Mire a fák megnőnek

Wass Albert: Mire a fák megnőnek 



                                                                                                       
"Akármilyen a világ. Igyekezni kell megszépíteni. A gyermekekért elsősorban. De magunkért is. … Mert ha 
nem, akkor miért él az ember?"







Egy csodálatos történet arról, hogy soha ne add fel, a kitartás diadala. Mint minden Wass Albert „mese”, magával ragadó és hangulatos, lélekemelő, elgondolkodtató olvasmány. Bármikor.
A romokon is nyílik virág, az élet mindenekfelett. Kemény küzdés, kitartás, mert így érdemes. Tisztán, őszintés, egyszerűen.

A kötet egy család sorsán keresztül mutatja be az erdélyi magyarság módszeres szétzüllesztésének szövevényes folyamatát. Tiszta, egyszerű és szép nyelvezete még élőbbé teszi a cselekményt. Tájleírásai látványosak, szemléletesen pontos képet fest. A karakterei ma is elevenen élnek, valósak. Sok gondolata, felvázolt problémája ma is aktuális. Tanulságos és nagyon szép történet ez az életről, szabadságról, összetartozásról.



A Mire a fák megnőnek című történelmi regény hősei - Varjassy István báró, volt huszárkapitány és felesége, Bátonyi Péter és családja, a Szamos völgyében meghúzódó kis falu, Doboj lakosai: egyszerű hétköznapi, dolgos magyarok, románok, szászok és zsidók. Az ő életüket, mindennapjaikat ismerjük meg - küzdelmein keresztül a szerző a magyarság sorsának alakulását kívánta megrajzolni a szabadságharc leverését követő időktől a hatvanas évek elejéig.



Varjassy István báró és felesége, a nemzetes asszony a fő motorja, a központi alakjai a regénynek. Mindkettő szerethető főhős. Szívvel-lélekkel segítik a környezetükben élőket, együtt, egymásért léteznek. A bemutatott sorsok pedig, maga az élet. Varjassy báró gyarapodása természetesen nem tetszik a rebellis magyarokat szétzúzni akaró császári politikának. Elárulják, letartóztatják és négy évre Kufstein várába csukják.

Azonban nem töri meg a rabság sem, hazatérve ott folytatja építő munkáját, ahol félbehagyta. Életének meghatározója a magyarság sorsa iránt érzett elkötelezett felelősség. Varjassy bárót megdöbbenti, hogy "mire a fák megnőnek" tanyája mellett, a gazdaságot átvevő fiát már más eszmék lelkesítik. Elhagyja a tanyát, ahonnan az új élet kiindult, hogy felépítse valaha volt kastélyukat, származásuk és báróságuk jelképét; mindazt, amit az apja tudatosan romokban hagyott - mint minden bajok forrását. "Mert a kastély túl magas ablakiból rossz perspektívában látszik a mély."

A táj, a föld, a haza szeretete példaértékkel bír a regényben. Nem ítélkezik, megállapít, leírja a történéseket. Csupán tükröt tart, példát mutat, mi fontos az életben: szeretet, család, kitartás, remény és újrakezdés. Mind ezeket méltósággal, emberi tartással. Az egész regény nagy hangulati erővel, szép magyar nyelvezettel megírt történet. Szerintem nagyon szép, fontos olvasmány.

A szereplők sorsa és a történet a A KASTÉLY ÁRNYÉKÁBAN kötetben folytatódik.

Wass Albert erdélyi magyar író, költő:
1908. január 8. (Válaszút) – 1998. február 17. (Astor, USA)

Művei hazánkban a rendszerváltás óta jelennek meg, korábban itt szinte ismeretlen volt. 2005-ben
a Nagy Könyv című magyarországi szavazáson az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult:
A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.









Eredeti megjelenés éve: 1940
Kráter, Pomáz, 2002
228 oldal · ISBN: 9639195960