Megbízható úriember

Szobotka Tibor: Megbízható úriember 




                                                                                     













Szobotka Tibor neve és munkássága mostanság legtöbbünknek Szabó Magda miatt került a figyelmünkbe. Az én kíváncsiságom is az írónő regényei után ébredt a férjének az írásaira. A Jaffa Kiadó elkezdte a életmű újbóli kiadását, a Menyasszonyok, vőlegények után ez a második újra-frissen megjelent könyv.




Szobotka az ötvenes években jó néhány írótársával együtt hallgatásra kényszerült. Többek között felesége, Szabó Magda sorsa is ez volt. Ez a regény az író egyik legnépszerűbb írása. Először 1959-ben látott napvilágot. Olvasmányos stílusban, egyes szám első személyben íródott. Mai szemmel is modern és figyelemre érdemes a történet mondanivalója. Az egyén sorsa, az élet jelentős fordulópontjainak találkozása a történelmi események hatásaival.

Főhősünk a csinos arcú, sármos Gontran Alfréd. Kalandos és kétes életútja során az érvényesülésnek és megélhetésnek igen sok lehetőségét kipróbálja, amíg végül eljut oda, hogy mindenre kapható, csak dolgoznia ne kelljen. Olvashatunk sanyarú gyerekkorról, éhezésről, a pénztelenség és a szeretet hiánya, magány áll a háttérben. Számára a pénz jelenti a boldogságot, mindegy kitől, hogyan kerül a zsebébe. Ezekről olvasni bizony viszolyogtató, ám zseniálisan jeleníti meg a korszakot, hangulatait az író. Barátja Fred, izgalmas személyiség, jól illik Alfréd mellé, aki naiv asszonyok, könnyű erkölcsű hölgyikék kitartottja. Alfrédnak az élet legnagyobb igazsága, hogy minden eszközt felhasználhat egyéni boldogulásáért cserébe. Hogy ennek is ára van, amit legtöbbször nem ő fizet? Nos, ezen nemes egyszerűséggel lép túl. Más nyomora nem érdekli, csupán a saját boldogulása.

Alfréd egy eléggé idegesítő figura, egy valódi strici, nőket kihasználó vigéc, lelkiismeretlen alak. Egy jellemtelen, erkölcsi nulla, amit tetteivel igazol. Szemrebbenés nélkül használja ki helyzetét, gázol át a nőkön, még azokon is, akik segítik őt. Belőlük él, amit már a regény kezdő mondataival felrajzol: "Hogyan lesz az ember strici?" Már-már önmagát mentegetve magyarázkodik, szinte az "áldozat" szerepében tetszeleg.

Alfréd rést találva, kihasználja a kínálkozó alkalmat. Az élet elé sodor egy olyan kihagyhatatlan lehetőséget, a fasizmus felé sodródó országban. Az ajánlat szerint névleges vezetője lehet egy addig zsidó kézben lévő gyárnak. Így jön el számára a felemelkedés. Striciből megbízható úriember lesz. A feladata, hogy az új rend törvényeit képviselje. Napjainkban is mennyi ilyen széllelbélelt, megbízható úriember sütkérezik a hatalom fényében.


Hiszi és büszkén gondolja, hogy most virradt föl az ő ideje. A történet háttere, a harmincas évek végének Budapestje, de feltűnik London, Párizs és Zürich mellett a Balaton környéke is. Érdekes volt olvasni a világháború kitörését megelőző hónapokról, ahogy egyre komorabb viharfelhők gyülekeztek Európa felett. Alapos képet rajzol Szobotka a világháborúba sodródásról. Korrajznak is kitűnő, ami talán ma is egyre aktuálisabbá velik ismét. Félelmetes áthallásokra bukkanhat az olvasó. Ezzel is érezhető a tájékozottsága, alapos műveltsége. Talán kilépve a feleség árnyékából némileg több figyelmet kap majd. A kissé cinikus hangon megírt történet három epizódból áll, ami női neveket visel. A regényből 1984-ben tv-film készült. Ajánlom minden érdeklődőnek, nem fognak csalódni. Kiváló jellemrajzok, elegáns mondatok teszik ma is olvasmányossá a regényt.



Szobotka Tibor
(Budapest, 1913. március 19.– Budapest, 1982. február 26.) József Attila-díjas író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, az irodalomtudományok kandidátusa.


Regényei: Az összeesküvők, Züzü vendégei, Menyasszonyok, vőlegények.



Jaffa, Budapest, 2018
392 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715822