Gyilkosság ​kilátással

 

Nicola Whyte: Gyilkosság ​kilátással




                      

A cosy krimi a műfaj "leágazása", nem mondom, hogy a kedvencem, még barátkozom, ismerkedem vele. Néhány jól sikerült kötet már akadt a kezembe, Nicola Whyte bemutatkozó könyvét is ide sorolom.

A történetet a három főszereplő szemszögéből ismerjük meg. Először is, egy különc, idős hölgy, a 82 éves Celeste Van Duren, a Marchfield Square gazdag tulajdonosa, aki az ablakából figyeli az összes bérlőjét. Azonnal megkedveltem az idős hölgyet, remek karakter. Unalmas napjait mivel mással töltené, mint csendben kémlelheti szomszédait és bérlőit egy távcsővel... a lakók jövés-menése mint egy film kel életre előttünk. Az elbeszélés lendületes tempóban halad, rövid fejezetekkel olvasmányosan.

Aztán ott van Audrey, az okos és kissé titokzatos múlttal rendelkező, de barátságos szomszéd, akit mindenki szeret. Ő az, aki minden pénteken takarítja Celeste lakását. Egy lakásban lakik egy ügyvéddel, akivel az egyetemen ismerkedett meg. Végül a kissé antiszociális, mogorva Lewis, a krimiíró, akinek van ugyan egy bestseller regénye, de van két sikertelen folytatása is... amelyek miatt kénytelen volt elfogadni egy olyan munkát, amit nem szeret. A férfi nem kicsit fusztrált, utálja a munkáját, utálja az életét, és Audrey-t sem igazán kedveli eleinte. Mindeközben szabadidejét Lewis egy új könyv megírásával tölti. Ők lesznek a kissé botcsinálta nyomozók, Celeste felkérésére. Ugyanis az egyik lakó, Richard Glead gyilkosság áldozata lesz, már rögtön az első fejezetben. Belecsapunk az események közepébe. Ez felkavarja a csendes hétköznapokat, nem várt hatással bír a lakók életére. Nicola Whyte első regényében egy remekül elszigetelt világot teremt a ház lakóinak életében.

Audrey és Lewis annyira különböznek egymástól, amennyire csak lehet. Ebből adódik jó néhány mókás pillanat, de ahogy a történet lassan kibontakozik, fokozatosan összecsiszolódnak, megtanulnak hatékonyan együttműködni. Ami tetszett ebben a történetben, az éppen Audrey és Lewis karaktere, valamint számos más szereplők közötti interakció. Vannak olyan fejlemények, amelyekre nem számítunk, és néhány igazi meglepetés, a történet nem tudta végig fenntartani az érdeklődésemet bizonyos helyeken túlírtnak éreztem. Kicsit lehetne feszesebb. Az is tetszett, ahogyan Whyte nyomokat szór szét a történetben a figyelmes olvasónak. Teszi ezt anélkül, hogy a megoldást nyilvánvalóvá tenné.

A Marchfield tér a történet középpontja, fontos elem, szinte egy szereplő a helyszín is. Az eligazodásban segít a kötet elején található rajz, ki hol lakik. Színes szereplőgárda lakik ebben a lakótömbben Londonban, Whyte egyedi karaktereket teremt, sok szereplőt mozgat.

Lassanként kiderülnek az apró titkok, mi van a mézes-mázas mosolyok mögött. Látszat és valóság találkozik a krimiben. Akad bőven rejtély, fura nyomok és különc karakterek, ködös londoni utcák, árnyékos régiségboltok, bosszús rendőrök, akik nincsenek a helyzet magaslatán. És felbukkan egy különös kutyasétáltató, aki az események egyik fontos alakja lesz. Helyzetkomikummal alaposan meghintett, már-már vidám, mégis hagyományos sztorit kapunk. Miközben amatőr nyomozóink nyomokat keresnek, felfedezik, hogy mindenkinek van rejtegetnivalója. A gyilkos a házban van, vagy kintről jött? Közben az áldozatok száma is változik. Audrey-nak és Lewisnek meg kell találniuk a módját, hogy együttműködjenek, ha meg akarják találni a gyilkost. Feltéve persze, hogy csak egy van...lebilincselő és néhol kifejezetten meglepő olvasmányt nyújt, amely egészen a végéig találgatásra készteti az olvasót. Még a végére is marad meglepetés. Sőt, mintha ott lapulna a folytatás lehetősége is a lezárásban. 

Igazi cosy krimi, játékos, hangulatos, de legfőképpen szórakoztató, tökéletes lehet minden Agatha Christie, vagy éppen Richard Osman rajongónak.




Kedvezménnyel ITT rendelhető a könyv, akár E-könyvként is!


















Agave Könyvek, Budapest, 2025
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635984121 · Fordította: Sárpátki Ádám