(Vér és kereszt II.)"Azokban a ködös időkben a bölcsek dermedten szemlélték, hogy az emberi értelemre miként zárul rá az őrület vasketrecének ajtaja."
Ma az egyik legnépszerűbb történelmiregény-írónk Benkő László. A könyvhétre megjelent új sorozata a Vér és kereszt összefoglaló címmel került a boltokba . Ez történelmünk egy kevéssé ismert, ám annál izgalmasabb korszakába kalauzolja el az olvasót. Aki csupán a rock-operát látta, annak is ismerős lehet ez a történet, ahol a magyarok legősibb időszaka kerül bemutatásra. Az államalapítás előzményei, véres viharai, az egységes Magyarország megteremtése.
Az író mindig remekül tudja csűrni, csavarni a történetet és most is így van. Bár a történelmi események kimenetelét ismerem, mégis fordulatos, izgalmas volt a regény. Már a történet elején olyan cliffhanger van, ami bizony jól példázza, minden brutalitása ellenében a tudatlanság mennyire veszélyes. Szegény Csága bábaasszony esete megadja a jó felütést, ami további feszült, fordulatokkal teli történetet eredményez. Nem csak a kor politikája változik, de terjed a keresztény hit. Tengri, az Öregisten ellenében Jézus. Nem megy ez egyszerűen, gyorsan főleg nem, nehéz az emberek kialakult hitét, gondolkodását parancsszóra megváltoztatni.
A sok szereplőt felvonultató, nagy és fontos eseményekről tudósító, mozgalmas történelmi tabló, szókimondóan őszinte gondolatokat vet fel. A magyarok nyilai még veszélyesek, különösen, ha egymás ellenében használják. Az esztelen vérontást igyekszik elkerülni Gyécse, de a befejezésre nem marad ideje, meghal. Felesége, Sarolta nagyasszony veszi erős kezébe, nagy akarattal át a hatalmat. Ő irányít, dönt a kereszténynek nevelt fiuk, István nevében. Az erősen megosztott országban kell az erős kéz, a biztos hit. Ám nem kicsit esik túlzásokba Sarolta. A tűzzel-vassal keresztény hitre kényszerített lakosság nehezen viseli az új hittel járó szokásokat. Koppány a somogyi birtokairól nyíltan Sarolta és Vajk (István) ellen támad. Nincs békesség sehol, a magyarokra komoly belháború vár. Ennek kimenetele ismert... Koppányt az ország négy várának fokára tűzeti Sarolta. Az asszony kegyetlen, vérszomjas bosszúállása, még a papokat is meghökkenti. Benkő nem ítélkezik, ábrázolja a helyzetet, tükröt tartva a mának is.
Megjelenik az eseményekben és fontos szerepet kap a Maros mentén szállásoló Ajtony vezér is, aki igazi vezér, karizmatikus alak lesz. Vele és családjával a szerelem, érzelmek és a romantika is színezi a regény lapjait. Fia bimbózó kapcsolata Dévával igen szép és megható pillanatokat hoz a véres események ellenében. Nem mellesleg, Déva édesanyja Csicsek, és Gyécse fejedelem törvénytelen lánya, Nárcisz barátsága is jó példája két okos nő összefogásának. A két fiatal által a korabeli szokásokat, gyermeknevelési elveket, elvárásokat is megismerjük.
Természetesen jelen vannak a meghatározó politikai cselszövések, amelyek ezt a kort is tarkították. Ott lehetünk a Veszprém melletti döntő csatában, ami nem tartott soká, alig egy óra alatt eldólt a kimenetele. Ezt egy jó taktikai furfang is segítette. Nyomon követhetjük a megtorlás éveit, ami valóban véres bosszút hozott. Megtudhatjuk, miként kezdte építeni hatalmát és az új országot István király, bepillanthatunk házasságába Gizella hercegnővel, tehetünk egy látványos sétát a pápa kincseskamrájában is.
A már eddig megismert szereplők tulajdonságai jól kidolgozottak, lehet szeretni és haragudni rájuk, az újabbak közt is lesz kiért izgulni. Úgy vélem, Tömördre még nagy tettek, jelentős feladatok várnak a befejező részben. A műben a valós történelmi személyek mellett a kisemberek gondolatai, érzései is megjelennek. Nem csak a két vallás csap össze, de ezek az emberek is a történelem viharában rákényszerülnek a harcra. Valóban borongós, izzó indulatoktól feszült, vérgőzős a történet.
Nagyon várom az események lezárását, ami még idén megjelenik a Lazi Kiadó gondozásában. Az igényes, szép borítót ezúttal is Kertai Zalán festménye díszíti.
Benkő László: (Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.
Szombathelyen érettségizett 1970-ben, a Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola orosz-latin szakos osztályában, majd 1975-ben elvégezte a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának pedagógia szakán szerzett másoddiplomát, 1986-ban.
2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat köteteinek. Megjelent modern kori bűnügyi kalandregénye, érzelmes kutyatörténete, valamint két legújabb kori mű, amelyek a második világháborúban olasz hadszíntéren, illetve a rendszerváltás időszakában, német és orosz területeken játszódnak. A fentiek mellett írói álnéven húsz romantikus lektűr szerzője is.
Lazi, Szeged, 2017
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632673578
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése