Katy Hays: Viperák
A Viperák Katy Hays második regénye, ahol egy családi dráma és annak háttere áll a középpontban.
A kőgazdag, felszínes, csillogó, de üres életet élő família tagjai egy igazi viperafészekben élnek.
Gazdag emberek, sötét titkok, hazugságok és egy sok évtizedes rejtély a fényűző Caprin, ahová nyaralni jár a család. Úgy hangzik, ez a diszfunkcionális család a cselekmény középpontjában sok meglepetést tartogat, mozgalmas cselekményre számíthat az olvasó. Váltott szemszögből, több idősíkon játszódik a regény.
A fő helyszín gyorsan magával ragadott, Capri szigete látványos, egyedi hátteret ad az idillinek látszó családi nyaraláshoz. Az olasz helyszínt életre keltő, érzékletes leírásoknak köszönhetően úgy éreztem magam, mintha ott járnék én is a szigeten. A gyönyörű kék Földközi-tenger csodálatos szigete, illataival, színeivel megelevenedő napfényes Capri jó helyszín a gazdag család sötét titkainak. Filmen jól mutatna a sztori.
Most, 30 évvel később, lánya, Helen visszatér Caprira, és egy hátborzongató meglepetéssel találkozik – a nyaklánccal, amit Sarah viselt azon az éjszakán, amikor meghalt. Ez indítja be a lavinát, az elhallgatás sötét titkai harminc év után a felszínre törnek. Igazából nem egyetlen rejtély (Sarah halála) vár megoldásra.
Jön a paranoia, a titkok kibontakozása, és az az érzés, hogy nem mindenki kerül ki élve a szigetről. A múlt súlyos titkokat rejt, felszakadnak a régi sebek. Az aljas hazugságok sokasága miatt nehezen tudtam kitalálni, ki lehet az igazi gonosz. Kicsit mindenki az. Mindenki gyanús, mindenki hazudik, mindenki titkol valamit.
Egy lassan kibontakozó, visszafogott macska-egér játéknak lehettem részese. Helen most 33 éves, és barátja, Lorna segítségével eltökélt szándéka, hogy kiderítse, mi történt azon az éjszakán, amikor édesanyja meghalt. A könyv 1992 és napjaink között halad előre. Nem mondanám egy klasszikus, nyomozós kriminek, inkább egy lélektani dráma, ahol senki nem az, akinek mutatja magát.
Az írásmód nem egészen volt kedvemre való. Néhol feleslegesen mesterkélt, aprólékosan részletes. érzelmektől mentes. A pénz bűvöletében és biztonságában élő család titkai elképesztőek. Sarah erről írta utolsó történetét, aminek a kifejező Viperák címet adta. A kézirat fontos elem a történetben, a krimi címe roppant találó. A titkokat rettegve őrzik a családban, féltik a látszatot, amit fent kell tartani. Bármibe is kerüljön. Lesznek még áldozatok is, hiszen a valóság a mélybe húzza a szereplőket. Amikor a rendőrség újra nyomozni kezd, végleg elszabadulnak az indulatok, a feszültség egyre erősebb lesz, majd a mélybe rántja a család tagjait.
A több idővonal és perspektíva lebilincselővé kellett volna, hogy tegye a történetet, de ehelyett eleinte kusza és nehezen követhető, zavaros lett. Feszültség az nem volt, inkább csak körülményeskedés. Vontatott tempóban bontakozik ki az események sora. Katy Hays írásmódja néhol Donna Tarttra emlékeztet.
A végső megoldáshoz közeledve az utolsó 70 oldalon felpörögnek az események. A lezárás hozott egy nem várt fordulatot, ami teljesen meglepett. A valóság tényleg elképesztő, sőt, számomra hihetetlen. Ez a csavaros fordulat nem releváns szerintem, harminc éven át.
Ha szereted a lassan haladó, hangulatos helyszínekkel és bonyolult családi drámákkal teli rejtélyeket, akkor lehet ez egy könnyed nyári krimi. Imádtam elmerülni a könyv által teremtett hangulatban. Ha egy gyors tempójú, izgalmas thrillert keresel, ez nem az. A karakterek egytől egyig undok, beképzelt, öntelt figurák, még az aranykalitkából szabadulni vágyó Helen sem igazán szerethető. Szövevényes történet a gazdagok felszínes világáról, ami vegyes érzéseket hagyott maga után.
Első regényével, a Kolostorral láthattuk, milyen nagyszerű író Katy Hays, és a Viperákkal bebizonyítja, hogy kétségtelenül képes nagyszerű hangulatot teremteni. Ha lassú is, de jól felépített, intrikákkal teli irodalmi thriller lapul a csodaszép borító alatt.
Kedvezménnyel ITT rendelhető a kiadótól!
XXI. Század, Budapest, 2025
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635685943 · Fordította: Borbély Judit Bernadett
Egy lassan kibontakozó, visszafogott macska-egér játéknak lehettem részese. Helen most 33 éves, és barátja, Lorna segítségével eltökélt szándéka, hogy kiderítse, mi történt azon az éjszakán, amikor édesanyja meghalt. A könyv 1992 és napjaink között halad előre. Nem mondanám egy klasszikus, nyomozós kriminek, inkább egy lélektani dráma, ahol senki nem az, akinek mutatja magát.
Az írásmód nem egészen volt kedvemre való. Néhol feleslegesen mesterkélt, aprólékosan részletes. érzelmektől mentes. A pénz bűvöletében és biztonságában élő család titkai elképesztőek. Sarah erről írta utolsó történetét, aminek a kifejező Viperák címet adta. A kézirat fontos elem a történetben, a krimi címe roppant találó. A titkokat rettegve őrzik a családban, féltik a látszatot, amit fent kell tartani. Bármibe is kerüljön. Lesznek még áldozatok is, hiszen a valóság a mélybe húzza a szereplőket. Amikor a rendőrség újra nyomozni kezd, végleg elszabadulnak az indulatok, a feszültség egyre erősebb lesz, majd a mélybe rántja a család tagjait.
A több idővonal és perspektíva lebilincselővé kellett volna, hogy tegye a történetet, de ehelyett eleinte kusza és nehezen követhető, zavaros lett. Feszültség az nem volt, inkább csak körülményeskedés. Vontatott tempóban bontakozik ki az események sora. Katy Hays írásmódja néhol Donna Tarttra emlékeztet.
A végső megoldáshoz közeledve az utolsó 70 oldalon felpörögnek az események. A lezárás hozott egy nem várt fordulatot, ami teljesen meglepett. A valóság tényleg elképesztő, sőt, számomra hihetetlen. Ez a csavaros fordulat nem releváns szerintem, harminc éven át.
Ha szereted a lassan haladó, hangulatos helyszínekkel és bonyolult családi drámákkal teli rejtélyeket, akkor lehet ez egy könnyed nyári krimi. Imádtam elmerülni a könyv által teremtett hangulatban. Ha egy gyors tempójú, izgalmas thrillert keresel, ez nem az. A karakterek egytől egyig undok, beképzelt, öntelt figurák, még az aranykalitkából szabadulni vágyó Helen sem igazán szerethető. Szövevényes történet a gazdagok felszínes világáról, ami vegyes érzéseket hagyott maga után.
Első regényével, a Kolostorral láthattuk, milyen nagyszerű író Katy Hays, és a Viperákkal bebizonyítja, hogy kétségtelenül képes nagyszerű hangulatot teremteni. Ha lassú is, de jól felépített, intrikákkal teli irodalmi thriller lapul a csodaszép borító alatt.
Kedvezménnyel ITT rendelhető a kiadótól!
XXI. Század, Budapest, 2025
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635685943 · Fordította: Borbély Judit Bernadett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése