véleményeit többek között Fekete Istvánról, Zola és Gogol regényeiről. Olvashatunk irodalmi pletykákról, azok hátteréről is. Olvashatunk Harmos Ilona Tüzes cipőben című naplóregényének megjelenéséről, illetve az is kiderül, miért borult ki ettől Ádám.
A könyv első felében van azonban a legizgalmasabb írás. Előbb Bíró-Balogh portréja Kosztolányi Ádámról, majd olvashatjuk Ádám felkérésre,1966-ban írt emlékeit József Attiláról. Akkor azonban az erősen cenzúrázott változat látott csak napvilágot, míg most a kötetbe bekerültek a törölt, hiányzó részek is. Így nem csupán Ádám alakja, de József Attila is kibontakozik ebből a szemszögből.
Természetesen a fő hangsúly nem tolódik el, Ádám áll a középpontban: az író, gondolkodó ember, aki a híres Kosztolányi Dezső fia volt. Más-más műfajban alkottak, ám Kosztolányi Ádámnak alanyi jogon is helye van az irodalmi köztudatban.
Nagynevű apja örök árnyékában élt ugyan, a megszólalásig hasonlított az apjára, élete utolsó pillanataiban még filmben is feltűnt. Ranódy László filmjének bemutatóját már nem érhette meg. 1980. április 17-én egy nappal a 65. születésnapja előtt szívbetegségben elhunyt. A Kosztolányi család a Fiumei úti sírkertben együtt alussza örök álmát.
Jaffa, Budapest, 2018
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634751281
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése